Mérföldkőnél a Hereditatum műemlékes portál
Elérte a húszezret a Hereditatum.org nevű online műemlék-adatbázisra feltöltött fényképek száma, ez mérföldkő a sepsiszentgyörgyi építészek által szerkesztett honlap történetében.
Az erdélyi műemlékek internetes portálját folyamatosan fejlesztik, azon pillanatnyilag 4512 látnivaló szerepel, közel ezernyolcszáz adatlap képekkel ellátott, az újdonságok ugyanakkor Facebook-oldalukon is követhetők. „Talán nem tévedünk, ha ki merjük jelenteni, hogy a Hereditatum.org mára a legnagyobb olyan adatbázis, amely Erdély műemlékeinek feltérképezésével foglalkozik” – közölte megkeresésünkre Ferenczi Z. Sámuel szerkezettervező mérnök. Hozzátette: a húszezer kép mellett mintegy háromezer műemlék pontos helye (GPS-koordinátája) is megtalálható egy közös térképen. „Célunk továbbra is az erdélyi műemlék épületek feltérképezése és ismertetése, hogy felismerjük és megismerjük értékeinket. A gyarapodás reményében szívesen látunk mindenkit, aki hozzá szeretne járulni a gyűjtemény fejlesztéséhez, bárki megteheti azt egy fotóval, egy bibliográfia hozzáadásával vagy akár egy rövid leírással” – összegezett az épített örökség védelmével foglalkozó szakember. (mol)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Ízelítő műemlékeink varázsából (Kulturális örökség napjai)
Ahhoz, hogy át tudjuk adni a jövő nemzedéknek épített örökségünket, elsősorban ismernünk kell azt, hiszen minden műemlék egy-egy oldal történelmünkből – fogalmazott a Régi épületek új köntösben című kiállítás pénteki megnyitóján Ferenczi Z. Sámuel építőmérnök. Háromszék idén előadásokkal, építészet iránt érdeklődő diákoknak szervezett tanulmányúttal kapcsolódott be az Európa-szerte zajló, épített örökségre összpontosító rendezvények sorába.
Sepsiszentgyörgyön a Lábas Ház alagsorában maroknyi érdeklődő vette birtokába azt a kiállítást, melyet a szervezők figyelemkeltőnek szántak – a látogatók színes, igényes kivitelezésű méretes pannókon követhetik tíz háromszéki műemlék épület „115 évnyi változatlanságát vagy változását”. Az alapötletet a Potsa József által szerkesztett, Magyarország ezeréves fennállásának ünnepére című, 1899-ben megjelent kiadvány adta, az ebben megjelenő képanyag, illetve a mostani állapotot bemutató felvételek révén követhető egy-egy épület, mások mellet az árkosi Szentkereszty-kastély, a Székely Mikó Kollégium, Bölön unitárius temploma, az oltszemi Mikó-kastély vagy a sepsiszentgyörgyi Vártemplom sorsa.
Az erdélyi műemlék épületek feltérképezését felvállaló Hereditatum online adatbázist is ismertető Ferenczi Z. Sámuel a leltározás, állagmegőrzés, karbantartás és hasznosítás, ugyanakkor a dokumentálás fontosságára is kitért, miközben ezeket háromszéki ingatlanról készült felvételekkel támasztotta alá. A pozitív példák sorában említette az olaszteleki Daniel-kastélyt, illetve megmentésre váró, így veszélyeztetett és végveszélyben lévő egyházi műemlékekről is tájékoztatott, a kálnoki unitárius haranglábról, az árkosi unitárius templom várfaláról és bástyáiról. Az aldobolyi Hollaky-kúriát mint végveszélyben lévő világi műemléket ismerhették meg az érdeklődők – a szakember szerint két évtizede nincs funkciója, az ingatlan alsó szintjét terménytárolásra használják –, s igen lepusztult állapotban van az árapataki Domokos-kúria is. Miközben Ferenczi Z. Sámuel arra buzdított, hogy amit megöröklünk, próbáljuk megőrizni s hitelesen átadni a következő nemzedék számára, az őt követő előadó azt hangsúlyozta, értékeinkre fel kell hívni a közösség figyelmét. A CsomóPont ígéretes civil kezdeményezés, mely Háromszék épített örökségére és a helyi értékekre fókuszál. A kezdeményezők elképzeléseit vázoló Gál Zoltán kézdivásárhelyi építész kifejtette, olyan adatbázis létrehozásán dolgoznak fiatal, szakmabeli társaival, mely révén egy-egy település turisztikai látványosságai mellett annak kultúrájáról, gazdaságáról is tájékoztatást nyerhet bárki. Így például, aki egy falu épített örökségét megtekintené, egyúttal a helyi termelőkhöz, kézművesekhez, mesteremberekhez is eljuthat. A csoport tagjai úgy vélik, bár számos jó mester, kistermelő él a térségben, gyakran nem tudnak egymásról, de a helyiek sem minden esetben tájékozottak arról, hol és mit szerezhetnek be például a hagyományos termékek közül. A CsomóPont egyebek mellett ehhez kíván segítséget nyújtani, azaz feltérképezni, közzétenni ezeket az információkat. Gál Zoltán találóan fogalmazta meg, szerethetővé tennék Háromszéket, turisták és helyiek számára egyaránt.
Demeter Virág Katalin, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kallódó hagyaték
Még sok a tennivaló épített örökségünk körül
Épített örökségünkről, műemlékvédelemről esett szó a baróti Tortoma Önképzőkör e heti előadásán, melyen a meghívott előadó, Ferenczi Z. Sámuel építészmérnök a Hereditatum online műemlék-adatbázist is ismertette.
Az Erdélyben fellelhető, több mint ötezer műemlék közül csaknem kétezernek a leírása, adatai fotókkal együtt megtalálhatók már a hereditatum.ro honlapon – mondta Ferenczi, kifejtve, az adatbázis létrehozásának célja az volt, hogy épített örökségünkről az internet segítségével bárki ismereteket szerezhessen. A honlap bemutatóját követő beszélgetésen felvetődött azonban néhány, az erdővidéki műemlékvédelmet is érintő sarkalatos probléma: elhangzott, a védelemre érdemes helyi épületeknek talán még 15%-a sincs rajta az országos műemlékvédelmi listán, amely jegyzék nemcsak hiányos, de hibákkal is tarkított. Egy érdeklődő arra kérdezett rá, hogy ugyan milyen érdeke lehet egy tulajdonosnak, hogy házát például műemlékké nyilváníttassa, illetve ezt hogyan teheti meg, és milyen szempontokat vesznek alapul?
Ferenczi válaszában kifejtette, hogy a műemlék épület adómentességet élvez, felújítására elvileg kedvezményes hitelt is kellene adjanak a bankok, de ha a felújítási szándék megvan, a megyénkben működő LEADER-egyesületek is kínálhatnak erre pályázati alternatívát. A műemlékké nyilvánítási eljárás pedig azzal kezdődik, hogy a tulajdonosnak előbb meg kell keresnie egy szakembert, aki miután eldönti, hogy valóban védelemre érdemes épületről van-e szó, felterjesztik a kérelmet az Országos Műemlékvédelmi Hatósághoz. A kritériumokat, hogy mitől műemlék egy épület, még a múlt század hatvanas éveiben állították össze, ezek szerteágazóak lehetnek. Például, ha egy híres ember lakott benne, az is lehet érv a műemlékké nyilvánítás mellett.
Az előadó véleménye szerint műemlékeink történelmünk részét képezik, ha közülük egy is elvesz vagy tönkremegy, az annyi, mintha egy oldalt kitépnénk a történelemkönyvünkből. Fölöttébb szükséges lenne a hivatalos felfogás megváltozása is, fel kellene kutatni a még fellelhető építészeti emlékeket, értékeket – ebben a megyei tanács is segíthetne egy ilyen célt szolgáló program elindításával.
Épített örökségünk pillanatnyi állapotát néhány beszédes kép által is szemléltette Ferenczi, végül szó esett arról a szerepről is, melynek az épületek megőrzését, védelmét, feljavítását illetően a helyi önkormányzatokra, tanácsosokra kellene hárulnia. Jó példa erre itthon és külföldön is akad (például egységes falu- vagy városkép kialakítására való törekvés), már csak az hiányzik, hogy elöljáróink ezeket észrevegyék, és kövessék is – hangzott el. Az est keretében Szőts-Papp Zsuzsa és Simon Réka Ágnes a Kulturális Örökség Napok háromszéki programjáról számoltak be, a rendezvény Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Művelődési Központ szervezésében zajlott.
Böjte Ferenc, Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Élő kastély 1680–2016
Konferencia Olaszteleken 
Olaszteleken a Daniel-kastélyban március 17–20. között kiállítással egybekötött konferenciasorozatot tartanak.
A mai program: 10. 00 Kastélylátogatás Rácz Lilla házigazda vezetésével. 11.00 Dekorátorok a 17. századi Erdélyben – dr. Kovács András érdemes egyetemi tanár. 11.30 Erdélyi késő reneszánsz falfestmények – Kiss Loránd restaurátor. 12.00 Az altorjai Apor-kúria reneszánsz falképei – Tüzes István, restaurátor. 12.45 A Daniel-kastély XVII. századi falképeinek restaurálása – Czimbalmos Attila restaurátor. 13.15 Az olaszteleki Daniel-kastély falképeinek grafikai rekonstrukciói – Gyöngyössy János és Fehér János. 15.00 Kirándulás: A bibarcfalvi és magyarhermányi református templomok falfestményei. 17.00 A Kájoni Consort régizene együttes koncertje. 17.20 A restaurálás művészete – a Magyar Restaurátorok Egyesületének vándorkiállítása. 18.00 Könyvbemutató: Fehér János Az olaszteleki Daniel-kastély és 17. századi falképei című kötetét bemutatja dr. P. Kovács Klára művészettörténész, adjunktus.
Március 19. 10.00 Megnyitó – Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja. 10.15 A Daniel-kastély Egyesület Élő kastély programjának szintézise – Rácz Lilla. 10.35 Újjáélesztett kastélyok és kúriák – Raluca Bărbulescu építész. 11.00 Kastély Erdélyben mozgalom: stratégia és ennek gyakorlati alkalmazásai – Farkas András, a PONT csoport alapító tagja. 12.00 Épített örökség gondozása – Ferenczi Sámuel építőmérnök. 12.30 Kortárs dizájn százados épületekben – Damokos Csaba belsőépítész. 14.30 Az olaszteleki Cygnini furulya és reneszánsz tánccsoport előadása. 15.00 Újjáélesztett kastélyok és kúriák – az ARCHE egyesület Monumente Uitate programjának kiállításmegnyitója. 15.45 A műemlék mint lehetőség – kerekasztal-beszélgetés. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)