Elballagtak a PKE és a Sapientia marosvásárhelyi diákjai
A nemzeti összetartozás napján, június 4-én, szombaton ballagtak el a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) marosvásárhelyi karának végzős diákjai.
A hagyományokhoz híven a nagyváradi ünnepséget megelőzően az egyetemi székházként szolgáló református palota előadótermeiben szakonkénti búcsúztatókra került sor, a másodéves hallgatók és a tanárok köszöntek el a végzősöktől, kedves nosztalgiázással, jelképes diplomaosztással és feltarisznyázással. A palotából a három egyetemi kar – közgazdaságtan, bölcsészettudomány, művészet – végzősei együttesen vonultak át a nagyvárad-újvárosi református templomba – a szintén hagyományos helyszínre –, ahol ünnepi istentiszteletre és tanévzáró ünnepélyre került sor.
„A hit erőt ad a cselekvéshez!”
Tőkés László, a PKE alapítótanácsának elnöke hirdetett igét ezúttal is, akárcsak az előző évek tanévzáró istentiszteletein. Prédikációjában többször utalt a szomorú évfordulóra: 96 éve ezen a napon írták alá azt a trianoni békediktátumot, amely a magyar nemzet egyik golgotájának bizonyult, s amelynek tragikus következményeit nyögik mind a mai napig a kisebbségbe szorított nemzetrészek. Figyelmeztetett: napjaink válságai, kudarcai, kétségei között vergődve és vívódva olykor nehéz megkülönböztetni a barátot az ellenségtől, a bárányt a báránybőrbe bújt farkastól. Tőkés László a tágas templom padsorait megtöltő egyetemi ifjúsághoz fordulva úgy fogalmazott: a tudás felvértez sok minden ellen, a hit pedig erőt ad a cselekvéshez.
Az igehirdetést követően az egyetemalapítók nevében köszöntötte a hallgatók, oktatók, meghívottak, a szülők, rokonok és ismerősök ünneplő gyülekezetét, megemlékezett a nemrég elhunyt Tempfli József püspökről, aki társalapítója volt a Sulyok István Református Főiskolából kinőtt Partiumi Keresztény Egyetemnek. Pálfi József rektornak a közösség- és intézményépítés fontosságát hangsúlyozó ünnepi évzáró beszéde után Király András oktatásügyi államtitkár szólt a végzősökhöz, majd Lászlófy Pál a Sapientia Alapítvány köszöntését tolmácsolta néhai Márton Áron püspök szavainak kíséretében.
Az ünnepség érdemoklevelek átnyújtásával, a végzősök elbúcsúzásával és az utánuk jövők búcsúztatójával, az egyetem kulcsának átadásával-átvételével ért véget. A Himnusz eléneklése előtt Tőkés László református püspök és Pék Sándor római katolikus esperes együtt kérték Isten áldását minden jelenlévőre.
„Merjünk nagyok lenni!”
A Sapientia EMTE marosvásárhelyi karának pedagógusai és diákjai idén is a koronkai épület aulájában búcsúztak el a végzősöktől. Dávid László rektor beszédében az intézmény kezdeti nehézségeit idézte fel, majd úgy fogalmazott, ahogyan a Barcelona futballcsapata is több, mint egy klub, úgy a Sapientia is többet jelent egy egyetemnél az erdélyi magyar közösség számára. „A Sapientia a keresztény értékrendet képviselő felsőoktatási intézmény, amely hathatósan hozzájárul a fiatal értelmiségiek szülőföldön maradásához” – fogalmazott Dávid László.
Magyarország csíkszeredai főkonzulja, Zsigmond Barna Pál az „Álmodtam egy világot magamnak/itt állok a kapui előtt” Edda-sorok köré „fonta” mondandóját. A Sapientia létrejöttét a főkonzul egy megvalósult álomnak nevezte. „Nem a külső segítséget kell várni, hanem merjünk nagyok lenni. Vállaljanak gyereket, felelősen küldjék magyar iskolába, és vállaljanak szerepet a közéletben is. Az álom legnagyobb ellensége a közöny, a beletörődés, a lemondás az élhető jövőről” – mondta a főkonzul.
Búzakalász a végzősöktől
Brendus Réka, a miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezető-helyettese Kodály Zoltán szavait emelte ki: „akiben van tehetség, köteles azt kiművelni a legfelsőbb fokig, hogy embertársainak mennél nagyobb hasznára lehessen. Mert minden ember annyit ér, amenynyit embertársainak használni, hazájának szolgálni tud”. A végzősök nevében Móni Róbert szólalt fel. Mint fogalmazott, a Sapientián nincsenek ismeretlenek, csak olyan barátok, akik még nem találkoztak.
A ballagókat búcsúztató Ferencz Katalin, a hallgatói önkormányzat vezetője kiemelte, a végzősöknek nem szabad megijedniük az olykor zárva talált ajtók miatt, fel kell ismerniük az eléjük táruló lehetőségeket. A rendezvény végén a ballagó évfolyamok képviselői jelképesen búzakalászokat adtak át a következő évfolyamok diákjainak, majd közösen énekelték el a magyar és a székely himnuszt.
Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár)

A szabadságharc nem ért véget
Méltóságteljesen ünnepelt az erdélyi és partiumi magyarság tegnap, a forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulóján. Kolozsváron a csendőrség Erdély-zászló miatt bírságolt, Emil Boc polgármester pedig nem vett részt az ünnepségen.
Kolozsváron több százan vettek részt szerdán az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseinek tiszteletére szervezett rendezvénysorozaton, a korábbi években rendszeresen jelen lévő Emil Boc polgármester azonban ezúttal távol maradt. Nem tudni, hogy az elöljáró a többnyelvűségért harcoló Musai–Muszáj mozgalom hétfői felszólítása miatt mondta-e le a részvételt.
A civilek ugyanis nyílt levélben arra kérték az elöljárót, hogy ne vegyen részt a március 15-ei ünnepségen, amennyiben meg akarja fellebbezni a kétnyelvű táblák kihelyezéséről szóló ítéletet, az viszont sokatmondó, a polgármesteri hivatal részéről még csak nem is koszorúztak a hagyományos ünnepi helyszínnek számító Biasini-szállónál. Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács elnöke viszont jelen volt és koszorúzott is az általa vezetett intézmény nevében.
Ismét zavart az Erdély-zászló
Az ünnepség egyébként a hagyományos menetrend szerint felvonulással kezdődött a protestáns teológia épületétől a Szent Mihály-templomig. A 13 órakor kezdődő ökumenikus istentisztelet előtt megkoszorúzták a Bem József Deák Ferenc (Eroilor) utcai emléktábláját is, majd az istentisztelet követően a Biasini szálloda előtti koszorúzási ünnepségre vonult a tömeg. A felvonulás közben egyébként a csendőrség – akárcsak a tavaly – kiemelte a tömegből Fancsali Ernőt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kolozsvári elnökét és egy másik kolozsvári polgárt a tömegből –, utóbbit azonban, mivel feltekerte a zászlót, elengedték.
A csendőrség véleménye szerint törvénytelenséget követtek el, amikor Erdély zászlajával vonultak fel. Az államhatalmi szerv a szervezőkre – az RMDSZ kolozsvári szervezetére – hivatkozva kezdett intézkedni, utóbbiak pedig a csendőrségre hivatkoznak – derült ki az EMNP közleményéből. Fancsali Ernő elmondta: valószínűsíti, hogy a csendőrség bírságot szab ki, az ügyet azonban – jogorvoslat reményében – bíróságra viszi. Később az EMNP kolozsvári elnöke Facebook-bejegyzésben közölte: 500 lejre büntették, mert „nem vonta be” az Erdély-zászlót.
Csoma Botond parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke nem hagyta szó nélkül az incidenst, és az ünnepi felszólalása alkalmával, a Biasini Szálló előtt leszögezte: semmilyen törvénytelenséget nem lát az Erdély-zászlóban, hiszen annak szimbólumai megtalálhatóak Románia címerében is. Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke beszédében utalt a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium ügyében tapasztalt visszásságokra, és felelősségvállalásra biztatta a közösséget. „Mernünk kell világosan és bátran arról beszélni, ami körülöttünk zajlik. Arról, hogy nem működik a jogállam, hogy túl sok a rossz a törvény, és azt a kevés jót sem tartják be. Arról, hogy az állam lehallgat ahelyett, hogy meghallgatna” – fejtette ki Porcsalmi Bálint.
„Az erő a fiatalok kezében van"
Több ezren gyűltek össze szerdán délben Székelyudvarhely központjában, a Márton Áron téren, ahol hármas kopjafa őrzi a helybéli forradalmi hősök emlékét, ezúttal pedig magyar, román, német zászló, az EU és Székelyudvarhely lobogója, valamint rengeteg kokárda emelte az ünnep fényét. A huszárok felvonulását és tiszteletadását követően Dakó Tibor, a Székelyudvarhelyi Hagyományőrző Székely Huszárezred kapitánya adott ünnepi jelentést a város polgármesterének, Gáfi Árpádnak, majd a jelenlévők elénekelték a magyar és a székely himnuszt. „Ünnepeljük a nemzet születésnapját, a magyarok szabadságvágyát, azt, hogy a függetlenség sorsunk saját kezébe vételének vágya, azóta is ott van minden magyar szívében, és ezt tudja az egész világ rólunk” – fogalmazott Gálfi Árpád polgármester ünnepi beszédében.
Soltész Miklós, Magyarország egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára emlékeztetett: nemcsak Pesten és Budán, hanem Székelyudvarhelyen is csatlakoztak a forradalmi követelésekhez. Soltész egyébként Holló Lászlóval, az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány igazgatótanácsának elnökével szerdán 50 millió forint vissza nem térítendő támogatásról szóló szerződést írt alá, melyből környékbeli tanintézeteket finanszíroznak.
Marosvásárhelyen több helyszínen is megemlékeztek az 1848–49-es szabadságharc kitöréséről, a jó időnek köszönhetően pedig Postaréten, a vértanúk emlékművénél szervezett ünnepségen különösen nagy tömeg gyűlt össze, becslések szerint akár háromezren is lehettek a helyszínen.
Péter Ferenc megyei tanácselnök, az RMDSZ Maros megyei elnöke úgy fogalmazott: „a mostani ünneplés próbatétele annak, hogy ki tudunk-e állni magunkért, vagy hagyjuk, hogy eltapossanak”. A szónoklatokat követően verssel, énekkel köszöntötték a tavaszi ünnepet, majd koszorúkat helyeztek el az emlékmű körül, és a Rügyesző nevű furulyazenekar kisgyerekeinek megható előadására is sor került.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Maros megyei szervezete által a Petőfi-szobornál szervezett március 15-ei ünnepi megemlékezést a fiatalos lendület jellemezte. Ferencz Katalin, a Sapientia hallgatói önkormányzatának elnöke arról beszélt: a „szabadságharc képviselői értünk, az utódaikért is harcoltak, az elvek pedig azóta se sokat változtak: az erő a fiatalok kezében van”.
A Magyar Polgári Párt (MPP) kedden tartott gálaestet a Maros Művészegyüttes előadótermében, ahol Biró Zsolt pártelnök, parlamenti képviselő arról beszélt: „ma Marosvásárhelyen nem érezhetjük magunkat szabadoknak, miközben huszonhét év után sem ismerjük a fekete március eseményeinek kiprovokálóit”.
A sepsiszentgyörgyi Erzsébet parkban felavatták szerdán Berde Mózsa 1848-as kormánybiztos, parlamenti képviselő egészalakos szobrát, amelyet a székelyudvarhelyi származású, Magyarországon élő Harmath István alkotott.
A megemlékezésen felszólaló Antal Árpád polgármester úgy fogalmazott: „Székelyföldet nem ajándékba kaptuk, nem szerencsejátékon nyertük, nem azért vagyunk itt, mert ezért 20 százalékos fizetéspótlékot kapunk, mint a román belügy alkalmazottai. Székelyföld a miénk, a legjobb helyen a székelyek kezében van”.
A nagyváradi magyarság először ünnepelhetett március 15. alkalmából a város megújult főterén. A partiumi városban tartott megemlékezés keretében, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) rendezvényén néptáncos toborzóra hívták a helyi magyarságot.
Krónika (Kolozsvár)

Az erdélyi közösséget erősítő nemzedék
A tizenharmadik végzős generációt búcsúztatták szombaton a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Karán, s ezzel idén is a legszebb, legfelemelőbb és a hallgatók számára a legemlékezetesebb napját élte meg az intézmény. Az ünnepélynek részesei voltak a végzősök virágcsokrokkal érkező szülei és hozzátartozói, akik hittek és bíztak abban, hogy gyermekeiket a boldoguláshoz szükséges legjobb tudással tarisznyálták fel. 
Legyetek nyitottak, bölcsek és befogadók a jóra!
Hogy kivétel nélkül minden diák mennyire fontos volt az egyetemnek s a közösségnek, jelzi, hogy miközben az ünneplőbe öltözött aulába szakonként érkeztek a ballagó évfolyamok, minden végzős neve elhangzott. Ki tapssal, ki könnyező szemmel fogadta a legnagyobb kincset jelentő ifjakat. A történelmi magyar egyházak képviselői tanévzáró istentiszteletet tartottak, imában köszönték meg azokat az áldásokat, amelyek a hallgatókat végigkísérték, s amelyek hozzájárultak a gyarapodáshoz, a tudáshoz, a bölcsességhez, a tökéletesebb emberré váláshoz. Ugyanakkor hálájukat fejezték ki az imádságos háttérért, a családért, amely feltétele volt a tanulásnak, a diákévek alatt felhalmozott emlékeknek, megélt szerelmeknek, az együtt töltött emlékezetes perceknek. A bukások, a csalódások, a sikertelenségek is részei voltak a diákéveknek, az áthidalásukra és leküzdésükre hitre, bizalomra és reménységre volt szükség. Arra kérték Istent, hogy a nagy kihívások és az út elején álló fiatalok nyitottak legyenek és befogadók minden jóra, hogy ne szégyelljék Istenhez fordulni segítségért, bölcsességért.
Az összegyűjtött téglákból épül katedrális
Dr. Kelemen András, a marosvásárhelyi kar dékánja köszöntötte a végzősöket és hozzátartozóikat, majd felkérte a hallgatóságot, hogy némán emlékezzenek meg a nemrégiben elhunyt dr. Kovács Lóránt egyetemi docensről, a kertészeti tanszék vezetőjéről és Márk András hallgatóról. A dékán megköszönte a tanári kar áldozatos munkáját, a diákoknak, hogy a Sapientiát választották, a szülőknek, hogy rájuk bízták gyerekeik felsőfokú oktatását. Ha valamit ki kellene emelni a végzősök teljesítményéből, az mindenképpen az általuk elért számtalan szakmai siker lenne. A dékán szólt arról, hogy nehéz tanévet zárnak, de ha eszébe jut az a csíki mondás, hogy nincs is hideg, csak gyenge ember, akkor erős emberek vehetik az akadályokat. A dékán egy személyes élményét osztotta meg a hallgatósággal, elmondta, hogy egyszer egy kellemetlenség folytán este későn hagyta el az egyetem udvarát, és felajánlotta a buszmegállóban várakozó hallgatónak, hogy autóval beviszi a városba. Megkérdezte tőle, hogy miért ilyen későn megy haza az egyetemről. Mert kertészmérnök-hallgatóként mikroszkopikus metszetet kellett készítenie, ami nem nagyon sikerült, de a tanár úr biztatására addig próbálkozott, amíg jó lett. Kiderült, hogy a lány Böjte atya házában lakik a Tudor negyedben. – Ha valaki megkérdezi tőlem, hogy mi az egyetem célja, akkor biztosan állíthatom, hogy ez, pont ez! – fogalmazott a dékán, aki elmondta, a mai ifjúság legnagyobb „betegsége”, hogy egyre inkább elveszíti optimizmusát, egyre borúlátóbb a jövőt illetően, de bizodalmát fejezte ki, hogy a végzősök az itt szerzett tudással megállják a helyüket az életben, kitartó munkával, a tanárok folytonos támogatása és irányítása mellett, a kényelmes megoldások kerülésével sikerük lesz a pályán, s az optimizmus mindig olyan mozgatórugó lesz, ami jó, megbecsült szakemberekké teszi őket. A dékán Böjte Csaba gondolataival zárta beszédét, melynek lényege, hogy Istennek célja van az emberekkel. Mert ő a téglákat nem szétdobálja, hanem bölcs szeretettel összegyűjti, és építkezik. „Belőletek épít katedrálist!” 
Higgyetek magatokban, tietek a jövő!
Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke ünnepi beszédében kiemelte, hogy rendkívül látványos fejlődést tudhat magáénak az egyetem. Az elmúlt évek bizonyítják, hogy az itt folyó képzés színvonalas, a végzősök versenyképes tudással hagyják el az intézményt. Elmondta, sok fiatalt ismer, aki itt végzett, komoly szakmai tudással rendelkezik, cégeknél vezető tisztségeket töltenek be, vagy saját vállalkozást vezetnek. Az elnök azt kívánta, hogy minél többen maradjanak szülőföldjükön, találjanak munkahelyet a régióban, s alapítsanak családot, hiszen az erdélyi magyar közösségnek szüksége van rájuk. Szükség van a fiatalos lendületre, a jól képzett szakemberekre, az új látásmódra, az ötletekre. A ballagás napja legyen a hála és a köszönet napja is azok iránt, akik segítettek, a szülőknek, akik anyagi erőfeszítést tettek azért, hogy gyermekeik tovább tanulhassanak. Végül a fiataloknak szólt a bátorító szó: Higgyetek magatokban, és legyetek bátrak, mert tietek a jövő! – fogalmazott az elnök.
Köszöntések és himnuszok
A ballagási ünnepségen a tanszékvezetők és oktatók köszöntötték a hallgatókat és hozzátartozóikat: dr. Forgó Zoltán, a Gépészmérnöki Tanszék vezetője, dr. Fazakas Csaba, a Kertészmérnöki Tanszék vezetője, dr. Kupán Pál, a Matematika–informatika Tanszék oktatója, dr. Domokos József, a Villamosmérnöki Tanszék vezetője, dr. Tőkés Gyöngyvér, az Alkalmazott Társadalomtudományok Tanszék vezetője, dr. Imre Attila, az Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék vezetője.
Nagy sikerrel lépett fel a Sapientia EMTE néptánccsoportja, amely györgyfalvi táncokat adott elő. Megható momentuma volt a ballagásnak Nyitó Anetta informatikushallgató előadásában Ambrus Ádám gitárkíséretével elhangzó Kell még egy szó című dal, melyet hosszas tapssal, az emberi nagyság és kitartás előtti főhajtással üdvözölt a hallgatóság. 
A ballagó diákok nevében Kovács Szabina Zsuzsanna búcsúzott a tanároktól és a diáktársaktól, míg Ferencz Katalin a hallgatói önkormányzat nevében mondott búcsúbeszédet. 
A hagyományhoz híven, a végzős évfolyamok felelősei búzakalászokat adtak át a következő generációnak. 
A ballagási ünnepség a magyar, a székely és a régi székely himnusz eléneklésével zárult. 
MEZEY SAROLTA Népújság (Marosvásárhely)

A civilszférából érkeznek a marosvásárhelyi RMDSZ új alelnökei
Gáspár Botond újságíró a kulturális-turisztikai, Ferencz Katalin egyetemi hallgató az ifjúsági alelnöki tisztséget pályázta meg az RMDSZ marosvásárhelyi szervezeténél. A meghirdetett funkciókra csak ketten jelentkeztek, Vass Levente elnök azonban így is elégedett, mert saját területükön tapasztalt jelentkezőkről van szó.
Vass Levente csütörtök délutáni sajtótájékoztatóján mutatta be a vásárhelyi szervezet elnökségének két új tagját, a két alelnök pedig röviden ismertette a tisztséggel járó feladatkörét, illetve azokat az ötleteket, amelyeket szeretnének megvalósítani.
A civilszférából érkező alelnökök
Gáspár Botond a Vásárhelyi Hírlap munkatársa, elmondta, mielőtt megpályázta volna a politikai szerepkört, egyeztetett feletteseivel, azok beleegyezésüket adták, így nem érzi, hogy összeférhetetlen lenne az újságírói tevékenység az alelnöki tisztséggel.
Tervei között Marosvásárhely és más városok, települések közötti kapcsolatok erősítését hangsúlyozta az új alelnök, illetve olyan terveket vázolt fel, amelyek a megye, illetve Erdély részletesebb megismertetését célozzák.
Elmondta, szakirányú képzettséggel is rendelkezik, és több éves tapasztalata van a gasztronómiai turizmus, a turisztikai menedzsment terén. A várost, környékét és szélesebb körben Erdélyt szeretné népszerűsíteni nem csak a turisták, de a helyiek számára is, illetve olyan, elsősorban magyarországi településekkel szeretné, ha szorosabb partnerségre lépne a város, amelyek a Vásárhelyi Forgatagon már megfordultak.
Ferencz Katalin a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karának számítástechnika szakos negyedéves hallgatója, aki szintén kikérte az egyetem vezetőségének beleegyezését, mielőtt elvállalta volna az ifjúsági alelnöki szerepet az RMDSZ városi szervezetében.
Elmondása szerint szeretné bevonni a marosvásárhelyi ifjúságot a közéletbe, megkérdezni őket, hogy mik a céljaik, milyen kérdések foglalkoztatják őket, mi az, amivel kevésbé elégedettek. Véleménye szerint jelenleg akadályba ütközik az az ifjú, aki megpróbálja hallatni a hangját, vagy elmondani, hogy mi az ami a fiatalokat leginkább érdekli. Az ifjúsági alelnök Csíkszentgyörgyről érkezett Marosvásárhelyre és szülőfalujában is hasonló kérdésekkel foglalkozott. Az ott szerzett tapasztalatát ezentúl Marosvásárhelyen kamatoztatná.
Körzeti elnök-választások
Vass Levente, mint a városi RMDSZ elnöke arról is beszámolt, hogy az elkövetkezendő három évet a helyhatósági választásokra való felkészüléssel szeretné eltölteni az általa vezetett szervezet. Marosvásárhelyen jelenleg 8 RMDSZ-körzet működik, de remélhetőleg hamarosan létrejön a 9. is.
A körzetekbe olyan embereket várnak, akik helyismeretükkel és tenniakarásukkal segítenek a következő választásokra felkészülni – mutatott rá az elnök, aki elmondta, Soós Zoltán visszatért az RMDSZ-be és elvállalta az Egyesülés negyed körzetének elnöki tisztségét. Portik Vilmosnak is feljánlott hasonló szerepkört Vass, de ő elfoglaltságára hivatkozva nem vállalta. „Ezzel is a nyitottságunkat, a befogadókészségünket szeretnénk hangsúlyozni, azt hogy várunk mindenkit, aki visszatér, vagy betér a szervezetbe” – fogalmazott Vass Levente.
Feltérképezni a mobiltelefon nélküli településeket
Sajtótájékoztatóján Vass Levente új parlamenti kezdeményezését is ismertette. Elmondta, a kormány olyan sürgősségi telefonvonalat szeretne létrehozni, amely minden településről hívható, azzal viszont nem számolt, hogy még nagyon sok az olyan lakott település, ahol nem működnek a mobiltelefonok térerő hiányában.
Mielőtt a sürgősségi elérhetőségről gondoskodnának, fel kell ezeket a helységeket térképezni, és megoldani a telefonos lefedettséget. „Ne a szekeret fogjuk a lovak elé” – fűzte hozzá az RMDSZ-es parlamenti képviselő, akinek már korábban is volt ilyen jellegű kezdeményezése. Ennek érdekében most a telekommunikációs miniszterhez és a prefektúrához, valamint a szolgáltatókhoz szeretne fordulni. Ugyanakkor ahhoz, hogy teljes kép alakuljon ki, melyek ezek a hátrányos helyzetű falvak, felhívást intézett valamennyi érintett lakoshoz, hogy amennyiben olyan területen él, ahol nincs mobiletelefonos szolgáltatás, jelezze a község polgármesterének, illetve a képviselői irodának.
A jelentéseket a kabinet@vasslevente.ro címre várják, illetve hétköznaponként 9 és 16 óra között, kedden és csütörtökön 9 és 17 óra között Vass Levente parlamenti képviselői irodájában, a megyei önkormányzatnak és prefektúrának is helyet adó közigazgatási palota 89-es számú szobájában.
Antal Erika / maszol.ro

Soósnak és Portiknak is tisztséget ajánlott fel Vass Levente
A nyitás jegyében
A marosvásárhelyi RMDSZ nyitottságát bizonyítandó, Vass Levente képviselő, a szervezet elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy tisztújításokat tartanak a körzetekben, amelyek számát kilencre szándékoznak növelni.
Ugyanakkor bejelentette, hogy éppen ennek a nyitásnak a nevében kérte fel Soós Zoltánt, a megyei múzeum igazgatóját, volt polgármesterjelöltet, hogy vállaljon körzeti elnökséget, amit Soós el is vállalt. Hasonló ajánlatot tett Portik Vilmosnak, az Erdélyi Magyar Néppárt volt politikusának, aki viszont sűrű közéleti elfoglaltságára hivatkozva visszautasította a felajánlást.
A sajtótájékoztatón mutatkozott be a két új alelnök, Gáspár Botond, a Vásárhelyi Hírlap újságírója és Ferencz Katalin, a Sapientia diákönkormányzatának vezetője. Mindkettő pályázat útján nyerte el a tisztséget, amelyre egyébként más nem is jelentkezett. Gáspár a kultúráért, turizmusért felel, Ferencz Katalin ifjúsági kérdésekkel foglalkozik majd.
Kali István ügyvezető elnök szerint azért nem érkezett több pályázat a meghirdetett alelnöki tisztségekre, mert „manapság nem népszerű politikusnak lenni”.
Feltérképezik a jelmentes településeket
A városi elnök elmondta, hogy felkéri a Maros megyei önkormányzati vezetőket, közösségszervezőket, jelezzék, ha településükön nincs térerő.
„A több halálos áldozatot követelő viharok után a kormány bejelentette, mobiltelefonos gyorsriasztási rendszert dolgoz ki. Ennek lényege, hogy ezután SMS-üzenetben értesítik majd a lakosokat, ha térségükben szélsőséges időjárásra vagy egyéb veszélyhelyzetre kell készülni. Szerintem mindannyian egyetértünk abban, hogy a kezdeményezés jó, hiszen szükség van egy hatékony értesítési rendszerre. Ugyanakkor köztudott, hogy Romániában nincs minden településen mobiltelefonjel. Felmerül a kérdés, hogy mi történik majd azokkal a lakosokkal, akik ilyen térségekben élnek. Az SMS-alapú riasztási rendszertől függetlenül is, a 21. században időszerű lenne megoldani, hogy minden településen legyen térerő. Ezért arra kérek minden Maros megyei önkormányzati vezetőt, közösségszervezőt, érintettet, jelezze a kabinetem számára személyesen vagy a kabinet@vasslevente.ro, illetveoffice@vasslevente.ro e-mail-címeken október 10-ig, ha településén ilyen jellegű problémával küzdenek. Vannak, akik már megkerestek ilyen ügyben” – nyilatkozta Vass Levente.
MÓZES EDITH / Népújság (Marosvásárhely)