Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2006. december 15.
Az EU az uniós állampolgárok számára kínál lehetőségeket. Nagyon fontos, hogy a romániai magyar közösség összefogjon, közös célokat tűzzön ki, hogy a lehetőségek elérése egy erős érdekérvényesítésen keresztül valósággá váljon, fejtette ki Gál Kinga EP-képviselő a vele készített interjúban. Szükséges, hogy legyen magyar nyelven felsőoktatás, hogy legyen magyar nyelven gondolkozó értelmisége a magyar közösségnek. Továbbá, hogy rendelkezzék olyan intézményrendszerekkel, amelyek képesek megfogalmazni a közösség igényeit, ezt lehet autonómiának is hívni. A romániai magyar közösség először lesz képes arra, hogy érdekeit közvetlenül nyilvánítsa ki Európa felé. Évtizedek óta erre most nyílik először lehetősége. Problémáit képviselői útján közvetlenül tudja megjeleníteni Európában. Az újságíróknak nagy felelősségük van abban, hogy a közösség élni tudjon a lehetőségekkel. Nagyon fontos az a problémafelvetés, ami a médiában megjelenik. Gál Kinga jelentésében hangsúlyozta, fontos, hogy a kisebbségi törvény, ne kirakattörvény legyen, ugyanúgy fontos az anyanyelvű felsőoktatás kérdése. A szubszidiaritás, az önkormányzatiság elvei alapján a magyar közösségnek létesüljön olyan intézményrendszere, ahol választott testület döntési kompetenciákkal rendezheti a maga közösségi sorsát. Ezt valamilyen autonómiatípussal lehet leírni. Minderre ellenvetés a román megfigyelők részéről érkezett. /Ferencz Csaba: Az érdekek érvényesítésének európai színterén. Interjú Gál Kinga EP-képviselővel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 15./
2006. december 21.
A megkérdezettek 99,8 százaléka támogatja a székelyföldi önrendelkezésére vonatkozó elképzeléseket – derült ki az Erdővidéken befejeződött népszavazás végleges adataiból. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Bardoc-Miklósvár széki szervezete saját költségén a Székelyföldön elsőként szervezett úgynevezett belső, nem hivatalos referendumot annak felmérésére, hogy a régió lakossága milyen mértékben támogatja a területi autonómiát. December 16-20-a között Erdővidék 21 helységében közel 17 ezer szavazópolgár nyilváníthatott véleményt a mozgóurnás népszavazáson. A végleges adatok szerint a 15395 szavazópolgárból 9924-en voksoltak, ez 64,46 százalékos részvételi arányt jelent. A megkérdezettek közül 9902-en, azaz 99,78 százalékuk szavazott igennel az „Akarja-e, hogy Székelyföld autonóm státust kapjon, s a település, ahol él, ehhez tartozzon?” kérdésre. Tizenheten válaszoltak nemmel, öt szavazat pedig érvénytelennek bizonyult. Szabó Miklós széki SZNT-elnök szerint a Székelyföld területi autonómiáját Erdővidéken nem csak a magyarság, hanem a román nemzetiségű lakosság is támogatja. Magyarhermányban 100-120, Székelyszáldoboson pedig 25-30 román ajkú roma szavazott igennel. Az erdővidéki népszavazás eredményeit az SZNT Állandó Bizottsága még az év vége előtt kiértékeli. Ferencz Csaba tájékoztatási alelnök szerint a dokumentációt elküldik a román és a magyar a parlamentnek, a román államfőnek, az RMDSZ csúcsvezetésének. /Benkő Levente: „Látható” többség. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./
2006. december 27.
Autonómia és liberalizmus címmel hirdetett konferenciát az RMDSZ legfiatalabb platformja, a Nemzeti Szabadelvű Kör (NSZK). A meghívó szerint az értekezlet célja az lett volna, hogy ,,kiszélesítse a párbeszédet egyrészt a civil szervezetek, az akadémiai szféra, az ifjúság, az üzleti világ és a média képviselői, másrészt a politika szereplői, a platformok és politikai csoportosulások között az önrendelkezés kivívásának részleteiről”, de az RMDSZ-meghívottak hiányoztak a múlt heti megbeszélésről. Dénes István moderátor elmondta: előzőleg az RMDSZ alsó-háromszéki elnöke telefonon kérdőre vonta, hogy tudtuk nélkül milyen konferenciát szerveznek, illetve kifogásolta egyes meghívott előadók szerepeltetését is. A megbeszélésen végül többek között Bíró Béla egyetemi tanár, Kovács István unitárius lelkész, Dénes Judit, az NSZK soros elnöke, Gazda Zoltán és Kulcsár-Terza József, az Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ képviseletében vett részt. Bíró Béla kijelentette, ha egy társadalmi szerződés valamelyik félnek nem jó, azt jogában áll megvétózni, és a másik félnek kötelező (lenne) azt figyelembe is venni. Az MPSZ meghívottjai szégyenletesnek tartották, hogy az RMDSZ távolmaradással, mások munkáját hiteltelennek nevezve viszonyul a párbeszédhez. /Ferencz Csaba: Autonómia és liberalizmus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 27./
2006. december 27.
Az erdővidékiek 99,52 százaléka, a gyergyócsomafalviak 99,48 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, miszerint akarják-e, hogy a Székelyföld autonóm státust kapjon, és a település, ahol élnek, ehhez a területhez tartozzék. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által szervezett belső népszavazás eredményeit Székelyudvarhelyen még nem összesítették, a részvételi aránnyal elégedettek a szervezők. Erdővidék 17 945 magyar és román nemzetiségű szavazópolgárából 12 140 személy adta le voksát, ez 67,65 százalékos részvételi arányt jelent. Igennel 12 082-en válaszoltak, 44-en nemmel voksoltak, 14 szavazat pedig érvénytelen volt. A referendumot szervező SZNT bardoc-miklósvárszéki alelnöke, Krizbai Imre református lelkész a Krónikának elmondta: „Ez a támogatottság a közakaratot tükrözi, és azt, hogy az autonómia gondolatát támogató erdővidéki románok is készek az együttélésre”. Az SZNT tájékoztatási alelnöke, Ferencz Csaba értékelése szerint a több mint 99 százalékos támogatottságot nem lehet figyelmen kívül hagyni. A gyergyócsomafalvi szavazópolgárok többsége is az autonómia mellett voksolt. A részvételi arány 69,47 százalékos volt: 3700 választópolgárból 2487-en voksoltak. A népszavazás összesített adataiból kiderült, hogy a szavazópolgárok 99,48 százaléka autonómiát akar, vagyis az igen szavazatok száma 2474, nemet 5-en mondtak, 8 szavazat pedig érvénytelennek minősült. „Gyergyócsomafalva lakosságának akaratát mindenképpen az Európai Unió tudomására kívánjuk hozni” – válaszolta a Krónika kérdésére Ambrus Árpád, a szavazóbizottság elnöke, Gyergyócsomafalva Székely Tanácsának alelnöke. Több mint 18 ezren szavaztak az udvarhelyszéki székely tanács által szervezett belső népszavazáson Székelyudvarhelyen. A közel kétharmados részvételi aránnyal a referendum szervezői elégedettek. /Lezárult a népszavazás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 27./
2007. január 22.
„A Székely Nemzeti Tanács nagyon szeretné, hogy a független európai parlamenti képviselőjelölt székely legyen” – jelentette ki az SZNT Állandó Bizottságának hétvégi ülése után Fodor Imre Marosvásárhelyen. A megbízott elnök elmondta: az EP-választásra az SZNT nem állít saját jelöltet, de egy megfelelő független jelöltet akár az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal közösen támogatna. Fodor hozzátette, folytatni kell a területi autonómia iránti igény felmérését célzó belső népszavazást, ezért legközelebb február 10–17-e között Szovátán, Balavásáron, Makkfalván, Abodon, valamint Szolokmán rendeznek autonómia-referendumot. /SZNT: jelölt nincs, de legalább legyen székely. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./ Ferencz Csaba alelnök kijelentette: – Azáltal, hogy Erdővidék lakosságának 99,52 százaléka kifejezte autonómiaigényét, ez az igény a közbeszéd alapvető igénye. Ilyen értelemben azt a jelöltet, aki nem vállalja fel a területi autonómiát, az SZNT nem tudja támogatni. /A SZNT egy „megfelelő” független jelöltet támogatna. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./
2007. január 23.
Az RMDSZ listáján indulók közül egyetlen jelöltet sem támogat az Európai Parlamentbe jutásért a Székely Nemzeti Tanács. Az SZNT Marosvásárhelyen tanácskozó vezetősége úgy döntött, amennyiben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak nem sikerül befutóhelyre közös jelöltet állítania az RMDSZ-szel, akkor független politikust fog támogatni. – Annak ellenére, hogy Markó Béla abban egyezett meg Tőkés Lászlóval, hogy az első két, befutónak számító helyet az RMDSZ megosztja az EMNT-vel, ez nem így történt – nyilatkozta az SZNT megbízott elnöke, Fodor Imre. Markó egy héttel korábban tett nyilatkozatai alapján a tanács alelnöke, Ferencz Csaba is bezártnak tekinti az RMDSZ kapuját. Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, hogy az RMDSZ listáin csak a szervezet tagjai indulhatnak az EP-választásokon. /Szucher Ervin, Gergely Gizella: Keddig várnak a közös listára. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./
2007. február 2.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) találkozót kért Sólyom Lászlótól, a Magyar Köztársaság elnökétől, aki februárban látogatást tesz Romániában. Ferencz Csaba SZNT-alelnök jelezte, a szervezet levélben fordult a magyar államfőhöz, akivel azért szeretnének találkozni, hogy tájékoztassák a Székelyföld területi autonómiája érdekében tett lépésekről, többek között a nem hivatalos, úgynevezett belső népszavazásról. Ezt februárban tartják Kovászna, Hargita és Maros megyében. /Sólyom Lászlóval találkozna az SZNT. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
2007. február 6.
Adományozókat keresnek az autonómia-népszavazás lebonyolításához. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) több száz magyar és román nyelvű plakát révén népszerűsíti Sepsiszék 43 településén a február 10-e és 25-e közötti időszakra tervezett belső autonómia-referendumot. Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke elmondta: a térség valamennyi polgármesterét és egyházi vezetőjét felkeresik, és támogatást kérnek a referendum megszervezéséhez. Tulit Attila, az SZNT alelnöke elmondta, a napokban 500 magyar és 100 román nyelvű plakátot nyomtattak. Ezeken Székelyföld térképe látható, amelyen a zöld színnel bejelölt Sepsiszék, illetve az „Igen Székelyföldért” és a „Hajrá Sepsiszék!” felirat olvasható. Számítások szerint az eddig megszervezett belső autonómia-népszavazások során Székelyföld lakóinak mintegy 10 százaléka nyilvánított véleményt, a megkérdezettek 99,52 százaléka támogatja a területi autonómia gondolatát. /Kovács Zsolt: Albert Álmos nem szól bele. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./
2007. február 7.
A napokban jelent meg Domokos Ernő és Krajnik Izabella Marketingkutatás /Alutus Kiadó, Csíkszereda/ cím új gazdasági szakkönyve. A Babes-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi tanárai ezúttal a marketingkutatás módszertanába nyújtanak betekintést. /Ferencz Csaba: Marketingkutatás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./
2007. február 9.
„A Sepsiszéken szombaton kezdődő nem hivatalos autonómia-népszavazás sikere attól függ, hogy a magyar lakosság mennyire érzi magáénak az akciót” – jelentette ki Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke. Február 10. és 25. között Sepsiszék 43 településén mérik fel az autonómia gondolatának támogatottságát. A szórólapokon az egyházfők támogató nyilatkozata, illetve Eva Maria Barki emberjogi szakértő üzenete olvasható, a népszavazásról szóló tudnivalókon kívül. /Jánossy Alíz, Kovács Zsolt: Önkénteseket várnak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 9./
2007. február 9.
Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke bejelentette, hogy Ékes József és Gruber Attila fideszes képviselő február 16-18-a között Sepsiszentgyörgyön lesz, megfigyelőként részt vesz a Sepsiszentgyörgy vidékén a Székelyföld területi autonómiája kapcsán szervezendő belső, nem hivatalos népszavazáson. A nem hivatalos népszavazás február 10-én kezdődik Sepsiszék hat településén: Árkoson, Kálnokon, Sepsibodokon, Sepsikőröspatakon, Oltszemen és Málnásfürdőn. Február 11-én Kilyénben, Szotyorban, Uzonban és Bikfalván lesznek jelen az önkéntesek a mozgóurnákkal. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./
2007. február 12.
A Háromszéken megjelent referendumellenes röpiratokat leszámítva zavartalanul folyt az autonómia-népszavazás a hét Kovászna, nyolc Hargita és két Maros megyei településen. A Demokrata Párt (PD) Kovászna megyei szervezetének vezetősége rendőrségi vizsgálatot kért az elkezdett a népszavazás ügyében. A Maros megyei PD vezetősége a bűnügyi feljelentés lehetőségét vette fontolóra. Emil Boc, a PD elnöke arra hívta fel az autonómia-referendum szervezőinek figyelmét, „ne játsszanak a tűzzel”. Boc szerint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezése a törvénytelenség határát súrolja. Ferencz Csaba SZNT-alelnök a PD álláspontjával kapcsolatban kifejtette, egy demokratikus kezdeményezés egyetlen államban sem lehet alkotmányellenes. Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt (PRM) szenátora a referendum betiltását, illetve az RMDSZ eltávolítását kérte a kormányból. Funar közölte, a PRM főügyészi vizsgálatot kér „az ország egysége ellen merényletet elkövető” személyek ellen. A Szociáldemokrata Párt (PSD) szerint az autonómia-referendum célja elszigetelni a romániai magyar kisebbséget. Az RMDSZ nem támogatja a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szervezte népszavazást, de egyetért a területi autonómia eszméjével – jelentette be Markó Béla RMDSZ-elnök. Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke kifejtette, hogyha az RMDSZ cselekedett volna az autonómiáért, most nem létezne sem SZNT, sem Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Tulit Attila SZNT-alelnök közölte, egyetlen községben sem ütköztek akadályokba. Mintegy ezer szovátai szavazott a Székely Nemzeti Tanács által szervezett autonómia-referendumon. A szavazók között több román nemzetiségű lakos is akadt, aki a kérdőív lepecsételése után büszkén mondta el, hogy ő az autonómiára adta voksát. Minderről Fodor Imre, az SZNT országos elnöke és Márton Zoltán, a marosszéki szervezet titkára számolt be. /Játék a tűzzel? = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./
2007. február 12.
Közel négyezer, választásra jogosult polgárt kerestek meg február 10-én hat településen a Székely Nemzeti Tanács számlálóbiztosai a Kovászna megyei Sepsiszéken. 82 százalékos volt a részvételi arány, és a megkérdezettek száz százalékhoz közeli arányban támogatták a székelyföldi területi autonómiát. A háromszéki referendummal párhuzamosan számlálóbiztosok járták a hét végén a gyergyószéki településeket is. Ferencz Csaba, a tanács kommunikációs alelnöke szerint a népszavazást az RMDSZ-es önkormányzatok hallgatólagosan támogatják. Markó Béla szövetségi elnök azt mondta: az RMDSZ nem támogatja az SZNT kezdeményezését. /D. P. : SZNT-s referendum a Székelyföldön. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./
2007. február 13.
Hatalmon és ellenzékben lévő román pártok egyaránt élesen bírálták a Székelyföld területi autonómiájáról szóló népszavazást, melyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szervezett. A nem hivatalos, jogi érvénnyel nem rendelkező referendum eredménye szerint a megkérdezettek 99 százaléka támogatja, hogy Székelyföld autonóm státust kapjon, és a szóban forgó települések ehhez tartozzanak. Korábban a román ellenzéki erők – közöttük a Szociáldemokrata Párt, a Konzervatív Párt és a Nagy-Románia Párt – többször bírálták a népszavazást. Felszólították Traian Basescu államfőt és Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnököt, hogy lépjenek fel határozottan az alkotmányellenes népakarat-nyilvánítás szervezői ellen. Most a Demokrata Párt (PD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) is határozottan elítélte a kezdeményezést. Emil Boc, a PD elnöke felszólította az SZNT vezetőit, függesszék fel a népszavazást. Boc szerint a referendum a „területi szeparatizmusra való felbujtás színét kezdi magára ölteni”, mi több „büntetőjogi” kérdéssé vált. A PNL vezető testülete is határozatot fogadott el, eszerint a népszavazás alkotmányellenes, illetve törvénytelen, és felszólították a Belügyminisztériumot, hogy indítson hivatalból vizsgálatot. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a népszavazás „veszélyes provokációvá” kezd válni. Tariceanu leszögezte: nem érthetnek egyet az etnikai alapú területi önrendelkezéssel. Az RMDSZ nem támogatja az SZNT által szervezett népszavazást, de egyetért a területi autonómia eszméjével. Február 12-ig a tizenhét település közül már tízben lebonyolították a népszavazást. Ferencz Csaba SZNT-alelnök közölte, hogy az 5753 szavazati joggal rendelkező állampolgár 81,67 százaléka adott le érvényes szavazatot, 98,99 százalékuk a területi autonómia mellett voksolt. /B. T. : Éles bírálatok a népszavazás kapcsán. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./
2007. február 14.
„A területi autonómiáról szóló referendum törvénytelen. Amikor azok, akik ma valamit tesztelnek – nem teljesen értjük, hogy mit: a román állam türelmét? Románia alkotmányát? – megpróbálnak majd érvényt szerezni annak, amit ez az úgynevezett teszt vagy törvénytelen referendum eredményez, akkor a román állam habozás nélkül alkalmazni fogja az alkotmány és a törvények előírásait” – ezeket a szavakat használta az államelnöki hivatal honlapjának tanúsága szerint Traian Basescu államfő a Sólyom László magyar köztársasági elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján. Ehhez képest az egyik hírtelevízió esti hírműsorába betelefonáló Basescu a következőképpen „pontosította” korábbi kirohanását: „ezek az akciók nem tekinthetők referendumnak, ugyanis tekintetbe kell venni a szervezők nyilatkozatait, akik azt mondják, ők csak tesztelik a lakosság akaratát”. Az államfő azt is hozzátette: amennyiben a bíróság úgy dönt, hogy az ilyen típusú akciók nem törvénytelenek, ő ezt el tudja fogadni. A Cotidianul című lap azt írta, hogy Sólyom László „rosszkor” érkezett a Cotroceni-palotába. A Jurnalul National szerint Sólyomnak sikerült felingerelnie Basescut, amikor kijelentette: a romániai magyar társadalom tagjai Románia állampolgárai, kulturális értelemben pedig a magyar nemzet részei. A Gardianul szerint a magyar államfő „olajat öntött a tűzre” azzal a kijelentésével, hogy a területi autonómia lehetséges. A magyarországi elemzők azt emelték ki, hogy Basescu kifakadása elhidegülést eredményezhet a román-magyar kapcsolatokban. Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács /SZNT/ tájékoztatási alelnöke üdvözölte azt, hogy a Traian Basescu pontosította a Sólyom-találkozón tett kijelentéseit. „Gondolom az elnök is belátta: a demokráciában a véleménynyilvánítást semmilyen formában nem korlátozhatják” – mondta Ferencz Csaba. Tájékoztatása szerint a politikusok kirohanásai ellenére az SZNT-t eddig semmilyen fenyegetés nem érte a román hatóságok részéről. Nagy Zsolt távközlési miniszter, az RMDSZ európai parlamenti jelöltje ugyanabban a hírtelevízióban többször is hangsúlyozta: az SZNT akcióját nem lehet törvénytelennek és alkotmányellenesnek nevezni. Felhívta a figyelmet, hogy közeledik a kampány, és újra előkerülnek a magyarellenes megnyilvánulások. Megerősítette a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) belső népszavazása ellen a Demokrata Párt háromszéki szervezetétől származó feljelentést Laurentiu Todoran Kovászna megyei rendőrfőkapitány. Teodor Tripon megyei főügyész közölte, hatásköri meggondolásokból a feljelentést továbbította a Szervezett Bűnözés és Terrorista Bűncselekményeket Vizsgáló Főigazgatósághoz /Cseke Péter Tamás, Salamon Márton László: Referendum vagy közvélemény-kutatás, alkotmányos vagy alkotmányellenes? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./
2007. február 15.
Február 15-én Sepsiszentgyörgyön is elkezdődik a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által szervezett belső, nem hivatalos népszavazás. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke elmondta, a 2004-es választási adatok szerint Sepsiszentgyörgyön 55 000 szavazati joggal rendelkező lakos él, ezeknek mintegy 25 százaléka román nemzetiségű. Az SZNT sepsiszéki szervezete két héttel ezelőtt párbeszédre hívta a vidék román civil szervezeteinek képviselőit, hogy az autonómiáról és a nem hivatalos referendumról tárgyaljanak, de mindeddig nem kaptak választ a román szervezetektől. Újabb öt Kovászna megyei településről összesítették az autonómia-referendum eredményeit, amelyek szerint a szavazók száz százaléka az autonómia mellett szavazott – közölte az SZNT vezetősége. Eddig 15 településről összesítették az eredményeket, négy településen pedig véget ért a népszavazás, de az eredményeket még nem véglegesítették. Eddig Sepsiszék 15 településéről összesítették a népszavazás eredményeit, a szavazók több mint 99 százaléka voksolt Székelyföld területi autonómiája mellett. /Halad a belső népszavazás. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 15./
2007. február 19.
Nyolcezer szavazópolgárt értek el február 17-ig 24 településén a Székely Nemzeti Tanács autonómiaigénylési referendumát lebonyolító számlálóbiztosok Sepsiszentgyörgy kivételével a Kovászna megyei Sepsiszéken. Megfigyelőként jelen volt Ékes József és Kelemen András országgyűlési képviselő (Fidesz). Közölték, hogy nem kívánják minősíteni a belső népszavazást, és küldetésük végén jelentést készítenek parlamenti frakciójuk, valamint az SZNT részére. Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke ismertette, hogy Sepsiszentgyörgyön több visszautasításban volt részük a biztosoknak, mint faluhelyen. Február 17-én Márton Árpád RMDSZ-es parlamenti képviselő arcképét ábrázoló, SZNT-címeres kisplakát hívott fel a névre szóló választásokra, a roma többségű Őrkő lakótelepen pedig röpcédula hirdette, hogy a magyar állam fizet fejenként 500 lejt a „rroma integrációs program” részeként. A romáknak szóló, diverziónak szánt röpcédulákon olvasható volt, hogy a pénzt átvehetik a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki székházában, Gazda Zoltán titkártól. /Domokos Péter: Röpcédulás” referendum. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./
2007. február 23.
A tervezettnél hosszabb ideig tart Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nem hivatalos autonómia-népszavazása. A kevés önkéntes miatt ugyanis a város túl nagy falatnak bizonyult a szervezők számára. Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke közölte, az eredetileg február 25-ére tervezett urnazárás határidejét Kovászna megye székhelyén 10 nappal hosszabbították meg. „Tapasztalataink szerint Sepsiszentgyörgy »kiürült«, szinte minden tömbházban van üres lakrész, rengeteg helyen a nagyszülők nevelik a gyerekeket” – mondta el Tulit Attila, az SZNT alelnöke. Számításaik szerint a megyeszékhely lakosságának több mint 30 százaléka nem tartózkodik a városban, sokan külföldön dolgoznak. Öt sepsiszéki településen nem szerveznek autonómia-népszavazást. A zömében román és roma lakosságú Árapatakon, Erősdön, Bácsteleken, Hetén és Előpatakon azért nem lesz autonómia-referendum, mert ezeken a településeken nem találtak önkénteseket. A szavazóbiztosok által bejárt településeken a választópolgárok 72 százaléka válaszolt a feltett kérdésre. Az eddig megkérdezett 12 ezer sepsiszéki lakos több mint 99 százaléka támogatja Székelyföld területi autonómiájának gondolatát, 14 településen pedig mindenki igennel szavazott. /Kovács Zsolt: Elhúzódó referendum. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./
2007. március 7.
Megfélemlítési szándékúnak nevezte Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt a két román ügyészségi előzetes vizsgálatot, amely a székelyföldi törekvések ügyében indult. Markó szerint az előzetes vizsgálat bejelentése is példa arra, hogy a romániai igazságszolgáltatás még inkább politikai szempontok szerint dolgozik, mint eddig. Hangsúlyozta: az igazságszolgáltatásnak joga van megvizsgálni, hogy a feljelentés megalapozott-e, de ezzel nem a sajtóban kell dicsekedni. Simona Frolu, a főügyészség szóvivője közölte: a legfőbb nyomozó hatóság keretében működő terrorizmus és szervezett bűnözés elleni igazgatóság illetékesei két dossziéban is vizsgálódnak „a Hargita és Kovászna megyében folytatott akciók ellen, amelyek a nemzetbiztonságot és az alkotmányos rendet veszélyeztethetik”. Az egyik dosszié a székelyföldi népszavazást, a másik pedig az RMDSZ által decemberben létrehozott, Szövetség a Székelyföldért Egyesület megalakulását vizsgálja. A román belügyminiszter korábban úgy nyilatkozott: a véleménynyilvánítás nem alkotmányellenes Romániában. /Borbély Tamás: Markó: megfélemlítő ügyészségi vizsgálatok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./ Simona Frolu nem kívánt részletekkel szolgálni arról, pontosan milyen akciókról van szó, és kik ellen folytatnak nyomozást. „Az utóbbi időben több értesítést is kaptunk a SRI-től arról, hogy a Székelyföldön a nemzetbiztonságot sértő akciók zajlanak. Két esetben úgy döntöttünk, hogy bűnvádi nyomozást megelőző vizsgálatokat kell lefolytatnunk. Konkrét vádakat tehát még nem fogalmaztunk meg” – nyilatkozta. Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester, a Szövetség a Székelyföldért Egyesület elnöke az újságírótól értesült arról, hogy Székelyföldön vizsgálatot folytatnak különböző, a „nemzetbiztonságot sértő” akciók ügyében. „Nem tudom, milyen törvénysértést találhatnak a Szövetség a Székelyföldért Egyesület létrehozásában. Annál is inkább, mert az egyesületet még be sem jegyeztük” nyilatkozta Albert Álmos. Értetlenségét fejezte ki az ügyészség eljárása kapcsán Ferencz Csaba, az Székely Nemzeti Tanács tájékoztatási alelnöke is. /Cseke Péter Tamás, Gujdár Gabriella: Vizsgálatot folytat a Legfőbb Ügyészség a székelyföldi autonómia-törekvések miatt. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./
2007. március 8.
Március 7-én véget ért a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kezdeményezett mozgóurnás autonómia-népszavazás Sepsiszéken, kivételt csupán a sepsiszentgyörgyi Őrkő negyed képez, ahol a hét végéig tevékenykednek a kérdezőbiztosok. A város öt pontján elhelyezett állóurnáknál vasárnapig leadhatják voksukat azok, akikhez nem jutottak el az SZNT önkéntesei – tájékoztatott Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke. Az Őrkő negyedben azért nehézkes a szavazatgyűjtés, mert elérte a célját az a diverzió, amelynek keretében ismeretlen tettesek pénzt ígérő szórólapokon járatták le az SZNT-t és annak vezetőit. Előzetes számítások szerint a népszavazáson résztvevők 99 százaléka támogatja Székelyföld területi autonómiájának gondolatát. Érezhető volt a román civil szervezetek és pártok bojkottjának hatása, ugyanis a megkeresett román lakosság 80 százaléka visszautasította a voksolást. Az ügyészségi eljárásról Ferencz Csaba a sajtóból értesült. „Nincs bizonyítékom rá, de egyértelmű, hogy a telefonjainkat lehallgatják, bár ez jogállamban megengedhetetlen”– mondta. Az utóbbi napokban kiderült, hogy a titkosszolgálat már 2005 óta folyamatosan figyeli az SZNT vezetőit, és több jelentést küldtek tevékenységükről a Legfelsőbb Ügyészségnek. Az alelnök értelmetlennek tartja a megfigyelést, mint mondta: „az SZNT egész tevékenysége a nyilvánosság előtt zajlik, telefonon is azt mondjuk, amit nyilvánosan hangoztatunk, ezért fölösleges, hogy titkos információk után kutasson a SRI”. /Kovács Zsolt: Érezhető bojkott. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./
2007. március 14.
Az eddig megkérdezett székelyföldi lakosok 99,21 százaléka támogatja a területi autonómia gondolatát, derült ki a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) összesítéséből. Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke elmondta: eddig hat székely széken, összesen 97 településen szerveztek autonómia-népszavazást, amely során közel 110 ezer személy adta le voksát. Eddig Sepsiszéken szólították meg a legtöbb szavazópolgárt, összesen 33 974 személyt, akiknek 98,79 százaléka igennel voksolt. Udvarhelyszéken 27 504 személy szavazott, az igenek aránya 99,48 százalék, Bardoc-Miklósvárszéken 12 140 személy adta le voksát, közülük 99,52 százalék mondott igent az autonómiára. Gyergyószéken 24 064 személyt kérdeztek meg, az igen szavazatok aránya 99,22 százalék, Marosszéken 10 222 személy válaszolt a szavazó-biztosoknak, és 99,22 százalék igennel voksolt, míg Orbaiszéken 4258 személy szavazott, a támogató szavazatok aránya 99,69 százalék. Csíkszéken és Kézdiszéken még zajlik az autonómia-népszavazás. Tulit Attila, az SZNT alelnöke elmondta, hogy több háromszéki polgármester és alpolgármester is segített a szervezésben. /Kovács Zsolt: SZNT: 99 százalék az autonómiáért. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./
2007. március 14.
A Szabadság magyar fordításban közölte a Cotidianul című bukaresti román lapban megjelent, Székelyföld autonómiájával foglalkozó cikket. A Székely Nemzeti Tanács népszavazást rendezett az autonómiáról. „A referendum célja tudatosítani a székelységben az autonómia szükségességét” – mondta Ferenc Csaba, a SZNT alelnöke. A két román cikkíró szerint az autonómiát az egyszerű emberek körében nem övezi feltétlen egyetértés. A szerzők azt elismerik, hogy a kormányzat 1989 után késleltette a régiók fejlesztésének elvén alapuló decentralizációt. Az RMDSZ szerint az autonómia feltételezi a régiók korszerűsítésének elsőbbségét, így a Székelyföldét is. Az SZNT etnikai kritériumokra támaszkodó autonómiát akar, ezért hívta a székelyeket az urnákhoz. Kolumbán Gábor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem politológus tanárának véleménye szerint, az SZNT által javasolt modell túlhaladott. Gagyi József, a Sapientia antropológusa szkeptikus az autonómia előnyeit illetően. A Román Akadémiai Társaság tanulmánya szerint a székelységben az egy főre eső saját jövedelem az országos értékek alatt maradt, ez a régió az újraelosztás során többet kap a központtól, mint amennyit fizet. „Nem tudjuk, hogyan működne egy autonómia a Székelyföldön, mert még nem létezett ilyen”, mondta Smaranda Enache, a marosvásárhelyi Pro Europa Liga társelnöke. Kolumbán Gábor adjunktus szerint Székelyföldet regionális fejlődési struktúra keretein belül kell felépíteni, de nem etnikai kritériumok alapján. Fodor Imre felhívta a figyelmet arra, hogy Marosvásárhelyen 13 általános iskola működik. Az egyiknek Friedrich Schiller a neve, a másiknak Európa, a többi román személyiségek nevét viseli, annak ellenére, hogy a város lakosságának fele magyar. Másik példa: 1996–2000 között Maros megye Közigazgatási Bizottságának 27 tagja volt, közülük csak ő volt magyar. A többi 26 román volt. /Marius Cosmeanu, Remus Radu: A székelyek autonómiája: a harc a szív és a pénztárca között folyik. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13., folyt. 14./
2007. március 23.
Az RMDSZ csíki területi szervezete szervezi meg az autonómia-népszavazást Csíkszéken, mivel a Székely Nemzeti Tanácsnak (SZNT) – a csíkszeredait leszámítva – sem széki, sem helyi szervezetei nincsenek. A szövetség szavazóbiztosai azonban, más székelyföldi székektől eltérően, egy helyett négy kérdést tartalmazó ívvel keresik meg a választókat, és ezzel zavart keltettek az emberek körében – mondta a Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke. Az SZNT adatai szerint a népszavazáson december óta több mint száztízezer székelyföldi polgár mondott igent Székelyföld autonómiájára. A csíkszeredai Székely A csíkszéki „négykérdéses” felmérést az RMDSZ csíki területi szervezete végzi – erősítette meg Ráduly Róbert Kálmán elnök. „A felmérés hasznos lehet, s azt nemcsak az SZNT, hanem az RMDSZ is felhasználhatja”. Hozzátette: az SZNT minden széki népszavazáson feltett kérdése a kérdőív második helyén szerepel, és egyúttal arról is megkérdezik az embereket: „Egyetért-e azzal, hogy a történelmi Székelyföld eurorégióvá alakuljon?”, „Hajlandó-e többletadó befizetésével hozzájárulni az autonóm Székelyföld működéséhez?”, illetve „Egyetért-e azzal, hogy a Székelyföld autonóm státusát kizárólag törvényes eszközökkel kell megvalósítani?” Az összesített eredményeket az SZNT-nek is átadják – tette hozzá Ráduly. /Benkő Levente: Az RMDSZ kérdez az autonómiáról. = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./
2007. március 24.
Tíz háromszéki középiskolás énekkar vett részt március 23-án Sepsiszentgyörgyön az evangélikus templomban tartott megyei kórusolimpián, amelyet idén a Kodály-év jegyében szervezett a tanfelügyelőség. A három kategóriában megfelelő pontszámot kapott együttesek részt vehetnek az egy hét múlva Brassóban sorra kerülő megyeközi megmérettetésen. /Ferencz Csaba: Kórusolimpia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 24./
2007. március 29.
Az ötezredik lapszám megjelenését Baróton a Tortoma Önképzőkör meghívottjaként ünnepelte a Háromszék szerkesztősége. Farkas Árpád főszerkesztő, Bogdán László főmunkatárs, illetve Váry O. Péter, Ferencz Csaba szerkesztők, és Hecser László erdővidéki tudósító a lapszerkesztésről, a mindennapi munka nehézségeiről, a politikai nyomásgyakorlás ellenére a függetlenség megőrzéséről vallott. Erdővidéken érződött a környező nagyvárosoknak elszívó ereje volt, s most, amikor visszaszerezték termőföldjüket, erdeiket, a vidéktől elszakadtak hajlamosak mindezt eladni. Ezen kellene változtatni, s gátat vetni az idegenek honfoglalásának – mondotta Farkas Árpád. Bogdán László emlékeztetett, a mentalitás is megváltozott: eltűntek a nagycsaládok és a hagyományos megélhetési lehetőségek is, s helyébe még a politikumnak sem sikerült igazán alternatívát kitalálnia. Bogdán az RMDSZ-t marasztalta el, amiért nem sikerült elérnie, hogy a magyar megyéket a vidék jellegzetességeit kihasználó külön fejlesztési régióba sorolják. Baróton a város katolikus múltja ellenére már a reformátusok vannak többségben. A városban az RMDSZ nem létezik, a szenátor és képviselők pedig ritkán konzultálnak velük, mondotta Nagy István, Barót polgármestere. /Hecser László: A Háromszék Baróton: Kafkai város. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./
2007. április 3.
A nem hivatalos autonómia-népszavazás eredményeinek érvényesítésére hazai és nemzetközi szakemberekből álló bizottságot alakított a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), tájékoztatott Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke. A szakbizottság megalakításáról az SZNT sepsiszentgyörgyi ülésén döntöttek. „Hamarosan személyesen is megkeresünk néhány szakembert, és felkérjük őket a közös munkára. Eva Maria Barki nemzetközi jogász és Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor jelezte részvételét, de többek között számítunk Antal Árpád háromszéki RMDSZ-képviselő, szociológus és Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester segítségére is” – sorolta Ferencz Csaba. /Kovács Zsolt: Bizottság érvényesíti a referendum adatait. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./
2007. április 14.
Beczásy István, a háromszéki földbirtokosok egyik utolsó mohikánja is elment. Csendben, méltósággal, mielőtt a századik életévét betöltötte volna. Beczásy István a kitelepítés, üldöztetés után a kilencvenes években úgy lépett vissza a közéletbe, úgy indította újra a gazdálkodást, mintha fél évszázadig nem kényszerült volna kényszerlakhelyekre. Több mint egy évtizedes meghurcoltatása, kényszerlakhelye, majd állami szolgálata sem akadályozta meg abban, hogy dolgozzon. Legutóbb is arról beszélt: mit kellene tenni, hogy a székely nép ne váljék földönfutóvá. /Ferencz Csaba: A megmaradás öröksége. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14./ Megjelent az önéletírása: Beczásy István: Bekerített élet /Literator Kiadó, Nagyvárad, 1995/
2007. április 17.
Hódmezővásárhely adott otthont idén a határon túli magyar szervezetek autonómia-konferenciájának. A szegedi Magyar Kisebbségi Információs Egyesület szervezésében immár tizenötödik alkalommal megszervezett, szakmai jellegű konferenciára elsősorban nem az utódállamokban politikai hatalommal is bíró szervezetek képviselőit hívták meg. Így Erdélyből az EMNT és az SZNT képviselői, de Kárpátaljáról, Horvátországból, Felvidékről, illetve a Vajdaságból is elsősorban a közösségi önkormányzásban cselekvően jelen levő személyiségek, szervezetek vettek részt a rendezvényen. Lázár János, Hódmezővásárhely polgármestere, a rendezvény fővédnöke megnyitójában jelezte is, hogy mivel az uniós integráció nem hozott jelentős változást a magyar közösségek életében, új eszközökre van szükség. Az uniós országokban a nemzeti kormányok továbbra is elutasítják az autonómiát, a ,,schengeni vasfüggöny” pedig az unióból kint rekedt közösségek számára még az anyaországgal való kapcsolattartást is jelentősen elnehezíti. A székelyföldi autonómia vonatkozásában az SZNT képviselői a belső népszavazás tapasztalatait ismertették. A szakértőként jelen lévő Csapó I. József, az SZNT egykori elnöke a konferencia témájához szorosan kötődő új koncepcióját ismertette. Eszerint a szlovákiai és erdélyi magyar közösségek az elnyert európai állampolgárság adta szuverenitási jogokkal élve léphetnek fel az unió különböző intézményeiben annak érdekében, hogy az önrendelkezéshez való jogot érvényesítsék. Ennek azonban előfeltétele az autonómia iránti igény hangsúlyos megfogalmazása és felmutatása. /Ferencz Csaba: Új utak (Autonómia-konferencia). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 17./
2007. április 25.
Április 23-án este Sepsiszentgyörgyön a belvárosi református templomban ünnepelte fennállásának 35. évfordulóját a Vox Humana kamarakórus. Az ünnepet a sepsiszentgyörgyi Pro Musica, a budapesti Stella és a Vox Humana fellépése tette emlékezetessé. Záróakkordként a három kórus együtt énekelte el Kodály Zoltán Esti dal és Szép könyörgés című művét. /Ferencz Csaba: Az emberi hang minősége (Harmincöt éves a Vox Humana). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./
2007. április 26.
A Székely Nemzeti Tanács két állóurnát állít Sepsiszentgyörgyön a Szent György-napi rendezvények idejére, hogy az ünnepségre hazatérő városlakók szavazhassanak a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban – tájékoztatott Ferencz Csaba. Az SZNT sátrat kívánt állítani a városnapi vásárban, de Albert Álmos polgármester nem engedélyezte ezt, arra hivatkozva, hogy „nem engedi elpolitizálni a Szent György Napokat”. Újabb, Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármestert lejárató röplapok jelentek meg április 25-én reggel a városközpontban. Az ismeretlen tettesek által készített diverziós szórólap a polgármester állítólagos vagyonát részletezi. „Albert Álmos – Székelyföld autonómiájának sírásója”, olvasható a polgármester fényképe alatt. Albert Álmos polgármester cáfolta a röplapban megjelenteket. „Nem gondoltam volna, hogy egyesek ilyen messzire mennek a rágalmazással, ezért ismeretlen tettes ellen feljelentést teszek a rendőrségen” – jelentette ki Albert Álmos. A törvény szerint a választott tisztségviselőknek kötelező lenne évente nyilvánosságra hozni vagyonbevallásukat, a Kovászna megyei polgármesterek és tanácstagok nyilatkozataihoz nem lehet hozzáférni. Albert Álmos vagyonnyilatkozatát Sepsiszentgyörgy, illetve a Kovászna Megyei Tanács honlapján nem lehet megnyitni. /Kovács Zsolt: Állóurnákhoz várja a szavazókat az SZNT. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./