Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Ferencz Boglárka
2 tétel
2016. február 9.
A pártsajtó megint támad
„Alkalmazottak nélkül maradt a sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központ” címmel közölt tegnap az RMDSZ központi szócsöve, a Maszol.ro egy olyan írást, ami féligazságok és a tárgyhoz nem illő inszinuációk mentén próbált ütni egyet a magyar kormány nemzetegyesítő törekvésein.
A Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) sepsiszéki szervezete által működtetett ún. demokráciaközpont, amely a határon túli magyarok kedvezményes honosításában nyújt segítséget a magyar állampolgárságot igénylőknek, új munkatársakkal fog dolgozni február 15-étől. Ezt az egyszerű tényt az RMDSZ-es média úgy próbálja beállítani, hogy az kedvezőtlen fényt vessen az EMNT-re éppúgy, mint az Erdélyi Magyar Néppártra, illetve áttételesen az ezeket (is) támogató Orbán-kormányra.
A Maszol.ro szerint „egyik napról a másikra személyzet nélkül maradt a sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központ” (helyesen: demokráciaközpont), mert „az évek óta a honosítási irodában tevékenykedő alkalmazottak egy részének a vezetősége felmondott, másik részük pedig a felmondást meg sem várva önként távozott”. Tették ezt állítólag azért, mert elvárták tőlük, hogy civil rendezvények szervezéséből is vegyék ki a részüket és az EMNP-nek is segítsenek. Amire ők nem voltak hajlandók.
A tudósításból akkor kezdett el kilógni a lóláb, amikor Kátai Zsuzsanna széki EMNT-elnök áperté megmondta: az elkényelmesedett három régi alkalmazott nem értette meg, hogy ezek a demokráciaközpontok a könnyített honosítás mellett népszolgálatot is ellátnak. Civil szervezet alkalmazottaiként kivonták magukat a társadalomszervezési feladatok alól, amire a munkaadó szervezet eleve elkötelezte magát. Főleg hétvégeken mentették ki magukat, miközben köztudott, hogy a közösségi rendezvények zöme ekkor zajlik, ilyenkor (is) van munkája, feladata egy társadalomszervezőnek, népművelőnek, civil aktivistának.
A formalitások elintézését követően két új személyt alkalmaztak, Kocsis Hunor és Ferencz Boglárka végzi a honosítási tevékenységet február 15-től naponta 9 és 17 óra között várják az érdeklődőket.
Ez utóbbi lett volna a hír maga, amit egy tárgyilagos hírportálnak tudatnia kellett volna, ha egyáltalán érdekli a polgárokat az, hogy személy szerint ki intézi az intéznivalót egy irodában. Ehhez képest a Maszol.ro előszedte a naftalinból Sánta Imre bikfalvi református lelkipásztor esetét is, aki a sepsiszéki EMNT éléről 2014-ben mondott le, mert „nem akart pártkatona lenni”. Sánta ugyan a nyilvánossággal csak annyit közölt, hogy „a további tervem az, hogy igyekszem minden időmet, energiámat a családomnak és gyülekezetemnek szánni”, ám az RMDSZ-es média az ő engedélye és beleegyezése nélkül egy olyan magánlevelet is futtatni kezdett – egyértelmű politikai hátsó szándékkal –, melyet a lelkész az EMNT sepsiszéki szervezete tagjainak küldött. Ebben amúgy csak azt fejtegette, hogy a maga részéről nem ért egyet az EMNT és az EMNP közötti viszony egyes aspektusaival. itthon.ma//erdelyorszag
„Alkalmazottak nélkül maradt a sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központ” címmel közölt tegnap az RMDSZ központi szócsöve, a Maszol.ro egy olyan írást, ami féligazságok és a tárgyhoz nem illő inszinuációk mentén próbált ütni egyet a magyar kormány nemzetegyesítő törekvésein.
A Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) sepsiszéki szervezete által működtetett ún. demokráciaközpont, amely a határon túli magyarok kedvezményes honosításában nyújt segítséget a magyar állampolgárságot igénylőknek, új munkatársakkal fog dolgozni február 15-étől. Ezt az egyszerű tényt az RMDSZ-es média úgy próbálja beállítani, hogy az kedvezőtlen fényt vessen az EMNT-re éppúgy, mint az Erdélyi Magyar Néppártra, illetve áttételesen az ezeket (is) támogató Orbán-kormányra.
A Maszol.ro szerint „egyik napról a másikra személyzet nélkül maradt a sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központ” (helyesen: demokráciaközpont), mert „az évek óta a honosítási irodában tevékenykedő alkalmazottak egy részének a vezetősége felmondott, másik részük pedig a felmondást meg sem várva önként távozott”. Tették ezt állítólag azért, mert elvárták tőlük, hogy civil rendezvények szervezéséből is vegyék ki a részüket és az EMNP-nek is segítsenek. Amire ők nem voltak hajlandók.
A tudósításból akkor kezdett el kilógni a lóláb, amikor Kátai Zsuzsanna széki EMNT-elnök áperté megmondta: az elkényelmesedett három régi alkalmazott nem értette meg, hogy ezek a demokráciaközpontok a könnyített honosítás mellett népszolgálatot is ellátnak. Civil szervezet alkalmazottaiként kivonták magukat a társadalomszervezési feladatok alól, amire a munkaadó szervezet eleve elkötelezte magát. Főleg hétvégeken mentették ki magukat, miközben köztudott, hogy a közösségi rendezvények zöme ekkor zajlik, ilyenkor (is) van munkája, feladata egy társadalomszervezőnek, népművelőnek, civil aktivistának.
A formalitások elintézését követően két új személyt alkalmaztak, Kocsis Hunor és Ferencz Boglárka végzi a honosítási tevékenységet február 15-től naponta 9 és 17 óra között várják az érdeklődőket.
Ez utóbbi lett volna a hír maga, amit egy tárgyilagos hírportálnak tudatnia kellett volna, ha egyáltalán érdekli a polgárokat az, hogy személy szerint ki intézi az intéznivalót egy irodában. Ehhez képest a Maszol.ro előszedte a naftalinból Sánta Imre bikfalvi református lelkipásztor esetét is, aki a sepsiszéki EMNT éléről 2014-ben mondott le, mert „nem akart pártkatona lenni”. Sánta ugyan a nyilvánossággal csak annyit közölt, hogy „a további tervem az, hogy igyekszem minden időmet, energiámat a családomnak és gyülekezetemnek szánni”, ám az RMDSZ-es média az ő engedélye és beleegyezése nélkül egy olyan magánlevelet is futtatni kezdett – egyértelmű politikai hátsó szándékkal –, melyet a lelkész az EMNT sepsiszéki szervezete tagjainak küldött. Ebben amúgy csak azt fejtegette, hogy a maga részéről nem ért egyet az EMNT és az EMNP közötti viszony egyes aspektusaival. itthon.ma//erdelyorszag
2017. január 25.
„Itt a Helikon tanult a mezőtől”
Közösen ünnepeltek a fehérvári és enyedi diákok
A címben szereplő Jókai-idézet a január 19-én Nagyenyeden, az Áprily-estek keretében szervezett műsor témájára utal: a népi hagyományok, kiváltképp a népköltészet szerepe a magyar kultúra fejlődésében. Elmélet helyett azonban eredeti forrásból merítkeztek a diákok, a fellépők között több országos díjazottal is megismerkedhetett a százfős közönség.
„Egy nemzetnek a kultúrája az, ami megkülönbözteti őt a többitől. A miénk megtartó erejű, mi ezt a kultúrát kaptuk, ápoltuk, ezt adjuk tovább nektek, és benneteket is arra kérlek, hogy ti is ezt tegyétek. A miénk több, a miénk szebb, a miénk jobb... így kell megélni a kultúránkat!” – hangzott el a megnyitón, ahol Lőrincz Helga, a Fehér megyei RMDSZ elnöke üdvözölte az egybegyűlteket: a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Katolikus Líceum és a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium tanárait, diákjait, az irodalmi estek közönségét, hangsúlyozva a szórványban élő fiatalok közös ünneplésének fontosságát.
A megye magyar szakos kollégáinak nevében Turzai Melán tanárnő köszöntötte a közönséget és rövid értekezést tartott a magyar kultúra napjának jelentőségéről. A megemlékezés középpontjába Kölcsey Ferencet helyezte, hiszen ő volt az az író, politikus és nem utolsósorban hazafi, aki a Nemzeti Hagyományok című írásában programot adott a reformkor elején, a nemzeti kultúra kialakulásának fontosságát hangsúlyozva. Ennek a programnak az eredménye lett később az a virágzó szépirodalom, amit leginkább Petőfi és Arany neve fémjelez, a zenében pedig Bartók és Kodály. „Globalizálódó, szabadelvű, liberalizálódó világunkban egyre inkább tapasztaljuk a kultúrák, főleg a kisebb népek kultúráinak háttérbe szorítását” – hívta fel a figyelmet a tanárnő, ezért e jeles napon a diákok népi műfajokkal bátorkodtak a színpadra lépni, mintegy ellensúlyozva a „trendi” X-faktorok és Megasztárok dominanciáját. Kelemen Dávid a népmesék világába kalauzolta a hallgatóságot Ortutay Gyula nyomán, Szőcs Noémi, Molnár Orsolya és Kolumbán Pál pedig mesét mondtak. Ferencz Boglárka balladai hangulatot teremtett, akárcsak Kocsis Norbert, a Sepsiszentgyörgyön tavaly megszervezett országos balladamondó verseny első díjasa. Köble Andrea és Kiss Andrea balladákat énekeltek, az enyedi diákok műsorát pedig a csombordi Pipacs tánccsoport bemutatója zárta.
A Gróf Majláth Gusztáv Károly Katolikus Líceum diákjai már második alkalommal vettek részt a magyar kultúra napja tiszteletére szervezett ünnepségen. A fehérvári vendégek rangos zenés-irodalmi összeállítással jelentkeztek, amelyet Dimén Erika és Szabó Emília magyar szakos tanárok állítottak össze. A diákok közül kitűnt Gergely József Himnusz-előadása, valamint Kiss Richárd Mihály Elindultam szép hazámból... című dala, utóbbi a Magyar Örökség-díjas marosszéki Kodály Zoltán gyermek- és ifjúsági kar szólóénekese és a Virtuózok elődöntőse. A gyimesbükki származású Antal Norbert és Antal Zsolt „otthoni” legényeseket adtak elő, ők is többször részesültek már rangos elismerésekben, így Norbert a Kreativitás-verseny első helyezettje, már Norvégiában is fellépett, Zsolt pedig Magyarországon állhatott a pódium legfelső fokára. Az összeállítás záróakkordját képező népi táncok ismét fergeteges hangulatot teremtettek, ezáltal a két iskola közös produkciója gondosan összeszerkesztett, kerek egészként hatott.
A műsort vastapssal méltatta a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Ház zsúfolásig megtelt hallgatósága, ezt követően beszélgetésre, az iskolák közötti tapasztalatcserére került sor.
Basa Emese
Szabadság (Kolozsvár)
Közösen ünnepeltek a fehérvári és enyedi diákok
A címben szereplő Jókai-idézet a január 19-én Nagyenyeden, az Áprily-estek keretében szervezett műsor témájára utal: a népi hagyományok, kiváltképp a népköltészet szerepe a magyar kultúra fejlődésében. Elmélet helyett azonban eredeti forrásból merítkeztek a diákok, a fellépők között több országos díjazottal is megismerkedhetett a százfős közönség.
„Egy nemzetnek a kultúrája az, ami megkülönbözteti őt a többitől. A miénk megtartó erejű, mi ezt a kultúrát kaptuk, ápoltuk, ezt adjuk tovább nektek, és benneteket is arra kérlek, hogy ti is ezt tegyétek. A miénk több, a miénk szebb, a miénk jobb... így kell megélni a kultúránkat!” – hangzott el a megnyitón, ahol Lőrincz Helga, a Fehér megyei RMDSZ elnöke üdvözölte az egybegyűlteket: a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Katolikus Líceum és a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium tanárait, diákjait, az irodalmi estek közönségét, hangsúlyozva a szórványban élő fiatalok közös ünneplésének fontosságát.
A megye magyar szakos kollégáinak nevében Turzai Melán tanárnő köszöntötte a közönséget és rövid értekezést tartott a magyar kultúra napjának jelentőségéről. A megemlékezés középpontjába Kölcsey Ferencet helyezte, hiszen ő volt az az író, politikus és nem utolsósorban hazafi, aki a Nemzeti Hagyományok című írásában programot adott a reformkor elején, a nemzeti kultúra kialakulásának fontosságát hangsúlyozva. Ennek a programnak az eredménye lett később az a virágzó szépirodalom, amit leginkább Petőfi és Arany neve fémjelez, a zenében pedig Bartók és Kodály. „Globalizálódó, szabadelvű, liberalizálódó világunkban egyre inkább tapasztaljuk a kultúrák, főleg a kisebb népek kultúráinak háttérbe szorítását” – hívta fel a figyelmet a tanárnő, ezért e jeles napon a diákok népi műfajokkal bátorkodtak a színpadra lépni, mintegy ellensúlyozva a „trendi” X-faktorok és Megasztárok dominanciáját. Kelemen Dávid a népmesék világába kalauzolta a hallgatóságot Ortutay Gyula nyomán, Szőcs Noémi, Molnár Orsolya és Kolumbán Pál pedig mesét mondtak. Ferencz Boglárka balladai hangulatot teremtett, akárcsak Kocsis Norbert, a Sepsiszentgyörgyön tavaly megszervezett országos balladamondó verseny első díjasa. Köble Andrea és Kiss Andrea balladákat énekeltek, az enyedi diákok műsorát pedig a csombordi Pipacs tánccsoport bemutatója zárta.
A Gróf Majláth Gusztáv Károly Katolikus Líceum diákjai már második alkalommal vettek részt a magyar kultúra napja tiszteletére szervezett ünnepségen. A fehérvári vendégek rangos zenés-irodalmi összeállítással jelentkeztek, amelyet Dimén Erika és Szabó Emília magyar szakos tanárok állítottak össze. A diákok közül kitűnt Gergely József Himnusz-előadása, valamint Kiss Richárd Mihály Elindultam szép hazámból... című dala, utóbbi a Magyar Örökség-díjas marosszéki Kodály Zoltán gyermek- és ifjúsági kar szólóénekese és a Virtuózok elődöntőse. A gyimesbükki származású Antal Norbert és Antal Zsolt „otthoni” legényeseket adtak elő, ők is többször részesültek már rangos elismerésekben, így Norbert a Kreativitás-verseny első helyezettje, már Norvégiában is fellépett, Zsolt pedig Magyarországon állhatott a pódium legfelső fokára. Az összeállítás záróakkordját képező népi táncok ismét fergeteges hangulatot teremtettek, ezáltal a két iskola közös produkciója gondosan összeszerkesztett, kerek egészként hatott.
A műsort vastapssal méltatta a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Ház zsúfolásig megtelt hallgatósága, ezt követően beszélgetésre, az iskolák közötti tapasztalatcserére került sor.
Basa Emese
Szabadság (Kolozsvár)