Közel félezren tértek haza a hétvégén Petrozsényba leróni kegyeletüket egykori iskolájuk, tanáraik előtt. Augusztus 20-án elsőként Barra Árpádné Makkai Cinke, a nemzedéktalálkozó megálmodója és főszervezője köszöntötte az egybegyűlteket. A hajdani magyar iskola értékadó kicsi magyar sziget volt – fogalmazott Csősz Gábor nyugalmazott tanár. A tanár emlékezett 43 évi petrozsényi munkájára, az állandó zaklatásokra, a magyar könyvek, köztük a Révai Lexikon elégetésére és a fenyegetésekre. Winkler Gyula miniszter rámutatott az anyanyelvű oktatás fontosságára. Fekete Zsolt ny. tanárnak végig kellett néznie a nyolcvanas években a petrozsényi magyar oktatás elsorvasztását, mely 1996-ban a középiskolai anyanyelvű oktatás megszűnésével záródott. A szülők gyermekeket román iskolába íratták, a magyar választott politikusok nem dolgozták ki idejében a szórványoktatást megerősítő stratégiát. Máté Márta főtanfelügyelő-helyettes örömmel jelentette be, hogy szeptembertől több száz gyermek számára indítják újra a Szent Ferenc Alapítvány által rendbetett egykori zárdaépületben a petrozsényi magyar iskolát. Emléktáblát avattak a szeptembertől újra magyar iskolaként működő zárdánál. /Gáspár-Barra Réka: Nemzedékek találkozója Petrozsényban. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 22./

Nagy ünnep a dévai és Hunyad megyei szórványmagyarság körében, hogy Déván szeptember 12-én Téglás Gábor nevét viselő önálló magyar iskolában megkezdődött a tanév. Az iskolaépület félkész állapotban van, mégis nagy volt az öröm. – Legyőztük a reménytelenséget, s megszületett a csoda, a várva várt iskola, hangsúlyozta Varga Károly, az iskolát létrehozó Geszthy Ferenc Társaság elnöke. Mindez nem jöhetett volna létre a társadalmi munkát vállaló szülők, egyházak, civil szervezetek, valamint az RMDSZ támogatása nélkül. Idén ugyanis az anyaországi támogatás fele sem jött meg, az építővállalat jóindulatán múlott a munka folytatása. Jelenleg csupán a földszinten és a második emeleten lévő tantermek készültek el, miközben az első emeleti bentlakáson, illetve a harmadik emeleti laboratóriumoknál még folyik az építkezés. Az ünnepségen résztvevő Markó Béla az együttes építést és a magyarság jövőjében való álmodozás szükségességét említette a tavaly novemberben megígért, de meg nem érkezett anyagi támogatás pótlására az összefogásból és a magyar oktatás hitében való kitartásból jelesen vizsgázó dévaiaknak. A magyar oktatási minisztérium képviselője az iskola további anyagi támogatásáról biztosította az egybegyűlteket. – Míg az iskolák rendre épülnek le még a többség körében is, mi, itt, a szórványban új iskolát építünk, hangsúlyozta Kocsis Attila, az iskola meghatódott igazgatója. /Chirmiciu András: Megszületett a várva várt csoda! = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./ A megnyitón megjelent Markó Béla RMDSZ- elnök, Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának megbízott elnöke és Mircea Ioan Molot, a Hunyad megyei tanács elnöke is. Markó Béla RMDSZ-elnök rámutatott: „Bizonyára sokan kész épületre, a friss, ragyogó vakolat illatára számítottak, ehelyett építőtelep fogadta az egybegyűlteket”, de az építőtelep a jelképe egyszerre szimbolizálja az eddigi erőfeszítéseket és a hátralevő feladatokat. Déván felépül ez az első, állami alapokból működő színmagyar iskola. Mircea Ioan Molot rendkívül nagyra értékelte az iskola névválasztását. Téglás Gábor ugyanis nemcsak egy dévai iskola igazgatói tisztségét töltötte be, hanem dák leletek után is kutatott a megyében. Az iskolában egyébként elsőtől tizenkettedik osztályig összesen 371 diák, valamint 80 óvodás kezdi meg a tanévet. Kocsis Attila igazgató félbentlakásos rendszert vázolt föl, ahol a diákok a tanórák után különböző foglalkozásokon, szakkörökön vesznek részt, és a házi feladatokat is elkészítik. Szabó Béla, a HTMH megbízott elnöke elmondta, az eddigi években több mint 110 millió forintot szánt a magyar állam a Téglás Gábor Iskola megépítésére, idén pedig újabb 35–40 millió forintra lehet számítani. Böjte Csaba ferences szerzetes, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke nem vett részt az ünnepségen. Úgy látja, az új iskola nem lesz negatív hatással az egyházi ernyő alatt működő intézményre. Böjte Csaba ugyanakkor természetesnek tartotta volna, ha a létesítmény megálmodóival még a telekvásárlás előtt közösen gondolkodtak volna a dél-erdélyi szórványmagyarság oktatási gondjainak megoldásáról. Téglás Gábor /Brassó, 1848. márc. 23. – Budapest, 1916. febr. 4./ régész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Egyetemi tanulmányai után, 1871-től a dévai főreáliskola tanára, 1883-tól 1904-ig igazgatója. A római kori Dáciát választotta tanulmányai főtárgyául. Felásatta a sarmisegetusai amfiteátrumot, s a dévai múzeumot gazdagította az innen kikerült leletekkel. Hosszú időn át igazgatója volt a Hunyad Vármegyei Történelmi és Régészeti Társulatnak. /Antal Erika. Lukács János: Félkész épületben a Téglás-iskola. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./

A Petrozsényban újra kapuit megnyitó magyar iskola a gyulafehérvári római katolikus érsekség tulajdona. Beindítását és működtetését a Böjte Csaba atya által irányított dévai Szent Ferenc Alapítvány vállalta magára. – Segíteni szeretnék a rászoruló Zsil-völgyi gyermekeknek. Rengeteg itt a szegény. Szociális munkát vállaltam ezért – mondja a Budapestről érkezett Pogány Borbála, aki itt önkéntes munkát vállalt. Ács Éva igazgatónő hangsúlyozta, nem vették el, hanem biztosítják a magyar pedagógusok katedráját Petrozsényban, Petrillán és Lupényban. Megegyeztek, hogy a gyermekek itt járnak majd iskolába. /György Horváth László: Újból magyar iskola indult Petrozsényban. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./

Petrozsényi magyarok ünnepeltek szeptember 18-án, vasárnap: a hosszas hanyatlás után Petrozsényban ismét van magyar iskola, Böjte Csaba atya áldozatos munkája nyomán. Tavaly összesen 12 gyermek tanult magyar nyelven Petrozsényban, Zsil völgye “fővárosában”, jelenleg 118 gyermek tanul a Jézus Szíve Iskolában. Mindezt csakis szeretettel lehetett elérni, hangsúlyozta a ferences szerzetes a római katolikus templomban. Maga az iskola állami intézmény, felújítását és a színvonalas bentlakás berendezését a dévai Szent Ferenc Alapítvány vállalta magára. Az épületet 2003-ban kapta vissza a római katolikus egyház. Két év leforgása alatt Böjte Csaba atya és munkatársai belülről teljesen felújították s nemrég 25 ezer eurós adományt kaptak a külső tatarozáshoz. Hunyad megyében két új iskola létesült az idén, mindkettő magyar nyelvű. Méghozzá olyan súlyos problémákkal küzdő vidéken, ahol még a többségi oktatás is sorvad. /Chirmiciu András: Magyar iskola Petrozsényban. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./

Szeptember 17-én Torockón léptek fel a magyarországi Csanádapáca színjátszói, az előadás bevételét a dévai Szent Ferenc Alapítvány javára ajánlották fel. A látogatásban a csoport egyik tagjának, Gál Lászlónénak volt szerepe, aki mintegy évtizede felfedezte magának a falu és a táj szépségeit és rendszeresen visszajár. – Tamás Márta, a torockói Kis Szent Teréz gyermekotthon vezetője elmondta: reményeik szerint az otthon jelenlegi 15-ös létszámát jövőre 30-ra emelnék, s akkor még biztosabbá válna a magyar iskola jövője. /–r –a: Gyermekek javára. Csanádapácaiak Torockón. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 20./

Október 8-án Jakubinyi György érsek szentelte fel a Szent Ferenc Alapítvány által a gyerekek számára megvásárolt torockói házat és a hozzá tartozó kápolnát. Böjte Csaba levélben mondott köszönetet a Torockón élő gyerekek, munkatársai és az ott élők nevében. /Torockó. Kápolnaszentelés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

Rangos szimpóziummal nyitotta meg a Jézus Társaság (Jezsuiták) Romániai Rendtartománya a napokban Kolozsváron a rend jubileumi évét. Erre a szent rendalapító, Loyolai Ignác halálának 450., valamint első két követője és társa születésének 500. évfordulója – Xavéri Szent Ferenc Boldog Favre Péter– adott alkalmat. Dr. Marton József, a Babes–Bolyai Tudományegyetem keretében működő Római Katolikus Teológiai Fakultás dékánja előadásában ismertette a jezsuiták XVI. századi erdélyi letelepedését, munkásságát, majd kiűzetésük körülményeit. Dr. Ovidiu Ghitta egyetemi tanár ismertette a jezsuiták hozzájárulását a román görög katolikus egyház születéséhez. A Vasárnap katolikus hetilap felelős szerkesztője, Bodó Márta doktorandusz előadásának tárgya: az iskolai színjátszás szerepe a jezsuita pedagógiában. Olivo Bosa rendtartományfőnök román nyelven, Dr. Jakubinyi György magyarul celebrált ünnepi, jubileumi évnyitó szentmisét a kolozsvári piarista templomban. /Fodor György: Jezsuita jubileumi esztendőnyitó rendezvények. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

Pedagógusok, lelkészek, az RMDSZ helyi szervezeteinek képviselői, illetve mind a 25 magyar civil szervezet elöljárói összegyűltek november 12-én Déván, a megyei RMDSZ által rendezett, immár hagyományos szórványkonferencián, amelyen a Hunyad megyei magyarság oktatási helyzetéről volt szó. Lakatos András, a Kolozsvárról meghívott oktatásügyi RMDSZ ügyvezető elnök leszögezte: a kis létszámú iskoláknak, tagozatoknak nincs jövője. Ezentúl az iskolák diákjaik létszáma alapján kapnak pénzt, gyerekenként olyan 20-25 millió lejt, s emiatt a 200 diáknál kisebb iskolák egyszerűen nem életképesek. A tanügyi törvény tartalmazni fog bizonyos korrekciós tényezőket a drágább kisebbségi oktatás támogatására, ennek ellenére a jövő egyértelműen a minőségi oktatást biztosító iskolaközpontoké. Erre a szórványban is fel kell készülni. Ezt mutatja a zsilvölgyi Lupény és a szomszédos Vulkán súlyos létszámproblémákkal küzdő magyar tagozatainak helyzete. Eddig sokan említették a vulkáni magyar tagozat egyesítését a felújított épülettel, új iskolabusszal és több diákkal rendelkező lupényival, de konkrét javaslat nem született. A közös megoldáshoz helyi elképzelések szükségesek, illetve olyan személyek, akik vállalják a kivitelezést. Petrozsényban ezt a szerepet a Böjte Csaba atya vezette Szent Ferenc Alapítvány vállalta fel, Lupényban és Vulkánban viszont a pedagógusok tartózkodása miatt az elképzelés döcögősen halad. Vajdahunyadon sem különb a helyzet. Az óvoda és az iskola között szinte semmilyen kapcsolat sincs, holott a szórványban túl nagy luxus a lemorzsolódás. Déván a helyi kezdeményezésből született Geszthy Ferenc Társaság szeptemberben beindította az önálló magyar iskolát. Az iskola azonban félkész állapotban indult. A román és a magyar kormány közösen finanszíroz három kisebbségi iskolát: a battonyai román iskolát, a marosvásárhelyi Bolyai Kollégiumot, illetve a dévai Téglás Gábor Iskolát Winkler Gyula közbenjárására a román kormány 8 milliárd lejes támogatást nyújtott a dévai iskolának. Budapestről az előző évekhez hasonló jelentős anyagi támogatást helyeztek kilátásba a Szülőföld alapon keresztül. Varga Károly, a Geszthy Ferenc Társaság elnöke szerint a román kormánytól kapott, illetve a magyartól beígért összeg csupán az iskola teljes felszerelésének a felét fedezi. /Chirmiciu András: Kihívások, megoldások a szórványoktatásban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./

Egy ferences szerzetesnek állít emléket halálának (2004. október 25.) első évfordulóján a Szent István királyról elnevezett Ferences Rendtartomány kiadványa, az Albert atya című emlékfüzet, Bartalis János OFM szerkesztésében. Erdély szerte jól ismert, szónoki tehetségéért megszeretetett szerzetes volt. A könyvecskében többen emlékezésnek munkásságára (Bogdánffy Álmos, P. Lukács OFM, P. Márk József OFM, Gergely István esperes, dr. Jakubinyi György érsek, P. Benedek Domokos OFM, Potyó Ferenc érseki helynök, P. Lackó Anaklét OFM), de még nagyon sokat írhatnánk Albert atyáról. Jakubinyi érsek mondta: Albert atya „Szent Ferenc székely kiadásban”. /Borsodi László: Albert atya. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 15./

Déván, a belvárosi római katolikus templomban tartott ünnepi szentmisével kezdődött november 20-án Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének 425. évfordulója alkalmával tartott megemlékezés. A fejedelem marosillyei omladozó szülőházának felújítását a Böjte Csaba atya vezette Szent Ferenc Alapítvány vállalta magára. /CH. A.: Bethlen Gábor felújított szülőházának átadási ünnepsége. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21./ Délután a Marosillyén, Bethlen Gábor felújított szülőházában folytatódott az ünnepség. Bethlen Gábor a marosillyei várban született. Öt évvel ezelőtt az épület az összeomlás szélén állt. Böjte Csaba atyának a 2004. december 5-i népszavazás okozta keserűségben született elképzelése szerint múzeumszerűséget lehetne berendezni, elsősorban magyar ifjak számára. Jó lenne, ha nem lenne többé olyan anyaországi fiatal, aki érettségi előtt ne járt volna Erdélyben, a magyar történelmi emlékhelyek nyomán. S Arad után Marosillye fontos megálló lenne útban Vajdahunyad, Kolozsvár vagy Székelyföld felé. Az ötlet tetszett Bethlen Farkasnak, aki magyar óvodákat és ifjúsági központokat működtet Erdélyben és Kárpátalján, s együttműködéséről biztosította Böjte atyát. /Chirmiciu András: Magyar múlt és magyar jövő. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21./

Magánemberek és vállalkozók adományaiból több százezer forint értékű segélycsomagot állított össze a Fidesz szegedi szervezete a dévai árváknak. A segélycsomagot november 23-án adták át Szegeden Böjte Csaba atyának, a Szent Ferenc Alapítvány vezetőjének. Az alapítvány Déván és környékén tíz gyermekotthonban közel hétszáz árva vagy szegény sorsú gyermek létfenntartásáról és tanulásáról gondoskodik. Böjte Csaba két munkatársával együtt érkezett Szegedre. /Segélycsomag Szegedről Dévára. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 24./

Budapesten és Debrecenben is nagygyűlést tartottak december 5-én a kettős állampolgárságról tartott népszavazás egyéves évfordulóján. A népszavazást kezdeményező Magyarok Világszövetsége (MVSZ) Budapesten, a Kossuth téren tartott nagygyűlésén Patrubány Miklós elnök bejelentette, hogy a szervezet újabb referendumot kezdeményez a magyar állampolgárságról. A VMSZ nagygyűlésén az előzetes tervekkel ellentétben nem szólalt fel Böjte Csaba ferences atya. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója azt üzente: olyan nyomás alá helyezték, hogy nem teheti meg, hogy részt vegyen ezen az eseményen, „mert énnekem sok száz árvának a sorsa felett kell gondoskodnom, és félek, megvonják tőlem a pénzt”. A rendezvény végén Kocsis Imre, a Lelkiismeret ’88 Csoport vezetője az egybegyűlteket arra kérte, hogy együtt vonuljanak Gyurcsány Ferenc budai háza elé. Az épület előtt végül mintegy kétszáz demonstráló gyűlt össze. Többen azt kiabálták, hogy „csótány, gyere ki”, „hazaáruló”. Az utcát úgy zárta le a rendőrség kordonokkal, hogy csak a miniszterelnök házával szemközti járdán tartózkodhassanak a demonstráció résztvevői. Debrecenben a Nagytemplom előtti Kossuth-szobornál mintegy ötszázan gyűltek össze, hogy megemlékezzenek a tavaly december 5-i népszavazásról. Az összetartozás napjának keresztelt rendezvényt az MDF szervezte. A gyűlésen részt vett Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök is, aki szerint nagy fájdalommal, második Trianonként élték meg a népszavazás eredményét a határon túli magyarok. „Különösen azért volt fájdalmas ez a nap, mert az elsőt idegenek ácsolták, míg a másodikat saját népünk, saját fajtánk, akiktől védelmet, együttérzést vártunk” – mondta. Némi nemtetszést váltott ki a tömegből Tempfli Józsefnek az a megjegyezése, hogy ma már Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is látja, hogy a nemzeti felelőtlenség napja volt 2004. december 5., de a megyés püspök szerint a hitbéli felelőtlenségé is. Markó Béla RMDSZ-elnök üzenetét Lakatos Péter Bihar megyei képviselő olvasta fel. Markó szerint a közös Európában úgyis együtt lesz a magyarság, és bízik benne, hogy ezt senki nem tudja megakadályozni. Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere a szégyen, a morális megsemmisülés napjának nevezte 2004. december 5-ét, amikor „a tisztesség és a gazemberség között folyt a küzdelem”, és az utóbbi nyert. /Gyurcsánynál zárult a gyűlés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./

Böjte Csaba atya december 4-én, vasárnap ünnepi szentmise keretében Budapesten adott át jelképes kitüntetéseket azoknak a nagylelkű támogatóknak, akik a legtöbbet tették azért, hogy sikerült befejezni és felavatni a szovátai Szent József Gyermekvédelmi Központot. A hálaadó szentmisén a Magyar Püspökkari Konferencia, a Magyar Caritas Jószolgálat és a Szent Ferenc Alapítvány képviselői, valamint számos meghívott volt jelen. A szentmise végén Böjte Csaba atya öt személynek adta át a “Bajban levő gyerekek barátai” nevet viselő kitüntetést Mádl Dalma asszonynak, a Magyar Caritas Jószolgálat nagykövetének, dr. Pápai Lajos győri megyés püspöknek, Mártonffy Miklós és Jankovics Vera tervezőknek, valamint Márton Juditnak, az építkezés irányítójának. A szovátai gyermekvédelmi központban 9 lakrészben közel 80 gyermek lakik. “2002 tavaszán a Magyar Püspökkari Konferencia felhívást intézett a magyarországi gyermekekhez nagyböjtben, hogy osszák meg a kenyerüket, uzsonnájukat az éhező erdélyi árvákkal. Mindenkit meglepett a gyermekek, fiatalok nagylelkűsége, 14 millió forint gyűlt össze.” A magyarországi gyermekek ajándékából Szovátán új otthont építettek, ezzel emléket állítottak a felnövekvő új magyar generáció szolidaritásának, összetartozásának. „Határozottan érzem, hogy ebben a házban nemcsak 80 gyermek, hanem a Trianonban széttépett magyar összetartozás, együtt gondolkozás is otthonra talált.” – mondta beszédében Böjte Csaba atya a ház felavatásán, december elsején. /Bajban levő gyerekek barátai címek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 8./

Balázs István fémforgácsoló-mester kezdeményezésére egy éve hozták létre a Pro Scientia et Cultura Transylvaniae, vagyis az Erdélyi Tudományért és Kultúráért Egyesületet. A napokban egy magyarországi gyűjtés eredményeként 580 könyvből álló adományt nyújtottak át a Székely Mikó Kollégium /Sepsiszentgyörgy/ könyvtárának, hamarosan a dévai Szent Ferenc Alapítványnak szállítanak 800 könyvet. Balázs István a kilencvenes évek elején kényszerült Magyarországra, barátaival már évek óta készülnek megteremteni annak lehetőségét, hogy a tudomány és a kultúra területén kiemelkedő alkotókat díjazni lehessen, s ezáltal magát az erdélyi tudományosságot és kultúrát támogassák. Az egy esztendeje bejegyzett egyesület azt szeretné elérni, hogy a beiratkozási és tagsági díjak, adományok révén begyűlt összeg kamataiból teremtsenek értékes díjakat. A pénzgyűjtés eddig nem volt túlságosan eredményes, de felhívásukat széles körben terjesztik. /(Ferencz): Az erdélyi tudományért és kultúráért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./

Ünnepélyes, családias hangulatban avatták fel december 21-én a dévai Szent Ferenc Alapítvány csíkszeredai kirendeltségét és információs irodáját. Az iroda egyrészt találkozóhelyül szolgál majd a csíkszéki sokgyermekes családok számára, ugyanakkor segíteni is kíván a bajbajutottakon. „Figyelni kell egymásra, fontos a gyermekelhagyás megelőzése” – mondta a megnyitón Böjte Csaba dévai ferences szerzetes, az alapítvány vezetője. Hargita megyében a Szent Ferenc Alapítvány különböző házaiban mintegy 25–30 gyermek gondját viselik. A Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért egyelőre tizenkét olyan családot tömörít, amelyben négynél több gyereket nevelnek. Dánél Sándor szerint – aki hétgyermekes családapa – a nagycsaládokat mostohagyerekként kezeli a kormány, szükség van tehát arra, hogy összefogjanak és egymáson segítsenek. A most megnyitott központ lehetőséget ad a találkozásra gyerekek és szülők számára. A magyarországi Nagycsaládosok Szövetségének összesen huszonöt tagegyesülete van Erdélyben, a Vajdaságban, Magyarországon, valamint a Felvidéken. /D. Balázs Ildikó: Betlehemi otthon a nagycsaládoknak. Felavatta csíkszeredai kirendeltségét a Dévai Szent Ferenc Alapítvány. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./

Pál atya harminchárom gyerekről gondoskodik a három marosvásárhelyi és a két sárpataki családi típusú árvaházban. A karácsonyi ünnepekre többen megajándékozták a gyerekeket. Az ajándékcsomagokat versikékkel köszönték meg. Lokodi Edit megyei tanácselnök a szovátai Szent Ferenc Árvaház és az erdőszentgyörgyi Dove Alapítvány gondozásában élő gyermekeket is megajándékozta. /Mészely Réka: Angyaljárás a Szabadság utcában. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 24./

Resicabányán a reformátusok újévi istentiszteletén nagyon kevesen voltak, de a govondári Szentháromság plébánia Szent Ferenc és Klára kápolnája megtelt a hívekkel, negyvennél több résztvevővel. /Szakmáry Károly: Rekordszámú résztvevő a Szent Ferenc és Klára Kápolnában. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 3./

Több mint 150 gyermek tanul Petrozsényban a szeptemberben beindított magyar iskolában, jóllehet Böjte Csaba atya, az iskola létesítője még 50-nel is elégedett lett volna a nyáron. Idén az 1%-os személyi jövedelemadó elkülönítéséből befolyó összegből a zárdaépület alagsorának felújítását végzik el. Mindezeken mellett a dévai székhelyű Szent Ferenc Alapítvány Kisiratoson, Gyulafehérváron, Árkoson újabb gyermekotthonokat indított, Csíkszeredában pedig menedékházat nyitott, amely nemcsak súlyos szociális problémákkal küzdő gyerekeket, hanem anyákat is befogad. Marosillye pedig Bethlen Gábor felújított, s novemberben ünnepélyesen “felavatott” szülőházával büszkélkedhet, még akkor is, ha nincs még bebútorozva. “Ezért csak hálát tudok adni az Istennek”, szögezte le Böjte Csaba, hangsúlyozván, hogy 2005 elején álmodni sem mert volna ekkora megvalósításokról. /CH. A.: Várakozáson felül. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 10./

A Máltai Segélyszolgálat nagyenyedi szervezete január 17-én tartotta évi beszámoló közgyűlését. Fari P. Ilonát, a segélyszervezet vezetője elmondta, hogy nem tudták megrendezni az országos ifjúsági tábort. Már minden elő volt készítve, amikor a megáradt Enyed patak elmosta a terveket. Fehér megyében elsőként segítettek 350 árvízkárosult családon. Az enyedi máltaiak kormánytámogatással és saját erőből egész éven át meleg ételt biztosítottak 20 rászoruló, idős, beteg embernek. Tavaly indították be az idős hölgyek “Őszikék” klubját. Heti két alkalommal gyűltek össze a hölgyek kikapcsolódni. A máltaiak szorosabbra fűzték kapcsolatukat a Szent Ferenc Alapítvánnyal, segítették a gyermekközösséget. Együttműködnek a torockói Kis Szent Teréz Gyermekotthonnal is. Fari P. Ilona sorolta tevékenységeiket /gyermektáborok, zarándokutak stb./ Csoportjuk kezd öregedni, jó lenne, ha a fiatalok bekapcsolódnának munkájukba. /Takács Ildikó: Mindig lehet egy kicsit jobban. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./

Böjte Csaba ferences szerzetes év elejei beszámolója szerint  meglátogatta mindegyik, gyermekeket gondozó házukat. Mindenütt Isten áldásával találkozott. Élet van a Szent Ferenc Alapítvány házaiban. Istennek hála, a mindennapi kenyér előkerül. Minden hely megtelt, annak ellenére, hogy az ősszel indult Szováta, Petrozsény, Kisiratos, Gyulafehérvár, de Nagyszalontán és Torockón is új lakásokat adtak át. Növekszik az országban a szegénység. Csíkszereda: Dánél Sándor felesége vezetik a 2005. december 21-én indult irodát. Árkos: 2005 december 1-jén vették át az Irgalmasság Anyjáról elnevezett anyaotthont. Ez egy kisebb ház. Elképzelésünk szerint Szent Ferenc Betegápoló Nővérei 5-6 várandós nőt fogadnak be, majd az édesanya kisgyermekét egy évig nevelheti az otthonban. Megrendítő sorsokat hordoznak. Az egyik várandós mama férjével bérlakásban lakott, de a költségeket nem tudták fizetni, így az utcára kerültek télvíz idején.     Gyulafehérváron a felnövekvő papság közvetlen kapcsolatba kerülhet a fészekből kihullott gyermekekkel. Kisiratoson a 2005 szeptemberében indult háznak 11 lakója van, köztük egy tolószékes kislány. Petrozsényban Ács Éva szépen vezeti a nagy házat, folyamatosan hoznak új gyermekeket, már 86 bentlakó gyermeke van az otthonnak, ott magyar iskola is működik. A tavaly még csak hat gyermeket számláló magyar tagozatnak mára már 143 látogatója van. Szováta: A Szent József tiszteletére 2005 szeptemberében szentelt háznak is sok új lakója van, 74 gyermeket gondoznak. Zsombolya: Markó Piroska testvérével 11 fiúcskát és 8 kislányt nevel. Ez a ház 2004 szeptemberében indult. Nagyszalonta: a Szent Antal tiszteletére szentelt otthonban 19 kisebb-nagyobb gyermek játszik, tanul nap mint nap. Torockó: Tamás Márta nevelőnő 2004 szeptemberében indította el a házat, jelenleg 21 gyermeknek ad otthont. Kolozsváron 2004 novemberében indult a főiskolások, egyetemisták otthona. Jelenleg 24-en laknak a nem túl nagy házban. Szászváros: A Szent Erzsébet tiszteletére 1999-ben létesített otthonban 72 gyermeket nevelnek. Déva: mivel új házak nyíltak 2005-ben, és Déváról sok gyermeket elvittek, jelenleg 325 kisebb-nagyobb gyermek él itt. A Küküllő mellett Sebesi Ildikó szervezi a hálózatot. Itt hét helységben összesen 197 gyermeket gondoznak nap mint nap. Sóváradon, Kibéden már tavaly is folyt a munka, Makfalván, Szolokmán, Hármasfaluban, Véckén és Szentdemeteren az idén indultak a napközik. A gyermekek legtöbb helyen meleg ételt kapnak, majd egy kis játék után felügyelet alatt megtanulják a leckéjüket. A Nyárád menti hálózatot Szilágyi Réka szervezi.  A Nyárád mentén tavaly csak Vármezőben volt egy kis napközis otthonuk, most már itt két édesanya gondozza a gyermekeket, egy bérelt lakásban. Tavaly indult a nyárádszeredai napközi. Idén sikerült Gyergyóremetén, Köszvényesen és Mikházán is elindítani a tevékenységet. Szovátáról Illyésmező, Parajd irányába is elindult a napközi-szervezés. Napközi otthon működik tavalytól Fogarason, Gyergyószárhegyen. Idén Szatmárnémetiben a hajdani ferences kolostorban két nevelővel elindult a gyermekek felkarolása. /Frigyesy Ágnes: Aki másoknak szentelte életét. Böjte Csaba ferences szerzetes példája. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 7./

A legmostohább sorsú moldvai magyar közösség lélekszáma enyhe gyarapodást, a magyarul tanulni akaró csángó gyermekeké pedig rohamos növekedést mutat. Pontosabban mutatna, ha akadna még vagy harminc tanító, magyar tanár, aki felvállalná az anyanyelvi oktatást. A ma Moldvában élő majdnem 300 ezer, magát római katolikusnak valló ember többsége román anyanyelvű, kisebb része, mintegy 60–70 ezer fő magyar anyanyelvű, illetve ért magyarul. A csángók román voltát hangsúlyozza az elrománosodott csángók 2001-ben alakult Moldvai Római Katolikusok Dumitru Martinas Egyesülete. Legutóbb pedig január 27-én a Román Tudományos Akadémia kolozsvári Folklórintézetében mutatták be Ion H. Ciubotaru Catolicii din Moldova. Universul culturii populare (’A moldvai katolikusok. A népi kultúra világa’) című, a moldvai csángók román származása mellett kardoskodó könyvének harmadik kötetét. Ezzel szemben a román történészek más része és általában minden más szakértő arra az eredményre jutott, hogy a moldvai csángók magyar eredetűek. Kevesen tudják, hogy a Pruton túli Moldovai Köztársaság római katolikus püspöke, a chisinaui Anton Cosa (Kósa Antal) egy Iasi megyei csángó falu szülöttje, és nemrég nyilvánosan és többször is megszólalt anyanyelvén – azaz magyarul. Nem így tesz azonban Petru Gergheli (Gergely Péter) jászvásári (iasi) római katolikus püspök és Ioan Robu (Rab János) bukaresti római katolikus érsek. Mindketten moldvai születésűek, a jelek szerint értenek magyarul, mégis a moldvai csángók magyar misézésének legelszántabb ellenzői. 2001 májusában az Európa Tanács elfogadta Strasburgban Tytti Isohookana-Asunmaa finn képviselő és jelentéstevő javaslatát a csángó kérdésben. Az 1521-es számú Ajánlás, amelyet ugyanaz év novemberében megerősített az ET miniszteri határozata, nem kért egyebet Romániától, csupán hogy tartsa tiszteletben saját törvényeit: „az anyanyelvi oktatás lehetőségét biztosítani kell Románia alkotmánya és az oktatási törvénykezés értelmében. Ugyanakkor osztálytermeket kell hozzáférhetővé tenni a helyi iskolákban, és a falvakban a csángó nyelvet oktató pedagógusokat meg kell fizetni”. Az oktatáshoz a szükséges pénzt hosszabb távra a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma ajánlotta meg, vállalva, hogy évente 13 millió forintot költ az elemisták és általános iskolások helyi és 16-ot a középiskolások Moldván kívüli magyar nyelvű oktatásáért. – Az utóbbi időben többször elkeseredtünk, mert úgy éreztük, hogy Magyarországon olykor keresztbe tesznek a programunknak – jelentette ki Hegyeli Attila. – 2005 júniusa és decembere között öt hónapon keresztül teljesen támogatás nélkül maradt a program, pedig már huszonhét főállású oktató munkájáról volt szó. Az ideiglenes pénzhiány lépésre kényszerítette a csángóföldi magyar oktatás elkötelezettjeit. Beindították a Keresztszülő-programot. Ennek során bárki, aki magára vállalja egy magyarul tanuló csángó gyerek évi taníttatási költségét, jelképesen a keresztszülőjévé válik. A keresztapa-keresztanya programba 99 százalékban magyarországiak, a fennmaradó 1 százalékban pedig nyugat-európaiak kapcsolódtak be. Az erdélyi magyarság közömbös maradt – jegyezte meg Hegyeli. A Rekecsin falu határában felépítendő líceumért a Böjte Csaba testvér vezette Dévai Szent Ferenc Alapítvány és a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége fogott össze. A csángók körében a jelenlegi huszonhét fős tanári gárda kétharmada erdélyi magyar, a többi felsőfokú tanulmányait elvégzett, és a szülőföldjére visszatért magyar csángó. /Balló Áron: Magyar tanárok kerestetnek Csángóföldre. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./

Borsos Vilmos feketegyarmati származású tanító a dévai Szent Ferenc Alapítvány iskolájában oktat, ahonnan havonta hazalátogat. Elmondta, hogy végleges szerződéssel oktatja a III. osztályt. Borsos Vilmos feketegyarmati zenekarával szilveszter éjszakáján Torockón húzta a talpalávalót, ahova most farsangi mulatságra is meghívták. A dévai Magyar Házban megrendezendő mulatságon is ők muzsikálunk. Feketegyarmat polgármestere, Simándi Sándor megkérte Borsost, hogy beszéljen Böjte Csaba atyával a Nagyzerind községben is beindítandó gyermekotthon ötletéről.– Nem terhes a dévai szolgálat? /Balta János: Feketegyarmati szívvel a régióban. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 11./

Torockón működik a dévai Szent Ferenc Alapítvány egyik bentlakásos gyermekotthona. Az alapítvány Erdélyben 10 ilyen házat működtet. Torockón 2004. szeptember 14-én vásároltak házat, aznap már meg is érkezett 5 gyerek, novemberben pedig már 12 gyereknek adott otthont. Jelenleg 20 gyereket gondoznak, 3 és fél évestől 16 éves korig. Az otthont Tamás Márta és Kiss Ernő vezeti, akik egyben a nevelők is. A falu kezdetben fenntartással fogadta a gyermekotthon létesítését. Most már jó a kapcsolat az egyes családok és a gyermekek között. Az osztálytársak barátkoznak, látogatják egymást. Torockó iskolájának jót tett a gyermekotthon, ennek köszönhetően ugyanis az I–IV. osztály két tanítónővel működhet. Vakáció idején a szülők nem igazán jönnek a gyerekekért. /Takács Ildikó: Vakáció a torockói gyermekotthonban. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 11./

Február 25-én tartotta a Máltai Segélyszolgálat kisiratosi fiókszervezete 2005. évi közgyűlését. Részt vett két országos elnökségi tag, Almási Olga és László Lajos, utóbbi az országos Máltai Ifjúsági Szervezet szóvivője is. Almási Béla, a kisiratosi szervezet vezetője megtartotta beszámolóját, valamint ismertette az idei év célkitűzéseket. Továbbra is sikeresen folytatódnak a már elindított programok: a mozgássérült otthon működtetése, idős emberek otthoni ellátása, valamint az idősek napközi otthona. Tovább bővül a dévai Szent Ferenc Alapítvánnyal közösen támogatott gyermekprogram. Megalakították a Máltai Kft.-t, főleg mezőgazdasági profillal, ezáltal lehetőséget teremtve további pályázatok megírására és a termőfölddel rendelkező idős emberek megsegítésére. /Kisiratosi máltaiak évi közgyűlése. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 27./

A dévai Szent Ferenc Alapítvány Tusnádfürdő központjában megvett egy szállodát, jelezte Böjte Csaba atya. Az épület felújítása után 80-100 gyermek otthona lesz. Az épületet az amerikai magyarok adományából sikerült megvenni. Csaba atya Szent László lovagi gondjaiba és védelmező szeretetébe ajánlotta e házat és jövendőbeli lakóit. Nagy-nagy szeretettel kér mindenkit, imádkozzon Szent László nemzetépítő királyunkhoz, hogy 2006-ban vonuljon be a Székelyföldre és a mindenható Isten nevében segítse az elesett kicsinyeket, s hogy sikerüljön a bajban lévőknek és a szeretetnek ismét egy új otthont építeni Erdély földjén. /Schreiber István: A dévai Szent Ferenc alapítvány gyermekotthont létesít Tusnádfürdőn. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 27./

Kisgyerektől tizenévesig terjedő korcsoportú gyerekeket gondoznak a Szent Ferenc Alapítvány torockói nevelőotthonában, melyet adományokból tartanak fenn. A torockói iskolában az alacsony gyereklétszám miatt évek óta összevont osztályok működnek. A Szent Ferenc Alapítvány gondozásában levő 20 gyerek közül 15 iskolás korú, ha ez nem így lenne, a falubeli iskolába csak maroknyi gyerek járna. Angliaiak finanszírozták a nevelőotthon építési munkálatait. /Tamás András: Kápolna az alagsorban Torockón. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./

15 éve, 1991-ben indult újra a szülők kérésére Fehér megyében, Vajasdon a magyar óvoda és 1995-től szakképzett óvónő, Nagy Ildikó neveli a falu 13 óvodását. 1995-ben az óvoda még a régi kántori lakásban működött, nagyon rossz körülmények között. 1996-ban költöztek át az iskola épületébe. A szülők is segítettek a terem berendezésében, a farsangi előadások bevételéből vettek szőnyeget és fogast. A Szent Ferenc Alapítvány jóvoltából kerültek képek a falra, meséskönyvek a polcra, és elektromos billentyűs hangszerük is van. /Takács Ildikó: 15 éves a vajasdi magyar óvoda. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 20./

Háromtagú várpalotai küldöttség látogatott a napokban a Zsil-völgyi Petrozsényba. Immár hagyomány, hogy az anyaországi testvérváros képviselői részt vesznek a március 15-i rendezvényeinken – számolt be Wersanszky Eduárd petrozsényi tanácsos. A Várpalotáról érkezett küldöttség az idei közös kulturális programot egyeztette. Májusban a várpalotai ifjak fúvószenekara érkezik Petrozsényba, a Zsil völgye több településén tartva majd előadást. A kölcsönös gyermektáboroztatásban évről évre számos petrozsényi és várpalotai gyermek részesül. A várpalotaiak most felvették a kapcsolatot a petrozsényi Jézus Szíve Kollégiummal. Ellátogattak a Szent Ferenc Alapítvány segítségével létrehozott magyar tanintézetbe és testvériskolai kapcsolat kialakításáról tárgyaltak. Petrozsény Várpalotával kötött testvérvárosi szerződésének köszönhetően került be a kistérségi társulásba, így egyszerre szlovák, osztrák, horvát és olasz kapcsolatokkal gazdagodott az amúgy elszigeteltségben élő Zsil-völgyi település. /GBR: Testvérváros után testvériskola. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./

Kovásznán a régi napközi épületét és a hozzá tartozó telket visszakapták a régi tulajdonos örökösei. Az ingatlant nemrég megvásárolta a Böjte Csaba atya nevével fémjelzett dévai Szent Ferenc Alapítvány. A régi napköziben ősztől gyermeksegítő központot szeretnének működtetni. Böjte atya elmondta, hogy tavaly hazai és magyarországi vállalkozók, illetve cégek jelentős összeget utaltattak át adójuk egy százalékából az alapítvány számlájára, így sikerült Hargita megyében és Kovásznán ingatlant vásárolniuk. /(bodor): Egyházi gyermeksegítő központ létesül (Kovászna). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14./

Szép az élet – ez volt a jelszava Albert atya ferences szerzetesnek, akit Szent Ferencnek neveztek székely kiadásban, mások biciklis apostolnak. Másfél éve hunyt el, tavaly megjelent róla egy kis füzet. Albert atya 2003-ban, a csíksomlyói búcsún beszélt. „Fiatalok, nem csak az életszínvonalra van szükség, hanem az élet minőségére is!” „Maga az Úr Jézus is harminc éves korában kezdte nyilvános működését, globálisan gondolkodott, globális körülmények között tevékenykedett, csak az önszerető emberekhez nem volt gyomra.” „Most már a magyar nemzethez tartozunk, akár van magyar igazolványunk, akár nincsen. Ezt mondhatjuk és élhetjük, ebbe nem szólhat bele senki.” „Itt van a cigánykérdés. Ne borzolódjatok fel, mert azt akár akarjuk, akár nem, van. Tudom azt, hogy három formában viszonyulnak hozzá. Vannak, akik ki nem bírják, gyűlölik őket. Vannak, akik nem törődnek, közömbösek. S vannak, akik szeretnének segíteni rajtuk. Ha akarunk segíteni, hozzá kell őket segíteni ahhoz, hogy nekik is legyenek képzett embereik, legyenek saját papjaik, mert akkor lehet bízni abban, hogy az a nép, amely nemcsak szociológiailag különbözik tőlünk, hanem kultúrában is, felemelkedik.” – mondta többek között. /Székedi Ferenc: Lélekvételnyire. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./