Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Fekete Emőke
52 tétel
2010. június 23.
Pusztakamarási etűdök
Sütő András 85 éves lenne
A pusztakamarási református templom harangszava még elidőz egy kicsit a mezőségi dombok hátán, aztán a torony némán szemléli, ahogy fekete kendős nénik, hajlott hátú bácsik csendben, sorban bevonulnak az istentiszteletre. Ma valamivel többen vannak, mint máskor, mivel a falu egyik nagy szülöttére, Sütő András íróra emlékeznek volt barátai, tisztelői, munkatársai, jó ismerősei: 85 éves lenne. 2006 óta nélküle tartják meg születésnapját a pusztakamarási családi háznál, ahova máskor oly szívesen jött el a barátaival. Az istentisztelet azért is különleges, mert a Sütő András Baráti Egyesületnek köszönhetően ezen a vasárnapon megtelt a templom.
Az igehirdetés sem szokványos: Tamásné Demeter Orsolya lelkipásztor unokabátyjáról, Sütő Andrásról beszél. A tőle hallott történetet eleveníti fel. Gyerekkorában édesapja – volt barátai megőrzött leveleinek újraolvasásakor, hajdan készült fotók megtekintésekor – az emlékezés gyógyító és megtartó erejére tanította az írót, abban a házban, amely ma már neki állít emléket. Olyan környezetből indult el pályájára, amelyben az 1930-as évek elején sem volt könnyű megmaradni a szegénység, a kisebbségi lét miatt. S bár mondtak róla jót és rosszat is eleget, kétségkívül nagyjaink közé nőtte ki magát. Értéket hagyott ránk, nemcsak könyveiben, hanem ahogyan élt és szólt kisebbségi sorsunkról – hangzott el, többek között, a megemlékező istentiszteleten.
A szószék elé felhúzott vetítővásznon időutazást teszünk a közelmúltba. Vetési László lelkipásztor, szórványtanácsos évekig barangolt a Mezőségen. Sütő András szülőföldjéről mesélnek képei. Aztán a 75. születésnap derűs fotóit láthatjuk. Az írót pályatársai köszöntik a családi ház udvarán. Majd erőfeszítéseit örökítik a felvételek azért, hogy a modern technika eszközeivel a magyar nyelvet megszólaltassák az itthon maradt pusztakamarási magyarok otthonaiban. Televíziós vevőkészüléket ajándékoztak néhány magyar családnak. A templombeli előadás ráadása a jó barát Bálint Zsigmond mezőségi felvételeinek bemutatása.
Amint Sütő András papírra vetette az Anyám könnyű álmot ígér című művében, a Mezőségen megállt az idő. Erre utal Pomogáts Béla irodalomtörténésznek a naplójegyzetekről szóló írása is, amelyet Nagy Pál irodalomkritikus olvasott fel. Holt-tengeri utazás ez, ahogy írta, s sajnos azt tapasztalhatjuk, hogy jóslata egyre inkább valóra válik. A falu "negyedrésze", amelytől "élmény- világát, a küszködő nyelvet" kapta igencsak megcsappant. Több mint 10 éve nincs magyar tagozat a falu iskolájában. A gyerekek Sármásra, Válaszútra, Kolozsvárra ingáznak. A harangozó mondja, alig 80 magyar család él a faluban, nagyrészük vegyes házasságban, sokan csak hétvégén térnek haza, mert aki tehette városba vagy külföldre költözött. A román óvodába járó gyerekek identitástudattal küszködnek, azt kérdezgetik: otthon miért beszélnek másként, mint a tanintézetben? A harangok mostanában inkább a temetésre hívják össze a közösséget. Az ajándék parabolaantennán bejövő magyar adókról egyre gyakrabban másra kapcsolnak.
A Sütő András-emlékházhoz a faluban nemrég kihelyezett irányítótáblák vezetnek. A baráti egyesület kezdeményezését felkarolta Fekete Emőke, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke és Mocean Iancu Marcel Pusztakamarás polgármestere is, aki a templomban elmondta, büszke arra, hogy ápolják az író – a falu szülötte – emlékét. Kérdésével Demeter József lelkipásztor, az egyesület elnöke "sarokba szorítja": lesz-e Sütő András utca Pusztakamaráson? A községvezető megígéri: megtesz mindent annak érdekében, hogy az utcanév- változtatás ne okozzon gondot az ott lakóknak. Nincs ellenvetése, csak le kell küzdenie a bürokrácia akadályait – hallhattuk a diplomatikus választ.
Az emlékház rendbe van téve, erről Orbán Ilus gondoskodik, aki házigazdaként fogad mindenkit. A porta az öreg kúttal, a csűrrel és a fáskamrával együtt olyan, mintha csak azért lenne üres, mert a gazda kiballagott a jószágok után a közeli legelőre. A homlokzatra és a bejárat fölé helyezett feliratok sajnos már másról árulkodnak:"ebben a házban ígért könnyű álmot András fiának a jó édesanya". Hunyadi László féldomborműve a tornácra került. Mintha a hazatérő András nézne ránk, házba híva az idelátogatókat. Vasárnaptól újabb dombormű került az épület falára. Simon Attila 29 éves autodidakta szobrász ajánlotta fel a baráti társaságnak az író portréját úgy, ahogy ő képzelte el irodalmi tanulmányainak tükrében. Ez már az ifjabb nemzedék ajándéka…
Az ünnepi ebédre az iskola udvarán felállított fedett színpadon kerül sor. Néhány pohár vörös és fehér bor után népdal fakad a társaság ajkán. Sütő András volt barátai mondják:"ez így van rendjén, hiszen Andris is rázendítene, ha itt volna köztünk…"A magyar nóta hangja bejárja a környéket, végigsimítva a bokrok közt rejtőző, alig fellelhető Kemény-sírokat, a földfelszínig lerombolt kastélyt, a néhai kastélykertből konokul kitartó évszázados fákat, a romosodó téesz-épületeket, egy kicsit elidőz az emlékház portáján, aztán belecsitul a mezőségi "nagy Semmibe".
Vajda György
Népújság (Marosvásárhely)
2010. november 17.
Változtatnák az etnikai arányokat
Eljutott a román képviselőházba az a törvénytervezet, amelyet Nicolae Dobra demokrata-liberális párti képviselő nyújtott be, és amely a lakosság számától tenné függővé a romániai településeknek városi, illetve községi rangra való átminősítését, ez viszont megváltoztatná az etnikai arányokat - írta szerdai számában a Szabadság.
A kolozsvári napilap szerint a jogszabály-tervezetben az áll, hogy az 5000 lelket meg nem haladó községközpontokat falukká minősítik át, a 10 000 fős lakosságot meg nem haladó városok pedig községközpontokká (azaz alacsonyabb rendű közigazgatási egységgé) válhatnak.
Ha elfogadják a törvénytervezetet, Kolozs megyében Bánffyhunyad községgé minősülne vissza, hiszen az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint csak 9700 lakosa van - írja a lap. Megjegyzi: Kolozs megyéből 66 község „tűnne el", azaz válna faluvá, és mindössze 9 község – Egeres, Apahida, Kisbács, Bonchida, Szászfenes, Gyalu, Alsó- és Felsőszentmihály, Kissebes és Aranyosergerbegy – tarthatná meg eddigi státusát.
A tervezet kezdeményezője szerint az intézkedéssel csökkenne a közigazgatásban dolgozó alkalmazottak száma. Ha a jogszabályt megszavazzák, 2012-ben 67 Kolozs megyei település polgármesteri széke üresedne meg. Fekete Emőke, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke szerint nincs sok értelme annak, hogy a városi és a községi rangról pusztán a lakosok számát figyelembe véve döntsenek.
„Az említett jogszabály-tervezetet a szenátusban már elutasították, jelenleg a képviselőház bocsátotta vitára. Nem hiszem, hogy az RMDSZ megszavazna egy ilyen törvénytervezetet, mert tisztában vagyunk azzal, hogy ily módon főleg a szórványban élő kisebb magyar közösségeket fenyegetné egy román többségű önkormányzatba való beolvadás veszélye, és a törvény talán az európai uniós pénzalapok lehívására is negatívan hatna" - vélekedett Máté András Levente, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselője, aki szerint szükség van a közigazgatás reformjára, de azt nem ilyen módon kell megvalósítani. MTI
2011. január 12.
Kié lesz a Bánffy-palota?
A Kolozsvári Művészeti Múzeum igazgatósága, valamint a Kolozs Megyei Tanács fel szeretné újítatni a művészeti múzeumnak jelenleg helyet adó Bánffy-palotát, ám ennek a tervnek jogi hátráltatói vannak. A Bánffy-palotát jelenleg négy személy igényli vissza, míg a visszaigénylési procedúra tart, addig az illetékesek csupán kisebb javításokat tudnak végezni az épületen.
A Kolozsvári Művészeti Múzeum igazgatósága, valamint a Kolozs Megyei Tanács fel szeretné újítatni a művészeti múzeumnak jelenleg helyet adó Bánffy-palotát, ám ennek a tervnek jogi hátráltatói vannak. A Bánffy-palotát jelenleg négy személy igényli vissza, míg a visszaigénylési procedúra tart, addig az illetékesek csupán kisebb javításokat tudnak végezni az épületen. „Valóban több évvel ezelőtt készült egy terv Kolozsvár e reprezentatív épületének felújítására, jogi akadályok azonban útját állják” – mondta el lapunknak Călin Stegerean.
A művészeti múzeum igazgatójától azt is megtudtuk, hogy a jelenlegi tulajdonostól, a Kolozs Megyei Tanácstól négy személy igényli vissza az épületet, amíg ezek az ügyek nem zárulnak le, addig sem a tulajdonos, sem a múzeum vezetősége nem tudnak érdemben tárgyalni a lehetséges felújításról. „A négy visszaigénylővel most folynak a tárgyalások. Ezek közül egyik ügyről bebizonyosodott, hogy jogtalanul lépett fel kérésével, ezt elutasítottuk. Van egy olyan igénylő is, aki a palota udvarán működő valamikori mozi épületét kéri vissza természetben, ezt az igényt pénzbeli kárpótlásra javasoltuk, mivel a szóban forgó mozi épülete már nincs, lebontották. A további két visszaigénylő pedig a Bánffy család legutolsó, Kolozsváron élő tagjával kötött eltartási szerződés alapján kéri vissza az épületet, jelenleg ezek az ügyek hátráltatják az épület felújítását” – mondta el lapunknak Fekete Emőke. A Kolozs Megyei Tanács alelnökétől azt is megtudtuk, hogy: szeretnék, ha minél hamarabb elkezdődnének a felújítási munkálatok, hiszen az épület igen-igen rászorul erre.
A Bánffy-palota Erdély egyik leghíresebb barokk épülete. A 18. században építtette gróf Bánffy György, Johann Eberhard Blaumann német építész tervei alapján.
Sipos M. Zoltán. Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. január 22.
Megszavazták a Kolozs megyei kongresszusi küldötteket
Harmincketten mennek februárban Nagyváradra
Kis híján érvénytelennek nyilvánították a szavazást az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) január 21-i ülésén, mivel egy szavazaton múlt a voksolás érvényessége. Ötvenegy személy vett részt ugyanis azon a szavazáson, amelynek tétje az volt, hogy ki lesz az a tizenhat küldött, aki majd képviseli a megyét az RMDSZ februári nagyváradi kongresszusán. Mint kiderült, az ötvenegy szavazatból egy érvénytelen volt. Székely István, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének képviselője elmondta: ha csak 49 érvényes szavazat lett volna, a szavazást meg kellett volna ismételni. Kolozs megyéből összesen 32 küldött vesz majd részt a kongresszuson. Ebből 16-an hivatalból lesznek jelen, további 16 személyt pedig tegnap választottak ki egy 25-ös listából. A jelenleg 102 tagból álló testületből 62-en jelentek meg, ám az elnökségi tagok – az alapszabályzat értelmében – nem szavazhattak.
A Pro Iuventute Alapítvány székházában gyűlt össze tegnap a Kolozs Megyei Küldöttek Tanácsa (MKT) azért, hogy megválassza azt a 16 személyt, aki majd képviseli a megyét az RMDSZ tizedik, tisztújító kongresszusán, amelyre február végén kerül sor Nagyváradon. Mivel az elnökségi tagok nem szavazhattak, a három tagból álló szavazatszámláló bizottság – Csoma Botond, ifj. Deák Ferenc és Makkai Zsolt – 51 szavazójegyzéket „fésült át”, ebből egy érvénytelennek bizonyult.
Máté András Levente MKT-elnök elmondta, hogy a kongresszuson Kolozs megyéből összesen 32-en vesznek részt. Ebből 16-an korporatív tagok, akiket hivatalból jelöltek küldöttnek. Közéjük tartoznak, többek között, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) tagjai: Boros János, Csoma Botond, Fekete Emőke, Kerekes Sándor, Pálffy Mózes Zoltán, László Attila, Máté András Levente, Mátis Jenő, Póka András György, Szedilek Lenke és Kötő József. Az ifjúsági szervezetek ifj. Deák Ferencet, a Szabadelvű Kör Eckstein-Kovács Pétert és Czika Tihamért, a Szociáldemokrata Platform pedig Kira Miklóst jelölte. Korporatív tagnak minősül Török Bálint, Szamosújvár alpolgármestere is.
A tegnap kiválasztott 16 személyre egy 25 nevet tartalmazó jegyzékből voksoltak a küldöttek: Vákár István (48 szavazat), Góger Ferenc (46 szavazat), Deák Ferenc (44 szavazat), Ádámosy Klára (43 szavazat), Horváth Anna (42 szavazat), Zeng János (41 szavazat), Somogyi Gyula (38 szavazat), Lőrinczi Zoltán (38 szavazat), Makkai László (37 szavazat), Balázs-Bécsi Attila (36 szavazat), Duy Erika (36 szavazat), Pálfi Károly (36 szavazat), Péntek László (36 szavazat), Péter Tünde (36 szavazat), Molnos Lajos (35 szavazat) és Okos-Rigó Dénes (35 szavazat).
Székely István, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének a képviselője, a szavazás lebonyolítása, illetve az eredmény kihirdetése után elmondta: a választás érvényes és eredményes volt, óvást az elkövetkező 24 órában lehet leadni. Felhívta a jelenlévők figyelmét arra, ha eggyel kevesebb lett volna az érvényes szavazatok száma, azaz nem 50, hanem 49, úgy a szavazást meg kellett volna ismételni.
A szavazást megelőző elnökségi beszámolójában László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének az elnöke emlékeztette a jelenlévőket, hogy a vidéki közösségekben minél hamarabb tartsák meg a falugyűléseket, ahol szervezési, önkormányzati kérdésekről, illetve a magyar állampolgárság kedvezményes megadásáról értekezhetnek. Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes hangsúlyozta: a falugyűléseken ki kell emelni az iskola és a közösség együttműködésének fontosságát. Fekete Emőke megyei tanácsi alelnök szintén a vidéki ülések ütemtervéről szólt néhány szót.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)
2011. január 27.
Múzeumok „éjszakája”
Az érintett intézmények és a kolozsvári kulturális élet több ismert személyisége – köztük Tompa Gábor színházigazgató – is tiltakozik az ellen, hogy a Kolozs megye költségvetéséből működtetett három múzeumot vonják össze egyetlen múzeummá. Az intézkedést a megyei önkormányzat gazdasági osztálya javasolja, takarékossági megfontolásokból.
Az elképzelések szerint a Kolozsvári Szépművészeti Múzeum, a Transilvania Néprajzi Múzeum és a csucsai Octavian Goga Emlékmúzeum olvadna össze.
Fekete Emőkétől, a Kolozs megyei önkormányzat RMDSZ-es alelnökétől megtudtuk, a javaslat tavaly decemberben hangzott el először, csak akkor még nem tárták az érintettek elé. Idén január 18-án azonban, egy szakmai fórumon a három múzeum is értesült a tervekről. Akkor a múzeumok vezetői komoly szakmai érveket sorakoztattak fel az intézkedés ellen, ezekkel az RMDSZ frakció teljes mértékben egyetértett.
„Három, már brandként számon tartott intézményről van szó, hosszú utat kellett megtenniük, hogy arculatukat kialakítsák, a további fejlődésre is akkor képesek, ha önállóságot tudunk biztosítani számukra. Összevonásuk esetén elvesztenék jellegzetességeiket, ez pedig negatív következményekkel járna a város kulturális életére” – magyarázta a megyei tanács alelnöke.
Călin Stegerean, a SzépMűvészeti múzeum igazgatója szerint az összevonás egyenesen az intézmények elsorvadását jelentené. „Olyan kulturális intézményekről beszélünk, amelyek nagy hagyománnyal, hírnévvel rendelkeznek országszerte, de meg merem kockáztatni, hogy nemzetközi viszonylatokban is. Ezek az intézmények pont az önállóságukkal tudják biztosítani a város kulturális turizmusát és ennek a gazdasági vonatkozásait. Egész egyszerűen arról van szó, hogy az említett múzeumoknak akkora és olyan minőségű gyűjteményei vannak, amelyek vonzóvá teszik a külföldiek számára is a Kolozsvárra való látogatást. Ez a vonzerő az intézmények összevonásával teljesen megszűnne” – fejtette ki lapunknak Călin Stegerean.
A Szépművészeti Múzeum igazgatója tegnap juttatta el a megyei tanácshoz annak a 27 személyiségnek az aláírását tartalmazó levelet, akik ellenzik az intézmények összevonását. A névsorban Tompa Gábor mellett szerepel Ovidiu Pecican író, Dan Perjovschi képzőművész és Ioan Sbârciu, a képzőművészeti egyetem vezetője is.
Sipos M. Zoltán. Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. május 20.
László Attila: A különböző bomlasztási próbálkozások ellenére, megálltuk a helyünket
– Immár hat éve tölti be az RMDSZ Kolozs megyei elnöki tisztségét. Hogyan vonná meg ennek az időszaknak a mérlegét? Milyen mértékben sikerült megvalósítania az elképzeléseit?
– Úgy érzem, hogy a kritikák ellenére sikeres hat évet zárunk. A hangos véleménynyilvánítók valószínűleg nem fognak velem egyetérteni, de szerintem a legnagyobb eredmény az, hogy egyrészt egyben tudtuk tartani a magyar érdekképviseletet, másrészt pedig nem ültünk tétlenül, és sikerült impulzust adnunk megyénk újjáépítésének. Emlékezzünk csak vissza, hogy évente rángattuk az embereket az urnák elé, és a különböző szétverési próbálkozások ellenére minden esetben megálltuk a helyünket. A helyhatósági választásokon a magyarság részarányának megfelelően vagy afölött teljesítettünk, azaz szereztünk mandátumokat, emellett mindazokban az intézményekben, ahol a sorsunkról döntenek, biztosítani tudtuk a jelenlétünket. Ugyanakkor sikerült kialakítani egy olyan struktúrát, amely hatékonyan és céltudatosan tudott tevékenykedni. Minden egyes településen összeállítottuk a legfontosabb feladatokat tartalmazó listát, hogy ne valamiféle etnikai feszültségek látszatát keltő, jelképes háborúkra épülő politizálást folytassunk, hanem kezdjük el végre felmérni azokat az igényeket, amelyek megoldását a magyar emberek elvárják tőlünk. Ennek megfelelően elkezdődött a települések szintjén a munka, és egyetlen közösség sem mondhatja el magáról, hogy ne építettük volna újjá az oktatási, kulturális és közösségi intézményeinket, infrastruktúrát stb. Közben pedig megtanultuk, hogy sajátunknak érezzük a falvainkat, községeinket, térségünket, és használjuk ki a kínálkozó lehetőségeket. Méltóságteljesen és büszkén éljünk anélkül, hogy félnénk, s hogy véleményünk hangoztatásáért bármi bántódás érne.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetéről tiszta szívvel mondhatom el, hogy nem sároztuk be magunkat. Nagyon büszke vagyok azokra, akik a különböző intézményekben, a megyei és helyi önkormányzatokban képviselnek bennünket. Senkinek nem szabtuk meg, hogy milyen havi normát teljesítsen a szervezeten belül, hanem mindenkitől csak annyit kértünk: felkészültségének megfelelően hatékonyan, bátran és büszkén végezze a munkáját. Aki ezt megtette, annak biztosítottuk azt, hogy haladhasson és előre léphessen azon a területen, amelyen érvényesülni akart. Másfelől sikerült átalakítanunk a paternalista, központosított jellegű szervezetet olyan szervezetté, amelyben minden egyes helyi körzetnek a véleményét tiszteletben tartjuk. Ennek köszönhetően olyan emberekből állt össze ez a szervezet, akiknek helyi szinten széles körű együttműködést sikerült megvalósítaniuk, ami az illető kistérség felvirágoztatását jelentette. Emlékszem, hogyan nézett ki a megye 2004–2005-ben, és miként néz ki most. Volt olyan hétvége, amikor több száz kilométert autóztam, és sehol nem kellett a sarat taposnom. Engem is meglepett az a munka és kitartás, amelynek eredményeképpen iskolákat, kultúrotthonokat és templomokat újítottak fel. Mindez a helyi emberek munkáját dicséri, és ez elsősorban az ő érdemük. Nem vagyok dicsekvő, mellveregető, hogy mennyi mindent tettem, mert soha nem egyedül cselekedtem. Természetesen tisztában vagyok a hibáimmal, amelyekért vállalom a felelősséget, és elnézést kérek azoktól, akiket esetleg megsértettem. Tudom, hogy pokoli szónok vagyok, nem szeretek gyűlésekre járni, vagy például egy pohár pálinka mellett, kocsmában elbeszélni a dolgokat. Nem vagyok ez a típusú ember. A kritikákat mindig elviseltem, még akkor is, ha időnként azok nagyon durvák voltak. Sok esetben jogosnak érzem azokat, próbáltam megérteni a bírálatokat, és értékelni az észrevételeket.
Ki kell térnem arra is, hogy nagyra becsülöm elődeim – Molnos Lajos, Boros János, Kónya-Hamar Sándor – munkáját. Nem egyszer nekem más volt a véleményem, és hosszabb idő kellett ahhoz, hogy megértsem a cselekedeteiket, amelyek tulajdonképpen arra irányultak: megőrizzék ennek a szervezetnek az önállóságát, függetlenségét, véleménynyilvánítási készségét és képességét.
– Több bírálat és kifogás fogalmazódott meg azzal kapcsolatban, hogy alpolgármesterként elhanyagolja a megyei elnöki teendőket…
– A kritika teljesen jogos, de szerintem még kevésbé lehet a szervezetet Bukarestből irányítani. Másfelől felteszem a kérdést, képesek vagyunk-e a jelenlegi gazdasági helyzetben valakinek olyan egzisztenciát biztosítani, hogy csakis egy dologgal foglalkozzon. Nem látom továbbá sok értelmét annak, hogy hetente kétszer, tartalom nélküli gyűlésekre rángassuk az embereket csak azért, hogy csapkodjuk az asztalt, megvalósíthatatlan határidőket szabjunk, és esetleg kellemetlen helyzetekbe hozzuk egymást. Ugyanakkor nem lenne értelmesebb hagyni, hogy felszusszanjon az apparátus, és engedni a szervezetet: mindenféle drasztikus beavatkozástól mentesen alulról jövő kezdeményezés által megújítsa önmagát. Ezzel párhuzamosan pedig folyamatosan kialakítani azt a hálózati rendszert, amelyet szükség esetén, például önkormányzati és parlamenti választások előtt, mozgósítani lehessen. Mindeközben azonban önkormányzati jelenlétünknek köszönhetően megvannak azok az eszközök, hogy egy másik vonalon avatkozzunk be a különféle igények kielégítésére.
– Milyen mértékben sikerült helyi szinten érvényt szerezni a Demokrata-Liberális Párttal (PD-L) kötött megállapodásnak?
– A legfontosabb pontja ennek a megállapodásnak az volt, hogy minden, ami magyar ügy, az a magyar alpolgármester hatásköre. Ugyanígy fordítva, a román vonatkozású ügyek, a román polgármester és alpolgármester feladatai közé tartoznak. Ezt az egyezséget az elmúlt időszakban tisztességesen betartottuk, bár számos olyan terület létezik, ahol átfedésekkel kellett számolni. Sikerült továbbá bizalmi kapcsolatot kialakítani, amelynek eredményeképpen nagyon kényes kérdéseket tudtunk megoldani. Mindez azonban nem mondható el a megyei tanács esetében, ahol egy hólyag mindvégig megpróbálta mellőzni alelnökünket, Fekete Emőkét. Azzal is szembesülnöm kellett, hogy még az okirat-hamisítástól sem riadtak vissza. Ilyen körülmények között nagyon nehéz együttműködni, tény viszont az, hogy sehol nem tudnak megkerülni. Jó példa erre a legutóbbi eset: az ortodox egyháznak adott területről kiköltöztettük a cigánytelepet, amelynek fejében az egészségügyi líceum megkapta a David Prodan iskola épületét, így megteremtettük a feltételét annak, hogy az utóbbiak elhagyják a régi unitárius kollégiumot.
– Mi a helyzet a városháza alárendeltségébe tartozó intézményeknél ígért vezetői tisztségekkel?
– Ez régi bánatunk, ugyanis az elmúlt három–négy évben állandóan átalakultak ezek az intézmények. Elég fura helyzet állt elő, mivel 2004 és 2008 között köztisztviselői minőséget kaptak az itt dolgozók, de közben továbbra is folytak a politikai alapon történő kinevezések. Van olyan hely, ahol mai napig sem sikerült labdába rúgnunk, és egyszerre három igazgató is létezik. Olyan jogi bonyodalmakkal állunk szemben, amelyekre rövid távon nemigen látok megoldást.
– Jövőre helyhatósági és parlamenti választások lesznek. A statisztikai kimutatások szerint a megye magyar szavazóbázisa nyolc év alatt a felére csökkent. Ráadásul egy új magyar párt megjelenésével is számolni kell…
– Egy önkormányzati választás megszervezése megyei szinten közel 1200–1600 ember munkáját jelenti, ez nem egyszemélyes feladat, tehát nem csak a megyei elnökre tartozik. Emlékeztetni szeretnék arra, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP) a 2008-as önkormányzati választáson Kolozs megyében nem érte el a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, de elvitt mintegy 3300 szavazatot. Az ezt megelőző előválasztás során Kolozs megyében 16 ezer ember fejtette ki a véleményét, és nem volt olyan kitétel, hogy csak RMDSZ-tag szerepelhet a jelöltlistán, de a másik tábor nem élt ezzel a lehetőséggel, utólag pedig megpróbált feltételeket szabni. Ezért eléggé felelőtlennek és komolytalannak tartom az előválasztásokat szorgalmazó nyilatkozatokat. Ha egyszer nem éltek a lehetőséggel, akkor szerintem másodszor sem fognak. Én egyszerűen azt látom, hogy a leendő új magyar párt képviselői konfrontálódni akarnak, s az önkormányzati választásokon kialakuló arányt a parlamenti választások során próbálják majd érvényesíteni. Ezért úgy vélem, hogy időben fel kell készülnünk arra, hogy konfrontációképesek legyünk.
– Konkrétan mit lehetne tenni, hogy az RMDSZ visszanyerje szavazóbázisát?
– Remélem, hogy azoknak az intézkedéseknek, amelyek Kelemen Hunor megválasztása után elindultak, meglesz az eredménye, ugyanis ismét sikerült mozgalmi jelleget adni a szövetségnek, és megszólítani azokat, akik lemorzsolódtak. Ez egyébként nem csak a magyar közösséget érinti, hanem általánosan tapasztalható jelenség. Ahhoz, hogy ide eljussunk, újból meg kell tanulnunk közösségként élni. Távolítsuk el azokat az embereket, akik fenyegető és feljelentő módszerekhez folyamodnak a közösségen belül, tisztázzuk le a prioritásainkat, és osszuk le a feladatokat.
– Az RMDSZ megyei szervezete 11 pontos javaslatot fogalmazott meg és adott át Sorin Apostu polgármesternek Kolozsvár multikulturális jellegének hivatalos felvállalása érdekében. Mire sikerült jutni ebben a tekintetben?
– Több ügyben történtek előrelépések: magyar nyelven is elindítottuk a polgármesteri hivatal honlapját, hivatalos turisztikai tájékoztató anyag jelent meg. Elértük azt, hogy a városháza által szervezett vagy társszervezett rendezvényekre hívjanak meg magyar együtteseket, illetve előadókat is. Kollégáink azon dolgoznak, hogy Kolozsvár új utcáinak az elnevezésekor tartsák tiszteletben a város nemzetiségi megoszlását. Folyamatban van továbbá a háromnyelvű helységnévtáblák elhelyezése a város határánál, a város műemlék épületeire kihelyezendő táblákon a magyar nyelvű feliratok elhelyezése, az épületek restaurálása során pedig a gyűlöletre szító, kétes értelmű emléktáblák kicserélése.
PAPP ANNAMÁRIA 
Szabadság (Kolozsvár)
2011. június 3.
Ünnep, tartós találkozás a könyvbe foglalt szellemmel”
Mátyás szülőháza előtt megnyílt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
Számos sátor, sok-sok könyv, beszédek és egyelőre gyér érdeklődés: így foglalható össze röviden a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét tegnap délutáni megnyitója. A Mátyás király szülőháza előtti téren június 2. és 5. között zajló kulturális rendezvény a Romániai Magyar Könyves Céh, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése és az RMDSZ Főtitkárság Program és Ifjúsági Főosztályának szervezésében jött létre, azzal a szándékkal, hogy 82 évvel az első, 1929 májusában megrendezett Ünnepi Könyvhét, illetve 70 évvel az első kolozsvári Ünnepi Könyvhét után idén Erdély fővárosa ismét bekapcsolódhasson a magyar könyv ünnepébe. A szervezők remélik, hogy ezeken a napokon benépesül a Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülőháza közötti tér, a kolozsvári magyarság jól érzi majd magát a magyar könyvek között, és érdeklődéssel követi a könyvbemutatókat, dedikálásokat, valamint a kísérőprogramokat egyaránt.
Könyvek A-tól Z-ig a Kolozsvár Társaságnál
A Kolozsvári Ünnepi Könyvhét hivatalos megnyitója előtt két órával mutatták be a Szentimrei Alapítvány gyűjteményéből összeállított Agyagfalvától Zsombolyáig. Magyar nyelvű könyvek Romániában 1918–1945 között című tárlatot. Az esemény helyszíneként a Kolozsvár Társaság főtéri székháza szolgált, ahol Kántor Lajos irodalomtörténész örömét fejezte ki a kiállítás kapcsán, és két, újonnan megjelent kiadványt ajánlott a nem túl népes közönség figyelmébe: Horváth Andor és Salat Csilla szerkesztésében, a Stúdium Kiadónál mostanra látott napvilágot az Erdélyi magyar írók – Paulovics László íróportréi című kötet, a Kolozsvári köszöntőben pedig Possler György Kolozsvárról elszármazott irodalomtörténészt „öregdiákok” (Benkő Samu, Balázs Sándor, Dávid Gyula, Kántor Lajos, Cs. Gyimesi Éva, Egyed Emese, Demény Péter) köszöntik 80. születésnapján.
Szabó Zsolt, a Szentimrei Alapítvány elnöke reménykedik abban, hogy a mostani tárlatnak a következő években is lesz folytatása, véleménye szerint egy-egy ilyen alkalom szervesen kiegészíti a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét rendezvényeit. A teljesség igénye nélkül kívántak ezúttal ízelítőt nyújtani az érdeklődőknek az 1918–1945 közötti időszak könyvterméséből, kitérve természetesen a 70 évvel ezelőtt megtartott első kolozsvári Ünnepi Könyvhétre is. A több mint hétezer kötetből 150-et sikerült kiállítani, „apró hozzájárulásként egyetlen jól körülhatárolható terület irodalmi dokumentumaiból”. Fiatalok és idősebbek ismerkedhetnek ennek révén az erdélyi magyar irodalom XX. századi vonatkozásaival, szépirodalmi, művészeti, gazdasági stb. témakörben egyaránt. Többek mellett Berde Mária: Télutó (1928, Kolozsvár), Madách Imre: Az ember tragédiája (1923, Kolozsvár), Szabédi László: Délia (1936, Kolozsvár) című kötetét, valamint A népkisebbségi törvény tervezetét (Paál Árpád, 1928, Kolozsvár), A Minerva könyvárjegyzékét (1927, Kolozsvár) és az EME 1943-as évkönyvét (1944, Kolozsvár) vehetjük szemügyre az öt tárlóban. – Talán érdemes lesz a következő Ünnepi Könyvheteken, esetleg ugyanitt, bemutatni egy-egy műhely – Erdélyi Szépmíves Céh, Minerva – vagy város – Nagyvárad, Marosvásárhely, Szatmárnémeti stb. – könyveit vagy sajtóját – hangsúlyozta továbbá Szabó Zsolt. (ferencz)
Hivatalos megnyitó a Mátyás szülőháza előtti téren
A délután négy órakor kezdődő hivatalos megnyitón elsőként László Attila alpolgármester szólalt fel a téren felállított színpadon, aki Kolozsvár „brandjének” nevezte a könyvet. Őt Kelemen Hunor kulturális miniszter, az RMDSZ elnöke követte. „A megjelent kiadók száma bizonyítja, hogy Erdélyben a magyar könyvkiadás talpon maradt, és továbbra is értéknek tartják a könyvet, nem pedig luxusterméknek. Az erdélyi magyar könyvkiadás utóbbi 21 éve a fejlődésről szólt”, mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a könyvnek szellemi, nem pedig anyagi értéket kell képviselnie. A miniszter hangsúlyozta: reményei szerint az Ünnepi Könyvhét helyet teremt magának Kolozsvár kulturális életében, és nemcsak szimbolikus helyfoglalás történt Mátyás király szülőháza előtt.
A megnyitón felolvasták Csoóri Sándor író, költő üzenetét, aki betegség miatt nem lehetett jelen a rendezvényen. „Hetven esztendővel ezelőtt Móricz Zsigmond volt a Kolozsvári Könyvnapok díszvendége. 2011-ben a nagy író után, szemérmesen mondom, én lehettem volna az. Mentségem csupán annyi, hogy ő akkor 62 esztendős volt, én pedig ma-holnap hússzal több! Ezért kérem, bocsássák meg és értsék is meg, hogy nem lehetek jelen személyesen váratlan betegségem miatt, csupán néhány gondolatommal”, állt a díszmeghívott levelében.
Dávid Gyula irodalomtörténész a szerző és az olvasó közvetlen találkozásának lehetőségét határozta meg a rendezvény lényegeként, és hangsúlyozta a könyvvásár fennkölt jellegét: „Ünnep, tartós találkozás a könyvbe foglalt szellemmel”.
Szilágyi Mátyás, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja hagyományteremtőnek nevezte a rendezvényt, Fekete Emőke, a Kolozs Megyei Tanács RMDSZ-es alelnöke pedig a könyvhét közösségteremtő és közösségépítő szerepére hívta fel a figyelmet, továbbá megvalósíthatónak tartja, hogy Kolozs megye több városában is megrendezzék a jövőben az ünnepi könyvhetet.
A megnyitó végén Szilágyi Szabolcs műsorvezető Kántor Lajost, a Kolozsvár Társaság vezetőjét szólította színpadra, aki elmondta: a Társaság, hagyományteremtő szándékkal, Kolozsvár büszkesége elnevezéssel oklevelet adományoz olyan embereknek, akik a város szellemi életének kiemelkedő vezetői, „munkásai”. Első alkalommal Dávid Gyula érdemelte ki ezt a címet, akinek Kántor Lajos nyújtotta át az oklevelet, illetve egy Kolozsvár címerét ábrázoló bőrmetszetet. (kovács)
Írottmuzsika a Bulgakovban
A Bulgakov Kávéház adott helyet a délután öt órakor kezdődő eseménynek, amelyre sajnos csupán néhány ember volt kíváncsi: a Kriterion Kiadó által frissen megjelentetett kötet Palocsay Zsigmond válogatott költeményeit tartalmazza, Írottmuzsika címmel. A Romániai Magyar írók sorozat jelen kötetéhez Egyed Péter írt bevezetőt, a válogatás is az ő nevéhez fűződik.
A könyvbemutatón H. Szabó Gyula, a kiadó igazgatója „adósságtörlesztésnek” nevezte a könyv megjelentetését, mint mondta, Palocsay Zsigmond költészete számos titkot rejt, újabb és újabb részleteit fedezhetjük fel.
Egyed Péter a kötet bevezetőjéből idézett fel néhány gondolatot, felidézve a költői indulását, illetve a Palocsay-líra fő jellemzőit. Az esemény zárásaképpen Hatházi András, Köllő Csongor és Kelemen Csongor olvasott fel néhány verset. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhétről bővebb információ és a rendezvény részletes programja a www.unnepikonyvhet.ro honlapon olvasható. (köllő)
Szabadság (Kolozsvár)
2011. július 1.
Tomboló nacionalizmus a megyei tanácsülésen
A Kolozs Megyei Tanács tegnapi ülése bővelkedett a megelőlegezett választási kampányra jellemző ellenzéki kirohanásokban. A PSD már az ülés kezdetén új napirendi pontot akart kicsikarni: az új közigazgatási felosztási elképzelésről szeretett volna népszavazást kiíratni. Hosszas vita után a tanácsosok elvetették a javaslatot, amely nem aktuális, és eredménye használhatatlan lenne. Alin Tişe elnöknek már ekkor vissza kellett utasítania néhány, a magyarokra vonatkozó sértő megjegyzést. De az „előadás” folytatódott, sőt eldurvult.
Nagy összecsapást eredményezett az Első Iskolatáska programra vonatkozó határozattervezet megvitatása: a PSD a szülők anyagi helyzetét figyelembe vevő, megkülönböztető eljárást akart elfogadtatni.
A program tervezete szerint minden elsőosztályos gyermek ősszel, az iskolába járást támogatandó, a megyei tanács részéről egy-egy 20 lejes iskolatáskát kap. A PSD viszont úgy képzelte el a programot, hogy a táskának 100 lej értékűnek kellene lennie, és csak azok a gyermekek részesülnének belőle, akiknek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 300 lej/főt. Azt is felvetették: az elsőosztályosok kapjanak értékjegyet, és a szülők döntsék el, hogy táskát vagy egyebet vásárolnak vele. Végül a tanácsosok az eredeti tervezetet fogadták el.
A nap „fénypontját” azonban az a tervezet jelentette, amelynek alapján a Tordai út 2–14. szám alatti telek egy részét, 619 négyzetmétert, ingyen átengednék a Sapientia Alapítvány által ott megépítendő ingatlan építőtelepének, a gépek és építőanyagok ideiglenes raktározása céljából. Maximum két évről lett volna szó, és olyan általánosan bevett eljárásról, amely más esetekben nem vált ki vitát. Viszont Dan Canta és Liviu Medrea dirigálásával a PSD-frakció mindent beleadott a tervezet megszavazásának az akadályozásába, és főleg az ingyenességet kifogásolták. Szokásához híven, Cantaból ismét kibuggyant: „A magyarok néhány száz éve jöttek ide, és ha hagyjuk őket területet szerezni, maholnap mindenünket elveszik!”
Nem járt sikerrel Alin Tişe csillapító próbálkozása, sem az a módosító javaslata, hogy az ingyenes terület-felajánláshoz írják be: a megyei tanács bármikor egyoldalúan visszavonhatja az ingyenes koncesszionálást. Egy órai, késhegyre menő vita után, 19 igennel, 11 nemmel és 2 tartózkodással nem jött össze a szükséges kétharmados többség. A kérdés a következő tanácsülésen újra napirendre kerül.
Fekete Emőke alelnököt láthatóan megviselték a történtek. Lapunknak ezt nyilatkozta: „Közintézményeknek a megyei tanács ingyen adhat területhasználatot. Amit most megtagadtak tőlünk, arra a következő tanácsülésen ott lesz a pozitív példa, amikor az ortodox egyháznak 49 évre akarják odaadni a területet a Sapientia leendő épületének szomszédságában. Teljesen felháborító egyes tanácsos kollégák mai viselkedése! Természetesen megpróbálunk tárgyalni velük a következő ülésig.”
Ö. I. B. Szabadság (Kolozsvár)
2011. augusztus 5.
A szórványba viszik a kultúrát
A Kolozs megyei RMDSZ és a Claudiopolis Egyesület által útjára indított, a szórványban élő magyar közösségeket felkaroló Kulturális Karaván rendezvénysorozat tavaly decemberben kezdődött. Akkor Magyarszarvaskend község magyarjait keresték fel, azóta Kolozs megye több települését bejárták. Többek közt a Puck bábszínház előadásait is elvitték a szórványban élő vidéki magyarságnak. Fekete Emőke, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, a rendezvénysorozat ötletgazdája többek közt arról számol be lapunknak, hogy a Kulturális Karaván ősszel tovább halad, legközelebb Mákón tartanak nagyobb szabású kulturális rendezvényt.
Tavaly decemberben a kolozsvári filharmónia zenészeinek elődadásával kezdődött el a Kulturális Karaván útja a Szarvaskend községhez tartozó Alsótökön. Hogyan alakult azóta a kezdeményezés sorsa?
– Csak áprilisban tudtuk előteremteni a szükséges anyagi forrásokat, ezért idén egy kissé késve, de folytatni tudtuk a rendezvénysorozatot. Május 16. és 24. között bábszínházkaravánnal látogattunk el 12 Kolozs megyei településre, Körösfőre, Bánffyhunyadra, Kalotaszentkirályra, Tordaszentlászlóra, Tordára, Várfalvára, Mákóra, Mérára, Aranyosegerbegyre, Aranyosgyéresre, Szamosújvárra és Válaszútra. Az itt élő gyerekeknek a Csipike, a Jancsi és Juliska, valamint a Micimackó című bábjátékokat adta elő a kolozsvári Puck bábszínház.
– Miért épp a bábszínházra esett a választásuk?
– Az volt a célunk, hogy a vidéken élő gyerekek színvonalas, jó minőségű előadásokat láthassanak anélkül, hogy utazniuk kellene. Ez azért fontos, mert pontosan az ezzel járó költségek miatt nem tudják a vidéki szülők bábszínházba vinni a gyerekeiket, egy kolozsvári kiruccanás jelentős anyagi megterhelést jelent a számukra. Úgy szerveztük meg a karavánunkat, hogy lehetőleg községközpontokban legyenek az előadások, ahová a környező falvakból is könnyebb behozni a gyerekeket. Ezzel talán hozzájárultunk a gyerekek szellemi épüléséhez, ráadásul az anyanyelvük ápolása szempontjából sem közömbös, hogy megismerhették a minőségi bábszínházat.
– Hogyan fogadták a helyiek a „házhoz szállított kultúrát”?
– A szülők és a tanárok is nagy lelkesedéssel fogadták a bábszínház csapatát, olyannyira, hogy ősszel meg szeretnénk ezt ismételni. Lehet, hogy módosítunk az útvonalon, de a rendezvények menetét változatlanul hagyjuk. Általában mintegy hetven gyerek vett részt egy-egy előadáson, akiket természetesen elkísérték a szüleik vagy nagyszüleik, de ennél kevesebben biztosan nem voltak.
– Tapasztalatai szerint mennyire érződik a falvakon, szórványban elő magyarokon az elszigeteltség a nagyobb magyar közösségektől?
– Ilyen tekintetben különbséget kell tennünk azon települések között, ahol a mai napig él a magyar kultúra, azaz saját önálló rendezvényeik vannak – ilyen például Körösfő, Kalotaszentkirály, Tordaszentlászló –, illetve az olyan helységek közt, mint Aranyosgyéres, Aranyosegerbegy környéke, vagy akár Várfalva, ahol jóval kevesebb kulturális rendezvényen van lehetőségük részt venni a gyerekeknek. Ilyen szempontból hiánypótló is a Kulturális Karavánunk. Azt tapasztaltuk, a helyieknek valós igényük volt arra, hogy a környékbeli falvakból is vigyünk el egy-két gyereket az előadásokra, ugyanis ezekben az elszigetelt falvakban még a falunapi rendezvényekkor sem hallanak a helyi kultúrotthonban magyar szót, mert nagyon kevesen vannak.
– Említette, hogy csak áprilisban sikerült forrásokat találni a rendezvénysorozatra. Miből finanszírozzák a Kulturális Karavánt?
– A Kolozs megyei RMDSZ saját anyagi forrásaiból, illetve a Kolozs megyei önkormányzattól elnyert pályázatokból finanszírozzuk a rendezvényeket, kifizetjük a fellépők honoráriumát vagy annak egy részét, illetve egyéb járulékos költségeket. Ebből a szempontból egyébként fontosnak tartom az együttműködést a helyi egyházközségekkel, ugyanis több településen ingyen rendelkezésünkre bocsátották a tulajdonukban levő épületeket.
– Nyáron is folytatódik a rendezvénysorozat?
– Ebben az időszakban sok helyen falunapokat és más kulturális eseményeket szerveznek, így a Kulturális Karaván néhány településen a falunapok kulturális műsorát biztosította, a valkói falunapokat társfinanszíroztuk, illetve két diáktábort is támogattunk.
– Mit terveznek az őszre?
– A következő állomásunk minden valószínűséggel Mákó lesz, ahol egy nagyobb szabású kulturális rendezvényt szeretnénk lebonyolítani, a helyi RMDSZ-szel együttműködve. Mindezt úgy, hogy a helyi népművészetet is népszerűsítsük. Továbbá a korábbi sikerre tekintettel valószínűleg megismételjük ősszel is a bábszínházas karavánt, hisz igény is van rá. Ez ügyben tárgyalásokat folytatok a Puck bábszínházzal. Megpróbálunk az ifjúság felé is nyitni, és kimondottan ifjúsági kulturális hétvégét szeretnénk rendezni a vidéken élő, ugyanakkor a közösségükért tenni akaró fiataloknak.
Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár)
2011. augusztus 15.
Kolozsvári Magyar Napok: Öt tárlat nyílt párhuzamosan – 
A Bánffy – palotában telt ház, több mint száz vendég részvétele mellett tartották a Kolozsvári Magyar Napok első tárlatmegnyitóját. Az eseményen többek között Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja, Alin Tișe, a Kolozs Megyei Tanács elnöke, Fekete Emőke, a testület alelnöke, és László Attila, Kolozsvár alpolgármestere is felszólaltak. 
Alin Tișe kifejtette, hogy szerinte az RMDSZ 1996-os kormányerőre való emelkedése óta lett gyakorlatba ültetett politikai érték a multikulturalitás és a sokszínűség Romániában. Az idén második alkalommal megrendezett Kolozsvári Magyar Napok is ezt bizonyítják, mert ezen értékek megjelenítésére szolgálnak. 
„Azon túl, hogy a rendezvény a hagyományokat és a magyar kultúrát mutatja be, párbeszédet jelent a mindennapjainkhoz. Gratulálok a kolozsvári magyar közösségnek, hogy ilyen módon őrzi meg a hagyományokat” – zárta mondandóját a tanácselnök. 
Fekete Emőke emlékeztetett: örvendetes ténynek számít, hogy a Szépművészeti Múzeumban kiállított magyar vonatkozású alkotásokat már nem csak a magyar rendezvények alatt lehet megtekinteni. Ezek ugyanis az elmúlt időszakban az intézmény állandó tárlatai között szerepeltek. 
László Attila rendhagyó módon a rendezvénysorozat mínusz harmadik napjának nevezte a vasárnapot, utalva a tavaly még négynapos rendezvénysorozat bővülésére. „Álmunkban sem gondoltuk volna, hogy 2011-ben vasárnaptól vasárnapig fognak tartani a Kolozsvári Magyar Napok” – mondta a politikus. 
Az alpolgármester gratulált az általa lelkesnek és professzionálisnak nevezett szervezőcsapatnak is. „Sikeres a rendezvény, ezt mutatja, hogy nagyjából ugyanígy néznek ki a májusi kolozsvári városnapok is, mi több, ugyanazokat a helyszíneket használják” – összegzett a városvezető. 
„Kolozsvári magyarnak lenni, a kolozsváriság nemzeti érdekünk. Kolozsvár Erdély magyar fővárosa, amelyet a románok is fővárosnak tekintenek. A Szent Istváni ezer éves magyar államalapító eszme toleráns, befogadó” – állította párhuzamba a Kolozsvári Magyar Napok multikulturális jellegét és a város eszmeiségét Szilágyi Mátyás. 
A főkonzul a helyi többnyelvű feliratokat és a Házsongárdi temetőt ért atrocitások kapcsán is felszólalt. Szavai szerint bízik abban, hogy az az erdélyi bölcsesség, ami több száz éven keresztül biztosította a békés együttélést, végül a fenti ügyekben is vállalható kompromisszumokhoz vezet. Erdély.ma
2011. augusztus 17.
Felszínre került értékek: könyvritkaságok Kolozsváron
XV.–XVIII. századi magyar könyvek kiállítása az Akadémiai Könyvtárban
Első alkalommal nyílt régi magyar könyvek kiállítása tegnap a Kolozsvári Magyar Napok keretében a kolozsvári Akadémiai Könyvtárban. A XV–XVII. században és a XVIII. század első harmadában megjelent munkákat nem tematikus alapon válogatták össze: a tárlat ízelítőt kínál a különféle műfajokból, szerepelnek köztük az ebben a korban a történeti Magyarország területén működő nyomdák termékei, az egyes tudományágak néhány kiemelkedő műve, sőt egy olyan ferences rendtartás is, amely egyedi a világon. A Sipos Gábor levéltáros, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) elnöke, illetve Bogdan Crăciun könyvtáros által rendezett kiállítás az Akadémiai Könyvtár birtokában lévő régi magyar könyvek legkiemelkedőbb darabjait vonultatja fel – emelte ki a megnyitón Ioan Chindriş, az intézmény igazgatója. Az összeállításhoz a Kolozs megyei tanácsnak alárendelt Octavian Goga könyvtár Kolozsvár-vonatkozású könyvekkel járult hozzá.
– A Kolozs megyei tanács nemcsak a fő támogatók egyikeként, hanem a fennhatósága alá tartozó több kulturális intézmény tevékenysége által is hozzájárul a Kolozsvári Magyar Napok programsorozatához – fejtette ki megnyitóbeszédében Fekete Emőke, a megyei tanács alelnöke, aki az önkormányzati szerv képviseletében az intézményközi együttműködések fontosságát is hangsúlyozta. – Örömünkre szolgál, hogy egyre szélesebb körben bevonhatjuk a Kolozsvári Magyar Napok szervezésébe a kulturális intézményeket, illetve, hogy a magyar vonatkozású gyűjtemények felszínre kerülésével tudatosítani tudjuk a közösségben a kincses Kolozsvár értékeit – részletezte.
– Az Akadémiai Könyvtár által őrzött és itt kiállított művek a kolozsvári római katolikus líceum, a református és unitárius kollégiumok, a kolozsvári ferences zárda, a szatmári római katolikus püspökség, a balázsfalvi görög katolikus érsekség könyvtárából származnak, jelentős részük az őket forgató erdélyi magyar közösség adománya volt annak idején – magyarázta Sipos Gábor.
Mint kifejtette, a kiállítás nem tematikus jellegű: a különféle műfajok felvonultatása mellett neves nyomdák és nyomdászok (Heltai Gáspár, Misztótfalusi Kis Miklós, Johannes Honterus) munkáiból is bemutat néhány jelentős példányt. A gazdag válogatásban XV. század végén megjelent ősnyomtatványok, XVI. századi hitviták, továbbá bibliafordítások, teológiai alapművek, irodalmi, jog-, történettudományi munkák is szerepelnek. A régi könyvek sorában többek között egy 1699-es cirill betűs román ábécéskönyv, illetve az Újszövetség ugyancsak cirill betűs, 1648-ban nyomtatott román fordítása is megtekinthető. Érdekességnek minősül Jászberényi Pál angolok számára készített angol nyelvtana, amelyet 1664-ben nyomtattak Londonban. – A megjelenés nyelvétől és felhasznált betűkészletétől függetlenül, a tárlaton szereplő valamennyi nyomtatvány a történeti Magyarország művelődéstörténetéhez kapcsolódik – emelte ki Sipos Gábor.
A tárlatra válogatott legrégibb művek között említhető Thuróczy János Brünnben, illetve Augsburgban kiadott Chronica Hungaroruma, vagy Temesvári Pelbárt szentek életéről szóló prédikációs kötete, amely 1499-ben, Hagenau-ban jelent meg. Megtekinthető továbbá az 1590-ben nyomtatott Vizsolyi Biblia egy példánya, Káldi György katolikus bibliafordítása, vagy egy 1511-es, az esztergomi egyházmegye számára készült, Velencében nyomtatott misekönyv is. A kérdéses korban nemegyszer előfordult, hogy magyar szerzők művein külföldi nyomdák dolgoztak, példa erre az említett Káldi-féle Biblia, amelyet Bécsben nyomtattak. A Szent Ferenc kordája című ferences rendtartást összegző kötet egyedülálló példány a világon, 1660-ban jelent meg, a nyomtatás helye sem ismert – fejtette ki Sipos Gábor.
A kiállított irodalmi művek neves szerzői között említhető Jannus Pannonius, Zrínyi Miklós, Gyöngyösi István, sőt maga Heltai Gáspár, Kolozsváron 1566-ban megjelent Száz Fabulajával. A könyvtörténeti csemegéknek minősülő alkotások sorába tartoznak a különféle tudományos munkák is: Werbőczy István Tripartitumának, azaz három részre osztott törvénykönyvének 1698-ban Kolozsváron Misztótfalusi Kis Miklós által nyomtatott példánya, amely a korabeli magyar szokásjog értékes gyűjteménye, vagy az első nyomtatásban megjelent magyar nyelvű orvosi könyv, Pápai Páriz Ferenc Pax Corporis című kötete, amelyet Némethi Mihály nyomtatott 1690-ben Kolozsváron.
A magyar történelemről a XVI. századtól kezdődően jelentek meg tudományos munkák. A tárlaton szerepel többek között Heltai Gáspár Chronica az magyaroknak dolgairól című, kézirattal kiegészített kötete, amelyet 1575-ben nyomtattak Kolozsváron, és Antonius Bonfini Frankfurtban 1581-ben megjelent, magyarokról szóló krónikája is. Úgynevezett alkalmi kiadványnak minősül a Teleki Sándor esküvőjére írt üdvözlő vers 1703-ból, vagy Misztótfalusi Kis Miklós Kolozsvár leégéséről szóló, 1697-ben nyomtatott Siralmas Panasza. Sipos Gábor szerint az Akadémiai Könyvtárban őrzött művek gazdag anyagából témákként csoportosított kiállításokat is lehet majd a jövőben szervezni. A tárlat ezen a héten illetve a Hungarológiai kongresszus tiszteletére még a jövő héten is látogatható, vasárnap kivételével naponta 10–15 óra között.
ZAY ÉVA. Szabadság (Kolozsvár)
2011. augusztus 22.
Schmitt Pál a magyar állampolgárság felvételére biztatott Kolozsváron
A magyar állampolgárság felvételére biztatta a kolozsvári főteret megtöltő, több ezer fős hallgatóságát Schmitt Pál köztársasági elnök. A magyar államfő vasárnap este, a Kolozsvári Magyar Napok záró rendezvényén mindenkinek köszönetet mondott, akik már éltek ezzel a lehetőséggel, és az eddig lelkükben meglévő kapcsolódást az anyaországukkal jogilag is kifejezték. Mint mondta, minden egyes egyszerűsített honosítási kérelem erősíti a határon túliak hitét, a nemzetet, és a nemzeti összetartozást. A kincses város elöljáróival folytatott informális megbeszélésein a Mátyás-szoborcsoport elé kihelyezett, történelemhamisító Iorga-tábla ügye is szóba került.
A köztársasági elnök emellett kiemelte azt is, hogy Kolozsvár nem csak a magyarokról szól, hanem a térségben több száz éve együttműködő népekről, így például a románokról, és a szászokról is. Schmitt Pál azt mondta, bizakodással tölti el, amit a városban tapasztalt, és hiszi, „szeretni tudjuk, ami a miénk és becsülni, tiszteletben tartani, ami a másé”.
A magyar államfő úgy fogalmazott, bizakodással tölti el, amit Kolozsváron tapasztal, és boldog, hogy magyarul beszélhet Európa egyik legszebb terén. Ám fontosnak tartotta a román nyelvű tolmácsolást is, mivel szerinte a saját anyanyelv iránt érzett büszkeség mellett tiszteletben kell tartani minden egyes nép és ember hasonló érzését.
Schmitt Pál vasárnap kora délután érkezett kétnapos kolozsvári látogatására. A magyar köztársasági elnök találkozott Florin Stamatiannal, Kolozs megye prefektusával, Alin Tisevel, a Kolozs megyei Tanács elnökével, Fekete Emőkével, a testület alelnökével, és László Attilával, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármesterével. Ezt követően ünnepi szentmisén és orgonakoncerten vett részt a Szent Mihály templomban, majd megkoszorúzta Márton Áronnak a templom előtt álló szobrát, illetve a közeli Mátyás-szobrot.
Az Mátyás-szoborcsoport elé kihelyezett, történelemhamisító Iorga-tábla ügye is szóba került Schmitt Pálnak a kincses városi elöljárókkal folytatott informális megbeszélésein. Schmitt Pál kora délután érkezett meg a kolozsvári nemzetközi repülőtérre, a tervezett programhoz képest mintegy félórás csúszással. Első útja a prefektúrára vezetett, ahol Florin Stamatian prefektus és László Attila, a kincses város alpolgármestere fogadta, ezt követően pedig Alin Tişe megyeitanács-elnökkel és Fekete Emőkével, a közgyűlés alelnökével találkozott kolozsvári szálláshelyén, a City Plaza Hotelben.
Schmitt Pál zsúfolt programja miatt nem nyilatkozott a prefektúrán a helyszínre összesereglett újságíróknak. Florin Stamatian arról számolt be, hogy a vele folytatott megbeszélésen Schmitt Pál szóba hozta a Iorga-tábla ügyét is. Stamatian azonban azt mondta a magyar államfőnek, hogy a táblaügy csak egy jelentéktelen, apró nézeteltérést jelent. Ugyanakkor arra emlékeztette tárgyalópartnerét, hogy – szerinte –1920-ban a Iorga-idézet mentette meg a szobrot, amelyet lebontásra vagy elköltöztetésre ítéltek, hiszen rákerült az, hogy Mátyás király tulajdonképpen román, s ezzel lecsillapodtak a kedélyek.
Stamatian leszögezte, ez pedig tény, s az itt élő románok büszkék Hunyadi Jánosra és Mátyás királyra. Mint a prefektustól megtudtuk, a mintegy félórás megbeszélés során szó esett még a két ország közös gondjairól.
László Attila alpolgármester a Krónika megkeresésére arról számolt be, hogy a Magyar Köztársaság elnökével folytatott megbeszélésen Fekete Emőkével, a Kolozs Megyei Tanács elnökével közösen mutatták be a megyét és a várost Schmitt Pálnak, valamint röviden érintették az épp aktuális gondokat. Fekete Emőkétől ugyanakkor megtudtuk, a program csúszása miatt mindössze 10–15 percet tudtak beszélgetni az államfővel, ezért csak arra volt idejük, hogy vázolják a megye és a város jelenlegi gazdasági helyzetét, valamint a fejlődési lehetőségeket. Az elöljáró lapunknak elmondta: arra kérték Schmitt Pált, hogy támogassa Kolozsvár 2020-as Európa kulturális fővárosi pályázatát, Magyarország elnöke pedig elvi támogatásáról biztosította őket.
Az államfő hétfőn - az esemény fővédnökeként - megnyitja a Nemzetközi Hungarológiai Kongresszust, felkeresi a magyarpalatkai református iskolát, valamint a válaszúti szórványkollégiumot és a Mezőségi Néprajzi Múzeumot, továbbá hat köztársasági érdemérmet, illetve további tizenhárom állami kitüntetést is átad.
Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár)
2011. augusztus 22.
Visszafoglaltuk” Kolozsvár Főterét!
Schmitt Pál is láthatta: Erdély fővárosa nem halott város
Rég nem látott sokadalom gyűlt össze vasárnap este Kolozsvár Főterén, a Kolozsvári Magyar Napok második kiadásának záró estjén. Tizenötezer, de egyesek szerint közel húszezer ember vonult Erdély fővárosának a szívébe, hogy meghallgassa a gálaest fénypontjának, a magyarországi 100 tagú cigányzenekarnak az előadását – és előtte Schmitt Pál magyar köztársasági elnököt. Schmitt nemhivatalos látogatásra érkezett Kolozsvárra, ahol a Kolozsvári Magyar Napok záró rendezvényét is megtisztelte jelenlétével. Román nyelvre is tolmácsolt beszédében Schmitt Pál hangsúlyozta: közösséget megtartani a legjobban a kultúra által lehet. Az ünnepi szónoklatok sorát Máté András Levente parlamenti képviselő, az RMDSZ megyei elnöke, az esemény társfőszervezője, majd a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közép-erdélyi régióelnöke folytatta, aki hangsúlyozta: nem igaz, hogy Kolozsvár halott város lenne.
Nemhivatalos látogatásra Kolozsvárra érkezett tegnap Schmitt Pál: a magyar államfő ma megnyitja a VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszust. Schmitt látogatásának első állomásaként negyvenperces beszélgetést folyatott Florin Stamatian prefektussal, amelyet követően – tekintettel itt tartózkodásának nemhivatalos jellegére – nem nyilatkozott a sajtónak. A továbbiakban tárgyalt László Attila polgármester-helyettessel, Fekete Emőkével, a megyei tanács alelnökével, majd a Főtéren találkozott a XIII. Szent István-napi Néptánctalálkozó résztvevőivel, mely során ő maga is táncra perdült.
Délután részt vett a Szent Mihály-templomban megtartott ünnepi szentmisén és a Liszt Ferenc tiszteletére rendezett orgonakoncerten, majd megkoszorúzta Márton Áron szobrát és a Mátyás király szoborcsoportot.
A Iorga-tábláról is beszéltek
A prefektúrán lefolyt beszélgetést követően Florin Stamatian prefektus a sajtónak elmondta: Schmitt Pál nagyra értékelte azt a gesztust, hogy a prefektus pihenőnapon is fogadta őt, annak ellenére, hogy csak magánjellegű látogatáson van városunkban. Stamatian kifejtette: nagyra értékeli a kolozsvári hungarológiai kongresszust, amely a román hatásokkal is gazdagodott helyi sajátos magyar kulturális hagyományok elismerése. Mint elmondta, szóba került a Mátyás szoborcsoporthoz utólag elhelyezett Iorga-idézetes tábla ügye is. A prefektus szerint minimális a véleménykülönbség, és az a jelképek félremagyarázásából ered. Annak idején, 1920-ban, Iorga ezzel a szöveggel diplomatikusan megmentette a szobrot a nacionalista népharagtól, szövege pedig nem sértő a magyarokra – mondta el Stamatian.
Schmitt Pál ezután rövid megbeszélést folytatott László Attila polgármester-helyettessel és Fekete Emőke megyei tanácsi alelnökkel, melyek során a magyar államfő ígéretet tett arra, hogy támogatja Kolozsvárt a kétoldali gazdasági kapcsolatok bővítésében és az európai kulturális fővárosi cím elnyerésében.
Európa legszebb terén
Miután a Szent Mihály-templomban részt vett a Kovács Sándor főesperes által celebrált ünnepi istentiszteleten és a Liszt Ferenc tiszteletére rendezett orgonakoncerten – közben rövid beszédében a kettős állampolgárságot szorgalmazta –, megkoszorúzta Márton Áron püspök szobrát és a Mátyás király szoborcsoportot. A II. Kolozsvári Magyar Napok főtéri záróműsora előtti beszédében Schmitt Pál kiemelte: nagyon örül, hogy Európa egyik legszebb terén, Európa egyik legidősebb és legszebb templománál, Európa legszebb lovasszobránál és Európa legjobb cigányzenekara előtt lehet. A magyar államfő hangsúlyozta, hogy gyönyörű hét áll Kolozsvár mögött, amely magyar mivoltunk szépségeiről szólt. Schmitt Pál elmondta: Kolozsvár mögött ott áll az egész magyarság, minden magyar egyformán számít. Nem engedjük el egymás kezét, senki sincs egyedül. Kiemelte azonban: nem szabad elfeledkezni arról, hogy Kolozsvár a térségben évszázadok óta együtt élő népekről, románokról és szászokról is szól, és a kultúra összekötőként szolgál a nemzetek között.
A magyar államfő köszönetet mondott azoknak, akik éltek a magyar állampolgárság megszerzésének a lehetőségével, amely Schmitt Pál szerint erősíti a hitet, a nemzetet és az összetartozás érzését. Az államelnök hangsúlyozta, hogy közösséget megtartani legjobban a kultúra által lehet, s mindaz, amit Kolozsváron tapasztal és érez, bizakodová teszi.
Máté András Levente parlamenti képviselő, az RMDSZ megyei elnöke beszédében kiemelte, hogy a magyar napokon nincs helye a politikának, itt kultúráról van szó. Mutassuk meg, hogy ezen a téren mindig itt tudunk lenni, mert igenis otthon vagyunk Mátyás király szobránál – fejtette ki az esemény társfőszervezője.
Az ünnepi beszédek sorát Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője zárta, aki úgy fogalmazott: a legtermészetesebb csoda a világon, hogy hatvan virtuóz muzsikus nyilvánosan soha nem látott tömegben összehozza a románokat és a magyarokat. „Az az igazi kolozsvári tábla, amit mi az elmúlt egy hétben a világ szeme elé tártunk” – fejtette ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közép-erdélyi régióelnöke, majd végezetül arra kérte a magyar államfőt, hogy vigye haza a jó hírünket: nem igaz, hogy Kolozsvár halott város lenne.
Ö. I. B., P. A. M. Szabadság (Kolozsvár)
2011. augusztus 25.
Széki emléktábla a Fekete pirosnak
Emléktábla tiszteleg tegnaptól a széki központi parkban Kányádi Sándornak a kolozsvári nagyposta mögötti egykori széki táncházakból ihletődött Fekete piros című verse előtt.
A versemléktáblát és a Magyar Örökség Díjjal kitüntetett Szék község emlékplakettjét tegnap koraeste avatták fel a költő jelenlétében, a tatárjárásból való megmenekülésért hálálkodó hagyományos Szent Bertalan-napi ünnepség keretében. A székiek hajdani fogadalma szerint háromszoros istentisztelettel és a korabeli történéseket rögzítő memoriálé felolvasásával gyászolják a falu egykori veszteségeit, és hálát adnak a megmaradásért. A rendezvényen részt vett az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor, Máté András, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke, Fekete Emőke, a megyei tanács alelnöke és Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul is. Naplemente után tűzijáték és a Székelyland (Open Stage) szórakoztatta a közönséget, majd táncházra került sor. Szabadság (Kolozsvár)
2011. október 24.
World Liszt Day: emléktáblát kapott a zeneszerző Kolozsváron
Igazi multikulturalizmus jöhet létre annak köszönhetően, hogy Kolozsváron hosszú idő után először helyezik ki egy világhírű magyar személyiség emléktábláját – hangsúlyozta Szilágyi Mátyás, Magyarország kincses városi főkonzulja a Liszt Ferenc-emléktábla avató ünnepségén szombaton. A Kolozsi Tibor szobrászművész által készített plakettet az Erdélyi Néprajzi Múzeumnak otthont adó épület falán helyezték el, az elismert zeneszerző ugyanis két alkalommal – 1846-ban és 1849-ben – koncertezett itt.
Szilágyi Mátyás kifejtette: a többnyelvű táblák kihelyezése elengedhetetlen ahhoz, hogy a kincses város elnyerje és méltán betölthesse az Európa kulturális fővárosa címet 2020-ban. László Attila alpolgármester szintén a multikulturalizmus fontosságára hívta fel a jelenlévők figyelmét. „Szándékosan szólok előbb magyarul, hiszen egy olyan városban élünk, ahol normálisnak tartjuk a magyar feliratok jelenlétét. Kolozsi Tibor munkájára büszkék lehetünk, gyönyörű alkotásról van szó” – mutatott rá az elöljáró.
Fekete Emőke, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke kifejtette, a napokban zajló Liszt Ferenc Nemzetközi Fesztiválnak köszönhetően Kolozsvár is bekapcsolódhatott a világ számos városában a nagy zeneszerző tiszteletére szervezett megemlékezéssorozatba, részese lehetett a körforgásnak. „Arra törekszünk, hogy a megyei önkormányzathoz tartozó szépművészeti és néprajzi múzeum gazdag anyagtárát feltárjuk önök előtt, bemutassuk az intézményeknek otthont adó épületekben történt eseményeket” – hangsúlyozta Fekete Emőke, aki tolmácsolta Alin Tişe megyei tanácselnök üdvözletét is. „A sors kegyeltjeinek mondhatjuk magunkat, mivel lehetőségünk volt megszervezni a kincses városban a Liszt Ferenc Nemzetközi Fesztivált” – hangsúlyozta köszöntőjében Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója.
Hozzátette: az október 27-éig tartó rendezvény nagyfokú művészi értéket hordoz magában, civilizáltan, a tervezett minőségi szinten valósult meg. Az igazgató már az emléktábla leleplezése előtt megelőlegezett tapsra szólította fel a közönséget, hiszen – mint mondta – „Kolozsi Tibor műve nagyon szép munka”. Kötő József RMDSZ-es képviselő, a kulturális minisztérium egykori államtitkára, akit Szép Gyula operaigazgató meglepetésszerűen kért felszólalásra, elmondta: fejet hajt a Kolozsváron tapasztalt „normalitás” és kulturális hagyomány előtt.
„Bárhová lépünk, érezni az erdélyi kultúra fuvallatát, amely úgy tudott mindig magyar lenni, hogy közben egyetemes is volt. A mai rendkívüli eseményen is ezt a kettősséget ünnepeljük” – vélekedett Kötő József, aki egyúttal arra biztatta a fiatal generációt, hogy legyen részese ennek a hagyománynak, a kincses városnak, ugyanis Erdély és az ország büszkeségévé kell válnia. Szombaton, október 22-én egyébként világszerte megemlékeztek Liszt Ferencről a zeneszerző születésének 200. évfordulóján. A nemzetközi World Liszt Day keretében a zeneszerző egyik legjelentősebb műve, a Krisztus oratórium a világ több helyszínen is felcsendült.
Kőrössy Andrea
Krónika (Kolozsvár)
2011. október 25.
Liszt Ferenc emléktábla Kolozsváron
Az egyetemes zeneirodalom legnagyobb klasszikusai között kitörölhetetlenül ott van Liszt Ferenc, aki kétszáz évvel ezelőtt Doborján, 1811. október 22-én született.
2011-ben a kétszáz éves születésnapját az egész világon megünneplik.
Kolozsváron, lévén az egyetlen határon túli magyar operaház vezetősége, méltóképpen felkészült erre a nem mindennapi eseményre, melyet világviszonylatban is megünnepelnek.
Liszt Ferenc első magyar származású világpolgárt Kolozsváron, hírnevéhez méltó módon, 2011. október 6–27. között Nemzetközi Liszt Fesztivállal ünnepelték meg, melynek minden előadása, a Liszti alkotást méltó módon tárta a XXI. század zeneszerető közönsége elé. Érzékletessé téve azt a zenei kincset, melyet Liszt Ferenc a zenei világnak megteremtett.
Minden idők egyik legnagyobb zongoristája, aki jóformán megszámlálhatatlan helyen játszott, és komponált. Kolozsváron kétszer is tartózkodott. Először, fiatalon 1846-ban, majd később érett, hírneves művészként 1879-ben, mikor „fáklyás menet követte minden lépését” (korabeli feljegyzés).
Mind két alkalommal a belső Monostori utcában levő Redut (francia „redoute” szó, vígadót, báltermet jelent) a város zenekedvelő közönségének játszott Liszt Ferenc.
A tények hatására határozta el a kolozsvári értelmiség, emléktáblát helyez el az épület falán.
Ami október 22-én délután 18 órakor ünnepélyes keretek között meg is történt.
Jelenleg az Erdélyi Néprajzi Múzeum székhelye. Az épület belső udvarában gyűltek össze azok, akik úgy érezték ezen az eseményen jelen, kell lenniük. Az intézmény igazgatója Tudor Sălăgean román nyelven köszöntötte a szépszámú megjelenteket, méltatván az esemény fontosságát.
Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója, kétnyelvű beszédében elmondta, a Liszt Fesztivál minden előadása civilizált környezetben történik, méltóan a művész nagyságához. A sors kegyeltjeinek tartotta azt a művészi sorozatot, melyet ez alkalommal megrendeztek, mert a Transilvania Filharmónia igazgatója, a Zene Akadémia Rektorátusa és a Kolozsvári Magyar Opera vezetősége az eseményt a művész hírnevéhez méltóan ünnepli meg.
A születésnap alkalmával elhelyezett emléktábla is bizonyítja, minden úgy zajlott le, ahogyan azt eddig eltervezték.
Fekete Emőke, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, aki funkciójából kifolyólag, tulajdonosa az épületnek, tolmácsolta a Megyei Tanács elnökének Alin Tisének üdvözletét. Magát az intézményt anyagilag a Megyei Tanács tartja, fenn. Az ünnepi sorozatnak köszönhetően Kolozsvár városa is bekapcsolódott abba a világ számos városában megrendezésre kerülő ünnepség- sorozatba, amely a művészre emlékezik. Együtt ünnepelhetünk a világ számos nagytelepülésének zeneszerető közösségével. Annak az örömének is hangot adott, hogy a Megyei Tanács adhatott otthont ennek a rendezvénynek, amely multikulturális, és a többnyelvűséget is lehetővé teszi.
László Attila Kolozsvár alpolgármestere, amint mondta, szándékosan szól először magyarul, mert egy olyan városban élünk, ahol normálisnak tartják, és nem kell félnie azért, mert este fél tízkor, miért volt kikészítve az a koszorú, melyet a Kolozsvári Városi Tanács nevében az 1956 emlékműnél, a Sétatéren letettek a koszorúzás alkalmából.
Most is egy jelentős eseményen veszünk részt, mellyel hozzájárulunk ahhoz, hogy a többnyelvű tábla állítson emléket a nagy előadó és zeneszerző kolozsvári tartózkodásának. Örömét fejezte ki afelett, hogy ezen a rangos eseményen a maga módján hozzájárulhatott az események támogatásához. A jelenlevőknek kívánta, élvezzék a hátramaradott napok előadásait.
Szilágyi Mátyás, a Magyar Köztársaság Főkonzulja a jelenlevők köszöntése után elmondta, örvendett annak, hogy a világ által is ismert és tisztelt hírneves zeneszerző Liszt Ferenc többnyelvű emléktáblája meghatározza azt, hogy egy város az igazi multikulturalitás jegyében indulhat el, ezzel a lépéssel. A többnyelvűség, a magyar nyelvű táblák kihelyezése a különböző épületeken, azok történelem jeles múltjának megjelenítése, magyar nyelven, román nyelven, valamint világnyelven. Ez nagyon fontos folyamat. Ehhez gratulál, és kíván sok sikert.
Amikor az ember bejön a Szamosfalvi repülőtérről, egy nagy tábla hirdethetné méltón, és örülhetne a demokrácia sikerének, ha azon magyar nyelvű szöveg is lenne. A kolozsvári magyarok szívében „Szeretlek Kolozsvár” fel van írva. A normalitás útja az, ha ezt az érzést anyanyelvű tábla is hirdetné. Kolozsvár fontos lépéseket tett ilyen irányba, mely általunk is támogatott cél. Ahhoz, hogy Kolozsvár Európa Kulturális Főváros státust elnyerje, és méltán betöltse Európa és a világ dicsőségére, a valódi Kolozsvárt kell megismertetni a világgal.
Kötő József, RMDSZ parlamenti képviselő szerint az emléktábla felállítása ünnepi pillanat, melynek szimbolikus értéke van. Az a szellemi hagyomány, mely jellemzi a város múltját, amely úgy tudott erdélyi lenni, úgy tudott magyar lenni, hogy egyetemes tudott lenni. Ma tiszteleg azelőtt a kulturális hagyomány előtt, mely Kolozsvárt, Erdélyt jellemezte, amely értéket tudott nyújtani Európának és a világnak.
A Kolozsi Tibor rendkívüli művészi értéket hordozó Liszt Ferenc domborművet Fekete Emőke, László Attila és Szép Gyula leplezte le. A felcsattanó taps, az elragadtatás jelét jelezte, amely az Unió utca mindennapi zajos, rohanó életét nem zavarta.
Csomafáy Ferenc
erdon.ro
2012. május 2.
Benyújtotta választási listáit a három magyar politikai szervezet
A jelöltlisták benyújtásának utolsó napján immár hivatalossá vált: a legtöbb erdélyi és partiumi megyében hármas magyar versenyre lehet számítani a június 10-i helyhatósági választáson. A jelöltlisták az utolsó száz méteren is módosultak: Kolozsváron a jelenlegi RMDSZ-es alpolgármester, László Attila visszalépett. A Krónika úgy értesült: a lista 11. helyén szereplő Irsai Miklós jelenlegi önkormányzati képviselő és a megyei tanácsosi listán szereplő Fekete Emőke megyei tanácsi alelnök sem vesz részt a megmérettetésen.
jelöltlisták benyújtásának utolsó napján immár hivatalossá vált: a legtöbb erdélyi és partiumi megyében hármas magyar versenyre lehet számítani a június 10-i helyhatósági választásokon. Az RMDSZ már korábban bejelentette: nem kíván közösködni sem az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP), sem a Magyar Polgári Párttal (MPP), mi több, ötszázzal több jelöltet állít országszerte a választásokra, mint 2008-ban. Kelemen Hunor szövetségi elnök közlése szerint az RMDSZ részéről 317 polgármesterjelölt, 8459 helyi és 703 megyei tanácsosjelölt indul a megmérettetésen.
Az RMDSZ továbbá Arad, Beszterce-Naszód, Bihar, Brassó, Hargita, Fehér, Kovászna, Kolozs, Maros, Máramaros, Szatmár, Szilágy és Temes megyében pályázza meg a megyei önkormányzat elnöki tisztségét. A korábbi önkormányzati választáson a szövetség 184 településen állított polgármestert, 2195 helyi és 89 megyei tanácsosi mandátumot szerzett, ugyanakkor Hargita, Kovászna, Szatmár és Maros megyében az RMDSZ-t képviselő jelölt nyerte el a megyei tanácselnöki tisztséget.
Szabó-Györke Zsombortól, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos sajtófelelősétől megtudtuk: a szervezet lapzártánkig még nem véglegesítette a listáit a székelyföldi megyékben. Azt azonban tudni lehet, hogy a legfiatalabb magyar párt 74 polgármesterjelölttel, 1726 helyi és 260 megyei tanácsosjelölttel vág neki első megmérettetésének. Az EMNP ugyanakkor 7 megyében állít megyei tanácselnökjelöltet.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke a Krónika érdeklődésére elmondta, a szervezet közel száz településen pályázza meg a polgármesteri tisztséget, az önkormányzati képviselőjelöltek számát azonban lapzártánkig nem tudta pontosan megmondani. „A polgári párt számára a helyhatósági választások tétje az, hogy minél több polgármesteri tisztséget megszerezzen. Célunk, hogy a 2008-ban megszerzett 11 polgármesteri széket megtartsuk, de nyilván szándékunkban áll növelni a tanácsosi mandátumhoz jutott polgári pártiak számát is” – nyilatkozta lapunknak Szász Jenő.
A polgáriak első megmérettetésén egyébként 489 helyi és 10 megyei tanácsosi mandátumot szereztek. Az MPP elnöke sajnálja, hogy a párt nem tudott országos színtű koalíciót kötni az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP): Szász Jenő számításai szerint egy ilyen együttműködés révén a két szervezet 54 településen szerezhette volna meg a polgármesteri tisztséget.
„Sajnos így sok helyen megoszlanak majd a jobboldali szavazatok és így az RMDSZ jelöltje lesz majd a befutó. Együttműködés révén egy olyan eredményt tudtunk volna felmutatni, amely miatt az RMDSZ kényszerhelyzetben nemzeti válogatottat kellett volna felállítson a parlamenti választásokra” – fogalmazott az udvarhelyi politikus. Szász Jenő példaértékűnek nevezte, hogy az MPP és az EMNP Kolozs megyei szervezetének sikerült megállapodnia pénteken abban, hogy közös listán indítják jelöltjeiket az önkormányzati választásokon.
A két párt Kolozs megyei szervezetének elnökei, Gergely Balázs, illetve Csép Sándor által pénteken kiadott közös közlemény szerint a megállapodás értelmében Kolozsváron a néppárti polgármesterjelöltet, Gergely Balázst támogatják, és csak a néppárt állít listát, amelynek második helyére Fodor Alpár, az MPP jelöltje kerül fel. Kolozs megyében az MPP tanácselnökjelöltjét, Csép Sándort támogatják. A megyei koalíciós listát Simon Csaba, az MPP jelöltje vezeti, második helyen Szász Péter, a néppárt jelöltje indul.
Kolozsvár: László Attila visszalépett
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete, mint ismeretes, Eckstein-Kovács Pétert indítja a kincses városi polgármesteri tisztségért, míg a szervezet megyei elnöke, Máté András a megyei tanácselnöki mandátumért próbál voksokat gyűjteni június 10-én. Az amúgy is több meglepetésnevet tartogató városi tanácsosjelöltek listáján azonban az utolsó pillanatban is történtek változások: az RMDSZ jelenlegi alpolgármestere, a 7. helyre rangsorolt László Attila bejelentette, nem kíván részt venni a megmérettetésen.
László a Krónikának elmondta, a jelöltállítás „nevetséges módszerét” kifogásolja. „Nem adom a nevem ilyen bohóckodáshoz” – fogalmazott az alpolgármester. A Krónika úgy értesült, László Attilán kívül a lista 11. helyén szereplő Irsai Miklós jelenlegi önkormányzati képviselő sem vesz részt a megmérettetésen. Úgy tudjuk, a megyei tanácsosi listán szereplő Fekete Emőke, a megyei tanácsi alelnök is visszalépett.
Marosvásárhely: leszámolások az RMDSZ-nél
Teljesen felborította az RMDSZ marosvásárhelyi tanácsosjelölt listáját a megyei szervezet vezetősége. Az állandó bizottság szinte semmibe vette a helyi választmány véleményét és új, a városi szervezet székházában soha meg nem fordulót, jóformán még tagsági könyvvel sem rendelkező személyeket is rangsorolt befutó helyekre. Elesett a bejutó pozíciótól maga a választmány elnöke, Csegzi Sándor is. Megyei felettesei azt vetették a város alpolgármesterének a szemére, hogy az elmúlt tizenkét év alatt nem sikerült kibújnia Dorin Florea városatya árnyékából. Nagy István színművész és rádiós személyében a listát egy civil vezeti.
A Rádió GaGa kereskedelmi adó igazgatóját Benedek István, a városi szervezet elnöke, Gombos Csaba egykori wu-shu világbajnok, illetve Peti András jogász követi. Utóbbi kettőt a közvélemény a szervezet nagyágyúinak számító Lokodi Edit Emőke, Kelemen Atilla és Borbély László bizalmi embereiként tartja számon. Az RMDSZ megyei elnökének a fia is bejutó helyre került: Kelemen Márton azonban nem a városi, hanem a megyei önkormányzatot célozta meg.
Azon túl, hogy választmányi elnökként megyei felettesei a 10. pozícióra rangsorolták, Csegzi Sándor úgy érzi, az állandó bizottság méltánytalanul járt el, hisz a listára olyan személyeket is elhelyeztek, akiket ő is jobbára csak névről és hallásból ismer. Véleményét osztja a választmány is; a testület több tagja is szóvá tette, hogy Kelemen Atilla megyei elnök olyanokat kezdett „futtatni”, akiket eddig még soha nem láttak az RMDSZ székházában.
„Számomra provokáció és jelzés is egyben az, hogy a 10. helyre rangsoroltak. Ugyanakkor biztató, hisz még jelentek valamit a marosvásárhelyi magyarság számára, ha azok az emberek állítottak félre, akik ezt megtették” – reagált a Krónikának Csegzi, aki az állandó bizottság döntése után viszszalépett. Az alpolgármester – aki az elmúlt években többször is lemondott mások javára a polgármester-jelöltségről, az idén pedig második lett Vass Levente mögött – belátta, hogy ő, felettesei elvárásával ellentétben, nem akart fék lenni mindabban, amit a város polgármestere, Dorin Florea tesz. Csegzi Sándor ugyanakkor jó ideje az RMDSZ belső ellenzékéhez tartozik.
A párt országos főtitkára, Kovács Péter szerint azért volt szükség a marosvásárhelyi tanácsosjelölt-lista átszabására, mert a felmérések szerint csökkent a helyi magyarság bizalma a városi RMDSZ-szervezetben és a helyi önkormányzati képviselők egy részében. A Többszemközt című ETV-s műsor meghívottjaként azonban elhallgatta, hogy a közvélemény-kutatás szerint a szövetségnek semmi esélye visszaszerezni a polgármesteri széket. Kovács Péter úgy vélte: ha a polgármester-választáson minden magyar Frunda Györgyre szavaz, Marosvásárhelyen lehet győzni.
A leköszönő tanácsosok mindenáron való menesztési hevében az állandó bizottság egy olyan személyt is rangsorolt a listára, aki zsenge koránál fogva nem választható. Az RMDSZ megyei vezetői utólag belátták tévedésüket, és lecserélték Csata Tímeát. Ezzel szemben az EMNP listája sokkal kevesebb meglepetést tartalmaz. Mint várható volt, a marosvásárhelyi tanácsosjelöltek lajstromát a szervezet megyei, illetve helyi elnöke vezeti, Portik Vilmos és Kali István.
Az igazi húzónevek a harmadik és a negyedik helyet foglalják el, Nagy László unitárius esperes és Hollanda Dénes, a Sapientia volt dékánja és egyben alapítója személyében. A néppártiak listáján továbbá több olyan személy is szerepel, aki korábban az RMDSZ színeiben foglalt el különböző tisztséget: a hatodik helyezett Kirsch Attila például 2000 és 2008 között két mandátumot töltött ki a városi önkormányzat tulipános frakciójában. Az EMNP nem indít saját polgármesterjelöltet, de bejelentette, a függetlenként megméretkező Smaranda Enachét, a Pro Europa Liga társelnökét támogatják a megmérettetésen.
Bizonyos híresztelésekkel ellentétben nem mond le a polgármester-jelöltségről az MPP-hez igazolt Benedek Imre. Az ismert kardiológusprofesszor, aki több mandátumon keresztül az RMDSZ megyei tanácsosa volt, kijelentette, esze ágában sincs visszalépni, és folytatja a harcot, amire ötezer támogató aláírás jogosítja fel. A szövetség vezetői Dorin Florea demokrata-liberális polgármester emberének tartják Benedeket, akit az utóbbi időben egyre többször láttak vendéglői asztalnál ülni a jelenlegi városvezetővel.
Háromszéken a megyei tanács elnöke, Tamás Sándor újabb mandátumra pályázik, kihívói a néppárt részéről Nemes Előd, az EMNP megyei elnöke és a polgári pártot képviselő Kulcsár Terza József lesznek.
Az EMNP Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ-es Antal Árpádot támogatja, aki újabb polgármesteri mandátumot szerezne a megyeszékhelyen, a többi háromszéki városban azonban hármas verseny várható.
Hargita megyében Szabó Soós Klára orvost, az MPP helyi önkormányzati képviselőjét indítja az EMNP a csíkszeredai polgármesteri székért folyó küzdelemben, a Hargita megyei tanácselnöki tisztségért pedig Sorbán Attila mérnök száll versenybe az alakulat színeiben, míg az RMDSZ égisze alatt induló Borboly Csaba újrázna a megyei tanács élén. Csíkszeredában Ráduly Róbert jelenlegi RMDSZ-es polgármester, illetve Bokor Márton gyermekorvos száll még versenybe.
Bihar megye: új és régi arcok
Tegnap, a határidő szerinti utolsó pillanatban nyújtotta be megyei tanácsi, illetve váradi helyi önkormányzati jelöltlistáját a Bihar megyei RMDSZ-szervezet. Nagyvárad polgármesteri címére Cseke Attila jogászt, korábbi egészségügyi minisztert jelölik, a Bihar megyei önkormányzati képviselő-testület élére pedig Pásztor Sándor mérnök, a Körösök Vízügyi Igazgatóságának vezetője pályázik. Az RMDSZ listáit ugyanakkor a megszokottnak mondható nevek vezetik, némileg rendhagyó módon a polgármester- és az elnökjelölt helyett: a városi önkormányzati jelöltek közül Biró Rozália foglalja el az első helyet, ami azt mutatja, hogy az alakulat júniustól is számít rá nagyváradi alpolgármesterként – harmadik mandátumában.
A megyei lista élén pedig az a Kiss Sándor áll, aki korábban már betöltötte a Bihar Megyei Tanács elnöki tisztségét, igaz, még azelőtt, hogy ezt a posztot egyéni választókörzetes szavazással lehetett volna elnyerni. Jelenleg Kiss a megyei önkormányzati alelnök, és a lista alapján valószínű, hogy ezután is az marad. Cseke Attila szenátor nem szerepel egyik listán sem, Pásztor Sándor pedig éppúgy, mint legutóbb, a váradi tanácsosjelölti listán foglal el befutó helyet.
Ezen a jelöltlistán egyébként nincs sok változás, egyetlen kivétellel ugyanazok a nevek szerepelnek a befutó helyeken, akik jelenleg is tanácsosi széket foglalnak el Váradon. Az egyetlen személyi változást Fleisz János történész eltűnése jelenti, akinek helyét Ritli László Csongor jogász, Ritli László egészségügyi miniszter fia vette át a lista egyik, biztos nyerőnek számító helyén. Fleisz Jánost, akinek mandátumvégi tanácsosi beszámolóját el sem fogadta a frakció, tegnap telefonon kerestük meg, ő pedig kérdésünkre kijelentette: a továbbiakban nem kíván politikai szerepet vállalni más párt színeiben sem.
Cseke Attilának egyébként Nagyvárad jelenlegi polgármesterével, Ilie Bolojannal kell felvennie a harcot, ha nyerni akar, magyar ellenfelei ugyanakkor azzal kampányolnak, hogy sem neki, sem más magyar jelöltnek nincs valós esélye a váradi győzelemre. Tény, hogy az előzetes felmérések alapján Bolojan tulajdonképpen biztos nyertesnek látszik. Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének egy friss közleményéből az is kiderül, hogy a szervezet saját, reprezentatív felmérése alapján sok váradi magyar is a népszerű, liberális párti városvezetőre kívánja leadni voksát.
A vélt esélytelenség miatt indít saját váradi polgármesterjelöltet az Erdélyi Magyar Néppárt Zatykó Gyula mérnök személyében, a Bihar megyei önkormányzat élére pedig Szilágyi Ferenc egyetemi tanárt jelölik. Az EMNP még nem hozott nyilvánosságra sem váradi, sem megyei jelöltlistát. Függetlenként jelölteti magát Érmihályfalván a polgármesteri tisztségbe Kovács Zoltán. Mi is beszámoltunk róla, hogy a jelenlegi érmihályfalvi polgármester nemrég kilépett az RMDSZ helyi szervezetéből, később pedig a szövetségből is.
Szilágy megye: RMDSZ vs. EMNP
Szilágy megyében már tudvalevő, hogy huszonegy polgármesterjelöltet indít az RMDSZ. Zilahon Sojka Attila János vállalkozó száll versenybe a polgármesteri címért, a megyei önkormányzat elnöki tisztségéért pedig Csóka Tibor mérkőzik meg. Az EMNP Zilahon Tunyogi Tímeát, a párt helyi elnökét jelöli polgármesternek, a megyei tanács elnöki tisztségére pedig Sándor József orvost.
Szatmár megyében mindhárom magyar politikai szervezet állít megyei tanácselnökjelöltet, Szatmárnémetiben viszont a polgármesteri tisztség elnyeréséért csak az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) száll ringbe.
Az RMDSZ a megyei tanácselnöki székért Csehi Árpádot indítja ismét, aki jelenleg is ellátja ezt a tisztséget, a megyeszékhelyen pedig polgármesterjelöltjük Ilyés Gyula, aki második mandátumát tölti városi elöljáróként. Az MPP négy évvel ezelőtt – saját bevallásuk szerint az RMDSZ kérésére, akik azt akarták, hogy magyar ellenjelöltek ne veszélyeztessék a szövetség pozícióit – nem szállt ringbe sem a szatmárnémeti polgármesteri, sem a Szatmár megyei tanácselnöki székért. Most viszont mindkét pozíciót megpályázzák, mivel úgy vélik, az RMDSZ nem honorálta akkori gesztusukat.
Tanácselnökjelöltjük a párt megyei elnöke, országos MPP-alelnök, Hegedűs Pál, Szatmárnémetiben pedig Zazula Béla helyi vállalkozó lenne polgármester. Az EMNP megyei tanácselnökjelöltje szintén az alakulat megyei szervezetének vezetője, Tivadar Dénes lesz. Polgármesterjelöltet viszont nem indítanak Szatmárnémetiben, amint sajtótájékoztató keretében elmondták, egy általuk végzett közvélemény-kutatás eredményei alapján döntöttek így, melyből az derült ki, hogy a megyeszékhelyen élő magyarok nem akarják, hogy több magyar nemzetiségű polgármesterjelölt induljon, megyei szinten viszont szeretnének változást.
Tanácsosi listájuk viszont lesz a városban is, melyet szintén Tivadar Dénes vezet. Nagykárolyban az RMDSZ és a néppárt jelöltje száll ringbe az elöljárói székért – a szövetség a jelenlegi polgármestert, Kovács Jenőt jelölte ismét, az EMNP pedig a városi szervezet elnökét, Konglovits Évát indítja a magyar többségű településen. Krónika (Kolozsvár)
2012. május 3.
Kolozsvári RMDSZ: kifogásolják a jelöltállítást
Fekete Emőke, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke és Irsai Miklós kolozsvári önkormányzati képviselő megerősítették tegnap a Krónika értesüléseit: visszaléptek az RMDSZ választási listájáról. A két politikus a választási kampányra való tekintettel egyelőre nem kívánta kommentálni sem a visszalépés okait, sem a jelöltállítás folyamatát, melyet egy nappal korábban László Attila kolozsvári alpolgármester nevetségesnek nevezett.
A hétvégén László Attila is bejelentette: nem kíván indulni a megmérettetésen.
Az RMDSZ-es alpolgármester a szavazatok alapján egyébként csupán a 7., nem befutó helyen végzett a szövetség városi listáján, míg Irsai Miklós a 11. helyen. A nyolcadik helyre rangsorolt Molnos Lajos önkormányzati képviselő – aki végül nem lépett vissza a jelöltségtől – egyenesen tragikusnak nevezte a jelöltek rangsorolásának procedúráját.
„Ez volt a példája annak, hogyan nem szabad valamit csinálni, sok olyan ember vett részt a rangsort eldöntő szavazáson, akinek fogalma sem volt, hogy miről dönt” – nyilatkozta lapunknak Molnos. Hozzáfűzte, míg korábban úgy állították össze az önkormányzati képviselőjelöltek listáját, hogy minden szakterületet lefedjenek egy-egy emberrel az első öt helyen, most három jogász, egy állattenyésztő és egy egyetemista áll a befutónak számító első öt helyen, a kultúrához, oktatáshoz értő szakember nincs köztük.
Mint részletezte, javarészt egyetemisták vettek részt a rangsoroló szavazáson. Molnos Lajos ugyanakkor elmondta: bár kifogásolja az eljárást, mégis úgy döntött, saját sértődöttségét félreteszi, és mégsem lép vissza a jelöltségtől. Máté András, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke cáfolta, hogy idén más lett volna a jelöltállítás menete, mint ezelőtt négy évvel, az egyedüli különbség, hogy ezúttal jóval többen vettek részt a folyamatban, mintegy száz ember döntött a kérdésben.
Hozzáfűzte, sajnálja, hogy László Attila visszalépett, ugyanakkor leszögezte, nem ért egyet Molnos állításával, hogy nincs kultúrához, egyházi ügyekhez értő szakember a kolozsvári lista első öt helyén, hiszen egy kántor is van köztük. Szerinte a nézeteltérést az okozta, hogy az idősebbek nem ismerik a fiatalabbakat.
„A generációk közti küzdelemben nem kívánok részt venni” – nyilatkozta lapunknak Máté András.
Fekete Emőke megerősítette: nem indul az önkormányzati választáson, a következő időszakot inkább a gyereknevelésnek szenteli, de nem vonul vissza a politikai élettől, ahol tud, segít a kampányban az RMDSZ-nek. Irsai Miklós nem kívánt nyilatkozni visszalépése okairól a Krónikának.
Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár)
2013. augusztus 23.
Kincses városi térhódítás
Minden várakozást felülmúlt a Kolozsvári Magyar Napok látogatottsága: a negyedik alkalommal megszervezett egyhetes rendezvénysorozat első négy napján több ezren voltak kíváncsiak a programokra.
A szervezők és a csendőrség becslése szerint a szerda esti Csík zenekar koncertjét több mint 15 ezren követték a főtéren, és a becslések szerint ez a szám megduplázódhat a vasárnap esti István, a király rockoperán. Gergely Balázs, a rendezvény főszervezője-ötletgazdája a Krónikának elmondta, a korábbi években csak a csúcsnapokon volt jellemző, hogy ekkora tömeg összegyűljön a Szent Mihály-templom előtti téren.
„Egyértelműen pozitív a mérleg, ami a látogatottságot illeti, és remélhetőleg minden eddigi csúcsértéket felülírunk a hétvégén. Szívből örülünk annak, hogy a Kolozsvári Magyar Napok négy év alatt a Kárpát-medencei magyar közösségünk egyik legnagyobb és legértékesebb kulturális rendezvényévé nőtte ki magát, ezt igazolják a részvételi adatok és az a sok pozitív visszajelzés, amit a résztvevőktől kaptunk" – mondta Gergely Balázs.
Ez az István nem az az István
A félreértések elkerülése végett egyébként a szervezők közleményben szögezték le: a Kolozsváron bemutatandó István, a király nem azonos az Alföldi Róbert által rendezett, augusztus 20-án Szegeden előadott produkcióval. A magyar napokon bemutatásra kerülő „változatot" Zsuráfszky Zoltán rendezte. A több mint 80 fellépős darab főpróbája miatt egyébként a szombati Tankcsapda-koncertet a szervezők a sportcsarnok előtti térre költöztetik, ugyanott kerül sor a Knock Out jubileumi koncertjére is.
A vasárnapi előadás miatt a főtéri színpadot ki kell majd bővíteni, s a hatalmas érdeklődés miatt lezárják majd a Deák Ferenc (Eroilor) és a Jókai (Napoca) utcát is. Gergely Balázstól megtudtuk, a Deák Ferenc utcában hatalmas kivetítőt szerelnek fel, hogy azok is követhessék az István a királyt, akik nem juthatnak közel a színpadhoz. Az előadás idejére továbbá az idős, illetve mozgáskorlátozott vendégek számára 500 ülőhelyet tartanak fenn. Ezek elfoglalása érkezési sorrendben történik, ezért a szervezők azt javasolják, hogy érkezzenek meg idejében a helyszínre.
A szervezők továbbá azt tanácsolják, hogy kisgyermekkel, csecsemővel, illetve gyerekkocsival ne menjenek a tömeg sűrűjébe, a kiskorúakat pedig valamilyen formában – karszalag, papírfecni, stb. – „szereljék fel" a gyerek nevével, illetve a szülők telefonszámával. A rendezvény teljes területére és ideje alatt szigorúan tilos bármilyen közbiztonságot, mások testi épségét veszélyeztethető tárgyat (például táblákat, zászlórudat stb.) hozni.
Családias fesztivál a Farkas utcában
Gergely Balázs elmondta továbbá, elsősorban a családok utcája az idei Kolozsvári Magyar Napokon a Farkas utca, hiszen a rendezvénysorozat bejáratott fesztiválutcáját a családi, ifjúsági programok helyszínének szánták. Hozzáfűzte, emiatt ragaszkodott hozzá, hogy Fekete Emőke, a Kincses Kolozsvár Egyesület alapító tagja kettős minőségben, mint felesége is jelen legyen a fesztiválutca megnyitóján. A politikus házaspár most először szerepelt együtt a nyilvánosság előtt.
„Köszöntöm a jelenlevőket, és még egyszer köszöntöm a kedves feleségem" – hangsúlyozta fesztivál családi jellegét a Gergely Balázs az eseményen résztvevők derültségére. Fekete Emőke ugyanakkor kifejtette: örül annak, hogy amit négy évvel ezelőtt elkezdtek a KMN szervezői, az ennyire kiteljesedett. „Akkor is abban gondolkodtunk, hogy korosztálytól függetlenül mindenkinek szóló programokat szervezzünk. Ennek az lett az eredménye, hogy a család minden tagja megtalálja a számára leginkább érdekes kiállítást, kerekasztal-beszélgetést vagy koncertet" – mondta Fekete Emőke.
A megnyitóbeszédek után a Bálványosi Intézet szemléletes infografika-kiállítása nyílt meg: magyarul és románul egyaránt megtekinthetik az érdeklődők, hogy mi a hasonlóság, és mi a különbség Erdély és Svájc között. A Farkas utcában egyébként már szerdán gőzerővel folyt a munka, ottjártunkkor javában építették a sátrakat. A hivatalos megnyitó időpontjában már működtek a lacikonyhák és sörcsapok is, de a szinte megszámlálhatatlanul sok kézművesportékát kínáló stand előtt is szép számmal láthattunk érdeklődött. A Postakertben a széki Szalmakalap előadásában, a Zurboló táncegyüttes közreműködésével elevenítették fel azt a régi hagyományt, miszerint a széki cselédet vasárnaponként itt rophatták a táncot.
Gyergyai Csaba, Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)
2014. október 28.
Családokért küzd 15 éve: kispapa alapította a Kismamaklubot
Közösségi munkáért is terem babér: babérfát kapott Szabó Kinga
Az anyák, a nagycsaládok jogait bővítené az Életfa Családsegítő Egyesület, ehhez Fekete Emőke jogász ígért szakmai segítséget az egyesület keretén belül működő Kismamaklub 15. születésnapi rendezvényének kerekasztal-beszélgetésén, szombaton délelőtt.
A Mit tehetünk az anyákért című beszélgetésen a téma legkiválóbb hazai és külföldi szakértői osztották meg tapasztalataikat, vázolták a lehetséges teendőket. Délután bemutatták az egykori és mai kismamaklubos babák aranymondásait tartalmazó Milyen színű a valószínű? című könyvet, majd jó hangulatú ünnepi együttlét kezdődött, amely kisebbeknek és nagyobbaknak egyaránt tartogatott meglepetéseket. Az évfordulós összegzés rávilágított: igény van az ilyen típusú törődésre és gondoskodásra, és erre mi sem volt kiválóbb bizonyíték, mint a klubot ünneplő, folyamatosan méhrajként nyüzsgő tömeg, amelynek hasznos segítséggel szolgáltak a klubtalálkozók előadásai, tevékenységei.
Dézsi Ildikó 
Szabadság (Kolozsvár)
2015. november 17.
„Divatjamúlt” civil felháborodás a Farkas utcában?
Felháborodást váltott ki a kolozsvári magyarok körében, hogy pénteken divatbemutató helyszínéül szolgált a Farkas utcai református templom.
Több közéleti személyiség a Facebook közösségi oldalon adott hangot nemtetszésének. A belvárosi református egyházközség elnöksége tisztázó közleményében elnézést kért mindazoktól, akiket megbotránkoztatott a rendezvény, azonban leszögezik: a templomfelújításra elnyert európai uniós pályázattal azt is vállalták, hogy különböző kulturális rendezvényeknek is helyet biztosítanak.
Hangsúlyozták: az egyházközségnek semmilyen anyagi haszna nem származott a rendezvényből, a Kolozsvár 2015 Európa Ifjúsági Főváros programsorozatot támogatták ily módon. A divatbemutatón Ovidiu Pop és Irina Voinea tervezők őszi-téli kollekcióját mutatta be a ZAIN – Design Expressions.
„Átvert” hívek?
„Ovidiu Pop divattervező »erotikus álma teljesült« azáltal, hogy a Farkas utcai református templomban mutatta be divatkreációit... Úgy érzem, hogy nagyon átvertek!” – kommentálta az esemény hírét a Facebookon Fekete Emőke, a Kolozs megyei közgyűlés korábbi RMDSZ-es alelnöke, aki azt is kijelenti, „bármelyik felekezet templomában kufárkodásnak tartom a divatbemutatót”.
Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei elnöke egyenesen szégyenletesnek nevezi az eseményt. „Szégyen! Én szégyellem. Remélem az(ok) is, aki(k) engedélyezték” – írja a politikus. Az egyik kolozsvári hozzászóló a következőképpen értékel: „ami manapság megy a divat terén, az már sajnos több, mint paráznaság. Mindenesetre nem templomunkba való egy divatbemutató.” Mások Reményik Sándor Templom és iskola című versével szólítanak az istenháza védelmére.
Ha valaki bekopog, beengedik
A kolozsvár-belvárosi református egyházközség elnöksége közleményben reagált a felháborodott megjegyzésekre. „Az elnökség mindenekelőtt elnézést kér azoktól, akiket ez az esemény sértett, megbotránkoztatott – meg vagyunk győződve róla, hogy sem a szervezőknek, sem a helyet biztosító elnökségnek nem ez volt a célja. Leszögezzük ugyanakkor, hogy a rendezvény az egyházközség elnökségének jóváhagyásával és az Erdélyi Református Egyházkerület illetékes tanácsosának tudtával jött létre” – áll a kommünikében.
Ennek szerzői arra is felhívják a figyelmet, hogy a nemrég felújított Farkas utcai templom évek óta nemcsak istentiszteletek, gyülekezeti alkalmak színtere, hanem Kolozsvár kulturális életének egyik meghatározó helyszíne, ahova nemzeti, felekezeti hovatartozástól függetlenül bárkit szívesen látnak. „Augusztus 16-án, amikor a templomot újra megnyitottuk a nagyközönségnek, nyitottságot, befogadást ígértünk” – emlékeztet az elnökség. Az uniós forrásokból korszerűsített istenháza a Kolozsvári Magyar Napok ideje alatt folyamatosan nyitva állt a látogatók előtt, orgonakoncertekkel vonzva a zeneértő közönséget.
Az egyházközség elnöksége fenntartja, hogy a templom továbbra is az imádság és Isten háza, a gyülekezet otthona, de mint fogalmaznak, kötelességüknek tartják, hogy ezt a közkincset megmutassák azoknak, akik ezt értékelik. „Ez egy olyan hajlék, amelybe ha valaki bekopog, és tisztességes szándékkal érkezik, akkor beengedjük. Szeretnénk ezt a teret emberközelivé tenni, hogy a gyülekezet lelkisége legyen az, amely biztosítja, hogy a templom nem lesz oda nem illő rendezvények helyszíne. Hisszük, hogy a mindenkori presbitérium tagjai felelősen őrködnek efelett” – olvasható a közleményben.
A Farkas utcai református templom Kolozsvár híres gótikus műemléke, a kolozsvár-belvárosi református egyházközség temploma. Az egyhajós, kereszthajó nélküli templom hatalmas támpilléreivel, nagy háromszöges oromfalával, erőt és nyugalmat árasztó egyszerűségével, zordon megjelenésével az erdélyi magyar gótika legjellegzetesebb példája. A köztudat az erdélyi református egyház főtemplomának tartja, mivel hagyományosan itt iktatták be a püspököket.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)
2015. december 23.
Mosolygó karácsonyt varázsoltak az összegyűlt adományok
Még keresik a megye legpompásabb közösségi karácsonyfáját
Jótékonysági akciók sorozatát szervezte a közös készülődés jegyében az RMDSZ Kolozs megyei Nőszervezete decemberben.
A Mosolygó karácsonyt! elnevezésű programsorozat szervesen illeszkedett az országos nőszervezet programjába, és kiemelt hangsúlyt fektetett arra, hogy rászorulókon, legfőképpen a hátrányos helyzetű gyerekeken segítsen. Fekete Emőke, a nőszervezet elnöke sikeresnek értékelte lapunknak a karácsonyi adománygyűjtést: annak ellenére, hogy nem állt rendelkezésre jelentős támogatás, sikerült közel 300 csomagot összeállítaniuk a rászorulók számára – példátlan összefogást tapasztaltak az önkéntesség terén. Azt is megtudtuk: az idén első alkalommal meghirdetett Legpompásabb karácsonyfa című versenyre, amellyel a legszebb köztéri karácsonyfa felállítását ösztönözték, még lehet jelentkezni – a legügyesebb, a karácsonyi készülődést, a fa díszítését dokumentáló csapat brüsszeli kirándulást nyerhet.
D. I.
Szabadság (Kolozsvár)