Egy év alatt heti hat óráról egy órára csökkent az ukrán tévé ungvári magyar adása. A román televízió heti öt órát a közel kétmilliós magyarság anyanyelvén, ebből is másfelet a kettes csatornán, ami nem fogható a magyarlakta területek nagy részén. Szlovákiában a több mint félmilliós magyarság két órás anyanyelvű műsort élvezhet, ez az összes adásidő 0,12 százaléka. A magyar népesség Szlovákia népességének 10 százaléka, panaszolta a szerkesztőség helyzetét Pék Zoltán, a magyar adás szerkesztője. Kárpátalján nov. 1-jétől csak heti egy órás műsort adhatnak, fizetésüket sem kapták meg, mondta Kulin Zoltán, a szerkesztőség helyettes vezetője. Vajdaságban napi 4-5 óra a magyar adásidő, de a magyar közösség elutasító a műsorral kapcsolatban, mert az a szerb kormánypropaganda eszköze. - Az erdélyi magyarok 80 százaléka tudja fogni valamelyik magyarországi csatornát. Székelyföldön a Duna Televízió a legnépszerűbb, állapította meg Ferencz Csaba, a Háromszék Televízió Alapítvány vezetője. Szavait megerősítette Fazekas Enikő, a gyergyószentmiklósi SYN kábeltelevíziós társaság szerkesztője: ők nyolc csatornán közvetítenek adást, de mindenki csak a Duna TV-t nézi. Székelyföldön rohamosan terjednek a helyi kábeltelevíziók adásai is. A kábeltelevíziók azért terjedtek el Székelyföldön, mert így olcsóbban ki tudták elégíteni a Duna iránti keresletet. Az egyik legnagyobb kábeltelevízió, amelynek saját csatornája van, Sepsiszentgyörgyön a Selectronic, amely 1992-ben indult, mondta el Fülöp Szidónia irodavezető, saját műsort 1995 óta adnak. A magyar lakta területeken működő román kábeltelevíziós társaságok mindenhol továbbítják a Duna Televízió adását. A székelyudvarhelyi Ati Beta kábeltelevízió alapítói között van Hosszú Attila, az egyik legsikeresebb magyar vállalkozó. Komoly anyagi megterhelést okoz a román nyelvű feliratozás, amelyet a román médiatörvény kötelezővé tesz a magyar adások számára. Egyedül az élő adás számára nem kötelező a feliratozás.- Szlovákiában nemcsak a feliratozás kötelező, hanem a szigorú szabály /valamennyi műsort először le kell adni szlovák nyelven, utána lehet csak magyarul is közvetíteni/ megnehezíti munkájukat. Dunaszerdahelyen már sugárzásra kész volt a városi stúdió, azonban a szlovák parlament új törvénye értelmében önkormányzatnak nem lehet televíziója, tehát kezdhetik újra az engedélyeztetést. /Riba István: Határon túli magyar tévé. = Heti Világgazdaság, nov. 2./

A Temes és Krassó-Szörény megyét átfogó Temesvári Református Egyházmegye évi zárszámadó közgyűlésén Lugoson, a református templomban Fazakas Csaba esperes és a temesvári Pataki Károly egyházmegyei főgondnok elnöksége mellett Makay Botond resicabányai lelkipásztor hirdetett igét. Az egyházmegyében aggasztó a lélekszámapadás, ami a kevés születésre, a nagyszámú elhalálozásra, az elköltözésre és kivándorlásra, a magyar iskolák hiányára vezethető vissza. Az egyházmegyében a 87 kereszteléssel szemben 263 temetés volt, egy kisebb gyülekezettel apadt a lélekszám a 18 pap által pásztorolt, az anya- és leányegyházak mellett mintegy 20 gondozott szórvány-gyülekezetben. Fazakas Enikő lugosi kántor, zenei előadó jelentése jelzi az élni akarást, hiszen Temesváron és Lugoson kívül több gyülekezetben is működik egyházi énekkar. Megjelenik a Kút című, a Gazda házaspár által szerkesztett temesvári gyülekezeti lap. /Szakmáry Károly: A Temesvári Református Egyházmegye sokrétű elszámolása. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 3./