Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Fazakas József
59 tétel
1991. augusztus 6.
Két moldvai csángó falu. Luizikalagor és Lészped iskolásait Fazekas József tanítja otthonában magyarul írni, olvasni. Nyáron kis tanítványait, a csángó gyermekeket Erdőszentgyörgy magyar családjai látták nyárra vendégül. /Bölöni Domokos: Anyád nyelvén imádkozni. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./
1992. május 19.
"A lészpedi származású Fazakas József 1990 óta évente elhozza a lészpedi csángó gyermekeket, hogy ismerjék meg Erdélyt. Ismeretes, hogy 1948 és 1953 között magyar iskolák nyíltak a csángómagyar falvakban, mintegy száz iskolában. Azután 1953-ban egy tollvonással megszüntették a magyar iskolákat Moldvában, kivétel volt a lészpedi iskola, amely 1960-ig maradhatott magyar nyelvű. A lészpediek sokáig harcoltak magyar iskoláért. Az 1960-as évek elején még magyarul prédikált Gyorgyina páter, akit koholt vádakkal bebörtönöztek, majd kényszerlakhelyre száműztek. A papok nem tűrték, hogy híveik magyar imakönyvet használjanak. A csángók ügyét szívén viselő Bartis Árpád erre példát hozott: 1957-ben a lészpedi Bálint családnak ajándékozta a Szentek élete című könyvet. Amikor a pap megtudta, hogy ebből a könyvből felolvasnak a fonóban, egyszerűen elkobozta a könyvet. Amíg volt magyar iskola, Lészpeden kiváló tanítók voltak, Kallós Zoltán folklórgyűjtő másfél évig tanított itt. A lelkes tantestület /Zudor Attila, Zsombori Dénes, Bencze Irén, Butnár Ilona, Csergő Irén, Drunek Mária és Szász Mária/ kitartott itt, amíg lehetett. Marosvásárhelyen, a Bolyai Líceumban néhány évig posztliceális tanítóképző osztály működött, amelyet Kallós Zoltán, Vészi Mária, Asztalos Imre és ezt az emlékezést író Bartis Árpád vezetésével a tavaszi szűnidőben Lészpedre vittek és a vásárhelyiek kultúrműsorral szórakoztatták a falu népét. Viszonzásul énekes csoportot hívtak meg Marosvásárhelyre. 1957-ben Lészpeden, a temető kapujában még ez a felirat állott: "Hogy vagytok tü, voltunk mü és, ahogy vagyunk mü, lesztek tü es: por és hamu". Ez a felirat már régen eltűnt. Ignácz István bácsi mesélte Bartis Árpádnak, hogy 1946-ben az egyik népgyűlésen, amelyet a Magyar Népi Szövetség szervezett, részt vett Mihail Sadoveanu román író is. A csángó magyar beszédébe közbeszólt: "Igaz, a csángómagyarok üldözve voltak." /Bartis Árpád: A hűséges lészpedi csángómagyarok. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./"
1992. október 29.
Németh Gyula győri mérnök barátaival megalakította a Beszerce Csángó-Magyar Alapítványt Győrben. Már második éve csángó gyermekek győri nyaraltatását tették lehetővé. Idén 34 lészpedi és 8 szabófalvi gyermeket láttak vendégül. Lészpeden Fazakas József munkásember házában gyermekeket tanít magyarul írni, olvasni. Szabófalván Perka Mihály tanító csinálja ugyanezt. /Ferencz Csaba: Beszerce Csángó-Magyar Alapítvány. Határokon kívül. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./
1993. január 6.
Lészpeden százan aláírtak egy kérvényt: szeretnék, ha gyermekeik néhány órát magyarul tanulhatnának az iskolában. Nincs akadálya, nyilatkozta a minisztériumi felelős a román tévé magyar adásában. Ennek ellenére nem kapták meg az engedélyt. Lészpeden Fehér Katalin munkásnő lakásán tizenkét, Fazakas József, szintén otthonában negyven gyermeket tanít magyarul írni, olvasni. Fehér Katalin elmondta, hogy kis gyermekcsoportját meghívták Borszékre kirándulni, útjukat a borszéki plébánia fizette. Bákó megyében kellene a csángó értelmiségi sejteket kiépíteni, állapította meg Sylvester Lajos, az Erdélyi Magyar Művelődési Egyesület /EMKE/ ügyvezető igazgatója, de nincs helyben magyar értelmiség. A legértelmesebb csángó gyermekeket elhozzák Sepsiszentgyörgyre tanulni, külön foglalkoznak velük. Nem sajnálni kell a csángókat, hanem segíteni, vallja Ősz Erőss Péter, a csángó szövetség vezetője. /Tóth Erzsébet: Lesz-e magyaróra Lészpeden? = Magyar Nemzet, jan. 6./
1994. június 22.
Lészpeden 1959-ben szüntették meg a magyar elemi iskolát, majd eltávolították a magyarul miséző papot is. 1989 után megcsillant a remény, hogy megállítható ez a románosítási folyamat. Elsőként Fazekas József nyugdíjas próbálta összegyűjteni a gyermekeket magyar szóra, majd Fehér Katalin kezdte magyarul írni-olvasni tanítani a gyermekeket. 1993. márc. 28-ára beidézték kihallgatásra és jegyzőkönyv született: Fehér Katalin azzal, hogy magyarul tanít, alkotmányellenes tevékenységet folytat. Fehér Katalin az RMDSZ parlamenti csoportjától kért segítséget. Az akkori belügyminiszter, George Ioan Danescu válaszolt beadványukra: A körzeti rendőr cselekedete helyes volt, a rend és a biztonság megőrzését hivatott elősegíteni. Nem maradt más hátra, mint egy polgári per. A tárgyalást 1994. jún. 17-re tűzték ki, Bákóban. Négyórás várakozás után végre bejuthattak a tárgyalóterembe. A bírónő tíz perc múlva ígéretet tett, hogy délután háromkor ítéletet hirdet. A megadott időpontban azonban már senki sem volt az épületben. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 22./
1995. március folyamán
Lészpeden Fehér Katalin munkásasszony és Fazakas József nyugdíjas saját kezdeményezéssel mintegy félszáz csángó gyermeknek tanítja a magyar betűvetést. A hatóságok felléptek, Fehér Katalint a rendőrségre idézték, ahogy erről írt a sajtó. Most Fazakas Józsefet vették célba. Mintegy öt árnyi földjétől akarják megfosztani. A Fazakas testvérek írásos megállapodása eltűnt a polgármesteri hivatal irattárából. /Moldvai Magyarság (Sepsiszentgyörgy/, márc./
1996. március 7.
"A moldvai csángók közül ma mintegy százezren beszélik vagy értik őseik nyelvét. A csángók valamennyien katolikusok. Hitüket azok is megtartották, akik nem tudtak ellenállni az erőszakos románosításnak. Moldvában, Tatros városában született meg, 1466-ban az első bibliafordítás is. Fennmaradt töredéke, a Müncheni-kódex őrizte meg a Miatyánk legrégibb szövegét. Ebben így szerepel egy mondat: "Mü testi kenyerünk felett való kenyeret adjad münékünk ma." Az anyanyelvi oktatás és vallásgyakorlás azonban évszázadok óta hiányzik a moldvai magyarok életéből. Ceausescu bukása után annyit változott a helyzet, hogy nyilvánosan nem korlátozzák a csángó falvak látogatását. A magyar nyelv oktatását azonban továbbra sem engedélyezik. Lészpeden Fazekas József nyugdíjas maga köré gyűjtött néhány iskoláskorút, hogy megtanítsa őket magyarul írni és olvasni. A falu papja a milícia segítségével zaklatja őt. Kallós Zoltán, a moldvai csángó népélet egyik legkiválóbb ismerője azt javasolta, hogy a Csángó sorskérdések címen tartott illyefalvi konferencia a magyar nyelvhasználat üldözése miatt forduljon az ENSZ kulturális szervezetéhez, az UNESCO-hoz. Ezen a Sepsiillyefalván megtartott konferencián több mint harminc előadás hangzott el. Borbáth Erzsébet csíkszeredai tanárnő, aki városában oktatja a moldvai csángó gyermekeket, kifejtette, hogy nem tekinthető végső megoldásnak az, hogy a csángó gyermekek Moldvából Csíkszeredába jöjjenek tanulni, hanem szülőfalujukban kell biztosítani számukra az anyanyelvi oktatást. Vitát váltott ki a konferencián Tánczos Vilmos néprajzos előadása /Hányan vannak a moldvai csángók?/. Köztudott, hogy a romániai nemzetiségi statisztikák nem ismerik a moldvai magyarokat. Az 1992-es népszámlálás idején Petru Gherghel iasi püspök körlevélben szólította fel papjait, hogy a szószékről parancsolják meg híveiknek: tagadják le származásukat. Tánczos Vilmos számbavételénél Szabó T. Attila nyelvész nyelvföldrajzi tagolását vett alapul, ennek alapján bejárta a csángó falvak többségét, szerinte a magyarul beszélő csángók 60 ezren lehetnek, a következő megoszlásban: északi csángók /Románvásár, Szabófalva környéke/: 9 faluban 7 ezer fő, déli csángók /Bákó környékén/ 6 faluban 8 ezer fő, székelyes-csángók 69 faluban, 45 ezer fő. Kiemelte Pusztina, Gajcsána, Bogdánfalva, Trunk, Nagypatak, Klézse, Somoska, Pokolpatak, Frumosa, Forrófalva, Külső-Rekecsin és Diószén településeket, ahol még napjainkban is szinte 100 %-ban beszélik és értik a magyar nyelvet a fiatalok is. Kallós Zoltán és mások is vitatták ezt az adatot, Kallós Zoltán továbbra is 100-120 ezres lélekszámot tartja reálisnak. Abban viszont egyetértettek, hogy az elmúlt évtizedekben közel 40 ezer csángó telepedett át Erdélybe. /Hajdú Demeter Dénes: Csángó sorskérdések. = Magyar Fórum, márc. 7./ Illyefalvi konferencia: 1996. jan. 12-13., 71. sz. jegyzet."
2000. február 25.
Febr. 23-án Nagyzerinden megtartották a Körös-vidékiek találkozóját, amelyen a térség képviselői vettek részt és megalakították a Körös-vidéki Egyesület. Orbán Attila, az RMDSZ kisjenői szervezetének elnöke, a körösközi találkozó kezdeményezője felvázolta, mennyire szükséges e vidék magyarságának összefogása. Szívós László /Simonyifalva/, aki már nem bízik abban, hogy a körösközi magyartöbbségű települések adminisztrációs téren önállósodhatnak, felvetette, jó lenne, ha valamennyi településen lenne egy állandó iroda, így jobban érvényesülne a helyi önkormányzat. Fazekas József nagyzerindi iskolaigazgató beszámolt arról, hogy az általános iskola végzettjei közül idén négyen Magyarországon kívánják folytatni a tanulmányaikat. A megalakult Körös-vidéki Egyesület ideiglenes vezetőségben Orbán Attila elnöki, Szívós László és Borsos Vilmos alelnöki tisztséget kapott. - A találkozó előtt ifjúsági megbeszélésre is sor került, melynek során megegyeztek abban, hogy április végén háromnapos sátortábort szerveznek az aradi, illetve a környékbeli település magyar ifjúsága számára. /Balta János: Nagyzerinden megszületett a Körös-vidéki Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), febr. 29./ A Körös-vidéki Egyesület létrehozói Kisjenő, Fazekasvarsánd, Simonyifalva, Vadász, Bélzerind, Szapárliget, Ágya, Feketegyarmat és Nagyzerind, vagyis az térség magyarságának képviselői. /Nagyzerinden megalakult a Körös-vidéki Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad - Temesvár), febr. 25./
2000. augusztus 29.
Az RMDSZ Maros megyei csángóbizottság szervezőmunkájának köszönhetően az elmúlt tíz év alatt 1038 moldovai csángó gyermek üdült Maros megyében. Idén Erdőcsinádon volt a nyári táborozás. Czellecz Jenő, a megyei csángóbizottság képviselője elmondta, hogy idén Lészpedről nyaralt itt 25 gyermek Fazakas József kíséretében, Klézséről pedig 28 gyermek. A marosvásárhelyi Galaczán Erzsébet fotólaboratóriumi felszerelést, szakkönyveket és 21 szépirodalmi könyvet ajándékozott a Klézsén működő Szeret-Klézse Alapítványnak, amely a helybeli csángó házat működteti. Magukkal vitték dr. Monoki István főorvos 292 tételből álló könyvtárát is. Czellecz Jenő szerint az a legnagyobb gond, hogy kéréseik ellenére, az RMDSZ keretében az eltelt tíz év alatt sem tudtak egy olyan központi szervet létrehozni, amely összehangolná a munkát, s amely előmozdíthatta volna, hogy minden csángó falunak legyen egy erdélyi testvértelepülése, hogy az felvállalja a gyermekek támogatását is. Menteni kellene, ami még menthető, mert néhány éven belül már késő lehet. Czellecz Jenő visszagondolt a kezdetekre, a legnehezebb volt az induláskor, 1990-ben, amikor az ott élők bizalmatlanságát kellett eloszlatni. A gyermekek szívesen vállalkoznak az útra, a gond csak az egyházzal van. Azokkal az ottani papokkal, akik ma is az ördög nyelvének nevezik a magyart, nehéz szót érteni. Jövőre Szászrégen, Maroskeresztúr, Marosszentgyörgy és Erdőcsinád mellett Holtmaroson, Magyarón és Lukailencfalván is várják a csángó gyermekeket nyaralni. /A csángóbizottság tíz éve. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./
2002. február 15.
Farkas Árpád erdélyi magyar költő és Ernesto Rodrigues portugál költő-műfordító kapta az idén a Balassi Bálint-emlékkardot, az irodalmi díjat febr. 14-én adták át budapesten, a Gellért Szállóban. A Sepsiszentgyörgyön élő Farkas Árpádnak Ladocsi Gáspár katolikus püspök, Ernesto Rodriquesnek pedig Makovecz Imre építész nyújtotta át az 1997 óta - hagyományosan Bálint napján - adományozott kitüntetést. A reneszánsz művész nevét viselő társaság bírálóbizottsága - melynek Makovecz Imre az elnöke - annak a költőnek adományozza a középkori szablya korhű másolatát, Fazekas József bonyhádi kovácsmester munkáját, akinek líráját méltónak tartja Balassi életművéhez. /Balassi Bálint-emlékkard Farkas Árpádnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 15./
2003. szeptember 19.
"A 2003-2004-es tanév ünnepélyes megnyitóján a nagyzerindi iskola hivatalosan felvette a falu jeles szülötte, Arad vármegye és Arad szabad királyi város egykori főispánja, Tabajdi Károly nevét. Fazekas József iskolaigazgató az Olosz Lajos Művelődési Házban emlékeztetett: helyi összefogás, a megyei RMDSZ-, RMPSZ- és EMKE-támogatás nélkül nem valósulhatott volna meg a tervük. Horváth Endre református lelkipásztor igehirdetését követően a névadó, Tabajdi Károly életútját méltatta. Szót kaptak a Magyarországról érkezett Tabajdi-leszármazottak is, akik oldalági rokonok. Dr. Tabajdi László soproni állatorvos 500 ezer forintos felajánlást tett a zerindi iskola javára. Egy Ausztráliába szakadt Tabajdi sarj e-mail-ben jelezte: hajlandó anyagilag hozzájárulni a zerindi iskola korszerűsítéséhez. Ez alkalommal bemutatkozott a Nagyzerindi Tabajdi Károly Általános Iskola diáklapja, a Nebuló, melyet a Zerindi Firkász Egylet, röviden: ZEFIRKE ad ki. Az iskola névtáblája és az alatta elhelyezett márvány Kátai Lajos helybeli kőfaragó munkája, rajta Brittich Erzsébet plakettje. /Kiss Károly: A Tabajdi Károly név kötelez! = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./"
2004. május 19.
Egyetemi karrá alakul a sepsiszentgyörgyi Vállalatgazdasági és Közigazgatási Főiskola, majd saját mesterképzési fokozattal bővül. Fazakas József igazgató és Cziprián Kovács Loránd tanulmányi igazgatóhelyettes ismertették a helyzetet. Ha életbe lép a bolognai folyamat, akkor a Sepsiszentgyörgyön végzett diák az EU-ban bárhol folytathatja tanulmányait a közgazdasági és közigazgatási egyetemi karokon. A Gazdasági és Közigazgatási Főiskola diákjainak már most csak egy évet kell rátenniük az itteni alapképzésre, és nem kell megismételniük a harmadévet. Kolozsváron csak egy évet kell végezniük, ami a fizetéses, de az állami helyen tanuló hallgatóknak is nagy előny. A főiskola három szakkal működik: vállalatgazdasági, közigazgatási és pedagógiai, több mint hétszáz hallgatója van. A tanárok doktori és doktorandusi fokozattal rendelkeznek.  Idén 310 elsőéves helyre számítanak. A közigazgatási szak – amely most áll akkreditálás előtt – 170 helyet, a vállalatgazdasági 100, a pedagógiai pedig 40 helyet fog kapni. Az 1997-es indulástól a helyek kétharmada magyar, egyharmada román. A diákok többsége a Székelyföldről származik. A diákok 30 százaléka tovább tanul, legalább 60 százalékuk elhelyezkedett, a fennmaradó 10 is előbb-utóbb helyet kap a gazdasági életben és a közigazgatásban. A külföldre kivándorolt végzettek száma elenyésző, nem haladja meg az 5-7 százalékot.     A főiskola könyvtárában több mint négyezer kötet található, nagy részük szakkönyv. A hallgatók megtanulnak pályázni, interdiszciplináris tudással kell rendelkezniük, saját kutatást kell végezniük. A közigazgatási szakon az idei felvételin 30 román és 60 magyar tandíjmentes hely, 40–40 fizetéses, valamint 5–5 hely lesz más egyetemet végzettek számára. Ezenkívül 20–20 távoktatási helyet is meghirdetnek, s a kolozsvári tanszékkel egyeztetve néhány mesterképző helyet is kapnak. Utóbbi esetében a diákok Sepsiszentgyörgyön tanulnak, Kolozsváron vizsgáznak. A kolozsvári közigazgatási kar tanszéke háromféle mesteri szakosodást jelölt ki, melyek lebonyolítása a New York-i állami egyetemmel karöltve történik. Az oktatást részben amerikai, részben hazai tanárok végzik. Ez kettős diplomát jelent, ugyanis az amerikai egyetem is elismeri a mesteri fokozatot, amivel az egész világon lehet majd érvényesülni. A tervek közt szerepel az egyetemi campus megépítése. /Czompó János: Főiskolától az egyetemig (Felsőfokú képzés Háromszéken). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 19./
2004. szeptember 13.
1996-ban, a Bihar megyei Árpádon indult útjára az Erdőháti Napok rendezvénysorozat, amelyet azóta évente más-más település szervez. A hét végén Bélzerind adott otthont a kétnapos rendezvénynek, amely ifjúsági találkozóval indult. Másnap az istentiszteleten Tőkés László püspök hirdetett igét. Alapgondolata a református és a magyar közösségek megmaradása volt. Ujj János történész előadást tartott Rákóczi gyermek- és ifjúkora címmel. A felújított, zsúfolásig megtelt kultúrotthonban folytatódtak a rendezvények: a Körösmente Irodalmi Kör versműsort adott elő. Csanádi János és Fazekas József bemutatták Olosz Lajos: Percek közt virágok című, válogatott verseket tartalmazó kötetét. A nagyterem falain Szegedi János helybeli és Vajda Ildikó kisjenői amatőr festők munkáit lehetett megtekinteni. Fellépett a simonyifalvi Leveles felnőtt és a Pitypang gyermek népi táncegyüttes. /Balta János: Erdőháti Napok Bélzerinden. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./
2004. október 5.
A Babes–Bolyai Tudományegyetem kihelyezett főiskolája 1997-ben jött létre Sepsiszentgyörgyön. Előbb a vállalat-gazdaságtan szakot alapították meg, majd létrehozták a közigazgatási szakot is. A főiskolán a diákok létszáma évről évre bővült. – Háromszéknek lehetősége van a felsőfokú oktatás alapjainak megteremtésére. Ehhez azonban politikai akarat kell, az RMDSZ-nek fel kell vállalnia a támogatás megszerzését, fejtette ki Fazakas József, a főiskola igazgatója. Az új tanévben a főiskolán 316 elsőéves kezdi meg tanulmányait, 191 a vállalat-gazdaságtan, 125 a közigazgatás szakon. A hároméves főiskola elvégzése után a diákok többsége továbbtanul, hogy egyetemi oklevelet szerezzen. /Farkas Réka: Politikai akarat biztosíthatja a jövőt. = Krónika (Kolozsvár), okt. 5./
2005. október 4.
Október elsején tartotta tanévnyitóját a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett tagozata. Idén új szakkal – turizmus, szolgáltatás és kereskedelem­gazdaságtan – bővült az intézmény, és a felsőoktatás átszervezésével együtt főiskolából egyetemmé léptették elő, a megnövekedett hallgatói létszámra való tekintettel az infrastruktúra bővítését sürgetik, szögezte le dr. Fazakas József professzor, a tagozat főigazgatója. A BBTE kihelyezett tagozatán Sepsiszentgyörgyön közgazdász oklevelet szerezhetnek a Közgazdaságtudományi és Üzletvezetési Kar keretében működő vállalatgazdasági tanszék hallgatói, akik két szak közül választhatnak: vállalatgazdaságtan (tanulmányi igazgató dr. Nagy Attila), valamint az idén induló turizmus, szolgáltatás és kereskedelemgazda­ságtan (tanulmányi igazgató dr. Éltes Zoltán). A tanszék 410 I. éves hallgatójának 60 százaléka a turizmust választotta. A tanszék három évfolyamának 710 hallgatójából csupán 10–15 százalék tanul tandíjmentesen, a többiek tandíjat fizetnek, a negyvenhárom tanárból csak tizenegy főállású. A harmadik szakképzési vonal a közigazgatási szak, az I. évre 85 hallgatót vettek fel, a három évfolyamon összesen 276-an tanulnak, 70 százalékuk tandíjmentesen. Huszonkét tanárból csak öt főállású, dr. Cziprián–Kovács Loránd tanulmányi igazgató szerint főként azért, mert a más városokból érdeklődő tanároknak nem tudnak megélhetési lehetőséget biztosítani. /(fekete): Ezer hallgató a sepsiszentgyörgyi tagozaton. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 4./
2006. március 3.
Cziprián Kovács Loránd, a sepsiszentgyörgyi főiskola közigazgatási szakának tanulmányi igazgatója kijelentette, hogy már nyolc oktató hagyta el a főiskolát, közülük hatan a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karain tanítanak, egy Kolozsváron, egy meg Pécsett kötött ki. Legutóbb Márton Albert vált meg az egyetemtől, sikeresen versenyvizsgázott a Sapientia egyik oktatói állásásra. Fazakas József főigazgató nem látja veszélyeztetve az általa vezetett intézményt. A közigazgatás szak a BBTE karainak kihelyezett részlege /a három sepsiszentgyörgyi szak, a vállalat-gazdaságtan, a szolgáltatás-, turizmus- és kereskedelemmenedzsment, valamint a legújabb, a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari menedzsment/. Fazakas József közölte, a gazdasági szakokat nem hagyta el egyetlen tanár sem.  /Szekeres Attila: Agyelszívás erdélyi módra (Egyetem Háromszéken). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3./
2006. április 4.
Egyelőre nincs megoldás a kolozsvári BBTE sepsiszentgyörgyi tagozatának égetően sürgős tanteremszükségletére. Jelenleg több mint ezer fiatal ingázik naponta négy iskola között, ősztől 1400-1500 diák kezdené meg tanulmányait az intézmény két – közgazdasági és közigazgatási karán, jelezte Fazakas József professzor, a tagozat igazgatója. Megkapja a tagozat a vele egy épületben működő Mezőgazdasági Szakiskola tantermeit, de még bizonytalan a bentlakás, az étkezde, valamint a melléképületek sorsa. A statisztikák szerint a diáklétszám 70 százalékát kitevő közgazdasági kar végzőseinek 95 százaléka helyben boldogul, álláshoz jut. /Domokos Péter: Helyhiánnyal küzd a BBTE Szentgyörgyön. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./
2006. április 28.
Sepsiszentgyörgyön van a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) helyi tagozata, egy tanszéke két szakkal – vállalat-gazdaságtan, valamint a turizmus, kereskedelem és szolgáltatások gazdaságtana – és közigazgatási szak, amely a politológiai karhoz tartozik. Az 1997-ben főiskolaként indult felsőfokú tanintézményben jelenleg 55 tanár oktat közel ezer hallgatót. A bolognai folyamat következtében a 2005/2006-os tanévvel a főiskola egyetemi szintűvé alakult. Dr. Fazakas József professzor, a helyi üzleti tanszék vezetője elmondta, hogy 2005. március elsejétől a szakmai irányítás átkerült a business kartól a gazdaságtudományi és gazdálkodási karhoz. Ez az egyetemi kar a legerősebb a BBTE keretében, 12 000 hallgatója van. Mind szakmailag, mind anyagilag sokkal jobb feltételekkel rendelkezik. Ennek következtében változott az itteni oktatás tartalma és minősége is. A most elsőéves hallgatók két év múlva licencvizsgát tesznek. Majd folytathatják helyben tanulmányaikat a mesterképzésen, esetleg a doktori fokozatot is megszerezhetik a kolozsvári egyetemen. Sepsiszentgyörgyön a hallgatói létszám az 1997-es kezdeti hatvanról a 2005/2006-os tanévben hétszázhúszra emelkedett. Ősztől már közel ezernégyszáz hallgatóval kezdhetik meg az új tanévet. A következő tanévben beindulhat a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gazdaságtan szak távoktatási formában. Az eddigiekben teremhiánnyal küszködtek, négy helyen folyt az oktatás. A 2006/2007-es tanévtől megkapják a Mezőgazdasági Iskolaközpont főépületét, de szükség van további helyiségekre. /Czompó János: Térségünk egyeteme – a mi egyetemünk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 28./
2006. június 13.
Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartotta jubileumi ülését május 10-én az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága abból az alkalomból, hogy tíz éve kezdte meg működését. Az ülésen részt vett dr. Fazakas József professzor, a sepsiszentgyörgyi üzleti tanszék vezetője is. Az anyaországgal szomszédos államok magyar egyetemeinek képviselői Erdélyből, Újvidékről, Felvidékről, Szlovéniából, Horvátországból, Kárpátaljából, valamint a nyugati magyarság egyetemi képviselői Ausztriából, Belgiumból és Kanadából beszámoltak eredményeikről, melyek nem valósulhattak volna meg a MTA határon túli programjai: a Domus, Arany János, Bolyai, valamint a Szülőföldprogram segítsége nélkül. A MTA elnöke, Vizi E. Szilveszter akadémikus kiemelte, hogy az Akadémiának több mint ezer köztestületi tagja van a Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról. Közülük hárman a sepsiszentgyörgyi egyetemi tagozat oktatói. A tudományos ülésen akadémiai ezüstérmet vehetett át Berényi Dénes, aki tíz éven át vezette a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságot, helyét szeptemberben Görömbei András irodalomtörténész veszi át. A rendezvényen Arany János-életműdíjban részesült Egyed Ákos erdélyi professzor. Bíró A. Zoltán csíkszeredai szociológus Arany János-díjat, Balázs Imre József erdélyi irodalomtörténész és kritikus Arany János Fiatal Kutatói Díjat kapott. A tudományos ülésen ismertették a Beregszászon működő II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola jogi és anyagi helyzetét. A főiskola az egyetlen államilag elismert, akkreditált ukrajnai magyar felsőfokú iskola, 562 hallgatója van. Tanárokat, tanítókat, óvodai pedagógusokat, valamint kertészmérnököket és közgazdászokat képez. Az alaptevékenységen kívül fejlesztést, tudományos kutatást és szaktanácsadást végeznek. Az intézmény a fenntartáshoz szükséges anyagi támogatást az anyaországi oktatási minisztériumtól kapja, amit pályázati úton egészít ki. Teljes infrastruktúrával működik, amit a beregszászi ukrán helyhatóság bocsátott a rendelkezésére, bentlakásokkal, menzával, kulturális és sporttevékenységekhez szükséges helyiségekkel, pályákkal. Ez a felsőfokú tanintézmény, a sepsiszentgyörgyi tagozathoz hasonlóan, a bolognai folyamat keretében most alakul át egyetemmé. Fazakas professzor elmondta, ha sikerül a beiskolázási tervet teljesíteniük, majdnem 1500 hallgató kezdi meg az új egyetemi tanévet Sepsiszentgyörgyön. Az intézmény infrastrukturális gondjai még megoldatlanok. Czompó János: Szűkölködik a sepsiszentgyörgyi egyetem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 13./
2006. július 3.
Július 2-án Nagyzerinden az ünnepi istentiszteleten felszentelték a helybeli, valamint a megyei nőszövetség zászlaját. Seres Géza Arad megyei református lelkész elmondta: bár a Temes és az Arad megyei református egyházközség már 1999-ben önállósult, mégis csak most sikerült megalakítani a megyei nőszövetséget, mert a Dénes József tiszteletes és felesége, Erzsébet asszony Nagyzerindre érkezéséig nem volt, aki a megyei elnökségi tisztséget vállalja. Szolgálatuk megkezdése óta nemcsak az egyházi, hanem azon belül a nőszövetségi és az ifjúsági élet is alaposan felpezsdült a Fekete-Körös-parti településen. Az ünnepségen Pávai Gyula, az aradi Kölcsey Egyesület elnöke, Csécsi Nagy Erzsébet, a megyei, Fazekas József helybeli történelemtanár Vida Mária, a helyi nőszövetség névadója életéről tartott előadást. A zászlók címerét Siska Szabó Hajnalka tervezte. Az ünnepségen résztvevők ezt követően megtöltötték a helybeli Olosz Lajos Művelődési Ház nagytermét. /Kiss Károly: Felpezsdült a református nőszövetségi élet. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 3./
2006. július 18.
Bukarestben a kormánybizottsággal tárgyalt dr. Fazakas József, a BBTE sepsiszentgyörgyi tagozatának igazgatója és Ritti Olivér műépítész. A bizottság módosításokkal jóváhagyta a sepsiszentgyörgyi egyetemi campus megvalósíthatósági tanulmányát. A kormányhatározat alapján megkezdődhetnek a munkálatok, remélhetően már idén. Az ötmillió eurós beruházásnak két év alatt kell megvalósulnia. A felépült campus előadótermeket, bentlakást, kantint, sportpályákat jelent, azaz mindent egy helyben. Jelenleg még több helyiségben kell oktat­niuk Sepsiszentgyörgy az egyetem tanárainak, akik szeretnék, ha megkapnák a Mezőgazdasági Iskola összes épületeit. A hallgatók eddigi tanulmányi eredményei nagyon jók. 95 százalékuk tovább tanul vagy elhelyezkedik gazdasági munkakörökben. Idén új szakok is indulnak: a kereskedelem, turizmus és szolgáltatások gazdaságtana, valamint mezőgazdasági, élelmiszer- és környezet­gazdaságtan.   /Czompó János: Zöld út az egyetemépítésnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 18./
2006. szeptember 4.
Idén tizedik alkalommal került sor az Erdőháti Napok kétnapos rendezvényére, ezúttal Nagyzerinden. Szeptember 1-jén ifjúsági istentisztelettel kezdődött, majd az öt ifjúsági csapat tagjai ismerkedtek egymással. Másnap Tőkés László püspök hirdetett igét. Az Erdőháti Egyesület elnöke, Filep Ferenc köszöntötte az egybegyűlteket és a vendégeket, Tőkés László és dr. Hegedűs Loránd református, illetve dr. Mózes Árpád evangélikus-lutheránus püspököket és Király András parlamenti képviselőt, az RMDSZ megyei elnökét. Dr. Hegedűs Loránd ny. püspök az 1956-os forradalomról tartott megrázó erejű előadást, majd dr. Mózes Árpád ny. evangélikus-lutheránus püspök az 56-os események erdélyi vonatkozásait ismertette. Fazekas József tanár, iskolaigazgató helytörténeti előadást tartott. Az összejövetelen Tőkés László az Árpád-díjat átadta a helybeli Csáky Barna tanárnak. Az Erdőháti Napokat hagyományosan megörökítő kopjafaállítás előtt Csanádi János tanár 1956 helyi vonatkozásairól tartott beszédet, megemlítve a helybeli üldözötteket, majd Tőkés László püspök és Dénes József lelkipásztor leleplezték a nagyszalontai képzőművész által készített kopjafát. Nagyzerinden ekkora összefogás a helybeliek között talán még soha nem volt tapasztalható egy rendezvény sikeréért. /Balta János: Zerindi összefogás az Erdőháti Napokért. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 4./
2006. szeptember 5.
Októberben elkezdődhet a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozata campusának építése. Fazakas József, a főiskola igazgatója elmondta, a kormány elfogadta az előtanulmányt, így a szükséges engedélyek megszerzése után elkezdhetik a munkálatokat. A campus építésének terve hét évvel ezelőtt fogalmazódott meg először; a sepsiszentgyörgyi önkormányzat még abban az évben átadta a főiskolának a Váradi József Általános Iskola szomszédságában lévő 9600 négyzetméteres területet. Az állami támogatás hiánya miatt azonban az építkezés elkezdése mostanáig késett. A kihelyezett tagozat az intézmény megalakulásakor, 1997-ben a Mezőgazdasági Szakközépiskola néhány termében rendezkedett be, amely már akkor is szűkösnek bizonyult a hallgatók számára. A gondok a hallgatók számának növekedésével évről évre súlyosbodtak, a több mint ezer diák eddig négy terembe zsúfolódva hallgatta az előadásokat. A helyi önkormányzat ezért idén a Puskás Tivadar Szakközépiskolába költöztette a Mezőgazdasági Szakközépiskola osztályait, és az utóbbi intézmény épületét öt évre, ingyen átadta a főiskolának. Fazakas József kifejtette, a campus elkészültéig kénytelenek felújítani az ideiglenesen megkapott ingatlant, illetve átalakítani a termeket. A sepsiszentgyörgyi főiskola más településekről származó hallgatóit a középiskolák bentlakásaiban szállásolták el. A főiskolán meghirdetett helyekre másfélszeres a túljelentkezés. Fazakas József közölte, idén öt új tanárt szerződtetnek a főiskolán tanító 62 oktató mellé. /Kovács Zsolt: Campus épül Szentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./
2006. november 28.
Környezetmérnöki és hulladékgazdálkodási szakkal bővül a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) sepsiszentgyörgyi fiókja a következő tanévtől, tájékoztatott Fazakas József, az intézmény igazgatója. Hozzáfűzte, ez ügyben Kovászna megye és a tanintézmény elöljárói a napokban egyeztettek a gödöllői Szent István Egyetem vezetőségével, amely támogatta a két egyetem együttműködését. Fazakas kifejtette, első lépésként a sepsiszentgyörgyi egyetem infrastruktúrájának bővítésére, azaz kémia és biológia laboratóriumok létesítésére van szükség. Hozzátette, a két szakot a tervek szerint 50-50 diákkal indítják be, az oktatók pedig Gödöllőről érkeznek majd. Fazakas úgy vélte, az új szakok elindítása után a sepsiszentgyörgyi egyetem hallgatóinak létszáma pár év alatt 2500-3000 főre emelkedhet. Kijelentette, még idén leteszik a sepsiszentgyörgyi egyetemi campus alapkövét, és elkezdik a terület közművesítését. A munkálatokra a kormány idén egymillió lejt utalt ki az egyetemnek; a becslések szerint a befektetés értéke 20 millió lej. /Kovács Zsolt: Új szakokkal bővül a BBTE fiókja. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./
2007. február 17.
Dr. Fazakas József egyetemi professzor, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatának főigazgatója elmondta, hogy a 2006-2007-es egyetemi év változást hozott. Megkapták a Csíki utca 50. szám alatti egész épületet. Most már rendelkeznek szakszerű oktatási felülettel. Jelenleg közel hetven számítógéppel rendelkeznek, az épület teljes bútorzatát is felújították. A kihelyezett tagozaton jelenleg négy szak van, három közgazdasági és egy közigazgatási nappali és távoktatási tagozattal. Idén már negyedéves hallgatóik is itt folytatják tanulmányaikat, nem kell Kolozsvárra menniük. Az új egyetemi évben négyéves mérnöki képzést is akarnak indítani. A könyvtár új helyiséget kapott, ahol hétezer kötet várja az olvasókat. Nem sikerült még megoldani a hallgatók részére a szállást és az étkezést. Van, aki már doktori fokozattal rendelkezik, a többiek most folytatják doktoranduszi tanulmányaikat. Jelenleg ezer körüli a hallgatóink létszáma, és remélhetőleg a jövő egyetemi évben eléri az 1500-at. A kolozsvári BBTE nem tudja biztosítani a magyar nyelvű műszaki oktatást, nincsenek magyar anyanyelvű szaktanárok, a BBTE rájuk bízta, hogy Sepsiszentgyörgyön oldják meg ezt. A jövőbe mutató fordulópontot jelent az egyetemi campus január 17-én elhelyezett alapköve. /Czompó János: Egyetem Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 17./
2007. május 16.
Dr. Fazakas József egyetemi professzor, a kolozsvári BBTE sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatának főigazgatója a vele készült interjúban beszámolt arról, hogy ősszel négyéves mérnökképzés indul be, a végzősök környezetmérnöki diplomát fognak kapni. Nappali és távoktatási képzésre gondolnak. Szintén új lehetőség az anyagtudomány kutatására beindult sepsiszentgyörgyi kutatási központ, amelynek a központi részét a nanoanyagok és ezek technológiájának a kutatása alkotja. A múlt év decemberében megkezdték az egyetemi campus építését. /Czompó János: A sepsiszentgyörgyi egyetem újabb lehetőségei. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./
2007. október 2.
A két különböző helyszínen tartott tanévnyitón két, egymástól lényegesen eltérő helyzetelemzés hangzott el a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi tagozata október 1-jei tanévnyitóján. Az egyetem csíki utcai székházában optimista hangvétellel szólt a főigazgató az öt szakot működtető tagozat jelenéről és jövőjéről, a megyei könyvtár Gábor Áron Termében a nehézségeket és hiányosságokat sem hallgatta el a közigazgatási szak vezetője. Dr. Fazakas József igazgató hangsúlyozta, hogy az 1300 hallgató (30–40 százaléka távoktatásban tanul) és a több mint ötven tanár egyértelműen jelzi, hogy az egyetem sokat fejlődött az 1997-es indulás óta. Az kérte a jelen lévő Sztakics Éva alpolgármestert, György Ervin kormányképviselőt, hogy biztosítsanak helyiséget az induló anyagkutatási programhoz szükséges, egyelőre a Csíki utcai székház udvarán rozsdásodó felszerelések számára. Dr. Cziprián-Kovács Loránd, a közigazgatási szak irányítója legnagyobb gondnak a szolgálati lakások hiányát nevezte, hiszen emiatt tehetséges, jól felkészült tanárok hagyják el Sepsiszentgyörgyöt. A második legnagyobb gondként a hallgatók nyelvismereti hiányosságait említette, szerinte nem csak angolul nem tudnak a fiatalok, pedig ez feltétele a licencvizsgának, hanem románból is gyengék. /Farkas Réka: Eredmények és hiányosságok (Egyetemi tanévkezdés, Sepsiszentgyörgy). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2./
2007. október 2.
Dr. Fazakas József professzor, Babes–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi tagozatának igazgatója szerint egy egyetem jó beindulásához akár negyven évre is szükség van. Ami azt jelenti, hogy még több tanárgeneráció munkájára lesz szükség. Az idei egyetemi tanév öt szakkal indul Sepsiszentgyörgyön, amiből három gazdasági, egy közigazgatási és egy mérnöki. Fennállásuk óta a mostani felvételi volt a legsikeresebb. Idén több mint négyszáz felvételiző jelentkezett, ami az előző évekhez képest csúcsot jelent. Épül az új egyetemi campus. Akkreditáltatták a turisztika, szolgáltatások és kereskedelem szakot idén tavasszal. Ez most már a második elismert a vállalatgazdasági után. Idén tavasszal indult a kolozsvári Lingua központ helyi fiókja, ahol a hallgatók angol, német és francia nyelvet tanulhatnak. A sepsiszentgyörgyi egyetemnek a veszprémi, a pécsi, a debreceni, a budapesti, a miskolci, valamint a gödöllői egyetemekkel van kapcsolata. Jól felszerelt informatikai laboratóriummal rendelkeznek. Könyvtáruk, még nem nagy, jelenleg hatezer kötet, szak- és szépirodalmi könyv áll rendelkezésre. /Czompó János: Évkezdés a sepsiszentgyörgyi egyetemen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2./
2008. január 17.
1997. október elsején megkezdte működését a kolozsvári Babes―Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi főiskolai tagozata. A 2004-től egyetemi kihelyezett tagozati rangra emelkedett intézet tanszékvezető főigazgatója, dr. Fazakas József egyetemi tanár elmondta, jelenleg a Babes―Bolyai Tudományegyetemnek több mint 50 000 hallgatója van 21 karon, 19 városban. Sepsiszentgyörgyön a kihelyezett tagozat első igazgatója dr. Domokos Ernő egyetemi tanár volt. A tagozat gyors fejlődését a kolozsvári központ anyagi támogatása mellett segítették a helyi hatóságok. A megyei főtanfelügyelő, Keresztély Irma, a Székely Mikó Kollégium igazgatója, Bíró Béla, a Tanulók Házának akkori igazgatója, Rákosi Zoltán, a Kós Károly Szakközépiskola akkori igazgatónője, Sike Vera, a Mikes Kelemen Elméleti Líceum igazgatói ― Pál Ferenc és Jancsó Árpád ― is értékes segítséget nyújtottak. E tanintézetek osztálytermeket bocsátottak a rendelkezésükre. 1998-ban beköltöztek a Gámán János Mezőgazdasági Szakközépiskola főépületének földszintjére és második emeletére. 2006-ban megkapták az egész épületet. Az elmúlt tíz év alatt 500 közgazdász, 375 közigazgatási szakember és 276 tanító végzett itt. Az elhelyezkedők aránya kilencven százalék, a tovább tanulóké pedig tíz százalék. Szintén eredménynek számít, hogy a 2006-os és 2007-es végzősök már itt, helyben tették le a kiegészítő, negyedik évet, és nem kellett Kolozsvárra menniük. Fontos újdonság, hogy az elkövetkező időszakban a kizáró jellegű idegennyelv-vizsgát (angol, német és francia) a végzősök helyben tehetik le. Az 2007―2008-as egyetemi tanévben már három kar kihelyezett tagozata működik, összesen 1083 hallgatóval, román és magyar tanulmányi vonalon, nappali és távoktatási rendszerben. A mostani egyetemi évben beindult a négyéves környezetmérnöki képzés is. A tanszéken 18 címzetes egyetemi oktató tanít, közülük tizenkettő doktori fokozattal rendelkezik, négy doktorandusz. Az intézmény jövőképében fő szerepet játszik az egyetemi telep (campus) felépítése. /Czompó János: Tízéves a sepsiszentgyörgyi Babes–Bolyai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 17./
2008. január 17.
A Babes–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi tagozatának inkább diplomagyár szaga van. A sepsiszentgyörgyi egyetemen ugyanis a doktori címet viselő oktatók többsége óráinak a felét sem tartja meg (tisztelet a kivételnek), a diákok sokszor potyára mennek kurzusra a város másik feléből, vagy félórai várakozás után tudják meg, hogy nem lesz tanítás. És ez mindennapi eset. Dr. Fazakas József igazgató elmondta, hogy az egyetem nagy hangsúlyt fektet a gyakorlati tudásra, közben a diákok többsége csak kívülről látta a laboratóriumot. A sepsiszentgyörgyi egyetemen az a divat, hogy a vizsgák előtt két héttel (!) a tanárok interneten (!) közlik le az anyagot, és aztán lehet tanulni. Nem éppen olyan rózsás a helyzet, ahogy azt a cikkben olvasható. /Palka György: Egyetemi élet Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 1./ Előzmény: Czompó János: Tízéves a sepsiszentgyörgyi Babes–Bolyai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 17.