Marosvásárhelyen a Református Kollégium fennállásának 450. évfordulója alkalmat nyújt arra, hogy felidézzék azokat, akik életükkel fizettek azért, mert szembeszálltak az önkényuralommal vagy az embertelen diktatúrák végeztek velük. Török Jánost a Mack József által szervezett összeesküvésben vállalt szerepe miatt 1854. március 10-én kivégezték a marosvásárhelyi Postaréten. A Székely Vértanúk emlékműve lett a Maros megyei magyarság március 15-i megemlékezéseinek a színhelye. Az iskola két izraelita vallású volt diákját, Tischler Mártont és dr. Farkas Róbertet Auschwitzba hurcolták és elpusztították. Kincses Előd olyan személyiségekről emlékezett, akiket személyesen ismert és akik a kommunista diktatúra, sőt a posztkommunista utóvédharc áldozatai lettek. Nemes Károlyt az új hatalom az iskola igazgatói székébe ültette. Élete legnehezebb döntését Székely János írta meg A nyugati hadtestben. Nemes Károly azért került a Szekuritáté karmai közé, ahonnan csak halálos betegen szabadult, mert amikor a magyar tábori csendőrök szeme láttára a kivégzőosztag megtagadta halálraítélt katonaszökevény falustársának főbe lövését, jól döntött. Magyar királyi hadnagyként tisztában volt azzal, hogy a parancsmegtagadás valamennyi emberének felkoncolását vonta volna maga után. Ekkor tette meg a sorsdöntő lépést: azért, hogy többi katonájának életét megmentse, ő hajtotta végre a halálos ítéletet. Tanár- és hadnagytársa, Pálffy Antal, a hadbírósági tárgyaláson karakánul védelmezte Nemes Károlyt. A Szoboszlai-kirakatperben 11 embert végeztek ki, köztük Dr. Kónya Istvánt. Moyses Márton Kincses Előd osztálytársa volt, 1959-ben érettségiztek. 1956 őszén nem tudták, hogy miért került osztályunkba Moyses Márton. Csak a rendszerváltozás után tudták meg azt, hogy Kozma Béla igazgató embermentő akciójáról volt szó. Moyses ugyanis Magyarországra próbált szökni azért, hogy harcoljon a magyar forradalomban. 1960-ban, elsőéves egyetemistaként Kincses Előd Emese húgával egy előadóteremben ültek, amikor mindenki szeme láttára elhurcolta Moysest a Szekuritáté. A politikai foglyokat 1964-ben amerikai nyomásra kiengedték, de ő csak 1967-ban szabadult. Szabadulása után tovább üldözték, nem kapott megfelelő állást, kitűnő képességei ellenére nem tanulhatott tovább. A rendszer elleni tiltakozásként 1970-ben a brassói RKP-székház előtt felgyújtotta magát. A felületes kórházi ellátás következtében az égési sérülésekbe belepusztult. Visky Árpád színművészt sokan ismerték és elismerték rendkívüli tehetségét. A sepsiszentgyörgyi színházhoz került, összeszólalkozott két szekus tiszttel. Ezért államellenes izgatásért öt évre ítélték, másfél év után kegyelemmel szabadult. Többet nem engedték színpadra, 1986. január 12-én a városszéli erdőben felakasztva találták. Azóta is kérdéses: önkezével vetett véget életének vagy idegenkezűség is közrejátszott? Hegyi Lajos matematikus 1989. december 22-én a marosvásárhelyi Grand Szálló előtti gyilkos sortűz egyik halálos áldozata volt. Ismerői szerint egy rendkívüli tehetségű fiatalembert pusztítottak el a román hadsereg golyói. A gyilkos sortüzet parancsoló Cojocaru tábornok azóta sem felel a hat halottért. Ugyanúgy nem tesz semmit felelősségre vonásáért a(z) (i)gazságszolgáltatás, mint ahogy 1990. fekete márciusa miatt sem. Ez a helyzet felveti a politika, az RMDSZ felelősségét is! Hogyan lehetséges az, hogy a hét halottal járó bukaresti bányászjárásért és az 1989 decemberi sortűzért folyik a büntető eljárás, a marosvásárhelyi gyilkos sortűzért nem felel senki? Toszó Árpád mérnök 1954-ben érettségizett. Temesváron, 1989-ben, Tőkés László közeli munkatársa és védelmezője volt, ezért a szekuritáté célkeresztjébe került. A fordulat után pedig határozottan követelte anyanyelvi jogainkat, iskoláinkat, a temesvári sortüzek felelőseinek megbüntetését. Azért, hogy elhallgattassák, 1990 május végén tőrbe csalták és félholtra verték. Egy hónapra rá Budapestre került a Honvéd kórházba. Külső kényszerítő körülmények miatt felesége hazaszállította Temesvárra, ahol barátai szerint gyanús körülmények között, 1992 júniusában meghalt. A mártírok megérdemelnék azt, hogy az iskolánk udvarán vagy a Bolyaiak szobra mellett egy, a nevükkel megjelölt kopjafa őrizze emléküket. /Kincses Előd: Az iskola mártírjai. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./

A Studium Alapítvány sikeres nyitóünnepsége
Béres András professzor az idei kitüntetett A Budapest Bár fergetes koncertet adott
A marosvásárhelyi Kultúrpalotában tartott Studium jótékonysági és díjátadó esttel vette kezdetét a VIII. Egészségügyi Menedzserképző Konferencia, amely három napon át különbő szakosztályokban (fogorvosi, gyógyszerészeti, egészségügyi szolgáltatások és egészségügyi infrastruktúra, rezidens orvosok) járja körül a helyi, magyarországi és külföldi példák bemutatásával a romániai egészségügy időszerű problémáit, s keresi ezekre a megoldási lehetőségeket.
A nyitórendezvényen dr. Béres Andrásnak, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem professzor emeritusának dr. Vass Levente, a szervező Studium Alapítvány alelnöke adta át a Miskolczy Dezső- emlékérmet és díjat.
Az alapítvány immár évek óta a marosvásárhelyi állami magyar felsőoktatás fejlesztésében jelentős szerepet vállaló személyeknek adományozza ezt a díjat. Az idei kitüntetett tevékenységét dr. Balási András, a Művészeti Egyetem rektorhelyettese, az Alapítvány kurátora méltatta.
Béres professzor a romániai magyar felsőoktatás és az előadóművészet terén kifejtett tevékenységéért; a gyakornokságtól a doktorátusvezető professzorságig vezető töretlen egyetemi karrieréért, oktatáspolitikai, sikeres színházigazgatói, alapítványi és intézményépítő tevékenységéért; az önálló magyar tagozat, majd az önálló magyar művészeti kar létrehozása és megtartása érdekében végzett több évtizedes munkájával érdemelte ki az elismerést – hangzott el a rektorhelyettes laudációjában. Rektorként egy öregedő, betegeskedő intézményből a szó legszebb értelmében virágzó egyetemet varázsolt. Köszönjük, hogy a mai napig sem engedte el kicsi intézményünk törékeny kezét – tette hozzá Balási professzor.
– Én alapvetően a művészeti oktatás terén dolgoztam, és ezen a téren értem el olyan eredményeket, amelyek láthatók. Az a tény, hogy egy híres orvosprofesszor nevét viselő emléklappal tüntettek ki, számomra azt jelenti, hogy mindaz, amit a művészeti oktatás építésének a terén teszünk, annak hatása van az egyetemi élet, az erdélyi magyar kulturális élet más területeire is. Különleges élmény, hogy egy ilyen teremben, ilyen közönség előtt vehettem át a díjat – mondott köszönetet dr. Béres András az elismerésért.
A díjátadást megelőzően a Kultúrpalotát megtöltő közönség egy összefoglalót hallgathatott meg az állami magyar felsőoktatás támogatását, az európai szintű szakmai képzést felvállaló Studium Alapítvány igen gazdag, a felsőoktatás szinte minden területét átfogó tevékenységéről, aminek nyomán elnyerték a Nemzeti Jelentőségű Intézmény címet, s a Magyar termék nagydíjat is.
Amint azt Szabadi Nóra, az est házigazdája bejelentette, a jótékonysági esten 30.500 lej gyűlt össze a Bolyai Farkas Elméleti Líceum és a Marosvásárhelyi Református Kollégium didaktikai eszközeinek felújítására.
Az est fénypontja az egyre népszerűbbé váló Budapest Bár zenekar fellépése volt, akik valódi örömzenét játszottak minden korosztály számára. Műsorukban cigányzenei kísérettel ismert slágerek, táncdalok, kuplék, szimfonikus zeneművek hangzottak el, s a Farkas Róbert vezette zenekar (Farkas Mihály és Richárd, Ökrös Károly, Kisvári Ferenc) négy kiváló énekese, Németh Juci, Frenk, Keleti András és Szűcs Krisztián is fellépett. A koncertet a közönség a megérdemelt vastapssal jutalmazta.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)

Szent László ünnepe Nagyváradon
Jubileumi kiállítással, koszorúzással, valamint Sebestyén Márta és Andrejszki Judit régi és népzenei koncertjével vette kezdetét csütörtökön délután Nagyváradon a vasárnap estig tartó Szent László Napok, a partiumi megyeszékhely immár másodjára megszervezett magyar rendezvénysorozata.
A rendezésben aktív szerepet vállaló Partiumi Keresztény Egyetem épp a fesztiválra időzítette az Alkalmazott víziók című kiállításának megnyitóját, amelynek keretében a felsőoktatási intézet reklámgrafika szakának professzora, Ujvárossy László átvehette a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést. A képzőművész a váradi egyetemen végzett munkájáért és az erdélyi kortárs művészeti életben betöltött meghatározó szerepéért részesült az elismerésben.
Kerékpáron melegítettek
Noha a fesztivált csupán csütörtökön kora este nyitották meg, szerdán már biciklitúrával melegítettek, a szakadó eső ellenére mintegy harmincan tekertek át a határ másik oldalán, Nagyváradtól mintegy húsz kilométerre található Biharkeresztesre, hogy ott is megkoszorúzzák a partiumi megyeszékhelyt alapító lovagkirály szobrát.
A programmal nem csupán Szent László emlékének adóztak a résztvevők, a határon átívelő összefogást is népszerűsítették, ugyanakkor a környezettudatos életstílust, a mozgás fontosságát hangsúlyozták. Utóbbira a teljes fesztivál ideje alatt nagy hangsúlyt fektetnek, de Zatykó Gyula főszervező tájékoztatása szerint fontos pillére még a rendezvénynek az önkéntesség és a karitatív tevékenységek népszerűsítése is.
Koncertcsemege a Rhédey-kertben
„Igazából nem tudnék egyetlen programot sem kiemelni, hiszen mind a mi gyermekünk, mindegyiket szeretjük” – szögezte le lapunknak Zatykó. Hozzátette, a legnagyobb tömegre természetesen a Rhédey-kertben (Bălcescu park) tartandó esti koncerteken számítanak. Idén ráadásul a partiumi megyeszékhely szülöttje, az Amerikai Egyesült Államokban is elismert blueszenész, A. G. Weinberger is közönség elé lép a Hobo Blues Band és a P-Mobil basszusgitárosaként rocktörténelmet író Póka Egon mellett.
Weinberger külön dallal is készült a hazai zenélésre: a Váradi Blues című nóta a fesztivál közösségi oldalán már meghallgatható, és várhatóan a pénteken 19 órakor kezdő koncerten is elhangzik. A pénteki bluesest ezzel még nem ér véget, 21 órától a magyar blueszene ikonikus alakja, Deák Bill Gyula koncertezik.
Szombaton az alternatív zenéé lesz a főszerep, 21 órától a magyarországi Quimby együttes lép fel. Vasárnap 19 órakor a Hot Jazz Banddel dzsesszre vált a fesztivál, majd 21 órától a nagy népszerűségnek örvendő Budapest Bár lép színpadra. A Farkas Róbert által alapított zenekar több neves magyarországi előadóval kiegészülve lép fel a váradi színpadon.
Negyvenezer résztvevőre számítanak
A nagykoncertek sikerén kívül Zatykó Gyula szerint a Nagyváradról elszármazottak szombat déli találkozója is népszerűnek bizonyulhat, ezt a Moszkva Gardenben (volt Promesse-kert) tartják. Szombaton 17 órától a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében Ugron Zsolna Erdélyi menyegző című könyvének bemutatója is többeket vonzhat, hiszen az egyik meghívott beszélgetőpartner Orbán Viktorné Lévai Anikó lesz.
Összességében a főszervező a tavalyihoz hasonló méltóságteljes ünneplésre és mintegy 40 ezer részvevőre számít. Elmondta, bár a szervezés során akadtak nehézségek, megérte dolgozni, és reméli, hogy azok is rájönnek a Szent László Napok jelentőségére, akik eddig rossz szemmel tekintettek a rendezvénysorozatra.
Vásárhelyi-Nyemec Réka. Krónika (Kolozsvár)

A magyar zenei élet legnagyobbjai a Kolozsvári Magyar Napokon
Az idén hetedjére megszervezendő Kolozsvári Magyar Napok zenei nagyszínpadán a magyar könnyűzene legismertebb alakjai lépnek fel, hogy együtt ünnepeljék a Főtérre sereglő érdeklődőkkel a 700 éves kincses várost.
Amint azt a rutinosabb fesztiválozók már megszokhatták, augusztus 16-ától (keddtől) teljes gőzzel üzemelni kezd a Főtéren felállított nagyszínpad. Elsőként (19.30-tól) a Kolozsvári Knock Out csap a húrok közé, mely az ízig-vérig erdélyi rockzenéjének köszönhetően igen hamar az országrész egyik legismertebb bandájává nőtte ki magát. Őket követi a Nagy Feró által vezetett Beatrice zenekar (21.00 órától), melyet nem kell bemutatnunk a magyar rockzenében kicsit is jártas közönségnek, hiszen tavaly nyáron a legtöbbet koncertező zenekar volt Magyarországon és a határon túl.
Augusztus 17-én ismét erdélyi zenészekkel találkozhat elsőként a közönség, hiszen 19.00 órától a Bagossy Brothers Company lép színpadra. A 2013 májusában alakult zenekar rövid idő leforgása alatt lett Erdély egyik legismertebb és legnépszerűbb fiúbandája, azóta pedig a hazai és magyarországi fesztiválok rendszeres fellépőivé váltak. A Budapest Bár és meghívottaik első alkalommal lépnek fel a Kolozsvári Magyar Napokon, szintén augusztus 17-én. A Farkas Róbert alapította zenekar régi klasszikusok feldolgozásával és az autentikus cigányzene újragondolásával vált ismertté és a minőségi magyar zene egyik kiemelkedő képviselőjévé. Ezen az estén a zenekarral régi kedvencek lépnek fel – például Szűcs Krisztián a Heaven Street Sevenből, Mező Misi a Magna Cum Laude zenekarból, Frenk (azaz Torma Gábor) pedig a Hiperkarmából.
Augusztus 18-án ismét megszervezik az immár hagyományosnak számító Szent István-napi Néptáncgálát, majd 21.00 órától a Zenevonat Szuperprodukcióra kerül sor az LGT sztárjaival. A műsorban három eredeti LGT-tag (Somló Tamás, Karácsony János és Solti János), valamint a fiatal generáció egyik méltó képviselője, Heincz Gábor Biga gitáros-énekes játssza a legismertebb LGT-számokat az Abrakazabra zenekar kíséretével.
Augusztus 19-én a 700 éves Kolozsvárt ünnepelhetik a Főtérre látogatók: a 21.00 órától kezdődő gálaműsor után a Hunyadi László című operát mutatják be a nagyszínpadon, majd 23.00 órától a Szent Mihály-templom falán látványos videomapping (vetítés) lesz látható. A jubileumi ünnepet számos program egészíti ki, ezekről a későbbiekben tájékoztatnak a szervezők.
Nemzeti ünnepünkön, augusztus 20-án 21 órától a magyar könnyűzene talán legismertebb előadója, a számos zenei stílusban megmutatkozó Ákos lép színpadra, aki együttesével kilenc magyar és egy angol, szólistaként pedig tizennyolc magyar és hat angol nyelvű albumot készített. A magyar nyelvű kiadványai többsége aranylemez lett, de több platina is van köztük.
A Kolozsvári Magyar Napok zárógálájára vasárnap 20 órától kerül sor, ezt követően pedig, 21.00 órától az Omega együttes csap a húrok közé. A zenekar fellépéseire már a 70-es évek óta jellemző volt a különleges látványvilág, a 90-es évek hatalmas stadionkoncertjei után pedig az elmúlt évtizedben előtérbe kerültek azok a városi rendezvények, amelyeken az Omega-koncert valóságos népünnepéllyé vált. Így lesz ez augusztus 21-én Kolozsváron is, a főtéri emblematikus helyszínen, ahova először jut el az Omega együttes.
A zenei kínálat nem merül ki csak a főtéri koncertprogramban, hiszen a rendezvény további két helyszínén (a Farkas és a Fogoly utcákban) szintén színpadok működnek majd. Hamarosan – várhatóan a hétvégén – elindul a Magyarnapok.ro honlap, ahol folyamatosan frissülő tartalommal szolgálnak a szervezők.
Krónika (Kolozsvár)

„A cél, hogy népszerűsítsük értékeinket…”
… hangzott el április 29-én, Sármási Bocskai János legújabb könyvének bemutatóján a marosvásárhelyi Kobak könyvesboltban. A kortárs író és nem utolsósorban rádiós műsorvezető válaszolt néhány kérdésünkre.
– Amint azt már tudjuk, ez az ötödik megjelent könyved. Mi adta az ihletet a történet megírásához?
– Az előző kötetek bemutatóin jött az igény, hogy különböző vidékekre utazzunk, és akkor úgy döntöttem, belekezdek egy olyan sorozatba, ahol a főszereplő utazhat a régiókba.
– A könyv valós eseményeken alapul, vagy fiktív történet?
– Valós, ugyanúgy, ahogy a helyszínek is. Minden reális benne. Ha az illető elmegy az adott helyszínre, mindent úgy talál, ahogy le van írva.
– A címben szereplő alliteráció véletlenszerű vagy tudatos választás, illetve van-e szerepe?
– Tudatosan választottam, mert így jobban megjegyezhető a gyerekek számára, mint például az, hogy Érdeklődő Kálmi utazása vagy bármi egyéb.
– Ennek az írásnak ki a célközönsége?
– Ennek is, mint az összes többi könyvemnek, az általános iskolák alsó tagozata, bár lehet, hogy érthetőbb egy felső tagozatos számára az adatok mennyisége miatt.
– Észrevettük, hogy minden eddig megjelent könyved Erdélyben játszódik. Miért ragaszkodsz mindig a hazai terephez?
– A célom az, hogy népszerűsítsük értékeinket, őseink hagyatékait, hiszen rengeteg van belőlük, ugyanakkor kötelességemnek érzem továbbadni a következő generációnak.
– Hiányosnak érzed-e a kortárs hazai irodalmat?
– Olyan szempontból érzem hiányosnak, hogy keveset írnak a régi dolgokról, inkább a mai trendeket követik.
– Tervezel-e a könyvednek folytatást, számíthatunk esetleg sorozatra?
– Természetesen igen, ugyanaz a gyerek, Kíváncsi Kálmi élményeiről olvashatunk majd.
Köszönjük tehát Sármási Bocskai Jánosnak, hogy egy újabb kalandos történettel gazdagította a kortárs erdélyi irodalmat, valamint Trombitás Jánosnak, a Bookyard Könyvkiadó cégtulajdonosának, hogy lehetővé tette a könyv megjelenését.
A Kíváncsi Kálmi kalandjait a marosvásárhelyi Kobak könyvesboltban találják meg a kedves érdeklődők.
Szerkesztette Farkas Róbert, 6. osztályos tanuló / Népújság (Marosvásárhely)