Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1996. március 9.
Göncz Árpád köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét adományozta Tompa Miklós rendezőnek és színészpedagógusnak a marosvásárhelyi Székely Színház megalapításának 50. évfordulója alkalmából. Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter Farkas Ibolya, Győrffy András, Kárp György, Lőrinczy Ilona, Mózes Erzsébet, Szabó Duci és Tamás Ferenc színművészeket, továbbá Kincses Elemér rendezőt és Nagy Sándor kellékest a Pro Cultura Hungarica emlékplakettel tüntette ki. Az emlékplaketteket és a kitüntetést márc. 9-én Marosvásárhelyen Inkei Péter helyettes államtitkár adja át. /50 éves a Székely Színház Kitüntetések az évforduló alkalmából. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./
1999. február 26.
Sebestyén Spielmann Mihály mentette meg a Kemény Zsigmond Társaság /Marosvásárhely/ febr. 23-i ülését. A meghívott előadó, Ormos Mára magyarországi történész ugyanis az időjárási viszonyok miatt nem tudott eljönni. Előadása Trianonról szólt volna. Helyette vállalta az előadást Sebestyén Spielmann Mihály. Farkas Ibolya színésznő Reményik Sándor Eredj, ha tudsz című versét szavalta el, majd Jánosházy György költő átadta a társaság által meghirdetett diákpályázat nyerteseinek a díjakat. /Lokodi Imre: Kemény Zsigmond Társaság. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./
2000. szeptember 23.
Szept. 23-án Kemény János-emlékplakettet avatnak Szászrégenben az Ifjúsági Klub (volt bálház) falán. A mecénás író, a helikonisták marosvécsi házigazdája tiszteletére elhelyezett plakettet Baróthi Ádám szobrászművész készítette. Az ünnepi esemény alkalmával irodalmi rendezvényen idézik fel a klubban Kemény János alakját, életművét. Az íróról Sebestyén Mihály történész beszél a Kemény János Művelődési Társaság szervezte ünnepségen, közreműködnek marosvásárhelyi színművészek - Farkas Ibolya, Kilyén Ilka, Kozsik József és Kozsik Ildikó - valamint a Kővirág együttes. /Kemény János-megemlékezés Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./
2001. december 30.
"December 8-án felszentelték a csíkszeredai Segítő Mária Katolikus Líceum új kollégium-épületét. Az ünnepségen jelen volt dr. Jakubinyi György érsek, Bálint Lajos nyugalmazott érsek, Tamás József segédpüspök, Szász János, a főegyházmegyei Caritas igazgatója, dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere, Sógor Csaba Hargita megyei szenátor, Kálmán Ungvári Zsófia megyei főtanfelügyelő, Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. Farkas Ibolya, a Segítő Mária Líceum igazgatója köszöntötte az összegyűlteket. Barth Ottó, a főegyházmegye gazdasági igazgatója ismertette az immár 10 éve újrainduló líceum ezen épületének történetét. 1992 novemberében vásárolták meg a város központjában az elkezdett, eredetileg sportlétesítménynek tervezett épületet, majd később a mellette lévő üres telket. 1997 óta az épület egy részében már működik a bentlakás. Jelenleg a líceum 236 diákja közül 81-en laknak a kollégiumban. Bentlakásnak, ebédlőnek, tanuló- és multifunkcionális termeknek, kápolnának is helyet biztosít a létesítmény. A pénzt külföldi adományokból, helyi támogatók, közöttük a Hargita és a Wass Albert Alapítvány segítségével valamint az érsekség tartalékaiból biztosították. /Csúcs Mária: Hivatás és feladat: a jövő egyik szellemi fellegvárává válni. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 30./"
2002. március 14.
Sikeres volt a Nyitott kapuk ötlete: márc. 9-10-én sokan voltak kíváncsiak a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem műhelytitkaira. A magyar tagozat bemutatkozásán állni is alig lehetett a Stúdió Színházban, annyi volt az érdeklődő. A tájékozódást Ungvári Zrínyi Ildikó tanárnő ismertetője és információgazdag szórólapok segítették. A másodév Killár K. Katalin tanárnő irányításával készült fel a színészmesterség, Csíky Csaba vezetésével a zenés mesterség vizsgára. Farkas Ibolya osztálya, a harmadév, Kovács Levente irányításával dolgozta ki a színészmesterség vizsgaanyagát. /N. M. K.: Tömegvonzó Nyitott kapuk. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 14./
2002. június 30.
Június 8-án ballagtak a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Líceum hetedik végzős évfolyamának diákjai. Kacsó Márta és Bálint Csilla osztályfőnökök vezetésével a teológia-filológia és a biológia-kémia osztály 45 végzős diákja ballagott. Farkas Ibolya igazgatónő mondott beszédet, majd Jakubinyi György érsek köszöntötte a végzős diákokat. A hagyományokhoz híven az ünnepség résztvevői megkoszorúzták az iskolaépíttető Majláth Gusztáv Károly püspök és Márton Áron püspök szobrát. /Csúcs Mária: Mária segítségével. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 30./
2003. szeptember 28.
"Csíkszeredán a Segítő Mária Líceumban 306 diák kezdte el tanulmányait. A katolikus líceumban a fiatalokat Farkas Ibolya igazgatónő köszöntötte. Az osztályfőnöki órát a Tamás József püspök által celebrált Veni Sancte szentmise követte. Az egyház visszakapta az 1948-ban államosított csíkszeredai gimnázium épületét. Az 1989-es változásokat követően újraalakuló Segítő Mária Római Katolikus Teológiai Líceum mostanig az épületben csupán "bérlőként" és az állami Márton Áron Gimnázium vezetőségének jóvoltából használhatott tantermeket. A birtokviszony ezentúl megfordul. /Csúcs Mária: Új kihívások küszöbén. Tanévkezdés a csíkszeredai Segítő Mária Líceumban. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 28./"
2003. november 20.
"Farkas Ibolya színművésznő /Marosvásárhely/ a napokban doktori címet szerzett. Dolgozata, amely dr. Ion Tobosaru professzor irányításával készült, a bukaresti Ion Luca Caragiale Színművészeti és Filmművészeti Egyetemen summa cum laudae minősítést szerzett. Farkas Ibolya az első romániai magyar "gyakorló színész", aki megszerezte a doktori címet. Négy évtizedes sikeres színésznői múlt áll mögötte. 1989 után kérték fel, hogy tanítson a Színművészeti Egyetemen. Kutatási területe a színház, dolgozatának címe A művészi igazság keresése a színész alkotómunkájában. /Bodolai Gyöngyi: Disszertáció a művészi igazságkeresésről. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 20./"
2003. november 24.
"Nov. 22-én A rendezés művészete című színháztudományi konferenciának adott otthont a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem. Román és magyar nyelven folytak az előadások, melyek a színháztudomány majd minden területét lefedték. A magyar nyelvű előadásokon a rendezésről neves előadók beszéltek: dr. Gajdó Tamás, a budapesti Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársa, Kovács Levente, a Színművészeti Egyetem tagozatvezető tanára, Egyed Emese (Babes- Bolyai Tudományegyetem) a XIX, dr. Ungvári Zrínyi Ildikó (MSZE) , János-Szatmári Szabolcs (Partiumi Keresztény Egyetem), Tar Gabriella (doktorandus, BBTE), dr. Farkas Ibolya (MSZE), Ilyés István (doktorandus, BBTE), Balási András (MSZE), Bartha Katalin (doktorandus, BBTE) a korai Makrancos hölgy-előadásokkal foglalkozott, míg Gyéresi Júlia (MSZE), Killár Katalin (MSZE), Papp Éva (MSZE), Selyem Ildikó (MSZE) és dr. Béres András (MSZE). Könyvbemutatóra is sor került: dr. Béres András Kincses Elemér Csatorna című drámakötetét, dr. Lázok János és dr. Cristian Stamatoiu a Symbolon című folyóirat 2003/1-es számát ismertette. /Nagy Botond: Tudományos ülésszak a rendezés művészetéről. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./"
2004. november 24.
Nov. 20-án Bonyhán a tanfelügyelőség és a Tanítók Háza kezdeményezésére emlékeztek arra, hogy 250 éve jelent meg a helység egykori híres nagyasszonya, Árva Bethlen Kata Önéletírása. A Soós Katalin szaktanfelügyelő szervezte rangos megemlékezésen alig lehetett beférni a Kis-Küküllő Alapítvány igyekezete nyomán létesült szórvány oktatási központba. Dr. Kakassy Sándor, a Kis-Küküllő Alapítvány elnöke előadását a bonyhai általános iskolások műsora előzte meg. Árva Bethlen Kata települése a magyar kultúra fellegvára volt hosszú időn keresztül, most meg a környéken végveszélyben a magyar anyanyelvi oktatás, figyelmeztetett az előadó. A rendezvény legmaradandóbb élményét Farkas Ibolya színművésznő nyújtotta, aki huszonöt évvel ezelőtt játszotta nagy sikerrel itthon és szerte Nyugat-Európában Kocsis István Árva Bethlen Katáról írt monodrámáját. Most tömörített változatban szólaltatta meg az író veretes szavait. Ezen a napon megnyílt Kolumbán Kántor Zita Bonyhán született fiatal marosvásárhelyi textilművésznő kiállítása. A pedagógusvendégek megismerkedhettek a bonyhai általános iskola nemrég felavatott dokumentációs központjával. /N. M. K.: Árva Bethlen Katára emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./
2006. március 20.
Kerekasztal-beszélgetéssel zárult március 19-én a marosvásárhelyi Interetnikai Színházi Fesztivál. A Kisebbségi Hivatalt képviselő Zsehránszky István színikritikus vezette a megbeszélést, amelyen erdélyi román és magyar színházigazgatók a társulatok sajátos gondjait tárták a hallgatóság elé. A résztvevők egyetértettek abban: a politika dolga körülírni, jogi szempontból rendezni a kétnyelvű színházak jogállásából eredő problémákat. A marosvásárhelyi színház részéről Kiss Éva Evelyn irodalmi titkár jelezte: a Tompa Miklós Társulatot jövőbeni lehetséges játszóhelyek felkutatása foglalkoztatja, a Nemzeti Színházban ugyanis idő- és pénzigényes javításba kezdtek. Farkas Ibolya színművésznő úgy vélte, egy színművészeti egyetemmel rendelkező városnak saját, és nem vándorfesztivállal kellene rendelkeznie. Béres László, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház igazgató-rendezője emlékeztetett rá: 2001-ben ők vállalták a kisebbségi színházak találkozójának megszervezését. /Gergely Edit, Lokodi Imre: Lezárult a marosvásárhelyi Interetnikai Színházi Fesztivál. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./
2006. május 20.
Másfél évtizede indult újra Csíkszeredában a katolikus oktatás több mint negyven év kényszerszünet után – hangzott el a Segítő Mária Gimnázium jubileumi ünnepségén. Farkas Ibolya igazgatónő szerint az ugartörés nehéz munkája megtörtént. Míg az 1991–92-es tanévben csupán három kilencedik osztály indult, jelenleg 395 diák tanul a Segítő Mária Gimnáziumban. A jubileumi ünnepség május 18–21. között zajló programja betekintést nyújt a katolikus iskola életébe. Dr. Jakubinyi György érsek előadás tartott az időszámításról. Az iskolában az ünnepi műsorban palotás tánc is volt. A diákok tudományos ülésszaka mellett a sportrendezvények zajlottak. /Székely Judith: Katolikus oktatás Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./
2006. július 11.
Baróti László-Sándor, a gyulafehérvári Gr. Majláth Gusztáv Károly Katolikus Gimnázium, közismertebb nevén a kisszeminárium eddigi igazgatója váltja fel tisztségében Farkas Ibolya szociális testvért a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium élén – olvasható a dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek körlevelében. /Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium – Igazgatóváltás. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./
2006. szeptember 6.
A bevált igazgatói és adminisztrációs teendők továbbvitelével kívánja folytatni korábbi igazgató tevékenységét Tamás Levente, a Csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium újonnan kinevezett igazgatója. Tamás Leventét, a kilenc éve a Márton Áron Gimnáziumban tanító földrajztanárt kérték fel az igazgatói állás betöltésére. Farkas Ibolya korábbi igazgató pedig rendi kötelezettségeinek eleget téve egy időre Amerikába utazik. Az új tanévben az iskola jelenleg 425 diákot tart számon, de még zajlanak a különbözeti vizsgák. Tizenöt osztállyal, négy alsó és tizenegy felső tagozatos osztállyal indul a tanév. /Antal Ildikó: Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium. Új igazgató az iskola élén. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./
2006. november 28.
November 25-26-án Marosvásárhelyen, a Színművészeti Egyetem színháztudományi konferenciát szervezett. Három szekció előadásai zajlottak párhuzamosan: az A szekció a román és francia nyelvű előadásokat jelentette, magyar (valamint angol) nyelvűeket pedig a B és a C szekció. A kínálat gazdagnak és változatosnak bizonyult, elméleti és gyakorlati kérdésekkel is foglalkoztak a jelenlevők. Témakörök: Intézmény és identitás, Nonkonformizmus és intézmény, illetve Színházesztétika és ideológia. A felszólalók között volt a magyarországiak mellett János Szabolcs (Nagyvárad, PKE) és Ungvári Z. Ildikó (Marosvásárhely, SZE). A C szekció témakörei: Intézmény és képzés, A kortárs dramaturgia kérdései és Kortárs színház: élmény és intézmény. Az előadók között volt többek között Hatházi András, Bodó Márta és Egyed Emese (Kolozsvár, BBTE), Kovács Levente, Killár Kovács Katalin, Gyéresi Júlia, Budaházi Attila, Albert Mária, Farkas Ibolya, Balási András és Csiky Csabat (Marosvásárhely, SZE). A színházi intézményekről és egyetemi reformokról szóló kerekasztal-beszélgetéssel zárult a sikeresnek bizonyult színháztudományi konferencia. Az elhangzott összes előadás olvasható lesz az intézmény Symbolon című színháztudományi folyóiratának következő számában. /Nagy Botond: Színháztudományi konferencia a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./
2007. március 13.
A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen hagyománynak számít az évente megrendezett Nyitott kapuk elnevezésű eseménysorozat. „A rendezvény célja, hogy a középiskolások körében népszerűsítse az egyetemet, a tananyagot, és jelentkezőket toborozzon” – mondta el Farkas Ibolya színészmesterség-tanár. /Antal Erika: Nyitott kapuk a színin. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./
2007. május 11.
William Shakespeare Windsori víg nők című vígjátékát mutatja be május 11-én a Kolozsvár Állami Magyar Színház Keresztes Attila rendezésében. A közelmúltban végzett fiatal színművészek játszanak Az embergyűlölő, avagy Bohóc ez, vagy beteg? című előadásban, amelyet május 11-én mutat be a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. “A Molière-mű mondanivalója ma is aktuális, ezért esett rá a választás” – mondta Farkas Ibolya rendező. /Gyűlöletek és magányok. Shakespeare Kolozsváron, Molière Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./
2008. május 28.
Ötvennyolcadik végzős évfolyamát búcsúztatja a május 30-i ballagási ünnepség alkalmával a marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem. A pályakezdő színész-, bábszínész-, teatrológus, zenepedagógus és magiszteri hallgatók kicsengetésével egybekötve az erdélyi színjátszás három, ötven éve folyamatosan a pályán lévő művészeket tüntet ki aranydiplomával az egyetem. A Színházművészeti Egyetemen júniusban diplomázik az utolsó, négyéves képzésben részt vevő színészosztály, párhuzamosan az első, hároméves tanulmányait záró évfolyammal. Dr. Kovács Levente negyedéves osztályából négy lány és nyolc fiú, dr. Farkas Ibolya harmadéves osztályából öt lány és hét fiú lép idén nyáron a színészi pályára. A 2003-ban elindított bábművészet szakirányon a második évfolyam végez, a hat diák osztályvezető tanára a négy év alatt dr. B. Fülöp Erzsébet volt. Teatrológia szakon hét harmadéves készül diplomázni. Egyszerre fejezi be tanulmányait az egyetem Zeneművészeti Karának első két évfolyama, a harmad- és negyedéves zenepedagógia szakosok, összesen huszonegyen. Idén kapja meg diplomáját a magiszteri képzésben Beszéd és nyelv az előadóművészetekben szakon tanuló első évfolyam is, velük együtt ebben az évben hetvenkét utolsó éves diák készül a ballagásra az egyetem magyar tannyelvű osztályaiban. A végzősök közül sokan visszatérnek ősszel a Köteles utcába: tanulmányaik folytatására az egyetem magiszteri vagy doktori iskolájában van lehetőség. Molnár Gizella, László Károly, Varga Vilmos – mindhárom művész az ötvenes években kapott színészdiplomát az akkor még Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet nevet viselő egyetemen. /B. Farkas Zsuzsanna: Diplomások és aranydiplomások. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 28./
2008. május 31.
Május 30-án volt a ballagás Marosvásárhelyen, a Színházművészeti Egyetemen. Dr. Gáspárik Attila rektor átadta a hatvankettedik évébe lépett egyetem ötven éve végzett és azóta színpadon lévő, egykori hallgatóinak az aranydiplomát: Molnár Gizella színművésznőnek, László Károly színművésznek. A harmadik kitüntetett, Varga Vilmos előadása miatt nem lehetett jelen, ő ősszel veszi át az oklevelet. Killár Kovács Katalin felolvasta az egykori és néhai tanárok, illetve az évtizedeken keresztül lelkiismeretes munkával ott dolgozó műszaki személyzethez tartozók névsorát. Csíky Boldizsár, a zenepedagógiai szak vezetője örömét fejezte ki, hogy Marosvásárhelyen is megszülethetett a felsőfokú zenei oktatás. A Színházművészeti Egyetemen idén júniusban diplomázik az utolsó, négyéves képzésben részt vevő színészosztály, párhuzamosan az első, hároméves tanulmányait záró évfolyammal. Dr. Kovács Levente negyedéves osztályából négy lány és nyolc fiú, dr. Farkas Ibolya harmadéves osztályából öt lány és hét fiú lép idén nyáron a színészi pályára. A 2003-ban elindított bábművészet szakirányon a második évfolyam végez. teatrológia szakon hét harmadéves készül diplomázni. Egyszerre fejezi be tanulmányait a zeneművészeti kar első két évfolyama, a harmad- és negyedéves zenepedagógia szakosok, összesen huszonegyen. Idén kapja meg diplomáját a magiszteri képzésben Beszéd és nyelv az előadóművészetekben szakon tanuló első évfolyam is, velük együtt ebben az évben hetvenkét utolsó éves diák készül a ballagásra az egyetem magyar tannyelvű osztályaiban. /Nagy Botond: Az új előadás kezdete… = Népújság (Marosvásárhely), máj. 31./
2008. október 2.
Október 1-jén volt az évnyitó ünnepségek a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetemen. Gáspárik Attila rektor vastaps kíséretében bejelentette: az idei tanévben Farkas Ibolya színművésznő 50. évadát, férje, Lohinszky Loránd színművész tanári pályájának 55. évét kezdi el. Velük együtt üdvözölte az újonnan érkezett egyetemi tanárokat is, közöttük a legfiatalabb, mindössze 24 éves Buta Árpádot. A Román Fejlesztési Bank hagyományt teremtett. Évről évre ösztöndíjjal jutalmazza a színis évfolyamelsőket is, a 2000 lejes díjat átadták Maior Ioana Claudia és Nagy Antal hallgatóknak. Gáspárik Attila jelezte, idén az országban elsőként díszlettervezői szak indul. /Nb. : „Merjünk a legjobbak lenni. ” Tanévnyitó ünnepség a Színházművészeti Egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./
2009. május 29.
Hetvenhat diákját búcsúztatja május 29-én Marosvásárhelyen a Színházművészeti Egyetem. A Színházművészeti Egyetem magyar tagozatán idén a színművészet, bábművészet és zenepedagógia alapképzési szakokon, illetve a Beszéd és nyelv az előadásművészetben mesterképzőn végez egy-egy évfolyam. Dr. Killár Kovács Katalin osztályában hét lány és hat fiú fejezi be hároméves színészi tanulmányait. Cojic Ildikó bábosztályában négy lány és egy fiú végez. A zenepedagógia szakról heten lépnek pályára. Dr. Gáspárik Attila rektor kezdeményezésére először tavaly került sor az ötven éve a színészi pályán levő művészek kitüntetésére. Aranydiplomát idén az 1958/59-es évfolyam három végzősének nyújt át az egyetem, mindhárman a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészei. Dr. Farkas Ibolya jelenleg is az egyetem tanára, az elsőéves színművészet mesterisek osztályvezetője, ebben az évadban Jon Fosse Alvás című darabjának előadásában láthatja a közönség. Mózes Erzsébet az Ingmar Bergman nyomán készült Dúl-fúl és elnémul című előadásban játszik. Makra Lajos legutóbb Székely János drámájában, a Caligula helytartójában lépett fel. /Ballagás 2009. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 29./
2009. június 29.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház nyerte a magyar színházak 21. kisvárdai fesztiváljának fődíját, amit a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium ajánlott fel. Az erdélyi társulat Tamási Áron Csoda című darabját játszotta a tíznapos rendezvényen, amelyen huszonöt társulat (romániai, szerbiai, szlovákiai, ukrajnai és hazai) lépett a zsűri és a közönség elé. A szakemberekből álló bírálóbizottság további hat előadást is díjazott, s elismerésben részesítette a Szabadkai Népszínház, az Újvidéki Színház, a kassai Thália Színház, a sepsiszentgyörgyi M Stúdió, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, valamint a temesvári Csíky Gergely Színház társulatát. Különdíjat kapott az Újvidéki Művészeti Akadémia és az Újvidéki Színház közös produkciója, Domokos István Tavasz mű darabja. A közönség díját a kassai teátrum Rostand Cyrano de Bergerac című előadása nyerte el. Életműdíjat kapott Farkas Ibolya, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, illetve Kovács Frigyes, a Szabadkai Népszínház színművésze. /Sepsiszentgyörgyi siker Kisvárdán. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 29./
2009. szeptember 8.
Anyagi gondokkal küzd, de előadásai színvonalából nem enged a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészeti igazgatóhelyettese, a Tompa Miklós Társulat vezetője, Kövesdy István rendező kifejtette, sajnos mostanában többet foglalkozik pénzügyekkel, mint a színházművészeti feladatokkal. A költségvetés nem a színházi évadhoz, hanem a naptári évhez kapcsolódik, ez nagyon megnehezíti a repertoár kialakítását, mert nem lehet tudni, hogy mennyit kapnak az előadásokra. 2009-ben produkciós költségre feleannyi pénz jutott, mint 2008-ban, és a válság miatt a 2010-es büdzsé sem biztató. Jelenleg kizárólag pályázati pénzekből, támogatásokból finanszírozhatják az előadások költségeit. A Székely Színház Egyesület még csak ezután próbálja megszólítani azokat, akik támogatnák a színházat. Az egyesület már jelentősen hozzájárult a Tanítónő című előadáshoz, amelyet először a Mikházi Csűrszínházban mutattak be a nyáron. A társulat ezzel a bemutatóval kezdi az évadot szeptember 11-én. A Tompa Miklós Társulatnak körülbelül 500 ezer lejre lenne szüksége ahhoz, hogy az új évadban a tervek szerint teljesítsenek. A korábbiakhoz hasonlóan az új évadban 6-7 bemutatóval készül a társulat. Kövesdy István rendezi a Bethlen című darabot, amelyet Závada Pál írt Móricz Erdély-trilógiája alapján. A marosvásárhelyi származású Bocsárdi Lászlót, a sepsiszentgyörgyi színház igazgatóját várják, aki Ödön von Horváth Mit csinál a kongresszus? című vígjátékát viszi majd színre. Farkas Ibolya színművészt életműdíjjal jutalmazták Kisvárdán. /Máthé Éva: Tompa Miklós Társulat: Nincs pénz neves meghívottakra. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./
2009. szeptember 17.
Temesváron szeptember 14-én megnyitották a Tiszti Kaszinó Pro Armia termében a resicabányai Farkas Ibolya naiv festő első temesvári tárlatát. Farkas Ibolya naiv festői pályafutása alig két éves, nyugdíjazása után kezdett festeni. Eddig tíz naiv festészeti kiállításon vett részt képeivel. /Pataki Zoltán: Naiv festő tárlata a Pro Armia galériában. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 17./
2010. február 23.
?Az ajtók (még) nem záródnak
Nyitott kapuk a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen
Lassan egyre több helyen nyílnak ki a kapuk, számos – amúgy a nagyközönség előtt zárt – intézmény válik látogathatóvá az év néhány, előre meghatározott napján. Nem képeznek kivételt ez alól a tanügyi intézmények sem, iskolák, avagy felsőfokú oktatással foglalkozók: a múlt hét végén (illetve ezen hét vége felé is) a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem szervezte-szervezi meg saját "kapuinak" kinyitását. Amúgy ez nem újöntetű dolog, a színi hagyományai közé tartozik már évek óta. Egyrészt az egyetemet népszerűsítendő, másrészt betekintést engedendő az átvitt és konkrét értelemben egyaránt jelen levő színfalak mögé: a diákelőadások elkészülésének, végigjátszásának világába. Olyan produkciókat, illetve jeleneteket tekinthetett meg a mélyen tisztelt, amelyekkel a Stúdió Színház színpadán valószínűleg nem találkozik: a másod- és harmadéves színészhallgatók előadásait, amelyek egyetemi vizsga tárgyát képezik, így nem is a nagyközönségnek, hanem a vizsgáztató grémiumnak készültek.
Szombat délután a másodévesek bemutatkozásával kezdődött a program: az egyetem 26-os termében Csehov-összeállítást láthatott a publikum dr. Farkas Ibolya irányító tanár rendezésében. Az előadást musical követte, az Egy szerelem három éjszakája című darabból láthattunk részleteket, amely egyben tisztelgés is volt Radnóti Miklós emléke előtt. Közreműködött dr. Csíki Csaba docens, Luca Kinga koreográfus és Ila Gábor egyetemi hallgató, korrepetitor. Irányító tanár: dr. Gáspárik Attila docens.
A műsor vasárnap délután a harmadévesek fellépésével folytatódott: a 39-es teremben a játszók, illetve dr. Balási András adjunktus fogadta a közönséget, a produkciót utóbbi rövid bevezető előadása előzte meg. A Szentivánéji álomról, illetve a szerzőről, Shakespeare-ről tartott értekezésében röviden vázolta fel a korabeli színjátszás és drámaszerzés körülményeit, jellegzetességeit, a mű cselekményét, de azt is megtudhattuk, hogy az első, magyar nyelven játszott előadásban Blaha Lujza lépett fel. A vígjátékból Nádas Péter fordításában adtak elő részleteket a játszók (irányító tanár: dr. Gáspárik Attila docens), ám ezzel nem értek véget a nyílt napok.
A hét végén további előadások várhatók mind az egyetemen, mind a Jazz & Blues Clubban, az intézmény várja további közönségét. Amely az eddigi előadások alkalmával is meglehetősen változatosnak bizonyult, hiszen a színi diáksága mellett az idősebb generációk képviselői, illetve más egyetemek diákjai is megtekintették a produkciókat, melyeket – dr. Balási András szavaival – részben az intézmény népszerűsítésének, de inkább a színfalak mögé való betekintés lehetőségének biztosítása okán szervezett az egyetem vezetősége.
Nagy Botond. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)
Nyitott kapuk a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen
Lassan egyre több helyen nyílnak ki a kapuk, számos – amúgy a nagyközönség előtt zárt – intézmény válik látogathatóvá az év néhány, előre meghatározott napján. Nem képeznek kivételt ez alól a tanügyi intézmények sem, iskolák, avagy felsőfokú oktatással foglalkozók: a múlt hét végén (illetve ezen hét vége felé is) a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem szervezte-szervezi meg saját "kapuinak" kinyitását. Amúgy ez nem újöntetű dolog, a színi hagyományai közé tartozik már évek óta. Egyrészt az egyetemet népszerűsítendő, másrészt betekintést engedendő az átvitt és konkrét értelemben egyaránt jelen levő színfalak mögé: a diákelőadások elkészülésének, végigjátszásának világába. Olyan produkciókat, illetve jeleneteket tekinthetett meg a mélyen tisztelt, amelyekkel a Stúdió Színház színpadán valószínűleg nem találkozik: a másod- és harmadéves színészhallgatók előadásait, amelyek egyetemi vizsga tárgyát képezik, így nem is a nagyközönségnek, hanem a vizsgáztató grémiumnak készültek.
Szombat délután a másodévesek bemutatkozásával kezdődött a program: az egyetem 26-os termében Csehov-összeállítást láthatott a publikum dr. Farkas Ibolya irányító tanár rendezésében. Az előadást musical követte, az Egy szerelem három éjszakája című darabból láthattunk részleteket, amely egyben tisztelgés is volt Radnóti Miklós emléke előtt. Közreműködött dr. Csíki Csaba docens, Luca Kinga koreográfus és Ila Gábor egyetemi hallgató, korrepetitor. Irányító tanár: dr. Gáspárik Attila docens.
A műsor vasárnap délután a harmadévesek fellépésével folytatódott: a 39-es teremben a játszók, illetve dr. Balási András adjunktus fogadta a közönséget, a produkciót utóbbi rövid bevezető előadása előzte meg. A Szentivánéji álomról, illetve a szerzőről, Shakespeare-ről tartott értekezésében röviden vázolta fel a korabeli színjátszás és drámaszerzés körülményeit, jellegzetességeit, a mű cselekményét, de azt is megtudhattuk, hogy az első, magyar nyelven játszott előadásban Blaha Lujza lépett fel. A vígjátékból Nádas Péter fordításában adtak elő részleteket a játszók (irányító tanár: dr. Gáspárik Attila docens), ám ezzel nem értek véget a nyílt napok.
A hét végén további előadások várhatók mind az egyetemen, mind a Jazz & Blues Clubban, az intézmény várja további közönségét. Amely az eddigi előadások alkalmával is meglehetősen változatosnak bizonyult, hiszen a színi diáksága mellett az idősebb generációk képviselői, illetve más egyetemek diákjai is megtekintették a produkciókat, melyeket – dr. Balási András szavaival – részben az intézmény népszerűsítésének, de inkább a színfalak mögé való betekintés lehetőségének biztosítása okán szervezett az egyetem vezetősége.
Nagy Botond. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)
2010. május 21.
Kicsengetési ünnepség a Művészeti Egyetemen
Május utolsó szombatján búcsúztatja végzőseit a Művészeti Egyetem. A hároméves alapképzést záró diákok mellett idén diplomázik az első, bolognai típusú mesterképzést végzett színészévfolyam. Az ünnepség főszereplői nemcsak a ballagók lesznek, hanem azok a színészek is, akiket a Szenátus Arany- és Ezüstoklevéllel tüntet ki.
Május 22-én, szombaton délelőtt 11 órakor hatvanadik alkalommal szólal meg a végzősöket búcsúztató csengő a Köteles utca 6. szám alatt. A magyar tanulmányi vonalon dr. Gáspárik Attila színészosztálya, dr. Kovács Levente rendezőosztálya, dr. Albert Mária teatrológiaosztálya és Makkai Gyöngyvér zenepedagógia osztálya zárja tanulmányait az alapképzésben. A színház tanszék végzősei ősztől a színész, rendező, valamint a kulturális menedzsment-teatrológia mesterképzőkön tanulhatnak tovább az egyetemen. Ballagnak a Beszéd és nyelv az előadásművészetben és a Kortárs rendezés mesteri végzősei is. Az egyetem életében először kerül sor mesterfokozatú színészosztály ballagására: dr. Farkas Ibolya és dr. Kovács Levente évfolyama két év magiszteri képzés, összesen öt év egyetem után kezdi el színészi pályafutását. A négy színésznőt és három férfiszínészt a marosvásárhelyi közönség az évad hátralévő heteiben még többször láthatja Az ördög, az Egy asszonygyilkos vallomása és a nemrég bemutatott Körtánc című előadásokban. A Stúdió színpadáról ősztől néhányan a határon innen, néhányan a határon túlra szerződnek, ki szerepmeghívásnak tesz eleget, ki főállású társulati tagként helyezkedik el.
Már hagyománnyá vált, hogy a május végi ünnepségen az egyetem korábbi hallgatói előtt is tiszteleg. 2008-ban a sepsiszentgyörgyi színház két nyugdíjas, de változatlanul aktív színészét, az 1957-ben diplomázott Molnár Gizellát és az 1958-ban diplomázott László Károlyt, valamint Varga Vilmos nagyváradi színészt, 2009-ben a marosvásárhelyi színház művészeit, az 1959-es évfolyam végzőseit, dr. Farkas Ibolyát, Mózes Erzsébetet és Makra Lajost tüntette ki az egyetem Aranyoklevéllel. Hivatásuk iránti hűségük, kitartó munkájuk példakép a pályakezdő fiatalok számára. Idén a Szenátus az 1960-as és az 1980-as évfolyamok jelenleg is aktív, kiemelkedő színészi teljesítményt felmutató művészei előtt tiszteleg az Arany- illetve Ezüstoklevelek átnyújtásával.
Az egyetem sok sikert kíván végzőseinek, szeretettel várja a kicsengetésen és az évadzáró előadásokon a hozzátartozókat, barátokat, nézőket!
Népújság (Marosvásárhely)
Május utolsó szombatján búcsúztatja végzőseit a Művészeti Egyetem. A hároméves alapképzést záró diákok mellett idén diplomázik az első, bolognai típusú mesterképzést végzett színészévfolyam. Az ünnepség főszereplői nemcsak a ballagók lesznek, hanem azok a színészek is, akiket a Szenátus Arany- és Ezüstoklevéllel tüntet ki.
Május 22-én, szombaton délelőtt 11 órakor hatvanadik alkalommal szólal meg a végzősöket búcsúztató csengő a Köteles utca 6. szám alatt. A magyar tanulmányi vonalon dr. Gáspárik Attila színészosztálya, dr. Kovács Levente rendezőosztálya, dr. Albert Mária teatrológiaosztálya és Makkai Gyöngyvér zenepedagógia osztálya zárja tanulmányait az alapképzésben. A színház tanszék végzősei ősztől a színész, rendező, valamint a kulturális menedzsment-teatrológia mesterképzőkön tanulhatnak tovább az egyetemen. Ballagnak a Beszéd és nyelv az előadásművészetben és a Kortárs rendezés mesteri végzősei is. Az egyetem életében először kerül sor mesterfokozatú színészosztály ballagására: dr. Farkas Ibolya és dr. Kovács Levente évfolyama két év magiszteri képzés, összesen öt év egyetem után kezdi el színészi pályafutását. A négy színésznőt és három férfiszínészt a marosvásárhelyi közönség az évad hátralévő heteiben még többször láthatja Az ördög, az Egy asszonygyilkos vallomása és a nemrég bemutatott Körtánc című előadásokban. A Stúdió színpadáról ősztől néhányan a határon innen, néhányan a határon túlra szerződnek, ki szerepmeghívásnak tesz eleget, ki főállású társulati tagként helyezkedik el.
Már hagyománnyá vált, hogy a május végi ünnepségen az egyetem korábbi hallgatói előtt is tiszteleg. 2008-ban a sepsiszentgyörgyi színház két nyugdíjas, de változatlanul aktív színészét, az 1957-ben diplomázott Molnár Gizellát és az 1958-ban diplomázott László Károlyt, valamint Varga Vilmos nagyváradi színészt, 2009-ben a marosvásárhelyi színház művészeit, az 1959-es évfolyam végzőseit, dr. Farkas Ibolyát, Mózes Erzsébetet és Makra Lajost tüntette ki az egyetem Aranyoklevéllel. Hivatásuk iránti hűségük, kitartó munkájuk példakép a pályakezdő fiatalok számára. Idén a Szenátus az 1960-as és az 1980-as évfolyamok jelenleg is aktív, kiemelkedő színészi teljesítményt felmutató művészei előtt tiszteleg az Arany- illetve Ezüstoklevelek átnyújtásával.
Az egyetem sok sikert kíván végzőseinek, szeretettel várja a kicsengetésen és az évadzáró előadásokon a hozzátartozókat, barátokat, nézőket!
Népújság (Marosvásárhely)
2010. június 8.
Évadzáró a Stúdió Színházban
A Stúdió Színházban idén is tartanak évadzáró napokat: június 11-13. között a mesteris évfolyamok előadásait tűzik műsorra, közülük néhányat utoljára.
A korábbi években kialakult szokáshoz híven a miniévad jellegű sorozat teremt alkalmat a végzősöknek elbúcsúzni a Köteles utcai közönségtől és az egymás utáni három estén, különböző szerepekben a lehető legtöbb oldalukról megmutatkozni színészként. Dr. Farkas Ibolya és dr. Kovács Levente végzős, másodéves magiszteris színészhallgatói – az első olyan színészévfolyam, amely három év alap- és két év magiszteri képzésben vett részt – Balikó Tamás rendezésében utolsó alkalommal játssza Molnár Ferenc Az ördög című darabját június 11- én, pénteken 19 órától. Másnap este a két magiszteri évfolyam közös előadása, Kovács Levente rendezése, az Egy asszonygyilkos vallomása című Békeffy-darab kerül műsorra, szintén utoljára. 13-án, vasárnap 11 órától dr. Killár-Kovács Katalin elsőéves magiszteri színészosztálya az Én és a kisöcsémcímű operettet adja elő. Parászka Miklós rendezése jövőre is repertoáron lesz. Vasárnap este a magiszteri másodév Körtánccímű előadása zárja a hétvégét. Kovács Levente Schnitzler- rendezése képviseli a Művészeti Egyetemet június végén a Magyar Színházak XXII. Kisvárdai Fesztiválján.
Az évadzáró előadások alkalmával beszélgetésre hívják az erdélyi színházigazgatókat, akik a "színész- piacon" jelentkező kereslet felmérésében az egyetem legfontosabb tanácsadói, egyszersmind saját majdani társulatuk építésének szempontjából is érdekeltek a színészdiákok képzésében. A tanácskozás célja a színészképző iskola és a színészeket foglalkoztató intézmények közti szorosabb együttműködés, a színjátszás változó esztétikai irányvonalait, intézményi működését, gazdasági helyzetét, a bolognai típusú többlépcsős oktatást illetően felmerülő kérdések közös megválaszolása, áll a Művészeti Egyetem sajtóközleményében.
Népújság (Marosvásárhely)
A Stúdió Színházban idén is tartanak évadzáró napokat: június 11-13. között a mesteris évfolyamok előadásait tűzik műsorra, közülük néhányat utoljára.
A korábbi években kialakult szokáshoz híven a miniévad jellegű sorozat teremt alkalmat a végzősöknek elbúcsúzni a Köteles utcai közönségtől és az egymás utáni három estén, különböző szerepekben a lehető legtöbb oldalukról megmutatkozni színészként. Dr. Farkas Ibolya és dr. Kovács Levente végzős, másodéves magiszteris színészhallgatói – az első olyan színészévfolyam, amely három év alap- és két év magiszteri képzésben vett részt – Balikó Tamás rendezésében utolsó alkalommal játssza Molnár Ferenc Az ördög című darabját június 11- én, pénteken 19 órától. Másnap este a két magiszteri évfolyam közös előadása, Kovács Levente rendezése, az Egy asszonygyilkos vallomása című Békeffy-darab kerül műsorra, szintén utoljára. 13-án, vasárnap 11 órától dr. Killár-Kovács Katalin elsőéves magiszteri színészosztálya az Én és a kisöcsémcímű operettet adja elő. Parászka Miklós rendezése jövőre is repertoáron lesz. Vasárnap este a magiszteri másodév Körtánccímű előadása zárja a hétvégét. Kovács Levente Schnitzler- rendezése képviseli a Művészeti Egyetemet június végén a Magyar Színházak XXII. Kisvárdai Fesztiválján.
Az évadzáró előadások alkalmával beszélgetésre hívják az erdélyi színházigazgatókat, akik a "színész- piacon" jelentkező kereslet felmérésében az egyetem legfontosabb tanácsadói, egyszersmind saját majdani társulatuk építésének szempontjából is érdekeltek a színészdiákok képzésében. A tanácskozás célja a színészképző iskola és a színészeket foglalkoztató intézmények közti szorosabb együttműködés, a színjátszás változó esztétikai irányvonalait, intézményi működését, gazdasági helyzetét, a bolognai típusú többlépcsős oktatást illetően felmerülő kérdések közös megválaszolása, áll a Művészeti Egyetem sajtóközleményében.
Népújság (Marosvásárhely)
2011. március 26.
Húszon innen, húszon túl
Jubilált a szászrégeni Kemény János Művelődési Társaság
"Számomra Szászrégen nem a szem, hanem a szellem mértékével lehet méltán híres" – idézte a Kemény János Művelődési Társaság emlékkönyvéből a hétfő esti jubileumi összejövetelen egyik korábbi jeles vendégük, Fodor Sándor író gondolatát az alakulat elnöke és szíve-lelke, Böjte Lídia tanárnő. A KJMT húsz évéből még számos kiválóság emelkedett hangú vagy tréfás, komolykodó vagy meghatott, de mindenképpen elismerő szavait ragadhatnók ki, igazán van miből. Bármilyen kulturális tömörülés dicsőségére válna az a névsor, amely a társaság rendezvényeinek vendégeit fogja egybe, és nyilvánvaló, hogy nem csak a régeni közönség kapott tőlük rendkívüli élményt és értékeket, erősödött mindabból, amit jelenlétükkel, megszólalásaikkal képviseltek, ők is feltöltődtek egy-egy ilyen találkozón és szívesen tértek vissza megszólítani újra meg újra a város magyarságát. Írók, színművészek, zenészek, képzőművészek, tudományos kutatók, könyvkiadók, szerkesztők, tanárok kapcsolódtak be az 1991 februárjában létesült társaság tevékenységébe, és ezek a rendszeresen ismétlődő estek kialakították a törzsközönséget, amelyhez alkalmanként még csatlakoztak sokan mások. Nem a semmiből született a KJMT, irodalmi körként működő és elismerésnek örvendő elődje ugyancsak az író Kemény János nevét viselte. Megszorításokkal, megfélemlítésekkel teletűzdelt diktatórikus időkben is tette azt, amit felvállalt, a régeni magyarok szellemének, identitásának ápolását, tudásának gyarapítását, alkotókészségének fejlesztését. A rendszerváltozás után indult társaság tágabb kitekintésben és más lehetőségek között folytatta a munkát és szélesítette a pászmát, amit az irodalmi kör alakított sok ötlettel, energiával, kitartással, hozzáértéssel. A helyiek lelkesedése elháríthatatlan ajánlólevél volt a különféle feladatokkal elhalmozott meghívottaknak, akik amint tudtak, jöttek Vásárhelyről, Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyről, Temesvárról, Budapestről, Bukarestből, Nagyenyedről.
Végére nem érnénk, ha mindenkit fel akarnánk sorolni, néhány nevet azért mégis említünk, amint Böjte Lídia is tette ünnepi visszatekintőjében: Oláh Tibor, Kötő József, Erdős Irma és férje, Bartha István Svédországból, Hencz József, Toró Tibor, Sebestyén Spielmann Mihály, Egyed Ákos, Tonk Sándor, Sombori Sándor, Nagy Olga, H. Szabó Gyula, Szekeres Gerő, Kemény Miklós, Adamovits Sándor, Király László, Kovács András Ferenc, Markó Béla, Barabás László, Illyés Kinga, Kilyén Ilka, Farkas Ibolya, Lohinszky Loránd, Vitályos Ildikó, Bartis Ildikó, Nagy Dezső, Salat Lehel, Boér Ferenc, Albert Júlia, és még sok név szerepelhetne itt. Többen közülük már nem élnek. Hasonlóképpen végleg eltávoztak meghatározó egyéniségek a társaság vezetői, éltetői közül is. Török Béla, Darvas Ignác, Tamás Ibolya személyét, munkásságát méltán övezte elismerés Szászrégenben. Mindig akadtak olyanok, akik a helyükre álltak, hogy megpróbálják betölteni a kiesésük okozta űrt.
És nem is akárhogyan, hiszen a név kötelez. A Kemény János és helikonista barátai teremtette rendkívül gazdag szellemi örökség, amit megőrizni kívánnak, az az eszmeiség, amelynek jegyében tevékenykednek, magasra állította előttük a mércét. Természetesen az igényesség, a minőség mércéjére gondolunk, csakis ilyen magasságokban érdemes, kell folytatniuk a következő évtizedekben is a munkát. Nem könnyű, hiszen megállíthatatlannak tűnik a fogyatkozás folyamata. De hogy szól klasszikus költőnk, a 175 éve elhunyt Berzsenyi Dániel biztatása a Magyarokhoz II című versében? "... Nem sokaság, hanem / Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat." Ha fogyatkozik is, azért még elég népes Szászrégen és környékének magyarsága. Lélekben meg sohasem volt errefelé hiány. A Társaság és mozgatóinak lelkes csapata is meggyőzően bizonyította ezt az eltelt években. Erre a továbbiakban is alapozhatnak a jelenlegiek és azok is, akiknek átadják majd a stafétabotot. Ilyen szellemben járulhatnak maguk is hozzá, hogy ez a szabad nép még nagyon sokáig tehessen valóban csuda dolgokat.
Jó munkát, Kemény János Művelődési Társaság! Sok sikert, újabb léleképítő élményeket a következő évtizedekben! Népújság (Marosvásárhely)
Jubilált a szászrégeni Kemény János Művelődési Társaság
"Számomra Szászrégen nem a szem, hanem a szellem mértékével lehet méltán híres" – idézte a Kemény János Művelődési Társaság emlékkönyvéből a hétfő esti jubileumi összejövetelen egyik korábbi jeles vendégük, Fodor Sándor író gondolatát az alakulat elnöke és szíve-lelke, Böjte Lídia tanárnő. A KJMT húsz évéből még számos kiválóság emelkedett hangú vagy tréfás, komolykodó vagy meghatott, de mindenképpen elismerő szavait ragadhatnók ki, igazán van miből. Bármilyen kulturális tömörülés dicsőségére válna az a névsor, amely a társaság rendezvényeinek vendégeit fogja egybe, és nyilvánvaló, hogy nem csak a régeni közönség kapott tőlük rendkívüli élményt és értékeket, erősödött mindabból, amit jelenlétükkel, megszólalásaikkal képviseltek, ők is feltöltődtek egy-egy ilyen találkozón és szívesen tértek vissza megszólítani újra meg újra a város magyarságát. Írók, színművészek, zenészek, képzőművészek, tudományos kutatók, könyvkiadók, szerkesztők, tanárok kapcsolódtak be az 1991 februárjában létesült társaság tevékenységébe, és ezek a rendszeresen ismétlődő estek kialakították a törzsközönséget, amelyhez alkalmanként még csatlakoztak sokan mások. Nem a semmiből született a KJMT, irodalmi körként működő és elismerésnek örvendő elődje ugyancsak az író Kemény János nevét viselte. Megszorításokkal, megfélemlítésekkel teletűzdelt diktatórikus időkben is tette azt, amit felvállalt, a régeni magyarok szellemének, identitásának ápolását, tudásának gyarapítását, alkotókészségének fejlesztését. A rendszerváltozás után indult társaság tágabb kitekintésben és más lehetőségek között folytatta a munkát és szélesítette a pászmát, amit az irodalmi kör alakított sok ötlettel, energiával, kitartással, hozzáértéssel. A helyiek lelkesedése elháríthatatlan ajánlólevél volt a különféle feladatokkal elhalmozott meghívottaknak, akik amint tudtak, jöttek Vásárhelyről, Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyről, Temesvárról, Budapestről, Bukarestből, Nagyenyedről.
Végére nem érnénk, ha mindenkit fel akarnánk sorolni, néhány nevet azért mégis említünk, amint Böjte Lídia is tette ünnepi visszatekintőjében: Oláh Tibor, Kötő József, Erdős Irma és férje, Bartha István Svédországból, Hencz József, Toró Tibor, Sebestyén Spielmann Mihály, Egyed Ákos, Tonk Sándor, Sombori Sándor, Nagy Olga, H. Szabó Gyula, Szekeres Gerő, Kemény Miklós, Adamovits Sándor, Király László, Kovács András Ferenc, Markó Béla, Barabás László, Illyés Kinga, Kilyén Ilka, Farkas Ibolya, Lohinszky Loránd, Vitályos Ildikó, Bartis Ildikó, Nagy Dezső, Salat Lehel, Boér Ferenc, Albert Júlia, és még sok név szerepelhetne itt. Többen közülük már nem élnek. Hasonlóképpen végleg eltávoztak meghatározó egyéniségek a társaság vezetői, éltetői közül is. Török Béla, Darvas Ignác, Tamás Ibolya személyét, munkásságát méltán övezte elismerés Szászrégenben. Mindig akadtak olyanok, akik a helyükre álltak, hogy megpróbálják betölteni a kiesésük okozta űrt.
És nem is akárhogyan, hiszen a név kötelez. A Kemény János és helikonista barátai teremtette rendkívül gazdag szellemi örökség, amit megőrizni kívánnak, az az eszmeiség, amelynek jegyében tevékenykednek, magasra állította előttük a mércét. Természetesen az igényesség, a minőség mércéjére gondolunk, csakis ilyen magasságokban érdemes, kell folytatniuk a következő évtizedekben is a munkát. Nem könnyű, hiszen megállíthatatlannak tűnik a fogyatkozás folyamata. De hogy szól klasszikus költőnk, a 175 éve elhunyt Berzsenyi Dániel biztatása a Magyarokhoz II című versében? "... Nem sokaság, hanem / Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat." Ha fogyatkozik is, azért még elég népes Szászrégen és környékének magyarsága. Lélekben meg sohasem volt errefelé hiány. A Társaság és mozgatóinak lelkes csapata is meggyőzően bizonyította ezt az eltelt években. Erre a továbbiakban is alapozhatnak a jelenlegiek és azok is, akiknek átadják majd a stafétabotot. Ilyen szellemben járulhatnak maguk is hozzá, hogy ez a szabad nép még nagyon sokáig tehessen valóban csuda dolgokat.
Jó munkát, Kemény János Művelődési Társaság! Sok sikert, újabb léleképítő élményeket a következő évtizedekben! Népújság (Marosvásárhely)
2011. június 17.
Kezdődik a kisvárdai seregszemle
Pénteken kezdődik a 23. alkalommal megszervezett Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja, ahol a határon túli magyar színházak előadásait tekintheti meg az anyaországi közönség. Stier Péter igazgató közölte, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata, akárcsak az előző években, idén is részt vesz a kisvárdai fesztiválon. Ezúttal Carlo Goldoni vígjátékát, a Chioggiai csetepatét játsszák majd versenyen kívül június 24-én a Várszínpadon. Stier Péter elmondta: a darabot a fesztivál szervezői választották ki az idei évad előadásai közül, melyeket DVD-n néztek meg. A szóban forgó vígjátékot idén tavasszal Kolozsváron is bemutatták. Keresztes Attila, a társulat művészeti vezetője, a darab rendezője a Krónikának elmondta: jelezte a kisvárdaiaknak, hogy az elmúlt évadban a Harag György Társulatnak nem sikerült olyan darabot színre vinnie, amellyel egy versenyen jó esélyekkel indulhatnának. A művészeti vezető kifejtette: a fesztivált elsősorban egy találkozónak tartja, hozzátéve: az évad utolsó előadásával nem sikerült elkészülniük, Füst Milán Boldogtalanok című darabjának a próbái elkezdődtek ugyan, azonban a pénzhiány nem tette lehetővé, hogy be is mutassák. Ez lett volna az a produkció, amivel akár rangos versenyen is indulhattak volna. A Füst Milán-darabbal kezdik viszont októberben a következő évadot.
A Nagyváradi Magyar Színház Szigligeti Társulata Luigi Pirandello Hat szereplő szerzőt keres című színművével utazik Kisvárdára. Az évadban nagy sikerrel játszott, a 20. század elején született darabot hétfő délután tekintheti meg a fesztivál közönsége a Művészetek Házában. Az előadást Zakariás Zalán rendezte, és a társulat szinte minden művésze játszik benne. Vasárnap a Nagyvárad Táncegyüttes itthon sikerrel játszott előadása látható a Művészetek Házában, a fesztivál gyerekprogramjának keretében. A Tamási Áron elbeszélése alapján létrehozott táncos mesejáték rendezőpárosa Dimény Levente, a Szigligeti Társulat vezetője és László F. Csaba, a táncegyüttes koreográfusa. A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház idén két előadását mutatja be Kisvárdán. Az első napon, az ünnepi megnyitót követően William Shakespeare Ahogy tetszik című közismert vígjátékát adják elő, Koltai M. Gábor rendezésében, szombaton pedig a gyerekprogramban kétszer is játsszák a Zián és Kopik című bábelőadást, Palocsay Kisó Kata rendezésében.
A marosvásárhelyi színház Tompa Miklós Társulata Csehov Platonovjával szerepel a fesztiválon, de a magyarországi közönség a társulat örökös tagja, Farkas Ibolya Börtönnapló című egyéni előadását is megtekintheti, míg a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Akadémiai Műhelye Vaszilij Szigarjev kortárs orosz szerző Guppi című drámájával lép fel. Székelyudvarhelyen pénteken, a kisvárdai fesztivál nyitónapján zárul az évad, a társulat azonban a magyarországi seregszemlén is fellép Egressy Zoltán Portugál című tragikomédiájával. Szatmárnémeti után a Kisvárdai Fesztiválon mutatja be a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház az évad legjobb darabját, Carlo Goldoni Hazugját. A kisvárosban játszódó történetet, ahol a lakók nyugalmát egy hazudozó kavarja fel, Barabás Olga vitte színre.
A Csíki Játékszín társulata jelenleg már Magyarországon tartózkodik, hiszen nemrégiben felléptek Dunaújvárosban, ahol a Vaknyugat és Mint a sót című előadásaikat játszották, Budapesten a Liliom című előadással, Kecskeméten a Csókos asszony című produkcióval szerepeltek, és onnan utaznak Kisvárdára, ahová a Finito című produkcióval hívták meg őket. A kisvárdai program első nyitóprodukciója egyébként pénteken a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Shakespeare-előadása, A velencei kalmár lesz, amelyet a versenyprogramjában játszanak. A Bocsárdi László rendezésében színre vitt előadás érdekessége, hogy a közönség a színpadról nézi a színészeket, akik a zsinórpadláson, a nézőtéren játszanak.
Az erdélyieken kívül természetesen az újvidékiek, a szabadkaiak, a kassaiak is szerepelnek az egyhetes seregszemlén, de színre lépnek komáromi társulatok is, de gyerekprogramok, kiállítások, zenés műsorok, koncertek, utcaszínház, népművészeti vásár és gasztronómiai bemutató is színesíti a programot.
Krónika (Kolozsvár)
Pénteken kezdődik a 23. alkalommal megszervezett Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja, ahol a határon túli magyar színházak előadásait tekintheti meg az anyaországi közönség. Stier Péter igazgató közölte, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata, akárcsak az előző években, idén is részt vesz a kisvárdai fesztiválon. Ezúttal Carlo Goldoni vígjátékát, a Chioggiai csetepatét játsszák majd versenyen kívül június 24-én a Várszínpadon. Stier Péter elmondta: a darabot a fesztivál szervezői választották ki az idei évad előadásai közül, melyeket DVD-n néztek meg. A szóban forgó vígjátékot idén tavasszal Kolozsváron is bemutatták. Keresztes Attila, a társulat művészeti vezetője, a darab rendezője a Krónikának elmondta: jelezte a kisvárdaiaknak, hogy az elmúlt évadban a Harag György Társulatnak nem sikerült olyan darabot színre vinnie, amellyel egy versenyen jó esélyekkel indulhatnának. A művészeti vezető kifejtette: a fesztivált elsősorban egy találkozónak tartja, hozzátéve: az évad utolsó előadásával nem sikerült elkészülniük, Füst Milán Boldogtalanok című darabjának a próbái elkezdődtek ugyan, azonban a pénzhiány nem tette lehetővé, hogy be is mutassák. Ez lett volna az a produkció, amivel akár rangos versenyen is indulhattak volna. A Füst Milán-darabbal kezdik viszont októberben a következő évadot.
A Nagyváradi Magyar Színház Szigligeti Társulata Luigi Pirandello Hat szereplő szerzőt keres című színművével utazik Kisvárdára. Az évadban nagy sikerrel játszott, a 20. század elején született darabot hétfő délután tekintheti meg a fesztivál közönsége a Művészetek Házában. Az előadást Zakariás Zalán rendezte, és a társulat szinte minden művésze játszik benne. Vasárnap a Nagyvárad Táncegyüttes itthon sikerrel játszott előadása látható a Művészetek Házában, a fesztivál gyerekprogramjának keretében. A Tamási Áron elbeszélése alapján létrehozott táncos mesejáték rendezőpárosa Dimény Levente, a Szigligeti Társulat vezetője és László F. Csaba, a táncegyüttes koreográfusa. A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház idén két előadását mutatja be Kisvárdán. Az első napon, az ünnepi megnyitót követően William Shakespeare Ahogy tetszik című közismert vígjátékát adják elő, Koltai M. Gábor rendezésében, szombaton pedig a gyerekprogramban kétszer is játsszák a Zián és Kopik című bábelőadást, Palocsay Kisó Kata rendezésében.
A marosvásárhelyi színház Tompa Miklós Társulata Csehov Platonovjával szerepel a fesztiválon, de a magyarországi közönség a társulat örökös tagja, Farkas Ibolya Börtönnapló című egyéni előadását is megtekintheti, míg a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Akadémiai Műhelye Vaszilij Szigarjev kortárs orosz szerző Guppi című drámájával lép fel. Székelyudvarhelyen pénteken, a kisvárdai fesztivál nyitónapján zárul az évad, a társulat azonban a magyarországi seregszemlén is fellép Egressy Zoltán Portugál című tragikomédiájával. Szatmárnémeti után a Kisvárdai Fesztiválon mutatja be a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház az évad legjobb darabját, Carlo Goldoni Hazugját. A kisvárosban játszódó történetet, ahol a lakók nyugalmát egy hazudozó kavarja fel, Barabás Olga vitte színre.
A Csíki Játékszín társulata jelenleg már Magyarországon tartózkodik, hiszen nemrégiben felléptek Dunaújvárosban, ahol a Vaknyugat és Mint a sót című előadásaikat játszották, Budapesten a Liliom című előadással, Kecskeméten a Csókos asszony című produkcióval szerepeltek, és onnan utaznak Kisvárdára, ahová a Finito című produkcióval hívták meg őket. A kisvárdai program első nyitóprodukciója egyébként pénteken a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Shakespeare-előadása, A velencei kalmár lesz, amelyet a versenyprogramjában játszanak. A Bocsárdi László rendezésében színre vitt előadás érdekessége, hogy a közönség a színpadról nézi a színészeket, akik a zsinórpadláson, a nézőtéren játszanak.
Az erdélyieken kívül természetesen az újvidékiek, a szabadkaiak, a kassaiak is szerepelnek az egyhetes seregszemlén, de színre lépnek komáromi társulatok is, de gyerekprogramok, kiállítások, zenés műsorok, koncertek, utcaszínház, népművészeti vásár és gasztronómiai bemutató is színesíti a programot.
Krónika (Kolozsvár)
2011. június 21.
Egy hét színház Kisvárdán
Három ország tizenkilenc színtársulata – köztük valamennyi erdélyi társulat – mintegy negyven produkcióját láthatja a közönség a Magyar Színházak XXIII. Kisvárdai Fesztiválján, amelynek ünnepélyes megnyitóját péntek este tartották a sepsiszentgyörgyiek Shakespeare-előadásával, A velencei kalmárral.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Shakespeare-előadása, A velencei kalmár nyitotta pénteken este a Magyar Színházak XXIII. Kisvárdai Fesztiválját. A Bocsárdi László rendezésében színre vitt előadás – amelyet a fesztivál versenyprogramjában mutattak be – érdekessége, hogy a közönség a színpadról nézi a színészeket, akik a zsinórpadláson és a nézőtéren játszanak.
A fesztiválon bemutatott produkciókat Erdélyből Ungvári-Zrínyi Ildikó, Felvidékről Hizsnyan Géza, Délvidékről pedig Kovács Lázár válogatta az aktuális évad legjobb előadásaiból.
Kiemelt erdélyi jelenlét
A Tamási Áron Színház színészei mellett Háromszékről fellépnek még az M Stúdió művészei is, illetve a kézdivásárhelyi Városi Színház társulatának tagjai.
A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata Carlo Goldoni vígjátékát, a Chioggiai csetepatét viszi színre versenyen kívül június 24-én a Várszínpadon. A Nagyváradi Magyar Színház Luigi Pirandello
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház idén két előadását vitte Kisvárdára: az ünnepi megnyitót követően William Shakespeare Ahogy tetszik című közismert vígjátékát adták elő, Koltai M. Gábor rendezésében, szombaton pedig a gyermekprogramban kétszer is játszották a Zián és Kopik című bábelőadást, Palocsay Kisó Kata rendezésében. A marosvásárhelyi színház Tompa Miklós Társulata Csehov Platonovjával szerepel a fesztiválon, de sor kerül Farkas Ibolya Börtönnapló című egyéni előadására is.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Akadémiai Műhelye pedig Vaszilij Szigarjev kortárs orosz szerző Guppi című drámájával lép fel. A székelyudvarhelyiek Egressy Zoltán Portugál című tragikomédiáját vitték a kisvárdai szemlére, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház pedig az évad legkedveltebb darabját, Carlo Goldoni Hazugját mutatja be, Barabás Olga rendezésében. A Csíki Játékszín a Finito című darabbal lép fel.
Fesztiválfalu kísérőprogramokkal
A június 25-ig tartó programsorozaton szinte minden határon túli kőszínház képviselteti magát, az erdélyiek mellett az újvidékiek, a szabadkaiak, a kassaiak is szerepelnek a seregszemlén, de színpadra lépnek komáromi társulatok is. Az ünnepélyes díjátadót szombaton rendezik, ezt követően az Orlai Produkciós Iroda Esőember című előadását láthatja a közönség a Várszínpadon.
A fesztivál kísérőprogramjai között gyermekelőadások, az újvidéki Bakos Árpád és zenekarának műsora, valamint A színház zenéje című koncert szerepel. A Flórián téren igazi „fesztiválfalut” alakítanak ki a szervezők: lesznek gasztronómiai bemutatók tájjellegű ételekkel, Régi ízek szabadtűzön címmel, valamint népművészeti és kézműves kirakodóvásár. Emellett Hajnal Mihály grafikus-festőművész alkotásaiból és Napról napra címmel a fesztivál fotókon megörökített legjobb pillanataiból is kiállítást rendeznek.
Új Magyar Szó (Bukarest)
Három ország tizenkilenc színtársulata – köztük valamennyi erdélyi társulat – mintegy negyven produkcióját láthatja a közönség a Magyar Színházak XXIII. Kisvárdai Fesztiválján, amelynek ünnepélyes megnyitóját péntek este tartották a sepsiszentgyörgyiek Shakespeare-előadásával, A velencei kalmárral.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Shakespeare-előadása, A velencei kalmár nyitotta pénteken este a Magyar Színházak XXIII. Kisvárdai Fesztiválját. A Bocsárdi László rendezésében színre vitt előadás – amelyet a fesztivál versenyprogramjában mutattak be – érdekessége, hogy a közönség a színpadról nézi a színészeket, akik a zsinórpadláson és a nézőtéren játszanak.
A fesztiválon bemutatott produkciókat Erdélyből Ungvári-Zrínyi Ildikó, Felvidékről Hizsnyan Géza, Délvidékről pedig Kovács Lázár válogatta az aktuális évad legjobb előadásaiból.
Kiemelt erdélyi jelenlét
A Tamási Áron Színház színészei mellett Háromszékről fellépnek még az M Stúdió művészei is, illetve a kézdivásárhelyi Városi Színház társulatának tagjai.
A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata Carlo Goldoni vígjátékát, a Chioggiai csetepatét viszi színre versenyen kívül június 24-én a Várszínpadon. A Nagyváradi Magyar Színház Luigi Pirandello
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház idén két előadását vitte Kisvárdára: az ünnepi megnyitót követően William Shakespeare Ahogy tetszik című közismert vígjátékát adták elő, Koltai M. Gábor rendezésében, szombaton pedig a gyermekprogramban kétszer is játszották a Zián és Kopik című bábelőadást, Palocsay Kisó Kata rendezésében. A marosvásárhelyi színház Tompa Miklós Társulata Csehov Platonovjával szerepel a fesztiválon, de sor kerül Farkas Ibolya Börtönnapló című egyéni előadására is.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Akadémiai Műhelye pedig Vaszilij Szigarjev kortárs orosz szerző Guppi című drámájával lép fel. A székelyudvarhelyiek Egressy Zoltán Portugál című tragikomédiáját vitték a kisvárdai szemlére, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház pedig az évad legkedveltebb darabját, Carlo Goldoni Hazugját mutatja be, Barabás Olga rendezésében. A Csíki Játékszín a Finito című darabbal lép fel.
Fesztiválfalu kísérőprogramokkal
A június 25-ig tartó programsorozaton szinte minden határon túli kőszínház képviselteti magát, az erdélyiek mellett az újvidékiek, a szabadkaiak, a kassaiak is szerepelnek a seregszemlén, de színpadra lépnek komáromi társulatok is. Az ünnepélyes díjátadót szombaton rendezik, ezt követően az Orlai Produkciós Iroda Esőember című előadását láthatja a közönség a Várszínpadon.
A fesztivál kísérőprogramjai között gyermekelőadások, az újvidéki Bakos Árpád és zenekarának műsora, valamint A színház zenéje című koncert szerepel. A Flórián téren igazi „fesztiválfalut” alakítanak ki a szervezők: lesznek gasztronómiai bemutatók tájjellegű ételekkel, Régi ízek szabadtűzön címmel, valamint népművészeti és kézműves kirakodóvásár. Emellett Hajnal Mihály grafikus-festőművész alkotásaiból és Napról napra címmel a fesztivál fotókon megörökített legjobb pillanataiból is kiállítást rendeznek.
Új Magyar Szó (Bukarest)