Magyartalan kötőjelek a nevek írásánál
Számos magyar szülő kerül kínos helyzetbe az anyakönyvi hivatalban, amikor a gyermek nevét – két utónév (keresztnév) esetében – nem a magyar helyesírási szabályoknak megfelelően jegyzik be az anyakönyvbe, vagyis a két utónév közé kötőjelet biggyesztenek, ami a magyar nevek esetében helytelen. A szülők a magyar nevek megcsúfolásának érzik az eljárást, annál is inkább, mert a 2006/183-as törvény 5. cikkelyének 1. bekezdése értelmében a hivatalok a nemzeti kisebbségek esetében az adott nyelv helyesírási szabályait kell figyelembe vegyék.
Csíkszeredában is sok szülő nehezményezi, hogy a magyar gyermekek nevét az anyakönyvi hivatalban nem hajlandók a magyar nyelv szabályainak megfelelően beírni.
„Huszonkét évvel a rendszerváltást követően egy túlnyomórészt magyar lakosú városban még mindig nem lehet a magyar neveket becsületesen használni a hivatalos okmányokban, arról ne is beszéljünk, hogy a keresztlevél háromnyelvű – román, angol, francia –, de magyarul semmi sincs feltüntetve rajta” – fogalmazott az egyik felháborodott újdonsült apuka, akinek kérése ellenére sem írták be helyes magyarsággal gyermeke nevét.
Egy másik, neve elhallgatását kérő csíkszeredai apa, akinek nyáron született a kislánya, elmesélte: „két utónevet választottunk gyermekünknek, és az anyakönyvi hivatalban kifejezetten kértem, hogy a keresztnevek közé ne tegyenek kötőjelet, mert a magyar nyelv szabályai szerint nem kell. Erre azt a választ kaptam, hogy Romániában élünk, és a hatályos román törvények szerint kötelező kötőjelet tenni a nevek közé.”
A kötőjel használatáról a Csíkszeredai Anyakönyvi Hivatalban is hasonlóan nyilatkoztak az ott dolgozók. Mint mondták, nem tehetnek mást, hisz a törvény előírásainak megfelelően kell beírják a neveket, és a hatályos jogszabály kötelezi az említett írásjel használatát. Az 1996/119-es törvényről van szó, amit májusban módosítottak. Tulit Ilona és Farkas Erika anyakönyvvezetőktől megtudtuk, hogy 2011 márciusától idén májusig a törvény a kötőjel elhagyását írta elő, de idén májustól újra kötelezővé tették annak használatát, vagyis alig több mint egy esztendeig volt lehetőségük a magyar szülőknek az utónevek beírásakor a kötőjel elhagyására.
A 2012 tavaszán kiadott nyelvi jogok útmutatója így fogalmaz: „2011-ig a hatályos jogszabályok értelmében az összetett (két név kapcsolatából alakult családneveket, illetve a kettős keresztnevet) kötőjellel elválasztva jegyezték be. A keresztnevek esetében ez problémát okozott, mivel a magyar nyelvhelyesség és névhasználat szerint a keresztneveket nem kell kötőjellel elválasztani. Sok esetben a szülők kifejezetten kérték, hogy gyermekeik keresztneveit kötőjel nélkül jegyezzék be, arra hivatkozva, hogy a törvény is előírja, hogy a neveket anyanyelven (az anyanyelv helyesírási szabályai szerint) írják be. Az ilyen jellegű kéréseket visszautasították, azzal az érvvel, hogy a keresztneveket minden esetben kötelező kötőjellel elválasztani. Ezt az ellentmondást 2011-ben feloldották: az újonnan bevezetett rendelkezések értelmében a család-, illetve keresztneveket immár kötőjel nélkül jegyzik be.”
Sajnálatos módon a magyarellenességéről elhíresült Ponta-kormány ezt az ellentmondást újra visszaállította, ugyanis az 1996/119-es törvény 69. cikkelyének 2. bekezdését megváltoztatták, újra kötelezővé téve a kötőjel használatát a család-, illetve keresztnevekben.
„Ha a szülő nem hajlandó átvenni a keresztlevelet, akkor elküldjük a megyei lakossági nyilvántartóhoz, ahol ugyancsak elmagyarázzák a jelenleg hatályos törvényeket, ezt követően általában a szülők visszajönnek, és átveszik a keresztlevelet” – fogalmazott Tulit.
A hivatal alkalmazottai önhatalmúlag nem hagyhatják el a kötőjelet, mert mint mondták, rendszeresen ellenőrzik munkájukat, és ha nem tartják be a törvényeket, megbüntetik. Azt viszont nem sikerült tisztázni, hogy kötőjelelhagyás esetén milyen büntetés jár. A két anyakönyvvezető hangsúlyozta, hogy külföldiek esetében is – ha a gyermekeik itt születnek, és itt anyakönyveztetik őket – a román törvényeket kell alkalmazzák a nevek beírásakor.
A kisebbségi nyelvhasználatot biztosító és a nevek írását szabályozó törvény ellentmond egymásnak, ami sajnos nem egyedi eset Romániában – hangsúlyozta Veress Dávid, az Édes Anyanyelvünkért Szövetség elnöke. Kifejtette: „jelezni fogom a törvényhozóknak, hogy ellentmondás van a két törvény között, és kérni fogom az ellentmondás megszüntetését a kisebbségi nyelvhasználati jogszabályoknak megfelelően”.
Létai Tibor
Székelyhon.ro

Ünnepelt a Györgyfalvi negyedi általános iskola
Fennállásának félévszázados évfordulóját ünnepelte tegnap a Györgyfalvi negyedi Nicolae Titulescu Általános Iskola, amelynek folyosóin és osztálytermeiben már kora délelőtt izgatott gyerekek és felnőttek sürögtek-forogtak.
Az ismeretgazdagító szabadfoglalkozások mellett a játék sem hiányzott a programkínálatból, abban pedig mindenki egyetértett, hogy azért szeretnek ebbe az iskolába járni, mert jó a közösség és kedvesek a tanárok. Şoimiţa-Mirela Kőmíves iskolaigazgatótól megtudtuk: a tanintézetbe jelenleg 676 gyerek jár, akiket 50 pedagógus tanít. A magyar tagozatért felelős Balog György aligazgató büszkén mutatta be az ötvenéves iskolát, a közel három évtizede itt tanító Tamás Éva magyartanár pedig szeretettel és odaadással mesélt az iskolában eltöltött évekről.
Györgyfalvi negyedi Nicolae Titulescu Általános Iskolában magyar és román népviseletbe öltözött gyerekek fogadták tegnap a látogatókat. Mi először a második osztályba kopogtunk be, ahol a táblán origamiból készített szép színes 50-es szám fogadott. Varga Delinke tanítónőtől megtudtuk: kettős ünnepet ülnek, hiszen nem csak az iskola fennállását, hanem egy gyerek születésnapját is megünnepelték. A vidám gyereksereg közben rajzolgatott, házi süteményt evett és almalevet ivott. A hatodik és a hetedik osztályt épp akkor „csíptük el”, amikor véget ért a közös környezetvédelmi tevékenységük. A tábláról még mi is tájékozódhattunk a komposztálás, a szelektív hulladékgyűjtés és a téli madáretetés fontosságáról. „Azért kell etetnünk télen a madarakat, mivel nincs más táplálékuk. De nem szabad nekik kenyeret, laskát vagy rizst adni, hanem olajos magvakat vagy akár szalonnabőrt lehet.
De a szalonnabőrt csak akkor, ha nem túl sós – mondta buzgón, egymás szavába vágva a hetedikes Csete Márton és Székely Botond. Mindkét fiú már első osztálytól idejár, és iskolájukat a jó közösségért szeretik. Hunyadi Ingrid és Farkas Erika hetedikesek pedig az újrahasznosítható hulladékok szelektív gyűjtéséről, az ózonréteg elvékonyodásának következményeiről számoltak be nekünk.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)