Nem aggódnak az egyetemek
A katasztrofális érettségi eredmények ellenére az ország legtöbb egyetemére a meghirdetett helyek számánál lényegesen több diák jelentkezett, tudtuk meg az intézményvezetőktől. Amint az várható volt azonban, Hargita megyében – ahol a tavalyi 60-hoz képest idén mindössze 30 százalékos volt az átmenési arány – a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai karain jóval kevesebb hallgató kezdheti meg ősztől tanulmányait, mint az elmúlt években. Az illetékesek ennek ellenére nem borúlátók, véleményük szerint a kevesebb jelentkező minőségibb oktatást jelent. A kolozsvári egyetemeken ugyanakkor változatlan a helyzet, a karok többségén nem maradt már szabad hely az őszi pótfelvételire.
A jog és az informatika a legnépszerűbb
A meghirdetett helyeknél lényegesen többen iratkoztak be a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) egyes karain, a jogon hatszoros, az informatika szakon pedig háromszoros volt a túljelentkezés, de népszerűnek bizonyultak a kommunikáció, sport és pszichológia fakultások is – nyilatkozta a Krónikának Soós Anna rektorhelyettes, az intézmény magyar tagozatának vezetője. Mint mondta, a meghirdetett helyeknek összesen mintegy 80 százalékát foglalták el. Az érdeklődés szakonként változik, van, ahol már a mostani iratkozás során beteltek a tandíjköteles helyek is, máshol ingyenes helyekre is jelentkezhetnek a diákok az őszi felvételin.
A legkisebb érdeklődés egyébként a természettudományi, teológia, valamint filozófia szakok iránt mutatkozott. „Az őszi beiratkozásokat követően minden bizonnyal átcsoportosítjuk a tandíjmentes helyeket, így a népszerű fakultásokon több diák tanulhat majd ingyenesen. Ez elsősorban a tandíjköteles helyekre bejutott diákoknak fontos, hiszen előfordulhat, hogy eredetileg az államilag támogatott helyekről épp lemaradó jelentkezőknek mégsem kell fizetniük, ezért érdemes a leendő diákoknak az egyelőre tandíjköteles helyeket is fenntartani” – magyarázta Soós Anna.
Csíkszereda: mindenhol maradtak üres helyek
Ahogy a katasztrofális érettségi eredmények miatt várható volt, a tavalyi felvételihez képest idén jóval kevesebben jelentkeztek a Sapientia EMTE csíkszeredai karaira, a felsőfokú tanintézet mindegyik székelyföldi szakán maradtak szabad helyek az őszi pótfelvételire. Makó Zoltán, a Gazdaság- és Humántudományok Kar dékánja a Krónikának elmondta, mintegy 30 százalékos visszaesés tapasztalható az elmúlt évhez képest, ez azonban szakokra lebontva változó: míg a könyvelés, a román–angol vagy az öszszehasonlító irodalom szakokon nem észlelhető számottevő csökkenés, a statisztika és gazdasági előrejelzés fakultásra egyetlen diák sem jelentkezett.
Az illetékes elmondása szerint emiatt az is lehetséges, hogy ez utóbbin az őszi pótfelvételin már nem hirdetnek meg helyeket. „Sajnos a tapasztalat szerint minél több matematika jellegű tantárgy van egy szakon belül, annál kevesebb az érdeklődő. Ez a tömegoktatás jellemzője, a minőségi oktatásban ennek fordítva kellene lennie” – fejtette ki Makó Zoltán. A dékán ugyanakkor nem látja kétségbeejtőnek a helyzetet, véleménye szerint ugyanis a kisebb diáklétszám, illetve a szigorított érettségi minőségibb oktatáshoz vezet. „A Hargita megyei fiatalok mindössze 30 százaléka érettségizett sikeresen, ők azok, akiknek valóban az egyetemen van a helyük. Az őszi pótfelvételin növekedni fog a beiratkozók száma, a később jelentkezők azonban minden bizonynyal lemorzsolódnak az évek során” – vélte Makó. Indoklása szerint a tavaly beiratkozott 150-160 fiatal mintegy harmada idéntől már nem folytatja tanulmányait.
Biró A. Zoltán, a szintén Csíkszeredában működő Műszaki és Társadalomtudományi Kar dékánja lapunknak szintén úgy nyilatkozott, noha esetükben is 9-10 százalékkal esett vissza a jelentkezők száma, az eddig beiratkozott diákokkal teljesen elégedettek. „A személyes meghallgatások alapján egyértelműen kijelenthetjük, hogy felkészült, jó képességű fiatalokról van szó. Egyébként számítottunk az érdeklődés viszszaesésére, hiszen a megyében a tavalyi 60-ról 30 százalékra csökkent a sikeresen érettségizők aránya” – fogalmazott Biró. A dékán ugyanakkor hozzátette, a Sapientia akkreditálásának köszönhetően hatékonyabban működik a diákok toborzása és a hálózatépítés, így az őszi iratkozások után valószínűleg növekszik majd a hallgatók száma.
Túljelentkezés Kolozsváron és Vásárhelyen
Ezzel szemben a Sapientia EMTE kolozsvári karának film-, fotóművészet és média szakán az előző évhez hasonlóan idén is túljelentkezés volt, mind az ingyenes, mind a tandíjköteles helyek már a nyári iratkozások során beteltek – közölte lapunkkal Tonk Márton, a kolozsvári kar dékánja. A jogi, környezettudományi és európai tanulmányok szakokon a meghirdetett helyek 80 százalékát foglalták el, így az őszi pótfelvételin már csak fizetéses helyekre lehet majd jelentkezni. „A tavalyi felvételihez képest nem történt jelentős változás, a gyenge érettségi eredmények az előzetes várakozásoknak megfelelően nem befolyásolták számottevően a kolozsvári adatokat, ez inkább a Székelyföldön jelentett problémát” – tette hozzá a dékán.
Szintén túljelentkezés volt a felsőoktatási intézmény marosvásárhelyi karának kommunikáció és közkapcsolatok szakán, amely az elmúlt évben is a legnépszerűbb volt a diákok körében. A jelentkezők száma közel kétszerese volt a meghirdetett helyeknek, de majdnem ekkora érdeklődést váltott ki a fordító és tolmács szak is, a gépészmérnöki, illetve távközlési fakultásokon ezzel szemben maradtak még üres helyek. „Úgy tűnik, három év sem volt elég ahhoz, hogy ezek a szakok bekerüljenek a köztudatba, ennek ellenére reményeink szerint az őszi pótfelvételin mindegyik helyet elfoglalják majd” – nyilatkozta lapunknak Székely Gyula dékán.
Hasonló helyzet alakult ki a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem magyar tagozatán is: míg színészképzésen 23-an versengtek 7 államilag támogatott és 5 tandíjköteles helyért, a rendezői szak hét helyére pedig 13 diák jelentkezett, a látványtervezési, valamint teatrológia szakokon pótfelvételit kell szervezni. Balási András, az intézmény helyettes rektora kifejtette, a jelenség évek óta fennáll, a teatrológia iránt – rendkívül célirányos jellege miatt – mindig is kevesen érdeklődtek. Elmondása szerint ugyanakkor látványtervezésre azért jelentkeztek kevesen, mert a művészeti középiskolák végzősei közül nagyon sokan elbukták az érettségit. „Olyan tehetséges diákok kényszerültek pótérettségire, akik hónapokon keresztül rendszeresen részt vettek az egyetem felkészítőin” – magyarázta Balási.
Magyarországi diákokat is vár a PKE
A korábbi évekhez hasonlóan szintén túljelentkezés van a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE), ahol tegnapig több mint 1300 diák iratkozott be 970 meghirdetett helyre, szombatig azonban még lehet jelentkezni. Az arányokat tekintve a legnagyobb érdeklődés a katonai orvosi szakon mutatkozott, ahol mindössze tizen kezdhetik meg tanulmányaikat ősztől. Az általános orvosi szakon a tegnapi adatok szerint közel kétszeres volt a túljelentkezés, míg az általános asszisztensi fakultás 100 meghirdetett helyére 115-en jelentkeztek. A gyógyszerészeti szakon ezzel szemben mintegy 50 hely maradt eddig üresen.
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) alapképzéseire tegnapig lehetett iratkozni, a magiszteri szakokon azonban péntekig várják az iratkozókat. Az érdeklődés mértéke a tavalyihoz hasonló volt, idén is jócskán maradtak üres helyek az őszi pótfelvételire. A közgazdaság- és bölcsészettudományi karra egyébként közel százan, a művészeti fakultásra pedig harmincan jelentkeztek. Pajzos Csaba, a közgazdaságtudományi kar dékánja lapunknak úgy nyilatkozott, a gyenge érettségi eredmények miatt arra számítanak, hogy éppúgy, mint tavaly, az őszi felvételikre újabb jelentkezési hullám érkezik majd. A magyarországi felsőoktatási intézmények magas tandíjai miatt egyébként a PKE-n a határon túli végzős diákokat is várják az őszi iratkozáson.
Bíró Blanka, Fancsali Attila, Kiss Előd-Gergely, Nagy Orsolya, Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Egyetlen magyar diák sem jutott be a MOGYE tandíjas helyeire
Egyetlen tandíjköteles helyre sem jutott be magyar diák a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) fogorvosi, illetve általános orvosi szakára. Így 2012-ben a két szakon száztízzel több román nemzetiségű egyetemista kezdheti meg a tanévet az intézményben.
A MOGYE idén 135 román, illetve 135 magyar államilag támogatott általános orvosis helyet hirdetett meg. A beiskolázási tervben azonban a fizetéses helyeket nem osztották kétfelé, mindössze annyi szerepelt a dokumentumban, hogy nyolcvan diákot vesznek fel azokra.
Ugyanez volt a helyzet a Fogorvosi Karon is, ahol 35-35 államilag támogatott és 30 fizetéses helyet hirdettek meg. Így fordulhatott elő, hogy az Általános Orvosi Karon mind a nyolcvan fizetéses helyet román nemzetiségű diákok foglalhatják el – nekik ugyanis jobb volt a jegyük: míg az utolsó tandíjmentes helyre a román diákok esetében 8,61-es felvételi átlagra volt szükség, addig a magyarok esetében 7,76-ra.
A Fogorvosi Karra az utolsó államilag támogatott román helyre bejutott diák átlaga 8,25 volt, míg a magyarok esetében csak 6,45, így ezen a karon is kizárólag a román nemzetiségűek foglalhatják el a fizetéses helyeket.
A Gyógyszerészeti Karon három magyar és tizenkilenc román nemzetiségű diák tanulhat ősztől tandíjköteles helyen – a nyolcvan meghirdetett helyből mindössze ez a huszonkettő telt be.
Ugyanez volt a helyzet egy évvel ezelőtt is, akkor az intézmény vezetősége arra hivatkozott, hogy a román diákok jobban teljesítettek a felvételin. Politikai nyomásra további negyven tandíjköteles helyet biztosítottak a magyar felvételizőknek.
A MOGYE egy neve elhallgatását kérő magyar oktatója az MTI-nek azt mondta: a tanintézmény szenátusában több mint kétharmados román többség van, amely tudatosan igyekszik tovább növelni a román tagozat fölényét a kétnyelvű egyetemen.
Az oktató úgy tudja, a tandíjas aránytalan elosztás miatt ősszel 216 orvostanhallgató kezdi meg tanulmányait román, és alig 132 magyar nyelven. Mint kifejtette, a diáklétszámnál előidézett különbség és az a tény, hogy a gyakorlati órákat a magyar tagozaton is románul tartják oda vezet, hogy a MOGYÉ-n sokkal kevesebb a magyar oktató, mint a román.
Fancsali Attila
Krónika (Kolozsvár)

Még egy lépés Bernády-ügyben Fancsali Attila
Már csak egy tanácsi határozaton múlik, hogy az iskolakezdésig felkerüljön a marosvásárhelyi 2-es Számú Általános Iskola homlokzatára az építtető, Bernády György neve. Az iskola vezetőtanácsa ugyanis áldását adta a névváltoztatásra.
A vezetőségi tanács tagja, Csegzi Sándor kérdésünkre elmondta, ha a sajtó nem kapta volna úgy fel a témát decemberben, akkor elég lett volna a névváltoztatáshoz az akkori, a városi tanács által megszavazott határozat. A törvények azonban változtak, így az intézmény vezetőségi tanácsának is véleményeznie kellett a névváltoztatást. Benedek István önkormányzati képviselő, aki szintén a vezetőségi tanács tagja, elmondta, az ülésen tízből nyolc személy jelent meg. „Az igazgatónő nem is akart erről a témáról tárgyalni, és megtagadta, hogy levezényelje a gyűlést. Az intézet aligazgatója, Márton Imre végül készségesen magára vállalta ezt a feladatot. Csegzi Sándor a polgármesteri hivatal, én pedig az önkormányzat képviselő-testülete részéről voltunk jelen. Ott volt a magyar tanárok képviselője, a szülői bizottság elnöke, illetve az aligazgató. Így gyűlt ki az öt, a névváltoztatás megejtését támogató szavazat” – fogalmazott Benedek István szerdai sajtótájékoztatóján. Hozzátette, a névadó bizottságnak kell még rábólintania, majd azt követően az önkormányzat képviselő-testületének, és várhatóan a Dr. Bernády György Általános Iskolában kezdhetik meg a tanévet az ott tanuló diákok.
Kérdésünkre, hogy nem tart-e attól, hogy a Szociálliberális Unió tanácstagjai nem szavazzák meg a tervezetet, nemmel válaszolt. „Remélem, hogy elfelejtették már, hogy Adrian Păunescuról akarták elnevezni az iskolát. Az ugyanis mindössze kampányfogás volt. Rendkívül erőltetettnek hatna, ha továbbra is az ötlet mellett kardoskodnának, hogy egy iskolaépítő helyett egy olyan személyről nevezzék el a tanintézetet, akinek a megítélése igen sokféle, pozitív meg negatív is, így megosztja a közvéleményt” – mondta.
Fancsali Ernő
Székelyhon.ro

Újraöntve: lesznek szobrok az ellopottak helyén Marosvásárhelyen
Hamarosan visszakerülhet a helyére Borsos Tamás újraöntött szobra Marosvásárhelyen, melyet hónapokkal ezelőtt loptak el ismeretlen tettesek – mondta megkeresésünkre Csegzi Sándor, Dorin Florea polgármester tanácsadója. A napokban egy másik, korábban ellopott, és újraöntetett szobor is visszatért a városba.
Az utóbbi két évben két, nemesfémből készített műalkotást lovasítottak meg Marosvásárhelyen. Legutóbb a várépítő, Borsos Tamás mellszobrát tulajdonították el. Május 4-éről 5-ére virradó éjszaka máig ismeretlen tettesek leemelték a műalkotást a talapzatáról és eltűntek vele. A városvezetés feljelentést tett a rendőrségen, amely nyomozott a szobor után – sikertelenül –, ezért az illetékesek úgy döntöttek, újraöntetik a büsztöt. A Kiss Levente által megálmodott alkotást Balogh József öntötte újra. „Hamarosan megtekintem a már letisztított mellszobrot, és azután eldöntjük, mikor helyezzük vissza a talapzatra” – mondta megkeresésünkre Csegzi Sándor, a polgármester tanácsadója.
Mint megtudtuk, a napokban a helyére került egy másik ellopott alkotás is. A Színház tér jobb oldalán található Kulcsár Béla alkotás tíz stilizált táncosa közül loptak el egyet 2010 februárjában. A szintén ismeretlen tettesek kihasználva, hogy a téren felújítási munkálatok zajlottak, egy éjszaka letörték a szobrot a tartószerkezetéről. A műalkotás nem került elő, ezért a városvezetés újat öntetett. „Csak a napokban tudtuk visszarakni a helyére, mivel a munkálatok során felújították, és egyben megemelték a talapzatát, így várnunk kellett. Most már régi pompájában tündököl a szoborkompozíció” – fogalmazott Csegzi Sándor.
Fancsali Attila, Krónika (Kolozsvár).

EMNP-s „meglepetés” Frundáék rendezvényén
Szokatlan és példátlan közjátéknak lehettek tanúi az újságírók az RMDSZ marosvásárhelyi szenátorjelöltje, Frunda György, illetve a város képviselőjelöltjei, Kerekes Károly és Lokodi Edit Emőke kedddi közös sajtótájékoztatóján.
Az RMDSZ-es esemény közben megjelent a Dózsa György úti székház termében az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) marosvásárhelyi szenátorjelöltje, Jakab István és képviselőjelöltjei, Portik Vilmos és Boros Zoltán. Lokodi azonnal felszólította őket, hogy távozzanak, de a néppártosok ehelyett Kerekes Károlynak a „strada Gheorghe Doja/Dózsa György utca” feliratú táblát nyújtották át, mivel szerintük a kétnyelvűség közös magyar ügy kell hogy legyen, és az EMNP szerint elvárható, hogy legalább az RMDSZ székházán legyen kihelyezve kétnyelvű tábla.
Jakab ezt követően átnyújtotta Frunda Györgynek a választási törvény másolatát, aláhúzva a 6:3-as alternatív küszöbre vonatkozó részt. Indoklása szerint az RMDSZ szenátorjelöltje folyamatosan félretájékoztat a törvénnyel kapcsolatban. Felhívta a figyelmét arra, hogy a törvény szerint 6 képviselői és 3 szenátori kerületben kell az első helyen végeznie az EMNP jelöltjeinek ahhoz, hogy a párt bejusson a parlamentbe. Az RMDSZ politikusai nem vették át az EMNP „adományait”.
„Ez nem közterület. Arra kérem önöket, ne jöjjenek be, mert zavarnak” – mondta dühösen a szenátorjelölt. Miután a néppártosok távoztak, Frunda megjegyezte, jó, hogy volt náluk tábla, ellenkező esetben azt hittem volna, hogy a Nagy-Románia Párt aktivistái akarják megzavarni a sajtótájékoztatót. „Ez a módszer a néppártosokat minősíti. Szemtelenség így bemenni egy sajtótájékoztatóra” – tette hozzá.
Arra a kérdésére, hogy ha már kész a tábla, kifüggesztik-e az épületre, Frunda elmondta, nem, mivel törvénytelenül van feltüntetve a név. „Ha valakiről elneveznek valamit, akkor az illető anyanyelvén kell kiírni a nevét. Nem Gheorghe Doját vagy Pavel Chinezut” – fogalmazott. A választási törvény másolatára vonatkozóan kijelentette: „Amikor Jakab István megtanul jogilag írni és olvasni, akkor elfogadom.” 
Fancsali Attila
Krónika (Kolozsvár)

EMNP-s óriásplakátgondok Marosvásárhelyen
Piros, sárga és kék festékkel mázolták össze az Erdélyi Magyar Néppárt marosvásárhelyi jelöltjeinek óriásplakátjait. Közben rendőrségi felszólításra eltávolították a Kossuth Lajos utca nevét tartalmazó táblát a Maros-híd tövéből.
Keddről szerdára virradó éjszaka ismeretlen tettesek megrongálták az EMNP választási óriáshirdetéseit. „A Marosvásárhelyi Helyi Rendőrség vezetője tudomásunkra hozta, hogy hivatalból nyomozást indítottak rongálás miatt. Mi ennek ellenére feljelentést tettünk választási anyag rongálása miatt, illetve a városi rendőrkapitányságon is rongálás és vagyoni kár okozása miatt” – mondta megkeresésünkre Portik Vilmos, az EMNP képviselőjelöltje.
Megjegyezte, a nemrég a Maros-híd tövében elhelyezett Kossuth Lajos utcai óriásplakátjukat el kellett távolítaniuk, mivel a helyi rendőrség vezetője bűnvádi eljárás elindítását helyezte kilátásba. „Az okok között megemlítette a közösség elleni izgatást, hangulatmérgezést, a craiovai bíróság döntésének figyelmen kívül hagyását. Az eltávolított reklámtábla helyébe a csütörtöki nap folyamán újat teszünk, amelynek feliratát meglepetésnek szánjuk” – fogalmazott.
Fancsali Attila
Székelyhon.ro

Jelölteket választottak a színültig telt Bocskai-teremben
Színültig telt a marosvásárhelyi Mihai Eminescu utcai Bocskai-terem kedden délután az Egy valós marosvásárhelyi RMDSZ-es érdekképviseletért címet viselő közgyűlésen.
Fancsali Attila
Székelyhon.ro,

Személyes okokra hivatkozva egy-két hónapon belül lemond tisztségéről Józsa Tibor, Marosvásárhely RMDSZ-es alpolgármestere. „A legnagyobb gondom az, vagyok annyira gerinces ember, hogy nem tudok együtt dolgozni olyanokkal, akik nem a város érdekeit tartják a szemük előtt” – jelentette ki az elöljáró, aki önkormányzati képviselőként folytatná városházi munkáját.
Józsa Tibor szerint Marosvásárhelynek olyan alpolgármesterre van szüksége, akinek tapasztalata van a közigazgatásban és a politikában egyaránt, ezenkívül nagyobb támogatást kap attól a szervezettől, amelynek a színeiben mandátumhoz jutott.
Józsa elárulta: legszívesebben Peti Andrásnak, a marosvásárhelyi RMDSZ elnökének adná át alpolgármesteri székét. Peti András ezt követően úgy nyilatkozott, Józsa már korábban tájékoztatta szándékáról a helyi szervezetet. Rámutatott: kizárólag önkormányzati képviselők tölthetik be az alpolgármesteri tisztséget, így az RMDSZ tíz képviselője közül kerül ki a következő alpolgármester-jelölt, akit titkos szavazással választ majd meg a plénum. Hozzátette, többen megkeresték már, hogy vállalja az alpolgármesteri feladatokat. „Ha bizalmat szavaznak nekem, akkor minden szükséges intézkedést megteszek a közösség érdekében” – mondta.
Fancsali Attila
Krónika (Kolozsvár),