Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Evi, Saveta
2 tétel
2010. február 12.
Kétnyelvűség – feszültségforrás vagy a tanárok hanyagsága
Maros megye – Négy iskola vezetőségének küldött levelet január elején a Civil Elkötelezettség Mozgalom, (CEMO) levél amelyben az iskolákban tanuló diákok szülei kérik, hogy a szóban forgó iskolákban és azok homlokzatán helyezzék el a kétnyelvű feliratokat, A levelet Maros Megyei Tanfelügyelőségnek nem küldték el a kérelmet.
„Nem kaptam semmit úgy, hogy nincs mire válaszoljak. A Tanfelügyelőségen működik már a kétnyelvűség, már vannak kétnyelvű feliratok. Sőt a kolleganőket a magyar tagozatról megkértem, hogy a különböző értesítéseket tegyék ki anyanyelven is. Azokban az iskolákban ahol kétnyelvű oktatás van, a Tanügyi törvény javasolja, hogy az oktatási intézmény egyik igazgatója ismerje a kisebbség nyelvét. Az iskoláinknak többségében mi ezt betartottuk, az igazgató vagy aligazgató magyar. Ebben az esetben az igazgatónak vagy aligazgatónak lenne a feladata, hogy kövesse az ilyen eseteket. Ezeket az igazgató vagy aligazgató kéne jelezze a tanári ülésen. Ez nem az én feladatom. Mindenki csak reklamál de senki nem vállal semmit. A két vagy háromnyelvű oktatás, nem kötelező de már egy büszkeség és előny annak az iskolának”, mondta Illés Ildikó a Maros Megyei Tanfelügyelőség kisebbségekért felelős tanfelügyelője. Szerinte a problémára a kérelmezők, és az iskolák vezetősége kel megoldást találjon, civilizáltan, felesleges feszültségek keltése nélkül.
A Dacia gimnázium az egyik iskola amelyhez eljutott a levél. Ennek igazgatója, Saveta Evi, elmondta, hogy az egyik szülő valóban gyűjtött egy pár aláírást. „Jelenleg a folyosókon található feliratok úgy román mint magyar nyelvűek is. Az iskolában rövidesen megkezdődnek a javítási munkálatok, ezt kővetően pedig homlokzatra is kitesszük akétnyelvű feliratokat. Értelmetlen lett volna most feltenni és két hónap múlva, a javítások miatt leszerelni ezeket”, mondta az igazgató.
A 2-es számú általános iskolához eljutatott, kétnyelvű kérésre adott válaszában, az iskola vezetősége ígéretet tett, hogy amint lesz rá pénzük, kiteszik a magyar feliratokat is. Az iskola igazgatója szeretné kicserélni a román nyelvű feliratokat is, hogy a két felirat legyen egyforma így próbálva kivédeni egy újabb elégedetlenséget. Kihangsúlyozta, felkérte a tanárokat, hogy az iskolában helyezzenek el ismertető anyagokat úgy román mint magyar nyelven de a felkérése nem járt eredménnyel. Forrás: erdon.ro
Maros megye – Négy iskola vezetőségének küldött levelet január elején a Civil Elkötelezettség Mozgalom, (CEMO) levél amelyben az iskolákban tanuló diákok szülei kérik, hogy a szóban forgó iskolákban és azok homlokzatán helyezzék el a kétnyelvű feliratokat, A levelet Maros Megyei Tanfelügyelőségnek nem küldték el a kérelmet.
„Nem kaptam semmit úgy, hogy nincs mire válaszoljak. A Tanfelügyelőségen működik már a kétnyelvűség, már vannak kétnyelvű feliratok. Sőt a kolleganőket a magyar tagozatról megkértem, hogy a különböző értesítéseket tegyék ki anyanyelven is. Azokban az iskolákban ahol kétnyelvű oktatás van, a Tanügyi törvény javasolja, hogy az oktatási intézmény egyik igazgatója ismerje a kisebbség nyelvét. Az iskoláinknak többségében mi ezt betartottuk, az igazgató vagy aligazgató magyar. Ebben az esetben az igazgatónak vagy aligazgatónak lenne a feladata, hogy kövesse az ilyen eseteket. Ezeket az igazgató vagy aligazgató kéne jelezze a tanári ülésen. Ez nem az én feladatom. Mindenki csak reklamál de senki nem vállal semmit. A két vagy háromnyelvű oktatás, nem kötelező de már egy büszkeség és előny annak az iskolának”, mondta Illés Ildikó a Maros Megyei Tanfelügyelőség kisebbségekért felelős tanfelügyelője. Szerinte a problémára a kérelmezők, és az iskolák vezetősége kel megoldást találjon, civilizáltan, felesleges feszültségek keltése nélkül.
A Dacia gimnázium az egyik iskola amelyhez eljutott a levél. Ennek igazgatója, Saveta Evi, elmondta, hogy az egyik szülő valóban gyűjtött egy pár aláírást. „Jelenleg a folyosókon található feliratok úgy román mint magyar nyelvűek is. Az iskolában rövidesen megkezdődnek a javítási munkálatok, ezt kővetően pedig homlokzatra is kitesszük akétnyelvű feliratokat. Értelmetlen lett volna most feltenni és két hónap múlva, a javítások miatt leszerelni ezeket”, mondta az igazgató.
A 2-es számú általános iskolához eljutatott, kétnyelvű kérésre adott válaszában, az iskola vezetősége ígéretet tett, hogy amint lesz rá pénzük, kiteszik a magyar feliratokat is. Az iskola igazgatója szeretné kicserélni a román nyelvű feliratokat is, hogy a két felirat legyen egyforma így próbálva kivédeni egy újabb elégedetlenséget. Kihangsúlyozta, felkérte a tanárokat, hogy az iskolában helyezzenek el ismertető anyagokat úgy román mint magyar nyelven de a felkérése nem járt eredménnyel. Forrás: erdon.ro
2011. március 4.
Elmaradt az iskolák kétnyelvűsítése Marosvásárhelyen
Még nem készült el az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak (CNCD) a marosvásárhelyi általános iskolák nyelvtérképével kapcsolatos jelentése. Amennyiben a testület illetékeseinek sikerül a napokban véglegesíteniük a dokumentumot, annak megvitatására leghamarabb a jövő héten kerülhet sor. A vizsgálótestület látogatását megelőzően a szülők által feljelentett iskolák vezetői különféle módszerekkel próbálták kicselezni a hatóságot. A szülők nyomására egyébként eddig csupán az Unirea Gimnázium vezetősége volt hajlandó kétnyelvűsíteni a homlokzati tábláját.
Amennyiben a kollégák úgy érzik, hogy a kivizsgálásba más intézményeket is be kell vonnunk, akkor elhúzódhat az ügy lezárása” – fejtette ki lapunknak Haller István, a CNCD tagja. Haller István leszögezte: az ellenőrzésen szerzett benyomásairól sem ő, sem kollégái mindaddig nem nyilatkozhatnak, amíg a jelentésről döntés nem születik. „Csak annyit mondhatok, hogy nem igaz, amit az egyik országos sajtóorgánum leírt, azaz hogy én elégedett lennék a marosvásárhelyi iskolákban tapasztaltakkal” – reagált Haller a neki tulajdonított nyilatkozatra.
A vizsgálótestület látogatását megelőzően a szülők által feljelentett iskolák vezetői különféle módszerekkel próbálták kicselezni a hatóságot. Az intézmények igazgatói még az év elején fényképekkel igyekeztek bizonyítani az iskolákban megvalósult kétnyelvűséget. Úgy fotóztatták a magyar osztálytermek falait, hogy a képről nem derült ki, hogy az lényegében egy zárt, kimondottan csak a magyar közösség által használt helyen, és nem a folyosón készült. Hasonló módszerhez folyamodott a tanfelügyelőség is. A Dacia nevű, volt 10-es és 14-es számú, egyesített általános iskola vezetősége pedig nyilatkozattételre utasította a magyar nemzetiségű tanítónőket. „Egy olyan levelet írattak alá a magyar tanítónőkkel, amelyben ők kijelentik, hogy az iskolában harmónia uralkodik a két etnikum között. Ehhez képest az igazgató állandóan fenyegeti a magyarokat, sőt a tanévnyitóra még a rendőrséget is kihívta” – számolt be lapunknak az ügyet felvállaló Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) ügyvezető igazgatója, Szigeti Enikő. Gyerekeik folyamatos megalázásáról számoltak be a magyar szülők is, akik közül többen más iskolába költöztették csemetéiket. Annak ellenére, hogy a két iskolaépületet magában foglaló intézmény vezetője, Saveta Evi szerint a folyosókon megvalósult a nyelvi egyensúly, csütörtöki látogatásunk időpontjáig ennek alig-alig volt nyoma. Az igazgatónő szerint a homlokzatra a kilátásba helyezett tatarozás miatt nem került fel a kétnyelvű tábla.
Kolléganőjénél sokkal nyíltabban vállalta fel a 2001/215-ös törvénnyel való dacolást Alexandru Todea, a kövesdombi Liviu Rebreanu (volt 15-ös és 17-es összevont) általános iskola igazgatója. A volt helyettes főtanfelügyelő a diszkriminációellenes testület tagjainak is kijelentette: az épületben semmi szükség a kétnyelvű feliratokra, hisz a magyar gyermekeknek kötelességük ismerni az állam nyelvét. A szülők beadványa mindössze a Dózsa György utcai 2-es számú általános iskolában tette meg a hatását. Márton Imre aligazgatónak köszönhetően a folyosókon számos magyar nyelvű felirat jelent meg. Ma már a kétnyelvűség jellemzi szinte az egész épületet, amelyet száz évvel ezelőtt a város hajdani polgármestere, Bernády György építtetett. A művelet nem is került sokba, az aligazgató megtalálta annak módját, miként lehet saját zsebből vagy külső támogatással érvényt szerezni a törvénynek. „Ez a magyar pedagógusokon is múlik, hiszen az ő feladatuk megtölteni tartalommal a faliújságokat, ismertetőtáblákat, plakátolókat. Sajnos nem mindenütt élnek a lehetőséggel” – állapította meg Szigeti Enikő.
A szülők nyomására egyébként eddig csupán az Unirea Gimnázium vezetősége volt hajlandó kétnyelvűsíteni a homlokzati tábláját. A római katolikus egyház által visszakapott épületben működő iskola igazgatója, Cristina Branea azonban félmegoldást hozott. A táblára, melyet a kérelmezőkkel fizettetett ki, magyarul csak az iskola szó került fel. A város nevét, akár a Ceauşescu-diktatúra utolsó, legkegyetlenebb éveinek sajtóorgánumaiban csak Târgu Mureşként tüntették fel, és lemaradt a szaktárca nevének a fordítása is.
Szucher Ervin, Krónika (Kolozsvár)
Még nem készült el az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak (CNCD) a marosvásárhelyi általános iskolák nyelvtérképével kapcsolatos jelentése. Amennyiben a testület illetékeseinek sikerül a napokban véglegesíteniük a dokumentumot, annak megvitatására leghamarabb a jövő héten kerülhet sor. A vizsgálótestület látogatását megelőzően a szülők által feljelentett iskolák vezetői különféle módszerekkel próbálták kicselezni a hatóságot. A szülők nyomására egyébként eddig csupán az Unirea Gimnázium vezetősége volt hajlandó kétnyelvűsíteni a homlokzati tábláját.
Amennyiben a kollégák úgy érzik, hogy a kivizsgálásba más intézményeket is be kell vonnunk, akkor elhúzódhat az ügy lezárása” – fejtette ki lapunknak Haller István, a CNCD tagja. Haller István leszögezte: az ellenőrzésen szerzett benyomásairól sem ő, sem kollégái mindaddig nem nyilatkozhatnak, amíg a jelentésről döntés nem születik. „Csak annyit mondhatok, hogy nem igaz, amit az egyik országos sajtóorgánum leírt, azaz hogy én elégedett lennék a marosvásárhelyi iskolákban tapasztaltakkal” – reagált Haller a neki tulajdonított nyilatkozatra.
A vizsgálótestület látogatását megelőzően a szülők által feljelentett iskolák vezetői különféle módszerekkel próbálták kicselezni a hatóságot. Az intézmények igazgatói még az év elején fényképekkel igyekeztek bizonyítani az iskolákban megvalósult kétnyelvűséget. Úgy fotóztatták a magyar osztálytermek falait, hogy a képről nem derült ki, hogy az lényegében egy zárt, kimondottan csak a magyar közösség által használt helyen, és nem a folyosón készült. Hasonló módszerhez folyamodott a tanfelügyelőség is. A Dacia nevű, volt 10-es és 14-es számú, egyesített általános iskola vezetősége pedig nyilatkozattételre utasította a magyar nemzetiségű tanítónőket. „Egy olyan levelet írattak alá a magyar tanítónőkkel, amelyben ők kijelentik, hogy az iskolában harmónia uralkodik a két etnikum között. Ehhez képest az igazgató állandóan fenyegeti a magyarokat, sőt a tanévnyitóra még a rendőrséget is kihívta” – számolt be lapunknak az ügyet felvállaló Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) ügyvezető igazgatója, Szigeti Enikő. Gyerekeik folyamatos megalázásáról számoltak be a magyar szülők is, akik közül többen más iskolába költöztették csemetéiket. Annak ellenére, hogy a két iskolaépületet magában foglaló intézmény vezetője, Saveta Evi szerint a folyosókon megvalósult a nyelvi egyensúly, csütörtöki látogatásunk időpontjáig ennek alig-alig volt nyoma. Az igazgatónő szerint a homlokzatra a kilátásba helyezett tatarozás miatt nem került fel a kétnyelvű tábla.
Kolléganőjénél sokkal nyíltabban vállalta fel a 2001/215-ös törvénnyel való dacolást Alexandru Todea, a kövesdombi Liviu Rebreanu (volt 15-ös és 17-es összevont) általános iskola igazgatója. A volt helyettes főtanfelügyelő a diszkriminációellenes testület tagjainak is kijelentette: az épületben semmi szükség a kétnyelvű feliratokra, hisz a magyar gyermekeknek kötelességük ismerni az állam nyelvét. A szülők beadványa mindössze a Dózsa György utcai 2-es számú általános iskolában tette meg a hatását. Márton Imre aligazgatónak köszönhetően a folyosókon számos magyar nyelvű felirat jelent meg. Ma már a kétnyelvűség jellemzi szinte az egész épületet, amelyet száz évvel ezelőtt a város hajdani polgármestere, Bernády György építtetett. A művelet nem is került sokba, az aligazgató megtalálta annak módját, miként lehet saját zsebből vagy külső támogatással érvényt szerezni a törvénynek. „Ez a magyar pedagógusokon is múlik, hiszen az ő feladatuk megtölteni tartalommal a faliújságokat, ismertetőtáblákat, plakátolókat. Sajnos nem mindenütt élnek a lehetőséggel” – állapította meg Szigeti Enikő.
A szülők nyomására egyébként eddig csupán az Unirea Gimnázium vezetősége volt hajlandó kétnyelvűsíteni a homlokzati tábláját. A római katolikus egyház által visszakapott épületben működő iskola igazgatója, Cristina Branea azonban félmegoldást hozott. A táblára, melyet a kérelmezőkkel fizettetett ki, magyarul csak az iskola szó került fel. A város nevét, akár a Ceauşescu-diktatúra utolsó, legkegyetlenebb éveinek sajtóorgánumaiban csak Târgu Mureşként tüntették fel, és lemaradt a szaktárca nevének a fordítása is.
Szucher Ervin, Krónika (Kolozsvár)