Hírsaláta
FÉL ÉVSZÁZADNYI PIHENŐ. Tizenkét évvel a Szabadság-szobor újbóli felállítása után ismét mertek nagyot álmodni Aradon: a magyar közképviselet a civil szervezetekkel és egyházakkal összefogva Feszty Árpád Krisztus temetése című hármasképét szeretné restauráltatni és kiállítani eredeti helyén, az aradi kultúrpalotában. A monumentális méretű, 13 méter hosszú és 4 méter magas festmény 1913-ban került Aradra, az Országos Szépművészeti Múzeum helyezte letétbe, aztán az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés nyomán, az elszakított területekkel együtt számos műkincs is az új, szomszédos államokhoz került. Így lett a Triptichon az aradi múzeumé, ahol az 1950-es évek végéig volt látható, majd 1962-ben a raktárba száműzte a bibliai témájú műalkotást a kommunista hatalom. Több mint ötven éve tárolják egy hengerre feltekerve. (Maszol)
RMDSZ-ES POLITiKUS A FUEN ÉLÉN. Vincze Lóránt a németországi dánok jelöltje előtt végzett az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) lengyelországi közgyűlésén. Az RMDSZ jelöltjét, Vincze Lórántot választották szombaton az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnökévé. A lengyelországi Wrocławban (régi magyar nevén Boroszlóban) tartott FUEN-közgyűlés szavazásán Vincze Lóránt 89, míg a németországi dánokat képviselő Dieter Paul Küssner 74 szavazatot kapott. Az RMDSZ külügyi titkáraként Brüsszelben dolgozó Vincze korábban a FUEN alelnöki tisztségét töltötte be, és a kisebbségi tárgyú Minority SafePack európai polgári kezdeményezés ügyét koordinálta. (Főtér)
EGY HÍRES DIÁK EMLÉKEZETE. Erőss Zsolt hegymászóról, a gimnázium egykori diákjáról neveztek el tantermet Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Líceumban. A péntek esti teremavatón a 2013-ban elhunyt hegymászó személyes tárgyait is kiállították. A Hópárducnak is nevezett hegymászó a világ legmagasabb csúcsát, a Mount Everestet 2002-ben hódította meg, továbbá tíz nyolcezernél magasabb csúcsot is megmászott. 2013. május 21-én a Kancsendzönga megmászása után a visszaúton tűnt el. A gimnáziumi kiállítás anyagát Erőss Zsolt családjának és barátjának, Dezső Lászlónak a segítségével sikerült közszemlére tenni. A kép- és írott anyag mellett Erőss Zsoltnak azt a ruházatát is megtekinthetik, melyben 2002-ben első magyarként állt az Everest tetején, valamint azt a hágóvasat is, melyet saját kezűleg készített. Erőss Zsolt emlékét az Erdélyi Kárpát-Egyesület is kiemelt helyen őrzi, nemsokára a gyergyói ekések a Kancsendzöngán állítanak emléktáblát a hegymászónak. ( Székelyhon)
KEVESEKET ÉRDEKEL. Nem vonzó az Első autó program a romániaiak körében a Román Autógyártók Egyesületének elnöke szerint. Constantin Stroe úgy nyilatkozott, év eleje óta összesen 300 gépkocsit vásároltak a program révén, és ez azzal magyarázható, hogy öt év alatt kell törleszteni az autóvásárlásra felvett hitelt. Az egyesület elnöke szerint, ha hét évre terjesztenék ki a törlesztési időszakot, többen érdeklődnének a lehetőség iránt. Másrészt az érdekképviseleti szerv a romániai autópark felújítása érdekében azt is indítványozta többek között, hogy a kormány a másodkézből származó gépkocsik importját teljes mértékben tegye legálissá. (ErdélyFm)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Csíkszeredai önkormányzat: 19 képviselőből 13 RMDSZ-es
Bemutatta önkormányzati képviselőit a csíkszeredai városi RMDSZ hétfőn az Erőss Zsolt Arénánál tartott sajtótájékoztatón.
A szövetség városi szervezete a 19-ből 13 mandátumot szerzett a helyhatósági választásokon, így megszerezte a kétharmados többséget – osztotta meg Füleki Zoltán, az RMDSZ városi szervezetének elnöke.
Az RMDSZ csíkszeredai önkormányzati képviselői a következők: András Hunor Jenő, Ábrahám Előd, Bardocz László, Bíró Hanna Barbara, Bors Béla, Fodor Levente, Füleki Zoltán, Fülöp Árpád Zoltán, Kirmájer Enikő, Orbán Zsolt, Szőke Domokos, Tófalvi Éva, Veress Dávid.
Közülük heten először vállalnak önkormányzati képviselői szerepet. Az RMDSZ önkormányzati képviselői mellett a döntéshozó testületbe az EMNP három önkormányzati képviselőt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) két képviselőt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) pedig egy képviselőt küldhet. A Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltjei nem jutottak be a testületbe.
Barabás Hajna
Székelyhon.ro

Székelyország Tündérkertje Budapesten
Marosszéki sokadalmat szerveznek Budapesten Magyarország nemzeti ünnepe alkalmából. A Kispesten kialakított Székelyország Tündérkertje Látványparkban megrendezendő esemény fővédnöke Bölöni László labdarúgóedző – számol be írja Gligor Róbert László a kronika.ro-n.
A kispesti látványparkban idén kezdődik a székely székeket bemutató programsorozat, amelynek első állomásaként Marosszéket ismerhetik meg közelebbről az anyaországi magyarok és az ott élő erdélyiek – tudtuk meg Bacsó Andrástól, a látványpark megálmodójától és megteremtőjétől, aki a nemzeti egység ünnepére változatos programot állított össze.
Augusztus 20-án délben nyitja meg kapuját a látványpark, népdalénekesek, előadóművészek, zenészek lépnek fel, Gligor Attila Csaba budaörsi fotós pedig Marosvásárhelyt és Nyárádszeredát bemutató fényképeiből, illetve természetfotóiból mutat be válogatást. A rendezvényen Budapesti személyiségek is részt vesznek, a nap fővédnöke és díszvendége a Maros megyei születésű Bölöni László labdarúgóedző lesz, aki előadást is tart. Ezután szentelik meg a székely kenyeret, majd a nemzeti összetartozás és a megmAradás jelképeként fáklyát gyújtanak.
A program idején marosszéki „tokányt”, helyben sütött kürtőskalácsot és székely sört lehet fogyasztani, jelképes áron sorsjegyeket lehet vásárolni, amellyel székely termékek nyerhetők. A gyerekeket kézműves alkotóházban foglalkoztatják. A látványparkot a kispesti Bujdosó Székely éttermet működtető, a Székelyföldről származó Bacsó András hozta létre, és idén májusban avatták fel Böjte Csaba ferences szerzetes részvételével a Dévai Szent Ferenc Alapítvány javára szervezett jótékonysági nap keretében.
A látványparkban megismerheti a közönség a Székelyföld régióit, a Székelyföldi ásványvizeket, hagyományos eszközöket, találkozhat a medvével és a hargitai rengetegben mAradt Ábellel, de lesz Csíksomlyóra „vezető” imahely, Márton Áron-kultúrcsűr és a gyergyói születésű, 2013-ban eltűnt Erőss Zsolt hegymászó tiszteletére állított mászófal is. Bacsó tervei szerint szeptember 10-én Csíkszéket mutatják be a látványparkban, október folyamán valószínűleg Gyergyószék is sorra kerül, majd jövő év tavaszán folytatják a sorozatot, hiszen nemcsak az egykori székeket, hanem azok „fiúszékeit” is szeretnék majd megmutatni a magyar fővárosban – írja a kronika.ro.
Erdély.ma

A gyökerekből táplálkozva keresik a jövőt (Hivatásos táncegyüttesek találkozója)
Mezőségi táncokkal nyitották Sepsiszentgyörgy főterén az erdélyi hivatásos táncegyüttesek a tizenkettedik alkalommal tartott találkozójukat, és szintén mezőségivel zárták a négynapos rendezvényt tegnap este a Tamási Áron Színházban tartott gálaműsoron, amelyre a szervezők meghívták a nyárádszeredai Bekecs Néptáncegyüttest is. A záróestén Kelemen Hunor fővédnök köszöntötte a rendezvényt, majd díjakat is osztottak, amelyek egy része a találkozón bemutatott produkciók alkotóinak, előadóinak szólt, az életműdíjat a kitüntetettek az erdélyi táncművészetben nyújtott több évtizedes munkájukért kapták.
A Háromszék Táncegyüttes Erdély-menyegző és a Maros Művészegyüttes Most múlik című produkciója után (amelyek szakmai értékelését szombati lapszámunkban ismertettük) az Udvarhely Néptáncműhely mutatta be az Orza Călin rendezte Üveghegy ösvénye című táncmisztériumot Kőrösi Csoma Sándor és a hegymászó Erőss Zsolt emlékére. A szakmai kiértékelésen néhány általánosan is hasznosítható megállapítás is elhangzott: egysíkú a mozgásdinamika, az elmondott szövegek segítik a megértést, de a szövegmondás minősége hullámzó, lehet kortárstánc-nyelven előadni, de az legyen míves, ellenpontozás nélkül fennáll a monotónia veszélye.
A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Táncoljatok! című előadásában a táncosok vallanak szóban és táncban a táncról, ezt a szakma képviselői abból a szempontból is értékelték, hogy az együttes tagjai kipróbálhatták alkotói képességüket, több tájegység eredeti táncaiból merítettek, ők készítették a koreográfiákat, amelyeket Gábos Endre rendezőként fűzött egymásutánba, tulajdonképpen ez volt a találkozó egyetlen néptáncműsora. A Nagyvárad Táncegyüttes Rossini zeneművére készített Stabat Mater című táncoratóriuma a néptánctól merőben elütő mozgásrendszerben, a kortárs balett nyelvén közvetítette a szenvedéstörténet mondanivalóját Kun Attila, a Közép-Európa Táncszínház koreográfusa rendezésében, a KET néhány táncművésze közreműködésével. A kiértékelő bizottság tagjai jó kísérletnek tartották, ami ellenben szerintük technikailag itt-ott sántít, ugyanakkor felvetették a kérdést: helye van-e a néptánctól teljesen elütő mozgásnyelvnek a hivatásos táncegyüttesek repertoárjában? Mások szerint az ilyen kilengések, próbálkozások gazdagítják a táncosok mozgáskultúráját. A négynapos találkozót tegnap kerekasztal-beszélgetésen értékelték az öt hivatásos együttes művészeti vezetői, igazgatói, az alkotók és társulatonként néhány táncos részvételével, amelyen kiderült: nincs egyetlen recept, ami alapján úgy lehetne megszervezni a vándorrendezvényt, hogy azzal mindenki elégedett legyen, egyesek szerint a Háromszék Táncegyüttes újítása, hogy kísérőprogramokat is kínált a vendégeknek, nagyon jó ötlet volt, mások úgy vélték, a szakmai beszélgetésektől vonták el az időt a helyi alakulatok produkciói. Többen hangsúlyozták: legnagyobb gond a képzéshiány, kitértek a szakmai kiértékelők hasznosságára, de megválaszolatlan kérdés maradt, hogy meddig lehet elmenni az új formai utak keresésében. Abban ellenben mindannyian egyetértettek: az öt erdélyi hivatásos táncegyüttesnek legfőbb célja, hogy minőségi előadásokat állítsanak színpadra, és évente egyszer találkozzanak, hogy közös dolgaikat megbeszélhessék.
Díjak A Magyar Táncművészek Szövetsége a 12. Erdélyi Hivatásos Táncegyüttesek Találkozója szakmai bizottsága javaslata alapján adományozta a Kiemelkedő férfi táncos díjat Melles Endrének, a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes táncművészének az Erdély-menyegző című előadásban nyújtott táncos-színpadi alakításáért.
A 12. Erdélyi Hivatásos Táncegyüttesek Találkozója szakmai bizottsága díjai: 
Női tánckari nívódíj: sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes – az Erdély-menyegző című előadásban nyújtott magas szintű művészi jelenlétéért Zenei alkotói díj: Kelemen László és a Heveder zenekar – az Erdély-menyegző című előadás kiemelkedő zenei világának megalkotásáért
Énekes szóló díj: Erőss Judit, sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes – az Erdély-menyegző című előadásban nyújtott kiemelkedő énekesi teljesítményéért
Énekesi díj: Kásler Magda, marosvásárhelyi Maros Művészegyüttes – a Most múlik című előadásban nyújtott kiemelkedő énekesi teljesítményéért
Hiteles viseleteiért díjban részesült a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes (Táncoljatok! című előadás)
Hagyományőrző alkotói munkáért díjat kapott a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes (Táncoljatok! című előadás)
Képi világáért díjjal jutalmazták a nagyváradi Nagyvárad Táncegyüttest (Stabat Mater című előadás) Bátor művészi vállalásáért díjban részesült az Udvarhely Néptáncműhely (Üveghegy ösvénye című előadás) Életműdíjak – a Romániai Magyar Néptánc Egyesület a 12. Erdélyi Hivatásos Táncegyüttesek Találkozója alkalmából az erdélyi táncművészetben nyújtott több évtizedes kiemelkedő munkásságáért díjazott négy hivatásos táncost: Domokos Zsuzsanna – marosvásárhelyi Maros Művészegyüttes, Füzesi Albert – marosvásárhelyi Maros Művészegyüttes, Tőkés Edit – sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes, Vajda Katalin – sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes.
Fekete Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Teljesítették a küldetést az emléktábla-állítók
A telefon- és internetkapcsolat hiánya miatt csupán mostanra sikerült megkapnunk azokat a fényképeket, amelyek bizonyítják: a gyergyói ekések sikeresen elhelyezték Erőss Zsolt és Kiss Péter emléktábláját a legmagasabban fekvő buddhista kolostorban, egy Sherpa Gaun nevű faluban.
„Gyönyörű ceremónia volt, igazi lámával és a helyiek csodálatával felvértezve. A falubeliek megígérték, úgy vigyáznak a táblákra, mint a szemük fényére” – áll a több mint egy hetes jelkimaradást követően kézbesített üzenetben.
A gyergyói csapat péntek reggel búcsúzott el a hegytől, egy kétnapos terepjárós út veszi kezdetét. Ígérték, Katmanduból újra jelentkeznek.
Balázs Katalin | Székelyhon.ro

Ha mindene a könyv, akkor jövő héten érdemes lesz Csíkszeredába látogatnia
Második alkalommal is megszervezik Csíkszeredában a nemzetközi könyvvásárt, ezúttal új helyszínre költöztetve a rendezvényt. Május 4-7. között mintegy negyven romániai és magyarországi kiadó, terjesztő kínálatából válogathatnak a látogatók.
Az Erőss Zsolt sportarénában tartják idén a Székelyföldi Nemzetközi Könyvvásárt, mivel – a szervezők szerint – átláthatóbb lesz a rendezvény és a bejelentkező kiadók száma is nőtt a tavalyihoz képest. Ugyanakkor az is előnye a rendezvény mostani helyszínének, hogy a személygépkocsikkal érkező látogatók könnyen találnak parkolóhelyet. A vásárt a csíkszeredai Expo-Har szervezi, karöltve Csíkszereda Polgármesteri Hivatalával, társzervező Hargita megye tanácsa és a Hargita Megyei Kulturális Központ. „Már a tavaly úgy gondoltuk, hogy Csíkszereda és környéke megérdemel egy ilyen rendezvényt. Szerettünk volna valami olyant, ami még nem volt, és ami értéket képvisel. Tavaly nem tudtuk biztosra, hogy lesz-e második alkalom, de a támogatásoknak köszönhetően sikerült nyélbe ütni. Ezúttal sokkal több magyarországi kiadó, könyvterjesztő, kiállító lesz, mint tavaly, és sokkal nagyobb számban képviseltetik magukat a román kiadók is. Mivel minden évben szeretnénk még egyedibbé, még nagyobbá, értékesebbé tenni a kiállítást, úgy gondoltuk, hogy szükség van egy nagyobb helyszínre – mutatott rá Földi Zsuzsa, az Expo-Har ügyvezető igazgatója.
A rendezvény célja, hogy bemutatkozhassanak a kiadók, hogy a csíkiak is hozzáférjenek a könyvújdonságokhoz, és kedvezményes áron tudjanak könyveket vásárolni. Ugyanakkor a kiadók is megismerik, látják egymás termékét. Minden a könyvről szól A II. Székelyföldi Nemzetközi Könyvvásár hivatalos megnyitóját május 4-én délután négy órától tartják, ezt követően a Sebő együttes koncertezik. Május 4-én, 5-én és 6-án délelőtt tíz és este hét óra között, május 7-én délelőtt tíz és délután négy óra között várják a látogatókat. Az érdeklődők nem csak könyvmustrára, hanem a kiadók által kínált különböző programokra is számíthatnak: könyvbemutatókra, író-olvasó találkozókra ülhetnek be. Lesz gyereksarok, szombaton pedig gyerekeknek foglalkozás. A szervezők igyekeznek megszólítani minden korosztályt, a Grundban szombat este kilenc órától slam poetryt tartanak, György Ádám, Bájer Máté, Irlanda Máté, André Ferenc és Horváth Benji közreműködésével. De lesz a könyvvásárhoz kapcsolódó rendezvény a Csíki Moziban és a Kriterion Galériában is. Próbálunk minden korosztályt megszólítani, szeretnénk, hogy a fiatalok és a gyerekek is minél jobban bekapcsolódjanak a könyvek világába. És szeretnénk, hogy ismét hozzuk irodalmi lázba Csíkszeredát – hangsúlyozta Földi Zsuzsa.
Hozzátette, a vásár ideje alatt a város különböző helyein lehet majd könyveket találni, amelyeket nyugodtan lehet ott a helyszínen forgatni. Aki pedig olvas, még meglepetésben is részesül. A rendezvény teljes programja hamarosan elérhető lesz a II. Székelyföldi Nemzetközi Könyvvásár Facebook-oldalán, valamint az Expo-Har honlapján.
Az Expo-Harról Rendezvényszervező, kiállításszervező cég, amely műszaki kivitelezésű standok építésével, valamint koncertek, turnék szervezésével is foglalkozik. A tavaly elhunyt Csipor Attilának köszönhetően már 27 éve működik a cég, az Expo-Har által szervezett Csík Expot is 27-ik alkalommal tartják május végén. „Az a célunk, hogy továbbra is megszervezzük azokat a rendezvényeket, amelyek ilyen sok évet kibírtak, de szeretnénk újítani is, mert úgy gondoljuk, van elég erőnk, kitartásunk, hogy minél több színes rendezvényt hozzunk a városba” – fogalmazott az ügyvezető igazgató.
Péter Beáta / Székelyhon.ro

„Irodalmi lázba” hozzák Csíkszeredát
Második alkalommal szervezik meg Csíkszeredában a Székelyföldi Nemzetközi Könyvvásárt, amely új helyszínen várja a közönséget csütörtöktől három napon keresztül. A rendezvényen mintegy 40 romániai és magyarországi kiadó, terjesztő kínálatából válogathatnak a könyvbarátok.
Új helyszínen, a csíkszeredai Erőss Zsolt-sportarénában tartják május 4. és 7. között a Székelyföldi Nemzetközi Könyvvásárt. A másodízben tartott rendezvény szervezői szerint az arénában átláthatóbb lesz a vásár, a bejelentkező kiadók száma is nőtt a tavalyihoz képest, ugyanakkor az is előnye a rendezvény mostani helyszínének, hogy a személygépkocsikkal érkező látogatók könnyen találnak parkolóhelyet. A vásárt a csíkszeredai Expo-Har rendezvény- és kiállításszervező cég rendezi Csíkszereda polgármesteri hivatalával, a Hargita Megyei Tanáccsal és a Hargita Megyei Kulturális Központtal közösen. „Már a tavaly úgy gondoltuk, hogy Csíkszereda és környéke megérdemel egy ilyen rendezvényt. Szerettünk volna valami hiánypótlót, ami értéket képvisel. Múlt évben nem tudtuk biztosan, hogy lesz-e második alkalom, de a támogatásoknak köszönhetően sikerült. Ezúttal sokkal több magyarországi kiadó, könyvterjesztő, kiállító lesz jelen, mint tavaly, és sokkal nagyobb számban képviseltetik magukat a román kiadók is. Mivel minden évben szeretnénk még egyedibbé, még nagyobbá, értékesebbé tenni a kiállítást, úgy gondoltuk, hogy szükség van egy nagyobb helyszínre” – mutatott rá Földi Zsuzsa, az Expo-Har ügyvezető igazgatója. A rendezvény célja, hogy bemutatkozhassanak a kiadók, hogy a csíkiak is hozzáférjenek a könyvújdonságokhoz, és kedvezményes áron tudjanak kiadványokat vásárolni, ugyanakkor a kiadók is megismerik, látják egymás termékeit. A II. Székelyföldi Nemzetközi Könyvvásár hivatalos megnyitóját csütörtökön délután négy órától tartják, ezt követően a Sebő együttes koncertezik. Május 4-én, 5-én és 6-án délelőtt tíz és este hét óra között, május 7-én délelőtt tíz és délután négy óra között várják a látogatókat. Az érdeklődők nemcsak könyvmustrára, hanem a kiadók által kínált különböző programokra is számíthatnak: könyvbemutatókra, író-olvasó találkozókra ülhetnek be. Lesz gyereksarok, szombaton pedig gyerekeknek foglalkozás. A szervezők igyekeznek megszólítani minden korosztályt, a Grundban szombat este kilenc órától slam poetryt tartanak, György Ádám, Bájer Máté, Irlanda Máté, André Ferenc és Horváth Benji közreműködésével. A könyvvásárhoz kapcsolódó rendezvények várják a közönséget a Csíki Moziban és a Kriterion Galériában is. „Próbálunk minden korosztályt megszólítani, szeretnénk, hogy a fiatalok is minél inkább bekapcsolódnának a könyvek világába. És szeretnénk, ha ismét „irodalmi lázba” hoznánk Csíkszeredát” – hangsúlyozta Földi Zsuzsa. Hozzátette, a vásár ideje alatt a város különböző helyein lehet majd könyveket találni, amelyeket nyugodtan lehet ott a helyszínen forgatni. Aki pedig olvas, pluszmeglepetésben is részesül. Krónika (Kolozsvár)

Ahol mindenki találhatott kedvére való könyvet
Csíkszeredának és környékének szüksége van egy ilyen rendezvényre – fogalmazódott meg a II. Székelyföldi Nemzetközi Könyvvásáron a látogatók, kiadók és szervezők részéről. A vásárt csütörtöktől vasárnapig lehetett látogatni a csíkszeredai Erőss Zsolt Arénában.
Harminchat romániai és magyarországi kiadó és könyvterjesztő kínálta a könyveit az Expo-Har, Csíkszereda Polgármesteri Hivatala, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa, Hargita megye tanácsa és a Hargita Megyei Kulturális Központ által második alkalommal megszervezett vásáron. Míg a tavaly a Szakszervezetek Művelődési Házában tartották, ebben az évben az Erőss Zsolt Arénába költöztették a rendezvényt. „A mai világban, amikor mindenki temeti a nyomtatott könyvet, és arról beszélnek, hogy az emberek nem olvasnak, határozottan állítom, hogy ez nem igaz. És ezt a régiót is fel kéne zárkóztatni ezen a téren, hiszen megvan az igény a vásárra. A gazdasági oldal sem mellőzendő, jó az időpont, következnek a kicsengetések, ajándékot lehet vásárolni, ugyanis egy ilyen vásáron fontos, hogy jelentős árengedmények vannak. Sikerült elérni, hogy nagyobb, világosabb helyen szervezzék meg, nagyszerű, ahogy a polgármester kezelte ezt a helyzetet. Ugyanakkor ilyen máshol nincs, hogy a kiadók ingyen kapják a vásár idejére a standokat. Fontos lépés, hogy iskolás csoportok jöttek el, a jövőben még jobban be kéne vonni az iskolákat – nyújtott egyfajta összefoglalót Hajdú Áron, a vásár egyik kezdeményezője, a Bookart Kiadó vezetője.
Gyerekek a fókuszban
A csíkszeredai Gutenberg Kiadó és Könyvesbolt több programot is szervezett a vásár idején, foglalkozásaikkal elsősorban a gyerekeket, fiatalokat szólították meg. Mesedélutánon, rendhagyó irodalomórákon, zenés könyvbemutatón, kézműves foglalkozáson lehetett részt venni. „Ebben a térben nagyon jól meg tudtuk szervezni a programjainkat. Igyekeztünk érdekes témákat felvetni a foglalkozásokon, fontos volt, hogy ne csak könyvekkel, hanem másfajta hozzáadott értékkel is jelentkezzünk. A Gutenberg Kiadó és a Pallas Akadémia Könyvkiadón kívül a Libri Kiadói Csoportot és a Pagony Kiadót is képviseltük. Örömmel vállaltuk el ezt a felkérést, hisz ezáltal tudtuk színesíteni a kínálatot a vásáron. Az az érdeklődő szám, amelyik a tavaly is eljött, az idén is megjelent” – fogalmazott Tőzsér László, a Gutenberg és a Pallas-Akadémia kiadók vezetője. A Gutenberg Könyvesbolt és a Libri Kiadói Csoport könyvbemutatót is szervezett: Szabó Róbert Csaba a Jelenkor kiadónál megjelent Alakváltók kötetét ismerhették meg az érdeklődők.
Elbeszélői síkok találkozása
A Gutenberg Könyvesbolt és a Libri Kiadói Csoport könyvbemutatót szervezett: Szabó Róbert Csaba a Jelenkor kiadónál megjelent Alakváltók című kötetét ismerhették meg az érdeklődők, a szerzővel Vida Gábor író, szerkesztő beszélgetett. „Olyan regényről van szó, amelyben nagyon sok elbeszélői, gondolati sík találkozik és épül össze. Brilliáns technikával kapcsol össze történeteket és helyzeteket, szereplőket, habitusokat, amire az ember, ha gonosz akar lenni, azt mondja, ezek nem tartoznak össze, és ez nem így volt. Ugyanakkor Szabó Csaba megoldja, hogy az olvasó a gondolatszövés és a történetszövés mentén elfogadja a történéseket. A regény intenzív jelenetei egy Csíkszereda nevű helyen zajlanak, ami, tudjuk, hogy a fikció tere” – magyarázta Vida Gábor. Szabó Róbert Csaba rámutatott, a regényírás kulcsa talán az, hogy a szerzőnek van egy rálátása az egészre, anélkül, hogy el tudná mondani az elejétől a végéig.
A jó versről
A Pallas-Akadémia Könykiadó Ferencz Imre Játékidő című kötetének szervezett bemutatót. „A rendszerváltás valamilyen fordulatot hozott az életkedvemben, akkor már úgy írtam a publicisztikáimat, hogy maradandóbbak legyenek (...). Ha a fű alatt is, de ahogy telnek az évek, az emberben is az idő dolgozik és megérik benne, és ő is megér. Valami történik. Talán úgy van ez, hogy az emberben levő élményanyag előbb-utóbb elévül. De hatvan, hetvenévesen jöttek elő a gyermekkorból emlékek, megértek ezek a témák és ugyanakkor aktuálissá váltak olyan értelemben, hogy a jelenkornak a problematikája összecseng a múlttal.” Arra a kérdésre, hogy milyen a jó vers, Ferencz Imre rámutatott, a jó vers megkerülhetetlen, átléphetetlen, mellőzhetetlen, sokáig rostálja az idő, de fennmarad. Az Ábel Kiadó Gergely Edó könyvét mutatta be, a Mentor Kiadó pedig Tamás Kincső A Csinált-patak állatkertje című kötetét.
Jelentős kedvezmények
Azok a kiadók, akik nem tudtak szerzőt hozni magukkal, jelentős árkedvezményekkel kínálták a könyveket, könyvajándékokat, könyvjelzőket adtak, egy szegedi tankönyvkiadó pedig interaktív táblát hozott a gyerekek nagy örömére. „Ahhoz képest, hogy ez a második alkalom, nekünk pozitív volt a pénteki és a szombati nap is. Érdeklődő és vásároló is volt. Gyerek- és ifjúsági könyveket adunk ki, hozzánk célzottan jönnek a vásárlók. Azt már a többi erdélyi helyszínen is megtapasztaltuk – és ami kicsit különböző a magyarországi piactól –, hogy itt főleg a tartalmas könyveket keresik.
Kisebb a kereslet az úgymond rövidebb, képes könyvekre, és inkább a tartalom érdekli a vevőket. Sok gyerekérdeklődő is volt, azt lehet látni, hogy olvasnak a gyerekek, és sokat olvasnak. Érdeklődők és nyitottak az újra – hangsúlyozta lapunknak Nyulas Ágnes, a magyarországi Cerkabella kiadó vezetője. A kiadók elmondása szerint nagy volt az érdeklődés a szépirodalmi kötetek, de ugyanúgy a tudományos kötetek iránt is, ugyanakkor a gyerekkönyvek is szép számmal fogytak. Volt, amelyik standnál 20-50 százalékos árkedvezménnyel lehetett könyvet vásárolni. Már másodszor térek vissza a vásárra. Jó alkalom arra, hogy bevásároljak könyvekből, nem csak a család számára, hanem ajándékba is. Főleg gyerekkönyveket vettem – osztotta meg velünk az egyik környező településről érkezett vásárló.
Péter Beáta / Székelyhon.ro

Nem kell temetni a nyomtatott könyvet
Csíkszeredának és környékének szüksége van nagyszabású könyves rendezvényre – fogalmazták meg a vasárnap zárult, négynapos II. Székelyföldi Nemzetközi Könyvvásár résztvevői, a jelen lévő kiadók és szervezők.
Harminchat romániai és magyarországi kiadó és könyvterjesztő kínálta termékeit az Expo-Har, Csíkszereda polgármesteri hivatala, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa, a Hargita megyei tanács és a Hargita Megyei Kulturális Központ által második alkalommal szervezett Székelyföldi Nemzetközi Könyvvásáron csütörtöktől vasárnapig. Míg a tavaly a Szakszervezetek Művelődési Házában tartották, a rendezvényt idén az Erőss Zsolt Arénába költöztették.
Fel kellene zárkóztatni a régiót
„Biztos vagyok benne, hogy ez a régió is megbír egy könyvvásárt. Ma, amikor mindenki temeti a nyomtatott könyvet, és arról beszélnek, hogy az emberek nem olvasnak, határozottan állítom, hogy ez nem igaz. Régiónkat is fel kéne zárkóztatni ezen a téren, hiszen megvan az igény a vásárra, és ha nem biztosítunk lehetőséget az embereknek, hogy könyvek közelébe kerüljenek, akkor semmi esély a fejlődésre. Elmaradunk, mert elfelejtünk kitekinteni, az pedig még nem elég, ha azzal áltatjuk magunkat, hogy jók vagyunk, székelyek vagyunk, erősek, zászlónk van” – mutatott rá Hajdú Áron, a vásár egyik kezdeményezője, a Bookart Kiadó vezetője.
A csíkszeredai Gutenberg Kiadó és Könyvesbolt több programot is szervezett a vásár idején, foglalkozásaikkal elsősorban a gyerekeket, fiatalokat szólították meg. Balázs Imre József költő, egyetemi docens rendhagyó irodalomórán ismertette Lackfi János műveit, és bemutatta a Ragyog a mindenség című gyermekvers-antológiát. „Mindenképp jó döntés volt az új helyszínre hozni a vásárt. Ebben a térben nagyon jól meg tudtuk szervezni a programjainkat, igyekeztünk érdekes témákat felvetni a foglalkozásokon, fontos volt, hogy ne csak könyvekkel, hanem másfajta hozzáadott értékkel is jelentkezzünk. A Gutenberg Kiadó és a Pallas Akadémia Könyvkiadón kívül a Libri kiadói csoportot és a Pagony kiadót is képviseltük” – fogalmazott Tőzsér László, a Gutenberg és a Pallas-Akadémia kiadó vezetője.
Elbeszélői síkok találkozása A Gutenberg Könyvesbolt és a Libri kiadói csoport könyvbemutatót szervezett: Szabó Róbert Csaba a Jelenkor kiadónál megjelent Alakváltók című kötetét ismerhették meg az érdeklődők, a szerzővel Vida Gábor író, szerkesztő beszélgetett. „Olyan regényről van szó, amelyben nagyon sok elbeszélői, gondolati sík találkozik és épül össze. Brilliáns technikával kapcsol össze történeteket és helyzeteket, szereplőket, habitusokat, amire az ember, ha gonosz akar lenni, azt mondja, ezek nem tartoznak össze, és ez nem így volt. Ugyanakkor Szabó Csaba megoldja, hogy az olvasó a gondolatszövés és a történetszövés mentén elfogadja a történéseket.
A regény intenzív jelenetei egy Csíkszereda nevű helyen zajlanak, ami, tudjuk, hogy a fikció tere” – magyarázta Vida Gábor. Szabó Róbert Csaba rámutatott, a regényírás kulcsa talán az, hogy a szerzőnek van egy rálátása az egészre anélkül, hogy el tudná mondani az elejétől a végéig. A Pallas-Akadémia Könykiadó Ferencz Imre Játékidő című verseskötetének szervezett bemutatót, a szerzővel Sarány István szerkesztő beszélgetett. A találkozón szó esett az alkotó és könyve külön útjairól, a szerző korábbi köteteiről, 1995-ben történt „újraindulásáról”.
„A rendszerváltás egyfajta fordulatot hozott az életkedvemben, akkor már úgy írtam a publicisztikáimat, hogy maradandóbbak legyenek. Ahogy telnek az évek, az emberben is dolgozik az idő. Az élményanyag talán előbb-utóbb elévül, hatvan-hetvenévesen jöttek elő a gyermekkori emlékek, ugyanakkor aktuálissá váltak olyan értelemben, hogy a jelenkor problematikája összecseng a múlttal” – fogalmazott Ferencz Imre. Az Ábel Kiadó Gergely Edó könyvét mutatta be, a Mentor Kiadó pedig Tamás Kincső A Csinált-patak állatkertje című kötetét.
Erdélyben kelendő a tartalmas könyv
Azok a kiadók, akik nem tudtak szerzőt hozni magukkal, jelentős árkedvezményekkel kínálták a könyveket, könyvajándékokat, adtak, egy szegedi tankönykiadó pedig interaktív táblát hozott a gyerekek nagy örömére. „ Mi gyerek- és ifjúsági könyveket adunk ki, hozzánk célzottan jönnek a vásárlók, és azt már megtapasztaltuk a többi erdélyi helyszínen is, ami kicsit különböző a magyarországi piactól, hogy itt főleg a tartalmas könyeket keresik. Azt lehet látni, hogy olvasnak a gyerekek, és azok, akik olvasnak, sokat olvasnak” – hangsúlyozta lapunknak Nyulas Ágnes, a magyarországi Cerkabella kiadó vezetője. A kiadók elmondása szerint nagy volt az érdeklődés a szépirodalmi, tudományos kiadványok iránt is, ugyanakkor a gyerekkönyvek is szép számmal fogytak. Iskolás csoportok is ellátogattak a vásárra, részt vettek foglalkozásokon. „A kiadók nyolcvan százaléka elégedett, közülük nyolc kiadó mondta, hogy könyvutánpótlást kellett hozniuk a vásárra. A helyszínt is dicsérték” – magyarázta Földi Zsuzsa, a főszervező Expo-Har igazgatója. A szervezők remélik, hogy a vásárnak lesz harmadik kiadása is.
Péter Beáta / Krónika (Kolozsvár)

Könyvvásár után Csík-Expó
Több újdonsággal várják a látogatókat a 27. Csík-Expóra, amelyet ezúttal a csíkszeredai Erőss Zsolt Arénában szerveznek meg. A fogyasztási cikkek nemzetközi vásárán több helyi és magyarországi cég képviselteti majd magát, a látogatók emellett számos látványosságra számíthatnak – ígérik a szervezők.
„Idén lesz 27 éves a Csík-Expó, 27 éven keresztül Csipor Attila szervezte meg ezt a rendezvényt, neki köszönhetjük, hogy ennyi ideje működik, de sajnos ő már nincsen közöttünk” – emlékezett meg az expó egykori kezdeményezőjéről és szervezőjéről Földi Zsuzsa, az Expo-Har ügyvezető igazgatója. Ezúttal tágasabb, melegebb és világosabb helyszínt választottak a fogyasztási cikkek nemzetközi kiállításának, így idén a Vákár Lajos Műjégpálya helyett az Erős Zsolt Aréna ad otthont a rendezvénynek május 25-28. között.
Tavalyhoz képest pedig több kiállítót várnak az ország több városából, például Szatmárnémetiből, Kolozsvárról, Aradról és a közeli székelyföldi városokból, és Magyarországról is a Magyar Nemzeti Kereskedőház szervezésében.
Az a célunk, hogy a helyi, illetve a külföldi kiállítók bemutathassák termékeiket, és noha manapság már több lehetőség is van online vásárlásra, mégis másabb, hogy amit meg szeretnénk vásárolni, azt megérinthetjük, megkóstolhatjuk – jegyezték meg a szervezők.
Szerintük azért is érdemes lesz kilátogatni a kiállításra, mert a cégek árkedvezménnyel fogják kínálni termékeiket. Megközelítőleg 2000 négyzetméternyi felületen mutatkozhatnak be a cégek, a csarnokban standokat állítanak fel, kint pedig a kiállítók mellett játszótér is lesz – tudtuk meg. Azon túl, hogy gazdasági eseményről van szó, próbálnak egy szórakoztató, de ugyanakkor fárasztó sportágat is népszerűsíteni, amely már három éve jelen van Csíkszeredában, de még nem sokan ismerik, így a Four Seasons sportklubbal közösen az expó ideje alatt buborékfocit (Bumper-ball) fognak rendezni. Emellett szintén újdonság, hogy az expó első napján, csütörtökön a Hargita Vendégváróban üzleti fórumot szerveznek a Magyar Nemzeti Kereskedőházzal és a Csíki Vállalkozók Egyesületével közösen.
Barabás Hajnal / Székelyhon.ro

Megjelent az Erdélyi Gyopár 150. lapszáma
Százötvenedszer vehet kezébe friss Erdélyi Gyopárt az olvasó.
Az Erdélyi Kárpát-Egyesület utódkiadványa ez, melynek elődje az Erdély folyóirat volt 1892-től betiltásáig. Az örökséghez hűen a természetjárót szolgálja a lap tartalma, Erdély értékeire összpontosítva, a turistaélet nagyszerűségét mutatva be, mintegy csábítóként azok számára, akik ezen örömökből még nem kértek részt.
A 150. lapszám is friss eseményekről számol be, mindenről, ami égen-földön a természetben megtalálható... ez alkalommal sok turistahumorral is fűszerezve. Hírt kaphat az olvasó arról, hogy az EKE-osztályok számos rendezvénye mellett Jókai Mór Teljesítménytúra volt huszadszorra, szintén teljesítménytúrával emlékeztek a gyergyóiak negyedik alkalommal Erőss Zsoltra, de a Kitty-emlékverseny sem maradt el.
Összeállt az EKE XXVI. Vándortáborának teljes programja, az összes túralehetőség megtalálható az Erdélyi Gyopárban, lehet tehát válogatni közülük már most annak, aki a Rétyi Nyírben a turistaság legnagyobb találkozóján töltené szabadsága egy részét. Aki csak virtuálisan kirándulna, annak ajánljuk a Hazajárás Erdélybe sorozat újabb részét, melynek címe Télbúcsúztató túrák a Páringtól a Répátig, de várlátogatásra is nyílik lehetőség Keresztváron. A Tündér-barlang titkait fedi fel Kinda Tibor, Hargitafürdő Janus-arcát mutatja meg Zsigmond Enikő, Molnár Zoltán pedig újabb utazásra hív a nyári csillagképek között. A felsorolás csak morzsa abból, amit az ünnepi lapszám kínál, hiszen szó van ebben még a maroshévízi Urmánczy-fürdőről, a nyári gombásztúrákon gyűjthető gasztronómiai különlegességekről, és arról a különleges flóráról is, amit a Csalhó Nemzeti Park rejteget. Aki nem akar tudatlanul állni egy-egy meteorológiai állomás kapujában, vagy nem akarja varázsgömbnek nevezni az ott látható üveggolyóbist, annak is segít a tudásbővítésben e folyóirat, amelyre elő lehet fizetni és érdemes keresni az EKE-osztályoknál. maszol.ro

Színek és fények által megrajzolt gyökereink
Simion Hegyi Margit Gyökerek címet viselő kiállítása színpompás képzőművészeti élményt nyújt a novemberi havazásban mindenkinek, aki még megnézi, hisz december elejéig hosszabbították meg a tárlatot a marosvásárhelyi evangélikus-lutheránus gyülekezet Topliţa utcai tanácstermében. A „gyökerek” fogalma ezúttal, a reformáció emlékévének égisze alatt, egészen új értelmezést nyer. Elsősorban Simion Hegyi Margit színpompás világa teszi lehetővé ezt a sokrétű értelmezést. Mert gyökereink szerteágazóak, gazdagok, sokszínűek. Nemcsak 500 évre nyúlnak vissza, a reformációig, hanem ennél sokkal távolabbi időkbe, és emléket állítani azoknak, akik tettek valamit kultúránkért, a tudományért, kötelességünk. Mindenki a maga eszköztárával teszi ezt, a művész a vásznon, az ecset segítségével. Erőss Zsolt vagy Kassai Lajos ugyanúgy örökségünk része, mint ahogy gyökereinkhez tartoznak azok, akik hagyományainkat ápolják és őrzik az utókornak. Simion Hegyi Margit portréi, népi hagyományainkat ábrázoló életképei, a pusztulásra ítélt, majd talán megmentett Verespatak házai sajátos örökségének részét képezik.
A művész a gyökerek erejével kapaszkodik a tájba, amelyet mindig színpompájában örökít meg. Legyen az a tél hófehér vibrálása, a tavasz virágos pompája, a nyár színes harmóniája vagy az ősz aranybarna hanyatlása. Színek és fények játéka uralja ezeket a képeket. Simion Hegyi Margit a részletekben rejlő gazdagságot tárja a néző elé. Rabul ejti a táj, a virágok, a madarak, és mindezt meg kell örökítenie. Természetesen átszűrve az élményt, mert ezt teszi a művész, új világot teremt. Simion Hegyi Margitból hihetetlen erővel robban ki mindaz, amit évtizedekig őrzött magában. Oktatói tevékenységet folytatott, a színek a nyugdíjazása után szabadultak ki belőle elemi erővel, és azóta szüntelenül alkot. Mondanivalója kifogyhatatlan, és mindazt, ami kitör belőle, meg is mutatja a nézőknek. Rendszeresen, kiállítások keretében. Mindig újat és újat hoz. Kiállításainak azonban gyakran van egy állandó szereplője, egy kis kék cinke, amely valamelyik sarokból, egy óvó, megöregedett kéz kíséretében, csendben figyeli és őrzi az alkotót. A szintén művész édesanya ugyanúgy a gyökerek részévé vált immár, ahogy mindaz, amit ennek a kiállításnak a képei jelentenek. Szuszámi Zsuzsa / Népújság (Marosvásárhely)