Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Erőss Réka
6 tétel
2013. június 5.
Nem engedjük Székelyföld beolvasztását – Trianoni megemlékezés Sepsiszentgyörgyön
Nem hagyjuk, hogy Székelyföldet betagolják, beolvasszák, az egyetlen elfogadható változat az autonóm Székelyföld közigazgatási régió – hangoztatta több szónok tegnap este Sepsiszentgyörgyön az Erzsébet parkban szervezett trianoni megemlékezésen a kormány területi-adminisztratív átszervezési tervére utalva. Az esemény három-négyszáz résztvevőjét a régi országzászló helyén óriási székely lobogó fogadta, mely a továbbiakban is ott marad.
Az Erdélyi Magyar Néppárt nevében Nemes Előd, a sepsiszentgyörgyi szervezet elnöke szólalt fel, a nemzeti összetartozást, Trianon sebeinek gyógyítását a könnyített honosítási eljárással is illusztrálva, hiszen – mint mondta – Háromszéken 25 ezren kérték már a magyar állampolgárságot. Emlékezni akarunk és emlékeztetni arra, amit ígértek nekünk: az önrendelkezésre. Bálint József, az MPP sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke arról is beszélt, hogy jelenleg a bennünket fenyegető legnagyobb veszély a közöny, a hitetlenség, a lemondás, márpedig ajándékba nem adnak sem jólétet, sem demokráciát, sem autonómiát, azért meg kell küzdeni. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke Kós Károly Kiáltó szavát idézte, mely az autonómiát már akkor nemzeti célként nevesíti. Mint mondta, néhány ott megfogalmazott gondolatot a történelem felülírt, hisz ma már egyértelmű: Magyarország nem mondott le az elszakított országrészeken élő magyarokról.
Budapesten az Országházán a magyar mellett a székely zászló is lobog, mintegy bizonyságként arra, hogy Magyarország komolyan veszi alkotmányos kötelezettségvállalását, felelősséggel viseltetik irántunk. Ő is kitért a kormány régiósítási terveinek veszélyeire: Székelyföldet olyan közigazgatási egységbe akarják betagolni, ahol a magyarság aránya 30 százalék alá csökken. Ez nem fog megtörténni, ezt nem fogjuk megengedni – hangoztatta Izsák Balázzsal együtt a tömeg. Egyetlen közigazgatási átalakítást tudunk elképzelni, mely eredményeként Székelyföld autonóm, önálló közigazgatási régió lesz, akkor lehetünk lojális polgárai Romániának.
Az Erőss Réka és Szabó Réka Fruzsina énekei által ünnepélyesebbé tett rendezvény végén Incze Zsolt, a Sepsi Református Egyházmegye esperese mondott imát. A megemlékezés a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult.
Farcádi Botond
Háromszék
Erdély.ma
2013. október 17.
Az Őszirózsa Országos Népdalvetélkedő díjazottjai
Október 12-én ötödik alkalommal tartották meg Újszentesen az Őszirózsa Országos Népdalvetélkedőt, felkészítős–I–VIII. osztályos kisdiákok részvételével.
A Nyugati Jelen hasábjain megjelent tudósításban csak a négy kategória (I–II., III–IV., V–VI. és VII–VIII. osztályosok) győzteseinek és a díjazott Temes megyei versenyzők nevét közöltük, a szervezőktől kapott hiányos információk alapján.
Az Újszentesi Népdalvetélkedő díjazottjainak kiegészített listája:
Előkészítő– I– II. osztályosok: 1. Bartalis Hajnalka és Halmágyi Áron. 2. Daragics Bella és Gáspár Henrietta. 3. Szabó Vivien és Geréb Boglárka Kinga.
III–IV. osztályosok: 1. Puskás Panna. 2. Fazakas Andrea és Karácsony Árpád Dániel. 3. Mike Nóra. Stan Lilla Aliz dícséretben részesült (nem harmadik díjban).
V–VI. osztályosok: 1. Gorzó Boglárka. 2. Szabó Boglárka és Szabó Abigél. 3. Csizmár Bernadett.
VII–VIII. osztályosok: 1. Borbath Szilveszter. 2. Erőss Réka. 3. Fazakas Hunor és Balázs-Bécsi Eszter.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
2014. november 10.
Piciny szoknyáktól termetes csizmákig (XXVI. Népzene- és néptánctalálkozó)
Nem lesz utolsó óra! – legalábbis Háromszéken, Székelyföldön, Erdélyben biztosan nem mindaddig, amíg a fiatal nemzedékek és a gyermekek tanulják és viszik, adják tovább az öregek táncát, muzsikáját. Ezt bizonyítja évről évre a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes által szervezett népzene- és néptánctalálkozó, amelyen különböző tájegységek adatközlői mellett fellépnek a hagyományőrző falusi és városi tánccsoportok, kicsik és nagyok, akik őrzik és továbbítják eleink folklórkincsét. A hét végén tartott találkozó is hirdette: rajtunk múlik, hogy ne kerüljön lakat a népi kincsesládára.
Ádám Gyula néprajzi jellegű fotókiállításának pénteki megnyitója és a nyárádszeredai Bekecs Néptáncegyüttes Hagyatékok című folklórműsora után szombaton Kelemen László, a budapesti Hagyományok Háza igazgatójának a gyergyói népzenéről és néptáncról szóló eladásával folytatódott a XXVI. Népzene- és néptánctalálkozó. A gyergyóditrói születésű zenész és népzenekutató többek között említést tett arról, hogy a Gyergyói-medence hagyományanyagának felgyűjtésében felbecsülhetetlen értékű Albert Ernő, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó kollégium egykori igazgató-tanárának gyűjtőmunkája, az általa és tanítványai által feljegyzett/rögzített énekelt balladák sajátos kincstárát képezik a vidék hagyományainak.
A szombat esti gálaműsorban fellép Gyergyó vidéki falvak adatközlői, a gyimesi ifjak és öreg táncosok a találkozó hagyományőrző jellegét erősítették, a házigazda Háromszék Táncegyüttes és a nyárádszeredai Bekecs Néptáncegyüttes a rendezvény hagyományéltet és -továbbadó szerepét hangsúlyozta, a kosteleki Vaszi Levente dalcsokra pedig ötvözte mindazt, amit a Tamási Áron Színház zsúfolásig megtelt nagytermének közönsége elvárt a találkozótól. Zenészek, szólisták neve kívánkozna a tudósításba, többek között meg kell említeni Erőss Judit dalait, valamint a Tiszta forrás népdalvetélkedő idei díjazottjai közül Szabó Fruzsina, Ráduly-Baka Rebeka, Erőss Réka énekét, a Heveder és az Üver zenekart, a gyimesi és gyergyói zenészeket. Külön dicséret a Hevedernek és Erőss Juditnak az első világháborúra emlékez percekért. A hajnalig tartó táncház hangulata után a vasárnapi gyermekgála is azt igazolta: ennek a kultúrának a kincsei korhatár nélkül a sajátjaink. Nem „édesek, aranyosak” a négy-öt éves székely ruhás kislányok, nem „jaj, de ügyesek” a tíz-tizenkét éves harisnyás legények, nem kell elnéznek lennünk, ha a nyurga serdülők ide-oda kalimpálnak, mert olyan minőségi produkciókat látunk a színpadon, olyan kiállást, tartást, amit már bátran lehet a nagyokéhoz hasonlóan bírálni, értékelni. És ez az igazi érték, ebben van az igazi hagyományozódás titka. Az érdem mindazoké, akik Gelencén, Nagybaconban, Kézdiszentkereszten, Erdőfülében, Sepsiszentgyörgyön felismerték: ha értéket adunk a gyermek kezébe, bármilyen piciny, megérzi, hogyan kell bánni azzal. Zenészek, táncosok, énekesek, oktatók, szervezők munkája sűrűsödik egy ilyen találkozóba, az érintett családok számára is ünnepnapok ezek – mint például a zenei tehetségét, virtuozitását felcsillantó tizennégy éves Dezső Attila prímás és tizenkét éves testvére, a brácsás Dezső István esetében –, reméljük, Sepsiszentgyörgy is magáénak érzi, a szakma pedig örvendhet, hogy újból sikerült tágra nyitni a kincsesládákat.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. május 4.
Tiszta szívvel, szenvedéllyel (Gyermekek néptáncgálája - Szent György Napok)
Zeng az ének, zeng a szó címmel tartotta pénteki műsorát a sepsiszentgyörgyi Százlábúak és Százlábacskák Néptáncegyüttes, amely megérdemli, hogy a Szent György Napok néptáncgálájának nevezzük. Virág Endre és Virág Imola gyermektáncosai a különböző vidékek tánca mellett igazi parádéját mutatták be a sokféle népviseletnek.
Szeretem a táncot, azt a szenvedélyt, tüzet, ami a táncban van – mondta lapunknak két tánc szünetében Demeter Hunor, aki szerint „akkor jó a tánc, amikor szívből járod, és nem kényszerből”. Csenteri Anna Luca a jó közösség miatt is szeret táncolni, „itt kicsik és nagyok együtt vagyunk, tanulunk egymástól, vigyázunk egymásra, és szerintem ez nagyon jó, így ahogy van”. Testvére, Csenteri Gergely a táncot felszabadító élménynek tartja, „ilyenkor kiadhatom magamból azt az energiát, amelyet máshol nem igazán”. Gergely Dorottya szerint „a tánc jó szórakozás, örömet okoz, és nem baj, hogy sokat kell gyakorolni, mert azáltal is kikapcsolódom”. Hogy mennyire őszinte eme néhány gondolat, bizonyította a két együttes a színpadon a moldvai, felcsíki, mezőségi, kalotaszegi Küküllő menti és szászcsávási táncokban. Énekelt Márkosi Lili, Ráduly-Baka Rebeka, Erőss Réka és Gerebenes Ede, muzsikáltak a zágoni Dezső testvérek, Attila és István, valamint a Heveder zenekar.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. április 21.
Háromszéki pacsirták
A középiskolások kategóriájában Erőss Réka és Szabó Réka Fruzsina első díjat nyert a vasárnap Székelyudvarhelyen tartott VI. Székelyföldi Népdalvetélkedőn, amely Háromszék, Csík, Gyergyó, Barcaság, Udvarhelyszék, Marosszék, Moldva és Aranyosszék régiós nyerteseinek döntője. A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum két X. osztályos népdalénekese nem először mutatja meg tehetségét és felkészültségét, mindketten kiskoruktól énekelnek, a helyi népdalvetélkedők többszörös győztesei. A székelyudvarhelyi megmérettetésen, a VI–VII. osztályosok II. díjával tért haza a nagyajtai Boda Szabina Tekla, aki szintén több alkalommal nyert helyi, háromszéki népdalvetélkedőn.
(fekete)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. december 17.
Idősek karácsonya Sepsiszentgyörgyön
Pénteken délután tartotta a Máltai Szeretetszolgálat az idősek karácsonyát Sepsiszentgyörgyön a Kónya Ádám Művelődési Házban. Puskás Mária lelki vezető köszöntötte a résztvevőket, majd a szeretetszolgálat legkisebb gyerekeiből álló Sasi csoport műsora és a Kincskeresők Néptáncegyüttes fellépése következett, az est végén pedig süteményeket és ajándékcsomagokat kaptak a résztvevők.
Egy férfi ment az úton, és ugrabugrált örömében – mesélte Puskás Mária –, rácsodálkozott a járdára, a fákra, az épületekre, örült mindennek, ami elébe került. Nem volt fiatal, és azt gondolták róla, hogy biztos, valami baj van vele, de akkor megszólalt a hölgy, aki vele volt, és elmondta, hogy azért örül a férje, mert vak volt, és most lát, éppen a kórházból jönnek, ahol megműtötték. Ezzel a történettel próbálta felhívni a résztvevők figyelmét a lelki vezető, hogy vegyük észre azokat a hétköznapi csodákat, amelyeket azért kaptunk, hogy örülni tudjunk az életnek. A virágok, a fák, minden mosoly és kézfogás örömforrás lehet, a karácsony pedig jó alkalom arra, hogy elfelejtsük a gondokat, fájdalmakat, és örülni tudjunk annak, hogy a magányban sem vagyunk egyedül, mert Isten velünk van, és amíg élünk, mindig velünk marad – mondta Puskás Mária.
A Máltai Szeretetszolgálat legkisebb gyerekeinek műsorában ismerős és ismeretlen karácsonyi dalok és versek örvendeztették meg a jelenlévőket, közöttük Pál apostol egyik leghíresebb költeménye, a szeretet himnusza is elhangzott. A Sasi csoport műsora után a Kincskeresők Néptáncegyüttes előadása következett, amelynek színvonala elsősorban a táncosokat betanító Tőkés Editet és Zsoltot dicséri, de Erőss Réka énekes is feltétlenül említést érdemel. A korábban Százlábú Néptáncegyüttesként ismert csapat 2014 októberétől működik a Kónya Ádám Művelődési Házban.
A műsor végén az idősek részéről Lukács Etelka nyugdíjas tanítónő versbe foglalt köszönete következett, majd minden résztvevő kapott egy-egy doboz süteményt ünnepi üdvözlőlappal, kifelé menet pedig, az előtérben felállított karácsonyfa mellett újabb ajándékcsomagokat vehettek át az idősek. Nagy B. Sándor
Háromszék Erdély.ma