"Elszámolás hiányában nem zárhatja le a Szeret-Klézse Alapítvány pályázatát a Mocsáry Lajos Alapítvány - jelentette ki Erőss Loránd kuratóriumi elnök. Azonban a kuratórium kompromisszumos megoldást javasolt a feleknek. Azzal vádolják Hegyeli Attilátt, hogy az alapítványi vezetők aláírásának a meghamisításával pályázott támogatásra, és az így szerzett pénzt nem adta át az alapítványnak. A vádakat Hegyeli Attila tagadta. Erőss Loránd sajnálatosnak tartotta, hogy a Mocsáry Alapítvány csak a bírósági szakaszban értesült az elmérgesedett konfliktusról. Elfogadták volna, hogy a Szeret-Klézse Alapítvány és a Hegyeli Attilát jelenleg foglalkoztató Moldvai Csángómagyarok Szövetsége kiegyezzen egymással. Az ügyészségi feljelentés után azonban a kuratóriumi elnök kérdésesnek tartotta, hogy van-e szándék a felekben a peren kívüli megegyezésre. /Gazda Árpád: Ejthetik a vádat. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./"

"A Mocsáry Alapítvány idei díjazottai - Koncz Tibor bánsági esperes és Szász János gyulafehérvári kanonok, Caritas-igazgató - mindketten a jótékony felebaráti szeretet követei. Előbbi a volt Jugoszlávia magyarlakta vidékén tevékenykedik, utóbbi a katolikus egyház karitatív szervezetének vezetője, a romániai Caritas Konföderáció elnöke. Bensőséges ünnepség keretében adták át a díjakat Gyulafehérváron. Dr. Erőss Lóránd főorvos, a Mocsáry Alapítvány elnöke beszélt az alapítvány szándékairól és emlékezett az eddigi díjazottak tevékenységére. Jakubinyi György érsek a Mocsáry Alapítvány támogatását köszönte meg és azt, hogy már a negyedik papját tüntetik ki. A díjazottakat köszöntő kis műsor keretében a dévai Szent Ferenc Alapítvány kórusa, majd a Majláth Gimnázium fiúkara lépett fel. /Mocsáry-díj karitatív munkáért. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./"

Elfelejtett katonai sírok
Mindenszenteket megelőző napokban javában zajlott a temetők rendbetétele. Hozzátartozók ezrei serénykedtek az elhunytak síremlékei körül, hogy méltó körülmények között gyújthassanak mécsest a megemlékezés estéjén. Vannak azonban katonai sírhantok, melyeket elfeledett a történelem. Ezek feltárásán szorgoskodik az Erdélyi Kutatócsoport Egyesület, tagjai halottak napja alkalmából az emlékezés lángját is elhelyezik az általuk gondozott sírokra.
Életüket adták hazájukért, emlékükért azonban senki nem gyújt gyertyát. A két világháború alatt elesett katonák sírjai sokszor elhanyagolva, mindenki által elfeledve várnak sorsukra. Mint azt Szakács Erőss Loránd elnöktől megtudtuk, az említett egyesület a két világháború relikviáinak, felszerelési tárgyainak, kitüntetéseinek, valamint ugyanebből az időszakból származó leírásoknak, fotóknak és dokumentumoknak a felkutatása, gyűjtése és nem utolsósorban a katonai temetők, hadisírok rendbetétele, ápolása érdekében jött létre. A kutatócsoport idén kiderítette, hogy az Úz-völgyi temetőben jeltelen sírokban 601 első világháborús katona nyugszik. Levéltári kutatások révén ezek adatait is sikerült kideríteni, így még ebben az évben ötven sírkeresztet állítottak, a többit jövő nyár végéig szeretnék elhelyezni, természetesen amennyiben tudnak anyagi támogatást szerezni erre a célra. Senki nem tudott a gyimesbükki sírhantról
Most, így halottak napja környékén kimentünk a gyimesbükki temetőbe, hogy a megmaradt katonai sírokat rendbe tegyük – újságolta el Szakács. Mint fogalmazott, évekkel ezelőtt még 41síremlék volt ott, mára csak hét maradt. A munkálatok során, a véletlennek köszönhetően, egy régi sírhant is a felszínre került, létezésére még a helyiek sem emlékeztek. „Ezúton is azzal a kéréssel fordulnék az olvasókhoz, hogy akinek tudomása van elhagyott, elhanyagolt katonasírokról, értesítsen minket a 0723-446745 vagy 0744-120530 telefonszámokon” – hívta fel a figyelmet az egyesületi elnök.
Rédai Botond
Székelyhon.ro