Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Erős Viktor
22 tétel
1998. február 23.
"Febr. 21-én Victor Ciorbea kormányfő kinevezte az RMDSZ három új államtitkárát: Birtalan Józsefet a Távközlési Minisztériumba, Erős Viktort a Privatizációs Minisztériumba és Lányi Szabolcsot az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumba. Birtalan József 1963. december 4-én született Székelyudvarhelyen. A Tamási Áron líceumban érettségizett szülővárosában, majd a kolozsvári Politechnika Mechanikai fakultásán gépészmérnöki diplomát szerzett 1988-ban. 1993-1995 között Posztgraduális tanulmányokat folytatott a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem management szakán, és angol nyelvet tanult a budapesti British Councilon. 1988-1993 között mérnökként dolgozott a Bukaresti szerszámgépgyár kolozsvári fiókvállalatánál, egy évig a Kolozsvári Református Egyház kurátora, 1993-1997 között az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének gazdasági igazgatója, majd 1997-től kinevezéséig az Ügyvezető Elnökség Gazdasági Főosztályának vezetője, ügyvezető alelnök. Nős. Erős Viktor 1938. december 26-án született Nagyszebenben. Érettségi után a Kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem közgazdasági fakultásán közgazdászi diplomát szerzett 1971-ben. A marosvásárhelyi Prodcomplex vállalatnál a műanyag-részleg vezetőjeként és a terv- és fejlesztési osztály vezetőjeként dolgozott 1972-ig, majd a Marosvásárhelyi Területi Elektronikai Számítóközpont (jelenleg Infomures) főanalistájaként; számos elméleti és alkalmazott informatikai kutatás szerzője. 1990-től magánvállalkozást indított, amelyet később átadott a fiának. 1997 júliusától az Állami Vagyonalap szakértője. Dr. Lányi Szabolcs egyetemi tanár 1946. február 16-án született a Maros megyei Görgényszentimrén. Marosvásárhelyen érettségizett, majd a bukaresti Politechnikai Intézetben szerzett vegyészmérnöki diplomát. 1982-ben doktorált a szervetlen anyagok technológiájának témakörében. Kezdettől fogva főiskolai tanári munkát végzett, 29 éven át a fővárosi Politechnikai Intézet tanársegédje, előadótanára, majd 1994-től professzora. 1997-től oktatói munkája mellett a Vízgazdálkodási, Erdészeti és Környezetvédelmi Minisztérium tanácsosaként részt vállalt az RMDSZ kormányzati munkájából is. Négy egyetemi tankönyv, számos tudományos munka szerzője, és jelentős kutatótevékenységet fejtett ki évek hosszú során át. Nős, egy lánya és egy nevelt lánya van. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 23. - 1213. sz./"
1998. február 24.
A kormány jóváhagyta az RMDSZ jelöléseit, ennek megfelelően febr. 22-én Lányi Szabolcsot államtitkárnak nevezték ki az ipari és kereskedelmi, Erős Viktort a privatizációs és Birtalan Józsefet a távközlési minisztériumba. A Demokrata Párt kiválásával megüresedett államtitkári tisztségekről van szó. /Szabadság (Kolozsvár), febr, 24./
1998. március 20.
Márc. 19-én, csütörtökön a Magyar Köztársaság Kulturális Központjában a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete rendezésében került sor a romániai magyar sajtó képviselőinek találkozójára az RMDSZ minisztereivel és államtitkáraival. A találkozó előtt Ágoston Hugó, a MÚRE elnöke átadta Elena Stefoinak, a Dilema című bukaresti hetilap távozó főszerkesztőjének a MÚRE Pro Amicitiae díját. Rövid laudációjában Ágoston Hugó elmondta, hogy Smaranda Enache, Gabriel Andreescu, Gheorghe Moldovan és Andrei Cornea után Elena Stefoi az ötödik román újságíró akinek odaítélték a román-magyar barátság és közeledés, a két nép kölcsönös megismerése és megbecsülése szolgálatában kifejtett közírói munkásságot jutalmazó, évente kiosztásra kerülő díjat. Méltatta a Dilema éléről a Külügyminisztériumhoz távozó kiváló tollú újságíró európai szellemű, bátor írásait a román-magyar kapcsolatok, a kisebbségi kérdés romániai kezelése témakörében, határozott kiállását a romániai sajtóban nem ritka nacionalista hangvételű, uszító megnyilatkozásokkal szemben. A díjazott meghatódottan mondott köszönetet a kitüntetésért (a sárkányt legyőző Szent Györgyöt ábrázoló plakettért), és reményét fejezte ki, hogy a nemzeti kérdés racionális, tárgyilagos és európai értékrendbe illeszkedő megközelítése előbb-utóbb felülkerekedik a nacionalista érzelmeket szító újságíráson, továbbá, hogy Andrei Plesu és Elena Stefoi nélkül is a Dilema megmarad annak aminek a lap éléről - ideiglenesen - eltávozott vezetői szánták: a gondolkodást serkentő dilemmák, és nem a másságot nem tűrő kinyilatkoztatások lapjának. Ezt követően a romániai magyar sajtó képviselői és az RMDSZ jelenlevő miniszterei és államtitkárai kötetlen beszélgetést folytattak, illetve a kormányzati tisztségviselők válaszoltak a jelenlévők kérdéseire. A kétórásra nyúlt beszélgetésen, amely immár a második a MÚRE szervezésében, szó esett a Romániát és Magyarországot összekötő autópálya tervezeteiről, a tankönyvek helyzetéről, a távközlés, különösen a telefonhálózat fejlesztéséről, különös tekintettel az erdélyi fejlesztési tervekre, privatizációs kérdésekről stb. Hosszabb-rövidebb ideig jelen voltak a találkozón Birtalan Ákos és Tokay György miniszterek, Birtalan József, Borbély László, Erős Viktor, Kelemen Hunor, Kovács Adorján, Lányi Szabolcs, Niculescu Antal államtitkárok, továbbá Murvai László az Oktatásügyi Minisztérium kisebbségi főosztályának igazgatója. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 19., 1230. sz../ Ezután az erdélyi magyar sajtó - a lapok, tévé- és rádióállomások - főszerkesztőit, vezető munkatársait. Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet sajtóbeszélgetésen a magyarországi helyzetről és a román-magyar kapcsolatok eredményeiről, majd büféebédet adott tiszteletükre. A magyar diplomaták és a romániai magyar sajtó kévpiselői közötti évenkénti találkozó immár hagyományt jelent. A meghívottak nevében Ágoston Hugó, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke köszönte meg az alkalmat a nagykövetnek, s egyben méltatta azt, hogy a március 15-i kitüntetések alkalmából a romániai magyar irodalom és újságírás több kiemelkedő személyisége kapott magas magyar kitüntetést, köztük Lászlóffy Aladár Kossuth-díjat, Kántor Lajos és Bálint Tibor József Attila díjat, Halász Anna a MUOSZ Aranytoll-díját. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./
1998. április folyamán
A román privatizációs folyamat felgyorsítása érdekében két évre szóló együttműködési jegyzőkönyvet írt alá Csiha Judit privatizációs miniszter és Sorin Dimitriu román privatizációs miniszter nevében Erős Viktor államtitkár Budapesten. A privatizációban szerzett tapasztalatok átadására a magyar kormány Romániai Privatizációs Tanácsadó Testület létrehozásáról döntött. A testület az ÁPV Rt.-hez tartozó Nemzetközi Privatizációs Tanácsadó és Befektetési Kft. szervezésében biztosítja a közvetlen tanácsadást. MTI/
1998. május 6.
"Máj. 6-án Bukarestben ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. A testület elemezte az RMDSZ államtitkárainak eddigi tevékenységét, illetve az új államtitkári tisztségekre beérkezett jelöléseket. Az elemzés nyomán az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége megtette javaslatait az Operatív Tanácsnak az államtitkári tisztségek betöltésére. Ugyancsak május 6-án ülésezett Bukarestben az RMDSZ Operatív Tanácsa, amely a következő javaslatokat véglegesítette: Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium: Bara Gyula; Szállításügyi Minisztérium: Birtalan József; Területrendezési Minisztérium: Borbély László; Privatizációs Minisztérium: Erős Viktor; Művelődési Minisztérium: Kelemen Hunor; Ipari és Kereskedelmi Minisztérium: Lányi Szabolcs. A további négy államtitkári tisztséggel kapcsolatos javaslatok véglegesítésére lapzártáig még nem került sor. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 6., 1258. sz./"
1998. május 14.
"Radu Vasile miniszterelnök 1998. május 14-én kinevezte az RMDSZ öt új, illetve új tárcához beosztott államtitkárát. Az új kinevezettek: - Birtalan József - Szállításügyi Minisztérium; - Dr. Demeter János - kormányfőtitkár-helyettes a kormány főtitkárságán; - Dr. Kötő József - Nevelésügyi Minisztérium; - Niculescu Antal - Európai Integrációs Főosztály; - Pete István - Mezőgazdasági Minisztérium. A többi öt RMDSZ-államtitkár megőrizte korábbi tisztségét, éspedig: Bara Gyula - a Munkaügyi és Népjóléti Minisztériumban; Borbély László - a Területrendezési Minisztériumban; Erős Viktor -a Privatizációs Minisztériumban; Kelemen Hunor - a Művelődési Minisztériumban; Lányi Szabolcs - az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 14., 1263. sz./ A román kormány ülésén az RMDSZ által jelölt több államtitkár kinevezését, illetve cseréjét hagyta jóvá. Így a Közoktatási Minisztériumban Béres András államtitkár helyét Kötő József, az RMDSZ eddigi első ügyvezető alelnöke és oktatási főosztályának vezetője vette át. Niculescu Antal, a kormány főtitkárának eddigi államtitkári rangú helyettese a kormány európai integrációs hivatalában lesz az államtitkár (itt csak egy államtitkár van, a hivatal élén miniszter áll a parasztpárti Alexandru Herlea személyében), Niculescu eddigi helyére pedig Demeter János, az RMDSZ önkormányzati ügyvezető alelnöke kerül. Kötő József és Demeter János jelölését az RMDSZ Operatív Tanácsának legutóbbi ülésén határozták el, de eddig még folyt az egyeztetés az érdekelt hivatalok vezetőivel. Ugyancsak közzétette a kormányszóvivő Birtalan József, az RMDSZ volt gazdasági alelnökének kinevezését közlekedési államtitkárrá: ő mintegy két hónapja már a Távközlési Minisztériumban töltött be ilyen tisztséget. A Mezőgazdasági Minisztériumban az RMDSZ döntése alapján Kovács Adorján helyébe Pete István nagyváradi közgazdászt nevezték ki államtitkárrá. Az RMDSZ által betöltött többi államtitkári poszton nem történt változás. - Figyelmet keltett a Pénzügyminisztériumban Corneliu Gorcea államtitkár felmentése. Gorcea a múlt héten anélkül, hogy konzultált volna erről miniszterével és a kormányfővel, befagyasztotta a RENEL, a villamosművek számláját, tekintettel az állammal szemben fennálló tartozásaira. A lépést Vasile kormányfő előbb jogosnak nevezte, de aztán a RENEL vezetőivel találkozva, illetve a Demokrata Párt elnökének, Petre Romannak ellenvetései nyomán az intézkedést visszavonták, illetve felfüggesztették addig, míg a Pénzügyminisztérium vizsgálatot folytat a RENEL pénzügyeiről - Gorcea pedig bejelentette lemondását. A RENEL nemrég emelte az áram tarifáját, ugyanakkor ennél a monopolhelyzetben lévő szolgáltató vállalatnál a legmagasabb a bérszínvonal. Több lap is úgy kommentálta az epizódot, hogy a kormány, akárcsak elődje hasonló helyzetekben, meghátrált. A kormányszóvivő szerint Gorcea már régebben jelezte lemondási szándékát, felmentésének nincs köze az ügyhöz. /MTI/"
1998. szeptember 22.
Az RMDSZ kormány-tisztségviselői a következő szövegű nyílt levélben kértek magyarázatot Tőkés Lászlótól, az RMDSZ tiszteletbeli elnökétől: "A magyarországi Demokrata c. hetilap 1998. augusztus 6-i számában, a "Kilenc éve tart a lebontásom" című interjúban Ön a következőt nyilatkozta: Riporter: "Hogyan léptek be?" (Megj. - a kormányba). Tőkés László: "A többség balek. Az a néhány ember, aki a kormányzati szerepvállalásból pozíciót, karriert faragott magának, úgy, hogy közben ismerte a várható és elkerülhetetlen következményeket, azok pedig gazemberek. Egyéni hataloméhség motiválja őket." Bár a Szövetségi Képviselők Tanácsának szeptemberi, kolozsvári ülésén mind a szövetségi elnök, mind a kisebbségvédelmi miniszter beszámolójában említést tett erről a számunkra (és az RMDSZ kormányzási tevékenységére nézve) mélyen sértő kijelentésről, a gyűlés során nem kaptunk semmilyen választ a lapban megjelent nyilatkozatra. Ezért kénytelenek vagyunk nyílt levélben felkérni Önt, hogy záros határidőn belül nyilvánosan indokolja meg az említett interjúban elhangzottakat, vagy vonja vissza a fent idézett minősítést. Aláírók: Tokay György miniszter, Hajdu Gábor miniszter, Bárányi Ferenc képviselő, volt miniszter, Birtalan Ákos képviselő, volt miniszter, Bara Gyula államtitkár, Birtalan József államtitkár, Borbély László államtitkár, Demeter János államtitkár, Erős Viktor államtitkár, Kelemen Hunor államtitkár, Kötő József államtitkár, Lányi Szabolcs államtitkár, Niculescu Antal államtitkár, Pete István államtitkár, Varga Gábor államtitkár, Dézsi Zoltán prefektus, Riedl Rudolf prefektus, Bognár Levente alprefektus, Buchwald Péter alprefektus, Burkhardt Árpád alprefektus, Czédly József alprefektus, Fekete-Szabó András Levente alprefektus, Gazda László alprefektus, Modok Gusztáv alprefektus, Segesvári Miklós alprefektus. /Tőkés László legazemberezte az RMDSZ kormánytisztségviselőit. Az érintettek nyílt levélben kérnek magyarázatot a tiszteletbeli elnöktől. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./
1998. szeptember 22.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke válaszolt az RMDSZ kormánytiszt-ségviselőinek hozzá írt nyílt levelére. Rendkívül sajnálja, írta, hogy a hivatkozott interjúból idézett minősítést /a legazemberezést/ Hajdú Gábor miniszter, Bárányi Ferenc képviselő, volt miniszter, Birtalan Ákos képviselő, volt miniszter, Bara Gyula, Birtalan József, Demeter János, Erős Viktor, Kelemen Hunor, Kötő József, Lányi Szabolcs, Niculescu Antal, Pete István és Varga Gábor államtitkárok, továbbá Dézsi Zoltán és Riedl Rudolf prefektusok, valamint Bognár Levente, Buchwald Péter, Burkhardt Árpád, Czédly József, Fekete-Szabó András Levente, Gazda László, Modok Gusztáv és Segesvári Miklós alprefektusok magukra vették. "Mivel interjúmban nevesítést nem alkalmaztam, népies egyszerűséggel mindenekelőtt azt kell mondanom, hogy »Akinek nem inge, ne vegye magára«. A nyílt levél aláírói idézett kijelentését szövegösszefüggéséből kiragadva, tévesen vonatkoztatták magukra. Az inkriminált szöveg, a megfelelő kiegészítéssel, így hangzik: "Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának legutóbbi ülésén is azt vetettem fel, hogy ha már annak idején nem volt stratégiánk arról, hogy miként lépjünk be a kormányba, most talán kidolgozhatnánk egy stratégiát arra nézve, hogy hogyan lépjünk ki belőle. - Hogyan léptek be? - A többség balek. Az a néhány ember, aki a kormányzati szerepvállalásból pozíciót, karriert faragott magának úgy, hogy közben ismerte a várható és elkerülhetetlen következményeket, azok pedig gazemberek. Egyéni hataloméhség motiválja őket." (Kiemelések tőlem — T. L.) A bővítve idézett szövegrészből értelemszerűen kiolvasható, hogy minősítésem nem a kormányzati tisztségek viselőinek szól, hiszen ezen tisztségeiket valamennyien csak a kormánybalépés után nyerték el, tehát a kormányzati szerepvállalásért, illetve annak mikéntjéért őket nem lehet okunk bírálni." Tőkés László sajnálja hogy "olyan, általam nagyra becsült, jeles közéleti személyiségek sorakoztak fel velem szemben, akiknek nagy többségével soha semmi bajom nem volt, vagy éppenséggel jó viszonyban vagyunk egymással." Ugyanakkor furcsának tartotta, hogy az augusztus 6-i interjúra a nevezettek csupán másfél hónap múltán, szeptember 21-én reagáltak. A nyílt levél - időzítését tekintve, közvetett módon - inkább az alsócsernátoni fórumnak szól. "Ezt támasztja alá Borbély László államtitkár azon, szeptember 22-i nyilatkozata is, mely szerint az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa szeptember 19-i, marosvásárhelyi ülésén "egybehangzó vélemény volt", hogy a Székelyföldi Fórumot "nem lehet másként értelmezni, mint megosztási kísérletet" (kiemelés tőlem - T. L.). Márpedig a vásárhelyi megbeszélésen a szövetség alulíró kormánytisztviselői, az RMDSZ prefektusai és alprefektusai is részt vettek. Az alsócsernátoni fórum, az ott elhangzott építő jellegű bírálatokkal együtt, felelős módon őrködött az RMDSZ egységén. Nagyon remélem, hogy az interjúmmal kapcsolatos félreértések tisztázásával ez az egység továbbra is fennmarad és tovább erősödik." /Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: Akinek nem inge... Válasz az RMDSZ minisztereinek, államtitkárainak és megyei tisztségviselőinek nyílt levelére. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30., Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 30./ A felsorolásból Tőkés László kihagyta Tokay György minisztert és Borbély László államtitkárt, tehát tőlük nem kért elnézést. Előzmény: Szabadság (Kolozsvár), szept. 22.
1998. november 20.
A nov. 18-i koalíciós tárgyaláson megállapodtak abban, hogy a minisztériumok számát 17-re csökkentik, az államtitkárok létszáma pedig ezután csak 33 lesz, közülük 13-at a parasztpárt, 8-at a DP, 6-ot a liberálisok, 4-et az RMDSZ, egyet pedig a szociáldemokraták állítanak. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ Az RMDSZ-nek tehát az eddig 10 helyett 4 államtitkára lesz. A négy megmaradó államtitkári poszt: Kötő József oktatási, Kelemen Hunor művelődési, Pete István mezőgazdasági és Borbély László közmunkálati és területrendezései államtitkár. Az RMDSZ további államtitkári posztjai megszűnnek. /Ezek voltak: Birtalan József szállításügyi, Bara Gyula munkaügyi, Erős Viktor privatizációs, Niculescu Antal Európai Integrációs Főosztály, dr. Demeter kormányfőtitkár-helyettes. A Bihari Napló úgy értesült, hogy Tokay György kisebbségvédelmi miniszter beadta lemondását. /Wagner István: Kormányátszervezés. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 20./
1998. december 22.
Az RMDSZ az új kormánystruktúrában négy államtitkári helyet őrizhet meg. Megmarad tisztségében Kötő József oktatási, Kelemen Hunor művelődési, Pete István mezőgazdasági és Borbély László területrendezési és közmunkaügyi államtitkár. Megválik azonban államtitkári tisztségétől Birtalan József közlekedési, Lányi Szabolcs iparügyi, Erős Viktor privatizációs, Niculescu Antal integrációs, Bara Gyula egészségügyi államtitkár és Demeter János kormányfőtitkár-helyettes. A megszüntetett minisztériumok ügynökségekké vagy hivatalokká alakulnak át. /Négy államtitkári tisztség jut az RMDSZ-nek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./
1999. január 19.
Új államtitkárokat és ügynökségi vezetőket nevezett ki Radu Vasile miniszterelnök, többek között RMDSZ-es jelölteket. Így Kerekes Gábor a Román Fejlesztési Ügynökség alelnöke, Birtalan József a kis- és középvállalkozások fejlesztésével foglalkozó hivatal alelnöke, Lányi Szabolcs a Tudományos, Technológiai és Innovációs Ügynökség elnöke Erőss Viktor az Állami Vagyonalap elnöke, Bara Gyula volt munkaügyi államtitkár a miniszterelnök tanácsosa lett, Varga Gábor a Szabadalmi és Védjegyhivatal igazgatója maradt. /Röviden itthonról rovat. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 16-17., Kormánykarcsúsítás után az RMDSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./
1999. április 22.
"Erőss Viktor, az Állami Vagyonalap alelnöke hangsúlyozta: nem a jugoszláviai háború, hanem a román gazdaság nehéz helyzete riasztja el a külföldi befektetőket. Kérdésre válaszolva Erőss elmondta: "a belföldi tőkét nagyon támogatjuk, így természetesen a székelyföldit is, 20% előleg, 10% kamattal, 5 évi visszafizetésre - ennél előnyösebbet nem is lehet elképzelni. A belföldi befektető ezáltal versenyképes lesz, kevés pénzzel nagyot licitálhat". A romániai privatizáció azért halad lassú ütemben - emelte ki Erőss -, mert "a vállalataink helyzete lerongyolódott." "A legnagyobb baj, hogy nincs piacuk." /Pataki Zoltán: Magánosítani kell, nem privatizálni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./"
1999. november 22.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke román újságíróknak tett nyilatkozatában az állította, hogy az RMDSZ-re a kommunista pártok reflexei jellemzőek, Markó Béla pedig kommunista típusú pártvezér, aki hatalmát a körülötte kialakult, kialakított klikk segítségével gyakorolja stb. Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője körkérdést intézett az RMDSZ vezetőségének tagjaihoz, állami tisztségviselőihez, létezik-e egy Markó-klikk. Gyarmath János neveket említett, a teljesség igénye nélkül: Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, dr. Bárányi Ferenc volt egészségügyi miniszter, Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter és elődje, Tokay György, Birtalan Ákos egykori turisztikai miniszter, Demeter János, a kormány főtitkárhelyettese, Bara Gyula, a kormány tanácsosa, volt államtitkár, Kötő József, Borbély László, Kelemen Hunor, Pete István államtitkárok, Lányi Szabolcs egykori államtitkár, a Tudományos, Technológiai és Innovációs Országos Ügynökség elnöke, Birtalan József, a Kis- és Közepes Vállalatok Országos Ügynökségének alelnöke, Erőss Viktor, az ÁVA alelnöke, Varga Gábor, a Találmányi és Védjegy Hivatal igazgatója, Neményi József államtitkár, Kerekes Gábor, a Román Fejlesztési Ügynökség alelnöke, Dézsi Zoltán és Riedl Rudolf prefektusok, Czédly József, Bognár Levente, Buchwald Péter, Burkhárdt Árpád, Fekete-Szabó András Levente, Gazda László, Modok Gusztáv, Winkler Gyula alprefektusok, Köble Csaba prefektúrai főtitkár, Péter Elek, Reisz Péter, Antal István János országos társasági, illetve egyedárusági, Tőkés Elek kultuszigazgatósági, Reman Domokos György mezőgazdasági minisztériumi, Markó Attila igazgatók, Nagy Ágnes, az RNB igazgatótanácsi tagja, Lokodi Emőke és Szarka Edit, a számvevőszék tanácsosai, Kozsokár Gábor, az alkotmánybíróság bírája, Gálfalvi Zsolt és Boros Zoltán, a tévé-, illetve a rádiótársaság igazgatótanácsának tagjai, Magyari Lajos, az Országos Audiovizuális Tanács igazgatója. Gyarmath az említetteknek kérdéseket tett fel: egy kommunista típusú párt tagjainak érzik magukat, mivel érdemelték ki tisztségüket, talán a Markó-klikk tagjai? Mit tudtak megvalósítani? /Gyarmath János: RMDSZ- színvallató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./
2000. február 26.
Febr. 24-én Mircea Ciumara államminiszter az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatalában találkozott az RMDSZ gazdasági szakértőivel, akikkel megvitatta a román kormány középtávú gazdasági stratégiáját. A Borbély László államtitkár, kormányzati ügyvezető alelnök által vezetett RMDSZ-küldöttségben részt vett Erős Viktor, az Állami Vagyonalap alelnöke, Lányi Szabolcs, a Tudomány-, Technológia- és Újításügyi Országos Ügynökség elnöke és Birtalan József, a Kis- és Közepes Vállalatok Országos Ügynökségének alelnöke. /Mircea Ciumara államminiszter megbeszélése az RMDSZ gazdasági szakértőivel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
2000. november 1.
"Bizalmatlansági indítvány kidolgozását kezdte el a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP), hogy az Isarescu-kormány hatáskörét szűkítse. Az indítvány követeli, hogy a privatizációs folyamatot állítsák le a választásokig. Nemzetellenes gesztusnak nevezte a Demokratikus Konvenció 2000 az RTDP kezdeményezését, mely "megakadályozni hivatott a külföldi tőke beáramlását a román gazdaságba, és nyíltan kinyilvánítja a magántulajdonnal szembeni közönyét". Fokion Fotiadis EU-biztos szerint Románia számára elengedhetetlen a privatizáció folytatása. - A Szövetség Romániáért támogatja az RTDP által a jövő hét elején benyújtandó bizalmatlansági indítványt, és egyetért a privatizáció leállításával, de csak a választásokig terjedő időszakban - jelentette ki Teodor Melescanu pártelnök. - A privatizációs folyamatot nem fogjuk leállítani - nyilatkozta a Szabadságnak Erős Viktor, az Állami Vagyonalap alelnöke. - Az RMDSZ álláspontja ebben a tekintetben egyértelmű, és a szövetség természetesen minden ilyenszerű kezdeményezés ellen állást foglal. /Erős Viktor: Az RMDSZ nem támogatja a bizalmatlansági indítványt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./"
2001. január 13.
"A bukaresti Cotidianul értesülései szerint az RMDSZ és az RTDP között titkos egyetértés született arról, hogy az új kormány nemcsak magyar alprefektusokat, megyei igazgatókat és felügyelőket tartana meg eddigi tisztségükben, hanem olyan volt államtitkárok is valamilyen fontos beosztást kapnának, mint például Erős Viktor, az Állami Vagyonalap leköszönt alelnöke,РVarga Gábor, az Országos Szabványhivatal volt vezetője, vagy Birtalan József, a kis- és középvállalatok fejlesztéséért felelős kormányhivatal egykori tisztségviselője. Markó Attilát, az egykori Kisebbségvédelmi Hivatal jogi osztályának volt igazgatóját bíznák meg a kisebbségi ügyekkel, és áll rangot kapna. Kónya-Hamar Sándor képviselő megerősítette: rendeződött Erős Viktor és Birtalan József helyzete, az előbbi az időközben megszüntetett ÁVA utódjaként létrehozott hivatalban tevékenykedik majd, az utóbbi pedig a kis- és középvállalatokért felelős minisztériumban, azonban egyikük sem államtitkári tisztségben. Az ún. "titkos″ RMDSZ-RTDP függelék különben tartalmazza a Kolozs megyeiek azon javaslatát, hogy tartsák meg tisztségükben Pető Zsigmondot a megyei kataszteri hivatal élén, illetve Török Ferenc tanfelügyelőt, és Szép Gyulát a művelődési felügyelőségen. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Régi RMDSZ-es kormánytisztségviselők új fontos beosztásokban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./"
2001. október 11.
"Borbély László, az RMDSZ alelnöke, a képviselőház titkára a vele készült interjúban emlékeztetett, hogy a kormánypárttal megkötött egyezség végrehajtásának figyelemmel kísérése és a kapcsolattartás az ő feladata. Romániában nem történt meg a közigazgatás teljes decentralizációja, emiatt számos döntést még mindig Bukarestben hoznak meg. Az RMDSZ-nek jelenleg 21 embere van vezető poszton: Bíró Albin, a Biztosító Cégeket Felügyelő Ügynökség tagja, Birtalan József, a Közalkamazottak Ügynökségének alelnöke, Boros Zoltán, a Román Rádió Igazgatótanácsának tagja, Csendes László, a szekus dossziékat vizsgáló bizottság tagja, Csortán Ferenc és Grosu Magdolna, a művelődési minisztérium tanácsosai, Demeter Attila, a kormányfőtitkárság és a kis és közepes vállalatok minisztériumának tanácsosa, dr. Bartha István, az egészségügyi minisztérium vezérigazgatója, Erős Viktor, az Országos Értékpapír Felügyelő Bizottság tagja, Gálfalvi Zsolt, az RTV igazgatótanácsának tagja, Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács tagja, Lokodi Emőke és Szarka Edit, a Számvevőszék tanácsosai, Markó Attila, a kisebbségi hivatal államtitkár-helyettese, Murvai László, az oktatásügyi minisztérium vezérigazgatója, Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsi tagja, Nagy Benedek, a vallásügyi államtitkárság tanácsosa, Neményi József, a Versenytanács tagja, Péter Elek, az Ásványvíz Felügyelő Vállalat igazgatója, Reman Domokos György, a mezőgazdasági minisztérium aligazgatója, Varga Gábor, a Találmányi Hivatal elnöke. Borbély megállapította, hogy a kormánypárt sok esetben visszaél hatalmával és "felment" magyar szakembereket csak azért, hogy sajátjait ültesse székbe. - Az RMDSZ elégedetlen azzal az összeggel, amelyeket az illetékes hatóságok a magyar egyházaknak juttattak. Az ortodox egyház 92 milliárd lejt kapott templomépítésekre és -tatarozásokra, miközben a magyar történelmi egyházak összesen 700 millió lejhez jutottak hozzá. Az RMDSZ közbenjárt az SZDP vezetőségénél, a művelődési miniszternél, a felelős államtitkárnál, megpróbálta elérni, hogy az említett 40 milliárdból egyházaink megkapják a rájuk eső részt. /Gyarmath János: Az együttműködés nem diadalmenet. Interjú Borbély László ügyvezető alelnökkel, a képviselőház titkárával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./"
2006. február 9.
Gyanúsítottként idézték be a Rompetrol-részvények ügyében folyó vizsgálatban a Korrupcióellenes Ügyészségre az Országos Értékpapírpiac-felügyelet (CNVM) alelnökét, Paul Miclaust és Erős Viktor igazgatótanácsi tagot, akiket korábban tanúként hallgattak ki az ügyészek. /Rompetrol-ügy: Erős is gyanúsított. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./
2006. február 13.
Markó Béla RMDSZ-elnök Monica Macovei igazságügyi minisztert okolja a korrupcióellenes ügyészség működését szabályzó sürgősségi kormányrendelet szenátusi megbuktatása miatt. Úgy véli, nem történt tragédia, az államelnökkel erre a hétre tervezett egyeztetésen pedig inkább az etnikumközi viszonyokról, mint a korrupció kérdéséről kell egyeztetni. A szavazást megelőző koalíciós egyeztetést az igazságügyi miniszternek kellett volna kezdeményeznie, de ő ezt nem tette meg. Ezekben a napokban Romániában csak a korrupció kérdéséről, a sürgősségi rendelet visszautasításáról van szó, de Markó szerint fontosabb az etnikumok közötti viszony rendezése. A kisebbségi törvény tervezetét annak idején ugyanúgy visszautasította a szenátus és akkor az RMDSZ-en kívül senki nem esett kétségbe. A korrupciós vádakkal gyanúsított személyek listájára felkerült egy magyar, az RMDSZ támogatását élvező Erős Viktor, az Országos Tőkepiac-felügyeleti Bizottság vezetőtanácsi tagja is. Markó kifejtette, az ártatlanság vélelmével kell élni mindenkivel szemben. Erős Viktort annak idején az RMDSZ javasolta tisztségébe, mert nagyon jó szakembernek tartják, Markó bízik abban, hogy a rávetült gyanú alaptalan. /Gujdár Gabriella: Markó: nem történt tragédia. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./
2008. december 31.
A kormányzati intézményekből az RMDSZ embereinek távozniuk kell, a parlamentnek alárendelt országos hivatalokba – mint például az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) vagy az Országos Diszkriminációellenes Tanács – a szövetség javaslata alapján delegált személyek elvileg nyugodtak lehetnek. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője szerint a kormány nem nyúlhat hozzá a parlament alárendeltségébe tartozó intézmények, hivatalok vezetőtestületi tagjainak mandátumához. A Román Televízió (TVR) igazgatótanácsának összetétele jövőre mindenképpen módosul majd, annak ellenére, hogy mandátuma – Tudor Giurgiu elnök vezérigazgató 2007-es lemondásától számítva – négy évre szól – vélekedik Stanik István, az RMDSZ által delegált tag. Az Országos Értékpapír-felügyelő Bizottság magyar tagja Erős Viktor már második mandátumát tölti, jövő év októberében jár le megbízatása. Biró Albin a Biztosítási Felügyeletnél 2007-ben kezdte öt évre szóló mandátumát, Asztalos Csaba Ferenc, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke pedig 2005-től tesz eleget szintén öt évre szóló megbízatásának. /Benedek Sándor, Cseke Péter Tamás: RMDSZ: az utolsó mohikánok. A parlamentnek alárendelt intézmények tagjait nem érinti a kormányváltás. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./
2009. szeptember 25.
Munkanélkülivé lett több államtitkári rangú köztisztségviselő, mert a pártok nem tudnak kiegyezni a parlament fennhatósága alá tartozó intézmények vezetőségi posztjainak elosztásában. Közéjük tartozik Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) volt elnöke is, akinek– néhány napja lejárt mandátuma. Asztalost az RMDSZ új mandátumra javasolja a CNCD-be. A Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának összetételéről megegyeztek a pártok. Az RMDSZ-nek egy hely jut, s a szövetség továbbra is Nagy Ágnest támogatja a tisztségre. Veress Emődnek, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség vezetőségi tagjának, illetve Erős Viktornak, az értékpapír-felügyelet tagjának a mandátuma hamarosan lejár. Az RMDSZ mindkettejüket újabb mandátumra javasolja. /Cseke Péter Tamás: Munkanélküli államtitkárok. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./
2010. április 3.
RMDSZ-bevételek 2009-ben
A 2006/334-es, a politikai pártok és választási kampányok finanszírozásáról szóló törvény értelmében a Hivatalos Közlönyben megjelent politikai pártok magánfinanszírozásból származó összegek listája szerint az RMDSZ-nek 2009-ben 2.845.723 lej bevétele volt, 2.184.683 adományokból, 636.607 lej tagsági díjakból, 24.432 lej más forrásból.
Az RMDSZ által tavaly kapott 2.184.683 lejes összértékű adományból 378.554 lejt bizalmas adománynak minősített a szövetség, 1.806.128 lej származik nem bizalmas támogatásokból, más forrásból 24.432 lej állt az RMDSZ rendelkezésére.
A magánszemélyektől kapott adományok 1.614.728 lejre rúgnak, a cégektől érkező támogatások elérik a 191.400 lejt.
A nem bizalmas, magánszemélyektől származó adományok listája szerint a legtöbbet Winkler Gyula európai parlamenti képviselő adományozott a szövetségnek, az EP-választási és az államfő-választási kampányt 44.870 lejjel támogatta a politikus.
Nagyobb összeget adományozott még Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor, aki 27.222 lejt adott, Antal István képviselő, aki 24.500 lejt adott, Erdei István, aki 19.649 lejt kapott, Varga Attila képviselő, aki 18.500 lejt fizetett be a pártkasszába.
A jogi személyiségek részéről érkező legnagyobb adomány a kolozsvári Progress Alapítványtól származik, amely 73.000 lejt fizetett be, a cégek 100 és 20.000 lej közötti összegeket adományoztak.
Ami a tagságdíjat illeti, egyetlen RMDSZ-tag fizetett be tíz bruttó minimálbérnél nagyobb összeget, éspedig Erőss Viktor, aki 6.000 lejt fizetett be, a többi tagsági díj nem haladja meg ezt az értéket, összesen 630.607 lej gyűlt be ebből.
(Mediafax), Nyugati Jelen (Arad)
A 2006/334-es, a politikai pártok és választási kampányok finanszírozásáról szóló törvény értelmében a Hivatalos Közlönyben megjelent politikai pártok magánfinanszírozásból származó összegek listája szerint az RMDSZ-nek 2009-ben 2.845.723 lej bevétele volt, 2.184.683 adományokból, 636.607 lej tagsági díjakból, 24.432 lej más forrásból.
Az RMDSZ által tavaly kapott 2.184.683 lejes összértékű adományból 378.554 lejt bizalmas adománynak minősített a szövetség, 1.806.128 lej származik nem bizalmas támogatásokból, más forrásból 24.432 lej állt az RMDSZ rendelkezésére.
A magánszemélyektől kapott adományok 1.614.728 lejre rúgnak, a cégektől érkező támogatások elérik a 191.400 lejt.
A nem bizalmas, magánszemélyektől származó adományok listája szerint a legtöbbet Winkler Gyula európai parlamenti képviselő adományozott a szövetségnek, az EP-választási és az államfő-választási kampányt 44.870 lejjel támogatta a politikus.
Nagyobb összeget adományozott még Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor, aki 27.222 lejt adott, Antal István képviselő, aki 24.500 lejt adott, Erdei István, aki 19.649 lejt kapott, Varga Attila képviselő, aki 18.500 lejt fizetett be a pártkasszába.
A jogi személyiségek részéről érkező legnagyobb adomány a kolozsvári Progress Alapítványtól származik, amely 73.000 lejt fizetett be, a cégek 100 és 20.000 lej közötti összegeket adományoztak.
Ami a tagságdíjat illeti, egyetlen RMDSZ-tag fizetett be tíz bruttó minimálbérnél nagyobb összeget, éspedig Erőss Viktor, aki 6.000 lejt fizetett be, a többi tagsági díj nem haladja meg ezt az értéket, összesen 630.607 lej gyűlt be ebből.
(Mediafax), Nyugati Jelen (Arad)