"Aug. 29-én kezdődtek Marosvásárhelyen a II. Erdélyi Református Értelmiségi Konferencia rendezvényei Kereszténység feladatai a XXI. században címmel. A nyitó istentiszteleten igét Tőkés László királyhágómelléki református püspök hirdetett. A püspök hangsúlyozta a romániai magyar értelmiség szülőföldön maradásának, értékrendünk helyreállításának szükségességét. Az istentiszteletet követően a magyarországi támogatások kapcsán Tőkés László elmondta: "Való igaz, hogy nagyon komoly támogatást kapott egyházkerületünk az Orbán- kormánytól. Kikezdtek a Népszabadságban emiatt, nem is tagadtuk, meg is jelent a magyarországi Hivatalos Közlönyben is a támogatás. A történet másról szól, arról, hogy most megint össztüzet indítanak ellenem. Abból a támogatásból nyomtattuk ki a híres Váradi Bibliát, amely a Károli-féle bibliának egyik legjelesebb kiadása. Egy támadássorozat célpontja vagyok. Pimaszul azt mondták, hogy Tőkés Lászlót kedvezményezték bizonyos összegekkel. Ez távolról sincs így. Az egyházamat kedvezményezték. Antall Józseftől Orbán Viktorig minden kormány támogatta a pápalátogatást, a református világtalálkozót, a hasonló rendezvényeket, és nyilvánvaló, hogy ezek rendkívüli elbírálásban részesülnek. A kapott pénz természetesen nem hívságokra ment, nem protokollra, hanem például ezt a tízmillió forintnyi végösszegű bibliát ebből adtuk ki közel ezer példányban, de ebből a támogatásból jutott rengeteg beruházásra, kiadványra, építkezésre, templomépítésre, infrastruktúrára". Az előadók között volt Erdős Bartha István (Svédország), dr. Horváth István (Budapest) , dr. Dávid László egyetemi tanár (Marosvásárhely) és dr. Weszely Tibor egyetemi előadótanár, dr. Toró Tibor akadémikus (Temesvár). /II. Erdélyi Református Értelmiségi Konferencia. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./"

Marosvásárhelyen az Erdős Irma-ösztöndíjak átadása alkalmával ünnepi műsor zajlott a Kultúrpalotában. Az ösztöndíjalapító dr. Erdős Bartha István az Erdős Irma Alapítvány és az ösztöndíj létrejöttéről beszélt, méltatva egyben néhai Erdős Irma pódiumművészi pályáját. Az ösztöndíjasok: Darabont Mikold és Ördög Miklós Levente színészek. A Darabont-Ördög páros részletet adott elő Bródy S.: A tanítónő című darabjából. /Járay F.Katalin: Darabont Mikold és Ördög Miklós Levente a díjazott. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./

Erdős Irma az egykori Székely Színház művésznője volt. Az elhunyt színésznő férje, az 1957 óta Svédországban élő dr. Erdős Bartha István nemrégiben Erdős Irma ösztöndíjat és díjat alapított, amelynek átadására először tavaly került sor, szeptember 8-án, az elhunyt művésznő születésnapján. Az (ösztön)díjakat egy-egy tehetséges, fiatal színésznő és színész kaphatja, odaítéléséről titkos szavazással kuratóriumi bizottság dönt. Tavaly Darabont Mikold és Ördög Miklós Levente érdemesült a pénzösszegből, oklevélből és Hunyadi László szobrászművész Erdős Irmát ábrázoló plakettjéből álló elismerésre. Idén a szeptember 2-án nyolcvanadik életévét töltő férjét is – távollétében ugyan, de – megünneplik. Ugyancsak átadják az Erdős Irma-emlékgyűrűt, amelyet egy idős kolléga vagy egykori tanítvány vehet át szintén titkos szavazás alapján. A tavalyi évben Székely M. Éva részesült az elismerésben. /Nagy Botond: „Ma már nem számolom az egyforma, színház nélküli napokat” = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./

Átadták az idei színiévad első díjait a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban. Az Erdős Irma-ösztöndíjról van szó, amelyet dr. Erdős Bartha István felesége, a Székely Színház néhai művésznője elhunyta után alapított. Idén Nagy Dorottya színművésznő és László Csaba színművész kapta az Erdős Irma-díjat, az emlékgyűrűt pedig Kárp György színművész érdemelte ki. A díjalapító, 1957 óta Svédországban élő professzor férj üzenetét Harsányi Zsolt olvasta fel. /Nagy Botond: Átadták az Erdős Irma- ösztöndíjakat. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./

Alig tíz év alatt – 1944-től 1955-ig – három országban is raboskodott Bartha István. A Szovjetunióban hadifogolyként 33 hónapot, Magyarországon öt hónapot töltött, megtapasztalhatta, hogyan értelmezi a kommunista rendszer a vallásszabadságot. A harmadik helyszín Románia volt, ahol a magyar és a román titkosszolgálat összjátékaként ugyancsak a magyarországi ál-vallásszabadság miatt szenvedett hat keserves hetet Bukarestben. Fél évszázadnak kellett eltelnie, hogy Bartha István, a jelenleg Svédországban, Svedalában élő gépészmérnök, nyugalmazott egyetemi tanár papírra vesse fogságának emlékeit (Dr. Erdős Bartha István: Három ország foglya, Neptun Kiadó, Csíkszereda, 2007). 1944-ben Nagybányánál került szovjet fogságba, ahol éhezés, tífusz, vérhas, malária tizedelte a foglyokat. Jehovista árulók miatt került a határ átlépése után Nagyváradról a bukaresti belügy karmai közé, miután pedig visszatoloncolták, megismerte Budapest börtöneit is. A sok szenvedés után Bartha István visszatalált református hitéhez, majd Svédországban valóra válthatta álmait, hiszen a korrózió kiemelkedő rangú, elismert szakemberévé vált, országhatárokon átívelő hírnevet szerzett magának. Könyvét elhunyt felesége, Erdős Irma színművésznő emlékének ajánlotta. /b. d. : Három országban raboskodott. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

Évadkezdő eseményként díjakat adtak át a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház színpadán: az Erdős Irma-ösztöndíjat és -emlékgyűrűt idén ismét két fiatal, ígéretes színművész és két egykori pályatárs, tanítvány vehette át ünnepélyes keretek között, a Caligula helytartója című előadás előtti gálaesten. Szeptember 8-án az ünnepséget Kövesdy István rendező, a társulat művészeti igazgatója nyitotta meg, majd átadták a díjakat: Berekméri Katus színművésznőnek és Bokor Barna színművésznek dr. Erdős Bartha István adta át az Erdős Irma-ösztöndíjat. Az egykori pályatársak, tanítványok közül ez évben hárman kaptak emlékgyűrűt: Mózes Erzsébet és Kilyén Ilka színművésznő, illetve dr. Kovács Levente. Ezután kezdődött Székely János: Caligula helytartója című előadása. /Nagy Botond: Ösztöndíj és emlékgyűrű. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./