Erdélyi fotográfiai múzeum létesülhet
Régi katonai fotográfiák Csíkmenaságról címmel nyílt kiállítás a csíkszeredai megyeháza galériájában csütörtökön a Magyar Fotográfia Napja alkalmából, Hargita Megye Tanácsa, a Hargita Megyei Kulturális Központ és az Erdélyi Fotográfia Múzeumért Egyesület szervezésében.
Régi katonai fotók
A kiállítás anyagát nagyított és eredeti, katonai fényképek képezik. Az Erdélyi Fotográfia Múzeumért Egyesület gyűjteményéből először láthatók eddig még ki nem állított magyar és egyetemes fotótörténeti ritkaságok: Orbán Balázs, Veress Ferenc, Szathmári Pap Károly, Balogh Rudolf, Országh Antal, Erdélyi Mór, valamint Eugene Cuvelier, Nadar, Giacomo Caneva, Bonfils, Roger Fenton fotográfiái. Károly Veronka, a csíkmenasági Művelődési Ház igazgatója korabeli leveleket olvasott fel, amelyet a frontról vagy hadifogságból írtak a távol levő katonák. Molnár Attila, az Erdélyi Fotográfia Múzeumért Egyesület elnöke elmondta, hat éve indult a kezdeményezés, hogy megszülethessen ez a kiállítás. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kifejtette, a megyei önkormányzat nem véletlenül karolta fel a kiállítás megszervezését, hisz közös végső cél az erdélyi fotográfiai múzeum létrejötte. „Talán a leendő múzeum becses darabjaiból láthatunk itt néhányat: eddig még soha ki nem állított ritkaságokat” – mondta a tanácselnök. A tárlat szeptember 15-ig tekinthető meg.
Fiatalítana a fotóklub
A Magyar Fotográfia Napján szervezett piknikkel egybekötött kiállítást a középkori várerőd udvarán a marosvásárhelyi Fotóklub vasárnap. A rendezvény ötletgazdája, Török Gáspár fotóművész elmondta: a fő cél az, hogy azokat a fiatalokat, akik kiállításon még nem merik bemutatni fotóikat, megnyerjék a rendezvénynek. „Ide nyugodtan elhozhatták a képeket, hiszen itt oldott a hangulat” – mondta el Török. A tavalyi első piknik óta gyarapodott a fotóklubtagok száma, több fiatal is csatlakozott az egyesülethez. A Fotóklub jelenlegi elnöke, Incze István kifejtette, idén több érdekes kiáltással lepték meg a vásárhelyi érdeklődőket, a Várgalériában kéthetente cserélődnek a tárlatanyagok. Mint mondta, a vásárhelyi fotósok hamarosan Brazíliában állítják ki fotográfiáikat. Török Gáspár azt is kifejtette, hogy november 2-án, a FIAP (Nemzetközi Fotóművészeti Szövetség) 60 éves születésnapján meghívásos kiállítást szerveznek Marosvásárhelyen a Romániában élő összes olyan fotóművésszel, akiket kitüntetett a FIAP. A Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége (MAFOSZ) 2003-ban kezdeményezte a fotográfia napjának megünneplését; választásuk azért esett augusztus 29-re, mert 1840-ben Vállas Antal matematikus, fizikus és földrajztudós ezen a napon mutatta be a Magyar Tudós Társaság ülésén a fényképezés, a dagerrotípia készítésének módját. Krónika (Kolozsvár)

Fotókiállítás nyílik az erdélyi vasútépítés történetéről Nagyszalontán
Különleges fotókkal számol be a vasútépítés aranykoráról a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Erdélyi vasutak 1867–1914 című vándorkiállítása, amely keddtől a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeumban látható.
Az erdélyi vasútépítés történetét a kiegyezéstől az első világháború kitöréséig nyomon követő kiállítás a közlekedési múzeum archívumának eredeti fotógyűjteményére támaszkodik. A tárlaton több mint 500 felvétel mutatja be az erdélyi vasútépítés aranykorát a kor híres fotográfusai, többek között Erdélyi Mór és Klösz György tolmácsolásában – tájékoztatta az MTI-t hétfőn a múzeum. A fotósok nemcsak a vasútvonalak építését dokumentálták, hanem az átformálódó tájat és benne a környezetét építő embert is, így a bemutató egyszerre ad a korszakról történelmi, szociológiai, technikatörténeti összefoglalót.
A kiállítás arra is vállalkozik, hogy képet adjon a korabeli Erdély gazdasági fejlődéséről, hogyan jutott el a kiegyezéskor vasútvonallal egyáltalán nem rendelkező országrész a 47 évvel későbbi, 2384 kilométer hosszú vasúthálózat kiépítéséig. A kiállított dokumentumok a fővonalak mellett a vicinális vonalakat, a beruházások finanszírozását, valamint a nehéz terepviszonyokra adott technikai válaszokat, a műszaki bravúrokat is bemutatják.
November 5-én Török László, Nagyszalonta polgármestere és Krámli Mihály, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója nyitja meg a január közepéig látható tárlatot, ezt követően a tervek szerint január végétől áprilisig Gyergyószentmiklóson, utána Nagyváradon mutatkozik be a kiállítás.
Népújság (Marosvásárhely)

Kiállítás a várban
Erdélyi vasutak 1867–1914
A Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet a Maros Megyei Múzeum várbeli kiállítótermében megnyitja az Erdélyi vasutak 1867–1914 című kiállítását május 27-én 18 órakor. A megnyitón jelen lesz Buzás Mihály vasútmodellező, akinek vasúti makettjét is megtekinthetik az érdeklődők.
Az erdélyi vasútépítés történetét a kiegyezéstől az első világháború kitöréséig nyomon követő kiállítás a budapesti Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum gazdag archívumának eredeti fotógyűjteményére támaszkodik. Ezt az izgalmas időszakot, amely alatt 2384 km hosszú vasúthálózat épült ki, a kor híres fotográfusai, többek között Erdélyi Mór vagy Klösz György felvételei őrizték meg az utókor számára. A fotógyűjtemény történelmi, szociológiai és technikatörténeti szempontból is izgalmas anyag, és a vasútépítés nyomán átformálódó erdélyi tájról nyújt képet.
A tágabb értelemben vett Erdély vasúthálózatának meghatározó része 1856–1918 között épült ki. A vasútnak döntő szerepe volt Erdély gazdasági és társadalmi fejlődésében, mely fontos modernizációs szerepet is betöltött: a pontos idő fontossá válása, az információáramlás felgyorsulása, a vasúti restik befolyása az erdélyi gasztronómiára, a pályaudvarok hatása a települések morfológiai arculatára. A vasút az első olyan közlekedési eszköz volt, amely lehetővé tette, hogy az ember legyőzze térbeli és időbeli korlátait, és Erdély modernizációjában fontos szerepet töltött be.
Népújság (Marosvásárhely)