A Székely Nép mellékleteként megjelent Székelyföld autonómia-statútuma
A Székely Nép a Székely Nemzeti Tanács által kiadott ingyenesen terjesztett negyedévenként megjelenő lap.
Székely Nép legfrissebb számának melléklete Székelyföld autonómia-statútumát tartalmazza. A 2004-ben kidolgozott „alaptörvény-tervezet” az első, és továbbra is leghitelesebb alapdokumentuma Székelyföld autonóm berendezkedésének annak ellenére, hogy újabban több elképzelés is napvilágot látott.
A cél az, hogy minél többen megismerjék az SZNT autonómia-tervezetét.
A kiadványról Erdei Edit Zsuzsannának az SZNT elnöke, Izsák Balázs beszélt, aki elmondta, hogy 2009-ben három nyelven – románul, magyarul és angolul – egy kis könyvecske formájában megjelentették Székelyföld autonómia-statútumát, most pedig a Székely Nép mellékleteként a 40 ezer példány remélhetőleg minden második, vagy harmadik székely családhoz eljut.
Izsák elmondta, hogy a statútum mögött ott áll a székely nép népszavazáson kinyilvánított akarata, a 2003-as közvitája során a pedig a tervezethez száznál is több módosító indítvány érkezett, amelyeknek nagy részét be is építették az autonómia-statútumba. Tehát a dr. Csapó József által kidolgozott tervezet kiegészült a székelység kollektív bölcsességével, ez a SZNT által képviselt törvénytervezet, 10 év után is korszerű, megfelel az autonómiák európai gyakorlatának – jelentette ki az SZNT elnöke.
Mivel fontosnak tartják, hogy a román közvélemény is megismerje az autonómia fogalmát, nem csak az autonómia-statútumot, de az autonómia-küzdelem anyagait, közleményeit is nyilvánosságra hozzák román nyelven – magyarázta Izsák Balázs.
Kossuth Rádió. Erdély.ma

Kincses: Tőkés nem azért kapta az érdemrendet, hogy befogja a száját
Bukarestben elkezdődött az a közigazgatási per, amelyet Tőkés László európai parlamenti képviselő indított a román állami kitüntetésének visszavonásáról hozott becsületbírósági határozat ellen.
Tőkés László a romániai rendszerváltás elindításában játszott történelmi szerepéért kapta meg 2009-ben a Románia Csillaga érdemrendet, amelynek visszavonását Victor Ponta kormányfő kezdeményezte, miután Tőkés tavaly Tusnádfürdőn felvetette, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi” szerepet Erdély érdekében.
Erdei Edit Zsuzsannának Tőkés László ügyvédje, Kincses Előd elmondta: a becsületbíróság határozata azért volt törvénytelen, mert a vonatkozó jogszabály szerint olyan személytől vonható meg a kitüntetés, aki tettei révén válik erre méltatlanná, a nyilatkozatok pedig nem sorolhatók a tettek közé. Ráadásul a védelemhez való jogától is megfosztották Tőkés Lászlót – tette hozzá Kincses. Az ügyvéd a kettős mércéről is beszélt, mert 11 olyan kitüntetett van, akit jogerősen elítéltek, sőt, például Adrian Nastase volt miniszterelnök börtönbüntetését tölti, és ezektől az emberektől nem vonták vissza a kitüntetést.
Tőkés László a temesvári forradalmat védelmezi, őt azért tüntették ki, mert a kommunista diktatúra megdöntésében perdöntő szerepet játszott, és nem azért, hogy fogja be a száját – hangsúlyozta Kincses Előd ügyvéd.
Lehőcz Lászlónak Tőkés László azt mondta, hogy Romániában még nem múlt el a posztkommunista időszak, és magyar szempontból is hajmeresztő dolgok történnek, ő már mindent eltud képzelni, ami a román forradalom további ellopását és megcsúfolását illeti.
Ez a becsületbíróság egy paródia, mert azt csinálnak, amit akarnak, ez egy pártbíróság, itt arról van szó, hogy taktikázik a hatalmi párt, taktikázik Basescu elnök, húzzák, halasszák, nem tudni mi lesz az ügy kimenetele, de számomra a becsület drága, mások csorbíthatják a becsületem, de én nem mondok le róla – szögezte le Tőkés László.
Kossuth Rádió. Erdély.ma

Német és olasz levéltárak iratai bizonyíthatnák be Wass Albert ártatlanságát
A román hatóságok újabb Wass Albert-allergája miatt pert indít az EMNT, és az EMNP, ugyanis a Csíksomlyói búcsú idején a könyvárusoktól a rendőrség összegyűjtötte az író műveit, a Romániában bejegyzett Mentor Kiadó könyveit, pár nappal később pedig a rendőrség elvitte egy szovátai magánterületről a házigazda által felállított Wass Albert-szobrot is.
A történtek mindkét esetben hatósági túlkapásnak minősülnek, mondta Kincses Előd, aki hat évvel ezelőtt Wass Albert fiának a megbízásából perújrafelvétel révén próbálta bebizonyítani, hogy Wass Albertet 1946-ban a kolozsvári népbíróság koholt vádak alapján ítélte halálra, mint háborús bűnöst. A perújrafelvételt elutasították, pedig nincs bizonyíték Wass Albert bűnösségére vonatkozóan.
Kincses Előd ügyvéd Erdei Edit Zsuzsannának nyilatkozott.
A jogász szerint a könyvek esetében túlkapásról van szó, hiszen Wass Albert könyvei nem szerepelnek tiltólistán, szabadon árusíthatók. A szoborral kapcsolatosan pedig Kincses azt mondta: mindaddig, amíg nem született egy bírósági ítélet, hogy azt a szobrot el kell távolítani, a rendőrségnek nem lett volna joga egy ilyen lépés megtételére.
Wass Albert háborús bűnösségéről, pedig Kincses Előd, aki ismeri a peranyagot, kijelentette, hogy a népbírósági ítéletek nem jogállami körülmények között születtek. Wass Albert bűnösségével kapcsolatosan semmilyen bizonyíték nincs – tette hozzá az ügyvéd.
Kincses Előd azt is elmondta, hogy ezelőtt hat évvel a pitestii katonai levéltárból sikerült olyan katonai dokumentumokat előbányászni, amelyek a Wass Albert ártatlanságát igazolták, de ezeket a bizonyítékokat a kolozsvári táblabíróság nem tartotta elegendőnek ahhoz, hogy Wass Alberttel szemben az ítéletet megváltoztassa és felmentse.
Arról, hogy milyen esély van Wass Albert ártatlanságának bebizonyítására, az ügyvéd kifejtette: a németországi, és az olaszországi levéltárakban meg kellene találni azt a jelentést, amit a német-olasz vegyes bizottság állított össze, amely a Bécsi-döntést követően az Észak-erdélyi románellenes, illetve a Dél-erdélyi magyarellenes atrocitásokat kivizsgálta, mert ebből a jelentésből minden bizonnyal kiderülne, hogy Wass Albertnek semmi köze nem volt a magyar hadsereg által elkövetett atrocitásokhoz.
Kossuth Rádió. Erdély.ma

Regionális nyelv lesz a magyar Románia bizonyos területein?
A magyar nyelv regionális státusáról szeretne megállapodni a román koalíciós partnerével az RMDSZ. Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke fejtette ki Erdei Edit Zsuzsannának, hogy egyik megoldásra váró fontos probléma a nyelvhasználat, és erről hamarosan tárgyalni fognak a román szociáldemokrata partnerükkel.
A nyelvi jogokról van szó, amit már az Alkotmány módosításánál javasoltunk, hogy bizonyos területeken regionális nyelvnek ismerjék el a magyar nyelvet, ennek pedig nem lehet akadálya, hiszen Románia és Magyarország „kézen fogva” kérték az ukrán parlamentet: az ottani nagyon erős nyelvtörvényt helyezzék vissza jogaiba, ismerjék el regionális nyelvnek – magyarázta Borbély László. Ugyanakkor hozzátette: hamarosan azért is fognak erről tárgyalni, mert Románia adós egy nagyon fontos jelentéssel, a 2007-es Kisebbségi Európai Nyelvek Chartjáját aláírta Románia, de ezt sok helyen nem alkalmazza.
Borbély arról is beszélt, hogy jobbítani kell a Románia és Magyarország közötti kapcsolatot, ebben pedig az RMDSZ a híd szerepét tudja felvállalni. A két ország képviselői vegyes-bizottságok, illetve a miniszterelnökök szintjét minél hamarabb kell találkozzanak – szögezte le a politikai alelnök. Kossuth Rádió. Erdély.ma

Cserbenhagyták a MOGYE lemondott magyar vezetőit
Az önálló magyar főtanszékek létrehozására hiába ad lehetőséget már három éve a romániai oktatási törvény, azóta sem tartja be ezt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem román vezetősége.
Idén márciusban figyelemfelhívás céljából a MOGYE magyar nemzetiségű vezetői lemondtak tisztségeikből, vagyis bojkottot hirdettek, amíg a magyar tagozat önállósodásának ügyét nem tűzi napirendre az intézmény döntéshozó testülete, a szenátus.
Azóta viszont semmi nem történt, az egyetem magyar közössége úgy érzi, lankad a közvélemény figyelme, és cserbenhagyat őket a politikum, a kormányon levő RMDSZ.
Szilágyi Tibor professzorral, az egyetem lemondott rektor-helyettesével a Kossuth Rádió munkatársa, Erdei Edit Zsuzsanna beszélgetett.
A professzor elmondása szerint március óta semmi lényeges változás nem történt, a szenátus azóta mindössze egyetlen egyszer ült össze, és ami legaggasztóbb az az, hogy úgy a közvélemény szintjén, mint a politika szintjén a MOGYE ügye mintha feledésbe merülne.
Szilágyi Tibor azt mondja, hogy a márciusi döntésük óta a magyar oktatói közösség kitart, és a mindennemű külső támogatottság hiányában továbbra is egység van közöttük, de ugyanakkor joggal vetődik fel a kérdés: „ellenkezünk, de milyen esély van arra, hogy ezzel bármit is elérjünk?”
A lemondott rektor-helyettes azt is elmondta, hogy viszonyuk a kormányon levő RMDSZ-szel „nagyon laza”, és ő nem látja, hogy „magát az alapkérdést” a magyar érdekképviselet kellő erővel tudná képviselni.
Szilágyi attól tart, hogy ez a hosszas és eredménytelen küzdelem a magyar tagozat türelmét és energiáját felőrli. Hozzátette, hogy szerinte ősszel majd nagyon komoly viták lesznek a tagozaton belül arról, hogyan ilyen körülmények között merre haladjanak tovább.
Kossuth Rádió, Erdély.ma

Izsák: történelmi tévedés lenne elfogadni Ceausescu megyehatárait
Egységet kell teremteni a székely autonómiamozgalomban – szólított fel Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke.
Izsák a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Polgári Párt (MPP) közös autonómiatervezetével kapcsolatosan kifejtette: Székelyföld nem a kommunizmusban létrehozott három, a magyarok által is lakott megyéből áll, hanem nyolc székely székből.
Izsák Balázs a Kossuth Rádió munkatárásnak, Erdei Edit Zsuzsannának elmondta, hogy akkor lehet egységet teremteni az autonómiaküzdelemben, ha mindenki megérti, és elfogadja a 10 éves autonómiamozgalom általa megfogalmazott sarkalatos alapelveket.
Az SZNT elnöke fontosnak tartja, hogy megértsék: Székelyföld nem a Ceausescu által létrehozott három megyéből áll, hanem nyolc székely székből. Nem egyeznek a nemzetiségi arányok sem, mert amíg a három megyében a magyarság részaránya alig több mint 50 százalék, addig a nyolc székely székben a magyarság aránya 70 százalék fölött van – tette hozzá Izsák.
Egy olyan törvényjavaslat, amely a három megyét nevezné tévesen Székelyföldnek, azt is jelentené, hogy elfogadjuk a Ceausecu által ránk kényszerített megyehatárokat, ez pedig történelmi tévedés lenne – szögezte le az SZNT elnöke.
A székelyek külön-külön ragaszkodnak történelmi, és kulturális tájegységeikhez, vissza kell adni a széki központoknak, a székely várososoknak a jogállásukat, ami azt jelentené, hogy otthon intézzék dolgaikat a székely emberek – hangsúlyozta Izsák.
Izsák Balázs szerint jogilag Székelyföld határainak politikai akarattal lehet érvényt szerezni.
Fontos megérteni: Székelyföld határait, a nyelvi és a kulturális határok mentén kell meghúzni, ezt támogatja a nemzetközi jog, erre van hivatkozási alapunk, és még a jelenlegi közigazgatási törvény is kimondja, hogy a megyehatárok meghúzása az etnikai kritérium, és a lakosság kulturális kapcsolatainak figyelembevételével is történik – mondta az elnök.
A beszélgetés végén Izsák kihangsúlyozta: tudatában van annak, hogy ha ősszel az SZNT autonómiatervezetét terjesztik be a parlamentbe, azt is ugyanúgy elutasítják, de legalább az autonómiamozgalom egysége megmaradna. Hozzátette: bízik benne, hogy átérzik, ebben a kérdésben hozhatnak olyan döntést, amellyel építhetnek, de hozhatnak olyan döntést is, amivel rombolhatnak.
Kossuth Rádió, Erdély.ma

Tőkés: Corina Cretu kinevezése csapás a magyarság számára
Szerdán hozták nyilvánosságra a biztosi posztok elosztását, Romániáé a régiópolitika. A régiópolitikai biztos tisztségét Corina Cretu kapja.
Ez a biztosi poszt az egyik legbefolyásosabb az Európai Bizottságban, mivel 2014 és 2020 között mintegy 352 milliárd euró kohéziós és régiófejlesztési költségvetés felett rendelkezik.
Az Európai Bizottság román regionális biztosa nem érti a kulturális sokszínűséget – jelentette ki Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke a Kossuth Rádió munkatársának, Erdei Edit Zsuzsannának.
zsák szerint Corina Cretu nacionalista, magyarellenes és Tőkés László állami kitüntetésének a visszavonását indítványozta, mivel szerinte az rágalmazza Romániát.
Az SZNT elnöke úgy véli, hogy Cretuval a homogén román nemzetet hirdetők kaptak fontos posztot az Európai Bizottságban, ami egyáltalán nem javítja a székelyföldi autonómia esélyeit.
Corina Cretu jelölésével kapcsolatosan Tőkés László EP-képviselő is borúlátó. Szerinte „kecskére bízták a káposztát”, és sajnálatos, hogy ezt a posztot egy olyan ország képviselője kapta meg, ahol a regionalizmus „gyerekcipőben jár”. Hozzátette: ez a kinevezés a magyarság számára egy csapás és rossz kihatása lehet a magyar-román államközi viszonylatra is.
Sajnálatos, hogy Romániával nagyon engedékenyek Európa „jelenlegi urai” és ez az európai értékeket sújtja – fejtette ki Tőkés. Hozzátette: sajnos a biztosok megszavazásánál már semmit nem lehet tenni, mivel azokat „egyben” szavazzák meg, viszont mindent megtesznek, hogy megkérdőjelezhető jelöltek megerősítése ne történjen meg.
Tőkés László ugyanakkor lehetőséget is lát Corina Cretu kinevezésében, mert amit mondta, talán így ebben a negatív háttérben a regionalizmus és az erdélyi magyarság követelései reflektorfénybe kerülhetnek. Kelemen Hunor örül, hogy Romániáé az régiópolitika, amint azt Oláh-Gál Elvirának nyilatkozta, reméli, Corina Cretu eltud tekinteni politikai szimpátiájától.
Kossuth Rádió, Erdély.ma

Izsák Balázs: elkezdődhet a székely zászlók elkobzása – AUDIÓ
Megoldódott a zászló-kérdés, jogos elvárásuk teljesült a romániai magyar közösségeknek azzal, hogy a parlament alsóháza megszavazta azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a közigazgatási egységek egy meghatározott eljárás szerint saját zászlójukat használják, tűzzék ki – írja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) honlapján Máté András Levente képviselő, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke közleményben tiltakozott a zászló-törvény előírásai ellen és levélben fordul Klaus Johannis államelnökhöz, kérve, hogy ne írja alá a jogszabályt.
Izsák Balázs a Kossuth Rádió munkatársának, Erdei Edit Zsuzsanna mikrofonja előtt fejtette ki véleményét. Az új jogszabály szerint a hatóságoknak ezután lehetőségük van elkobozni a székely zászlót, és pénzbírságot is kiszabhatnak, ez a törvény célja – állítja Izsák. Hozzátette: így értelmezik az új zászló-törvényt a bukaresti román lapok is.
A törvény tervezetét Victor Ponta és kollégái azzal a céllal nyújtották be a parlamentbe, hogy büntetni lehessen a székely zászló kitűzését az önkormányzatok épületére, aki mást mond, az félrevezeti a közvéleményt – magyarázta az SZNT elnöke.
Izsák hangsúlyozta: e törvény értelmében 5 ezer lejtől 10 ezer lejig terjedő pénzbírságot róhatnak ki, az önkormányzatra és el is kobozzák a székely zászlót, amire eddig nem volt törvényes lehetőség.
Akik ezt a törvényt ünneplik, azok azt ünneplik, hogy megindulhat a székely zászlók elkobzása, ezért gratulációt érdemel Máté András Levente – mondta Izsák Balázs.
Kossuth Rádió
Erdély.ma

Brassai elvesztett pere miatt a magyar diákokon csattan az ostor
Másodfokon is pert vesztett Brassai Attila, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) professzora az egyetemmel szemben indított munkajogi perben. Az úgynevezett „önplágiummal” vádolt tanárt az egyetem vezetősége négy évre tiltotta el doktori dolgozatok témavezetésétől, és ez egyetemen belüli vezető tisztségek betöltésétől.
Erdei Edit Zsuzsanna az ügyről Brassai Attila professzor jogi képviselőjével, Kincses Előd ügyvéddel beszélgetett. Brassai Attilának van egy olyan „bűne”, amit nem bocsátanak meg: Strasbourgban elmondta, hogy a MOGYE-n elsorvasszák a magyar nyelvű oktatást – jelentette ki Kincses Előd. Brassai önplágiuma abból állt, hogy angol nyelven rangos külföldi szaklapokban megjelent két saját dolgozatát magyar nyelvre lefordítva a magyarországi orvostudományi szemlében is közé tette, anélkül, hogy megjelölte volna: ez a saját angol dolgozatának fordítása – magyarázta az ügyvéd. Majd megjegyezte: „szörnyű nagy bűn” ez abban a Romániában, ahol valaki miniszterelnök, illetve miniszterelnök-helyettes lehet valódi plágiummal.
Kincses Előd szerint a román munkatörvénykönyv szerint, ha valaki kihágást követ el, hat hónap alatt lehet kiszabni a büntetést, Brassai professzort pedig közel egy év után büntette meg a MOGYE rektora, azzal, hogy négy évig nem vezethet doktorátusokat, és nem tölthet be vezető tisztségeket. A fő védekezésünk a megkésett büntetés volt, de ezt elutasították a fellebbezési tárgyaláson – panaszolta az ügyvéd.
Azok a fiatalok, akik most doktorálnak, nagyon nehéz helyzetbe kerülnek, mert a doktori dolgozataik megvédésénél a törvény értelmében a doktorátust vezető professzor kötelező módon benne kell legyen a bizottságban, Brassait pedig letiltották – fejtette ki Kincses Előd. Tehát nem Brassai Attilán ütnek elsősorban, hanem a magyar didaktikus utánpótlást nehezítik – fogalmazott az ügyvéd.
A táblabíróság döntése végleges, de ők az európai emberi jogi bírósághoz fordulnak – szögezte le a beszélgetés végén Kincses Előd ügyvéd.
Kossuth Rádió
Erdély.ma

Biró: ígéret van, határidő nincs az autonómiatervezet beterjesztésére
Egyelőre töretlen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Polgári Párt (MPP) együttműködése, noha az utóbbi politikai alakulat vezetője, Biró Zsolt pár hónapja úgy nyilatkozott, hogyha az RMDSZ nem nyújtja be szeptemberben a parlamentbe a közösen kidolgozott székelyföldi autonómiatervezetet, akkor felfüggesztik az együttműködést.
Nos, ez egyelőre nem történt meg. A Kossuth Rádió munkatársa, Erdei Edit Zsuzsanna erről kérdezte az MPP elnökét, Biró Zsoltot.
Az elnök szerint a közös autonómiacsoport „nagyjából” már befejezte a munkáját, és örül annak, hogy a végleges változatba számos olyan módosító indítvány bekerült, amelyet az MPP javasolt.
Biró Zsolt ezután utalt arra a múlt heti „informális” találkozóra, amelyen Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének „világossá tették”, hogy az autonómiatervezet beterjesztését nem szabad „elmaszatolni”. Az autonómiáról mindaddig időszerű beszélni, ameddig azt meg nem valósítjuk – hangsúlyozta az MPP vezetője.
Arra az kérdésre, hogy kaptak-e egyértelmű választ az RMDSZ részéről az autonómiatervezet benyújtása ügyében, Biró azt válaszolta: „ígéretet kaptunk, hogy beterjesztik, viszont konkrét dátumra nem kaptunk ígéretet.
Kossuth Rádió
Erdély.ma

Izsák: különböző hatóságok vették át a Securitate szerepét
Közismert, hogy súlyos büntetést kapott Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács vezetője, a Székelyföld kivilágítását szervező marosvásárhelyi Siculitas Egyesület elnökeként.
Az adó és pénzügyi hatóság (ANAF) pénzmosás elleni osztálya, amely a 10 ezer lejes bírságot kirótta, ugyanakkor ellenőrzést tartott a másik szervező egyesületnél, a háromszéki Sepsireform Egyesületnél. Nem véletlen a hirtelen vizsgálódás, és a büntetés nagysága – mondta a Kossuth Rádió munkatársának, Erdei Edit Zsuzsannának Izsák Balázs.
Siculitas Egyesület esetében 10 ezer lejes büntetést állítottak ki, azzal az indoklással, hogy a magyarországi támogatását, amely júniusban banki átutalással, tehát átlátható és ellenőrizhető módon érkezett romániai számlájára az egyesület külön nem jelentette be a pénzmosás elleni hatóságoknál. Nem volt semmi titkolnivalónk, hiszen a bank nagy valószínűséggel jelentette a nagyobb pénzmozgást a pénzügyi hatáságnak – érvelt Izsák. Hozzátette: a szigorú büntetés helyett egy figyelmeztetés lett volna méltányos, de így egyértelmű, hogy ez a megfélemlítést célozta.
A Securitate, a politikai rendőrség már megszűnt, a magyar közéleti személyiségek megfélemlítésének feladatát pedig különböző hatóságok vették át – fejtette ki az SZNT elnöke.
Izsák Balázs a beszélgetés végén azt is elmondta, hogy a büntetést megfellebbezik a bíróságon.
Kossuth Rádió
Erdély.ma

Kelemen: nem kell Marosvásárhelyre „lecsó" – Szilágyi: lejárt az egypártrendszer ideje
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke nem támogatja, hogy Marosvásárhelyen a jövő évi helyhatósági választásokon közös, többpárti magyar önkormányzati, vagyis tanácsosi jelöltlistát indítsanak.
A Kossuth Rádió munkatársa, Erdei Edit Zsuzsanna erről kérdezte az RMDSZ elnökét.
Kelemen Hunor azt mondta, hogy a marosvásárhelyi előválasztást a közös magyar polgármesterjelölt megválasztásáért szervezték, és az lenne a tisztességes, hogy ezt most minden magyar párt támogassa. Erről szólt a választás, nem arról, hogy „csinálunk egy lecsót” – hangsúlyozta Kelemen. Hozzátette: nem arról szólt az előválasztás, hogy aki nem jutna be az önkormányzatba, az most valami más megoldással mégis bejut. Közös polgármestert választottak a marosvásárhelyiek, nem közös tanácsosi listát – szögezte le az elnök.
A jövő évi parlamenti választásokkal kapcsolatosan Kelemen Hunor azt mondta: a Magyar Polgári Párttal „mindenképpen” megvalósul az összefogásuk, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) pedig azt a stratégiát tűzte ki célul, hogy az RMDSZ-t térdre kényszerítse. Ezért vele összefogni nem lehet. A térdre kényszerítés volt mindig a néppárt célja, „ők az igazi politikai vándorok, a navétisták, akik az RMDSZ-ből indultak és voltak az MPP-ben, voltak zöldek, voltak németek, most pedig az EMNP címén futnak, de lehet, hogy egy újabb pártot is létrehoznak” – fogalmazott a beszélgetés végén Kelemen Hunor.
Kelemen Hunor nyilatkozatára Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke reagált.
Szilágyi Zsolttal Moszkovits János beszélgetett.
Mivel a marosvásárhelyi előválasztás példaértékű lehet, mert megmutatta, hogy „a frontvárosban visszaszerezhető a bástya”, kisugárzása hatására javasolták az RMDSZ-nek, hogy ne csak a polgármester személyét támogassák közösen, hanem a marosvásárhelyi, és a megyei listát is közösen állítsák össze – magyarázta Szilágyi Zsolt.
Az EMNP elnöke fontosnak tartotta megjegyezni, hogy úgy az RMDSZ, mint a Néppárt helyi szervezete támogatja az összefogást, és a közös kampányt, tehát csak az RMDSZ országos vezetése kéne jobb belátásra térjen a magyar-magyar összefogást illetően.
A parlamenti választásokról Szilágyi azt mondta: azon kell dolgozni, hogy több magyar képviselő jusson be a parlamentbe, erősebb magyar képviselet legyen. Tehát változtatni kell azon az állásponton, miszerint mindegy hány képviselő van, csak mind az RMDSZ színeit képviseljék.
Ha valóban fontos az, hogy a magyarok képviselete erősebb legyen, akkor tudomásul kell venni az erdélyi magyar politika valóságát, azt, hogy ez nem egyszínű. A kommunizmussal lejárt az egypártrendszer ideje – fogalmazott Szilágyi. Ennek felismerése kéri azt, hogy üljünk le, és tárgyaljuk, meg, hogyan lehet megvalósítani egy közös koalíciót – tette hozzá az EMNP elnöke.
Kossuth Rádió
Erdély.ma

Magyar Örökség díjas a Határok nélkül
Szombaton adták át a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében a Magyar Örökség Díjakat. Az erdélyi kitüntetettek nevét és munkásságát szükséges megismernie a hazai közönségnek is.
Mindenekelőtt a díjazottak nagyváradi vonatkozása tölti el megelégedéssel az olvasót. A Határok nélkülcímű közkedvelt rádióműsor és munkaközössége is részesült a kitüntető címben. Dr. Szili Katalin jogász, humánökológus, miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés volt elnöke méltatásában, laudációjában hangsúlyozta, hogy „az alkotó közösség napról-napra tudósít, hírt ad a magyar nemzetrészek életéről, törekvéseiről, összeköt, elhozza hangjukat Magyarország és a világ magyarsága számára. A hiteles tájékoztatásért Budapesten a szerkesztőségben, Lánczi Ágnes és Benkei Ildikó, valamint  Moszkovits János, illetve vendégszerkesztőként ifjabb Tóth György és Bereki Anikó felel, aki a kéthetente készít kulturális tartalmú Határok nélkült. Erdélyben, a Partiumban, és a Bánság romániai részén Oláh-Gál Elvira Csíkszeredáról, Erdei Edit Zsuzsánna Marosvásárhelyről, Szilágyi Szabolcs Kolozsvárról, Ionescu Nikolett Nagyváradról, Pataky Lehel Zsolt Aradról, Lehőcz László pedig Temesvárról jelentkezik. A Délvidéken, Vajdaságban, illetve a Bánság szerbiai részén, Újvidéken: Ternovácz István, Szabadkán: Németh Ernő, Nagybecskereken és Muzslyán: Kónya-Kovács Otília, Kárpátalján, Ungváron: Iváncsik Attila, Felvidéken, Pozsonyban: Haják-Szabó Mária tudósít napról-napra. Magyarországon Miskolcról segíti a felvidéki munkát Mács Ildikó, aki gyakran jár át Kassára, Rimaszombatba és a Gömöri térségbe. Salgótarjánból Tarnóczi László látogat el rendszeresen a Felvidékre, Mátészalkáról Zsoldos Barnabás Szatmárba, a Partiumba, Ungba, Ugocsába, Budapesten pedig Cservenka Judit a diaszpóra és a Kárpát-medence magyarságának hiteles, tapasztalt ismerője és megismertetője. Nélkülük nem szólalhatna meg napról-napra az este fél hétkor kezdődő Határok nélkül.”
Nemzetpolitika naprakészen
A műsor hitelesen tájékoztat a Kárpát-medence és a diszpóra magyarságát érintő politikai, kulturális, oktatási, identitás és társadalomszervezés aktuális kérdéseiről, nem megfeledkezve a történelmi hagyományokról, illetve az egyházak közösségszervező tevékenységének bemutatásáról sem. A legfrissebb hírek mellett a Határok nélkül kiemelt figyelmet fordít a Kárpát-medencei magyar nemzeti közösségek autonómia-törekvéseire és a számbeli kisebbségi léthelyzetből következő jogérvényesítésre és jogvédelemre egyaránt, feltárva a kisebbségekkel kapcsolatos állami politikai és a magyarságot érintő szakpolitikai hátteret is. „Mi tehát a határok nélkül? Nem csak hírforrás, hanem nemzetpolitika naprakészen. Hiszen az összetartozáshoz elengedhetetlen az egymásról való tudás, a magyarság képviseletéhez pedig a tájékozottság és a felkészültség, mivel magyarnak lenni nem csak születés és közjog, de minőség kérdése is, különösen a XXI. század gyorsan változó kihívásai közepette, amikor a tömegtársadalmak által kínált információs és identitásdömpingben az egyének és közösségek boldogulásának egyik legerősebb biztosítéka az önazonosság megőrzése. Ebben jelent tájékozódási pontot a Határok nélkül, melynek Márai Sándor gondolatával gratulálok a Magyar Örökség Díjhoz: „A tömegek világa csak mohó, de nem igényes. Te maradj mértéktartó és igényes.” – hangsúlyozta a laudátor.
Gratulálunk Ionescu Nikolettnek, városunk közkedvelt rádió és televízió riporterének, aki az itt lakó magyarságunk életének eseményeit hűen tolmácsolja, „felteszi” városunkat a magyarság egyetemes térképére. Mivel nem lehetett jelen a felemelő ünnepségen, ezért a díjat számára a Körös-parti templomban adjuk át Húsvét napján.
Veres-Kovács Attila, a Magyar Örökség és Európa Egyesület elnöke,
a Magyar Örökség Bíráló Bizottságának tagja. erdon.ro