Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Enea, Nicolae
2 tétel
2011. január 27.
Visszavonták a határozatot (Kovászna)
Nem lesz hivatalos ünnep március 15. Kovásznán. A prefektúra felhívására a helyi tanács visszavonta korábbi határozatát, mely hivatalosította az ünnepet. A jegyző korábban nem láttamozta a határozatot, úgy értékelte, a tanács túllépte hatáskörét. Ugyanezt állapította meg a prefektúra is.
Cseh Béla MPP-s városi képviselő azt kérdezte: miért irritálja a prefektúrát a dátum? Hargita megyében március 15. lehet hivatalos ünnep, nálunk nem — mondta. Nicolae Enea úgy értékelte, Romániában december elseje kell hogy legyen mindenki ünnepe. Erre Lőrincz Zsigmond polgármester így reagált: a történelem olyan-amilyen, de be kell tartani a törvényeket. A tanács egy tartózkodással, két ellenszavazattal (mindkettő MPP-s) vonta vissza a korábbi határozatot. Ennek ellenére március 15-e szabadnap lesz a városháza és alárendelt intézményeinek alkalmazottjai számára. A polgármester megegyezett a szakszervezettel, a kollektív munkaszerződésbe foglalják ezt, valamint november elsejét is.
Bokor Gábor. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. december 18.
Dákok és tündérek
Román–magyar nézeteltérés Kovásznán
Tündérekről és dákokról vitatkoztak a kovásznai városatyák a tegnapi tanácsülésen. A szokatlan témát az adta, hogy a román tanácsosok „dákvár-napok” rendezését tűzték ki a Tündérvárnál.
– Az augusztusra tervezett dákvár-napok egy olyan rendezvény lenne, amelyen az érdeklődők megismerkedhetnek a dák kultúrával, szórakozva vagy éppen tudományos értekezletek keretében – vezette fel elképzelését dr. Nicolae Enea (PSD) tanácsos. „Azért szükséges a dák jelleg kiemelése, mert az erődöt ők építették újjá” – érvelt.
A magyar tanácsosok ennél a kijelentésnél kapták csak fel a fejüket, kifogásolva, hogy a Kr.e. 2. században épült erődöt ilyen megvilágításban népszerűsítsék. Molnár János megjegyezte, „a kezdeményezéssel nincs baj, csakhogy az erőd neve Tündérvár, és nem dák vár.
A kezdeményező egy darabig kitartott véleménye mellett, miszerint az ott talált leletek dák jelenlétet igazolnak, ami inkább bizonyíték, mint a legendák, végül Gyerő József érvei meggyőzték. Az RMDSZ-es tanácsos szerint a dákvár-napok nem szólítaná meg a magyarokat, tehát jóval kevesebb résztvevője lenne, ezért javasolta, hogy Tündérvár Régészeti Lelőhely Napok – Kovászna elnevezés alatt hozzák azt tető alá, amit végül mindannyian megszavaztak.
Nagy Sz. Attila
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely