Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2001. október 2.
"Szept. 29-30-án ünnepelte a Mesekaláka, Sepsiszentgyörgy gyermekszínháza negyedik születésnapját. Meghívták Lászlóffy Aladárt Farkas Árpádot az ünnepségre. Lászlóffy megzenésített versét hangzottak el, majd Farkas Árpád versei következtek. /(Éltes Enikő): Lászlóffy Aladár és Farkas Árpád a gyermekek között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./"
2001. október 3.
"Immár ötödik alkalommal nyitotta meg kapuit a Babes-Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett főiskolája. A főiskola igazgatója, Domokos Ernő hivatalos tanévnyitója után Demeter János, a megyei tanács elnöke, majd Albert Álmos Sepsiszentgyörgy polgármester szólt a diákokhoz és tanáraikhoz. Albert Álmos polgármester biztosította a főiskolát a hivatal, a város támogatásáról. A főiskola - Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen - immár több mint félezer diáknak nyújt továbbtanulási lehetőséget, a közigazgatási szakok mellett román és magyar tanítóképzőn is. /(Éltes Enikő): Ünnepélyes évnyitó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./"
2001. november 26.
""Meg kell szólalni és tiltakozni kell az újabb Har-Kov ellen" - hangoztatta Birtalan Ákos képviselő. Az utóbbi napokban felelős személyek részéről felelőtlen kijelentések hangzottak el, mintapéldájaként a román politizálás Janus-arcúságának - értékelte a képviselő. Az EU, valamint a NATO felé Románia fenntartja, hogy az országban nem létezik kisebbségi kérdés, modellértékűen van megoldva a kisebbség helyzete. Ugyanez a hatalom azt mondja itthon, hogy félti a Székelyföldet, a nemzeti egységet. A Székelyföldet veszélyezteti a magyar tőke, veszélyeztetik a magyar önkormányzatok, a civilszervezetek, egyszóval minden ami magyar. A Székelyföldön, a törvényadta lehetőségekkel él a magyar közösség az önkormányzatok és a civil szférán keresztül és nyilván a fejlődés irányában szeretne haladni minden erejéből, és ezt rója fel neki a hatalom. A hivatalos statisztikákat kellene megnézni Birtalan képviselő szerint, mondjuk 1910-ben, a harmincas években, az ötvenes években, majd a betelepítés évei után, 1968 után, és az 1990-es években, és akkor látható lenne, hogy a románság nem természetes szaporulatáról van szó, hanem a tudatos betelepítésről. "Az első Har-Kov jelentéskor az RMDSZ elkészítette a maga jelentését, most megint el kellene készíteni - önmagunkért is." - állapította meg Birtalan. /Éltes Enikő: A tetten érhető Janus arc. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./"
2001. december 3.
"Nov. 28-án tartotta havi rendes ülését a sepsiszentgyörgyi városi tanács, melynek kezdetén Albert Álmos polgármester felolvasta a hírhedt újabb Har-Kov jelentést, lehetőséget adva ezzel a három román nemzetiségű tanácsosnak is, hogy kifejtse álláspontját. Ezek arra hivatkoztak, hogy először hallják e szöveget és nincs módjukban álláspontjukat kifejteni, ám Parvan Rodica úgy vélte: "ahol füst van, ott tűznek is kell lennie". Mert lám-lám, ezek a magyar nyelven folytatott tanácsülések is, amikor a román tanácsosokra kényszerítik a fülhallgatókat, akadályozva a kommunikációt a magyar és román tanácsosok között. Tulit Attila tanácsos felolvasta a város magyar tanácsosainak a jelentéssel kapcsolatos nyilatkozatát, melyben a 20 tanácsos megdöbbenésének ad hangot "az országban az utóbbi időben eluralkodott magyarellenes megnyilvánulások" kapcsán és leszögezi, hogy a parlamenti bizottság jelentése "tudatosan és rosszindulatúan értelmezi az önkormányzatiság elvét; ezt az állami hatalom érvényesítése akadályaként tünteti fel és a román törvényhozás által elfogadott jogszabályok alkalmazását Hargita és Kovászna megyékben etnikai szeparációs kísérletnek állítja be. ... Sepsiszentgyörgy magyar polgárainak nemzeti méltóságát sérti az, hogy az említett jelentésben foglalt hazugságokkal országos hangulatkeltés folyik ellenünk.". /(Éltes Enikő): 20 városi tanácsos nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./"
2001. december 8.
"A Reform Tömörülés sepsiszentgyörgyi kongresszusán elfogadott alapszabályzat értelmében megalakult regionális szerv, a Székelyföldi Választmány (mely a platform marosszéki, gyergyói, udvarhelyszéki, csíki, háromszéki, felsőháromszéki, brassói és csángóföldi szervezeteit képviseli). A Székelyföldi Választmány állásfoglalásában kiállt a december elsejét megelőző csíkszeredai felhívás mellett. Az ugyanis nem csupán néhány személy különvéleménye, hanem a be nem tartott gyulafehérvári ígéretek, az azóta is hiányzó autonómia, illetve az utóbbi hetekben felerősödött Székelyföld- és magyarellenes megnyilvánulások következménye. A felhívás nem uszító jellegű. Ezért a választmány elutasítja az RMDSZ ügyvezető elnöke által közzétett, a csíkszeredai felhívást elítélő nyilatkozatot. A Székelyföldi Választmány nyilatkozatának aláírói között vannak: Pethő István elnök, Kiss István, dr. Weil Gyula, Rus Sándor, Bencze Tibor, Török Sándor, Simon Sándor és Bartha András testületi tagok. /(Éltes Enikő): A Székelyföldi Választmány is megszólal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./ Előzmény: Felhívás Csíkszereda polgáraihoz, Romániai Magyar Szó, nov. 30."
2002. január 4.
A december elején Sepsiszentgyörgyön megtartott Concordia amatőr színjátszó fesztivál mellett a Jádzó Társaság bábos tanfolyamot is szervezett Jártó Kocsis Edit vezetésével. A lelkes babavarró művész kifejtette, hogy egyre kevesebb az amatőr bábjátszás, holott régebben a legkisebb faluban is volt egy bábos társulás. A román színészképzés keretén belül bábszínész-képzés nincs. A mostani tanfolyamon az egyik előadó a Tamási Áron Színház /Sepsiszentgyörgy/ bábos tagozatának rendezője-vezetője, Nagy Kopeczky Kálmán volt. Érdeklődés volt, tehát a folytatásra szükség van. /Éltes Enikő: Felnőttek tanultak bábozni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./
2002. április 13.
Az RMDSZ és SZDP országos vezetősége bevonásával tárgyaltak Bukarestben a két párt háromszéki vezetői, és így sikerült elmozdítani a holtpontról a Kovászna megyei egyezmény kérdését, sőt, ápr. 15-én a helyi protokollum aláírására is sor kerül. Sikerült vagyoni kérdésekben is dűlőre jutni, Kovásznán és Baróton bíróság létrehozására kapott zöld utat az RMDSZ, és két hét múlva megszűnik az alprefektus ideiglenes kinevezése, Olosz Gergelyt megerősítik tisztségében. A kért vezetői tisztségeket illetően megállapodtak, hogy minden személycserét megelőzően egyeztessenek. Demeter János megyei tanácselnök szerint, ha nem is nagyon jó, de ?kielégítően jó" szöveg született meg Bukarestben. /Éltes Enikő: Hétfőn írják alá. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./
2002. április 22.
Sepsiszentgyörgyön ápr. 21-én kezdődtek a Szent György-napok, idén egy hétig tartanak. Lesz Kossuth kiállítás, a Háromszék Táncegyüttes előadása, amatőr képzőművészek állítanak ki, könyvbemutató a múzeumban, házigazda Domokos Géza, meghívottak Egyed Ákos, Tüdős Kinga, Cserey Zoltán. Lesz továbbá helyismereti vetélkedő zenepavilon avató, Kaláka koncert, a Csigalépcső folyóirat közönségtalálkozója, a szabadkai Kosztolányi Színház és marosvásárhelyi vendégszerepel. /(Éltes Enikő): Egy hétig tart a város ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./
2002. május 13.
Sepsiszentgyörgyön a Kiss Árpád Általános Iskola — másként a szemerjai iskola — 350 éves évfordulóját ünnepelték a hét végén. Megemlékeztek az éppen száz éve született névadóról is. Botos Ferenc, az iskola ny. tanára Kiss Árpád életútjáról beszélt. Az ünnepi-köszöntő beszédek után kulturális műsor következett. Az ünnepségbe kis üröm is vegyül: egyre kisebb a gyermeklétszám megyeszinten is, ezt a kicsi iskolát is érinti. Az ősztől nem biztos, hogy lesz első osztály. /(Éltes Enikő): Kicsi iskola nagy ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./
2002. június 3.
Sepsiszentgyörgyön a képtárban bemutatták három fiatal költő munkáit: Fekete Vince harmadik, A Jóisten a hintaszékből című kötetét, Szonda Szabolcs Vagyontárgyalás című - immár második - verskötetét, és Kudelász Nóbel Megy az élet haza c. vers-próza debütkötetét. Mindhárom könyv az Erdélyi Híradó Kiadó és a Fiatal Írók Szervezete (FISZ) gondozásában jelent meg, az Előretolt Helyőrség sorozatban. /(Éltes Enikő): Három költő, három könyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./
2002. június 20.
A prefektúra "zászlóbizottsága" helyszínelt Sepsiszentgyörgyön, a városházán, majd 50-50 millió (a legmagasabb) büntetést szabott ki a polgármesternek a városkupoláról hiányzó nemzeti zászló, meg a városháza által használt kétnyelvű fejléces papírokért, továbbá Albert Álmos házának kerítésére is kifüggesztették az összesen 100 milliós büntetésről szóló jegyzőkönyvet, a prefektúrán megjelent még két zászló, viszont lekerült a megyei tanács tetejéről a lobogó. Jún. 18-án az alsó- és felsőháromszéki RMDSZ szervezetek operatív tanácsa újabb kéznyújtásnak is értékelhető nyilatkozatot adott ki. Eszerint a Kovászna megyében kialakult helyzetért nem az RMDSZ a felelős, majd felsorolta a legutóbbi parlamenti választások óta a kormánypárt Kovászna megyei vezetőinek konfliktusgerjesztő cselekedeteit, amelyek lehetetlenné tették a két párt közötti megyei egyezmény aláírását. Sepsiszentgyörgy polgármestere és a megyei tanács elnöke gondoskodnak a román nemzeti lobogók visszaállításáról a két intézményen. A nyilatkozatban felszólították az SZDP Kovászna megyei szervezetét, gondoskodjanak arról, hogy a prefektúrára, valamint a decentralizált intézményekre felkerüljenek a kétnyelvű táblák, álljanak el a megyecímer módosítási szándékától, valamint, a prefektúra állítsa le az Albert Álmos polgármester ellen indított törvénytelen eljárást. /Éltes Enikő: Visszakerülnek a zászlók, ha… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./
2002. július 25.
"Hosszú idő telt el ama kormányhatározat óta, amely szerint a református egyház vissza kellett volna kapja a Székely Mikó Kollégiumot /Sepsiszentgyörgy/. Végre megtörtént, a város kezeléséből átkerül az egyház tulajdonába a két tanintézményt befogadó épületegyüttes. Nemsokára a városi önkormányzat és a református egyház aláírja a jegyzőkönyvet is, mely szerint a város átadja, majd bérli az épületet a tanintézmények számára - itt működik ugyanis a református kollégium és a Székely Mikó Kollégium is. Így az egyház máris nekikezdhet az épület igencsak megfoltosodott főtéri homlokzatának javításához. /(Éltes Enikő): A Székely Mikó a református egyházé lett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./"
2002. augusztus 5.
"Kiss Jenő, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatója közölte: évről-évre nőtt az olvasók száma, elérve 2000-ben a 10 990-es számot, ami akkor a megye lakosságának kb. 16 százalékát jelentette. Amióta bevezették az éves könytárlátogatási díjat (25 ezer lej felnőtteknek, 15 ezer gyermekeknek), kb. 3000-rel visszaesett a beiratkozottak létszáma, de ez nem jelenti az olvasók számának csökkenését - mondotta az igazgató -, azok morzsolódtak le, akik férjüket, feleségüket is felíratták, hogy egyszerre több könyvet tudjanak kivenni. Kiss Jenő a hetvenes évek közepétől áll a Megyei Könyvtár élén. Jelenleg kevés falusi könyvtár működik. Két éve a községi önkormányzatokhoz tartoznak ezek a könyvtárak pénzügyileg, ritkán tartanak nyitva, a polgármesterek a könyvtárosokat mindenféle más munkára fogják, nem biztosítanak pénzt a könyvvásárlásra. A Megyei Könyvtár 200 000 fölötti könyvállománya értékes. Olyan könyveket is megkapnak itt a diákok, ami után hiába kutatnak Kolozsváron, vagy más egyetemi városokban. Kiss Jenő beszámolt arról, hogy az Erdélyben megjelenő magyar könyvek nagy részét sikerül megvásárolni, de a kiadók nem segítenek abban, hogy e könyvek eljussanak a könyvtárakba. Valamikor a Széchényi Könyvtár rendszeresen küldte a Magyarországon megjelenő könyveket, aztán a nyolcvanas években ennek is gátat vetettek, és akkor a további Széchényi-s ajándékcsomagok turisták hátán vándoroltak be a könyvtárba, vagy antikváriumon keresztül. "Volt egy egyezség a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumával, mely szerint az általa támogatott könyvekből a kiadók kötelesek juttatni a Kovászna Megyei Könyvtárnak. Sajnos nem működött ez, mert tudtak ugyan erről az erdélyi kiadók, de a minisztérium nem kérte számon tőlük, hogy küldtek-e vagy sem könyvet." Egyre kevesebb könyvre jut pénz, százmillió lejt kap egy évre a megyei könyvtár állományának gyarapítására, amikor a brailai könyvtár évi egymilliárdot kap. /Éltes Enikő: "Az erdélyi magyar kultúra támogatásáról ne beszéljünk, ha a pénzt nem adjuk hozzá!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./"
2002. augusztus 16.
"Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke kifejtette, hogy a polgármesterek, a polgármesteri hivatalok lassan rájöttek: a megyei tanács nem egy föléjük rendelt szerv, hanem partner, olyan intézmény, amely kezdeményezéseiket a lehető legtöbb eszközzel támogatja. Létrehozták a térségfejlesztési osztályt, ahol külön szakember foglalkozik a természetvédelemmel, az ifjúsági problémákkal, aztán ott van az Eurodysée-program, az Európai Régiók projekt, de a faluturizmussal is külön foglalkozik valaki, a Saparddal ketten foglalkoznak, a Ricoppal is külön. Demeter János két éve tervezte a Megyei Kulturális Alap létrehozását, de ez nem sikerült, mert a prefektúra megtámadta az erre vonatkozó határozatukat. Demeter János szeretné elérni, hogy a helyi érdekeltségű rendezvényt a helyi polgármesteri hivatal és a helyi vállalkozók támogassák. Mindenki az Illyés Alapítványhoz fordul, és nem megy el a szomszédjában a vállalkozóhoz, aki támogatna egy-egy rendezvényt. - Létrehozták a Kovászna Megyei Kulturális Központot. A megyének nincs kulturális katasztere saját kulturális értékeiről, nem tudják, hogy mi van meg belőle, mi él, mi az amit újra kellene éleszteni. Most készül a kulturális munkával foglalkozó civil szerveződések teljes katasztere. Sok nívós kis csapat van a megyében, amely nem tudja menedzselni magát. Ezeknek fellépési lehetőségeket kell biztosítani, ehhez pedig anyagi forrásokat felkutatni, s egy ilyen intézmény tudna ezen könnyíteni. Kovászna megyében sok profi képzőművész él, velük való intézményes törődés sem volt eddig. Fontos lenne, hogy a megyének évente legyen két-három saját kulturális rendezvénye s ezt szintén a Kulturális Központnak kellene megszerveznie, lebonyolítania. - Egy éve aláírták a Hargita és Kovászna megye közötti együttműködési szerződés. Az együttműködés azonban még nem működik. Ma még nem létezik a két megye egységes területét valamilyen módon kezelő nonprofit intézmény. A román törvénykezés szerint a megyei tanács nem lépheti át saját területi kompetenciáját. Vannak a megyehatárokon átnyúló kistérségi társulások, ezek működnek. Együttműködési megállapodást kötöttek az ASIMCOVval (kis- és közepes vállalkozók Kovászna megyei szervezete), levédtek öt nagyon fontos homsite-nevet a megye számára, mint például a Covasnainfo, Covsnaarts, Covasnamarket, Covasnainvest, meg a Covasnatours. Ezek gyakorlatilag a megyéről minden információt tartalmaznak majd. A Covasnaarts alkalmas arra, hogy művészeiket, együtteseiket reklámozzák. A Covasnainvest a befektetési lehetőségeket mutatná be. /Éltes Enikő: "...Hogy érezze: érdemes itt élni". DEMETER JÁNOS, a Kovászna Megyei Tanács elnöke nyilatkozik az RMSZ-nek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15., folyt. aug. 16./"
2002. augusztus 29.
"Szávai Géza /Budapest/ hajdanában a bukaresti Hét szerkesztője, többkötetes prózaíró, kritikus és kiadói ember Sepsiszentgyörgyön beszélt az általa létrehozott hiánypótlásra vállalkozó Pont Kiadóról. Szávai Géza, amiután bemutatta a Pont Kiadót és könyveit, átadta a Pont Fix igazgatójának, Szonda Szabolcsnak a könyveket, a Pont-kiadványokat ezentúl Sepsiszentgyörgyön lehet megvásárolni. /Éltes Enikő: Pont, s ami mögötte van. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./"
2002. szeptember 11.
"Szept. 8-án Kökösben felavatták a református egyház imaházát. A Csatlós Huba tervezte épület tulajdonképpen közösségi ház. A református templom mellett felépült Ház helyet ad egy közösségi nagy teremnek, irodának, tanácsteremnek, mellékhelyiségeknek, és két vendégszobának is. Ide bárki - felekezetre való tekintet nélkül - betérhet majd imádkozni is, de sokféle tevékenységnek nyújthat majd, ha megfelelőképpen sikerül berendezni. Az avató-ünnepséget megnyitó istentiszteleten jelen voltak a szükséges anyagiak oroszlánrészét nyújtó svájci testvérgyülekezet, valamint a holland Stellendam-i gyülekezet képviselői. /(Éltes Enikő): A Ház. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./"
2002. szeptember 30.
"Magyar nyelvű közoktatás a Kárpát-medencében címmel VIII. konferenciáját tartotta a magyarországi Önfejlesztő Iskolák Egyesülete Sepsiszentgyörgyön, több mint félszáz magyarországi tag és háromszéki iskolaigazgatók, pedagógusok részvételével. A Székely Mikó Kollégium az első határon túli iskola, mely csatlakozott az Önfejlesztő Iskolák Egyesületéhez. Dr. Kovács Géza egyesületi elnök szept. 26-i megnyitója után a magyarországi vendégek megismerhették a Székely Mikó történetét Bíró Béla igazgató és Keresztes László aligazgató előadásából, Korodi Hajnalka, a Sepsiszentgyörgy Pedagógusok Háza igazgatója, a RMPSZ megyei elnöke pedig az erdélyi pedagógusképzés helyzetéről tartott előadást. Szept. 27-én Sipos János, a magyar Oktatási Minisztérium államtitkár-helyettese tartott előadást a magyar közoktatásról, Murvai László a román Oktatási és Kutatási Minisztérium Nemzeti Kisebbségek Oktatási Igazgatóságának vezérigazgatója a román közoktatás időszerű kérdéseiről tartott előadást. /(Éltes Enikő): Önfejlesztő iskolák konferenciája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./ "
2002. október 2.
"Hatodik tanévnyitóját tartotta Sepsiszentgyörgyön a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozata, Domokos Ernő, a főiskola igazgatója beszédével. A sepsiszentgyörgyi főiskolán 150 elsőéves diák kezdte meg az évet vállalatgazdaság és helyi közigazgatás szakon; összesen 380-an tanulnak a főiskolán. Az öt évfolyamról két és félszáz diák kapott eleddig képesítést. /(Éltes Enikő): Hatodszorra Gaudeamus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./ "
2002. október 8.
"Több hónapja nincs melegvíz Sepsiszentgyörgyön, a tömbházakban. Most reménykedni kezdtek, hogy nem fagynak meg lakásaikban, ugyanis az ipari minisztériumban a miniszter biztosította a megyei tanács elnökét, Demeter Jánost, Olosz Gergely alprefektust és Albert Álmost, Sepsiszentgyörgy polgármesterét, hogy lesz gáz. Ezek után a város képviselői Brassóban folytattak tárgyalásokat a Distrigaz vezetőivel, de azok nem írták alá az új szerződést, követelték az alapadósság törlesztését, amire egyelőre még nincs pénz. A városnak 80 milliárdnyi tartozása van a gázszolgáltató felé, ez az összeg pedig büntetőkamattal együtt mintegy 130 milliárdra rúg. Az alapadósságot kellene törleszteni, a büntetőkamatokat átütemezik. Az óvodák, iskolák nagy részében is hideg tantermekben tanulnak még a gyermekek, olyan tanintézményekben is, ahol egyébként saját központi fűtéssel rendelkeznek. A Váradi József Általános Iskolában például egy 200 milliónyi adósság miatt a gázvállalat egyszerűen elvitte a gázórát. A városban a tömbházakban továbbra sincs gáz. /Éltes Enikő: Könyörület - gáz nélkül? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./ "
2002. október 16.
"A Székelyföld Konferencián Kiss Jenő, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatója hívta fel a figyelmet a könyvtárak egyre mostohább helyzetére. A nagyobb könyvtárakban negyedére esett vissza, a községekben pedig nulla az évi állománybővülés. A könyvtárak önkormányzati fenntartásba való kerülése egyelőre súlyos visszaesést eredményezett. A községi könyvtárosok jelentős része tanácsi tisztviselővé alakult, és van olyan polgármester, aki a minimális nyitást sem engedélyezi könyvtárosának. Kevés a könyv, számítógépes hozzáférést nem tudnak biztosítani, a nemzetközi könyvtárközi kölcsönzés megoldatlan. A Romániai Magyar Könyvtáros Egyesület elérte, hogy a határon túli magyar érdekeltségű könyvtárak is kapjanak NKÖM-támogatást, körülbelül 1/8-át annak, amit például a színházak kapnak. A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete az RMDSZ segítségét várja a magyarországi Országos Dokumentumellátó Rendszer és a székelyföldi közkönyvtárak Maros, Hargita, Kovászna megyékben könyvtárközi könyvkölcsönzésének megoldásában. Az EMKÉ-nek kellene képviselnie a könyvtárak érdekeit részben az RMDSZ-en keresztül, akár az RMDSZ ellenében is. Várja, hogy az Illyés-alkuratórium művelődési szaktestületének költségvetéséből a könyvtárügy is arányos támogatáshoz jusson. /Éltes Enikő: Több ráfigyelést a székelyföldi könyvtárakra! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./ "
2003. március 29.
"Sepsiszentgyörgyön a márc. 14-i rendőrrazia kapcsán - amikor 37 fiatalt vittek be rendőrségre, fényképeztek, ujjlenyomatolták, s csak néhány óra múltán engedtek szabadon - Keresztély Irma, Kovászna megye főtanfelügyelője elmondta, hogy Románia is aláírta a nemzetközi gyermekjogra vonatkozó egyezményt, melynek értelmében a rendőrség nem járt el törvényesen, nem vette figyelembe a kiskorúak jogait, mely szerint a szülőket azonnal kellett volna értesíteni és nem három óra elteltével. /(Éltes Enikő): Nem volt törvényes a razzia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./ "
2003. május 6.
"Sepsiszentgyörgyön 1997 óta a Szent György napok keretében adják át a Pro Urbe-díjakat a város azon idős személyiségeinek, akik a közösségért tevékenykedtek. Idén Berde Zoltán ny. irodalomtanár, aki 50 évvel ezelőtt kezdett tanítani a Székely Mikó Kollégiumban, számos tanulmányt, kritikát, szakírást közölt, Domokos Géza író, a Kriterion és Mikes Alapítványok létrehozója, elnöke, Despina Eustafievici ny. bakteriológiai labororvos, Nagy László, az 1948-ban megnyílt "A mi könyvesboltunk" első vezetője, 1945-ben a Kossuth Kör létrehozója, akit később húsz évre ítéltek, hat évig volt politikai fogoly, és Sinka Mózes, az egykori Textil aranycsapat labdarúgója vehette át a város Pro Urbe díját. A tanácsülésen megemlékeztek a nemrég elhunyt dr. Könczei László ügyvédről, aki jelentős adományt hagyott a városnak, a Székely Mikó Kollégiumnak és egyházának vagyonából. /(Éltes Enikő): Pro Urbe-díjak, 2003. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./"
2003. július 19.
"Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármester megkapta meg a pénzügyi hivatal felszólítását, mely szerint két héten belül köteles kifizetni a 100 00 millió lejes büntetést "zászló-ügyben". Ugyanakkor kapta kézhez a bákói bíróság végzését is, mely szerint elveszítette a pert. Albert Álmos polgármester elmondta, hogy a jegyzőkönyv, mely alapján még tavaly kirótta rá a prefektúra a büntetést, hamis, hiszen a jegyzőkönyv szerint a Polgármesteri Hivatal épületén nem volt zászló, ám a törvény előírta két zászló a hivatal homlokzatán akkor is ott lobogott, amikor a toronyból két napig hiányzott. A polgármester elmondta, hogy haladékot kér a büntetés kifizetésére, s az ügyet tovább viszi a nemzetközi fórumokra. /(Éltes Enikő): 100 millió egy zászlóért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./"
2003. július 25.
"Augusztus végéig kell kifizetnie Albert Álmos polgármesternek a rá kiszabott 100 millió lejes büntetést zászlóügyben, máskülönben foglalnak. A polgármester heti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy sepsiszentgyörgyi cégek 30 milliónyit adakoztak a büntetésbe, míg Ferencváros és Nagykanizsa - két testvérváros - közösen szintén harmincmilliót küldtek. Albert Álmos a büntetés kifizetésének elhalasztását kérte a pénzügyi hivataltól, kérést juttatott el a Legfelsőbb Törvényszékre is és ügyét nemzetközi fórumhoz, Strasbourgba vitte. Ha azonban kérésére rövid időn belül nem érkezik válasz, ki kell fizetnie a büntetést. A polgármester elmondta, hogy sem a testvérvárosoktól, sem a cégektől nem kért támogatást, azok ügyét megismerve, önszántukból adakoztak, de a sajtó útján is szeretne köszönetet mondani mind a cégeknek, mind a két testvérvárosnak. Egy másik büntetés, ugyancsak zászlóügyben - mert december 1-jén a prefektúra szerint nem lobogott elég zászló a városban - 65 millió lejről szólt, amit a szebeni törvényszék az alapfokú tárgyaláson a napokban 40 millió lejre csökkentett. /(Éltes Enikő): Segítenek a polgármesternek, hogy büntetését kifizethesse. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./"
2004. március 5.
Többszöri próbálkozás után márc. 3-án a sepsiszentgyörgyi RMDSZ Polgári Körének meghívására tárgyalóasztal mellé ült a két szervezet képviselete. Az RMDSZ közös előválasztást javasol, közös listán való indulást a helyhatósági választásokon, az MPSZ pedig kitart álláspontja mellett, külön akar megméretkezni Sepsiszentgyörgy lakossága előtt, a parlamenti választások előtt azonban újból leülhetnek tárgyalni. /(Éltes Enikő): RMDSZ-PK – MPSZ találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./
2004. március 17.
A Bukaresti Magyar Kulturális Központ szervezésében márc. 16-21. között FILM.DOK – Magyar-Román Dokumentumfilm-Fesztivál színhelye Sepsiszentgyörgy. A szervezők bevallása szerint „a fesztivál célja a szorosabb kapcsolat kialakítás a magyar és román film- és televíziós szakma között". Az előzsűrizésen az elmúlt tíz évben készült 158 dokumentum- és portréfilmből 59 maradt versenyben. A zsűri elnöke Gulyás Gyula rendező (Budapest. A fesztivál megnyitója márc. 17-én lesz, majd Sára Sándor Sír az út előttem c. dokumentumfilmjét vetítik. /(Éltes Enikő): Film.dok – fesztivál Sepsiszentgyörgyön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./
2004. április 2.
Sepsiszentgyörgyön elindította az RMDSZ Kereszténydemokrata Mozgalma előválasztási kampányát. A KDM bemutatta Kelemen Tibort, sepsiszentgyörgyi polgármester-jelöltjét. Hangsúlyozták, hogy nem a Polgári Kör jelöltje és nem a jelenlegi polgármester, Albert Álmos ellen történt Kelemen Tibor jelölése, hanem a városért. /(Éltes Enikő): Beindult az előválasztási kampány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./
2004. május 5.
Szerződést kötött a Kovászna Megyei Tanfelügyelőség a Sapientia EMTE-vel, hogy a román-angol szakos diákok Kovászna megyei iskolákban végezhessék a pedagógiai gyakorlatot. Negyven egyetemi hallgató érkezett tanáraival, és Bereckben, a Comenius iskolában, valamint a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképzőben végzik a gyakorlatot. /(Éltes Enikő): Szerződés a Sapientiával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./
2004. május 25.
A csíkszentdomokosi Kurutty Oktatási és Művelődési Társaság kisiskolások számára szervezett általános műveltségi vetélkedőjének országos döntőjét idén Kézdivásárhelyen szervezték. A Vigadó nagytermében 11 négytagú csapat mérte össze tájékozottságát. Kurkó István, „a játékvezető", a Kurutty kitalálója, öt éve lelkes vezetője köszöntötte a versenyzőket. /(Éltes Enikő): Kuruttyoltak Kézdivásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./
2004. július 10.
Júl. 10-én Rákóczi-portrészobrot avatnak Sepsiszentgyörgyön. Azért most, mert Erdélybe a kuruc világ késve, 1704-ben köszöntött be. II. Rákóczi Ferencet 1704. júl. 8-án a gyulafehérvári országgyűlésen választották Erdély utolsó fejedelmévé. A Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület Vargha Mihály sepsiszentgyörgyi szobrászművészt kérte fel az alkotásra. Nem messzire a Rákóczi-szobortól a múlt évben leplezték le Kossuth Lajos portréját. A Szent József-plébániatemplommal átellenben, a Mikes Kelemen nevét viselő líceum épülete előtt van a fejedelem hűséges apródja, zágoni Mikes Kelemen szobra. Ugyancsak közel van a város szimbólum értékű Lábas Háza, az egykori háromszéki császári kommandó épülete, néhány napig a Makk-féle összeesküvés két mártírjának, Váradi Józsefnek és Bartalis Ferencnek a siralomháza. A régi megyeháza patinás épületén Gábor Áronra emlékeztető márványtábla áll. Két sepsiszentgyörgyi könyvtáros-helytörténész, Demeter Lajos és Éltes Enikő a szoboravatás alkalmából egy füzetre való históriai dokumentumot gyűjtött össze II. Rákóczi Ferenc és Mikes Kelemen emléke Háromszéken címmel. A tervezett kiadvány helytörténeti, tankönyv-kiegészítő értékű. /Sylvester Lajos: Rákóczi Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 10./