Okt. 29-én megnyitja új évadját a Kolozsvári Népfőiskola a Györkös Mányi Albert Emlékházban (Majális/Bilascu utca 5.). Dr. Egyed Ákos történész-professzor, az RMNT országos elnökének megnyitó beszéde után dr. Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora Magyar nyelvi tájak, nyelvi környezet Erdélyben címmel tart előadást. /Évadnyitó a Kolozsvári Népfőiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

Nov. 14-én Sepsiszentgyörgy központi parkjában felavatták gróf Mikó Imre bronzszobrát, Bocskai Vince szobrászművész alkotását. Az ünnepségen Egyed Ákos történész Mikó Imre elévülhetetlen érdemeiről beszélt, Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet a mai Mikók közösségépítő munkájához kívánt sok sikert. Az ünnepség második részében a városban levő Székely Mikó Kollégium dísztermében felavatták Mikó Imre arcképét, melyet Barabás Miklós festménye alapján Kiss Béla tanár készített. /Gróf Mikó Imre figyelő tekintete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

"Szováta fennállásának 420 éves évfordulóját ünneplik a város lakói. Az ünnepség jan. 29-én emléktábla-avatással kezdődött. "Szováta 420 éves. Állíttatta Szováta lakossága 1998-ban" - olvasható a polgármesteri hivatal épületén elhelyezett táblán. A felavatását a múlt év végéről mostanra halasztották. A kommunista időben nem engedték, hogy a város megünnepelhesse 400 éves fennállását, ezért készült csak most a tábla. Neves előadók értekeztek a város múltjáról, így Egyed Ákos, Tófalvi Zoltán és Zepeczáner Jenő. Az ülés egyik szervezője az Erdélyi Múzeum-Egyesület marosvásárhelyi fiókja volt. /Farczádi Attila: Szováta 420 évére emlékeznek. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./"

Márc. 15-ét Erdély sok magyarlakta településén megünnepelték. Kolozsváron az előző napon megkezdődtek az emlékezések, márc. 15-én pedig az Állami Magyar Színházban tartottak ünnepi előadást, a szónok Kónya-Hamar Sándor képviselő volt. Kalotaszeg templomaiban is megemlékeztek az évfordulóról, Kőrösfőn a Vasvári-emlékműnél koszorúztak. Szilágysomlyón és Szilágycsehen is emlékeztek, Nagyenyeden Egyed Ákos mondott beszédet. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

"Jún. 5-én tartotta meg közgyűlését Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Benkő Samu elnöki beszámolójában kifejtette: az erdélyi magyarság érdeke - kettős kötöttségéből fakadóan - nemcsak az össznemzeti értékek megőrzése, hanem az is, hogy ne maradjon el az anyaország fejlettségi szintjétől. "Transzszilvanizmusunkat nem kívánjuk letagadni, de ezt a magyar közösség szerves alkotóelemeként fogjuk fel" - mondotta az elnök, utalva egyes, az utóbbi időben hallható és a magyar nyelv többközpontúságára célzó véleményekre. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület mindig a kolozsvári egyetemmel szoros együttműködésben járult hozzá a tudományos eredmények eléréséhez. Most, hogy a magyar egyetem visszaállítása késlekedik, felerősödött az egyesület újjászerveződésének igénye. Az EME elkobzott ingatlanjainak visszaszerzésében csak a romániai politikai közszereplőkre és a magyarországi diplomáciára számíthat. Az utánpótlás kérdésében fájó pont a magyarországi ösztöndíjrendszer gyakorlata, amely eddig valójában "agyelszívást" jelentett. Az új támogatási rendszer, az Apáczai Alapítvány, ezt igyekszik ellensúlyozni. Az erdélyi magyar tudományt sokáig az egyszemélyes kutatóműhelyek jellemezték. Az EME külön erkölcsi elismerésben részesíti azokat, akik a kilátástalan időkben sem hagytak fel a tudományos munkával, megpróbál egyedül segíteni a tudományos könyvkiadáson. Egyed Ákos azt javasolta: az EME vándorgyűléseit úgy tegyék sikeresebbekké, hogy azokat ne korlátozzák egy szakmára. Péter Mihály szerint szorosabbá kell fűzni a szálakat a Magyar Tudományos Akadémiával, amelynek már most 13 külső tagja van Erdélyből. A közgyűlés által elfogadott új választmányi tagok: Pál-Antal Sándor, Péntek János, Balla Árpád, Bocskay István, Brassai Zoltán és Bors József. Tiszteletbeli tagokká választották Fodor András és Szávai János Zoltán professzorokat. Átnyújtották az okleveleket a tavalyi tiszteletbeli tagoknak: Balássy Andrásnak, Feyné Vincze Máriának, Farkas Lászlónak és Pálfalvi Attilának. /Ördög I. Béla: EME-közgyűlés. Célunk az össznemzeti, valamint saját értékeink megőrzése. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./"

Megjelent Zepeczaner Jenő Udvarhelyszék az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején. Tanulmány és okmánytár az udvarhelyszéki eseményekhez. /Haáz Rezső Kulturális Egyesület Múzeumi Füzetek 16. kötete, Székelyudvarhely, 1999/ című könyve. Zepeczaner Jenő a sorozatszerkesztő és felelős kiadó munkája is mutatja, hogy az 1848/49-es szabadságharc helyi vonatkozásokban még mindig eléggé feltáratlan. Az erdélyi forradalom nagy kutatója, Egyed Ákos már több kötetében foglalkozott a témával, s így az erdélyi mozgalom globális jellegű értékelése fokozatosan kiteljesedett. Ez a könyv a helytörténeti események egyre inkább finomítható értékeléséhez járul hozzá. /Róth András Lajos: Egy jól hasznosítható helytörténeti adattár. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), jún. 11./

A Sapientia Varadiensist hivatalosan 1998 végén jegyezték be, úgyhogy 1999. január 1-jétől számítják aktivitásukat, fejtette ki dr. Fleisz János, a tudós alapítvány elnöke. Az alapítótagok között vannak orvosok, jogászok, műszaki értelmiségiek, Fleisz János történész (szakterülete Nagyvárad története), de alapítók s egyben védnökök Tempfli József és Tőkés László püspökök, Csapó I. József szenátor, illetve Szilágyi Zsolt képviselő, valamint Pete István államtitkár és Kapy István alpolgármester, megyei RMDSZ-elnök. Céljaik között szerepel a különböző szakterületek legújabb kutatásainak ismertetése, tudomány-népszerűsítés, a kulturális-kulturtörténeti hagyományok felelevenítésére. - A peremre kerülést, az elmagányosodást szeretnék megelőzni. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek, melynek váradi fiókszervezete vetette fel az alapítvány szükségességét, ugyanez a célkitűzése: segíteni az erdélyi magyar értelmiséget a továbblépésben. A varadinum keretében Emlékezet és történelem címen szimpóziumot tartottak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről, melyen Katona Tamás és Fónagy Zoltán budapesti történészek is részt vettek a kolozsvári Egyed Ákos és Csetri Elek mellett. Állandósítani kívánják a szakmai megbeszéléseket, tanácskozásokat, céljuk a fiatal szakemberek bevonása. /Sapientia Varadiensis. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 6./

Egyed Ákos történész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, Toró Tibor fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnökhelyettese és Nagy András grafikusművész az alábbi, a sajtónak is átadott nyílt levelet juttatott el dr. Hámori Józsefnek, a Magyar Kulturális Örökség miniszterének. Tisztelt Miniszter Úr! Makovecz Imre tiltakozó írásából (Magyar Demokrata) értesültünk arról, hogy megkérdőjeleződött a székely-magyar rovásírás szerepeltetése a magyar kultúrát a középpontba állító, 1999-ben esedékes Frankfurti Könyvvásáron. E hírrel kapcsolatban tiltakozásunkat fejezzük ki. Értékítéletünk szerint, a székely-magyar rovásírás a magyar nemzeti kulturális örökség kincse, amelyhez semmiféle negatív képzet nem társítható. Azok a népek, amelyek saját ősi írásjelekkel rendelkeznek, büszkén ápolják Krisztus születése után 2000 évvel is ezt a szellemi örökséget. Hivatkozhatunk a japán, kínai, bolgár-ciril, vagy akár a héber, arab, örmény írásrendszerre. Éppen ezért nem fogadjuk el a székely-magyar rovásírás semmiféle körülmények között történő háttérbe szorítását, illetve megtagadását. Annál inkább ki kell használni minden adódó alkalmat kultúránk e becses értéke fölmutatására. Rendkívüli alkalom kínálkozik a székely-magyar rovásírás világméretű ismertetésére azon a könyvvásáron, amely Frankfurtban a magyar írásbeliségre hívja fel a nagyvilág figyelmét. Budapest, 1999. július 1. /A nemzeti kulturális örökség védelmében. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

"Gábor Áron halálának 150. évfordulója alkalmából július 18-án leplezik le Magyarhermányon, a Máté János Iskola épületén a Gábor Áron első székely ágyúira emlékező táblát. A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET), a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum és a helybeli iskola szervezésében sorra kerülő ünnepségen a beszédet mond Toró Tibor atomfizikus és Egyed Ákos történész, a MTI külső tagjai és Ördögh Gyárfás Lajos, a VET alelnöke. Az avatóünnepség után a szervezők rövid kirándulásra hívják a résztvevőket a Magyarhermány határában lévő, 1831-ben létesített Bodvaj-vashámorhoz, mely talán az egyetlen megmaradt, de restaurálásra váró, ilyen jellegű erdélyi ipartörténeti műemlék. 1848 novemberében e vashámorban, Gábor Áron vezetésével öntötték és próbálták ki a szabadságharc első két "székely ágyúját" a hermányi hámorosok. Az öntés eseményeit a falu krónikása és az iskola névadója, id. Máté János kutatásai tisztázták. /Gábor Áron első székely ágyúi. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17-18./"

Júl. 19-én tudományos ülésszakot tartottak Kézdivásárhelyen, a Céhtörténeti Múzeumban. Egyed Ákos akadémikus nemrég megjelent könyve (Erdély, 1848-1849, II. kötet) bemutatása kapcsán a forradalom és szabadságharc erdélyi sajátosságairól beszélt, kitérvén arra, hogy míg a Pesten megfogalmazott 12 pontban az unió az utolsó helyre került, a Kolozsvárott elfogadott programban már az elsõ helyen szerepelt. Ugyancsak az unióról szólt Pelyach István szegedi történész is, aki Magyarország középkori történetéig, az ország három részre szakadásáig nyúlt vissza elemzése során. Hangsúlyozta, hogy Szent István állama szerves egészet alkotott, s a '48-as uniós törekvések ennek visszaállítását célozták. Hajagos József Észak-Erdély szabadságharcában betöltött szerepérõl értekezett, Bóna Gábor a székely haderõ szerepét méltatta. Kedves Gyula hadtörténész a cári intervencióról megállapította, hogy az orosz hadsereg többszörös túlerõvel tört be az erdélyi szorosokon is, a székelyek keresztülhúzták számításait, hiszen Lüders tábornok nem tudott kijutni a magyar Alföldre. Végül Csikány Tamás megjegyezte: a magyar tüzérek a mai napig Gábor Áront tekintik példaképüknek. /Kézdivásárhely. Gábor Áron, a példakép. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./

Hármasfalu - Székelyszentistván, Atosfalva, Csokfalva - székely közössége a hét végét államalapító királyunk emlékének szentelte. A már hagyományossá vált Szent István-napokat Székelyszentistvánon tartották. A szent király nevét viselő Kárpát-medencei települések küldöttségei minden év augusztus 15-én találkozóra gyűlnek össze. Az ünnepi rendezvények nyitányaként két anyaországi művész állította ki alkotásait. A Györfi Lajos királyszobrait és Ferency Zsolt grafikáit bemutató kiállítást Kötő József közoktatási államtitkár nyitotta meg. Aug. 14-én Entz Géza, a Magyar Műemlékvédelmi Hivatal elnökének vezetésével a helybeli művelődési házban színvonalas tanácskozást tartottak. Az ünnepi ökumenikus istentiszteleten a szentbeszédet Tempfli József partiumi római katolikus megyéspüspök mondotta el. A magát német származásúnak, de magyar kultúrájúnak valló püspök a székelység erényeit, hitét, kitartását, optimizmusát dicsérte, majd a szent istváni örökség jelentőségét hangsúlyozta. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette: Hajlamosak vagyunk arra, hogy a vereségeket hangsúlyozzuk, holott történelmünk a megmaradás, a felemelt fő története is. A szónokok sorát Egyed Ákos történész, akadémikus zárta. /Bodolai Gyöngyi: Szent István örökség. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./ A találkozón 16, a Szentkirály Szövetségbe tartozó település küldöttei vettek részt, közel százötvenen. A szövetség 1997-ben alakult a magyarországi Szentkirályszabadján. /S. Muzsnay Magda: István király köszöntése Székelyszentistvánon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./

Aug. 15-én, vasárnap Makfalván a község központjában levő parkban leleplezték Dózsa György szobrát, Suba László helybeli származású, Tordán élő művész munkáját. A történetét felelevenítő múzeumban porosodott a szobor és negyed század után végre felállították. Az ünnepségen részt vettek a Szentkirály Szövetségbe tartozó települések küldöttei is. Egyed Ákos történész, majd Szigethy Gábor anyaországi művelődéstörténész beszélt Dózsa Györgyről. Kincses Előd, a Maros megyei RMDSZ elnöke az összefogás fontosságát hangsúlyozta. /Dózsa György Makfalván. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 17./

A Történelmi Magazinnak (Sepsiszentgyörgy) már megjelent a szeptemberi száma. Húsz oldalon tájékoztatja történelmünk hézagosan ismert fejezeteiről. Elindult az Erdély története sorozat jól dokumentált anyaggal, a székely társadalomtörténet a fejedelemkori székely lustrák világába vezet el, Egyed Ákos akadémikus az 1848-as szabadságharcról írt. /Új lapcím - gazdagodó tartalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./ A folyóirat előző címe: Történelmünk.

A Művelődés /Kolozsvár/ legújabb, június-július-augusztus-szeptemberi összevont száma válogatás az 1976-tól 1989-ig terjedő tizennégy esztendő anyagából. Az antológia ismeretterjesztő írásait, a Galéria, Enciklopédia és Vadrózsa rovatokban megjelent cikkeket olyan szerzők neve fémjelzi, mint Kányádi Sándor, Egyed Ákos, Imreh István, Benkő Samu, Fodor Sándor, Farkas Árpád, Molnos Lajos, Kántor Lajos, Jakó Zsigmond, Nagy Olga, Nagy Géza, Kiss András, Szentimrei Judit, Benkő András, Faragó József, Almási István, Keszeg Vilmos, Kallós Zoltán, Gábor Dénes. /Szűkülő erek és terek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

Okt. 1-jén magyar és román történészek tanácskoztak Aradon, az 1848-49-es forradalom volt a téma. Bona Gábor (Budapest) a magyar forradalmi hadsereg nemzetiségi összetételéről szólva sokak számára bizonyára meglepő adatokat közölt: a német, osztrák, lengyel, olasz légiókon kívül a magyar honvédek között mintegy 20-25 ezer román, mintegy 25 ezer szlovák nemzetiségű is szolgált, a tisztek között pedig nagyon sok nem magyar nemzetiségű volt, s kitért arra is, mi vitte őket a magyar seregbe. Többek között Egyed Ákos (Kolozsvár) a korabeli székely határőrezredekről, Csetri Elek (Kolozsvár) pedig Teleki Sándor gróf emlékiratairól tartott előadást. /Magyar - román történész szimpózium 1848-49-ről. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), okt. 2./

A szilágysomlyói VII. Báthory Napok után a helyi RMDSZ és a Báthory István Alapítvány rendezésében október 5-én nagyszabású emlékünnepélyt szerveztek a 13 aradi vértanú emlékére. A megemlékezés kiállítással nyílt meg: Bánffy Miklós grafikáit mutatták be. Egyed Ákos professzor Erdély 1848-49 című könyvének második kötetét mutatta be. Bem József tábornok emléke előtt akart tisztelegni a város magyar lakossága, a városvezetés azonban nem engedélyezte a református templom falára tervezett Bem-dombormű felállítását. /Szabó Csaba: Szilágysomlyó újra ünnepelt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

"Szilágycsehben a városi RMDSZ, a Tövisháti Kulturális Társaság, valamint a református és a római katolikus egyház szervezésében október 6-án emlékeztek az 1848-49-es szabadságharc leverésének és az aradi 13 honvéd tábornok kivégzésének 150. évfordulójáról. A Magyar Házban dr. Egyed Ákos akadémikus ismertette "Erdély 1848-1849" című könyvének második kötetét, előadást tartott a szabadságharc vívmányairól, nemzetközi visszhangjáról. Hangsúlyozta, hogy a román sajtóban agyoncsépelt "40 ezer román áldozat" elmélete fantazmagória, alaptalan és hamis állítás. A résztvevők megkoszorúzták a templomkertben lévő millecentenáriumi kopjafát, a Fábián Dániel szabadságharcos emléktáblát, valamint a római katolikus templom előtti millecentenáriumi emléktáblát. /Baksai Károly: Tövisháton is emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./"

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya és marosvásárhelyi fiókegyesülete közös rendezésében okt. 8-án Marosvásárhelyen tartotta 1999. évi vándorgyűlését. A rendezvény témája az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc Erdélyben, annak előzményei, lefolyása és következményei. Egyed Ákos kolozsvári történész köszöntötte a megjelenteket. Fodor Imre polgármester külön köszöntötte a város díszpolgárát, a vándorgyűlés korelnökét, főtisztelendő Léstyán Ferenc érseki helytartót. Benkő Samu professzor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy nem a nemzetiségek egymásnak feszülése a negyvennyolcas idők lényege, hanem az, hogy vége szakadt a több száz éves feudalizmusnak, a forradalom szabad utat nyitott a modern polgári törekvéseknek. Az utolsó erdélyi rendi országgyűlésről Egyed Ákos (Kolozsvár), Széchenyi Stádiumáról és Vörösmarty Szózatáról Murvai Olga (Bukarest), a forradalom és szabadságharc erdélyi akadémiáiról Szabó Miklós (Marosvásárhely), az erdélyi katolikus papság áldozathozataláról Léstyán Ferenc (Gyulafehérvár), a székelységtudat változásairól Hermann Gusztáv Mihály (Székelyudvarhely), az ideiglenes közigazgatás bevezetéséről Tóth Béla (Budapest), a szabadságharc utáni erdélyi magyar közgondolkodásról Csucsulya István (Kolozsvár) tartott előadást. A Történelemtudományi Szakosztály ülésszakán Demény Lajos, Ábrám Zoltán, Tófalvi Zoltán, Cserey Zoltán, Bíró Dónát és Sebestyén Mihály, míg a Nyelv-és Irodalomtörténet, Néprajz Szakosztály ülésén Egyed Emese, Gaál György, Nagy László, Adorján Károly, Olosz Katalin, Bónis Johanna, Pál Judit és Pál-Antal Sándor voltak az előadók. Okt. 9-én a Történelemtudományi Szakosztály tovább folytatja tudományos ülésszakát. /(lokodi): EME-vándorgyűlés. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./

Bánffyhunyadon a főtéri református templom melletti parkban okt. 17-én ünnepélyesen elhelyezték a Petőfi-emlékoszlopot. Az előző napon kezdődött az avatóünnepség dr. Kozma Dezső professzor, dr. Egyed Ákos professzor és Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő előadásaival, majd a helyi Kós Károly Kulturális Egyesület szervezésében műsor következett. Az emlékoszlopot /kalotaszegi mintákkal kifaragott kopjafát/ Szalai István készítette, melyet Kőváriné Adorján Ilona által készített Petőfi-plakett díszít. /Petőfi-emlékoszlop Bánffyhunyad központjában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./

Okt. 24-én Nagyváradon mintegy hatszázan gyűltek össze, hogy emlékezzenek Szacsvay Imrére, a magyar Országgyűlés jegyzőjére, akit 150 éve ezen a napon végeztek ki. Az ünnepség Szacsvay Imre szobránál kezdődött. Dr. Csapó I. József képviselő mondott beszédet, majd a jelenlegi magyar parlament valamennyi megjelent jegyzője nevében Kocsi László. Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul is beszélt az emlékezésen. A várad-olaszi templomban Tőkés László hirdetett igét. /Szűcs László: Ne sirassatok, emlékezzetek! = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 25./ Szacsvay Imre volt a parlament egyik legjelesebb, a pártok összebékítésére törekvő politikusa. Az ünnepségen Hegyesi Márton Bihar vármegye 1848-49-ben című könyvét mutatták be. Okt. 25-én tudományos emlékülést szerveztek a reformkori jogalkotásról. Előadást tartott Orosz István debreceni akadémikus, Egyed Ákos kolozsvári történész, dr.Fleisz János nagyváradi történész és Pálmány Béla történész, a Magyar Országgyűlés Levéltárának vezetője. /Mártír jegyzőre emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./

Nov. 3-án nemzetközi tudományos konferencia színhelye lesz Nagyenyed, amely Kőrösi Csoma Sándor emlékével kapcsolatban a magyar őstörténet kérdéseit boncolgatja. A konferencia elnöksége: dr. Csetri Elek és dr. Egyed Ákos akadémikusok, Gazda József közíró, András Imre (MVSZ), dr. Buzogány Dezső és Ördög Gyárfás Lajos (VET). Dr. Csetri Elek főelőadása után az több előadás hangzik el. Az előadók között van - többek között - Szilágyi Ferenc, Kubassek János, Ikeda Tetsuro /Japán/, Zheng Xian Fa /Kína/, Zágoni Jenő/, Palkó Attila és Ferenczi István. /Kőrösi Csoma Sándor és keleti gyökereink - Nagyenyeden. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

Dec. 11-én Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban köszöntötték Egyed Ákost, hetvenedik születésnapja alkalmából. Albert Álmos polgármestere köszöntötte Egyed Ákost, majd Háromszék becses kitüntetését: a Kultúra Szabadságáért díjat adta át az akadémikusnak Jánó Mihály, a megyei művelődési felügyelőség vezetője. Az ünnepelt érdemeit Cserey Zoltán történész méltatta. /(Flóra Gábor): Szülőföld és jeles fia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

"Dec. 12-én Bem-emlékszobát rendeztek be Szamoskrassón, a Darvay-kúria egyik szobájában, Sipos Miklós helyi lelkész és a szatmárnémeti Szent István Kör kezdeményezésére. A megjelentek között volt Sipos Ilona kolozsvári konzul asszony, Egyed Ákos kolozsvári professzor, Riedl Rudolf, Szatmár megye "főispánja" is. /BEM APÓ AZT ÜZENTE: TARTSUNK ÖSSZE! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./"

"Dr. Egyed Ákos kolozsvári történészt főleg az 1848-49-es szabadságharc erdélyi vonatkozásainak elsőszámú szakértőjeként ismeri a közvélemény. Közel fél évszázadnyi munkássága ennél jóval több szakmai elismerést termett számára: a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, az Erdélyi Múzeum Egyesület Bölcsészet-Nyelv-Történelem Szakosztályának elnöke, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület tiszteletbeli tagja, a Romániai Népfőiskolai Szövetség elnöke, a Román Akadémia érdemérmese, Bolyai-díjas, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem díszdoktora és címzetes egyetemi tanára, a Kolozsvári Könyvszalon 1996-os Évkönyve díjazottja (A korszerűsödő és hagyományőrző Erdély című kötetéért), a sepsiszentgyörgyi A kultúra szabadságáért díjnak és Gyergyószentmiklós díszoklevelének tulajdonosa, Barót városának díszpolgára és a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke. Dr. Egyed Ákos az életéről beszélt. Bodoson született 1929. nov. 25-én. Sepsiszentgyörgyön, a Református Székely Mikó Kollégiumban végezte a középiskolát. A Bolyai Tudományegyetemen végezte a történelem-földrajz szakot. Az egyetemi évekről megjegyezte: "rengeteg időt veszítettünk a marxizmussal, politikai közgazdasággal, a szaktantárgyak rovására." Õ volt az első magyar, akit kineveztek a Történeti Intézetbe. 1978-ban született meg Háromszék 1848-1849 című történeti monográfiája, 1981-ben a Falu, város, civilizáció című munkája. Amikor megjelent a három kötetes Erdély története, neki mint főkutatónak bírálatot kellett volna írnia. Végül megúszta ezt a felszólítást. 1990 után megváltozott az élete. Vendégtanárnak háromszor meghívták a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemre, utána kétszer az Eötvös Loránd Tudományegyetemre. Székely történelmet és Erdély újkori történelmét taníthatta. Kiadta 1996-ban tanulmányait /Korszerűsödő és hagyományőrző Erdély/. Erdély 1848-49-ben című munkájának első kötete 1998-ban, a második az idén jelent meg. - Egyed Ákos a mai erdélyi magyar történetírás utánpótlásáról elmondta, hogy kiesett néhány nemzedék, de egy-két év óta jó tollú, lelkes fiatalok jelentkeznek. Nagy gond, hogy a tehetséges fiatalok sokszor nem mutatkoznak kitartóknak. Megjegyezte: minden egyes kitelepedővel mi gyengülünk, szegényedünk. /Ördög I. Béla: Félszemmel jövőnket fürkészve. Pályája csúcsán múltunk egyik kutatója. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./"

Dec. 28-án munkaülést tartott a szatmárnémeti Szent István Kör tagsága. Thoroczkay Sándor elnök röviden elemezte az elmúlt évi tevékenységet. Balogh Géza történelemtanár, a Kölcsey Kollégium aligazgatója szerint a 2000. év fő munkatervi követelménye kétségkívül a magyar államalapítás 1000 éves évfordulójának méltó megünneplése. A jövő évben tartandó nemzetközi Bem-szimpóziumot háromtagú helybéli szervezőbizottság készíti elő: Sipos Miklós református esperes, Danku Pál mérnök és Kónya László tanfelügyelő, a szamoskrassói Bem-emlékszoba főgondnoka. A további szervezők között van Kovács István, krakkói magyar főkonzul és Egyed Ákos akadémikus. A Szent István Kör lépéseket tesz egy helyi históriai műhely kialakítására is. /A Szent István Kör tervei 2000?re. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 29./

Aranyosgyéresen a téli népfőiskola jubileumi rendezvénysorozata nagy érdeklődést váltott ki. Megjelent Alföldi László kolozsvári főkonzul, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Eckstein-Kovács Péter szenátor, kisebbségügyi miniszter, Kónya-Hamar Sándor, a képviselőház újraválasztott titkára, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Mátis Jenő képviselő és Buchwald Péter alprefektus. Végül febr. 5-én az elmúlt tíz esztendő népfőiskolai előadóival találkoztak az érdeklődők. Péter Károly ismertette a népfőiskola történetét. Egyed Ákos akadémikus, történész is méltatta a tízéves tevékenységet, a népfőiskolai mozgalom felelevenítésének és magas szintű előadások biztosításának fontosságát. /Felejthetetlen népfőiskolai esték Aranyosgyéresen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./

A marosvásárhelyi székhelyű Pro Europa Liga immár második alkalommal szervezte meg a magyar kultúrát bemutató Interkulturális Transsylvania Akadémiát a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban, február 21-26 között. A résztvevők román és magyar nemzetiségű egyetemi hallgatók, akik a Románia a régiók Európájában című esszéjükkel pályázták meg az egyhetes szemináriumot. A 22 hallgató az ország különböző egyetemi központjaiból érkezett. A megjelentek a jövőben újabb egyhetes szemináriumon vehet részt Nagyszebenben, ahol a német kultúrkörrel, és Gyulafehérváron, ahol a román művelődés sajátosságaival ismerkedhetnek. A mostani előadások változatosak voltak, így Zepeczaner Jenő az erdélyi magyar közösség történetéről, Egyed Ákos az erdélyi magyarok dualizmus alatti éveiről, Ungváry Zrinyi Imre a magyar filozófiáról, Demény Lajos a romániai magyarság 1918-1989 közötti időszakáról, dr. Pozsony Ferenc néprajzi és folklór elemekről, Kolumbán Gábor a regionalizmusról, Csicsó Antal a csángókról, Horváth Andor az erdélyi magyar személyiségekről, dr. Papp Kincses Emese az erdélyi magyar irodalomról, Veres Valter a közösség demográfiai fejlődéséről, Eigel Tibor a magyar nyelvű oktatás történetéről, Horváth István a székelyekről, Ráduly Róbert a magyar közösség 1989 utáni szerveződési formáiról, a történelmi egyházak lelkészei az általuk képviselt vallás szellemiségéről beszéltek. A magyar hallgatók esténként román társaikat magyarul tanították. /(Hátsekné Kovács Kinga): Tolerancia és nyitottság az interkulturalitás jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

Ápr. 13-án Tusnádfürdőn, a Tulipán vendéglőben megkezdte meg munkálatait a Székelyföld 2000 Konferencia. Kolumbán Gábor, a rendezvényt szervező Hargita Megyei Tanács elnöke megnyitóbeszédében a konferencia céljaként a Székelyföld mint régió, valamint a fejlődés megfogalmazását jelölte meg, hangsúlyozva, hogy a fejlesztési stratégia kidolgozása után következik a tényleges munka. Orbán Árpád, a Kovászna Megyei Tanács elnöke üdvözlőbeszédében Háromszéket ismertette, Tóth Miklós, a vendéglátó Tusnádfürdő város polgármestere pedig a század elején szintén e városban tartott Székely Kongresszusról emlékezett meg. A konferencia munkálatai plenáris üléssel kezdődtek. Dr. Tóth József, a Pécsi Tudományegyetem rektora kifejtette, hogy az egyesülő Európa az államok Európája helyett egyre inkább a régiók Európája lesz. Dr. Horváth Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Regionális Kutatások Központja főigazgatója előadásában kifejtette, hogy az Európai Unió regionális politikája nem a brüsszeli bürokráciának köszönhető, hanem a gazdasági fejlődésnek. Mint mondotta, jelentős átalakulások mentek végbe az európai gazdasági tér fejlődésében, új fejlett régiók jelentek meg. Dr. Egyed Ákos, a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora a székely társadalom tagolódásának főbb irányzatait vette számba. Kolumbán Gábor az értékelvű társadalomépítés regionalizációs hatásairól szólt előadásában, hangsúlyozta, hogy a fejlesztés nem cél, hanem eszköz. A Székelyföld legnagyobb gondját az előadó abban látta, hogy a régió intézményi és személyi kapacitása nagyon alacsony, emiatt nem tudják a meglévő erőforrásokat hasznosítani. Kolumbán Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy jól körülhatárolt kulturális térségek vannak az országban. /Sarány István: Székelyföld 2000 konferencia Tusnádfürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./

Máj. 6-7-én Szatmárnémetiben tartotta az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Bölcsészet Nyelv és Történettudományi szakosztálya vándorgyűlését, melynek témája az államalapítás és a kereszténység felvételének 1000. évfordulója. Riedl Rudolf, Szatmár Megye prefektusa nagy eredményként említette az elmúlt tíz év változásait, hiszen 1989 előtt nem lehetett ilyen tanácskozásokat "legális formába önteni". /Múlt nélkül nincs identitástudat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./ A tanácskozás helyszíne a Scheffer János Lelkipásztori Központ volt. Egyed Ákos professzor elmondta, hogy az EME első ilyen gyűlését 1906-ban Marosvásárhelyen tartották. A helyi lakosok számára talán a legérdekesebb dolgozatot (Szatmár és Németi az államalapítás korában) Bura László mutatta be. Számos külföldi és belföldi előadót meghívtak a szervezők: Németi Jánost (Szatmár vármegye településtörténete az Árpádkorban), Szőts Pétert (Az ákosi református templomra vonatkozó régészeti adatok), Radics Kálmánt (Erdélyi fejedelmek oklevelei a Hajdú-Bihari Megyei Levéltárban), Henzsel Ágotát (II. Rákóczi György és Szatmár megye), Pál Juditot (Az örmények szerepe Erdély gazdasági életébe), Egyed Ákost (Az utolsó erdélyi rendi országgyűlés 1848-ban), Balogh Gézát (A krasznacégényi Árpád-kori református templom), Erős Gábort (Manumissio és jobbágynemesítés Szatmár vármegyében, 17-18 század), Sipos Gábort (Egyháztörténeti előadás), Balogh Bélát (A máramarosszigeti Református Líceum szerepe a térség művelődésének alakításában), Gazdag Istvánt (Debrecen és Hajdú megye felkészül az ezredforduló megünneplésére), Kiss Andrást (A Szatmár vármegyei nótárius Kölcsey Ferenc). A vándorgyűlést május 7-én kirándulás zárta, melynek során az érdeklődők megtekinthették a megye műemlékeit. /Ilonczai Tamás: Múlt nélkül nincs identitástudat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./ Egyed Ákos, az EME Bölcsészeti, Nyelv- és Történettudományi Szakosztályának az elnöke a szatmárnémeti vándorgyűlésről leszögezte: ezek mindig megnyilatkozási fórumok, ugyanakkor lehetőséget adnak helyi tudományos műhelyek bemutatkozására is. Hozzátette: büszkék lehetünk a történelmünkre! Nagyon fontos, hogy az elhangzott előadások egytől egyig forrásfeldolgozáson alapultak. Ez emeli a rendezvény jelentőségét, tudományos rangját. /Kereskényi Sándor: Egyed Ákos akadémikus: "Büszkék lehetünk a történelmünkre!" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 10./

Tíz évvel ezelőtt még minden aradi üzletben volt magyar könyv. A diktatúra bukása után a Kriterion Kiadó 1990-ben 41 címmel, 1991-ben 36-tal, 1992-ben 20-szal volt jelen. Az utóbbi tíz évben Aradon egyre csökkent a magyar könyvkínálat, már csak a Tulipánban lehet magyar könyvet kapni, néha Corina Moldovan üzletének antikváriumi részében és a Jelen újságosstandján. Aradra kevés magyar kiadó könyvei jutnak el. Hiába vártak Egyed Ákos Erdély 1848-1849 című művére. Az újságíró megírta a szerzőnek, hogy Aradra nem jutott munkájából. Egyed Ákos válaszolt: "Az első kötetet mostanában újra kiadták 500 példányban (korábban 1500 példányt nyomtak), de engem erről csak akkor értesítettek, amikor az újranyomás már megtörtént." - Nemrég az aradi Tulipán könyvüzlet kirakatát bemocskolták. /Friss Panián Iván: Vajon a mai Bukarestben van üzlete a magyar könyveknek? = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./