A Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesületének (MIDAS) most zárult pozsonyi értekezletével egy több tízmillió európai polgárt képviselő szervezet figyelmét kiterjesztette Kelet-Európára. A MIDAS igazgatótanácsi tagja, az Új Szó lapigazgatója nyitóbeszédében elmondta, az Európai Unióban és a többi európai országban legalább 40 millióan élnek 57 különböző kisebbség tagjaként. Michael Ebner dél-tiroli (Olaszország) német politikus, Európa Parlamenti képviselő többek között azt hangoztatta, hogy az EU nem foglalkozik eléggé a kisebbségi kérdéssel, arra sokkal több pénzt kellene fordítania, és figyelmeztetett, hogy az unióba kerülő kisebbségek elsősorban nyelvük védelmére számíthatnak, mintsem kulturális vagy oktatási kérdéseik figyelembe vételére. A lapok bemutatkozása során szót kapott többek között a határokon átnyúló magyar Duna Expressz, az újvidéki Magyar Szó, a dél-tiroli német Dolomiten és a dunaszerdahelyi magyar-szlovák kétnyelvű Csallóköz-Zitny Ostrov mellett a Szabadság képviselője is. /Balló Áron: Európai kisebbségi napilapok találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

"Az Európai Parlament Kulturális, Ifjúsági, Oktatási, Média és Sport Bizottságának ülésén a regionális és kevésbé használt, kisebbségi nyelvek használatáról és oktatásáról szóló jelentést a testület elfogadta, és a plenáris ülés elé terjesztette. A Michel Ebner német néppárti politikus által készített jelentés kapcsán Szabó Zoltán magyar képviselő júl. 8-án Brüsszelben leszögezte: "Ne csak joga, de lehetősége legyen minden kisebbségnek, hogy anyanyelvén teljes életet élhessen." A jelentés szerint Európában a nyelvi sokszínűség értékeinek megőrzése végett szükség van a regionális és kevésbé használt nyelvek védelmére, amin Nyugaton általában az egyes országok nem hivatalos nyelveit értik. Az elfogadott jelentés és ajánlás a nyelvi sokszínűség fenntartására és a nyelvek oktatására helyezte a hangsúlyt, beleértve ebbe a regionális, kisebbségi illetve kevéssé használt nyelveket is. Ezek oktatása jó eszköz lehet a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni harcban. Az ajánlás a nyelvi sokszínűség és a nyelvtanulás ösztönzését szolgáló ügynökség felállításával is segíteni kívánja a kevéssé használt nyelvek oktatását, használatát, s igyekszik a rasszizmus és idegengyűlölet jelentkezését vizsgáló Európai Monitoring Központ tevékenységét erre a területre is kiterjeszteni. /(Guther M. Ilona): Teljes életet élni az anyanyelvünkön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./"

Az Európai Parlament három legnagyobb politikai csoportjának támogatásával – Tabajdi Csaba szocialista EP képviselő kezdeményezésére – Nemzeti Kisebbségi Intergroup alakult, amely a történelmi nemzeti kisebbségek – köztük a határon túli magyarok – helyzetének értékelését, problémáinak kezelését tekinti legfőbb feladatának. Az Intergroup teljes neve: Frakcióközi Csoport a Történelmi Nemzeti Kisebbségekért, Alkotmányos Régiókért és Regionális Nyelvekért. Jelenleg 42 európai parlamenti képviselő – 17 országból, 7 politikai csoportból – vesz részt a munkában. A csoport így a legnagyobbak közé tartozik az Európai Parlamentben. Elnöke a 2004-2009-ig tartó parlamenti ciklusban Tabajdi Csaba, az MSZP EP képviselője, társelnöke Michl Ebner (EPP-ED), dél-tiroli kisebbségi politikus. Nyolc alelnöke van, az összes fontos politikai erő részvételével, méltányos földrajzi eloszlás alapján. Az alelnökök között van Bauer Edit, felvidéki magyar politikus, Gál Kinga Fideszes EP képviselő, valamint ír, katalán, finn, német és lett képviselők vesznek részt a vezetésben. A Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup célja az európai uniós kisebbségi jogi normarendszer kidolgozásának megkezdése, és az uniós kisebbségvédelmi rendszer kiépítése. /Guther M. Ilona: Magyar kezdeményezésre Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup az EP-ben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

Óriási diplomáciai sikert könyvelhet el a Székely Nemzeti Tanács – adta hírül néhány elektronikus forrás. ,,Brüsszelben március 30-án az Európai Parlament (EP) Külügyi Bizottsága a Kárpát-medencei magyarság számára sorsdöntő javaslatot fogadott el. Az unió a román csatlakozás feltételéül szabta az erdélyi magyar önkormányzat megteremtését” – jelentette Reiter Szilvia, a Magyar Demokrata munkatársa Brüsszelből. A dél-tiroli Michael Ebner és Ignaci Guardan katalán képviselő nyújtotta be azokat a javaslatokat, amelyekben az önkormányzatiság megteremtését szorgalmazták. A bizottság fideszes tagja, Gál Kinga saját javaslatával csatlakozott az előterjesztéshez. Tabajdi Csaba /MSZP/, a hírek szerint, az RMDSZ autonómiapótlékként az asztalra tett nemzetiségi törvénytervét elégségesnek tartja az önkormányzatiság helyett. Az SZDSZ-es Szent-Iványi István azt javasolta, hogy a Külügyi Bizottság a romániai romakérdéssel foglalkozzék. Gál Kinga EP-képviselő a Magyar Nemzet riporterének arra a kérdésére, hogy többféleképpen értelmezték a külügyi bizottság határozati javaslatát, a következőket válaszolta: Ami a konfúzióhoz vezethetett, talán az, hogy a francia nyelvben az önkormányzatiságot ,,autonómiának” fordítják. Ez így is maradt a francia szövegváltozatban, azzal a kijelentéssel, hogy hozzáteszik az angol self-governments szót. Óriási előrelépés történt, de nem mondhatnánk, hogy az önkormányzatiságot tűzték volna ki a román EU-csatlakozás feltételeként. Ez nagyon messzemenő következtetés lenne. – Michael Ebner dél-tiroli képviselőt és Ignaci Guardan katalán EU-parlamentert a kisebbségvédelem kiválóságának és magyar nemzet jeles képviselőinek kell tekintenünk, állapította meg Sylvester Lajos. Sylvester Lajos: Székelyföldi önkormányzat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 2./

Az európai autonómiák és kisebbségi önkormányzatok tapasztalatait beszélte meg május 12-én Strasbourgban a Nemzeti Kisebbségekért, Alkotmányos Régiókért és Regionális Nyelvekért Frakcióközi Csoport (EP-Intergroup), amely Tabajdi Csaba MSZP-s EP-képviselő kezdeményezésére alakult tavaly decemberben. A Frakcióközi Csoport munkájában több mint negyven európai parlamenti képviselő – 17 országból, 7 politikai csoportból – vesz részt, így a legnagyobbak közé tartozik az EP-ben. Elnöke a 2004-2009-ig tartó parlamenti ciklusban Tabajdi Csaba, társelnöke Michl Ebner (EPP-ED), dél-tiroli kisebbségi politikus. A nyolc alelnök között van Bauer Edit felvidéki magyar politikus és Gál Kinga Fideszes EP képviselő. A május 12-i tanácskozáson az autonómia kérdésköréről előadást tartott Tabajdi Csaba, az Intergroup elnöke, Christoph Pan, a bolzanoi Etnikai Csoportok Intézetének igazgatója, Ignasi Guardans Cambo katalán európai parlamenti képviselő, Komlóssy József az Európai Etnikai Kisebbségek Nemzetközi Érdekvédelmi Társaságának /FUEN/ alapítója és jelenlegi alelnöke. Gál Kinga Fideszes EP-képviselő előadását írásban kapták meg a résztvevők. /Guther M. Ilona: Pozitív tapasztalatok az európai autonómiákról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

Külföldi politikusokból és szakemberekből álló társaság tanulmányozza a székelyföldi autonómialehetőségeket. Gyakorlati segítséget igyekeznek nyújtani a székelyföldi területi autonómia létrehozásában, ezért tájékozódó útra kísérte el olyan országok képviselőit, ahol már fejlett autonómiák léteznek – mondotta Komlóssy József, az Európai Parlament (EP) magyar küldöttségének tanácsosa. Azt akarják kitalálni, hogyan lehet a dél-tirolinál (Olaszország) vagy az Aland-szigetekinél (Finnország) jobb autonómiát létrehozni, tette hozzá Gedei József, az EP magyar képviselője. A székelyföldi körúton részt vett Tytti Isohookana Asunmaa volt finn kultuszminiszter, aki a csángójelentésről ismert, továbbá Dél-Tirolból Michel Ebner EP-képviselő, Christoph Pan professzor – ahogy Komlóssy nevezte: az autonómiák ,,guruja” –, valamint Davide Zaffi bolzanói egyetemi tanár. Sepsiillyefalván a Keresztyén Ifjúsági és Diakóniai Központban Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese fogadta a vendégeket. Elmondta, a falu tulajdonképpen már a rendszerváltás óta építi az autonómiát, egész intézményrendszert építettek ki. Sepsiszentgyörgyön Albert Álmos polgármester elmondta, az elmúlt két esztendő legfontosabb témája az autonómia kérdésköre volt. Demeter János tanácselnök szerint legfontosabb a megye és tágabb értelemben Székelyföld gazdasági felzárkózása, versenyképessé tétele addig, amíg Románia az Európai Unió tagjává válik. /Szekeres Attila: Segíteni az autonómiaépítésben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19./

Július 19-én Tusnádfürdőn folytatódott a XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Régiók és autonómiák Európája – 2005 címmel tartott előadáson Michel Ebner, Dél-Tirol Európai Parlamenti (EP) képviselője. Megjegyezte: öt-hat évtizeddel ezelőtt a dél-tiroli kisebbség hasonlóan nehéz helyzetben volt, mint az erdélyi magyar közösség az 1990-es évek elején, ugyanis Olaszország ugyanolyan központosított állam volt, mint Románia az 1989-es eseményeket követően. Elisabeth Nauclér, a Finnországhoz tartozó Aland-szigetek adminisztrációs vezetője kifejtette: a tartományban élő svédek anyanyelvükön tanulnak, a finn csupán választható tantárgy az iskolákban. Mi több, a finnt idegen nyelvként oktatják. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az RMDSZ a román parlamentben nem hajlandó felvállalni és támogatni a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott autonómia-elképzelést. A politikus nehezményezte, hogy Hargita és Kovászna megyének sokkal kevesebb költségvetési pénzt utal vissza Bukarest, mint amennyit az itt élő adófizető polgárok eljuttatnak a fővárosba. A legtöbb résztvevő a Kisebbségi jogok és autonómia az EU-ban című előadásra gyűlt össze. Gál Kinga fideszes EP-képviselő kijelentette: az EU nem fogja megoldani az erdélyi magyarság kisebbségi kérdését. – Az Európai Uniónak nincs általánosan elfogadott normatívája a kisebbségvédelemre vonatkozóan – fogalmazott. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke úgy ítélte meg, hogy a romániai közigazgatásban nem tartják be a kisebbségekre vonatkozó jogszabályokat. Szerinte jelenleg egyetlen romániai politikai erő sem érdekelt a központosított állam felszámolásában. Szász Jenő, az MPSZ elnöke heves támadást intézett az RMDSZ ellen. A tavalyi helyhatósági és parlamenti választások kapcsán az MPSZ-t az aláírások meghamisításával vádolták, de „eddig ezt nem tudták bebizonyítani, ugyanis senkit sem büntettek meg, senkit sem ítéltek el”. /Kiss Olivér: /Gál Kinga: az Európai Unió nem fogja megoldani a kisebbségi kérdést. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./ Meglepetést váltott ki Ráduly, Róbert csíkszeredai polgármester, aki egy kalap alatt emlegette a székely nemzet elleni, magyar és román oldalról jövő „elnemzetlenítő” kísérleteket. Abból indult ki, hogy nem születtek meg azok a háttértanulmányok, amelyek az autonóm Székelyföld működtetéséhez kellenének. A székely öntudat hiányát szintén hátránynak tekintette, arra lenne szükség, hogy a gyermekek székely történelmet tanuljanak az iskolában. „Én a székely nemzethez tartozom, de magyar anyanyelvű vagyok, punktum” – jelentette ki. Álláspontjára némiképp magyarázatul szolgált, hogy közben a „hiányos történelmi ismereteire” hivatkozott. /Gazda Árpád: Autonómia Európában és Romániában. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./

Október 17-én Kolozsváron, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Farkas utcai főépülete előtt több civil szervezet tüntetést szervez az önálló, állami magyar egyetem újraindításáért. A megnyitón beszédet mond Hantz Péter egyetemi adjunktus. Ugyanakkor Michl Ebner Európa parlamenti képviselő üdvözletét Kovács Lehel egyetemi adjunktus olvassa fel. A BBTE vezetősége nyilatkozatot adott ki, amelyben leszögezik: az utca nyomása nem jár eredménnyel az európai uniós rendszerben. Ugyanakkor a nemzetközi értékelések kimutatták: rendben zajlik a román, magyar és német tanulmányi vonal átszervezése. Hangsúlyozzák: a BBTE komoly lépéseket tesz az intézmény multikulturális jellegének működőképessé tételére. Ezzel szemben a Bolyai Kezdeményező Bizottság nyilatkozata leszögezi: tizenöt évnyi hiábavaló tárgyalás és érvelés után a magyar közösség a demokratikus véleménynyilvánítás egy másik formájához, a tüntetésekhez folyamodott. Aki kétségbe vonja a tüntetéseken való véleménynyilvánítás jogát, az a múlt rendszer szemléletében gondolkodik és az európai gyakorlatot tagadja. Hangsúlyozzák: a Babes–Bolyai Tudományegyetem a multikulturalitását ne nyilatkozatokkal, hanem tényekkel bizonyítsa. /Tüntetés a Bolyai Egyetemért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

,,Nincs más fegyverünk, csak a könyv és a gyertya – a tanulás és a béke szimbólumai. Ezekkel szeretnénk egy magyar ajkú, európai színvonalú oktatási rendszer kialakítását elérni” – hangzott el október 17-én Sepsiszentgyörgyön, a magyar diákok tiltakozó gyűlésén. Körülbelül háromszázan gyűltek össze a 48-as emlékműnél. A tömeg felvonult a majdani sepsiszentgyörgyi campus helyszínére. Michael Ebner dél-tiroli európai parlamenti képviselő, az autonómiaharc egyik jeles támogatója levélben küldte el üdvözletét a Bolyai Egyetem újraindításáért tüntetőkhöz. ,,Erdély Európa kicsiben, egység a sokféleségben, sikere és jövőt formáló képessége attól függ, tud-e békés és konstruktív együttlétet megteremteni” – idézték Ebner levelét. A szervező ifjúsági szervezetek nevében Demeter László vázolta az álmot, a magyar egyetem megvalósulását, amely ,,könnyen elképzelhető”, de távol áll a valóságtól. Zsigmond József a Kovász­na megyei középiskolások nevében szólt. Kiemelte a román nyelv oktatásának elavult rendszerét, hangsúlyozta, a magyar fiataloknak érezniük kellene, azért kell az állam nyelvét megtanulniuk, mert szükségük van rá, nem azért, mert kötelező. Gazda Zoltán a Magyar Polgári Szövetség támogató üzenetét tolmácsolta, majd a tüntetők a prefektúra elé vonultak, ahol átadták Markó Béla oktatásért felelős államminiszternek és Traian Basescu államelnöknek címzett levelüket. Markótól azt kérik: ,,vesse latba befolyását, hogy a hamarosan sorra kerülő román–magyar kormányülésen azonnali döntés szülessen a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar természettudományi, bölcsésztudományi, társadalom- és gazdaságtudományi karainak létrehozásáról”. /Farkas Réka: A magyar egyetemért tüntettek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./

Dél-Tirolban lobbizott a székelyföldi autonómiáért Csapó József, az SZNT elnöke. Csapó Michl Ebner EP-képviselő meghívására utazott az olaszországi autonóm régióba. Az SZNT elnöke megismerte az olaszországi német lakosság területi önkormányzásának elméletét és gyakorlatát, majd tájékoztatást adott a székelyföldi autonómiatörekvések helyzetéről, a székely nagygyűlés kiáltványáról. Csapó kifogásolta az Európai Bizottság bővítési biztosa, Olli Rehn legutóbbi megállapítását, mely szerint az országjelentésben nem merülnek fel problémák a romániai magyarsággal kapcsolatosan. Ebner képviselőt felkérte, támogassa a továbbiakban is az EP-ben Székelyföld autonómiáját. /(-kas): A székelyföldi autonómia támogatását kérte (Csapó Dél-Tirolban). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 19./

Az új szlovákiai kormánykoalícióval kapcsolatos aggodalmait tette szóvá strasbourgi ülésén az Európai Parlament kisebbségügyi csoportja. Michl Ebner dél-tiroli képviselő előzetesen az EP összes tagjához eljutatta Ján Slota szlovák nacionalista pártvezér antiszemita, cigányellenes, magyarellenes kijelentéseit tartalmazó összeállítást. A csoport – Gál Kinga, Tabajdi Csaba és Szent-Iványi István közös javaslatára – határozott hangvételű közleményben ítélte el a szlovák kormánykoalíció összetételét, és felszólította Robert Fico miniszterelnököt, hogy határolódjon el koalíciós partnere, Slota gyűlöletbeszédétől, kisebbségellenes kijelentéseitől. Ezt megelőzően Robert Fico maga is járt Strasbourgban, ahol az etnikai kisebbségek jogainak teljes tiszteletben tartását ígérte az EP szocialista frakciójával történt megbeszélésen. Poul Nyrup Rasmussen, az európai szocialisták vezetője közölte: elkerülhetetlen, hogy felfüggesszék a szlovák kormánykoalíciót irányító szociáldemokrata párt, a Fico vezette Smer tagságát az Európai Szocialisták Pártjában, mivel az szövetségre lépett a nacionalista pártokkal. /Slota gyűlöletbeszédétől való elhatárolódásra szólították fel Ficót. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

Több százan vonultak utcára december 7-én Erdély négy városában, követelve a Babes–Bolyai Tudományegyetemről kizárt Hantz Péter és Kovács Lehel visszafogadását, valamint az önálló Bolyai Egyetem újjáalapítását. Kisebb incidens csupán a kincses városban történt, a sepsiszentgyörgyi, gyergyószentmiklósi és csíkszeredai megmozdulások békésen zajlottak. Megszervezésükben az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) mellett a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ), az Országos magyar Diákszövetség (OMDSZ), illetve más civil szervezetek is részt vállaltak. Kolozsváron, a Farkas utcában, a tüntetésen Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke szégyenletesnek nevezte azt a diktatórikus vezetést, amely a BBTE-n sem a román, sem a magyar ellenvéleményeket nem tűri. A gyűlésen felolvasták romániai, magyarországi és európai politikusok – köztük Gál Kinga, Szentiványi István, Tabajdi Csaba, Ignasi Guardans Cambo, Michl Ebner –, valamint az öt magyar parlamenti párt közös állásfoglalását, amelyekben teljes támogatásukról biztosítják a két tanársegédet és az önálló magyar felsőoktatás ügyét. Sepsiszentgyörgyön mintegy 200, többnyire idősebb résztvevője volt a prefektúra épülete előtt megszervezett tüntetésnek. Nemes Előd, az EMI helyi elnöke felolvasott egy nyilatkozatot, amelyben a két adjunktus menesztésére vonatkozó határozat visszavonását, illetve magyar és német nyelvű táblák elhelyezését követelték. A sepsiszentgyörgyi tüntetéssel egy időben zajlott Szövetség a Székelyföldért Egyesület alakuló ülésén Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a BBTE-n kirobbant táblaügy kapcsán alkalmazott módszerek vitathatók, de ma már Erdélyben a kétnyelvűség nem terv, hanem megvalósult megoldás, amelynek vannak törvényes alapjai. „Aki tagadja vagy halogatja ennek érvényesítését, azt kénytelen vagyok intoleranciával vádolni” – szögezte le Markó. Gyergyószentmiklóson száznál alig többen vettek részt a tüntetésen, amelyről hiányoztak a BBTE földrajz karának Gyergyószentmiklósra kihelyezett idegenforgalmi szakának képviselői. Dombay István, az oktatási intézet igazgatója elmondta, az általa vezetett intézményben 1997 óta magyar és román nyelvű feliratok vannak. „Célunk szolidarizálni a Babes–Bolyai Tudományegyetemről törvénytelenül elbocsátott két magyar oktatóval, illetve a parlamenti beszédében megakadályozott Garda Dezső képviselővel” – hangoztatta Magyari Levente, az EMI és a Gyergyói Fiatal Fórum képviselője. Csíkszeredán a transzparensek között egy székely rovásírással teleírt tábla is látható volt. Ez utóbbira az „Ébredj székely!” felszólítást írták a szervezők A Szabadság téren közel 300 résztvevő fejezte ki szolidaritását a BBTE-ről kizárt két magyar oktatóval, illetve követelte az önálló Bolyai Egyetem visszaállítását. A diákok és tanárok mellett a római katolikus egyház képviselői és idős csíkszeredai polgárok is részt vettek a demonstráción. /Elítélték a nyelvháborút. Négy erdélyi városban tartottak a BBTE-ről eltávolított oktatókkal szolidarizáló utcai demonstrációt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./

Európai Parlament – kisebbségvédelmi frakciócsoport
Az Európai Parlament tavaly ősszel elkezdődött új ciklusának kezdetén, egy hosszan tartó engedélyeztetési folyamat eredményeképpen, idén év elejére meg-, illetve újraalakultak azok a frakcióközi munkacsoportok (intergroup), melyek különféle tárgykörökben és szakterületeken, konzultatív és javaslattévő hatáskörben járulnak hozzá az európai törvényhozás munkájához.
Egy-egy munkacsoport kellő számú EP-képviselő és politikai csoport támogatásával jöhet létre. A kisebbségi ügy iránti európai érdeklődés tekintetében igen jellemző, hogy a kereszténydemokrata Európai Néppárthoz tartozó 265 EP-képviselő közül mindössze 44-en támogatták aláírásukkal a kisebbségvédelmi frakcióközi munkacsoport megalakulását. A tény magáért beszél – még akkor is, hogyha a többi EP-frakció szintén nem jeleskedett az Európai Unió polgárainak közel 10%-át kitevő – jobb sorsra érdemes – kisebbségi közösségek felkarolásában.
A kisebbségvédelmi munkacsoport idei első tanácskozását január 21-én tartotta, Gál Kinga néppárti és Carl Haglund liberális társelnökök irányításával. Az új elnökök Tabajdi Csaba szocialista, valamint Michl Ebner néppárti elődeiktől vették át a stafétabotot, akik az előző parlamenti időszakban irányították a csoport munkáját. A magyar jelenlét folytonossága mellett figyelemre méltó, hogy az EP-ből visszavonuló, dél-tiroli Michl Ebner helyét az EP-politizálástól szintén elköszönő Henrik Lax finnországi svéd politikus örökébe lépő fiatalember foglalta el, Carl Haglund személyében.
A Kisebbségvédelmi Frakcióközi Csoport januári ülésén az Európa Tanács vezető tisztségviselői nyújtottak átfogó és alapos tájékoztatást az Európai Parlament testvér-intézményének a kisebbségi jogok ügyében végzett úttörő munkájáról – a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény, valamint a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája vonatkozásában. A kisebbségi kérdés meglehetősen meglehetősen mostoha „kezelésére” nézve igencsak jellemző adat, hogy a nyelvi chartát az EU 27 tagországa közül mind ez ideig csupán 16 ratifikálta. Ennél kissé jobbnak tűnik a keretegyezmény sorsa, melyet az ET 47 tagállama közül a jelen pillanatig 39 fogadott el – ez esetben viszont a jogszabály életbe ültetése és végrehajtása okoz nagy gondot számos országban.
Az újultan működésbe lépő kisebbségügyi munkacsoport jó irányba való változására vall – egyebek mellett – az a körülmény is, hogy eddigi nevét (Intergroup for Traditional Minorities, Constitutional Regions and Regional Languages – Hagyományos Nemzeti Kisebbségek, Alkotmányos Régiók és Regionális Nyelvek Frakcióközi Csoportja) a Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek Frakcióközi Csoportja (am. Intergroup for Traditional Minorities, National Communities and Languages) elnevezésre változtatta – ami a közösségi jogok hangsúlyosabb érvényesítésének szándékát jelzi.
A kisebbségvédelmi intergroup 2010. február 11-i ülésére meghívta az Európai Bizottság kisebbségi ügyekben leginkább illetékes új biztosait, az alapvető jogokért, illetve a kulturális, nyelvi sokszínűségért felelős Androulla Vassiliou, illetve Viviane Reding európai biztosokat. A frissen hivatalba lépő európai „tárcavezetők” ugyan nem tudtak részt venni a tanácskozáson, de az ügy fontosságára való tekintettel Reding asszony elküldte hivatalának vezető tisztségviselőit, Bartholomeus Pronk és Michael Shotter személyében, akik általános tájékoztatást nyújtottak elképzeléseikről, majd válaszoltak a munkacsoport tagjai által felvetett kérdésekre.
Carl Haglund elnök elmondta, hogy az új csoportnak az EU 15 országából mintegy 40 alapító tagja van – ami jó eredménynek tekinthető.
Gál Kinga társelnök Viviane Reding biztosi kinevezését nagy nyereségnek tartotta, és a Lisszaboni Szerződés bevezetésének kisebbségpolitikai jelentőségét hangsúlyozta.
Bernd Posselt szudétanémet néppárti képviselő szintén a luxemburgi politikusnő kinevezését üdvözölte, személyében biztosítékát látva annak, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek ügye az eddiginél hangsúlyosabban fog érvényesülni az Unióban.
Schöpflin György magyarországi néppárti képviselő kritikus módon szólt a „multikulturalizmus” európai politikájáról, mely eddig – kisebbségvédelmi szempontból – „szinte egyenlő volt a semmivel”, és gyökeres változást sürgetett ezen a téren.
Bauer Edit felvidéki néppárti képviselőnő a szlovákiai államnyelvtörvény kapcsán annak szükségességére hívta fel a figyelmet, hogy az EU, illetve az EP ne csupán az ún. harmadik – külső – országok emberi jogi kérdéseivel foglalkozzon, hanem saját tagországainak a belső ügyeit, ezenképpen a kisebbségi jogok védelmét is vállalja fel.
Tatjana Zdanoka,az Európai Szabad Szövetség lettországi képviselőnője az orosz kisebbségek helyzete mellett a szlovákiai és a romániai kisebbségi közösségek kérdését is szóvá tette.
Ramon Tremosa katalán liberális képviselő a saját nemzeti közösségét ért sérelmekről beszélt.
Tőkés László erdélyi képviselőnk mindenekelőtt azt értékelte, hogy a Jogérvényesülés, Alapvető Jogok és Uniós Polgárságért felelős biztosi hivatal (Justice, Fundamental Rights and Citizenship) létrehozásával a kisebbségi jogok védelme is polgárjogot nyert az Európai Unió, illetve az Európai Bizottság politikájában. Ezzel kapcsolatban megkérdezte, hogy az új biztosnak melyek a kisebbségvédelemmel kapcsolatos jogosítványai és kompetenciái. Továbbmenve, a puszta létükben veszélyeztetett és etnikai-közösségi identitásukban megkérdőjelezett, kíméletlen többségi asszimilációnak kiszolgáltatott moldvai csángómagyarok ügyét vetette fel, méltán kifogásolva, hogy miközben az Európai Parlamentben a mostoha bánásmódban részesülő lóállományvédelmében egy széles körű mozgalom folyik, ezzel szemben a 250 ezernyi csángó közösség iránt az Unió már-már teljes érdektelenséget tanúsít. „Ezen a helyzeten változtatni kell – mondotta képviselőnk. – Az európai polgárok közel 10%-át érintő kisebbségi ügynek európai prioritássá kell válnia; mindennek a fontosságához méltó, őt megillető helyére kell kerülnie”.
Bartholomeus Pronk, az európai alapjogi biztos képviselője válaszában – egyebek mellett – arra mutatott rá, hogy a Lisszaboni Szerződés bevezetését és az új Bizottság felállását követően „forradalmi helyzetben vagyunk”, melynek részeként a kisebbségpolitika terén is előrelépésre van szükség.
A kisebbségvédelmi munkacsoport ülésének zárórészében Davyth Hicks, a Veszélyeztetett Európai Nyelvek Központjának (European Bureau of Lesser-Used Languages) vezető képviselője nyújtott tájékoztatást szervezete munkájáról, illetve a hátrányos helyzetben lévő európai nyelvek támogatása terén kifejtett szolgálatukról.
Strasbourg, 2010. február 12.
Tőkés László, EP-képviselő Sajtóirodája. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

Autonómia: vizit Dél-Tirolban
Szeghalmi Örs szerkesztő képviseli a Bihari Naplót azon a látogatáson, amelynek során a dél-tiroli autonómát, illetve az ottani nemzeti kisebbségek helyzetét vizsgálják meg a meghívott újságírók.
Az olaszországi Bozen (Bolzano) városban és körzetében megejtendő vizit november 8-12 között zajlik. A meghívott mintegy 10 újságíró Európa különböző államaiból érkezik. Románia területéről összesen ketten tagjai a csapatnak: munkatársunkon kívül még a Kolozsváron megjelenő Szabadság című napilap egy reprezentánsa vesz részt a látogatáson.
A programból
A meghívó fél a Kisebbségi Nyelvű Lapok Európai Szövetsége (MIDAS), amelynek a Bihari Napló is tagja.
A látogatás során a küldöttek felkeresik majd Dél-Tirol parlamentjét, ahol fogadja őket Mauro Minitti, a parlament elnöke. Fogadást ad nekik továbbá Veronika Stirner elnökségi tag. A bozeni egyetemen is látogatást tesznek, ahol a különböző karok dékánjai lesznek a vendéglátók, valamint felkeresik a MIDAS vezetőit, Toni Ebner elnököt és Günther Rautz főtitkárt, illetőleg az Európai Akadémia (EURAC) kisebbségi kutatóközpont elnökségét is. A résztvevők a dél-tiroli sajtótermékek képviselőivel is találkoznak a program során.
Szeghalmi Örs 2006-ban ugyancsak a MIDAS meghívottjaként vett részt egy hasonló dél-tiroli látogatáson, amikoris Michl Ebner EP-képviselő, a romániai magyar közösségi törekvések egyik szakértője volt a vendéglátó.
erdon.ro

Az erdélyi magyar politika júdáspénzei
Michael Ebner, dél-tiroli európai parlamenti képviselő a kétezres évek közepén az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) meghívásának eleget téve Erdélyben járt és több interjúban is elmondta: számára elképesztő, hogy egy autonómiát igénylő nemzeti közösség hivatalos képviselője – tételesen az RMDSZ – nem hajlandó azt felvetni belföldön és külföldön egyaránt. Hogy mennyire abszurd a helyzet, az is mutatja, hogy 1993 januárja óta az autonómia az RMDSZ-program elsőrendű célkitűzése. Találóan fogalmazott Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke az EMNT hétvégén lezajlott küldöttgyűlésén: „mi vagyunk az RMDSZ-program leghűségesebb képviselői”.
A valóságban az RMDSZ-en belüli ellenzék – az Erdélyi Magyar Kezdeményezés és a Reform Tömörülés – küzdött mindig az autonómiáért, és próbálta rákényszeríteni az RMDSZ vezetését arra, hogy saját programját képviselje. Miután az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusa után ez a belső küzdelem értelmetlenné vált, ugyanezt a törekvést immár kívülről próbálták elérni. A közéleti abszurd folytatódik. A Magyar Polgári Párt – amely bevallottan az RMDSZ ellenében jött létre – korábbi elnöke azt hangsúlyozta, hogy a pártnak nem az autonómia az elsőrendű célja, hanem a választás szabadságának a megteremtése. Ugyanez a magát ellenzékinek tartó párt a 2012-es parlamenti és a 2014-es európai parlamenti választáson az RMDSZ mellett tette le a voksát. Azt már nem is említem, hogy a tavalyi elnökválasztáson sem támogatták az autonomista jelöltet, Szilágyi Zsoltot. Említsük meg azt is, hogy az MPP és az RMDSZ 2014 márciusában stratégiai megállapodást kötött, majd ennek jegyében hozta nyilvánosságra az úgynevezett „Székelyföld autonómia-statútumát”. Az EMNT hétvégén elfogadott zárónyilatkozata is rámutat, hogy az RMDSZ–MPP dokumentumnak nem a történelmi Székelyföld a tárgya, hanem az 1968-ban megrajzolt három székelyföldi megye. Most a két párt arról tárgyal, hogy hány MPP-s induljon az RMDSZ-listáin. Igen, nem tévedés: nem a közös, koalíciós listán – amihez eddig az MPP váltig ragaszkodott – hanem az RMDSZ-listán. Ilyen előzmények után nem meglepő, hogy az MPP elhárította az Erdélyi Magyar Néppárt közeledését és ajánlatát arra, hogy a két szervezet együtt induljon a 2016-os választásokon, egy paritásos alapon létrehozott szövetség keretében.
Amikor Szilágyi Zsolt világosan rámutatott arra, hogy a júdáspénz az oka annak, hogy kútba esett a két, programjában autonomista párt szövetsége, Biró Zsolt útszéli stílusban támadt az EMNP elnökére, mondván, szégyellje magát. Biró szerint Szilágyi kiírta magát a jobboldali politikából. „Jobboldali politikából” – igen, ezt a kifejezést használja az a politikus, aki a hatalmi pozíciókért cserébe bármilyen színezetű koalícióban résztvevő RMDSZ-szel készül összebútorozni. Arról ne is beszéljünk, hogy ő maga iratkozott ki az erdélyi magyar autonómia-politikából azzal, hogy pártja ugyanolyan hitelesítő funkciót vállalt az RMDSZ mellett, mint amilyet az RMDSZ a román kormányok támogatásaként 1996-tól napjainkig.
A jobb sorsra érdemes Kulcsár Terza József is beszállt a polémiába, a júdáspénz kapcsán az EMNP által kapott anyaországi támogatásokat említve. Feltéve, hogy az EMNT mellett az EMNP is kapott támogatásokat a nemzeti kormánytól, lehet-e ezt egy napon emlegetni az RMDSZ elvtelen kiszolgálásával? Hasonló demagógiával próbálja visszalőni a júdáspénz vádját Biró Zsolt, aki azt rója fel Szilágyinak, hogy a bukaresti parlament padjait koptatta, s hogy Brüsszelből kap fizetést. Mintha nem az autonómiát képviselte volna ott, s nem lett volna egyike azon öt képviselőnek, akik benyújtották a román törvényhozásba a Székely Nemzeti Tanács autonómiastatútumát 2004 elején. Annak az SZNT-nek a törvénytervezetét, amelynek ülését Biró Zsolt nagy dérrel-dúrral hagyta ott, miután nem választották vissza tisztségébe az RMDSZ-szel való összeborulása miatt.
A „júdáspénz” lényege, hogy annak elfogadója ellenszolgáltatásképp elárulja az addig képviselt ügyet, szövetségeseit és elveit. Ezt pedig Biró Zsolt vezetésével a Magyar Polgári Párt jól követhetően megtette. Ezzel szemben az Erdélyi Magyar Néppárt és az annak létrehozását kezdeményező Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulása óta következetesen ugyanazokat a célokat hirdeti: belső önrendelkezést, regionalitást, szubszidiaritást és autonómiát, amihez a föderációnak is társulnia kell. Szilágyi Zsolt egyórás programadó és iránymutató beszédében megjósolta, hogy lesznek MPP-s politikusok, akik a párt irányváltását szégyellve távozni fognak és az EMNP-nél kopogtatnak, illetve lesznek olyanok is, akik az RMDSZ-re rálicitálva támadni fogják őt és pártját. Biró Zsolt és Kulcsár Terza József légből kapott vádjai hallatán megállapíthatjuk: a próféta beszélt belőlük.
De ez nem feltétlenül baj. Legalább nyilvánvalóvá válik, hogynem elég, ha az MPP az RMDSZ ernyője alatt igyekszik biztosítani a vezető oligarchiájának egzisztenciáját, még rá is támad azokra, akik hűek maradtak az önálló magyar érdekeken alapuló politikához és autonómiaprogramhoz. Az erdélyi politikai paletta rövid ideig volt csak háromosztatú – RMDSZ/MPP/EMNP –, tulajdonképpen az Erdélyi Magyar Néppárt megalakulásától a 2012-es parlamenti választásokig. Ekkor vette kezdetét az MPP–RMDSZ-közeledés, mely minden jel szerint a jövő évi választásokon teljesedik be az MPP-nek az RMDSZ-listákon való indulásával. Az Erdélyi Magyar Néppárt megmaradt az erdélyi magyar szabadságprogram, az autonómia egyetlen következetes és hiteles képviselőjének. Ha úgy tetszik, az utolsó harcképes kuruc egységnek.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)