"A kormány jan. 11-i ülésén kinevezte 36 megye prefektusát. Ezen kívül gazdára talált néhány alprefektusi tisztség is. A kormányhatározat szerint az erdélyi megyékben a következőképpen alakult a helyzet: Fehér megyében Ioan Rus, Kolozs megyében Vasile Soporan, Kovászna megyében Horia Grama, Hargita megyében Mircea Dusa, Hunyad megyében Aurelian Seraficeanu, Máramaros megyében Liviu Bechis, Maros megyében Ioan Toganel, Szatmár megyében Gheorghe Ciocan, Szilágy megyében Tiberiu Marc, Temes megyében Horia Ciocarlie lesz a prefektus. Az is eldőlt: Kolozs megyében Canta Dan lesz Vasile Soporan helyettese. A Mediafax jelentése szerint a tegnapi kormányülésen egyetlen magyar alprefektus kinevezésének az ügyét nem tárgyalták. Bihar megyében ez az esély végképp elúszott, az alprefektusi tisztséget ugyanis Gheorghe Pop tölti be. Az RTDP és az RMDSZ elvi megállapodást kötött arról, hogy azokban a megyékben, ahol többségében vagy jelentős számban magyar nemzetiségűek élnek, magyar nemzetiségű alprefektust neveznek ki. A többi prefektust és alprefektust a kormány következő ülésén nevezik ki. /Kinevezték a prefektusok egy csoportját. Kolozs megyében nem lesz magyar alprefektus. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./ Horia Grama, a Bibco borvíz- és üdítő palackozó Rt. vezérigazgatója, Kovászna megye új prefektusa. Mellette az új alprefektus a régi: Olosz Gergely, akit az RMDSZ képviselőjeként alig egy hónappal korábban ültettek az alprefektusi székbe. - Váratlanul pattant ki a Hargita-Kovászna megyei román civil szervezeteknek az államelnökhöz, a kormányhoz intézett riadalmas hangú, tiltakozó levele: az anyanyelv helyi használata ellen tiltakoztak. /(Flóra Gábor): Horia Grama Kovászna új prefektusa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./"

"Mircea Dusa, az új hargitai prefektus 45 éves, az elmúlt tíz évben a helyi közigazgatásban dolgozott, az utóbbi négy évben Maroshévíz polgármestereként tevékenykedett. Jan. 13-i beiktatását követő sajtótájékoztatón elmondotta: mindent megtesz annak érdekében, hogy a megyében megteremtse az emberek szociális-gazdasági jellegű problémái csökkentésének feltételeit. Octav Cosmanca, a közigazgatási tárca vezetője kijelentett, hogy a támogatásokból Hargita sem fog kimaradni. A magyar nyelv használatára vonatkozóan elmondotta: Románia aláírta a kisebbségek nyelvének használatára vonatkozó európai chartát, amelyben tételesen szerepel, hogy ahol jelentős számban él egy kisebbség, ott a helyi közigazgatásban használni lehet az illető kisebbség nyelvét. /(Daczó Dénes): Beiktatták Hargita megye új prefektusát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./"

"Hargita megyében a földtörvény alapján visszaszolgáltatott erdőterületek nagy részén hatalmas pusztítás történik - állapította meg Mircea Dusa prefektus a polgármesterekkel való tanácskozásán. Különösen a Gyergyói-medencében a magánerdők több, mint 50 százalékát kitermelték a tulajdonosok, facsemetét viszont nem ültettek a helyére. E folyamatot azonnal meg kell állítani - hangsúlyozta a prefektus, hiszen természeti és környezeti egyensúly megbomlása következhet be emiatt a közeljövőben. /(Hátsekné Kovács Kinga): Mindannyiunkat meglopnak... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./"

"Ápr. 4.-én a marosvásárhelyi Közigazgatási Táblabíróság ítéletet hirdetett a székelyudvarhelyi alpolgármester-választás ügyében folyó perben. Az újonnan kinevezett Hargita megyei prefektus, Mircea Dusa megtámadta a csíkszeredai törvényszék döntését, amelyben jogszerűnek találták Orbán Árpád alpolgármesterré választását, aki az Udvarhelyi Polgári Egyesület színeiben lett székelyudvarhelyi városi tanácsos. Az ítélettel több hónapos pereskedésnek szakadt vége, a székelyudvarhelyi önkormányzatnak immár van alpolgármestere, továbbá a megalakult szakbizottságok is törvényesek. /Orbán Árpád az udvarhelyi alpolgármester. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./"

"A Hargita megyei kormánybiztos, az RMDSZ-szel szövetséges RSZDP által kinevezett Mircea Dusa kilátásba helyezte a székelyudvarhelyi önkormányzati testület feloszlatását, amennyiben az három hónapon belül nem kezd a közigazgatási törvénynek megfelelően működni. Március elején a prefektúra kivizsgálta a helyi tanács addigi működését, megállapítva, hogy az RMDSZ-többséggel hozott idei kilenc határozat közül hét törvénytelen. Székelyudvarhelyen az RMDSZ igyekszik minden eszközzel egyeduralmat gyakorolni a székelyudvarhelyi önkormányzatban, elutasítva a konszenzuskeresést a kisebbségben lévő Udvarhelyért Polgári Egyesülettel, amely a választók akaratából polgármestert adott a városnak, írta az Erdélyi Napló. /Dúl-fúl az RMDSZ Udvarhelyen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 24./"

"Kellő számú munkáltató, a vártnál viszont jóval kevesebb diplomás érdeklődött munkalehetőség után az ápr. 25-én Csíkszeredában megrendezett karrierbörzén. Tizenhat vállalkozás összesen 76 munkahelyet kínált felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek. Az előzetesen bejelentkezett 30 érdeklődőből mindössze 14-en voltak kíváncsiak az ajánlatokra, további 65-en a börze napján jelentkeztek be, és mintegy 45-en regisztráció nélkül vettek részt - jelentette be Dénes István a szervező Mercurius Gazdaságfejlesztő Szervezet elnöke, a rendezvényt követő sajtótájékoztatón. - A karrierbörze keretében konferenciát tartottak, amelyen előadást tartott többek között Lányi Szabolcs, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Tagozatának kinevezett dékánja; Bara Gyula, a Free Vállalkozásfejlesztési Alapítvány elnöke, volt munkaügyi államtitkár; Mircea Dusa prefektus; Papp Előd alpolgármester; Bogos Zsolt, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. - A karrierbörze rendezvényei Sepsiszentgyörgyön majd Brassóban folytatódnak. /Állásbörze diplomásoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./"

"Máj. 23-án délután érkezett Iliescu elnök Hargita megyébe, Csíkszeredára. Fogadásán jelen voltak dr. Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere, Zsombori Vilmos, a megyei önkormányzat elnöke, Verestóy Attila szenátor, valamint Dézsi Zoltán alprefektus és Mircea Dusa prefektus. Innen Iliescu Székelyudvarhelyre ment. A hivatalos programban nem szerepelt a csereháti épület meglátogatása, az államfő ennek ellenére ott is szemlét tartott. Az udvarhelyi találkozót követően Csíkszeredában zajlott a hivatalos megbeszélés. Ráduly Róbert Kálmán képviselő a közigazgatási törvény életbe lépésének napján román és magyar nyelven köszöntötte az államfőt, majd kifejtette: az RMDSZ azon egyedüli politikai szervezet közé tartozik, aki következetesen betartja a PDSR-vel kötött megállapodását. A kormánypárt részéről is ugyanezt várjuk el - hangsúlyozta. Elmondta, hogy a megyében vannak az ország legrosszabb útjai. Több olyan cég van a megyében, amelyek a csőd szélén állnak. Iliescu elmondta: megnyugtatták az itt látottak, az egyszerű emberek sokkal bölcsebbek a politikusoknál. Többször is hangoztatta: az állam nyelve ettől függetlenül a román nyelv marad, a kisebbségi nyelvhasználat egy lehetőség, de nagy felelőség hárul az önkormányzati vezetőkre ezt úgy alkalmazni, hogy az itteni román kisebbséget ne érje sérülés. A státustörvényről Iliescu elnök leszögezte: jó kezdeményezésnek tartja, hogy a magyar kormány foglalkozik a határain túl élő kisebbségiekkel, számára viszont érthetetlen, mi akar lenni a magyar igazolvány, ami teljesen ellentmond az európai normáknak. Újságírói kérdésre, hogy a hivatalos programtól eltérően Cserehátat miért ejtette útba, az államfő hevesen reagált. "Nem mehettem úgy Udvarhelyre, hogy elkerüljem ezt az intézményt." Indulatosan kifakadt: nekem senki nem csinál programot! Oda megyek, ahová akarok! - Máj. 24-én az államfő Borszékre, Maroshévízre, Marosfőre majd Csíkszépvízre látogatott. /(Daczó Dénes): A földön kell járnunk - tanácsolta Hargitában az államfő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./ Székelyudvarhelyi látogatása alkalmával Ion Iliescu államelnök és kísérete az eredetileg egyeztetett programot figyelmen kívül hagyva, meglepetésszerűen meglátogatta a csereháti helyi fogyatékosoknak szánt ingatlant, valamint a román tannyelű Marin Preda Gimnáziumot. A szervezők eltitkolták a város vezetősége előtt a csereháti látogatás tervét - áll a városi polgármesteri iroda közleményben -, a kisegítő iskola státusával kapcsolatban pedig félretájékoztatták az államelnököt, aki ilyenformán érzelmileg viszonyult a kérdéshez és Szász Jenő polgármester tárgyilagos magyarázata sem oldotta meg a problémát. Mint ismeretes a bukaresti Szeplőtelen Szív Kongregáció görög-katolikus apácái elfoglalták a helyi fogyatékos gyermekek részére külföldi segélyből felépült gyermekotthont. Az udvarhelyi RMDSZ sajtótájékoztatójában helyteleníti Szász Jenő polgármester közbelépését, aki előzetes egyeztetések hiányában próbálta tárgyalni ezt az összetett kérdést. Verestóy Attila szenátor arra kérte az államelnököt, ne hozzon elhamarkodott, a magyarságra nézve hátrányos döntést. Iliescu ezzel egyetértett. Az RMDSZ szerint a polgármesternek egyeztetnie kell az érdekvédelmi szervezettel. /Székelyföldi látogatáson Ion Iliescu. Az államelnök meglepetésszerűen érkezett Cserehátra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./"

"Megoldhatatlannak tetsző konfliktushelyzet alakult ki a székelyudvarhelyi önkormányzatban annak következtében, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntése szerint az Udvarhelyi Polgári Egyesület (UPE) jelöltjei jogszerűtlenül jutottak mandátumhoz a városi tanácsban. Mircea Dusa prefektus átiratban közölte álláspontját a helyi önkormányzattal. Eszerint a nyolc helyi és négy megyei képviselő, akik az RMDSZ-szel rivális UPE listáján jutottak be az önkormányzati testületekbe, elveszítik mandátumukat, és erről a helyi testületeknek kell meghozni a döntést. A prefektus szerint az ítélőtábla korábbi döntését megerősítő legfelsőbb bírósági határozatot úgy kell értelmezni, hogy az UPE-képviselők megválasztása jogszerűtlen volt, ennek nyomán azok elveszítik mandátumukat, és az így megüresedett testületi helyeket az RMDSZ listájáról vett személyekkel pótolják. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, aki szintén a magyarországi Fidesz-Magyar Polgári Párthoz közel álló UPE színeiben jutott a város élére, kijelentette, hogy a prefektúra jogi értelmezése téves. Közölte: rövidesen közleményben fogalmazzák meg kifogásaikat és érveiket. /Visszavonják nyolc udvarhelyi tanácsos mandátumát? Az Udvarhelyi Polgári Egyesület nem ért egyet a Legfelsőbb Bíróság döntésével. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./"

"Okt. 5-én megnyitották Székelyudvarhelyen a X. Nemzetközi Kiállítást és Vásárt, ahol 22 magyar és 14 belföldi főleg udvarhelyi cég állította fel standját, részt vett Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára és Mircea Dusa Hargita megye prefektusa. Az üzletembertalálkozót Szász Jenő polgármester nyitotta meg. Okt. 6-ra kirándulást szerveznek a Farkaslaka-Korond-Parajd-Szováta vonalon, délelőtt kegyeleti gesztusra hívták meg a vendégeket: az aradi vértanúkra emlékezve koszorúznak a Márton Áron téren, a Vasszékelynél. /(Oláh István): EXPO 2001, Székelyudvarhely. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./"

"Törvényesnek tekinthető Székelyudvarhely helyi tanácsának működése, a Szász Jenő polgármester által szorgalmazott feloszlatás megalapozatlan - jelentette be okt. 11-i sajtótájékoztatóján Mircea Dusa prefektus. Mint ismeretes, a polgármester prefektushoz intézett múlt heti átiratában azzal érvelve kérte a feloszlatást, hogy az önkormányzat döntéshozó testülete már három hónapja nem ült össze, és így egy határozatot sem hozott. Azonban a testület RMDSZ-es tagjai rendkívüli ülést kezdeményeztek és tartottak szeptember 29-én. Szász Jenő ezt az ülést törvénytelennek véli, azzal indokolva, hogy a tanácsüléseket csak a polgármester hívhatja össze - fogalmazott a prefektus, aki rámutatott: - az idevonatkozó törvény értelmében a tanácsosok egyharmadának kérésére összehívható rendkívüli ülés, és ez meg is történt, az akkor hozott döntések pedig megfelelnek az előírásoknak. Így nem találja jogilag kifogásolhatónak többek között azt a határozatot sem, amellyel az RMDSZ-tanácsosok megfosztották mandátumaiktól az UPE-tanácsosokat. Mircea Dusa leszögezte: a megürült tisztségeket az RMDSZ tölti be. Szász Jenő polgármester szerint Mircea Dusa helytelenül értelmezte a közigazgatási törvényt. A jogi nézeteltérések tisztázására nem marad más út, mint bírósághoz fordulni - tette hozzá Szász Jenő. Szász Jenő sajnálatosnak tartja, hogy az RMDSZ ilyen olcsón adja támogatását, és az összmagyarság problémái helyett helyi konfliktusokba beavatkozik. /Szüszer-Nagy Róbert: Nem szűnt meg az udvarhelyi tanács. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 12./"

"Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere igazságtalannak tartja, hogy a tanácsból kizárták UPE-s /Udvarhelyi Polgári Egyesület/ tanácsosokat. Közölte, jogi úton megtámadják a tanácsi határozatot, sőt be fogja perelni Mircea Dusa prefektust is. Az udvarhelyi tanácsból kizárt nyolc UPE-s önkormányzati képviselő után 23 igenlő és 13 ellenszavazat után a megyei testületből is távoznia kellett az UPEt négy tanácsosának. Szerinte az azt jelenti, hogy van a megyei testületben olyan 13 személy, aki nem értett egyet Sófalvi László kezdeményezésével, miszerint "négy udvarhelyi magyar embert ki kell zárni a tanácsból olyan körülmények között, hogy helyükbe az APR színeiben bejutott két román tanácsost is be kell venni". Ebből az következik, hogy egyeseknek jobb, ha két román nemzetiségű tanácsos lesz a testületben és más régiót képviselő két RMDSZ-es, mint az, ha négy udvarhelyi, akiknek döntő volt a szavazata a kulturális vagy egyéb fejlesztési programok ügyében, hangsúlyozta a polgármester. /F. D. D.: Szász Jenő az UPE-sek kizárásáról. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 1./"

"Mircea Dusa, Hargita megye prefektusa nov. 28-i sajtótájékoztatón az újabb Har-kov jelentés kapcsán fejtette ki véleményét, majd a december elsejei ünnepségekkel kapcsolatos tudnivalókról tájékoztatta a sajtót. Dusa eddig is több ezerszer elmondotta, hogy Hargita megye egy normális közigazgatási egység, ahol az ország alkotmányát, valamint a törvényeket tiszteletben tartják. Ugyanakkor felkérte azokat, akik ezzel ellentéteset állítanak, konkrét bizonyítékokkal álljanak elő. A december elsejei ünnepségek kapcsán elmondotta: akár az ország többi megyeszékhelyén, így Csíkszeredában is, az állami ünnep alkalmából rendezvényeket tartanak, melyeket az Antena 1 televízió élőben közvetít majd. A prefektus ugyanakkor cáfolta azokat a bukaresti lapértesüléseket, melyek szerint tankok felvonulásával ünnepelnének Hargitában. A rendezvény 10 órakor kezdődik majd, dr. Csedő Csaba polgármester beszédével. Részvételi szándékról eddig Valer Dorneanu képviselőházi elnök és Georgiu Gingaras ifjúsági és sportminiszter nyilatkozott. /(Daczó Dénes): Hargitai prefektus a nemzeti ünnepről. Nem vonulnak fel tankokkal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./"

"Dec. 1-jén az ország több városában nagyszabású ünnepségekkel emlékeznek 1918. dec. 1-re, amikor a gyulafehérvári kiáltvány kimondta Erdély egyesülését Romániával. Székelyföldön már napokkal ezelőtt megkezdődött a magyarellenes hangulatkeltés: Mircea Dusa, Hargita megye prefektusa bejelentette, hogy idén az elmúlt 11 év legnagyobb szabású ünnepségét tartják december 1-jén Csíkszeredában és arra szólította fel a város magyar nemzetiségű lakosságát, hogy minél nagyobb számban vegyen részt az ünnepségen. A felhívásra reagálva Sógor Csaba, az RMDSZ Hargita megyei szenátora, továbbá Csíkszereda polgármestere, két alpolgármestere, a helyi RMDSZ szervezet vezetője mellett a városi tanács több tagja, valamint a történelmi magyar egyházak képviselői felhívást tettek közzé, amelyben arra szólították fel a város magyar lakosságát, hogy ne vegyen részt a román nemzeti ünnep alkalmából tervezett rendezvényeken, akik pedig hivatalból kényszerülnek a részvételre, viseljenek gyászszalagot. December elseje nemzeti gyásznapjaink egyike, a be nem tartott gyulafehérvári ígéreteket, a nyolcvan év óta is hiányzó és meg nem valósult autonómiát jelenti - szögezték le az aláírók. - Az RMDSZ csúcsvezetősége nyilatkozatban határolta el magát a csíkszeredai közéleti személyiségek felhívásától: az RMDSZ ügyvezető elnöke, Takács Csaba által aláírt közlemény elítélte a felhívást, amely ellentmond az RMDSZ politikai programjának egyik alapelvével: az együttélés és a kölcsönös tisztelet szellemének. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szerint komolyan fennáll annak a veszélye, hogy konfliktust provokáljanak a román nemzeti ünnep alkalmából a Csíkszeredában tervezett rendezvényeken. - A prefektúra részvételével és az ortodox egyház hathatós közreműködésével a régi kommunista ünnepségekre emlékeztető központi nemzeti ünnepi eseményt szerveznek - fogalmazott. Egy ilyen ünnepség, Erdély Magyarországtól való elszakításának 83. évfordulóján egy 85 százalékban magyar többségű székely városban még inkább provokáció ízű - szögezte le. Iliescu államelnök elítélően nyilatkozott az RMDSZ csíkszeredai vezetőségének felhívásáról. Ezt szélsőséges megnyilvánulásnak minősítette, amely sem Magyarország, sem Románia érdekeit nem szolgálja. Ugyanakkor nagyra értékelte az RMDSZ vezetőségének elhatárolódását ettől az ügytől. Szerinte a vétkeseket a parlamentnek kell felelősségre vonnia. /Országszerte ünnepli a románság 1918. december 1-jét. Ami egyeseknek nemzeti ünnep, másoknak gyásznap. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./"

Jogszerűen választották meg két évvel ezelőtt a székelyudvarhelyi alpolgármestert – állapította meg a Legfelsőbb Bíróság. A Legfelsőbb Bíróság január 17-i döntésében megerősítette a Marosvásárhelyi Táblabíróság korábbi döntését, amely jogszerűnek ítélte az UPE listáján tanácsosi mandátumot szerzett Orbán Árpád alpolgármesterré választását. 2000 novemberében, az RMDSZ-tanácsosok kivonulása után a nyolc UPE-tanácsos választotta meg Orbánt alpolgármesternek. A döntést az akkori prefektus, Kontesveller József bíróságon támadta meg. A bíróság viszont jogszerűnek találta az önkormányzati döntést. A prefektusi lendület akkor sem hagyott alább, amikor Kontesveller távozott tisztségéből és Mircea Dusa lépett helyébe. A minden szinten fellebbező Dusa ugyancsak alulmaradt a jogi birkózásban. Az UPE-tanácsosok időközben mandátum nélkül maradtak, miután megállapítást nyert, hogy a bejegyzésüknél formai hibát követett el a törvényszék. Azóta ez a probléma is megoldódott, legalábbis részben: az UPE-t tavaly novemberben bejegyezték. Ettől azonban még nem térhettek vissza a helyi önkormányzatba a 13 RMDSZ-tanácsos mellé, mint ahogy a megyei tanácsba sem. A nyolc UPE-tanácsos távozása után a testület "leléptette" Orbán Árpádot, majd megválasztotta Péter Pált, akinek az UPE vezére, Szász Jenő polgármester a hivatal egykori esketőtermében jelölte ki az irodát. Titkárnő, telefon, fax, számítógép, de még irattartó polc sincs a két teremből álló alpolgármesteri irodában. Ezzel szemben Orbán Árpád az emeleten, egykori irodájában dolgozik továbbra is, mint polgári szerződéssel alkalmazott polgármesteri tanácsadó. /Szüszer-Nagy Róbert: Udvarhelyen a helyzet változatlan. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 15./

Székelyudvarhelyien a febr. 19-i önkormányzati ülésen a városatyák Mircea Dusa prefektus felügyelete mellett kiigazították a januárban megszavazott városi költségvetést. Szász Jenő polgármester kifejtette: a prefektus törvénytelennek tartotta és elutasítja az udvarhelyi tanács azon döntését, hogy a helyi adókat és illetékeket 2002-re csak öt százalékkal emelte, valamint kérte a kormányrendeletben megállapított 31,2 százalékos adóemelést. Végül a tanácsosok kénytelenek voltak megszavazni a prefektus által követelt adóemelést. Szász Jenő a tanácsülést követő sajtótájékoztatón arról számolhatott be, hogy némileg rendeződött a korábban veszélyeztetett szociális és kulturális intézmények sorsa. Pótköltségvetésig a Művelődési Ház 2,6 milliárd, a SZINFO és a TourInfo egyenként 300 millió, a múzeum 1,6 milliárd, a könyvtár 1,7 milliárd, a polgármesteri hivatal pedig 10,4 milliárd lejből gazdálkodhat. /Zilahi Imre: Kiigazított büdzsé. Takaréklángon működő intézmények. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./

Ráduly Róbert RMDSZ-képviselő az anyanyelv közigazgatásbeli használatára hivatkozva kijelentette, hogy Hargita megye prefektusának ismernie kellene a magyar nyelvet. Ráduly szerint Mircea Dusa prefektusnak mindenképpen tudnia kellene magyarul is, mivel egy olyan megyében tevékenykedik, ahol a lakosság többsége magyar anyanyelvű. /Ráduly: Dusának tudnia kellene magyarul. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5/

"Leváltással fenyegette meg Mircea Dusa prefektus Kercsó Attila alpolgármestert. Kercsó Attila gyergyószentmiklósi alpolgármester júl. 1-jén tiltakozott Mircea Dusa prefektus hangneme miatt, aki telefonban ordítozva kérte számon a városközponti forgalom lezárását a Gyergyói Nyári Fesztivál idejére. Gyergyószentmiklós önkormányzata, a Figura Társaság, a Bécsi Zeneszeminárium, az Ora International Szervezet, a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány társszervezésében zajló Gyergyói Nyári Fesztivál új helyszínnel bővült: a központi park melletti körforgalom lezárt útszakaszán ugyanis szabadtéri színpadot emeltek a városháza munkatársai. A parkban egy időszakos gyermekváros várja a kicsinyeket, felhúzták már a sörsátrakat is, júl. 5-6-7-én pedig a folyamatos kézműves-kirakodóvásártól népesülnek majd be a park sétányai. Az új helyszín kialakításával kapcsolatosan a helyi tanács külön erre irányuló határozatot hozott - és ezt a helyi közúti rendőrség bizonyos mértékben végre is hajtotta. Kercsó kijelentette, a prefektus gesztusa a kommunizmusbeli párttitkári megoldásokra emlékezteti. A Gyergyói Nyári Fesztivál programjában gyerekrajz-kiállítás és táncház is szerepel. /Gergely Edit: Gyergyói fesztivál kisebb incidenssel. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./"

"Ötmilliótól 50 millió lejig terjedő pénzbírságra számíthatnak azok a Hargita megyei iskolaigazgatók, akik két héten belül nem megfelelően függesztik ki a román nemzeti jelképeket az iskolák épületére, jelentette ki Mircea Dusa, Hargita megye prefektusa. A prefektúra dolgozói által végzett ellenőrzések szerint a megye iskoláinak 20 százalékában szabálytalan a jelképek elhelyezése. /Nemzeti jelképek és büntetés. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 21./ "

"Csíki polgárok, a Proprietarius Egyesület tagjai a visszaszolgáltatás visszásságairól számoltak be. A Proprietarius Egyesület tagjai első lépésben Octav Cozmanca közigazgatási miniszterhez fordultak beadvánnyal, melyben sérelmeiket sorolták fel. Véleményük szerint nem állítottak ki birtokleveleket azon területek esetében sem, ahol felmérték a földet, és gyakorlatban megtörtént a tulajdonba helyezés. A belterületek esetében a régi tulajdonosoknak nem kínálnak elfogadható kártérítést. Beadványukra nem kaptak választ, holott lejárt a harminc napos, törvényszabta határidő. A megyei földkimérő bizottság elnökének, Romfeld Máriának szemére vetették, hogy megalázóan bánik az irodájába betérőkkel. Mircea Dusa prefektus gúnyosan elutasította a vádakat és védelmébe vette Romfeld Máriát. Romfeld Mária visszautasította a vádakat. /Rédai Attila: Vita egyesült erővel. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./"

"Székelyudvarhely lakosságának több mint egynegyede követeli Szász Jenő polgármester menesztését, és egy erre vonatkozó referendum megrendezésének jóváhagyását kéri Mircea Dusa prefektustól. A Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület ezzel kapcsolatban egy 8253 aláírást tartalmazó listát nyújtott be jan. 28-án a Hargita megyei Prefektúrán. Az aláírók által felhozott indoklások között szerepel a székelyudvarhelyi utcák és járdák rossz állapota, a földtörvény alkalmazásának, valamint a tulajdonlevelek kiosztásának késése. Mircea Dusa prefektus elmondta, hogy a helyhatósági törvény alapján harminc napon belül ellenőrizni fogja a levélben foglalt állítások megalapozottságát és az aláírások valódiságát, az eredmények függvényében pedig javaslatot tesz a kormánynak a referendum megrendezésével kapcsolatban. Szász Jenő polgármester szerint ez a lépés nem egyéb idő-, pénz- és energiapocsékolásnál. "Ez az egyesület 2002 áprilisa óta gyűjti az aláírásokat, minden udvarhelyi lakást négyszer-ötször kerestek fel, és ha a lakosság egynegyede ellenem van, azt jelenti, hogy háromnegyede nem ért egyet velük. Engem többségi szavazással választottak meg, és ennek megfelelően viselkedem", szögezte le Székelyudvarhely polgármestere. /Szász Jenő menesztését követelik. Referendum jóváhagyását kérik. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./"

"15 nap áll a Hargita megyei polgármesterek rendelkezésére, hogy a kormány által jóvá nem hagyott címereket visszavonják a hivatalok homlokzatáról illetve a hivatalos iratokból. Mircea Dusa, Hargita megye prefektusa körlevélben szólította fel a települések vezetőit, hogy ne használják a címereket, mert ezek még nem kaptak jóváhagyást a kormánytól, törvényszegés esetén 5-től 10 millió lejig terjedő büntetést kaphatnak. Hargita megyében eddig még egyetlen település címerét sem hagyták jóvá, ugyanígy a megye címere sincs törvényesítve. Zsombori Vilmos Megyei Tanács elnök nemrég azt nyilatkozta, hogy logoként használható a megyecímer, mert levédték az országos szakhivatalnál. Mircea Dusa prefektus, ellentmodva a megyei tanácselnök nyilatkozatának, kijelentette: a megyecímer egyelőre nem használható hivatalos iratokban. /A címerek nem érvényesek! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./ "

"Mircea Dusa Hargita megyei prefektus Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester leváltását vagy megerősítését célzó referendumkiírási javaslatot terjesztett a Közigazgatási Minisztérium elé. Döntését a Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület által gyűjtött, a polgármester leváltását szorgalmazó 8253 aláírással támasztotta alá. Az egyesület 2002 tavaszától kezdve egy éven át gyűjtötte a Szász Jenő leváltását kérő aláírásokat. A kampány során az egyesület ügynökei majdnem minden udvarhelyi lakásba bekopogtattak, és kérték a referendum kiírását szorgalmazó ívek aláírását. A Krónika úgy értesült, hogy az aláírást megtagadó személyeket több ízben felkeresték az ügynökök. A dokumentumban többek között azzal vádolják az udvarhelyi polgármestert, hogy lassú a tulajdonjogi bizonylatok kiállításának folyamata a városban, rossz az utak és járdák állapota, a lakosságot nem tájékoztatják a 10-es földtörvény alkalmazásáról, valamint az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról. A prefektúra február elején ellenőrizte az aláírások hitelességét. A két ellenőrt több esetben elkísérte Ferencz István, a Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület tagja is. Hárman tiltakozó beadvánnyal fordultak a prefektúrához azzal, hogy az aláírásgyűjtők háromszor is zaklatták otthonukban, ennek ellenére egyikük sem támogatta aláírásával a referendumot kérő listát. Nevük mégis ot t szerepel. Egyikük kifejtette azt is, hogy megtévesztő az egyesület névválasztása, hiszen a "Székelyudvarhelyért biztosan érdemes" Szász Jenő választási jelmondata volt. A prefektus - bár hamis aláírásokról tudott - mégis továbbította a referendumkérést a minisztériumnak. A Krónika megkereste Ferencz Istvánt, ő azonban elzárkózott a beszélgetés elől. A prefektus munkatársai szúrópróbaszerűen ellenőrizték az aláírások hitelességét. Összesen 62 aláírás hitelességével kapcsolatosan merültek fel kétségek, ezek közül hat esetben bizonyultak egyértelműen hamisnak az aláírások. Mindennek ellenére Mircea Dusa szerint az összegyűlt aláírások száma így is magasabb a referendum kiírásához a törvény által előírt aránynál, azaz a felnőtt lakosság 25 százalékánál. Szász Jenő több ponton is kifogásolta a prefektus álláspontját. "Bírósági végzéssel tudom bizonyítani, hogy Székelyudvarhelyen 33 192 szavazópolgár van, tehát a referendum-kezdeményezéshez nem elegendő az összegyűjtött aláírások száma - mondta a Krónikának a polgármester. - Azt is érthetetlennek tartom, hogy miért csak 62 gyanús aláírás esetében vizsgálódott a prefektúra, holott egyetlen kétség felmerülésekor is ellenőriznie kellett volna valamennyi aláírás hitelességét. Erre törvény kötelezi." /Zilahi Imre: Hamis aláírások, prefektusi kifogások. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./ / Mircea Dusa prefektus szerint a polgármester bizonyos rendeleteivel túllépte hatáskörét, nem készítette el a város vagyonleltárát. A rendőrség és az ügyészség vizsgálatot indított a hamisított aláírások ügyében - tette hozzá. - Engem erről nem értesített senki - jelezte Szász Jenő -, habár tegnap találkoztam a prefektussal, de ő erről egy szót sem mondott. A polgármester a maroshévízi példát hozta fel. Ott, amikor a függetlenként polgármesteri tisztséget nyert Baciu esetében hamis aláírásokat találtak, megsemmisítették a szavazás eredményét. Szász szerint Udvarhelyen is úgy kellene eljárni, mint Maroshévízen. Igaztalannak tart minden olyan állítást miszerint az ő polgármestersége idején nehezült volna az élet Udvarhelyen. Szász szerint működik az SZDP-RMDSZ paktum. Biztosan zavart néhány embert, hogy a Székelyföldön mostanában tartott lakossági fórumokon bírálják az RMDSZ csúcsvezetését. /Haáz Sándor, Szüszer-Nagy Róbert: Leválthatják Szász Jenőt. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 7./ Ferencz István a Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület nevében válaszolt erre a cikkre, melyet alaptalan vádaskodásnak nevezett. Szerinte aláírás-hamisításról csak abban az esetben lehet beszélni, ha létezik egy elmarasztaló végleges törvényszéki határozat. /Ferencz István, Székelyudvarhely: Alaptalan vádaskodás. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 12./"

"Magyar iskolát avattak márc. 22-én Maroshévízen. A szalagot Mircea Dusa, Hargita megye prefektusa és Kálmán Ungvári Zsófia, a megye főtanfelügyelője vágta el. Az iskola igazgatója, Mohácsek Ákos és több résztvevő méltatta a Világbank, a román kormány és a helyi önkormányzat támogatásával felépített iskola fontosságát. Az igazgató egy tornaterem megépítésének, a könyvtár állományának és a szaktermek szemléltetőanyagának bővítése fontosságát is megemlítette, majd arról szólt, hogy az ősztől Kemény János Középiskola néven működő intézmény a környék metodikai és oktatási központja lesz. /Bajna György: Iskolaavató ünnepség Maroshévízen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 24./"

"Mircea Dusa, Hargita megye prefektusa elrendelte a bögözi Wass Albert iskola nevének megváltoztatását, mivel a jelenlegi elnevezés ellenkezik a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő jelképek és nevek betiltásáról szóló 31/2002-es rendelettel. A prefektus kijelentette, Beder Tibor egykori Hargita megyei főtanfelügyelő javaslata nyomán a bögözi iskola mintegy négy éve viseli a háborús bűnös Wass Albert nevét. Az iskola vezetésének tizenöt nap áll rendelkezésére az oktatási intézmény nevének megváltoztatására, ellenkező esetben a Művelődésügyi és Kultuszminisztérium szankciókat foganatosít ellene. /Folytatódik a Wass Albert ellni kampány. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 1./"

"Közel tizenöt százalékkal csökkentik a kórházi ágyak számát Hargita megyében, közölték a Egészségügyi Minisztérium ellenőrző bizottságának tagjai ápr. 10-én tartott terepszemléjük után. Sorin Simion egészségügy-minisztériumi államtitkár és Cristian Celea, az Országos Egészségbiztosító Pénztár igazgatója úgy jelentette be a kórházi ágyak meglehetősen drasztikus csökkentését, mintha az átszervezés során Hargita megyével kivételt tettek volna. Verestóy Attila szenátor és Mircea Dusa prefektus szintén arról próbálta meggyőzni az egybegyűlteket, hogy az átszervezésnek lehetnének ennél sokkal rosszabb eredményei is. A kormánybiztos megrótta Bardocz Ferenc gyergyóditrói polgármestert, amiért a községében működő kihelyezett kórházrészleg bezárása ellen aláírásgyűjtést és tiltakozó tüntetést szervezett. A prefektus szerint a polgármesternek nem állt jogában tiltakozni. Az államtitkár közölte, hogy bármikor életbe ültethetik a radikálisabb megoldást is, ha a helyi közösségnek nem felelne meg ez az "enyhébb" lépés. A szaktárca és a biztosítópénztár képviselői közölték, hogy 323-mal csökkentik a kórházi ágyak számát, 2226-ról 1903-ra. A legnagyobb leépítés a csíkszeredai Megyei Kórházat érinti, itt 127 ágyat szüntetnek meg, Székelyudvarhelyen 61-gyel, Maroshévízen 30-cal, Gyergyószentmiklóson 18-cal lesz kevesebb a kórházi ágyak száma. A szentegyházi városi kórházat a megyei kórházhoz tartozó egészségügyi és szociális központtá alakítják át, ugyanez érvényes a székelykeresztúri intézményre is, azzal a különbséggel, hogy utóbbit a székelyudvarhelyi kórházhoz csatolják. A gyergyószentmiklósi kórház kihelyezett, Gyergyóditróban 25 ággyal működő részlegét egyelőre nem zárják be. /Rédai Attila Több száz kórházi ágyat ... = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./"

"Rendkívüli tanácsülésen döntöttek ápr. 17-én a bögözi helyi tanács tagjai arról, hogy egyelőre nem veszik le a névtáblát a Wass Albert Általános Iskola faláról, hanem kérni fogják Mircea Dusa Hargita megyei prefektustól: a rehabilitációs per végéig függessze fel a döntés végrehajtását. Abban reménykednek, hogy Asztalos Ferenc képviselő közbenjárására Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter és a Hargita megyei prefektus döntésével helyén maradhat a bögözi iskolatábla. /Zilahi Imre: Bögöz haladékot kért a prefektustól. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./"

"Románia Függetlenségének Napját, valamint Európa Napját Csíkszeredában több, egyidőben zajló rendezvénnyel ünnepelték meg az Ismeretlen Román Katona és a Szovjet Katona Emlékművénél. Az ünnepségeken katonai parádét és egyházi szertartást, koszorúzást és kulturális rendezvényeket tartottak. Ugyanebben az időben Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor sajtótájékoztatót tartott, amelyen bírálta a helyhatóság és a megye vezetőségét, mert "nem rendeztek megemlékező ünnepséget az Európa Napja alkalmából a hősök temetőjében az Ismeretlen Magyar Katona Emlékművénél. Természetes, hogy egy olyan városban, mint Csíkszereda, az osztrák és cseh katonák mellett megemlékezzenek a magyar katonáról is. Úgy vélem, hogy 50 év után már nem beszélhetünk baráti és ellenséges hadseregekről." A román újságírók felhívták Sógor szenátor figyelmét arra, hogy a katonai parádét és az egyházi szertartást az 1877-es függetlenségi háborúban elesett katonák emlékére rendezték. Az RMDSZ szenátora erre úgy válaszolt: "Mi köze volt a függetlenségi háborúnak Csíkszeredához?". Sógor Csaba ígéretet tett arra, hogy a csíkszeredai ifjúsági szervezetekkel együtt megtisztítják és rendbe teszik a hősök temetőjét, ahol a következő években Európa Napja alkalmából megemlékeznek a magyar katonáról is. Mircea Dusa Hargita megyei prefektus úgy nyilatkozott, "ha Sógor Csaba szenátor ismerte volna Románia történelmét, és több információja lett volna Európa Napjáról, akkor tudta volna, hogy ma a függetlenségi háborúban elesett katonák emlékére helyeztek el koszorúkat, míg a többi rendezvényt Európa Napjának szánták. Sógor Csaba román állampolgár, és részt kellett volna vennie ezen az ünnepségen ahelyett, hogy sajtótájékoztatót rendez", jelentette ki Hargita megye prefektusa. /Nem emlékeztek meg a magyar katonákra. Sógor Csaba szenátor tiltakozik. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./"

"Mircea Dusa Hargita megyei prefektus jún. 2-án állást foglalt Tőkés László néhány kijelentésével kapcsolatban. Arról, hogy a református püspök szerint Jonathan Scheele-t, az Európai Bizottság romániai küldöttségét vezetőjét félrevezették, Mircea Dusa kijelentette: Scheele találkozott mind a románok, mind a magyarok képviselőivel, és tájékozódott "a megye realitásairól, a kisebbségi problémákról és megoldási módjairól". A Sepsiszentgyörgyi Fórumon Tőkés arról is beszélt, hogy az ortodox egyház a románok Székelyföldre betelepítését célzó politikát folytat. A prefektus szerint "Tőkés tájékozatlan, mivel a statisztikák mást mutatnak. Az 1992-es népszámlálás adatai szerint Hargita megye lakosságának 14,5 százaléka román, a 2002-es statisztikák szerinti 14,06 százalék alapján a román lakosság számaránya viszonylag változatlannak tekinthető". Mircea Dusa kifejtette, "a Kovásznai és Hargitai Ortodox Püspökséget 1994-ben hozták létre, hogy helyreállítsa a horthysta időszakban lerombolt templomokat azokban a magyar falvakban, ahol ortodox román közösségek élnek". A püspök kifejtette, Románia kilencven éve félrevezeti a Nyugatot, és szükség van e hamis nyilatkozatok megváltoztatására. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta: nem a betelepülő románok ellen beszél, hanem a jelenség erőltetett jellege ellen. /Hargita megye prefektusa Tőkés kijelentéseiről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./"

"A közigazgatási törvény immár két éve lehetővé tette a magyar nyelv használatát azokban az önkormányzati testületekben, amelyekben a tanácsosok több mint egyharmada magyar nemzetiségű, ennek ellenére ezzel a joggal csak a színmagyar települések tanácsosai élnek. A vegyes lakosságú települések magyar tanácsosainak többsége ódzkodik az anyanyelvhasználattól. Egyesek a tolmácsolás költségeire, mások az időveszteségre hivatkozva mondtak le a magyar megszólalásról. Markó Béla RMDSZ-elnök viszont úgy véli: élni kell a kiharcolt joggal.Szatmárnémeti "Szimbolikus esetekben tartjuk indokoltnak a magyar nyelv használatát a szatmárnémeti tanács ülésein. Erre már volt is példa, ünnepélyesebb alkalmakkor voltak felszólalások magyar nyelven is" - jelentette ki Ilyés Gyula, a város alpolgármestere. Ilyés nem tartja indokoltnak a magyar nyelv használatát a határozattervezetek megvitatásakor. "Engem személy szerint zavarna, ha arra kellene várnom, hogy valaki minden mondatomat lefordítsa. Ráadásul legfeljebb a Hivatalos Közlöny fordítói ismerik kellőképpen magyarul azt a jogi nyelvezetet, amelyen a határozattervezeteket meg kell szövegezni" - jelentette ki Ilyés. A 25 tagú testületben 11 tanácsos magyar. A Szatmár megyei tanácsban is hasonló a helyzet, bár a tanácsosok számaránya alapján használhatnák a magyar nyelvet, erre csak kivételes esetekben kerül sor.Ilyés, aki az RMDSZ megyei elnöki tisztségét is betölti, elmondta, a megyében nem készítettek statisztikát arról, hogy melyik településen használják a magyar nyelvet tanácsüléseken. "A csak magyarok által lakott településeken természetes a magyar nyelv használata, ez már korábban is gyakorlattá vált" - jelentette ki Ilyés. Nagyszalonta A hajdúváros önkormányzati képviselői közül elsőként Mikló Ferenc tiszteletes szólalt fel anyanyelvén, a testület egyik tavalyelőtti ülésén. Mikló Ferenc előbb magyarul, majd románul adta elő mondandóját, mire az egyik kormánypárti tanácsos megjegyezte, hogy a törvény fordított sorrendet ír elő. A szalontai tanácsüléseken annak ellenére sem lett bevett gyakorlat a magyar nyelvű megszólalás, hogy az önkormányzati képviselők kétharmada magyar, s egyikük-másikuk igencsak töri a román nyelvet. Tódor Albert polgármester néhányszor maga vállalta a tolmács szerepét, majd hozzáteszi: "Röhej az egész." Illyés Lajos, az RMDSZ-frakció szóvivője úgy látja, a polgármester és a polgármesteri hivatal hanyagsága miatt nem szólhatnak anyanyelvükön a tanácsüléseken a magyar önkormányzati képviselők.Sepsiszentgyörgy Háromszéken a többségi magyar lakosság arányának tükrében nem kellett volna gondot okoznia az anyanyelvhasználatnak a tanácsüléseken, ám az elmúlt két évben több vitát kavart a téma. A sepsiszentgyörgyi tanács például elindította a testvérváros Ferencvárostól ajándékba kapott tolmácsgépet, ám a három román önkormányzati képviselő visszautasította a fülhallgatók használatát. Nem voltak hajlandóak érdemben részt venni az üléseken, nem értették a magyarul elhangzó szövegeket, és minden esetben a határozatok ellen szavaztak. Végül majdnem két év elteltével született meg a kompromisszum, a három román tanácsosnak kis hangfalakon hangosítják ki a tolmács fordítását, ha pedig közülük kerül ki a gyűlésvezető, románul zajlik a soros ülés, ám a magyar tanácsosok magyarul mondják el felszólalásukat.A megyei tanácsban a törvény életbelépése óta kétnyelvűen zajlanak az ülések. A határozatokat románul és magyarul egyaránt felolvassák, és a magyar hozzászólók is elmondják mindkét nyelven mondanivalójukat. Gondot okoz a szövegek fordítása, sok esetben helytelenül, bikkfanyelven hangzanak a határozatok. Kovászna Kovászna város lakosságának 68 százaléka magyar, a tanácsülések a mai napig románul zajlanak. Hosszas viták és egyeztetések után tavaly tavasszal született egy határozat, amely szerint a magyar tanácsosok magyarul is felszólalhatnak, és tolmács fordítja románra hozzászólásukat. Öt tanácsülés után azonban visszatért a régi rend, így ma csak akkor hangzik el magyar szó a kovásznai tanácsban, ha egy-egy képviselőnek eszébe jut anyanyelvén hozzászólni, és ugyancsak ő fordítja románra mondanivalóját. A kovásznai városháza rugalmasan kezeli az értesítők kétnyelvűségét is. Alkalmanként kiadnak magyar értesítőt is a tanácsülés aktuális napirendi pontjaival, de van, amikor csak románul értesítik a képviselőket.Székelyudvarhelyen a helyi tanács minden tagja, a polgármester és a városházi alkalmazottak túlnyomó többsége magyar anyanyelvű, vagy folyékonyan beszél magyarul. Ennek köszönhetően már az önkormányzati törvény életbelépése előtt is magyarul folytak az ülések munkálatai, az itt hozott határozatokat pedig - akárcsak most - románul fogalmazták meg. Már első mandátuma idején Szász Jenő polgármester bevezette az elektronikus ülésvezető berendezés használatát, és azóta - a nagyobb hitelesség kedvéért - a jegyzőkönyv hangfelvétel alapján készül. A 95 százalékban magyarok lakta település önkormányzati testületének nincsen román anyanyelvű tagja, így szinkronfordításra nem mutatkozott igény. Előfordul, hogy a testület RMDSZ-es frakciója és a független polgármester között elmérgesedett politikai viták rábírják Mircea Dusát, a megye prefektusát az udvarhelyi tanács egyes ülésein való részvételre - ilyenkor mindenki megpróbál románul fogalmazni. Zavaró viszont, hogy a magyarul folytatott viták során a székely városatyák román közigazgatási kifejezéseket udvarhelyszéki tájszólással, különösebb magyarítás nélkül használnak. "A komiszió elolvasta az amplaszamentről szóló anekszát, és hozott egy decsíziót" - hangzott el.Szováta Maros megye városai közül a törvény mindössze Marosvásárhelyen és Szovátán teszi lehetővé az anyanyelv használatát. Míg az etnikai összetétel rendkívül egyszerűvé teszi a helyzetet a fürdővárosban, a megyeszékhelyi önkormányzatban többször is ajtócsapkodással végződő kirohanásokat váltott ki a törvény érvényesítése. Szovátán a 19 tanácsos mindegyike magyar nemzetiségű, az önkormányzati ülések magyar nyelven folynak. Hegyi Mihály szovátai alpolgármester elmondta, hogy a határozattervezeteket két nyelven ismertetik, a vita viszont magyarul folyik. "Abban az esetben, ha a teremben románok is tartózkodnak, lefordítjuk az elhangzottakat. Határozataink is mindkét nyelven napvilágot látnak a hivatal által kiadott Szovátai Hírmondó című, havonta megjelenő lapunkban" - nyilatkozta Hegyi.Marosvásárhely Vásárhelyen eddig jóformán csak Ráduly Levente élt az anyanyelv-használati joggal, ami kezdetben a kisebbségben lévő román tanácsosok egy részének felháborodását váltotta ki. Az egységpárti Mircea Stefanovici többször is kirohant a teremből, becsapva maga mögött az ajtót. Példáját időnként a PRM tagjai is követték. Szintén Ráduly az, aki több ízben is szorgalmazta a már szinte két éve megszavazott, de a mai napig is "várakozó listán" szereplő fordítógép beszerzését. Az RMDSZ frakcióvezető-helyettese, Kolozsváry Zoltán kijelentette, hogy ő soha nem fog magyarul beszélni a tanácsüléseken. Operativitás szempontjából Fodor Imre alpolgármester is indokolatlannak tartja az állandó kétnyelvűséget. "Vannak olyan dolgok, amit magyarul kell elmondani, de nem mindent. Az átlagos harminc napirendi pont nem is teszi lehetővé, hogy beférjünk az időbe" - állítja Fodor. A volt polgármester viszont azt sérelmezi, hogy utódja leszűkítette az anyanyelv-használatot a hivatalban. /Ódzkodnak az anyanyelvhasználattól. = Krónika (Kolozsvár), aug. 19./"

"Az RMDSZ Hargita megyei képviselőit és szenátorait kérdezte sorozatában a lap a nyaralásról. Verestóy Attila szenátornak többször kellett találkoznia az új tanügyminiszterrel a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében megalakítandó két önálló fakultás kérdésében. Székelyudvarhely sajátos gondján, a kórház alulfinanszírozásán sikerült segíteni, ugyancsak sikerült az utakra kiadott pénzalap korrekciója is: az udvarhelyi 4,8 milliárd lejes útalappótlás. Mircea Dusa prefektussal többször egyeztettek, aminek eredményeként aláírásra készen áll a megyei protokollum. Az SZKT keretében megalakult a Székelyföldi Frakció, amelyet Verestóy kezdeményezett. Jelen volt az Egyetemes Unitárius Találkozón is, Szejkefürdőn. Verestóy az RMDSZ hivatalos küldötteként részt vett az aug. 20-i budapesti ünnepségen. Medgyessy Péter miniszterelnök találkozott a határon túli magyarok szervezeteinek képviselőivel. /Szász Emese: Törvényhozók nyara. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 26./"