Hunyad megye – Hunyad Megyei Hírmondó
Közéleti havilap, 2011. június, 133. szám
Május hónap és június elején rendezték meg a II. Hunyad Megyei Magyar Napokat. Ezt foglalja össze több oldalon Csatlós Erzsébet, a lap főszerkesztője. A rendezvény népszerűnek bizonyult a magyarság körében, a programok nem csak városokra, hanem kisebb magyarlakta településekre is kiterjedtek. Volt szórványkonferencia, kézimunka kiállítás, kopjafaavatás és reneszánsz zene a vajdahunyadi Várban. Déván emlékszobát avattak a néhány éve elhunyt Zsók Béla bukovinai származású néprajzkutató, író emlékére. Több kirándulást is szerveztek, amelyek keretében az érdeklődök a megye műemlék templomait, udvarházait tekintették meg. A Zsíl-völgyében is voltak előadások, szabadtéri rendezvények. Végül, utolsó nap Déván a Vár alatt a szabadtéri rendezvények befejezéseként a népszerű Bikini együttes koncertezett.
Tanév végi évzáró gondolatokat közöl Kun Kriza Ilona óvónő, aki megpróbál mindent, hogy a végzős gyermekeket magyar iskolába írassák. Ugyancsak a nevezett szerző az utolsó oldalon a két magyar csoport végzőseinek képét közli, Elindulnak szeptemberben című cikkével. Deák Levente jogtanácsos a földtörvények útvesztőjéről ad magyarázatot, a főszerkesztő pedig a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport IV. osztályának állampolgári leckéjét mutatja be azon alkalommal, hogy a prefektusi hivatalban Dézsi Attila prefektus fogadta a gyermekeket és mutatta be az Intézményt.
Egyházi hírekkel is szolgál a lap. Kun Árpád nyugalmazott lelkipásztor a májusban Petrozsényban megtartott Hunyadi Református Egyházmegye évi közgyűléséről számol be, egy másik cikkében pedig az alpestesi konfirmációt örökíti meg. Dulinszky Izabella fényképes beszámolót közöl a Déván tartott első áldozókról. Deák Piroska tanárnő meghívottként járt a Kolozs megyei Kackón, ahol Berde Sándor egykori református lelkészre és annak leányaira, Berde Mária íróra és Berde Amál festőművészre emlékeztek. Ugyancsak ezen az oldalon Doboly Beatrix tanárnő a június közepén Budakalászon megtartott Kárpát-medencei civil fórumról számol be. Tomesc Katalin a szászvárosi múzeumok éjszakájáról ír, Pop Erzsébet tanárnő a lupényi anyák napi ünnepségről számol be, Csatlós Erzsébet pedig arról cikkez, hogy június 4-én dévai diákok és tanárok Pusztaszerre kirándultak. Az utolsó oldalon Kun Árpád a Bemutatjuk templomainkat sorozatban a vulkáni római katolikus templomról közöl ismertetőt. A lapot a Communitas Alapítvány támogatja.
Kun Árpád. Szabadság (Kolozsvár)

Fókusz tárlat és Gutai-könyvek
Valós világ – képben és szóban
A 7. Hunyad Megyei Magyar Napok alkalmával másodízben mutatkozott be a dévai érdeklődők előtt a 2014-ben alakult Fókusz csoport, mely virtuális közösségként indulva, valós baráti társasággá kovácsolta a dévai amatőr fotósokat. – Eredetileg az volt a célunk, hogy bemutatkozási felületet, találkozási lehetőséget biztosítsunk a fotózás iránt érdeklődőknek. Manapság szinte mindenki kattintgat a telefonjával, digitális fényképezőgépével és néha egészen jó képek sikerülnek, amiket érdemes másokkal is megosztani. A 2014-ben indított Facebook oldalunk időközben szépen kinőtte magát. A két év alatt mintegy 5000 kép került fel ide és közel 400 követőnk akadt. A posztolók között pedig immár nem űcsak dévaiak, de magyarországi, nyugat-európai, sőt óceánon túli fotósok is fellelhetők – számolt be a Fókusz csoport idei tárlatmegnyitója alkalmával Dulinszky László csoportvezető.
A Dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumban kiállított képekről elmondta: szubjektív válogatás az utóbbi egy évben posztolt fotókból. Hatvan alkotónak a képe került kiállításra, a fotós nevének feltüntetése nélkül. Itt most a hangsúly a Fókuszon van, a csapaton, amelynek tagjai egész évben kapcsolatban vannak egymással. Közös kirándulásokat is szerveztünk már, csillaghullást, napfelkeltét fotóztunk együtt. Így léptünk át a virtuális világból a valós barátság földjére – fogalmazott Dulinszky László. Elmondta továbbá, a közösségi oldalra bárki posztolhat képeket. Az egyetlen szakmai kérés, hogy feldolgozatlan, nyers fotók kerüljenek fel. – Manapság széles technikai eszköztár áll a fotósok rendelkezésére, hogy feldolgozzák képeiket. Mi szeretnénk megmaradni a valós világnál. Amit itt látunk, az mind realitás, fotós szemmel megörökített valós pillanatok – mutatott a tematikájukban, színvilágukban rendkívül változatos fotókra Dulinszky László. A változatosságra utalva elmondta: az elmúlt évben a színek és utak jelentették a két fő témát a közösségi oldalon. Volt időszak, amikor a sárga, a kék vagy éppen a zöld volt a „téma”, ilyen színben kellett megragadni a valóságot. És volt, hogy utakról vártak fotókat. A megnyitón szép számban jelen lévő fotósokkal beszélgetve kiderült: minden egyes képnek külön sztorija van. A kékes tollazatban pompázó apró kismadár népes cinegecsalád tagja. Egész télen etettem őket a kertünkben – meséli Dulinszky Izabella. A Transzfogaras kanyargó útját augusztusi hőségben megörökítő kép mögött a lerobbant autó meséje áll: a gyaloglásra kényszerülő család sok nagyszerű élménnyel gazdagodott. És ahány kép, annyi történet…
A fotókiállítást követően az írott szó hullámán folytatódott a valós világgal való találkozás. Gutai István nyugalmazott paksi könyvtárigazgató kötetei kerültek bemutatásra, felesége, Gutai Júlia könyvtáros közreműködésével. A Déván immár másodízben bemutatkozó író ízelítőként a Valóságshow című kötetéből osztott meg hallgatóságával egy kedves novellát, majd az EB 37-51 című kötetből elevenedett meg a Kárpát-medence-szerte megélt történet: az egyéni sorsokat, családok életét összekuszáló államosítás, kollektivizálás, földosztás. A könyvbemutató fő vonalát alakító kötet írásai sem szóltak idegenül Déván. A Földönfutók, hontalanok II első kiadásával már korábban is találkozott a dévai közönség. Most a javított, bővített, térképpel ellátott kötetet vehették kézbe az érdeklődők és a bemutató alkalmával elhangzó rövid felolvasásból megismerhették annak a bukovinai székely bácsinak a vallomását is, mely Gutai István korábbi erdélyi útja alkalmával még csak kéziratban volt elérhető. A kötetben a második világháború végén végrehajtott délvidéki népirtás túlélői szólalnak meg. A sokáig tabuként kezelt történelmi események fájdalmasan elevenednek meg a vallomásokban, de ott bujkál bennük az emberség, a kiengesztelődés utáni vágy is. A kötet a valóságról szól – tények, emberek kiszínezése, befeketítése nélkül. És hasonlóan tiszta képet mutat a világról a szerző további két kötete: a Sárköz és a temesközi Végvár rokoni kapcsolatai boncolgató Bánátból Bánatba, illetve a világháborús hadifoglyok visszaemlékezéseit, az ötvenhatos forradalom résztvevőivel készült interjúkat, és szociográfiai írásokat tartalmazó, Gyönyörű a szibériai erdő is. A könyvbemutató során néhány mondat erejéig ezen kötetekkel is megismerkedhetett a hallgatóság, majd természetesen dedikálásra is sor került.
Gáspár-Barra Réka
Nyugati Jelen (Arad)

Kányádi Sándor szavalóverseny Vajdahunyadon
Rigófüttynek lenni
A dévai, vajdahunyadi, szászvárosi és csernakeresztúri magyar oktatás képviseletében negyven kisdiák vett részt csütörtökön a Kányádi Sándor szavalóverseny Hunyad megyei szakaszán, a vajdahunyadi Matei Corvin Kollégiumban. Kiss Mihály András aligazgató bátorító szavai után népdaltanulással oldották a gyermekek a verseny izgalmait. Lengyel Izabella tanító, zenetanár a Tavaszi szél vizet áraszt ismert népdallal nyitotta meg a kis gyermekszájakat és -szíveket, majd egy tréfás csángó bolhadal következett, amitől a kísérő tanítóknak is kisimult és mosolyra derült az arcuk.
A tulajdonképpeni verseny szintén üdítőleg hatott gyermekekre, pedagógusokra, szülőkre egyaránt. Már a költemények – Kányádi Sándor, László Noémi, és Kovács András Ferenc játékos rímbe szedett sorai – jó kedvet sugároztak, ehhez jött még a sok csengő gyermekhang, bátortalan vagy épp önfeledt mosoly, ragyogó szemecske. Az elemista kisdiákok meglepően nagy figyelemmel kísérték egymás szavalatát és őszinte elismeréssel tapsolták meg társaikat. A zsűrizés időben szinte felülmúlta a versenyt. A Vajdahunyadon betanító magyar szakos tanárnők – Kun Gazda Kinga Viola, Dulinszky Izabella és Mészáros Enikő – saját bevallásuk szerint meglehetősen nehezen rangsorolták a kis előadókat. A díjkiosztás előtt Kun-Gazda Kinga zsűrielnökként szólt a gyermekekhez, felemlegetve a Kányádi Sándorral való személyes találkozás feledhetetlen élményét. Majd sor került a részvételi oklevelek, dicséretek és díjak kiosztására, utóbbiakhoz a Corvin Kiadó jóvoltából könyvjutalom is társult. A zsűri döntése nyomán a versenyen meghirdetett három korcsoportban Casian Enric, Boboc Eduard és Székely Beatrice nyerte el az első díjat és ezzel együtt a Varsolcon megrendezendő országos döntőn való részvétel jogát.
Gratulálunk a nyerteseknek és minden kicsi versmondónak, felkészítőiknek, illetve a lelkes szervezőknek, Bíró Czeczília és Pampu Anna vajdahunyadi tanítóknak.
Gáspár-Barra Réka / Nyugati Jelen (Arad)

VII. Szórvány napja Déván
Magyarságunk erős várunk
Gazdag programmal készül megünnepelni a VII. Magyar Szórvány Napját a Hunyad megyei közösség. A Marosillyén született Bethlen Gábor fejedelem november 15-i születésnapjához kötődő ünnepet Hunyad megyében szervezték meg először, innen nőtte ki magát immár össznemzeti ünneppé. Budapesten, a Magyarság Házában is megünneplik idén a Magyar Szórvány Napját, melyre a Téglás Gábor Elméleti Líceum is meghívást kapott. A dévai tanintézményt a Dél-Erdélyért Kulturális Társaság keretében működő Renaissance Gyermektánccsoport, illetve Kun-Gazda Kinga tanárnő és középiskolás diákok képviselik az ünnepségen. A tánccsoport a Hunyadi János eredetről című történelmi táncjátékot mutatja be a Duna Palota színpadán, a november 15-én megrendezésre kerülő gálaműsor keretében.
A Magyar Szórvány Napját természetesen Déván is megünneplik. A Téglás Gábor Elméleti Líceum aulájában november 15-én délután 17 órakor kerül sor a Magyarságunk erős várunk című zenés irodalmi összeállítás bemutatására. A műsort Csatlós Erzsébet Zsófia, Dulinszky Izabella, Lengyel Izabella, Mészáros Enikő, Mazilu Gizella pedagógusok, Virág Ádám Petőfi-ösztöndíjas fiatal valamint, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány munkatársai állították össze.
Az irodalmi műsor után két tudományos előadás is elhangzik a Magyar Szórvány Napja alkalmából a tanintézmény dísztermében. 18 órától Demeter László baróti történész kiállítással egybekötött előadást tart: Háromszék értékei Dél-Erdélyben címmel, majd Kun-Gazda Gergely, Bethlen Gábor művelődéspolitikájáról értekezik.
A rendezvényre mindenkit nagy szeretettel várnak! Gáspár-Barra Réka / Nyugati Jelen (Arad)

Magyar szórvány napja Déván
Magyarságunk erős várunk
Színvonalas előadásokkal ünnepelte meg szerdán délután a dévai magyarság a szórvány napját. Zene, vers, tánc, tudományos előadások: a Teglás iskolában gazdag program várta a szép számban összegyűlt magyarokat.
Az ünnepség az iskola aulájában kezdődött a tanintézmény diákjainak előadásával. Óvodásoktól egészen tizenkettedikesekig, szinte minden korosztály fellépett, bemutatta művészi tehetségét. Az óvodások és elemi iskolások dalocskákkal és táncokkal, a nagyobbak hazafias versekkel és dalokkal – valamennyi korosztály nagyszerűen szerepelt, az aulát zsúfolásig megtöltő tömeg vastapssal jutalmazta a lélekhez szóló, felemelő előadást. A diákokat felkészítő pedagógusok – Csatlós Zsófia, Dulinszky Izabella, Mészáros Enikő, Mazilu Gizella, Virág Ádám, a Szent Ferenc alapítvány munkatársai és különösképpen Lengyel Izabella – ismét nagyszerű munkát végeztek.
A diákok fellépése után Demeter László tudományos előadása következett az Erdővidék nagyjairól. Demeter László meghívása nem véletlen. Baróti muzeológusként, Demeter László az Erdővidék történelmének minden apró részletét ismeri. Szerdai előadása azonban az onnan származó nagy személyiségeket mutatta be röviden, jellegzetes székely humorral megspékelve. Kriza János (a néprajz atyja), Apáczai Csere János, Baróti Szabó Dávid (nyelvújító), Gáll Mózes (író), a Kálnoky és Vargyasi nemesi családok, Köpeczi Sebestyén József (Románia címerének megtervezője), Csereiné Zatureczky Emília (a székely nemzeti múzeum alapítója), Nagybaczoni Nagy Vilmos (tábornok, Magyarország egykori honvédelmi minisztere) vagy Benedek Elek – valamennyien olyan nagy személyiségek, akik Erdővidékről származnak, és meghatározó szerepet játszottak az egyetemes magyar nemzet sorsa, kultúrája és tudománya alakulásában. Nemcsak velük büszkélkedik a kis székely térség, Demeter László további híres személyek pályafutását is bemutatta.
Mivel a szórványnap a Hunyad megyei Marosillyén született és Székelyföldön nevelkedett Bethlen Gáborhoz kapcsolódik, nyilván Erdély aranykorának fejedelméről is megemlékeztek. Noha politikai és katonai pályafutását is említette, Kun-Gazda Gergely előadása a nagy fejedelem művelődéspolitikáját mutatta be. A református fejedelem a nyugati híres egyetemekkel egyenrangú akadémiát hozott létre Erdélyben, hogy az itteni tehetséges fiatalok ne kényszerüljenek nyugatra menni tanulni. A tanintézményt Gyulafehérváron, Erdély akkori fővárosában alapította, s neves német professzorokat hívott meg oktatni, köztük a sziléziai (akkor Németország, 1945 után Lengyelország) Martin Opitzt is, akit a német költészet atyjának tartanak. A neves – főleg német – professzorok elcsábítására európai szinten magas bérezést biztosított, a kollégium fenntartására pedig több település adóját szánta. A tudás ugyanis a felemelkedés egyik legfontosabb pillére, ezt Bethlen Gábor már akkor felismerte! Az általa létesített tanintézmény az évszázadok alatt híressé vált, ma is működik, Nagyenyeden – ahová néhány évtizeddel alapítása után költözött át a törökök gyulafehérvári pusztítása nyomán – Bethlen kollégiumként. Chirmiciu András / Nyugati Jelen (Arad)