Emlékkereszt Árkoson
Isten szabad ege alatt tartották tegnap délutánba nyúlva a katolikus kápolna búcsúját, amelyet a mindenkori patrónus báró Szentkereszti-család építtetett 1824–25-ben az akkor lélekszámában egyre növekedő filiának.
Ad hoc egyházas-nemzeti töltetű énekeket mutatott be a sepsikőröspataki máter férfiainak egy csoportja, s az ünnepi szentmise előtt a jelen levő papság felszentelte az új búcsús szabadtéri emlékkeresztet, amelyet Komán Béla faragómester ajándékozott a filiának. A poszteritás kedvéért a faragó megörökítette a kereszten t. Fekete József fungens pélbános és id. Duka Antal gondnok nevét is. Színes, nagyméretű festményen szemlélhették a hívek, miként Szent István felajánlja a magyar Szent Koronát a Szűzanyának, Magyarország védőasszonyának. Az ünnepi szentbeszédet t. Gábos Zoltán málnásfürdői plébános mondta, a mise főcelebránsa nt. Szabó Lajos sepsiszentgyörgyi kanonok-plébános volt. Nem maradt el a közös búcsús kínálmáció sem
Kisgyörgy Zoltán. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ferences kolostor épül Árkoson
A város közeli település etnikai összetételében kevesebb, ám a lakosság felekezeti megoszlásában – hisszük, nem hisszük – jelentős változásokhoz vezetett az elmúlt 150 esztendő. Kétségeinket nem az elmúlt idők statisztikai adatainak megbízhatósága váltotta ki, mint inkább az, hogy a népszámlálásokkor számba vettek egy része – különösen az elmúlt több mint fél évszázad alatt – nem tulajdonított fontosságot felekezeti hovatartozása bevallásának. Túl azon, hogy egyházi rendelkezések is szabályozzák ezeket a kérdéseket, statisztikák bizonyítják: egyre nagyobb azoknak a száma, akik a vallásszabadság nyújtotta védfal mögött olykor anyagi vagy inkább ideológiai meggondolás miatt megtévesztően nyilatkoznak, ami egyre inkább a nemzeti kisebbségeket is tömörítő történelmi egyházak szempontjából bír jelentőséggel. Az említett időszak alatt Árkos községbe költözöttek számlájára írható az, hogy a 2011-es népszámláláskor 432 személy vallotta magát római katolikusnak, holott 155 évvel ezelőtt, 1869-ben csak 60 katolikus élt a zömében protestánsok lakta településen! A kisközösség számára a helybeli báró Szentkereszti család építtetett kápolnát 1824–25-ben, amelynek férőhelye már rég nem elegendő a számában hétszeresére növekedett gyülekezetnek, amely jelenleg a sepsikőröspataki katolikus anyaegyház filiája.
Nyolc esztendővel ezelőtt kismamaotthont létesítettek itt, amely az Irgalmasság Anyja névre hallgat, s azt ferences nővérek működtetik. Az otthon épülete nem a rend tulajdona, bért fizetnek használatáért. Tekintettel arra, hogy az otthon közvetlen közelében álló katolikus kápolna tágas telke az anyaegyház tulajdona, lehetőség nyílt arra, hogy ott 49 évre terjedő bérleti szerződés alapján, az érsekség engedélyével kolostort építsenek a ferences nővérközösség számára. A sepsiszentgyörgyi kivitelező cég már megkezdte a munkálatokat, „kinőttek a földből” a kolostor falai. Az épületet csíkszeredai székhelyű cég tervezte, s amint az a kifüggesztett táblán is olvasható: még ebben az évben tető alá kerül. Az alapkőletételen az érsekséget Tamás József segédpüspök, a szászsebesi székhelyű Erdélyi Ferences Rend papi vezetői, az anyaegyházat Fekete József plébános, a polgári községet pedig annak vezetője, Máthé Árpád polgármester képviselte – nyilatkozta id. Duka Antal gondnok. Ez alkalommal a nővérek kápolnájában Gyümölcsoltó Boldogasszonykor, a védőszent napján ünnepi szentmisét celebráltak. Mint megtudtuk, a szerzetesi közösség kozármislenyi (Magyarország) anyaháza 1996-ban egy svájci jótevő támogatásával épült fel. Ott 2004-ben nyitották meg a Dorottya Otthont, ahol világi dolgozókkal együtt gondozzák és ápolják az időseket. Árkoson 2005 óta végeznek szolgálatot a kismamaotthonban. Erre a feladatra P. Böjte Csaba ferences atya hívta meg e közösséget, amely a magzati élet védelmén túl arra hivatott, hogy a bajba került anyák (elsősorban leányanyák), majd később születendő gyermekük számára is biztonságos otthont teremtsen. Az igazi otthon létrehozása a Kovács Zita elnök vezette sepsiszentgyörgyi Pro Vita Hominis Társaság érdeme, amelynek alap célkitűzése az emberi élet védelme a fogantatás pillanatától a halálig, és nemet mond az abortuszra, az eutanáziára.
Kisgyörgy Zoltán
Háromszék (Sepsiszentgyörgy).

Szent István árkosi áldása
A nagy király áldása most mutatta meg erejét ebben a községben. Kettős itt a csoda, mert a lepergett huszonöt esztendő alatt háromszázhetvenre növekedett – ebben a zömében protestáns faluban – az egyházfenntartó római katolikusok száma.
S mert szűkössé lett a kápolnájuk, amit a báró Szentkereszti család építtetett 1824–25-ben majdnem önerejéből, sok jóakaratú hívő ember és a helybeli kalákások segítségével tágasabbra bővítették. Így most már templomként fogadja a vasárnap, augusztus 24-én délután 4 órára Szent István-napi búcsúra idesereglőket. – Régi álma a kápolnabővítés az árkosi katolikusoknak – mondta Duka Antal, a filia gondnoka –, már édesapámék is készítettek erre egy tervet a régi rendszer idején, de akkor nem jöttek össze az anyagiak. Élő egyház vagyunk: több a születés, mint a temetés. Gyűjtést szerveztünk a faluban, nem akadt olyan család, amely erre az alkalomra ne áldozott volna pénzt. Fekete József plébánosunkkal megjártuk a gyulafehérvári érsekséget, ahonnan 10 ezer lej kamatmentes kölcsönt kaptunk, mert a sepsikőröspataki anyaegyházhoz tartozunk, de kaptunk pénzsegélyt a katolikus testvéregyházaktól is. A gyűjtésből összejött összegből fizettük ki a rajzot és az engedélyt. A munkálatokat hozzáértő szakemberek végzik, és hihetetlen, de közmunkában! – folytatta a gondnok. György János székely ezermester az édesapjával kalákázott, Váncsa Árpád az asztalos-, Váncsa Kálmán pedig a kőművesmunkát végezte, a tetőzetet Váncsa Mátyásék ácsolták, s az új falat id. Rétyi Ödön kőművescsoportja vakolta le költségmentesen. Anyagilag támogatott Göncz Pál és családja, a Váncsa Lajos vezette helybeli Vadas erdő-közbirtokosság vezetősége 11 köbméter fenyőfát adományozott, Kató György traktorista pedig meszet, és bármikor, bárhonnan vállalta az anyagszállítást, a kőröspataki fűrészüzem 100 négyzetméter padlódeszkával segített. Nem említem név szerint a mindennapi kalákásokat, mert olyan napom is volt, hogy tizenöten jöttek segíteni. Persze, a kínálmációt nem akarom elfelejteni, mert György Ignác katolikus kertészmérnök és családja szilvapálinkát adományozott erre a célra. A tetőzet befejezésekor vaddisznóhúsból tokányolást szerveztünk: én vagyok a vadász, feleségem a szakács! A jó Istennek adnak hálát az árkosi templombővítők. Újraépítették a harangtornyocskát, György János villanyra szerelte a két harangot, és megígérte, hogy a munkálatok koronájaként öntet még egyet, mert – mint elhangzott –„ a kápolnában valamikor három kisharang szólt!”
Kisgyörgy Zoltán, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Szent Istvánra emlékezik Háromszék népe
Szent István királyra, az államalapítóra emlékezik térségünk népe ma és a hét végén. Szentmisék, templombúcsúk, szentbeszédek, protestáns igehirdetések és szószéki szolgálatok elevenítik fel az ünnep üzenetét. A hét derekán és végén számos oltáron gyújtják meg az emlékidézés gyertyalángját, százak és ezrek ünnepelnek, különösképpen ott, ahol a templom névadója Szent István: a kézdiszentléleki Perkő-hegyen, Kovásznán, Mikóújfaluban, Sepsiszentkirályban és Árkoson.
Ismét zeng a Perkő
Háromszék oltára ez a hegy, a búcsújárók találkozóhelye. Idén a búcsú ma 10 órakor kezdődik a kézdiszentléleki Szent István-szobornál. Ha esik az eső, elmaradhat az ünnepi műsor, akkor csak koszorúzás lesz, és várhatóan nem kerül sor a búcsús körmenetre sem, a déli harangszókor kezdődő ünnepi szentmisét az erődtemplomban tartják. Az ünnep szónoka Bodó Imre tb. főesperes, szentszéki tanácsos, plébános. A mise után, 16 órakor hagyományőrző néptáncfesztivál kezdődik, időközben bárki ellátogathat a közeli Kiskászonba a Búcsújárók emlékházához, ahol a vidék egyetlen szakrális témájú gyűjteményét őrzik, és azt az egyedi Szent Istvánt-ábrázolást, amelyen István felajánlja a Szent Koronát Máriának. Estbe hajolva, 20 óra után zenekari koncertekkel ér véget a régi hagyományokra visszatekintő búcsús ünnep.
Közös ima Kovásznán
Orbaiszék történelmi központjában, az 1922-ben Szent Istvánra felszentelt templomban augusztus 16-án, vasárnap már kigyúltak a gyertyák az ünneplőbe öltöztetett oltáron, amelyet a Szent Király szobra díszít Szent Margit és Árpád-házi Szent Erzsébet társaságában, ekkor tartották az István-napi templombúcsút. Az ünnepi szónok Szabó Lajos kanonok sepsiszentgyörgyi plébános volt, és ez alkalommal ünnepelték a Kovásznához kötődő Bartos Károly egykori sepsiszentgyörgyi segédlelkész 25 éves jubileumát – tájékoztatott Kovács Gábor plébános, címzetes esperes, és elmondta, hogy Szent Istvánra emlékező szentmiséket tartanak a megszokott időben a barátosi és a kommandói filiákban is. A hívek a helybeli Szent Gellért Lovagrend szervezésében közösen vesznek részt a mai perkői búcsún.
Búcsú Mikóújfaluban
Az Oltfej e településén is hagyományosan nyúlik vissza az István-napi templombúcsú, ugyanis a jelenlegi templom védőszentje is Szent István. A búcsús mise 17 órakor kezdődik, de ezt megelőzően zajlik a gyermekek rózsafüzér-mondása. A kerület papsága és a hívek jelenlété­ben mondja el a szentbeszédet Bilibók Géza új tusnádfürdői plébános, a szentmise főcelebránsa pedig Hajdú János, a sepsi-barcasági főesperesi kerület főesperese, sepsiszentgyörgyi plébános lesz. Ebben az évben az augusztus 20-ai búcsús ünnepet szombaton és vasárnap a tizedik falunapi ünnepségekkel zárják. Szombaton bemutatják Mikóújfalu monográfiáját, amelyet a Háromszék Vármegye Kiadó jelentetett meg, s amelyben a mikóújfalusi katolikus egyház története is olvasható. A mai búcsút a Mária Rádió a helyszínről közvetíti.
Falu őrzi Szent István király nevét
Sepsiszentkirályban a helybeli római katolikus kisközösség kápolnájában a Szent István-napi búcsús mise augusztus 22-én, szombaton 11 órakor kezdődik. Hagyomány már, hogy a misén részt vesznek a falu protestáns lelkészei is. Ünnepi szónoknak Benedek Károlyt, a sepsiszentgyörgyi Krisztus Király-templom új káplánját kérte fel Kacsó Sándor, az illye­falvi mater plébánosa. Ezt követően vasárnap ugyancsak 11 órakor a helybeli református templomban Kacsó plébános, Bustya János református és Adorjáni Levente unitárius lelkész méltatja a Sepsiszentkirály számára különösen fontos ünnep üzenetét.
Szentmise Árkoson
Árkos katolikus közössége lélekszámában megnövekedett. Kápolnáját a báró Szentkereszty család építtette 1824–25-ben Szent István tiszteletére. A filia a sepsikőröspataki anyaegyházhoz tartozik. A hívek áldozatkészsége, közmunkája révén ebben az évben bővítették, templommá nagyították az egykori kápolnát. A búcsú augusztus 23-án, vasárnap 16 órakor lesz – tájékoztatott Duka Antal gondnok –, az ünnepi szentbeszédre T. Gábos Zoltán málnásfürdői plébánost kérték fel. Az árkosi búcsú szeretetvendégséggel zárul.
A megye többi katolikus templomában is ünnepi szentmisén emlékeznek az államalapító királyra.
Ünnep Sepsiszentgyörgyön
A Szent József belvárosi templomban és az azt övező templomkertben tartják az államalapító mellszobránál. A szentmise 18 órakor kezdődik, ezt követően megszentelik és kiosztják az új kenyeret. Protestáns templomainkban augusztus 23-án, vasárnap a délelőtti istentiszteleteken beszélnek a lelkészek augusztus 20-a jelentőségéről, közvetítik híveiknek annak messziről érkező, de egyre időszerűbb üzenetét, és részt vesznek a Szent József-plébánia esti szertar­tásán.
Kisgyörgy Zoltán
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Zöld ág és harangszó (Templombúcsú Árkoson)
Néhány év múlva kétszáz esztendeje annak, hogy kis, zsindellyel fedett katolikus kápolna épült Árkoson, amelyet főpásztori megbízásból Szent István királyunk emlékére szentelt fel 1825-ben pünkösd harmadnapján Balogh Mihály, a sepsikőröspataki anyaegyház és az árkosi filia plébánosa.
1825 után öt alkalommal javították, eleinte a báró Szentkereszty család támogatásával. Azóta sok víz folyt le a falupatakán. Időközben 1911-ben harang is került a toronyba, amelyet a híres Temesvári Novotny céggel öntettek, mert az azelőtti két harangot a haza védelmében elrekvirálták 1916-ban. Nos, ez a Novotny-harang hívta ünnepi szentmisére a helyieket s számos környékbelit. Nyírfaágakkal díszített ösvényen vonultak a teljesen felújított és megnagyobbított templomba a hívek. Keresztény államalapító királyunk tiszteletére virágba borult az oltár, ünnepi szentmisét celebráltak, s Szent István életéről és intelmeiről prédikált a népes közönségnek Gábos Zoltán málnásfürdői plébános. Miként azt Duka Antal gondnoktól megtudtuk, nyilvántartásuk szerint 380 katolikus hitben élő lakik Árkoson. Fekete József volt sepsikőröspataki plébános nyugalomba vonulása után a kovásznai születésű Ráduly István volt kőhalmi plébánost nevezte ki ft. nm. Jakubinyi György a sepsikőröspataki anyaegyházba, amelynek Árkos a filiája. Ráduly plébános a Zsil-völgyi Petrozsényben, majd Csíkszentdomokoson káplánként kezdte papi pályafutását, 2001-től volt ez év augusztus elsejéig a kőhalmi katolikusok plébánosa. Mind a mater, mind a filia hívei megkülönböztetett szeretettel fogadták a fiatal lelkészt. Szentmise után a templom udvarán kínálmáció közben ismerkedtek, kerültek közelebb egymáshoz a filia hívei.
Kisgyörgy Zoltán
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)