Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Druc, Mircea
18 tétel
1990. november 15.
Vladimir Szolonár /Moldova Köztársaság/ beszámolt a moldáviai helyzetről. Az előző időszakban a hivatalos nyelv az orosz volt, a Moldovában élők nem foglalkozhattak történelmükkel. 1989. augusztus-szeptemberi döntéssel az egyedüli hivatalos nyelv a moldovai /román/ lett, holott az országban a más nemzetiségűek /oroszok/ részaránya 35 százalékos. Az új rendszerben az elsőszámú szempont az etnikai hovatartozás lett, a rendszer az állami terrorizmus jegyében működik. Az erőszakos jelenetek mindennaposak. Máj. 14-én egy orosz járókelőt halálra vertek Kisinyovban, a tetteseket szabadon engedték. Két ellenzéki orosz nyelvű újság szerkesztőségét feldúlták. Mircea Druc miniszterelnök kijelentette: a nem-moldovaiak tekintsék megtiszteltetésnek, hogy itt élhetnek. A törvény szerint minden hivatalnoknak négy év alatt meg kell tanulni a moldovai nyelvet. Nemrég propaganda-hadjáratot indítottak a Dnyeszteren túli területek visszacsatolásáért. /Bodó Barna: Vladimir Szolonár /Moldova Köztársaság/ Ha a kisebbségből többség lesz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
1990. december folyamán
Mircea Druc moldovai miniszterelnök Bukaresten találkozott Petre Roman miniszterelnökkel. /MTI/
1991. május 10.
Határ menti találkozót tartott máj. 9-én Petre Roman és Mircea Druc moldovai miniszterelnök, Bukarest és Kisinyov együttműködéséről tárgyaltak. Petre Roman diák- és tanulócserék rendszeresítését ígérte. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./
1991. május 30.
A moldovai parlament bizalmatlanságot szavazott Mircea Druc miniszterelnök és 362 napos kormányzása ellen. Mircea Snegur elnök javaslatára megválasztották Moldova Köztársaság új kormányfőjét Valeriu Muravschi személyében, aki eddig pénzügyminiszter volt. Muravschi hangsúlyozta, hogy a függetlenség híve. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./
1991. december 30.
A romániai Husi /Husz/ városban Stolojan-Muravski találkozóra került sor. A román-moldovai kormányfői találkozón jelen voltak a külügyi, a védelmi, a kereskedelmi és turisztikai miniszterek, továbbá a Román Nemzeti Bank kormányzója, a kőolajipari csúcsszerv és a vámhatóság vezetői. A tárgyalásokon szó volt a kétoldalú keretszerződés kidolgozásának szükségességéről. A moldovai fél elsősorban vállalati szinten képzeli el az integrációt. - Moldovában úgy látják, hogy jelenleg nem időszerű az egyesülés. - A tárgyalásokkal egyidejűleg Iasiban ülésezett a Mircea Druc moldvai exkormányfő elnökletével működő közös, román-moldovai Egyesülési Nemzeti Tanács, melynek román parlamenti képviselők is tagjai. Ők a kormányfői találkozót Románia és Moldova egyesülését szolgáló lépésként ünnepelték. /Népszabadság, dec. 30., Magyar Nemzet. dec. 31./
1991. december folyamán
"Mircea Druc volt kormányfőt, a moldovai népfront parlamenti csoportjának vezetőjét választották meg Kisinyovban Moldova és Románia "Nemzeti Újraegyesítési Tanácsa" elnökének. Ennek a testületnek 28 moldovai és 33 román képviselő a tagja. A tanács legutóbbi, Iasiban tartott legutóbbi ülésén e mozgalomhoz csatlakozott a Moldávia szakszervezeti szövetség, a Besszarábiáért és Bukovináért Világszövetség, a Román Munkapárt és a Nemzeti Liberális Párt, valamint több más szervezet. Ugyanakkor e tanács létrehozását elítélte több moldáviai vezető, köztük Mircea Snegur államfő is. /MTI/"
1992. január folyamán
Iasiban ülésezik az Egyesülés Nemzeti Tanácsa, amelyre mindkét országból érkeztek politikusok. A Tanács elnöki tisztségében megerősítették Mircea Druckot. /MTI/
1992. március 25.
"Romániában román politikusok, a kimondottan egyesüléspárti szervezetek egyre gyakrabban nyilatkoznak arról, hogy a Pruton túli testvéreikkel való egyesülés szükségszerű, sőt történelmi igazságtétel. Amikor a Moldváviai Köztársaság a Független Államok Közösségének tagja lett, Mircea Snegur köztársasági elnököt a román nemzet árulójának nevezték. Éltették viszont a moldáviai unionista erők vezéralakját, Mircea Druckot. A tansznisztriai fegyveres összetűzés hírére minden román párt felháborodott, Adrian Nastase külügyminiszter Moszkvába utazott, a konfliktus békés rendezése ügyében. A román pártok közötti nézetkülönbségek főként az egyesülés időpontjában különböznek. Iliescu elnök, akárcsak a kormánypárt, még nem tartja elérkezettnek az időt. /Kiss Zsuzsa, Bukarest: A "két Románia" egyesülése idő kérdése. = Magyar Nemzet, márc. 25./"
1992. szeptember 11.
Mircea Druc a Moldovai Köztársaság miniszterelnöke volt. Áttelepült Romániába és független elnökjelöltként indul a választáson. Politikai célkitűzése Románia és Moldova újraegyesítése. Természetesnek tartja a kisebbségek követelései között az anyanyelvű oktatást, az önálló iskolahálózatot, beleértve az egyetemet is. A kisebbségekkel való törődés nem számít belügyekbe való beavatkozásnak. /Magyar Nemzet, 1992. szept. 11./
1992. szeptember 21.
A Romania Libera aug. 30-i száma bemutatta a választáson induló hat elnökjelöltet: Ion Iliescu jelenlegi elnök /Demokratikus Nemzeti Megmentési Front/, Emil Constantinescu /Demokratikus Konvenció/, Caius Traian Dragomir /Nemzeti Megmentési Front/, Mircea Druc /független/, Gheorghe Funar /Román Nemzeti Egységpárt/ és Ion Manzatu /Republikánus Párt/. /Új Magyarország, aug. 31./ Ugyancsak a hat elnökjelölt bemutatása: Magyar Hírlap, szept. 21.
1992. október 5.
Az elnökválasztás első fordulójának hivatalos eredménye: 16 380 883 választásra jogosultból szavazott: 12 496 430 fő, érvénytelen szavazatok száma: 580 817. Ion Iliescura szavazott: 5 833 456 fő /47,34 %/, Emil Constantinescura szavazott: 3 717 006 fő /31,24 %/, Gheorghe Funarra voksolt: 1 294 388 fő /10,88 %/, Caius Traian Dragomir kapta a szavazatok 4,75 %-át, Ion Manzatu 3,05 %-át és Mircea Druc a 2,75 %-át. /Új Magyarország, okt. 5./
1993. március 27.
Mircea Drucot választotta elnökévé első kongresszusán a Pro Besszarábia és Bukovina Újraegyesítési Párt. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./
1994. március 4.
Szélsőséges politikai tömböt akarnak létrehozni a nacionalista pártok, Funar kezdeményezésére. A szövetségre kész a Moldáviából áttelepült Mircea Druck által vezetett Nemzeti Kiteljesítési Párt. /Magyar Hírlap, márc. 4./
1995. július 4.
"Júl. 2-án véget ért Iasiban a román menekültek első világkongresszusa, melyre 1500 személyt hívtak meg, de ennél jóval többen jöttek el. Megjelent a hivatalos politikai élet számos képviselője, így Ioan Solcanu, a kormánypárt alelnöke is. A teremben hatalmas Nagy-Románia térkép borította a falat, magában foglalva a Moldovai Köztársaságot, Ukrajna és Bulgária egy részét is. A kongresszus fő céljaként az ország újraegyesítését szolgáló stratégiák és konkrét akciók kidolgozásában jelölték meg. A szónokok elsősorban "a volt Szovjetunió által elrabolt területek" fölötti román történelmi jogról, a világ minden táján élő románok szellemi és kulturális egységéről beszéltek. /Magyar Hírlap, júl. 3./ Romániának hangosan és félreérthetetlenül ki kell mondania, hogy igényt tart valamennyi, a múltban jogtalanul elvett területére, olvasható a világkongresszuson elfogadott határozatban. Teoctist ortodox érsek és más ortodox főpapok vállaltak védnökséget, a kongresszust az 1992-ben alapított újraegyesítési Nemzeti Tanács szervezte, melynek elnöke az egykori moldáviai miniszterelnök, Mircea Druc. /Új Magyarország, júl. 4./"
1998. március 17.
Román Nemzeti Párt - Partidul National Roman - néven egyesült márc. 7-én három parlamenten kívüli politikai alakulat: a Román Demokrata Agrárpárt, az Új Románia Párt és a Keresztény Liberális Párt, vezetői - Mihai Berca, Ovidiu Trasnea és Radu Ciuceanu - márc. 9-én írták alá a megállapodást. Az egyesült párt legismertebb személyisége a tavaly az Új Románia Pártba belépett Virgil Magureanu, aki a Román Hírszerző Szolgálatot vezette 1990 márciusától, azaz létrejöttétől fogva egészen 1997 elejéig, azóta pedig arra törekszik, hogy a román politikai életben töltsön be számottevő szerepet. - Ez az egyesülés rövid időn belül a második: a Polgári Szövetség Pártja, Nicolae Manolescu formációja, amely szintén nem jutott be 1996-ban a parlamentbe, február végén beolvadt a kormányban részt vevő Nemzeti Liberális Pártba, Manolescu alelnök lett. Márc. 9-én megalakult a Nacionalisták Választási Blokkja: Mircea Druc volt moldovai kormányfő dák-latin pártja és Cornel Brahas Román Jobboldal Pártja egyesült. /A hét nyolc napja rovat. = A Hét (Bukarest), márc. 17./
1998. szeptember 19.
A Moldovai Köztársaság függetlenségének kikiáltásának hetedik évfordulója után ünnepelték a Pruton túli román nyelv napját. Többen szóvá tették, hogy bár a román nyelv államnyelv lett, ennek ellenére a köztársaságban továbbra is elterjedtebb az orosz nyelv. Mircea Druc, a romániai székhelyű Újraegyesítés Pártja elnöke a bukaresti rádióban bírálta azokat a Pruton túli románokat, akik nem beszélik anyanyelvüket. Az ottani szülőknek arra kellene tanítaniuk gyerekeiket, hogy: "Nagy országunk van, amely a Dnyesztertől a Tiszáig terjed, nem tudunk élni a Fekete-tenger, a Duna, a Dnyeszter és a Tisza nélkül." Mircea Druc hangoztatta, hogy a két román állam, illetve a szétdarabolt területek egyesítése visszafordíthatatlan folyamat. Úgy kell tevékenykedni, mintha az ország már újraegyesült volna, hangsúlyozta. /"A Dnyesztertől a Tiszáig" Újraegyesítés-párti álmok. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./
1999. november 6.
A Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ szövetséget kötött az Újraegyesítés Pártjával, melynek teljes neve: Újraegyesítés Pártja - Dák-Latin Opció. Az újraegyesítés Romániára és a Moldavai Köztársaságra vonatkozik. A pártelnök Mircea Druc, a Moldavai Köztársaság hajdani miniszterelnöke, aki román-moldavai kettős állampolgársággal rendelkezik. Valeriu Tabara RNEP-elnök a nemzeti jellegű lépések felélesztését látja a jövendő pártegyesítésben. /Különös házasság. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), nov. 6./
2015. július 11.
Ha a románoknak szabad, a magyaroknak miért nem? (Vasile Botnaru és Igor Boțan beszélgetése a román Szabad Európa Rádióban)
A (hazai és moldovai) románok továbbra is úgy beszélnek az egyesülésről, mintha az teljesen normális dolog volna. Lehet, az is. Csak akkor másnak miért nem szabad erről ugyanúgy beszélni? Múlt vasárnap több mint 5000 moldovai és romániai tüntetett Kisinyov központjában és szavazott jelképesen a két állam egyesülése mellett.
Az eseményt a Cselekvés 2012 Unionista Platform (Platforma Unionistă Acţiunea 2012) és a Moldva Ifjai (Tinerii Moldoveni), valamint sok más Pruton túli szervezet szervezte, akik vissza szeretnék állítani Románia régi határait. Szintén vasárnap, de Brassóban Románia volt elnöke, Traian Băsescu újra kijelentette, hogy a jelenlegi gazdasági és politikai körülmények között Moldova számára a Romániával való egyesülés lenne az egyetlen életképes megoldás. Erről beszélget Vasile Botnaru Igor Boţan elemzővel.
Civil unionista mozgalom
Szabad Európa: – A politikusok rendszeresen előveszik az unionista kártyát. Ezúttal egy olyan csoport lehelt belé újra életet, melynek – látszólag – nincs köze politikai szervezetekhez. Mit gondol a 90-es években létezett hangulat újbóli felidézéséről?
Igor Boţan: – Az unionista mozgalom jelenleg a civil szférában zajlik, mely a történelmi igazságra, Moldova Köztársaságnak az elitek endémiás korrupciója miatti becsődölésére és az új regionális körülményekre hivatkozik, melyek illuzórikussá teszik Moldova Köztársaság belátható időn belüli csatlakozását az Európai Unióhoz. Igaz, hogy egy ilyenfajta civil mozgalom kiszorítja a már ismert unionista pártokat. A civil mozgalom egy új, fiatal unionista elit létrehozására törekszik, ez már alakul a Cselekvés 2012-nek nevezett, civil szervezetekből álló konglomerátumra támaszkodva, melynek nem annyira vezetője, mint inkább néhány szenvedélyes aktivistája van. – Tehát az előző nemzedék, Iurie Roşca, Mircea Druc helyett már megjelentek az új unionista vezetők? Az unionistáknál volt nemzedékváltás?
– Új nemzedék jelent meg Moldova Köztársaság függetlenné nyilvánítása óta. Jó iskolákat végeztek, és szenvedélyesek. Nem hisznek azokban a politikai pártokban, melyek csődöt mondtak ebben az unionista igyekezetben.
– A pártoknak nem sikerült megfertőzniük az egész társadalmat. A fiatalok képesek lesznek erre? És milyen nyelvezetet használnak e cél elérésére?
– A fiatalok a széles tömegeket akarják megszólítani, azt állítván, hogy ők nem politikai párt részei. Nem akarnak parlamenti képviselői helyeket szerezni az unionista mozgalom révén. E tekintetben nyilvánvaló, hogy ez a fajta megközelítés jelentősebb sikerrel kecsegtet, mint a politikai pártoké.
– Ez egy adu. De milyen motivációt kínálnak a széles tömegeknek? – Nagyon fontos elolvasnunk a július 5-én közzétett dokumentumukat. Ebben is vannak olyan részek, melyek inkább kérdéseket vetnek fel és nem az egyesülést teszik lehetővé. A moldovai döntéshozók biztatása ez, hogy támogassák az egyesülés gondolatát, szinte esküszegésre buzdítják őket. Hiszen tudjuk, hogy a moldovai közintézményeknek a képviselői arra esküdtek fel, hogy Moldova Köztársaság ügyét szolgálják, nem pedig Moldova Köztársaság felszámolását.
– Vagyis harakirit javasolnak nekik.
– Igen, ez esküszegésre való biztatás. Egy másik fontos tényező a nemzetközi intézményekhez való folyamodásuk. A fiatal unionisták arra szólítják fel a nemzetközi közösséget, támogassa Moldova Köztársaság egyesülését Romániával, ami akár természetes is lehet, ha figyelembe vesszük a németek egyesülését, vagy a Krím Orosz Föderáció általi annektálását. Németország esetében az NDK összeomlott, az állam intézményei már képtelenek voltak ellátni a kötelezettségeiket, és arra volt szükség, hogy Mihail Gorbacsov, illetve a Szovjetunió vezetői megírják Németország újraegyesülésének 4+2-es tervét, mert már nem tudták kezelni a dolgokat.
– Egyesek úgy gondolják, hogy hasonló módon, amikor Moldova Köztársaság – az NDK helyzetébe jutva – összeomlik, teljesen becsődöl, akkor az egyesülés lehet majd a mentőöv. Băsescu is ezt mondta a maga közvetlen módján.
– Mi is tudjuk a történelemből, hogy minden egyesülés és minden területcsonkítás bizonyos kényszerhelyzet, regionális vagy világháború eredménye volt, mint amilyen a krími háború az első egyesülésnél vagy az első és a második világégés. Jelenleg is meg kell várni egy kényszerhelyzetet, amikor egyszerűen nem lesz más megoldás. Ezért az unionista mozgalom olyasmiket vet be, melyek sok polgár számára némiképp vonzóak.
– Az új nemzedék milyen motivációt kínál a tömegeknek? A mozgalom szerint miért lenne jobb a Moldova Köztársaság egyszerű polgárának Romániában, mint egy független államban?
– Egy sor tényezőről van szó. Ők a történelmi igazságról és a román nép nemzeti egységének helyreállításáról beszélnek, egyrészt.
– Ezt már mások is megtették. A politikai pártok is.
– Igaz. Most egy másik tényezőre is hivatkoznak, amire korábban nem: a teljesen korrupt elit alkalmatlanságára. A moldovai elit még egy hazája számára kedvező helyzetben is szakadék szélére taszította az országot, amikor több százmillió, vagy akár több milliárd dollár vagy euró is rendelkezésre állt Moldova Köztársaság európai pályájának támogatására. A szociális tényező az utolsó. Láttam olyan unionista kampányokat, melyekben azt állították, hogy az idősek nyugdíja például 50 százalékkal fog nőni az egyesülés után, s ugyanez lesz a bérekkel is. Tehát egy lehetséges anyagi jólétre hivatkoznak, amit egyáltalán nem lehet tesztelni, hogy bekövetke­zik-e vagy sem. Băsescu támogatja
– A hajdani unionista pártok élvezték Bukarest támogatását. Egyes körökét legalábbis. Még bizonyos összegeket is kaptak tőlük. Bukarest most támogatja ezt a mozgalmat?
– Bukarestben formálisan nincsenek olyan politikai erők, amelyek nyíltan támogatnák Románia egyesülését Moldova Köztársasággal. Annyit tudunk, hogy Traian Băsescu volt elnök 2013. november 27-én bejelentett egy országprojektet, melyet – mondta akkor – elnöki mandátuma lejárta után meg fog valósítani. Băsescu 2014 márciusában feladta ezt a projektet, arra hivatkozva, hogy állítólag a besszarábiaiak csak 20 százaléka támogatja. Másrészt most azt látjuk, Traian Băsescu nyíltan beszél arról, hogy a Népi Mozgalom Pártnak (PMP), melyhez némiképp kötődik, Románia és Moldova Köztársaság egyesülése lenne a központi feladata. Jelenleg nincs más politikai erő, amely nyíltan az egyesülésről beszélne és felvázolna egy pályát, egy menetrendet.
– Ha lakmuszpapírt keresnénk, nézzük meg George Simion ügyét, hogy ki és miként vette védelmébe, amikor persona non gratává nyilvánították. Releváns lenne ez, vagy sem?
– Azt hiszem, releváns lenne. Meg kell említenünk, hogy május 16-a után, amikor sor került egy unionisták által szervezett tiltakozó tüntetésre, Johannis elnök és Ponta kormányfő is óvatosan, de reagált rá. Johannis elnök azt mondta, hogy Románia támogatni fogja Moldova Köztársaságot európai törekvéseiben, és aztán majd meglátjuk, hogy az Európai Unión belül miként oldjuk meg a nemzeti egység ügyét.
– Érthető, Bukarest óvatosságát az magyarázza, hogy nem akarja idegesíteni az Európai Uniót és az unionista mozgalom bátorítása iránt nem igazán lelkesedő Nyugatot.
– Nemcsak erről van szó. Sok éve beszélünk arról, hogy mielőtt még komolyan felvetnénk Moldova és Románia egyesülését, meg kellene teremteni egy ezt kimondottan lehetővé tévő törvényi vagy alkotmányos keretet. Németország 1949-es alkotmányában szerepelt a német területek egyesüléséről szóló záradék.
– Ön Dél- és Észak-Koreára szokott hivatkozni. De az egyesülés mellett síkra- szállók azt mondják, ha egy adott pillanatban a nép akarata az egyesülés mellett szól majd, a törvények már nem fognak számítani. – Számítani fognak. Oroszország is – mely az 1975-ös helsinki folyamat után egyedüliként iktatott be az alkotmányába egy záradékot a más államokkal történő egyesülésről – a Krím annektálásához a 65. cikkelyre hivatkozott, mely – különleges módon – a más államokkal való egyesülésre utal. Vagyis nem jelentette be már az elején, de meglepte a nemzetközi közvéleményt.
– A botnak két vége van. Románia ugyanígy lemásolhatná az orosz receptet, és azt mondhatná, hogy egy korábban elvesztett területet szerez vissza.
– Románia ezt nem teheti meg, mert a NATO és az Európai Unió tagja. A NATO- államok nem rendelkezhetnek olyan területekkel, melyek határai nem tarthatók ellenőrzés alatt.
Romantikus egyesüléspártiak
– Mindenesetre a történelemre való hivatkozás, ezt el kell ismernie, eléggé rozoga lábakon áll. A nép akarata, igen, erre lehet építkezni.
– De a nép akarata esetében szintén nem szabad megfeledkeznünk az alkotmánybíróság 2013. december 5-i határozatáról, mely szerint a Függetlenségi Nyilatkozat Moldova Köztársaság alkotmánya felett áll, és ennek a nyilatkozatnak van egy záradéka, mely szerint az örökre szól. Ezért nem lehet népszavazást kiírni még a román vagy moldovai nyelv kérdéséről sem, mert a Függetlenségi Nyilatkozatban a román nyelv szerepel. Vagy ezért nem lehet alkalmazni a 142. cikkelyt, mely az alkotmány módosításának korlátaira vonatkozik, mert az örökérvényességről szóló záradék – ezt a fogalmat izraeli és norvég alkotmányjogászok teremtették meg – azt mondja, hogy ettől csak az állam intézményeinek összeomlása esetén lehet eltekinteni.
– Tehát Moldova Köztársaság számára a függetlenség a maximum?
– Igen, ebből nem léphet ki. A hatóságok elvileg nem képviselhetik az egyesülés gondolatát. Moldova Köztársaság esetleges egyesülését Romániával nem az állam intézményei valósíthatják meg, hanem a moldovai társadalom. Vagyis, a Moldova Köztársaság függetlenségének örökérvényűségről szóló záradék szerint előbb össze kell omolnia az államnak, az ottani társadalom csak azután szervezheti meg magát, és írhat ki például népszavazást a Romániával való egyesüléséről. – Végül egy nagyon szűkszavú meghatározást kérek. Az unionisták új nemzedéke pragmatikusabb, vagy továbbra is romantikus és álmodozó?
– Határozottan romantikus és álmodozó. Főleg, amikor az Európai Bizottsághoz, az Európai Tanácshoz folyamodik, mert európai üggyé akarják emelni Moldova és Románia egyesülését, amit én abszolút utópisztikus dolognak tartok.
(Forrás: europalibera.org, Főtér)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)