Iliescu elnök a televízióban cáfolta azt, hogy Bukarest változtat álláspontján a Magyarországgal az alapszerződésről folytatott tárgyaláson. /Népszabadság, júl. 5./

Liviu Maior tanügyminiszter ismét védelmébe vette az oktatási törvényt. Szerinte a törvény helyességét bizonyítja, hogy mind az RMDSZ, mind a Funar vezette RNEP támadja a törvényt. /Mai Nap (Budapest), júl. 5./

Nicolae Vacaroiu miniszterelnök júl. 3-7-e között látogatást tesz Kínában, eleget téve Li Peng miniszterelnök meghívásának. A látogatás során kereskedelmi egyezményeket írnak alá. A küldöttségben a kereskedelmi, az ipari, az egészségügyi, a tudományügyi miniszterek mellett nagyszámú üzletember kapott helyet. A román küldöttség Vietnamba és Pakisztánba is ellátogat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

A tanügyi törvény nyolcadik szakasza szerint az ország minden településén működtetni kell román osztályokat. Székelyföldön tucatszám vannak olyan települések, ahol egyetlen nem magyar nemzetiségű személy sem él. Visszalépést jelent a korábbi rendelkezésekhez képest az is, hogy ötödik osztálytól a román nyelv és irodalmat a román iskolákkal azonos tankönyvből kell tanulni, a diákok csak a magyar tagozatokra felvételizhetnek magyarul, ismertette a helyzetet Magyari Lajos szenátor, a szenátusi tanügyi bizottság tagja. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 5./

A jövőre elkészülő magyar-román vízügyi egyezmény tervezetéről tárgyaltak Nyíregyházán a két ország szakemberei. Jóváhagyta a bizottság a Sebes-Körösön a fenékgát tervét. A megelőzést szolgáló monitoring rendszer kidolgozását is tervezik. /Magyar Nemzet, júl. 5./

Gyergyócsomafalván ünnepélyesen átadták azt a traktort, amelyet a helyi Kisgazda Mezőgazdasági Társulás pályázat útján nyert el a Székely Faluért Alapítványtól. Megjelent az alapítvány elnöke, Király Károly, továbbá Székely Árpád, a Floridai Magyar Erdélyi Kör alapító tagja, a Gróf Wass Albert Alapítvány képviselője, aki Gyergyóalfaluból származik. Az amerikai magyarság segítségével eddig nyolc falu kapott traktort, következik majd Maros megyéből Kövesd és Nagyernye, után Udvarhelyszék falvai kerülnek sorra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

Néhány évvel ezelőtt megnyílt Nagyváradon, a római katolikus bazilikában az Egyházi Művészeti Múzeum, amely az idei Varadinum-ünnepségek alkalmával bővült Barokk Képtárral. Létrehozója Jakobovits Miklós festőművész, akinek Tempfli József nagyváradi püspökkel együtt az az álma, hogy ha az egyház visszakapja a püspöki palotát /jelenleg Körösvidéki Múzeum/, akkor abba egy ökumenikus keresztény múzeumot rendez be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

Marosvécsen a Kemény János-emlékplakett és emléktábla elhelyezésekor /jún. 24-én/ eszmecserére gyűlt össze a magyar írótársadalom színe-java. A beszélgetés során két jól elkülönített csoport alakult ki. Az egyik javasolta a Kemény János Akadémia létrehozását, amely összefogná az irodalmi életet /Tóth István/, az irodalmi egység égető probléma, évente kellene marosvécsi találkozót szervezni /Bálint Tibor/, a másik tábor szerint fel kellene mérni Kemény János életművének súlyát, mielőtt akadémiát neveznénk el róla, nem szabad létjogosultságot adni az agresszív dilettantizmusnak /Kántor Lajos/, nem kell új intézmény /Szász János/. Évente megrendezett vándorgyűlés javaslata felmerült /Markó Béla/, továbbá magyar könyvhét megszervezése is /Majla Sándor/. /Papp Sándor Zsigmond: Írótalálkozó Marosvécsen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 5./

Júl. 1-jén magyarul is sugárzó Radiosonic nevű magánrádió kezdte el működését Kolozsváron. Igazgatója, szakmai irányítója és társtulajdonosa Gelu Carling, Török László /a Kalotaszeg című lap útnak indítója, majd a Glória Kiadó menedzsere/ szintén társtulajdonosként ügyvezető igazgató. A magyar nyelvű adás vezetője Sebesi Karen Attila színész-rádiós-tévés, helyettese Gál Mária /korábban a Szabadság napilap publicistája, majd az RMDSZ politikai főosztályának munkatársa/. A rádió egész nap sugároz, magyar nyelvű adása 4 órás /de. 9-11, este 21-23 óra között/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

A parlament, a kormány határozatai bizonyos védelmi hálót teremtenek a hadiiparnak, illetve évről évre nagyobb összegeket juttatnak a katonai kutatásoknak: 1992-ben a költségvetésből erre a célra 2,7 milliárd lejt szántak, 1995-ben 18,6 milliárdot. Program született a hadiipar korszerűsítésére, nyugati együttműködéssel, írta Gyarmath János bukaresti tudósításában. /Magyar Nemzet, júl. 5./

"Júl. 2-án, Szilágyi Domokos születésnapján "Hozzon egy szál virágot!" - "Cu o floare!" címmel többezres tömeg tett hitet Szatmárnémetiben a kulturális értékek kölcsönös megbecsülése mellett. A májusban megcsonkított, de azóta helyreállított Szilágyi Domokos-szobor előtt Muzsnay Árpád, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke, Kötő József, az RMDSZ művelődés- és egyházügyi alelnöke, Vasile Valer Suciu Szatmár megyei prefektus és mások mondtak beszédet. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 5., 567. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./"

Emil Constantinescu, a Román Demokratikus Konvenció elnöke sajtóértekezletén azzal magyarázta Iliescu elnök keményebb fellépésének elmaradását Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke meg-megismétlődő vádjaival szemben, hogy Tudor kezében kompromittáló iratok vannak, és ezzel zsarolják az államelnököt. /Magyar Nemzet, júl. 6./

Szász János Iliescu államelnökhöz írott újabb nyílt levelében a tanügyi törvény elfogadása ellen tiltakozott, felsorolva a törvény diszkriminatív részeit, hangsúlyozva az elnök felelősségét. Iliescu már 1990 januárjában szeparatizmusnak nevezte azt a törekvést, hogy a kisebbségeknek külön iskolái legyenek, ez ellen Szász János már akkor szót emelt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./ Előző levele: 1285. sz. jegyzet. Megjegyzés: Iliescu elnök 1990. jan. 25-i tévébeszédében szólt a szeparatista törekvésekről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. jan. 27./

Gyergyócsomafalva búcsúnapja jún. 29-e, ekkor avatták fel a művelődési ház előtt Borsos Miklós szobrászművész Flóra című szobrának bronzmásolatát. A márványszobor eredetije Tihanyban áll, a másolat Borsos Miklós özvegye és többek között a Borsos Miklós Alapítvány támogatásával készült el. Ez az első Erdélyben fölállított Borsos Miklós-szobor, amelyet Borbély Imre parlamenti képviselő leplezett le. Ugyanezen a napon az ünnepi szentmisét a falu szülötte, Baróti Csaba újmisés pap mondta, akit jún. 25-én szentelt fel Jukubinyi György gyulafehérvári érsek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

A három éve /újra/ létrehozott, főiskolai rangú Református Diakonisszaképző Intézet /Kolozsvár/ szárnyra bocsátotta az első végzett nemzedéket. Dr. Csiha Kálmán püspök búcsúztatta az 56 orvosi asszisztenst, Lőrinczy László intézményvezető mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

"A mintegy százezer emberrel dolgozó, 63 vállalatot foglalkoztató román fegyvergyártó ipart sorozatos sztrájkok rázták meg idén. A Brassó melletti IAR Ghimbav üzem francia szabadalom alapján Puma helikoptereket gyárt, 1994-ben 25 darabot rendelt ebből a típusból Szaud Arábia. Ezt követően azonban szélnek eresztették az adminisztratív gárdát. Legutóbb azonban Gheorghe Tinca hadügyminiszter Washingtonban aláírt egy szerződést, ennek értelmében ez a Brassó melletti cég az amerikai Bell Helicopter Textron vállalattal együtt 1999 és 2005 között összesen kétszáz Cobra helikoptert állít elő, fele-fele arányban, mindkét ország haderejének igénye szerint. Amíg a Puma védelmi jellegű volt, addig a Cobra kifejezetten támadó típusú gép. Az új román stratégia már újra valamiféle "középhatalmi státusról" szól, ez Lengyelország és Románia részére különleges politikai szerepet szán. A román vezetés körében idegességet váltott ki Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter Moldovába tett útja, illetve a Dnyeszter melletti orosz támaszpont létrehozásának bejelentése. /Ara-Kovács Attila: Katonadolgok Bukarestben. = Magyar Narancs, júl. 6./"

"Adrian Moruzzi brassói polgármestert jún. 29-én megverték a hűséges kormánypárti emberek, akik magukat Brassó-1989 December Szövetség tagjainak nevezik. Mindezt a rendőrök tétlenül szemlélték. Az utóbbi fél évben száznál több ellenzéki polgármestert váltottak le, Moruzzi azonban nem volt hajlandó félreállni, inkább pereskedik. Ellenállása miatt választották ezt a módot, hogy egy "forradalmi" szervezet tagjai akadályozták meg abban, hogy hivatalába menjen. A Brassó-1989 December Szövetség tagjai nagy kedvezményeket kapnak: prémiumot, szántókat, házhelyeket, üzlethelyiségeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./"

"A Magyar Reformátusok Világszövetségének elnöksége és választmánya júl. 5-én Hajdúszoboszlón nyilatkozatot fogadott el a faji, etnikai és vallási kisebbségek védelmében, kinyilvánítva, hogy a Magyar Reformátusok Világszövetsége "felemeli szavát azon, Magyarországgal szomszédos országokban élő hívei és más, kisebbségi egyházakhoz tartozó testvérei érdekében, akiket 1989 óta is, változatlanul vagy fokozott mértékben, az illető országok többségi nacionalista elnyomása sújt és veszélyeztet etnikai és vallási önazonosságuk megőrzésében." A Magyar Reformátusok Világszövetsége elhatározta, hogy önálló, intézményes szolgálatot indít az etnikai és vallási kisebbségek védelmében, továbbá "felemeli szavát a jelenleg Romániában és Szlovákiában folyó kisebbségellenes oktatási és nyelvpolitika ellen, küzdeni fog ezen országok egyenjogú magyar nyelvű és felekezeti iskoláiért, a magyar nyelv korlátozás nélküli használatáért." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 7., 569. sz./"

Tőkés László püspök júl. 6-án nyilatkozatot tett közzé a magyar-román alapszerződés tárgyában, megállapítva, hogy az új oktatási törvény arculcsapását jelenti a kisebbségi jogoknak és demokráciának, ellentmond az európai emberjogi normáknak, valamint az ET vonatkozó előírásainak, amelynek teljesítését Románia magára vállalta. A jún. végén elfogadott, hátrányosan megkülönböztető tanügyi törvény nyílt kihívást jelent a magyar-román alapszerződés ellen, olvasható a nyilatkozatban, egy ilyen törvény egyik legfőbb akadályát képezi az alapszerződés aláírásának. Tőkés László síkraszállt a román-romániai magyar párbeszéd folytatásáért. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 7., 569. sz./

Liviu Maior tanügyi miniszter júl. 6-i rádiónyilatkozatában jónak ítélte meg a tanügyi törvényt, szerinte az nem alkotmányellenes, mert a nemzetközi dokumentumok alapján áll. /Új Magyarország, júl. 7,/

Takács Csaba kolozsvári sajtóértekezletén a tanügyi törvényt a romániai magyarságot Trianon óta ért legsúlyosabb csapások egyikének nevezte. /Új Magyarország, júl. 7./

Értékes magyar pénzgyűjteményre bukkantak Kolozsváron az Erdélyi Történelmi Múzeum egyik raktárhelyiségében: 16 ezer darab XVI. századi ezüstdénárra. A muzeológusok szerint a gyűjtemény részét képezték tömörarany tárgyak is, de ezeknek nyomuk veszett. Ezt a numizmatikai gyűjteményt 1911-ben küldték Budapestről az Erdélyi Múzeumba. Nem lehet tudni, mi lesz a kollekció sorsa, visszaszolgáltatják-e Magyarországnak. /Magyar Hírlap, júl. 7./

Az író lánya, Marie-France Ionesco megtiltotta, hogy Ionesco-darabokat bemutassanak Romániában. Az országban elfojtják a demokráciát, ezzel indokolta a tiltást. /Magyar Hírlap, júl. 7./

"Balogh Edgár felidézi a múltat, amikor a nemzeti ellentétek idején mindig voltak, akik felemelték a hangjukat /volt Mocsáry Lajos, volt Jászi Oszkár, Nicoale Iorga meghirdette a dunai összefogást/, majd megfogalmazza az igényt: Új román értelmiség jelentkezését várjuk. "A román olvasótábornak saját nemzeti forrásaiból kell megismernie a nemzeti tisztogatások szörnyű örökségét, a romantikus történelemhamisításokat és a maga önkormányzatára törekvő magyar nemzetrész közösségi igényeit az Európába illeszkedő Románia határai között." Az RMDSZ "a maga ökumenikus erkölcsi világképével néptestvéri barátkozásra készen áll". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./ "

Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter júl. 7-én levélben fordult román kollégájához, Liviu Maiorhoz, kifejezve aggodalmát az elfogadott tanügyi törvény miatt, arra kérte Maiort, hogy lépjen közbe a kialakult helyzet megváltoztatásáért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10., Magyar Nemzet, júl. 8./

Egy bukaresti magántévében júl. 7-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Liviu Maior tanügyi miniszter vitatkozott a tanügyi törvényről. A miniszter ismételten az RMDSZ szemére vetette, hogy izgatja a romániai magyarságot, mert a törvény mértéken felül európai. /Magyar Nemzet, júl. 8./

"Az Adevarul júl. 7-i száma szerint az RMDSZ képviselői Iliescu elnökkel való találkozójuk után "sztrájkőrséget" állítanak fel az elnök palota előtt, akciókat indítanak. Verestóy Attila szerint a cikk célja az, hogy az RMDSZ-t tegye felelőssé és akcióit valamilyen "hecc" színvonalára szállítsa le. /Népszabadság, júl. 8./"

"A tisztségében megerősített Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke nyilatkozott az átszervezésekről. Kötő Józsefet javasolta az ügyvezető elnök helyettesének. A gazdasági főosztályt kibővítették szociális részleggel, a belső pénzügyi kérdések rendezése Birtalan József gazdasági igazgató feladata lesz, a később kijelölendő gazdasági alelnök pedig az RMDSZ falupolitikáját, a privatizációval kapcsolatos álláspontját dolgozza ki és a szervezet gazdasági stratégiájának kimunkálását fogja össze. A szociális részlegről elmondta, hogy "szociális alapok nélkül is sokat tehetünk", mozgósítani kell a karitatív intézményeket, a munkanélküliek segítését, az egyházak karitatív tevékenységét, a családgondozást, kiskorúak és öregek gondozását, védelmét, az emberi szolidaritást kell népszerűsíteni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8-9., 11./ "

Az ásatásokat folytatják Kolozsvár főterén, mondotta Gheorghe Lazarovici, az Erdélyi Történelmi Múzeum igazgatója, hogy feltárják a románság latin eredetét. Az ásatások végén a látogatók nem a középkori magyar emlékeket, hanem a római kori leleteket tekinthetik meg. Júl. 7-én volt egy éve annak, hogy az RMDSZ a kolozsvári magyar lakossággal együtt fellépett a történelmi városközpontban az ásatások ellen. /Magyar Hírlap, júl. 8./

Csíksomlyón júl. 2-án tartották meg az Ezer székely leány napját. Domokos Pál Péter javaslatára 1931. júl. 7-én hívták először Csíksomlyóra a székely lányokat, hogy figyelmeztessék őket arra az örökségre, amelyet ezen a vidéken legteljesebben Csíksomlyó hordoz. A néphez, a viselethez, a hithez és az erkölcshöz való ragaszkodás parancsát akarták felidézni a székely ifjúságban. A hagyomány szerint az ünnepség a csíksomlyói kegytemplomban szentmisével kezdődött, majd a somlyói nyeregben felállított szabadtéri színpadon folytatódott. Idén elsősorban a Maros megyei fiatalok mutatták be viseletüket, dalaikat, táncaikat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8-9./