A másik fél képe Erdélyben címmel rendezett tudományos ülésszakot Kolozsváron a Babes-Bolyai Egyetem és a müncheni Délkelet-német Kulturális Intézet és Erdélyi Tanulmányok Körének Románia részlege. Meghívottként közreműködött az Erdélyi Múzeum- Egyesület is. Nagyszámú dolgozat hangzott el az erdélyi etnikumoknak az elmúlt századok folyamán egymásról alkotott képéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

"Székelyudvarhely főterén álló templom cserepei őrzik a "K. G. 1781" felírást. Barackmadarasi Kis Gergely, az egykori Református Kollégium /ma: Tanítóképző/ rektor-professzora nevét örökítették meg a cserepek, aki gyűjtést szervezett és újjáépíttette a kollégiumot, majd a főtéri református templomot is felépítette. /Imecs Imola: Mit jelent számunkra a zöld cserepekből kirakott "K. G. 1781"? = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 16./"

Gaal György sürgette, hogy az egyik kolozsvári könyvtár, a Mikó Könyvtár vállalja fel az 1990 óta megjelent romániai magyar nyelvű kiadványok összegyűjtését. 1990-ig élt a kötelespéldány-rendszer, de azóta ez nem működik. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

Íróközpontú a könyvkiadás, holott kétmillió olvasóban kell gondolkozni a megmaradáson, írta Tar Károly. Mostanában nem beszélnek népszolgálatról, népnevelésről, elkoptatatott kifejezések ezek. Mégis szükségesek a tudnivalókat tartalmazó sorozatok, ilyen az Erdélyi Kiskönyvtár, amelynek ő az egyik szerkesztője. Az Analog Kiadó, Szőcs Géza segítségével akarnak több kötetet megjelentetni, ezek egyike az Erdélyi Történeti Adattár lesz. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

Máj. 11-én - a Varadinum keretében - felavatták az RMDSZ Várad-újvárosi körzetének székházát, ahol megnyílt Tolnay Tibor festőművész kiállítása. Máj. 13-án tartották meg a Lorántffy Zsuzsanna Gimnáziumban a Keresztény Orvosok Szövetségének éves közgyűlését, több mint száz orvos részvételével, az RMDSZ-székházban pedig kiosztották a Szent László-pályázat díjait, amelyen 58 pályázó vett részt Erdélyből. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 15., 531. sz./ Máj. 14-én volt Nagyváradon a Varadinum`95 zárónapja. Koszorúzással emlékeztek meg Szent László szobra előtt halálának 900. évfordulójáról, majd misét celebrált Paskai László bíboros, szentbeszédet mondott Szendi József veszprémi püspök, igét hirdetett Tőkés László püspök. A vendégeket Tempfli József katolikus püspök köszöntötte. Az ünnepségen jelen volt Rudas Ernő bukaresti nagykövet, Csoóri Sándor vezetésével a Magyarok Világszövetsége küldöttsége, Székelyhídi Ágoston, az Erdélyi Szövetség elnöke, Markó Béla és több RMDSZ-képviselő, továbbá Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Vasile Hosu nagyváradi görög katolikus püspök. Este a színházban bemutatták a Szent Lászlóról szóló A lovag király című szertartásjátékot. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./

Roman Herzog német államfő a román parlament két házának együttes ülésén elmondott, rádión egyenes adásban közvetített beszédében kijelentette, hogy ha építő módon sikerül megoldani a kisebbségek problémáit, ezek a kisebbségek nyereséget képeznek majd az ország számára. Bátorságot és bölcsességet kívánt a képviselőknek a kisebbség javára szolgáló törvények elfogadásához, és ahhoz, hogy a kisebbséget bevonják a reformfolyamatokba. Az Iliescuval közösen tartott sajtóértekezleten pedig Herzog kijelentette: a romániai németeknek biztosítani kell a lehetőséget, hogy maguk döntsék el, Németországba távoznak-e vagy Romániában maradnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18., Népszabadság, máj. 17./

Máj. 16-án Kolozsváron tanácskoztak az RMDSZ területi szervezetei a szövetség országos vezetőivel. Az időszakos kozultatív tanácskozás szükségességéről, a kongresszusi munkálatok előkészítéséről ás az új SZKT megválasztásának kérdéseiről volt szó. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 17./

A csíkszeredai Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, régebbi nevén a KAM azt vizsgálta, hogy milyen következményekkel jár a közösségre és az egyénre székelyek körében tömegessé váló magyarországi munkavállalás. Ezt a programjukat /A székelyföldi vendégmunka típusú migráció/ az Illyés Alapítvány is támogatta. Kutatásuk eredményeit az Antropológia Műhely 6. és 7. számában tették közzé. Első következtetésük az, összegezte Bíró A. Zoltán társadalomkutató, hogy a székelyföldi társadalom egészét, az életvitelt, a szokásokat, a munkamorált ez a vendégmunka nem változtatta meg. Ennek az a magyarázata, hogy itt a lokális közösségek nagyon erősek. A közösségi életnek ez a szervezési módja 1989 után érdekes módon megerősödött. Az elmúlt évtizedeket átugorva az emberek a kollektivizálás előtti minták szerint akarják alakítani életüket. Ennek ellenére várható, hogy évek múlva megindul az individualizáció, csökkenni fog az egymáshoz való igazodás több évszázada tartó gyakorlata. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16., Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 17./

Aláírásgyűjtés kezdődött a parlamentben azért, hogy Iliescu elnököt a törvényhozó testület elé idézzék. Az akciót a volt miniszterelnök, Petre Roman Demokrata Pártja kezdeményezte. A Ziua lap dokumentumokkal alátámasztva azt állította, hogy a román elnök fiatal korában a KGB, a szovjet hírszerzés ügynöke volt. /Magyar Hírlap, máj. 17./

"Az Erdélyi Napló közölte először Borbély Imre Markó Bélához írt nyílt levelét, melyet a szerző az SZKT máj. 5-6-i ülésén ismertetett a megjelentekkel. Borbély Imre levelében elmarasztalja Markó Bélát, az SZKT szövetsége elnökét a következő ügyekben: Neptun, Nagy Benedek Tőkés László ellenes röpirata, "egyensúly"-politika, Atlanta, autonómia. A levél azzal végződik, hogy a felsoroltak miatt Markó Béla vonja le a szükséges következtetéseket. A szerkesztőség kérésére Markó Béla reagált a levélre: emlékeztetett arra, hogy megfogadta, elnökjelölt társai erkölcsi-politikai viselkedését minősíteni nem fogja. Ennek ellenére hozzátette: "elnökjelölt képviselő kollégám rosszízű vádiratot próbál fabrikálni ellenem", majd kitért arra, hogy a szenátus febr. 13-án 104 szavazattal nyilatkozatot fogadott el ellene az autonómiakérdésben, a nemzetállam kérdésében, a Romániában élő magyar közösség jogfosztottságának kérdésében vallott álláspontjáért. Ez a nyilatkozat elolvasható a hivatalos közlönyben. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 17./ A Romániai Magyar Szó nem volt hajlandó közölni Borbély Imre nyílt levelét, ahogy a szerkesztőség közölte /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13-14./, csak a levélre reagáló, azt elítélő hozzászólásoknak adott teret. "

Tamás Sándor tanulmányában /Valahol mi is utat tévesztettünk.../ a romániai magyarság politizálását vizsgálta. 1989 után az erdélyi magyar politizáló elit magatartásában nem következett be paradigmaváltás, ekkor szemléletváltásra lett volna szükség. Az RMDSZ mérsékeltekre és radikálisokra való osztása tévedés vagy tudatos félrevezetés. Kétféle gondolkodásmód között húzódó szakadék az igazi törésvonal: beszélhetünk kisebbségi politikai magatartásról és önálló magyar érdekeken alapuló magatartásról. Az első alárendeltséget feltételez, jellemzője az engedmények elérésére való törekvés. Az engedményekért a hatalom ellenértéket követel, így a kisebbségi politikai magatartást folytatók zsarolhatókká, megvásárolhatókká válnak. Velük szemben az önálló magyar érdekeken alapuló politizálást folytatók, az autonomisták kiindulópontja, hogy a romániai magyarság nem kisebbség, hanem önálló nemzeti közösség. Ennek következménye az önrendelkezési elv alapján álló politizálás. Nem az elszakadást kívánják, hanem a belső önrendelkezést. Az önrendelkezés eszköz a romániai magyar nemzeti közösség önállóságának biztosításához. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 17./ Tamás Sándor nemzetközi jogi diplomát szerzett Budapesten, majd visszatért Erdélybe, Nagyváradra.

"Az Európa Tanács helyi és regionális-hatalmi kongresszusának küldöttsége, élén Alain Chenard-ral, a kongresszus elnökével Bukarestben járt és a 133 felfüggesztett, leváltott, valamint a 260 lemondott polgármester helyzetéről tájékozódott. Megállapították, hogy a leváltásoknál az elsődleges szempont a pártállás volt, a prefektusnak túlzott a hatalma, "állam az államban", mindez a demokrácia hiányát mutatja. A küldöttség kérte az elmozdított polgármesterek anyagi és erkölcsi rehabilitálását, továbbá az igazságszolgáltatás decentralizációját. A román hatóságok - élükön Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral és Octav Cozmanca államtitkárral - magyarázták bizonyítványukat, mindent megígértek, intézkedni fognak, megszilárdítják a helyi autonómiát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 17./"

A Vállalkozni jó elnevezésű program öt éve terjed Magyarországon. Szerzőjeként a Durham University Business Scool szerepel, eredeti és újabb anyagait a budapesti SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány bővítette tovább. Jelenleg Magyarországon hétszáz középiskolában oktatják, hogy vállalkozói ismeretekkel rendelkező fiatalokat képezzenek. A XXI. Század Alapítvány jóvoltából a Vállalkozni jó program Erdély tíz városára terjed ki: Csíkszeredába, Székelyudvarhelyen, Kolozsváron, Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön, Brassóban, Szatmárnémetiben, Gyergyószentmiklóson, Nagybányán és Marosvásárhelyen léteznek tanfolyamok. A hálózatot más városokra is kiterjesztik, mondta György Béla Zsolt, a XXI. Század Alapítvány elnöke. Azt oktatóképzés máj. 23-26- között zajlott Hargitafürdőn. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 17./

Nincs egy hónapja sem, hogy Kolozsváron megalakult a KOMATE, a Kolozsvári Magyar Történészhallgatók Egyesülete, a KMDSZ szakosztályaként, tagjai a másodéves magyar történészhallgatók. A történelem szak magyar csoportjába évről évre többen járnak: a negyedévesek 3-an, a harmadévesek 9-en, a másodévesek 19-en, az elsősök 29-en vannak. Szükség is van rájuk, mert nagy a tanárhiány. Székelyföldön évente 70-80 tanári állás marad betöltetlenül. /Népszabadság, máj. 17./

Máj. 16-án Gyergyószentmiklóson számolt be programjáról a két elnökjelölt, Kónya-Hamar Sándor és Borbély Imre. A találkozón sokan bírálták a Romániai Magyar Szót, amiért a lap nem közölte Borbély Imre nyílt levelét. /Záróra rovat, Romániai Magyar Szó(Bukarest), máj. 18./

Kétnapos hivatalos látogatásra máj. 17-én Bukarestbe érkezett Ján Sitek szlovák védelmi miniszter. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

"Vasile Sofineti, a külügyminisztérium sajtókapcsolatért felelős igazgatója máj. 17-én kommentálta az ukrán elnöki hivatal nemzetbiztonsági titkársága vezetőjének a Clinton elnökkel való kijevi találkozóján elhangzott kijelentését: "Románia nem lehet hamarosan a NATO tagja, mert, mint ismeretes, ez az ország nem mondott le az Ukrajnával szembeni területi követelésekről." Sofineti ezt Románia elvi álláspontja elferdítésének nevezte. Rámutatott arra, hogy a Molotov-Ribbentrop-paktum elítélésének román kérése nem területi követelés. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 18., Népszabadság, máj. 18./"

A parlament két háza jóváhagyta a társadalombiztosítási törvény ama paragrafusát, mely megjelöli az e célra fordítható összegek forrását, többek között a határátlépési illeték is szolgálja. Az illeték 15 ezer lej. /Magyar Nemzet, máj. 18./

Katona Ádám tiltakozó akciója segített abban, hogy a zetelaki ártatlanul elítéltek szabadlábra kerülhettek. Katona Ádámnak Székelyudvarhelyen nézeteltérése támadt a helyi RMDSZ-szel, ezért átigazolták őt Zetelakára, a zetelaki RMDSZ-hez. Idén viszont Katona Ádám nem fizetett tagdíjat, ezért úgy tekintik, hogy nem tagja többé az RMDSZ-nek. Katona Ádám időközben mindenkivel összeveszett. Oláh István mindehhez hozzáteszi, hogy a zetelakiak kiszabadulása az európai diplomáciának köszönhető. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./ Oláh István tehát nem fogadja el, hogy Katona Ádámnak része volt az ártatlanok kiszabadulásában. Elég elővenni a régi újságokat, mennyi felhívást tett közzé, mennyi aláírást gyűjtött. - Oláh cikke éppen azon a napon jelent meg, amikor tiszújító gyűlést tartottak Székelyudvarhelyen...

1993 szeptemberében látott napvilágot a Mentor Kiadó /Marosvásárhely/ első kötete, adott tájékoztatást a kiadó igazgatója, Káli Király István. Szerződést kötöttek a Kriterionnal, hogy átveszik tőlük a kezdő írók közlését, 1994-ben öt elsőkötetest adtak ki /Jakabffy Tamás, Molnár Vilmos, Jánk Károly, Demény Péter és Vida Gábor/. Idei tervükben monográfiák kiadása szerepel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

A Székely Dalegylet kezdeményezésére kopjafát állítottak Csanády György, a székely himnusz szerzőjének sírjára, aki csak haló porában került haza szülőföldjére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

A Román Demokratikus Konvenció máj. 17-i nyilatkozatában leszögezte, hogy amennyiben az etnikai kritériumok alapján szervezett autonóm övezetek létrehozásának lehetőségét kizárják, a román-magyar alapszerződés tartalmazhatja az ET 1201-es ajánlását. Sürgősnek tartják az alapszerződés megkötését. A Konvenció síkraszállt a helyi autonómia mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./ A Demokratikus Konvenció tehát megváltoztatta véleményét az 1201-es ajánlásról. /Magyar Hírlap, máj. 19./

Máj. 18-án Melescanu külügyminiszter Bukarestben fogadta Ján Sitek szlovák védelmi minisztert. A két országnak sok közös érdekű problémája van, például az integrálódás, jelentette ki Sitek. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./

Máj. 18-án Tőkés László püspök Csíkszeredába látogatott, útjára elkísérte dr. Csapó József szenátor és Tamás Sándor jogász, a püspöki hivatal munkatársa. Sántha Pál Vilmos megyei tanácselnök hivatalában fogadta Tőkés Lászlót és beszámolt a püspöknek az Európai Régiók Gyűlése munkálatairól. A helyi Corvina Könyvesházban a püspök Ideje van a szólásnak című könyvét dedikálta, majd találkozott az RMDSZ tagságával. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elmondta, hogy körbejárja Székelyföldet, találkozik az önkormányzati vezetőkkel. Összefoglalta az autonómia-politika alakulását. Dr. Csapó József az autonómia-tervezetekről szólt, majd Borbély Imre képviselő ismertette Markó Bélához intézett nyílt levele tartalmát, megírásának indítékait. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./

Máj. 18-án az EMKE, az Anyanyelvi Konferencia és a Korunk Stúdió szervezésében Kolozsváron rendezték meg a Szabédi Napokat. A negyedik éve összehívott találkozó közélet, egyház, irodalom témakörű tudományos ülésszakkal kezdődött. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 19., 535. sz./

Traian Chebeleu elnöki szóvivő közleményt hozott nyilvánosságra, amelyben Iliescu elnök cáfolta a sajtóban megjelent vádakat, hogy ő a KGB ügynöke volt. Soha nem lépett kapcsolatba sem külföldi, sem belföldi titkosszolgálatokkal, hangsúlyozta. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./

"Bíró Béla "Én, az erdélyi magyarság" című cikkében kirohan Borbély Imre ellen, mert Markó Bélához írt nyílt leveléből kiderül, hogy vannak "jó" és "rossz" magyarok. Bíró Béla szerint ebből következik, hogy aki nem ért egyet Borbély Imrével, az nem is lehet magyar. Ezt a gondolkodásmódot a "20. században már kétszer feltalálták, sőt, ki is próbálták rajtunk mások." /Brassói Lapok, máj. 19./"

Máj. 15-én érkezett Romániába delegáció élén Szegedi Tibor mérnök-vezérőrnagy, a magyar honvédség repülő- és légvédelmi csoportfőnöke és máj. 18-án utazott haza, a munkatervben rögzített idei feladatokról folytattak megbeszélést. Ugyancsak máj. 15-étől Bakó István ezredes és Keresztes Tamás katonai attasé képviselte Magyarországot azon a bizalomerősítő nemzetközi ellenőrzésen, amelyet Románia szervezett, a párizsi hagyományos fegyverzetcsökkentési egyezmény keretében. A NATO és 23 ország képviseltette magát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt /RMKDP/ tájékoztatója szerint Nagy Benedek képviselőt az RMKDP fegyelmi bizottsága utolsó figyelmeztetésben részesítette Tőkés László ellen írt röpirata miatt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

Székelyudvarhelyen a Benedek Elek Tanítóképzőnek mintegy hatszáz diákja van, közülük 199-en végeznek idén, ismertette helyzetüket Tótharsányi Sándor igazgató. Nagy a pedagógushiány. Egyedül Hargita megyében 300 szakképzett tanárra, óvónőre lenne szükség. /Brassói Lapok, máj. 19./