"Az RMDSZ és a visegrádi csoport szétbomlásának szindrómája címmel közölt vezércikket az államelnökséghez közel álló Dimineata febr. 4-i száma. A békepartnerséggel túlhaladottá vált a visegrádi csoport. A szlovákiai és romániai magyar etnikai pártok "Budapest karmesteri pálcájának intésére cselekszenek." /Népszava, febr. 5./"

Lugoson Antonescu-szobrot állítottak fel, ez a második a sloboziai után. A harmadik Marosvásárhelyen lesz, a negyedik Pitestiben, az ötödik Bukarestben, írja Petre Roman-Lucinski. /Politica (Bukarest), febr. 5./

A polgárőrség megalakulását a 26. törvény mondta ki 1993. máj. 26-án, a működési szabályzatát szeptemberben dolgozták ki, a pénzalap 1993. dec. 28-ától áll rendelkezésre. Kolozsváron csak az utcákon 5600-nál több polgárőr lesz, a többiek a kereskedelmi egységek, gyárak területén teljesítenek szolgálatot. Fekete egyenruhájuk lesz, az állami vállalatoknak kötelező szerződni a polgárőrökkel, a magáncégeknek nem. Az utcai polgárőr a rendzavarásokról ténymegállapítást tesz. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

"Moses Rosen főrabbi tévényilatkozatában idézte Antonescut, aki 1941. ápr. 8-án kijelentette: "Gyűlölettel kell felvértezni a románokat a nemzet ellenségeivel szemben, úgy ahogy én nevelkedtem, gyűlölettel a lelkemben a törökök, a zsidók és a magyarok ellen. Ezt a gyűlöletet a végletekig kell fokozni, és ezért magamra vállalom a felelősséget." Antonescu betartotta ígéretét, a főrabbi minderről dokumentumokat mutatott be. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./ "

Márc. 5-én az RMDSZ kolozsvári székházában a területi szervezetek elnökei és a frakcióvezetők tanácskoztak. Foglalkoztak a régebben tervezett Egyeztető Tanács felállításának ügyével is. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége dokumentációt állít össze a kétnyelvű feliratok elleni prefektusi óvások ügyéről, ilyen történt már Kovászna, Hargita és Szilágy megyékben. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 7./

Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt elnöke, miután lapjaiban előzőleg a legkülönbözőbb vádakkal illette Nicolae Spiroiu védelmi minisztert, sajtóértekezleten intézett heves támadást ellene /elárulta a nemzet érdekeit, tönkretette a román hadiipart, stb./. A háttérben befolyásos, balos erők húzódnak meg, akik nem értenek egyet Spiroiu nyugatbarát politikájával. Ezt igazolja, hogy a miniszter a korábbi támadások miatt levélben kérte a védelmi bizottságot a helyzet megtárgyalására, még választ sem kapott. /Magyar Hírlap, febr. 7./

A Román Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai szerint az 1993-as év egy százalékos növekedést jelzett, ez a mezőgazdaságnak köszönhető. Az 1993-a össztermelés közel 30 százaléka a magánvállalatoktól származik. A mezőgazdaságban 80 százalékos a magántermelők részaránya. - Az újabb áremelések febr. elején történtek, a kenyér ára 30 százalékkal nőtt. Az év végén az átlagbér meghaladta a 100 ezer lej, azonban az árak még mindig nagyobb ütemben nőnek. /Pesti Hírlap, febr. 7./

Iliescu elnök egyetértésével Vacaroiu miniszterelnök márc. 6-án négy fontos tárca élén személycserét hajtott végre: menesztette Nicolae Spiroiu védelmi, Gheorghe Danescu belügy-, Petre Ninisu igazságügy- és Paul Teodoru közlekedési minisztert, helyükbe Gheorghe Tinca /védelmi/, Ioan Doru Taracila /belügy/, Iosif Gavril Chiuzbain /igazságügy/és Aurel Novac /közlekedésügy/ került. Iliescu elnök hangsúlyozta, hogy ezzel Románia eleget tett az Európa Tanács egyik feltételének, hogy had- és belügy élére polgári személyeket állított. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./ Spiroiut C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke támadta, a belügyminisztert és a közlekedési minisztert korrupciós ügyekkel vádolták. /Magyar Nemzet, márc. 7./ Spiroiu a brüsszeli NATO-központba kerül, a békepartnerség ügyével fog foglalkozni. Utóda /Tinca/ előzően külügyminisztériumi államtitkár volt. /Magyar Hírlap, febr. 7./

Az RMDSZ nincs abban a helyzetben, hogy ítéletet mondjon a román államról, arra vonatkozóan, hogy mennyiben tett eleget az Európa Tanács ajánlásainak, jelentette ki Traian Chebeleu elnöki szóvivő febr. 4-i sajtóértekezletén, egyben külön nyilatkozatban foglalta össze Iliescu elnök és az RMDSZ-vezetők találkozóját. Iliescu elnököt az zavarja, hogy az RMDSZ vezetői igyekeznek elhitetni, hogy a forradalom óta semmi sem változott, a romániai magyar közösséget továbbra is elnyomják, beolvasztással fenyegetik. /Magyar Hírlap, febr. 5., Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

Febr. 7-én a képviselőházban Németh János RMDSZ-képviselő interpellációjában felhívta a tanügyminiszter figyelmét arra, hogy Maros megyében a tanfelügyelőségen két éve hiányzik a magyar képviselet. /RMDSZ Tájékoztató, 216. sz., febr. 8./

Romániában megdöbbenést keltett a moldáviai vezetés bejelentése, hogy leveszik a napirendről a két román állam egyesítését. Mircea Snegur elnök az egyesülésellenes Polgári Szövetség összejövetelén ismertette a febr. 27-re kiírt választási programját. Kijelentette, hogy Moldova történelme során csak rövid ideig kényszerült arra, hogy Romániához csatlakozzék, de történelmileg is előbb létezett. Hangsúlyozta, hogy a moldovánok és románok, illetve a két nyelv nem ugyanaz. A febr. 7-i román lapok indulatosan elítélték a történteket. /Magyar Nemzet, Népszabadság, febr. 8./

"Febr. 5-én tartotta a Vatra Romaneasca alapításának negyedik évfordulója alkalmából Marosvásárhelyen nagygyűlését. A felszólalók között volt Ioan Racoltea, Maros megye prefektusa, Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke is. Zeno Opris elnök a Vocea Romaniei kormánylap febr. 7-i számában kifejtette, hogy a szervezet egy álnok veszéllyel szemben jött létre és ez az RMDSZ, "ez az etnikai párt, a revansvágyó hungarizmus képviselője". A Vatrát - évfordulója alkalmából - köszöntötte Iliescu elnök is, a kormánylap hozta a köszöntés szövegét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8., Népszabadság, febr. 8./"

Az egyházak még nem mérték fel teljeskörűen, mi mindent vettek el tőlük a kommunista időszakban. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 1993. nov. 9-i igazgatótanácsi ülésen tárta először a hívők elé az egyházi veszteséglistát: hány lakást, kultúrházat, épületet, hány hold földet vett el az állam. Ezenkívül 1972-ben a református gyülekezetektől elvitték az 1700-as évektől kezdve az iskolákra vonatkozó összes iratot, az anyakönyveket, előtte pedig a kegytárgyak színe-javát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

A Duna Tv vezetői Erdélybe látogattak, Csoóri Sándorral, a Magyarok Világszövetsége elnökével az élen. Több városban találkoztak a közönséggel. A hozzászólók örömmel köszönték meg az új lehetőséget. Kérték a nyelvművelő, történelmi ismertető adásokat, a hírműsort, a színdarabokat, az erdélyi híreket. Nagy a hiány a parabola antennákban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

"Gajdos Balogh Attila elemezte Fey László cikkeit, akinek "igen fejlett magyarkodási iszonya van". Ezzel egyetért a cikkíró, azonban ez nem jelenti azt, hogy úton-útfélen magyarkodást lássunk. Legalább 70 éve a magyarság él nagy tömegben kisebbségi sorsban az utódállamokban, a kisantant államainak külföldi könyvtáraiban elhelyezett könyveiből mégis az derül ki, hogy nem a kisebbség, hanem a többség szorul védelemre. Fey László cikkeiben szélsőségesnek minősíti a kisebbségi vezetőket, így Tőkés Lászlót, annak ellenére, hogy nélkülük még mindig Ceausescu uralkodna és Fey sem vethetné papírra elgondolásait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./"

Elhunyt dr. Pap István /sz. Verespatak, 1915. febr. 23./ nyugalmazott professzor, az agrárszakember-képzés egyik legkiválóbb alakja, szakíró, mezőgazdasági polihisztor, sokáig az Állattenyésztési Tanszék vezetője volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

Marosvásárhelyen a Maros megyei törvényszék úgy döntött, hogy támogatni kell Antonescu szobrának felállítását /Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./, a döntés ellen tiltakozott az RMDSZ és a zsidó hitközség. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

A Zsidó Világkongresszusra Washingtonba utazott Moses Rosen főrabbi. El fogja mondani az igazságot, ha megkérdezik a romániai állapotokról, Antonescu rehabilitálásáról. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

A szászrégeni Kemény János Művelődési Egyesület munkájáról. terveiről vezetői, Böjthe Lídia tanárnő és Török Béla orvos számoltak be. Az elmúlt esztendőben januárban Szabolcska Mihályra emlékeztek, februárban Barabás László a farsangi szokásokról tartott előadást, márciusban zajlott a Petőfi Sándor szavalóverseny, áprilisban Albert Schweitzerről hallhattak az érdeklődők, júniusban a tantárgyversenyekben jól szerepelt diákokkal találkoztak, júliusban általános iskolások bemutatták a János vitézt, szeptemberben győri vendégek érkeztek Dsida-estjükkel, októberben Bíró Dónát tanár, kutató Adalékok Szászrégen monográfiájához című könyvét mutatták be, decemberben karácsonyi műsort tartottak. Idén januárban képviselőikkel találkoztak. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./

Az Anyanyelvi Konferencia /teljes nevén Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága/ elnöke, Pomogáts Béla és alelnöke, Kolczonay Katalin, valamint a társaság erdélyi elnöke, Kántor Lajos Kolozsváron az Interetnikai Párbeszéd Egyesület vendégei voltak, ahol dr. Octavian Buracu elnök, Gheorghe Vasilescu titkár és Kántor Erzsébet alelnök fogadták őket. A két szervezet közötti együttműködésről tárgyaltak. Buracu elmondta, hogy megbeszélést tartott két kolozsvári napilappal, hogy a Szabadság és az Adevarul de Cluj szenteljen hetente egy-egy oldalt az interetnikai kérdéseknek. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

Febr. 5-én nagyon kevesen jelent meg Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában, a Látó folyóirat 1993-as évfolyamának legjobb írásait jutalmazó díjkiosztó ünnepségen. Markó Béla főszerkesztő három díjazottat köszöntött, a negyedik, Egyed Emese külföldön van. Ferenczes István költő csíkszentdomokosi tényfeltáró riportjáért kapott díjat, az esszé, kritika kategóriában Jakabffy Tamás, a Keresztény Szó (Kolozsvár) felelős szerkesztője pedig Határátlépés kötetéért. Jelen volt felesége, Kisgyörgy Réka is, aki frissen kiadott kötetét dedikálta. Demény Péter kolozsvári egyetemista verseivel hívta fel magára a figyelmet. /Népújság (Marosvásárhely), Múzsa melléklet, febr. 10./

Febr. 5-6-án országos közművelődési tanácskozást tartottak a magyar művelődési alapítványok, egyesületek, megyei felügyelőségek tanácsosai részvételével. Megjelent többek között Magyari Lajos szenátor, az EMKE vezetőségének képviseletében Dávid Gyula és Kötő József. Csortán Ferenc, a Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Osztályát képviselve elmondta, hogy összejövetelük célja egy információs börze létrehozása, a tennivalók megbeszélése, a szórványok gondjainak megismerése. A művelődési intézmények koldusszegények, nincs megfelelő kapcsolat az egyesületek között sem. Kötő József kifejtette, hogy a támogatás struktúrája nem változott 1989 után. Számos alapítvány, egyesület jött létre, eddig 290-et feltérképeztek, azonban több egyesület tevékenysége az ünnepi rendezvényekben ki is merül. A támogatás felosztásának rendszeréről memorandumot nyújtottak át a szaktárca képviselőjének. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

Febr. 8-án Kolozsváron a Számvevőszék felszólította a MADISZ-t, hogy igényeljen új székházat, mert a jelenlegit /Mócok útja 18./ a Számvevőszék kapta meg és ők csak igazolvánnyal engednek be bárkit, de csak bizonyos órákban, mert munkájuk titkosnak minősül. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./ A MADISZ és a vele együtt szintén ott működő KMDSZ képviselői Eckstein-Kovács Péter képviselő tanácsossal felkeresték Mihai Greabu alpolgármestert, aki annyit mondott, hogy sok az igénylő és kevés a szabad épület. A MADISZ febr. 9-én sajtóközleményben ismertette álláspontját, a felelősséget a polgármesteri hivatalra hárította. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő, a parlament tanügyi szakbizottságának tagja nyilatkozott a magyar oktatás helyzetéről. Országos viszonylatban 12,5 %-os a szakképzetlen pedagógusok létszáma, ez magyar vonatkozásban 25,3 százalék. Romániában az 1-8. osztályt végzett gyermekek száma 1990-hez képest 5,9 százalékkal csökkent, a magyaroknál viszont 9,5 százalékkal. A nyolcadikat végzettek 53 százaléka tanul tovább, a magyaroknak csak a 43 százaléka. A parlamentben a gyűlölködés légkörében dolgoznak, mondta Asztalos Ferenc. /Új Magyarország, febr. 10./

Közel egy hónapos egyesült államokbeli körút után hazatért a román parlamenti küldöttség, tagjai között van Frunda György RMDSZ-szenátor. A küldöttség tanulmányozta az USA politikai, gazdasági, kulturális életét és az ott élő etnikumok helyzetét. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 10./

Febr. 9-én tárgyalta a képviselőházi oktatási bizottság a tanügyi törvénytervezetnek a nemzeti kisebbségek oktatására vonatkozó részét. Az RMDSZ oktatási bizottsági négy tagja hiába érvelt azzal, hogy javaslatuk alkotmányos, a többség elutasította a javaslatokat. Azt még elfogadták, hogy a kisebbségek gimnáziumban és líceumban tanulhassák saját történelmüket, azonban Románia történelmét, az ország földrajzát, a honpolgári nevelést, továbbá az egészségügyi, jogi, műszaki, mezőgazdasági és közgazdasági oktatásban a szaktárgyakat románul kell tanítani. Az RMDSZ oktatási bizottsági tagjai javasolják az azonnali tájékoztatást, az RMDSZ adjon ki állásfoglalást és ezt el kell juttatni Iliescu elnöknek és az Európa Tanácsnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

Febr. 9-10-én Kolozsvárott ülésezett az RMGE országos elnöksége. Szervezési, gazdasági kérdésekben döntöttek. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 11./

Febr. 11-én Budapesten Boross Péter miniszterelnök fogadta a határon túli magyar szervezetek vezetőit. A találkozáson részt vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Duray Miklós, az Együttélés, Bugár Béla, az MKDM, Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége /VMDK/, Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége /KMKSZ/, Pasza Árpád, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Pozsonec Mária, a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség elnöke, továbbá Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke. Boross Péter leszögezte, hogy a kárpát-medencei őshonos magyarság vonatkozásában Antall József néhai miniszterelnök felfogását kívánja követni. A magyar kormány 1992. aug. 18-i nyilatkozatának megfelelően továbbra is támogatja a határon túli magyarság mindazon törekvését, melyeket azok legális képviselői szavaznak meg és összhangban állnak az európai integrációs eszmékkel. A tárgyaló felek leszögezték, hogy ez a kapcsolat már eddig is nagyban hozzájárult a közép-európai térség stabilitásának megerősítéséhez. Megállapították: ez a politika teremtette meg annak alapját, hogy térségünkben a XX. század folyamán felhalmozódott megoldatlan problémák, az ebből szármató válságjelenségek, a nemzeti kizárólagosságra irányuló törekvések, a türelmetlenség, a magyarellenesség és a politikai visszarendeződési folyamatok ellenére a határon túli magyarság megőrizhette politikai józanságát, elkötelezettségét a pluralizmus és a parlamenti demokrácia mellett. A határon túli magyar vezetők kifejtették, továbbra is tárgyalásos úton igyekeznek érvényesíteni nemzeti közösségként való elismerésüket, a szubszidiaritás elvén alapuló területi, illetve közösségi önkormányzati jogaikat és a partneri kapcsolatok megteremtését az egyes országok számbeli többségben lévő nemzeteivel. Ennek érdekében demokratikus eszközökkel kívánják érvényre juttatni politikai alanyiságukat, mindenekelőtt szabadon választott saját képviseletei testületeiken keresztül, amelyek a közösséget, illetve az általa lakott területeket érintő kérdésekben önálló döntési joggal bírnak. Boross Péter miniszterelnök kifejtette: a legitim magyar szervezetek által megfogalmazott elvek teljes mértékben összhangban állnak az európai integráció alapeszméivel és a maastrichti szerződésben megfogalmazottakkal. Az érintett közösségek helyzetének rendezésére kidolgozott konkrét tervezetekhez hasonló modellek számos esetben bizonyultak működőképesnek Európában, ezért a Magyar Köztársaság kormánya a határon túli magyarok ezen jogos törekvéseit teljes egészében, minden rendelkezésre álló legitim eszközzel támogatja. A találkozó résztvevői értékelték az európai közösségek által tett eddigi erőfeszítéseket az Európai Stabilitási Egyezmény létrehozására. Megállapították, hogy az ilyen egyezmény csak akkor töltheti be küldetését Közép- és Kelet-Európa stabilizálásában, ha az egyes országok kormányai és az érintett közösségek legitim képviselői között jön létre megegyezés az adott közösségek jogállását illetően. A Magyar Köztársaság kormánya úgy ítéli meg, hogy ez megteremthet megfelelő feltételeket a térségben a stabilitás hosszú távon biztosítani hivatott kétoldalú egyezményekre irányuló tárgyalásokra is. Az érintettek megállapították, hogy mind a kormányok és a magyar közösségek szervezetei, mind a Magyarország és az illető ország közötti kapcsolatokban jelentős pozitív lépések történtek Horvátország, Szlovénia és Ukrajna vonatkozásában. A találkozó résztvevői szükségesnek tartják, hogy a határon túli magyar közösségek szociális és kulturális természetű igényeit a magyar állam a legitim célkitűzésekkel összhangban anyagilag is támogassa. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16., Új Magyarország, Magyar Nemzet, febr. 12., Kormányszóvői Iroda közleménye/

Febr. 10-én a Képviselőházban Turlea képviselő interpellációjában elítélte a külföldi román- és Antonescu-ellenes kampányt, személy szerint pedig Moses Rosen főrabbit. Tokay György RMDSZ-képviselő a kormányhoz címzett interpellációjában a Vocea Romaniei kormánylapnak azt a cikkét tette szóvá, amelyik azzal vádolja az RMDSZ parlamenti frakcióját, hogy az 1918 előtti határokat akarja visszaállítani. Az egyik képviselő pedig Borbély Imre RMDSZ-képviselőt nevezte románellenesnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

Elsődleges feladatunk a határon túli magyar szervezetekkel való kapcsolattartás, mondta Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Részt vesznek a határon túli magyarság közéletének eseményein. Az anyagi segítség egy része a költségvetésből kerül ki. Romániával a gazdasági kapcsolatok jelentéktelenek, ilyen helyzetben az államközi viszony minden eleme könnyen átpolitizálódhat. /Magyar Nemzet, febr. 12./