Felerősödtek az elrománosító kísérletek. A magyar lakosság és az RMDSZ évek óta ismételt kérése ellenére Maros megyében nem létezik egyetlen magyar inas- vagy szakmunkásképző osztály, nincsenek magyar ipari szaklíceumok. A mezőgazdasági líceumban az eddig működő magyar tagozatot felszámolták. Idén a líceumok induló IX: osztályainak 20,7 %-a magyar, amikor a megye tanulóinak 40 %-a magyar. Magyar osztályokba akkor is román tanárt küldenek, ha vannak magyar tanárok. Nyárádtőn például a magyar fizikatanárnak román osztályba is adtak fizikaórát, a rajzot pedig magyar tagozaton a román fizikatanár tanítja. /Czire Dénes: A magyar nyelvoktatás gondjai Romániában. = Magyar Fórum (Budapest), okt. 7./

A Kolozs megyei EMKE létrehozta a Jakab Elek Honismereti Kört, tájékoztatott Minier Csaba, az EMKE Kolozs megyei elnöke. A múlt évben indítottak először idegenvezető tanfolyamot, ennek végzősei alakították meg a kört. Az okt. 1-jén indított újabb idegenvezető tanfolyam Kolozsvár és Kalotaszeg történeti, kulturális hagyományaival ismerteti meg a jelentkezőket. A megyei EMKE-központnak kinevezett kolozsvári Párizs utcai épület alagsora nem megfelelő, nincs fűtés, hiányzik az anyagi segítség is. Tánccsoportjuk Kallós Zoltán segítségével részt vett a bálványosvári népi fesztiválon, ahol elnyerte a Hagyományőrző díjat. /(Székely): Idegenvezető tanfolyam. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Augusztusban a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző és a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium pályázaton díjazott tanulói honismereti táborban vehettek részt Budapesten. A táborozást a budapesti Székely Kör tette lehetővé azzal, hogy pályázatot írt ki néprajzi dolgozatok készítésére. A nyertesek vehettek részt a táborozásban. Sok helyre eljutottak, a Szent István-napi ünnepségen ott álltak a Kossuth téren, láthatták Szörényi Levente Attila, Isten kardja című rockoperáját is. /Bakó Botond: Honismereti tábor. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Az MDF küldöttsége Temesvárra látogatott, ahol a város értelmiségi képviselőivel találkoztak. Nahimi Péter alelnök elmondta, hogy az MDF nemzeteszme koncepciója szempontjából a lényeg az: értékteremtő és értékmentő a nemzeteszme valamely vonása, vagy sem. Amelyik ilyen, azt a koncepció felvállalja. A magyar nép igazolta, hogy csak csupán egy nagyon szűk csoport érdekeit fejezik ki a szélsőségesek. Az MDF-ből a tagságnak mindössze 5 %-a vált ki. Ugyanakkor több mint 5 % új tag lépett be. Lezsák Sándor elmondta, hogy az MDF soha nem volt hajlandó populista engedményekre. /Mandics György: Beszélgetés az MDF vezetőségével Temesváron. = Temesvári Új Szó (Temesvár), okt. 7./

"Borbély Imre a képviselőház okt. 5-i ülésén megemlékezett az 1848-as forradalomról és kérte, adózzanak egy perces felállással a 13 aradi vértanú emlékének. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9-10./ A Ház mintegy kétharmada felállt, közben Petre Turlea "független" képviselő kijelentette, hogy a tisztelt ház nem emlékezhet meg "40 000 román gyilkosairól". Ezután új javaslat született: emlékezzenek meg a forradalom összes áldozatáról, beleértve a 40 000 románt is. Takács Csaba képviselő visszautasította Petre Turlea magyarellenes vádaskodásának jogosságát. /RMDSZ Tájékoztató. = Temesvári Új Szó (Temesvár), okt. 7./ "

Okt. 5-én a parlament elfogadta a védelmi törvényt. Háború esetén nem a kormány /ahogy az ellenzék kérte/, hanem a védelmi minisztérium hívja össze a készültséget. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

Okt. 6-án Aradon az aradi vértanúkra emlékeztek. Délelőtt római katolikus templomban Tempfli József nagyváradi püspök celebrálta a szentmisét, mintegy húsz pap közreműködésével, jelen volt - többek között - Katona Tamás államtitkár, Entz Géza, a Határon Túli Magyarok elnöke, Rudas Ernő bukaresti nagykövet, az RMDSZ nevében pedig Markó Béla elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Hosszú Zoltán szenátor, Tokay György képviselő. A püspök a vértanúk példájára emlékeztetett: példát adtak, miként kell küzdeni a másik ember egyenlőségéért, a kisebbségek kollektív jogaiért. Ezután Rudas Ernő nagykövet adott fogadást, ahol a megyei vezetők is megjelentek. Délután az emlékhelyen zajlott a koszorúzás, beszédet mondott Markó Béla, Katona Tamás és Tokay György RMDSZ-képviselő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

Okt. 6-án Mircea Geoana szóvivő hazafias érzelmektől fűtött hangon sajtóértekezleten ismertette Románia felvételét az Európa Tanácsba /ET/. A szóvivő nem említette azt, ami a preambulumban szerepel: az ET-felvételre a vállalt kötelezettségek teljesítése esetén kerül sor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

"A Tineretul Liber okt. 6-i számában C. Ilica költőnő azt írta, hogy a parlamentben egy perces csönddel adóztak "a 13 horthysta tábornokra, akiket 1949. okt. 6-án lőttek agyon Aradon. Történelemből bukásra álló képviselőink nem késlekedtek és felálltak..." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./"

A Rompres jelentése szerint a parlamenten kívüli pártok egyike, a Nemzeti Parasztpárt keresetet nyújtott be az alkotmánybíróságnál az RMDSZ ellen, követelve a szervezet betiltását. Ez a párt nem tévesztendő össze a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárttal. /Betiltanák az RMDSZ-t. = Pesti Hírlap, okt. 8./

Közleményben tiltakoztak az RMDSZ parlamenti frakcióinak vezetői amiatt, ahogy reagáltak a parlamentben a 13 aradi vértanúról való megemlékezésre. /Közlemény. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 8./

"A Román Nemzeti Egységpártot jellemzi az ellenzéki napilapban, a Romania Liberaban Olga Micu: "Egyetlen ismertető jele a hipernacionalizmus", ideológiája ismeretlen, platformja nincs. "Legfőbb fegyvere a politikai zsarolás." Most be akar hatolni a kormányba, tárgyalni kezdett a Szocialista Munkapárttal és a Nagy-Románia Párttal. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./"

Hathetes körútjának végén Tokay György képviselő, frakcióvezető Washingtonban beszélgetett Purger Tiborral. Tokay washingtoni előadásában hangsúlyozta, hogy kisebbségi helyzetben szövetségeseket, nem pedig ellenfeleket kell keresni. A nacionalizmus előretörése Kelet-Európában általános jelenség. Tokay kifejtette, az RMDSZ-nek nincs olyan sajtóorgánuma, ami egy pártlap funkcióját látná el. Nincs is rá szükség. Megállapítható, hogy az utódállamokban élő nemzeti közösségeknek azonos problémái vannak. Ezek közül a legfontosabb, hogy az önrendelkezési elv kereteit tartalommal töltsék meg. Mindehhez meg kell nyerni a parlamenti támogatást. Ezzel kell foglalkozni és nem belső ügyeket kell megvitatni a sajtó hasábjain. /Purger Tibor: Kisebbségi taktika és stratégia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

Tőkés István Töprengés sorskérdésekről című írásában figyelmeztetett: a legsúlyosabb gond a népesség fogyása. Az eleven élet nélkül hiába minden, hiába a jogokért folytatott harc. /Tőkés István: Töprengés sorskérdésekről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

Töttösy Istvánné dr., a magyarországi Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium Etnikai és Nemzetiségi Főosztályának vezetője nyilatkozatában ismertette a magyarországi helyzetet: a nemzetiségek szabadon, ellenőrzés nélkül tarthatják a kapcsolatot az anyanemzetekkel, a nemzetiségi iskolákba a szomszédos országokból érkező képviselők, iskolaigazgatók szabadon mehetnek be. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége kiváló munkát végez, ezt bizonyítja a Bolyai Nyári Akadémia megszervezése: 1400 pedagógust /1000 erdélyi, 200 határon túli és 200 előadótanár/ mozgattak meg a Kárpát-medencében. /Tóth Hajnal: Az anyanyelv használatának joga. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 8./

A Nyári Bolyai Akadémiáról már több beszámoló, értékelés napvilágot látott. Dr. Selinger Sándor, az EMT /Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság/ elnöke az EMT által szervezett továbbképzésekről adott képet. Először 1991-ben Kovásznán rendeztek továbbképzést, majd 1992-ben. Az idei alkalommal túlszervezés is volt, továbbá az összehangolás sem sikerült minden alkalommal. Sok kiváló tanár segített, akiknek köszönhető az eredményes továbbképzés. /Dr. Selinger Sándor, az EMT elnöke: A szinkronizmus hiánya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

"Tőkés László Aradi mementó címen /okt. 6-i keltezéssel/ összefoglalta nézeteit. Okt. 6-a az önvizsgálat napja is egyben. A román nacionál-kommunista hatalom három éve elzárkózik attól, hogy szóba álljon a kisebbségi magyarság legitim képviselőivel, ehelyett az amerikai PER közreműködésével nem hivatalos tárgyalások folytak a rezsim és az RMDSZ önjelölt képviselői között. Az SZKT elítélte a mandátum nélkül tárgyaló RMDSZ-politikusokat, megállapítván, hogy jelentős károkat okoztak, politikai hiba elkövetésével vádolta őket. Ennek ellenére az RMDSZ képviselőházi frakciója újból vezetőjévé, illetve vezető-helyettessé választotta Tokay Györgyöt, illetve Borbély Lászlót. Ezzel "legitimálta a különutas tárgyalásokat, azt a hamis képet kialakítva, hogy az RMDSZ tárgyalóképes mérsékeltekre és a dialógustól elzárkózó radikálisokra" oszlana. Következésképpen a PER-folyamat elérte célját. A hatalomnak a PER közreműködésével sikerült megosztania az RMDSZ-t. Most a Neptunon tárgyaló három RMDSZ-képviselőn a sor, hogy érvényesítsék az SZKT konzekvenciáit. /Tőkés László: Aradi mementó Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9-10./ Az elmúlt napokban hasonló hangú állásfoglalást tett közzé az Erdélyi Magyar Kezdeményezés is. /(cseke): Új formákat ölt a Neptun-ügy. = Magyar Nemzet, okt. 8./"

"Szept. 29-e és okt. 3-a között Mamaiában rendezték meg a Keleti Románság Konzultatív Tanácsának összejövetelét, amelyen tizenegy, Románián kívül élő román közösség negyven képviselője jött el. Értékelésük szerint Ukrajnában a román kisebbséget "történelmi agresszió" éri, a Magyarországon élő románokat csaknem teljesen asszimilálták, a Besszarábiában élő románok nemzeti öntudatát pedig nagymértékben sikerült kitörölnie a birodalmi politikának. Elhatározták, hogy fokozott mértékben támogatni fogják ezeket a román közösségeket: Románia könyveket fog küldeni, tanulmányi ösztöndíjakat fognak adni Romániába tanuló fiataloknak stb. /B. T.: Bukarest: Sorvasnak a román kisebbségek. = Magyar Hírlap, okt. 8./ "

"Tófalvi Zoltán /Marosvásárhely/ foglalta össze az RMDSZ SZKT marosvásárhelyi tanácskozását, a Neptun-ügyről folytatott vitát, azzal zárva beszámolóját, hogy továbbra is nyitott kérdés maradt, "hogy a korábban erkölcsi vétségnek minősített ?Neptun-gate?-et sikerül-e a romániai magyar közvéleménnyel is puritán politikai vitaként elfogadtatni." /Heti Magyarország, okt. 8./ "

"A Magyar Tudományos Akadémia és a budapesti Európa Intézet okt. 7-8-án Budapesten nemzetközi konferenciát rendezett az 1568-as tordai országgyűlés emlékére. A magyarországi előadókon kívül felszólaltak Erdélyből érkezett német, román és magyar történészek is. Ezen az erdélyi országgyűlésen mondták ki - Európában először - a szabad vallásgyakorlatot. Az előadások sorát Benda Kálmán nyitotta meg. Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum Egyesület titkára elmondta, hogy a hivatalos román történelemszemléletben változásról nemigen lehet beszélni, azonban néhány fiatalabb román történész már nem annyira "ideologikus". /(r. berecz): A felekezetek együttélése az erdélyi fejedelemségben. = Magyar Nemzet, okt. 9./ Sipos Gábor elmondta, hogy Romániában növekszik a munkanélküliség, elsősorban a magyarokat küldik el. Üzlet- és földvásárlás esetén pedig a románokat részesítik előnyben. Óriási segítség, hogy erdélyiek munkát vállalhatnak az anyaországban. Sok embernek ez az egyetlen jövedelme. /A tordai országgyűlés emlékére. = Pesti Hírlap, okt. 9./"

"Felix Ermacora bécsi professzor a Romania Libera okt. 8-i számában közölt interjújában megállapította, hogy Romániának Dél-Tirol példáját kellene követni a nyelvi autonómia kérdésében, a kétnyelvű feliratokon kívül az anyanyelvhasználatot be kell vezetni a bíróságokon és a közigazgatásban. A közösségi struktúrákat is át kell szervezni, amelyek Romániában az olasz-fasiszta mintát követik. Nem ért egyet azzal, hogy Románia nemzetállam, inkább a "nemzetiségek állama". /Bogdán Tibor: Ermacora: Románia nemzetiségek állama. = Magyar Hírlap, okt. 9./"

Mircea Dinescu költő, a Román Írószövetség elnöke mindig bátran bírálta a hatalmat. A lapok sikkasztással vádolták egy nyomda miatt. Annak ellenére, hogy az alapítvány vezetői okmányokkal bizonyították a költő ártatlanságát, Dinescu lemondott elnöki tisztéről. Indítékait a román írótársadalomhoz intézett, okt. 8-án napvilágot látott nyílt levelében tárta fel. /Magyar Nemzet, okt. 9./

Kolozsvárott okt. 8-án ünnepélyesen megnyitották a Babes-Bolyai Egyetem mellett működő Európa Közponot, melynek igazgatója Camil Muresan professzor lett, egyik aligazgatója pedig Péntek János professzor. Megalakításának egyik kezdeményezője és szervezője a Kolozsvárról elszármazott és most Saarbückenben szociológiát oktató Várhelyi István professzor volt. /(K.N.K.): Európa Központot avattak az egyetemen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum Egyesület titkára, az erdélyi református egyházkerület levéltárosa, aki részt vett az 1568-as tordai országgyűlés emlékére Budapesten rendezett konferencián, elmondta, hogy növekszik a munkanélküliség, s elsősorban a magyarokat küldik el, az üzlet-és földvásárlásnál pedig a román nemzetiségűeket részesítik előnyben. Óriási segítség, hogy az anyaországban munkát vállalhatnak, hol feketén, hol legálisan az erdélyi falvak lakói. /Pesti Hírlap, okt. 9./

A kolozsvári Interetnikai Társaság bírósági keresetet adott be Gheorghe Funar polgármester ellen hatalommal való visszaélés és az alkotmány biztosította szabad anyanyelvhasználat súlyos megszegése vádjával, mert betiltotta a Kolozsváron járt pécsi önkormányzati küldöttséggel való találkozót meghirdető plakátot azon a címen, hogy a román nyelvű szövegben az egyesület szó magyarul és németül is szerepelt, tájékoztatta az MTI-t Octavian Buracu elnök. Előzőleg már a bíróság hatályon kívül helyezte a magyar nyelvű plakátok kifüggesztését megtiltó 1992-es 27/721-es polgármesteri rendeletet, de Funar ezt nem vette figyelembe. A kolozsvári Állami Magyar Opera pedig amiatt tiltakozott, hogy a polgármester továbbra is tiltja a magyar nyelvű műsorplakát kiragasztását. /Sz. K.: Még mindig tilos a kétnyelvű plakátok kifüggesztése! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

Kozsokár Gábor RMDSZ-szenátor elmondta, hogy levelet írt Vacaroiu miniszterelnöknek, kérve, helyezzék hatályon kívül a Kovászna megyei prefektusnak a román iskolák kötelező felállítására vonatkozó rendeletét. - Romániában a nemzetiségi statútum, az 1945. évi 86-os törvény ma is érvényben van, egy 1991-es alkotmányjogi egyetemi tankönyv is megemlíti. /Tóth Erzsébet: A jognak kosra Háromszéken. = Magyar Nemzet, okt. 9./ Az 1945-ös nemzetiségi statútum szövege, egyben Rozsnyai Sándor értékelése: Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./

"Bíró Béla /Sepsiszentgyörgy/ zavarba ejtőnek tartja - az Adevarul cikkírójához hasonlóan - azt, hogy az SZKT ülésén a radikális Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ és a Szabadelvű Kör összefogott az Erdélyi Magyar Kezdeményezéssel /vagyis Katona Ádám irányzatával/. Bíró Béla a Neptun-üggyel kapcsolatban mindenkit elítélt, az egész vitát egyszerűen pozícióharcnak nevezte. Sietett pálcát törni mindenki felett: "épp legjelentősebb személyiségeink vannak híjával a valódi demokrata legfontosabb erényének, a toleranciának. Itt /csaknem/ mindenki önmaga számára követel toleranciát, saját igazságának érvényesülésében látja az igazságosságot..."és "elvárnánk, hogy az általunk antidemokratáknak tartott románok tőlünk tanuljanak demokráciát." /Bíró Béla /Sepsiszentgyörgy/: Bent vagyunk? = Beszélő, okt. 9./"

Hadrév román és magyar lakosai Iliescu elnökhöz írt levelükben kifejtették, hogy nem ellenzik a cigányok házainak újjáépítését, de ezeket ne Hadréven építsék fel, mivel itt nem rendelkeznek törvényesen megvásárolt ingatlannal. /Hadréven nincs helye a cigányoknak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

"A hetven esztendős bukaresti homogenizáló politika ellenére Románia mégsem vált nemzetállammá, így összegezhető Pomogáts Béla írása. "Az oltyánok, moldovánok, erdélyiek számos területen különböznek egymástól", a román görög katolikusok ki akarják mutatni másságukat. Az erdélyi románok inkább Közép-Európához, a keleti és déli területek lakosai viszont a Balkánhoz fognak közeledni. A magyar gondolkodásnak a "másságot" kell megszólaltatni, az erdélyi románokat, a görög katolikusokat, az ellenzékieket, azokat, akinek érdekük fűződik a nyugati orientációhoz. /Pomogáts Béla: A román kérdés. = Magyar Nemzet, okt. 9./ "

Okt. 7-én Bécsben ünnepélyesen megtörtént Románia belépése az ET-be, Teodor Melescanu külügyminiszter mondott beszédet, majd letétbe helyezte a csatlakozási okmányokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9-10./