Az előző héten a Nyugat-Európai Unió küldöttsége járt Bukarestben, hogy tájékozódjon Románia ET-felvételével kapcsolatban. Találkoztak a parlamenti pártok frakcióvezetőivel is. Az RMDSZ-t Verestóy Attila képviselte, aki elmondta, hogy a román képviselők sorban biztosították a küldöttséget: nincs semmiféle kisebbségi probléma. Verestóy Attila megjegyezte, hogy ismét a többség mondja el azt, hogy mi jó a kisebbségnek. Romániában ki kell építeni a megfelelő intézményrendszert. Verestóy nem folytathatta, mert a protokollfőnök bezárta a megbeszélést: be kell fejezni, késő van. /Demeter J. Ildikó: Beszélgetés Verestóy Attila szenátorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

A Hargita megyei tanács állandó küldöttsége nyilatkozatában leszögezte, hogy a kormány nem hajlandó elhatárolni magát a szélsőséges nacionalista erőktől, ezáltal megtűri a nyílt uszítást, utat enged a feszültségkeltő akcióknak. A kormány nem mutat hajlandóságot olyan dokumentumok aláírására, mint az emberi jogok konvenciója, a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartája. /Bogdán Tibor, Bukarest: Hargitai bírálat Bukarest címére. = Magyar Hírlap, ápr. 6./

Paul Eugen, a Képzőművészek Szövetsége kolozsvári fiókjának elnöke azzal vádolta Czirják Árpád kanonokplébánost, hogy a Szentegyház utcai kiállítási termet el akarja venni a képzőművészektől. A terem a római katolikus egyház tulajdona. /Paul Eugen: A képzőművészek közös ügye. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

Funar, Kolozsvár polgármester eldöntötte, Kolozsváron fel kell állítani Avram Iancu szobrát, amely méreteivel, monumentalitásával majd túlszárnyalja Mátyás király szobrát. Pályázatot írt ki. A bírálóbizottság elnöke, Raoul Sorban művészettörténész, a Szocialista Munkáspárt tagja nem az esztétikát vette figyelembe, hanem a politikumot. Ilie Beinde nyert, aki primitív elképzelések rabja. Pályaműve 20 méter magas, bazaltkövekből rakott oszlop, a tetején áll majd Avram Iancu 5 m-es bronzszobra. Hiába tiltakoztak a művészek, a román értelmiségiek, Funar nem hallgatott rájuk, idén december 1-jén szeretnék fölavatni a szobrot. /Balogh József, Bukarest: Funar úr szobrokkal álmodik. = Népszava, ápr. 6./

"Ápr. 5-i sajtóértekezletén a Szocialista Egységpárt elnöke - nemrég még a Nagy Románia Párt tagja -, Radu Theodoru a székelyföldi román prefektusok elleni tiltakozás miatti "nyugtalanságáról és felháborodásáról" beszélt. Azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy "magyar enklávékat kíván létrehozni Hargita és Kovászna megyében". /Magyar Hírlap, ápr. 6./ "

"A prefektusok kinevezésével kapcsolatos botrányról a nemzetközi média is tudósított. Az erdélyi prefektusok ügyében kirobbant vita akkor következett be, amikor "Romániának be kellene bizonyítania politikai jó szándékát, hogy megfeleljen az Európa Tanács által a nemzeti kisebbségek jogai terén támasztott feltételeknek" - állapította meg a La Croix francia lap. A Die Welt "És most Románia alázza meg nemzeti kisebbségét" címmel, "A magyarok védekeznek a megfigyelés és fenyegetés ellen -majdnem olyan a helyzet, mint Ceausescu idején" alcímmel közölt cikket. Megállapította, hogy ennek a politikának a célja "Erdély lopakodó románosítása". A Reuter idézte Markó Bélát, aki szerint a kormány a nacionalizmus kártyáját játssza ki. /Nemzetközi visszhang: "Erdély lopakodó románosítása". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./ "

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette, hogy Iliescu elnök a magyar iskolákkal kapcsolatban ma is a szeparatizmus vádját hangoztatja, mint évekkel ezelőtt. Sokan azt hitték, hogy az RMDSZ a brassói kongresszusa után ellágyítja politikáját, valójában tisztázódtak a célok. A "román közvéleményben bizonyos legitimációs folyamat ment végbe szövetségünkkel kapcsolatban." - Át kell térni a kezdeményezőbb magatartásra. Fontos, hogy több párbeszédet folytassanak a többség képviselőivel. /Magyar Nemzet, ápr. 6./ "

Ápr. 2-án Kolozsvárott tartott sajtóértekezletet Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, Bodó Barna politikai alelnök és dr. Csapó József szenátor. Tőkés László ismételten kifejtette, hogy az etnikai tisztogatás kifejezést nem a Boszniában történtek értelmében használta, de fenntartotta véleményét, hogy a romániai magyarsággal szemben 70 éve alkalmazott politika hasonló következményekhez vezetett. Nem a román néppel, hanem a jelenlegi hatalom képviselőivel, a rágalmazó, szélsőséges politikusokkal és sajtójukkal áll szemben. A megjelent RMDSZ-politikusok a magyarság hátrányos megkülönböztetésének tényét hangsúlyozták. Felhívták a figyelmet, hogy nemcsak a nemzetiségi sérelmek napirenden tartása csökkenti Románia felvételi esélyeit az Európa Tanácsba. Ott van még a hatalom toleráns viszonyulása a szélsőséges megnyilvánulások iránt. C. V. Tudor diktatúra-követelésétől sem az elnök, sem a kormány nem határolta el magát, továbbá az ügyészség katonai vezetése, a televízió függetlenségének kérdése. A nemzetiségi sérelmeket lehetne orvosolni, de erre nem került sor. Az RMDSZ megjelent képviselői hangsúlyozták: nem vonják vissza az RMDSZ-nyilatkozatokat. /Bartunek István: Az RMDSZ nem vonja vissza nyilatkozatait. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

Borbély Imre, az Állandó Bizottság alelnöke szerint az SZKT Nagyváradon megvalósította célkitűzéseit, megválasztotta a vezetőséget, akciótervek születtek. Nem volt alapvető ellentét Tőkés László püspök kijelentésével kapcsolatban. A közös cél kohéziós erőt jelent. Borbély Imre saját feladatának a belső törvények és szabályok megfogalmazását látja, melyek gördülékenyebbé teszik az RMDSZ testületeinek munkáját. /A közös cél érdekében. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 7./

Bodó Barna, az RMDSZ politikai ügyvezető alelnöke ismertette, hogy ő fogja irányítani a Kolozsváron felállítandó politikai főosztályt, amelynek távlati stratégiai kérdések megvizsgálása lesz a feladata, a Bukarestben létrehozandó másik politikai osztály pedig a napi feladatok megoldásával, politikai kapcsolattartással foglalkozik majd. Markó Béla elnök mellett is lesz egy hivatal. Fontos az információk cseréje. /Beszélgetés Bodó Barnával, az RMDSZ politikai ügyvezető alelnökével. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 7./

Magyari Nándor László, az önkormányzati és reformügyi hivatal ügyvezető alelnöke feladatai között van az RMDSZ minden szintjén a területi szervezetek struktúraváltása, továbbá az RMDSZ-polgármesterek és önkormányzati képviselők bevonása az RMDSZ életébe. /Rais István: Beszélgetés Magyari Nándor Lászlóval, az önkormányzati és reformügyi hivatal ügyvezető alelnökével. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 7./

Nagy F. István, a Bihar Megyei Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke értékelte az 1991 decemberében megalakult Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének munkáját. Jelenleg több szervezet is foglalkozik oktatási kérdésekkel /Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, Bolyai Társaság, Erdélyi Múzeum-Egyesület és az RMDSZ/, de ez a párhuzamosság nem jó. Az eddigi munka a sérelmek, tiltakozások megfogalmazásáig terjedt. - Nem lehet ölbetett kézzel nézni, hogy generációk nem részesednek magyar szakmai oktatásban. Esetleges és akadozó a főiskolai oktatás. Jelenleg Romániában 98 833 magyar gyermek jár román iskolába, ezek a tanulók közel 6000 román pedagógusnak adnak munkát. Ha a 222 000 magyarul tanuló diák román-, földrajz- és történelemtanárait is hozzászámítjuk, akkor mintegy 8000 román tanár kenyeréről van szó.- Egyre csökken a magyarul tanulók száma, mert a szülők román iskolába adják gyermekeiket. - 1991-től Bihar megye összes szakközépiskolájából kiszorították a magyar nyelvű oktatást. /Rais István: Önerőből építkezni. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 7./

"Csíkszeredában két osztályban moldvai csángó gyermekek tanulnak. A Bákó megyei román sajtó ezt magyarosításnak tüntette fel, az iskolát és tanárnőt magyarosítással vádolta. Borbáth Erzsébet magyartanárnőt személyében érte támadás a sajtóban. A tanárnő meglepődve olvasta a román lapban, hogy az iskolában magyarosítás zajlik: moldvai román gyermekeket kényszerítenek arra, hogy magyarok legyenek. A román újságíró Borbáth Erzsébet tanárnő szavait idézte, valójában azonban az újságíró nem is járt iskolájukban. Természetesen nincs szó magyarosításról, a csángó szülők szabad akaratukból hozták gyermeküket az iskolába, hogy anyanyelvükön tanuljanak. /B. Kovács András: Mint szarva közt keresik a tőgyét? A "magyarosítás" újabb esetei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./"

Funar polgármester felszólította a magyar diákszervezetet, a MADISZ-t, hogy névtábláján első helyen románul írja ki a szervezet nevét. Alaptalan Funar felhívása, mert a névtáblán felül található a román megnevezés. /Balló Áron: Nyílt kapok döngetése. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

"Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke sajtónyilatkozatban összegezte az etnikai tisztogatás kifejezésével kapcsolatos reagálásokat: "országos kiterjedésű hisztéria- és gyűlöletkampánynak lettem a célpontja." Elképzelhető-e, hogy egy ortodox püspököt valaha is olyan minősíthetetlen szavakkal és gyalázattal illessék, mint tették ezt a kisebbségi református magyar püspökkel, tette fel a kérdést, az "RMDSZ megalázott kisebbségi frakciójának hallgatása mellett - melynek tiszteletbeli elnöke vagyok." Hangsúlyozta, hogy Washingtonban "bizonyos fajta etnikai tisztogatásról" beszélt. Hazaárulással vádoló, letartóztatással, bűnvádi eljárással fenyegető támadói vagy félreértették - elismerve, hogy szerencsétlen képzelettársításra adott alkalmat a pillanatnyi délszláv helyzet -, vagy rosszhiszeműek, ezek a nacionál-kommunisták és a szélsőjobboldaliak, vagy könnyen befolyásolhatók, mint az ellenzék egyes képviselői, vagy az általános tájékozatlanság áldozatai. /Sajtónyilatkozat Kolozsváron. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 7./ "

Sepsiszentgyörgyön tanácskoztak ápr. 6-án a megye RMDSZ-polgármesterei és tanácsosai. Úgy határoztak, hogy nem működnek együtt az új prefektussal és ápr. 30-án lemondanak mandátumukról, ha addig a kormány nem vonja vissza határozatát. /Nyilatkozat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 8., Terjed a tiltakozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

Ápr. 6-án Bukarestben volt a romániai németek problémáival foglakozó román-német kormánybizottság második találkozója. Áttekintették az 1992. májusi bonni találkozón készült jegyzőkönyvben rögzített célkitűzések és tervek megvalósítását. Megállapodtak abban, hogy a jövőben gyakrabban találkoznak, munkacsoportok szintjén. /Román-német megbeszélés. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke ismertette az Ügyvezető Elnökség feladatkörét. Az SZKT döntéshozó testület, politikai programokat fogalmaz meg, a romániai magyarság parlamentjeként működik. Az Ügyvezető Elnökség és az SZKT közötti viszony hasonló a parlament és kormány közötti viszonyhoz. Az Ügyvezető Elnökség végrehajtja a döntéseket, szakosított főosztályait alelnökök vezetik. A hat főosztály: politikai, gazdasági, önkormányzat-reformügyi, művelődési-egyházügyi, oktatási-ifjúsági és szervezési. Az egyes főosztályok vezetői /ügyvezető alelnökei/ a főosztály feladatkörét körvonalazták:Bodó Barna politikai ügyvezető alelnök: több hivataluk lesz, a stratégiai kérdések kidolgozását végzi az egyik, a taktikait a másik osztály, de a szövetségi elnöknek is lesz hivatala. György Béla Zsolt gazdasági ügyvezető alelnök: olyan gazdasági háttér működtetése, amely hasznosítaná azokat az energiákat, amelyeket eddig nem használtak, továbbá gazdasági alternatívák kidolgozása. Magyari László Nándor önkormányzat-reformügyi ügyvezető alelnök: tudományos szakértői feladataik vannak, struktúraváltás, információnyújtás önkormányzati tanácsosok és polgármesterek számára. Kötő József művelődési-egyházügyi ügyvezető alelnök: kulturális autonómia alapján a művelődési intézményrendszer szervezése, számolva az önszerveződési lehetőségekkel is. 1989 után elképzelhetetlen lett volna a magyar társadalom talpraállása, ha az egyház nem bocsátja rendelkezésre épületeit. Az egyházakat segíteni kell anyagi és szellemi javaik visszaszerzésében. Fischer Fülöp Ildikó oktatási-ifjúsági ügyvezető alelnök: szervezetek munkájának összehangolása, információáramlás biztosítása, önálló anyanyelvi oktatási hálózat kiépítése, az anyanyelvi szakoktatás és a gyógypedagógiai intézetek visszaállítása, tehetséggondozás. Somai József szervezési ügyvezető alelnök: a szervezet működtetése a feladata. Csiha Tamás az Állandó Bizottság elnöke elmondta, hogy a hozzá tartozó szervezet a házbizottságnak felel meg, a kéthavonta összeülő SZKT részére készítik elő a munkaanyagokat. /Simon Judit: Kísérlet az RMDSZ végrehajtó szerveinek kiépítésére. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 8./

Megjelent angol nyelven Kincses Előd Marosvásárhely fekete márciusa című könyve. Angol címe: Black Spring. A könyv hitelesen mutatja be az 1990. március 19-i magyarellenes pogromot. A könyv angol nyelvű kiadásához Habsburg Ottó írt előszót. /Marosvásárhely fekete krónikája ? angolul. = Magyar Fórum (Budapest), ápr. 8./

Belgiumból megérkezett a segélyszállítmány Kolozsvárra, a Báthory Líceum részére. A belgiumi küldöttség tagja, Péterfalvy András megdöbbenve tapasztalta, mennyire szüksége volt az iskolának a segítségre. /Balló Áron: A maradók megsegítése. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

Kolozsvár ellenzéki tanácsosai az ápr. 7-i tanácsülésen magyarázatot kértek Liviu Medrea alpolgármestertől a sajtóban közölt törvénytelenségekről. Medrea ugyanis földterületet juttatott a Román Nemzeti Egységpárt, a Vatra Romaneasca és a helyi rendőrség tagjainak. Liviu Medrea azonban válaszadás helyett a sajtót támadta. Ekkor az ellenzéki tanácsosok tiltakozásul elhagyták a tanácstermet. /Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

Az RMDSZ vezetői /Markó Béla, Takács Csaba, Verestóy Attila és Tokay György/ megbeszélést tartottak Melescanu külügyminiszterrel. Románia ET-tagságáról és a prefektusügyről volt szó. Az RMDSZ egy kétmilliós közösség képviseletét látja el, ezért a jövőben is igényli a konzultálást. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./ Markó Béla elnök szóba hozta a jelenlegi legsúlyosabb problémát, a román prefektusok kinevezését a magyarlakta megyékbe. Románia ET-be csatlakozása idején megengedhetetlenek az ilyen intézkedések. A csatlakozáshoz fűződően meg kell alkotni az oktatási törvényt, a nemzetiségi törvényt. Az RMDSZ az egész romániai magyarságot képviselő szervezet státusával rendelkezik. /RMDSZ-küldöttség tanácskozott a külügyminiszterrel. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 9./ Tokay György a megbeszélésen elmondta, hogy a de facto elismerés után de jure is ismerjék el az RMDSZ-t a romániai magyarság törvényes képviselőjének. /Magyar Hírlap, ápr. 9./

A legnagyobb kereskedelmi kedvezmény megadását kérték ápr. 7-én közzétett felhívásukban az ellenzéki pártok, köztük az RMDSZ. /Ellenzéki pártok a legnagyobb kedvezményért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

Adrian Nastase, a képviselőház elnöke vezetésével parlamenti küldöttség látogatott Ukrajnába, ápr. 9-én térnek haza. A küldöttség találkozott Ivan Plujsccsal, a Legfelsőbb Rada elnökével. A megbeszélésen szó volt többek között a két ország közötti alapszerződés előkészítéséről, a kisebbségek helyzetérő, a kisebbségi jogok szavatolásáról. Tárgyaltak Románia, Ukrajna és Lengyelország hármas szövetségének létrehozásának tervéről is. Egyetértettek azzal, hogy jelenleg nem kívánatos a határmódosítás, azzal a kikötéssel, hogy a két ország biztosítja a nemzeti kisebbségek jogait. Leonyid Kravcsuk elnökkel is tárgyaltak. Adrian Nastase kifejtette, a Molotov-Ribbentrop paktum egyike a románok nagy történelmi fájdalmainak, a paktumot nem lehet meg nem történtté nyilvánítani, mert az máig fájó sebet ejtett Románia testén. /Határmódosítást nem, kisebbségi jogokat igen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

"A Szabadság közölte szó szerint Tőkés László püspök washingtoni sajtótájékoztatóján elhangzottakat. Emiatt volt azután a román sajtóban és a parlamentben a nagy felháborodás. Tőkés László bizonyos fajta román tisztogató politikáról beszélt. A püspök felhozta a moldvai csángók esetét: mintegy 300 ezren élnek Moldvában, nem használhatják anyanyelvüket. A beolvasztás teljes erővel folyik. Ez "kulturális, szellemi népirtás", mert csak román papok vannak, akik azt mondják a csángóknak, hogy a magyar az ördög nyelve. A 300 ezer csángó közül mára csak 50 ezer tudja magyar anyanyelvét. "Tehát ez kulturális és szellemi népirtás és etnikai tisztogatás azáltal, hogy a magyarokat arra kényszerítik, hogy elhagyják az országot?" /Szemben a szökőárral. Tőkés László washingtoni sajtótájékoztatójáról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./"

Ápr. 9-én jelent meg a Romániai Magyar Szó ezredik száma. Ebből az alkalomból sokan gratuláltak a napilapnak, köztük Smaranda Enache, aki a lapot nyitottnak és kiegyensúlyozottnak minősítette. Az eddig megjelent cikkekből szemezgetett az ünnepi szám. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

Megjelent a Korunk Baráti Társaság szerkesztésében a Magropress /Kolozsvár/ első száma, amely egyelőre kéthetenként a romániai magyar sajtó román nyelvű tájékoztató füzete lesz. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

Requiemmel és szavalóversennyel emlékeznek meg Temesváron, a Milleniumi templomban Endre Károlyról ápr. 27-én, a költő születésének századik évfordulóján. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

"Az Országgyűlés külügyi bizottsága ápr. 7-én levélben fordult a román parlament külügyi bizottságához, Hargita és Kovászna megye román prefektusai kinevezése ügyében. A román kormány joga a kinevezés, a kinevezés jogszerű volt, azonban "a döntés körültekintőbb mérlegelését tett volna szükségessé a két megye etnikai összetétele, az a körülmény, hogy túlnyomórészt magyarlakta közigazgatási területekről van szó. E tény figyelmen kívül hagyása feszültségeket keltett az érintett térségben és általában a Romániában élő magyar nemzeti kisebbség körében." Kérik, a hogy a jövőben a román kormány körültekintőbben járjon el, tanúsítson nagyobb figyelmet az ilyen kérdések érzékeny jellege iránt. /Levél a román parlament külügyi bizottságához. = Új Magyarország, ápr. 9./ "

Az RMDSZ újabb beadványt készít az 1989. decemberi események és az 1990. márciusi marosvásárhelyi véres incidens kapcsán elítéltek ügyében, mondta el Hajdú Gábor szenátor. A mai napig nem kellően tisztázottak a történtek. A Nemzeti Megmentési Tanács 1990. januári közkegyelmi rendeletét kellene alkalmazni. /Tóth Erzsébet: RMDSZ beadvány készül a hargitai vádlottak ügyében. = Magyar Nemzet, ápr. 10./