Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Draskovics, Vuk
133516 tétel
2001. szeptember 25.
"Szept. 22-én súlyos közlekedési balesetet szenvedett Garda Dezső, az RMDSZ 53 éves parlamenti képviselője. A képviselő Kolozsvárra készült, ahol a Szövetségi Egyeztető Tanács ülésére. Mócs községben gépkocsija hirtelen elhagyta az úttestet, és felborult. Garda Dezsőt súlyos állapotban a kolozsvári sebészetre szállították, koponya- és agyalapi sérülés, gerinctörés-gyanús, mellkasi és medencesérülés diagnózissal. /Súlyos balesetet szenvedett Kolozsváron Garda Dezső képviselő. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./"
2001. szeptember 25.
"Az idei Varadinum Expo, amelyet ötödik alkalommal rendeznek meg, már az előkészületi időszakban sikeresnek mondható, közölte a kiállítást rendező cég technikai igazgatója, Szabó Sándor. A szeptember 29-én kezdődő rendezvényre 92 cég foglaltatott standot, közülük 28 Nyugat-Európából, 24 pedig Magyarországról érkezik termékeivel, ahol az expó résztvevői kicserélhetik tapasztalataikat. /(králik): Varadinum Expo. Nemzetközi vásár a Sportcsarnokban. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 25./"
2001. szeptember 25.
"Szept. 21-én a Hajdú-Bihar megyei tanács elnöke által vezetett magyarországi küldöttség érkezett Nagyváradra. Miklós Mihály főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy a 30 tagú, iskolaigazgatókból álló csoport látogatásának célja a Hajdú-Bihar és Bihar megye közötti együttműködési szerződés jegyében a tapasztalatcsere. Az egynaposra tervezett találkozó során a vendégek többek között a nagyváradi Ady Endre Középiskolába is ellátogattak. /Magyarországi küldöttség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./"
2001. szeptember 25.
"1990 óta folyamatosan apad Bihar megye lakossága. Ezt dr. Ritli László a megyei közjegyzőségi igazgatóság vezetője jelentette be, aki tanulmányt készítette a megye demográfiai helyzetéről. Év elején Biharban 620.991-en éltek. Csökkent a fiatalkorúak száma: száz lakosra 58 eltartandó személy jut. Rohamosan növekedett a válások száma, egyre többen csak élettársi kapcsolatban élnek. Évente általában hatezer terhességmegszakítást hajtanak végre. A házasságon kívül született és az elhagyott gyermekek száma is nőtt. Az országos átlagnál magasabb a lakosság halandósága, ezer emberre 13 halott jut. Átlagéletkoruk 60 év. Magas Biharban a gyermekhalandóság is, az első félévben 69 egy évnél fiatalabb csecsemő hunyt el, legtöbb koraszülött volt. Az átlagéletkor is az országos átlag alatt van, 69,1 év. /(balla): Csökken Bihar megye lakossága. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./"
2001. szeptember 25.
"Nagyváradon 1994-ben alakult meg az Ady Endre Sajtókollégium, tájékoztatott Kinde Annamária, a sajtókollégium vezetője. Az újságírókat képző iskola első igazgatója Stanik István (akkor az Erdélyi Napló főszerkesztője) volt. A sajtókollégiumot a budapesti Bálint György Újságíró Akadémia mintájára hozták létre. A tanrend is a budapesti minta alapján alakult ki. A harmadik évben médiamenedzser-képzést is hirdetett a sajtókollégium, valamint az egyházi újságíró szak indításával is próbálkoztak. Később indult fotóriporter képzés, valamit olvasószerkesztő-korrektor tanfolyam is, illetve két éve már tördelőszerkesztőket is képeznek a sajtókollégiumban. Mindehhez sok segítséget kaptak a magyarországi és a hazai sajtós kollégáktól. A tanrendben ugyanis négy hetes szerkesztőségi gyakorlat is szerepel. Az új tanévre is meghirdették nappali tagozaton az újságíró-, valamint a tördelőszerkesztő-képzést, levelező tagozaton négy szakot: újságíró, egyházi újságíró, olvasószerkesztő-korrektor valamint fotóriporter-operatőr képzést. A sajtókollégium Nagyváradon, a Kanonok soron működik. /Gergely Tamás, Stockholm: Kitömött magyar újságírók? Interjú Kinde Annamáriával, az Ady Sajtókollégium vezetőjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./"
2001. szeptember 25.
"Megnyílt a X. Nagyváradi Ősz háromhetes rendezvénysorozata. Valamennyi váradi egyházi vezető hivatalos volt a rendezvényre, amelyen Tőkés László püspöke kemény szavakkal illette az ortodox egyházat. Tőkés László szerint csak akkor van értelme toleranciáról beszélni, ha kiküszöbölik a kisebbségi egyházakat ért negatív diszkrimináció minden formáját. Viorel Faur egyetemi tanár felszólalásában azt állította, hogy a püspök nyilakat lövellt az ortodox püspökre. Nagyvárad adott otthont egy nemzetközi sport-táncversenynek, amely szintén a Nagyváradi Ősz egyik rendezvénye volt. Románia valamennyi táncklubja képviseltette magát a standard és latin-amerikai táncokban. A rövid dráma hete szept. 24-én kezdődött a nagyváradi színházban. A hazai színházak jelentős számban képviseltetik magukat, magyarországi és német vendégeket is Váradra várnak a héten. /(Balla Tünde): Jubileumi Nagyváradi Ősz. Tőkés László a felekezeteket ért negatív diszkriminációról beszélt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./"
2001. szeptember 25.
"Fehéregyházán megtartotta első ülését a Petőfi Emlékhely létrehozásának kezdeményező bizottsága. Az emlékhely megvalósításáról a július végén tartott hagyományos Petőfi-ünnepségen határoztak az RMDSZ szövetségi elnöke, az EMKE elnöke és több civil egyesület vezetőjének jelenlétében a helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület javaslatára. /Petőfi Emlékhely létesül. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 25./"
2001. szeptember 25.
"Szeptember 26-án Székelyudvarhelyen a Városi Könyvtár konferenciát és szakmai konzultációt tart A szolgáltató könyvtár és a nemzeti értékek védelme címmel. A könyvtáros szakmának magyarországi neves szakemberei, irányítói jönnek el a találkozóra. A meghívott előadók között szerepel dr. Ecsedy István, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára, Ambrus Zoltán, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke és más neves szakemberek. Az előadások után lehetőség nyílik, hogy a résztvevők, különböző könyvtárak erdélyi képviselői közvetlen formában is kapcsolatba tudjanak kerülni a meghívottakkal és a kérdéseikre választ kapjanak, gondjaikra megoldást találjanak. /Nagyálmos: Konzultáció a Városi Könyvtárban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 25./"
2001. szeptember 25.
"Siklód Hargita megyei elszigetelt település, csökkenő lélekszámú lakossággal. A népmozgalmi adatok szerint (lásd Péterfy László: Siklód és egyháza, 2001, Infopress Rt. Székelyudvarhely) 1790-ben 1674-en, 1900-ban 1671-en, 1950-ben 1735-en, 1993-ban 489-en lakták. Az iskola összevont I-IV. osztályának öt tanulója van. Balázs Ilona nyugalmazott tanítónő 1963-tól 1988-ig tanára volt a helyi iskolának. "A 35 év alatt kilencvennyolc tanügybelit mondhattam kollégámnak, kit diplomával, kit helyettesítőként, mind elment a faluból, én maradtam, itt letelepedtem" - vallotta. Siklód rendtartó, hagyományőrző református székely falu. 1994. május 15-én új református templomot avattak a faluban, Kós Károly 1947-48-ban készített terve alapján. A faluközösség és az azt összefogó Incze Zoltán lelkipásztor és neje, Ilona munkája nélkül itt ez a szinte csoda nem következhetett volna be. Dezső Tibor Attila mostani lelkész elmondta, hogy a faluban ma 350 ember él, de az országban szétszóródottak közül még 38-an fizetnek ide kepét. /Lakatos István: Sajátos mikroklíma. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 25./"
2001. szeptember 25.
"Szent Gellért, a Csanádi Püspökség megalapítójának nyugvóhelyén, a csanádi katolikus templomban közel 50 pap és egyházi méltóság, valamint több száz hívő részvételével tegnap megtartott búcsúi szentmisét Roos Márton temesvári megyés püspök celebrálta. Három nyelven megtartott szentbeszédében a főpásztor hangsúlyozta: amit Szent Gellért hitben egyesített, azt nekünk kötelességünk szeretetben újra egyesítenünk, ami a történelem viharai közepette is sikerült. Bizonyíték erre a Szeged és Temesvár között meglévő testvérvárosi kapcsolat, amihez legújabban a vajdasági Nagybecskerek is csatlakozik. /Szent Gellért-napi templombúcsú Csanádon. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 25./"
2001. szeptember 25.
"Orbán Viktor miniszterelnök kérte, hogy a magyarországi politikusok ne járjanak Bukarestbe panaszkodni. Milyen anyagi vagy erkölcsi haszna származik a Magyar Szocialista Pártnak abból, hogy miniszterelnök-jelöltje tősgyökeres kolozsvár-napocás román nyelven behízelegte magát a hatalomba beláthatatlan időkre visszatelepedett román szocialisták lelkivilágába? - tette fel a kérdést Nits Árpád. Sejtető, hogy a román-magyar szocialista találkozón a Fidesz-kormányzatot szapulták, a jelenlegi "áldatlan" magyarországi helyzetre panaszkodtak és megígérték, hogy ha ők is újra visszatérnek a kormányrúdhoz, a magyar-román viszony kerékvágását a szocialista internacionálé keretében közösen mélyítik egyirányú kátyúvá. Medgyessy mellett a Szabad Demokraták Szövetsége is beletercel időnként ebbe a kórusba. Nits Árpád Tamás Gáspár Miklósra célzott: az SZDSZ "egyik ideológusa (ördög és pokol: ez is kolozsvári származású!), aki azzal a sirámmal borult a bukaresti siralomfal tövéhez, hogy ha sajtószabadságot akar látni, Romániába siet. Egy másiknak az a zseniális ötlete támadt, hogy a státusigazolvány helyett biztosítani kell az erdélyi magyarok hozzáférhetőségét a magyarországi kereskedelmi tévék műsorához." Nemcsak magyarországi pártaktivisták, hanem erdélyinek mondott magyarok is szoktak panaszkodni a jelenlegi magyar kormányra. Ezeknek kiemelt témája szintén a státustörvény, de szívesen beleakadnak a Trianon-emlékműbe is. Ezek a bedolgozókat "amúgy is túlfizetik. Ők, akik a magyarországi sajtószabadság hiányára panaszkodnak, a legkedveltebb, legpénzesebb - legpénzeltebb - sajtóorgánumokban közölnek, soha egyetlen sorral sem fordulnak olyan lapokhoz, amelyeket éppen a véleményszabadság betartása miatt egyre inkább kirekesztenek a pályáról a régi-új sajtómágnások." "Valami nagyon bosszanthatja a magyarországi balliberálisokat a határon túli magyarok viselkedésében, amit szeretnének közömbösíteni. Ez nem lehet egyéb, mint az erősebb nemzettudat. /Nits Árpád: Bukaresti siralomfal. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 25./"
2001. szeptember 25.
"Fennállásának 10. évfordulója alkalmából a Tasnádon a Bíró Lajos Ökológiai Társaság szept. 29-én ünnepi tudományos ülést, a Bíró Lajos emléktáblánál és szobornál pedig koszorúzást tart. /(Kinál György: Tízéves ökológiai társaság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./"
2001. szeptember 25.
"Demeter András István, a Temesvári Csiky Gergely Színház igazgatója tájékoztatott az új évadról. Repedt Gonghoz összefoglaló címen az elmúlt évadban indítottak sorozatot, amely megidézi az elmúlt század kabaréját zenében, kuplékban, kabarétréfákban. Négy most végzett fiatal színészt szerződtettek: Tar Mónikát, Tokai Andreát és Aszalós Gézát, a kolozsvári főiskola végzettjeit, Mangó Melindát, aki Budapesten tanulta a szakmát. Temesváron azt tapasztalja, hogy romániai magyar politikusok a kulturális autonómiát úgy fogják fel, hogy annak adminisztrálása és irányítása az ő gondjuk kell hogy legyen. A színigazgató szerint szükség lenne akár negyedévenként megjelenő színházi szakfolyóiratra. Demetert foglalkoztatja az, hogy közönség - nem utolsó sorban a tanuló ifjúság - több magyar klasszikust láthasson az évad során, mint amennyinek az eljátszását egy színház felvállalhatja. - A közönség legjobban a kabaréelőadást látogatta. /Évadkezdés - 2001. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./"
2001. szeptember 25.
"A Szamoshát folyóirat megszűnése óta a szatmárnémeti magyarságnak nincs állandó rendszerességgel megjelenő kulturális kiadványa. Ezt az űrt is próbálja pótolni a most megjelent folyóirat, az Európai Magyar Valóság. Első számában Nagykároly testvérvárosi kapcsolatairól ír Kádár Ferenc, a zürichi Szent István Misszióról és a szatmárnémeti Szent István Körről olvasható tájékoztató, a népművészeti emlékhelyek közül Bogdándot mutatják be a szerkesztők, a lapot esszék, versek, karcolatok teszik gazdagabbá. A folyóirat kiadását a Münchenben élő Oláh Ilona kezdeményezte, ő a lap tulajdonosa is. Főszerkesztője: Gúzs Imre, a Szatmári Friss Újság volt munkatársa, helyettese a nagykárolyi Kádár Ferenc, a szerkesztőségi titkár: Krilek Sándor, munkatársak: Balogh Imre, Kőkuti K. Szilárd, Paizs Tibor, Szabó Barna, Kovács Piroska, Tódor Erika, Tódor Béla. /(fi): Új kulturális folyóirat Szatmárnémetiben. Megjelent az "Európai Magyar Valóság". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 25./"
2001. szeptember 25.
"Több ezer kötetet tartalmazó könyvcsomag átadására került sor a hétvégén, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány székhelyén. Az adomány a budapesti székhelyű Magyar Könyvklubtól érkezett, amely felhívással fordult a több mint kétszázezres tagságához, s ennek eredményeképpen gyűlt össze több ezer könyv. Ezt a Könyvklub kiegészítette négyszáz darab Magyarok Krónikája című, az utóbbi évek legsikeresebb kiadványával. A nagylelkű ajándék, mely nagyon értékes könyveket tartalmaz, a Heltai Alapítvány segítségével jut majd el Erdély különböző könyvtáraiba, hangsúlyosan pedig a szórványvidékre. Bencze Tibor, az Erdélyi Magyar Könyvklub igazgatója ugyanakkor elmondta, hogy ugyanebből az adományból több csomagot is összeállítottak több erdélyi magyar iskola számára, hiszen köztudott, hogy a szűkös tanügyi költségvetésből nagyon kevés pénz jut az iskolák könyvtári állományára. /Köllő Katalin: Könyvadomány erdélyi magyar könyvtáraknak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./"
2001. szeptember 25.
"A budapesti Pont Kiadó tulajdonosai, Szávai Géza és Szávai Ilona (a hetvenes években Gyergyószentmiklóson tanárkodó házaspár) szép könyvajándékkal lepte meg a gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárat. A pedagógusok által oly keresett Fordulópont című folyóirat összes száma mellett mintegy 25 címet tartalmazó magyar és román nyelvű könyvcsomaggal is kedveskedtek, olyan szerzők műveivel, mint Mészöly Miklós, Polcz Alaine, Kukorelly Endre, Mircea Nedelciu, Babits Mihály vagy Kölcsey Ferenc. Az ajándékok között Szávai Géza műveiből is található négy, köztük a nagy visszhangot kiváltó Székely Jeruzsálem, továbbá a Párizsban élő, világhírű Tóth Imre matematikus és filozófus Zsidónak lenni Auschwitz után című esszékötete. /Bajna György: Ajándék a szülőföldieknek. = Hargita Népe (Csíkszerda), szept. 25./"
2001. szeptember 25.
"Az Ifjúsági és Sportminisztérium, más intézményekkel karöltve, nagyszabású felmérést készít a Kárpát-medencében élő magyar, illetve más nemzetiségű fiatalok életkörülményeiről. A sajtótájékoztatón dr. Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter elmondta: igen hasznosnak bizonyult a tavaly lefolytatott Ifjúság 2000 nevet viselő program, amelynek keretében a magyarországi fiatalok - 15 és 29 év közöttiek - szociális, gazdasági és oktatási helyzetét mérték fel. A miniszter kijelentette: büszke a sikerre, mivel az egy-két évtizeddel ezelőtt megfogalmazott igénynek sikerült eleget tenniük. Deutsch Tamás szerint a most életbe lépő program 80 év után először nyújt átfogó képet a környező országok kisebbségben élő magyar ifjúságának életéről. A munkát idén ősszel kezdik el, és előreláthatólag 2002 márciusában fejezik be. Fábri István, a kutatás vezetője a vizsgálat témaköreit (pl. a határon túli magyar fiatalok társadalmi mobilitása, a családi helyzet, oktatás, munkaerő-piaci jellemzők, életmód, vallásosság, kulturális fogyasztás, stb.) ismertette. A felmérésre a Felvidéken, Kárpátalján, a Vajdaságban és Erdélyben egyazon időben kerül sor. Erdélyben kb. 2000 magyar, illetve 800 román nemzetiségű fiatalt kérdeznek. A magyarországi kutatók munkáját Romániában a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Szociológiai Tanszéke, valamint a KAM Regionális és Antropológiai Kutatások Központja segíti. /Nánó Csaba: Felmérés a Kárpát-medencei fiatalok helyzetéről. 2000 magyar és 800 román fiatalt kérdeznek meg Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./"
2001. szeptember 26.
"Jegyzőkönyv aláírása nélkül fejeződött be szept. 25-én Bukarestben a magyar-román kisebbségvédelmi szakbizottság ülése. A felek abban állapodtak meg, hogy a tárgyalásokat lehetőleg még ezen a héten Budapesten folytatják. Az ülés befejezését követően Szabó Tibor, a szakbizottság magyar társelnöke elmondta az MTI-nek, hogy gyakorlatilag egy téma kivételével mindenben meg tudtak egyezni. A készülő jegyzőkönyv három témát ölel fel. Ebből Szabó Tibor kiemelte kisebbségvédelem terület megvalósuló együttműködés elvi kérdéseit. Rögzítették azt, hogy az anyaországok támogatást adhatnak a határon túl élő kisebbségeiknek, a támogatás módjáról és eszközeiről természetesen kölcsönösen tájékoztatják egymást. A felek elfogadták a pozitív diszkriminációt, mint eszközt a kisebbségek kulturális, történelmi identitása védelme érdekében. A készülő jegyzőkönyvben rögzítették az elmúlt időszak fejleményeit, azokat az intézkedéseket, amelyeket a román, illetve a magyar kormány tett a kisebbségvédelem területén. Ezek közül Szabó Tibor a magyarországi román oktatási rendszer működtetését, illetve fejlesztését, erdélyi magyar vonatkozásban pedig a közigazgatási törvényt, illetve az oktatási törvény módosítását említette meg. A magyar társelnök elmondta, hogy a bukaresti ülésen ajánlásokat is megfogalmaztak. Ezek gyakorlatilag átfogják a két kisebbség életének minden területét. Javasolták a román kormánynak, hogy mielőbb kezdeményezzen törvényt az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról, illetve az eddig sürgősségi rendelettel elfogadott 115 ingatlan tényleges visszajuttatásáról. Az ajánlások között szerepel egy magyarságkutató intézet létrehozása is. A magyar nyelvű felsőoktatással kapcsolatos ügyekben kell még tovább tárgyalni. A szakbizottság üdvözölte a Sapientia erdélyi magyar magánegyetem megalakulását és működését. A román fél átnyújtott egy hét pontból álló, nem hivatalos dokumentumot, amire válaszként a magyar fél átadta a saját álláspontját rögzítő anyagot. Ezeknek a dokumentumoknak a tartalmáról érdemben nem tárgyaltak. /Folytatás Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./"
2001. szeptember 26.
"A kisebbségi kérdés egyoldalú erőltetésével vádolta Cristian Diaconescu külügyi államtitkár Magyarországot a Jurnalul National című lapnak adott interjújában. Diaconescu, aki egyben a román-magyar kisebbségvédelmi szakbizottság társelnöke a lap szept. 25-i számában úgy fogalmazott, hogy Magyarország az egyedüli állam Európában, amely a politikai-diplomáciai mechanizmusokat csakis a kisebbségi problémára szűkíti le. Az államtitkár szerint csak akkor lenne létjogosultsága a kisebbségi kérdés prioritásként történő felvetésének a román-magyar párbeszédben, ha hiányosságok lennének ezen a területen. - Senki, egyetlen európai intézmény sem hívta fel Románia figyelmét arra, hogy megszorításokat alkalmazna a magyar kisebbséggel szemben. A magyar fél által felvetett problémákat a helyi közigazgatási törvény és az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénynek megfelelően oldjuk meg - fogalmazott Diaconescu. Az államtitkár ugyanakkor hangsúlyozta: Bukarest azt kívánja elérni, hogy Magyarországon ugyanolyan keretben és szinten biztosítson képviseletet a magyarországi román kisebbségnek, mint amilyen képviseletet a romániai magyar kisebbség élvez Romániában. Diaconescu szerint az "egyoldalú magyar megközelítés" ad magyarázatot arra, hogy a két ország közötti alapszerződés keretében létrehozott kormányközi vegyes bizottság nem az előírt rendszerességgel tartja üléseit. - A magyar diplomácia rendkívül erőteljesen az eurorégiók keretében való együttműködésre helyezi a hangsúlyt - ott, ahol magyar kisebbség él. Ugyanígy, a találkozók programjában a kisebbségi bizottságok kapnak elsőbbséget. Diaconescu ugyanakkor hasznosnak is nevezte a budapesti ülést, mivel - mint mondta - a magyar fél azon a találkozón mutatott első alkalommal készséget arra, hogy tárgyaljon a státustörvényről. Ennek eredményének nevezte, hogy magyar fél elfogadta: a magyar igazolványokat kizárólag Magyarország területén adják ki. Románia ezért bízik abban, hogy az olyan kényes problémákat, mint a Gozsdu Alapítvány ügye, párbeszéddel tisztázni lehet. /Továbbra is holtponton a román- magyar tárgyalások. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./"
2001. szeptember 26.
"A Szociáldemokrata Párt /a kormánypárt/, a Nagy-Románia Párt és a Demokrata Párt képviselői szept. 25-én a képviselőházban visszautasították a kolozsvári magyar nyelvű állami egyetem létrehozását célzó RMDSZ-törvényjavaslatot. A tervezetről a végső szavazás jövő héten várható. Az ellenzők azzal érveltek, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetemen már van magyar tagozat, az oktatásnak különben sem a "lakosok közötti nyelvi ellentét szítása a célja, hanem az egyén társadalmi hasznosítása". Elmondták: az európai trend is ellentétes az ehhez hasonló "elszigetelődési" kísérletekkel, arról nem is beszélve, hogy Magyarországon sincs egyetemük az ott élő románoknak. Kónya-Hamar Sándor a Szabadságnak úgy nyilatkozott: világos, hogy nincs politikai akarat az önálló magyar egyetem létrehozására, az RMDSZ-nek ilyen körülmények közt változtatni kell oktatáspolitikai stratégiáján. - Ha arra gondolunk, hogy az albánoknak Tetovóban már van egyetemük, talán nem árt elgondolkodni azon, hogy az RMDSZ-nek nem kellene-e más módszerekhez folyamodnia célja elérésében - hangsúlyozta a képviselő. /Ellenzi a képviselőház az önálló állami magyar egyetemet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./"
2001. szeptember 26.
"Misovicz Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatal gazdasági elnökhelyettese szept. 25-én Budapesten, sajtótájékoztatón bejelentette: az Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) megalapítása érdekében bejegyzett Sapientia Alapítvány megteremtette a sikeres októberi tanévkezdés feltételeit a kolozsvári, a marosvásárhelyi, a nagyváradi és a csíkszeredai egyetemi központokban. A Sapientia Alapítvány kialakította az EMTE szervezeti kereteit és működési feltételeit. Az egyetemi struktúra alapjainak lerakásával, az ideiglenes szenátus létrehozásával sikeresen lebonyolította a diákok felvételi vizsgáit és a tanárok versenyvizsgáját. Misovicz Tibor hozzátette: az EMTE szakmai irányvonalainak kijelölésében meghatározó szerepet játszott a magyarországi akadémikusokból álló, Németh Zsolt külügyi államtitkár által életre hívott Programtanács. Kolozsvárott és Marosvásárhelyt október 3- án, Nagyváradon október 4-én, míg Csíkszeredán október 5-én tartják az Erdélyi Magyar Tudományegyetem fiókjainak egyetemi tanévnyitó ünnepségét. - Az illetékes román szakhatóságokkal folytatott csaknem tíz hónapos egyeztetés, illetve a Romániai Magyar Demokrata Szövetség politikai támogatásának és lobbizásának eredményeként a Romániai Akkreditációs Bizottság 2001 tavaszán kilenc szaknak adott ideiglenes működési engedélyt, illetve megadta az intézmény ideiglenes működési engedélyét - tette hozzá. Elmondta: a Sapientia Alapítvány Kolozsvárott Kutatási Programok Intézete néven létrehozta saját intézetét a kutatási tevékenység elősegítése, az EMTE profiljához kapcsolódó romániai (erdélyi) tudományos munka ösztönzése, valamint az EMTE nemzetközi tudományos kapcsolatrendszerének kialakítása érdekében. Októberben az egyetemi tanévet mintegy 400 hallgató kezdi meg az Erdélyi Magyar Tudományegyetem 9 karán. /Kész a tanévkezdésre az Erdélyi Magyar Tudományegyetem. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./"
2001. szeptember 26.
"A marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem szenátusa néhány újítást eszközölt a 2001-2002-es tanévre vonatkozóan. Kezdeményezték egy tanfolyam megszervezését, amelyen az érdeklődők a magyar nyelvű szakkifejezéseket sajátíthatják el. /Újdonságok a Petru Maior Egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./"
2001. szeptember 26.
"Súlyos ténnyel szembesülünk, magát a szabad sajtó eszméjét ért sérelemről van szó - jelentette ki szept. 25-én napirend előtti felszólalásában Kelemen Hunor képviselő, reagálva Adrian Nastase kormányfő kijelentésére, amelyben mélységes elégedetlenségét fejezte ki azzal szemben, hogy a Hargita és Kovászna megyei magyar sajtó miként mutatta be e két megyében tett látogatását, illetve "egyfajta indoktrinálással" vádolta a médiát. Kelemen Hunor, utalva a kormányfő ama kijelentésére, miszerint utasította a kormány tagjait, hogy kísérjék figyelemmel az "idegen nyelvű" romániai médiát, hangsúlyozta: Egy felelős kormány vezetőjének tudnia kell: a világon egyetlen hatalom sem kényszerítheti egy demokratikus ország szabad sajtóját arra, hogy csak jót írjon a kormány tevékenységéről, akkor is, ha az a tevékenység nem arra érdemes. Ez idegesítheti, de semmiképp nem hatalmazza fel arra, hogy megfigyelés alá helyezze a sajtót. Végezetül a képviselő kijelentette: Reméljük, hogy a miniszterelnök úrnak lesz elég lelkiereje ahhoz, hogy nyilvánosan kiigazítsa szerencsétlen kijelentéseit. Ugyanakkor reméljük, hogy a jövőben tartózkodni fog hasonló kijelentésektől. /A sajtószabadság védelmében. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./"
2001. szeptember 26.
"A romániai árva gyermekek a nyomornak és a kommunista családpolitikának az áldozatai - fejtette ki Teoctist ortodox pátriárkának küldött levelében Emma Nicholson bárónő a Család és az élet egy új keresztény évezred kezdetén elnevezésű nemzetközi kongresszus alkalmából. "Félévszázadnyi kommunizmus eredményei nem orvosolhatók azonnal" - szól az üzenet. Szerinte a család nélkül felnövő gyermekeknek is meg kell adni az esélyt a reményre és az emberi méltóság elnyerésére, a válsághelyzetek legyőzésére. Az Európai Unió Romániával megbízott megfigyelője szerint az egyháznak és a helyhatósági szerveknek közösen kell fellépniük azért, hogy a lakosságot EU-s értékrendekhez szoktassák. A szept. 25-27-én Bukarestben zajló kongresszust az ortodox és a katolikus egyházak szervezték. /Esélyt az emberi méltóságnak. Nicholson bárónő levele Teoctist pátriárkához. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./"
2001. szeptember 26.
"Szept. 25-én Eckstein-Kovács Péter szenátor kijelentette: nem ért egyet Iuliu Pacurariu demokrata párti kollégájának azon javaslatával, hogy a képviselői vagy szenátori mandátummal rendelkező ügyvédeket ideiglenesen kizárják az ügyvédi kamarából. Eckstein, aki maga is ügyvéd és a kolozsvári ügyvédi kamara tagja, elmondta: az ügyvédi foglalkozás mindig liberális volt, függetlenül a politikai rendszertől. - Az ügyvédi szakmát sohasem tekintették összeférhetetlennek más tisztséggel - mondta. /(k. o.): Eckstein: Nem összeférhetetlen az ügyvédi szakma a képviselőházi mandátummal. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./"
2001. szeptember 26.
"Alkotmánymódosítási javaslatot mutatott be szept. 25-én a sajtónak az RMDSZ Reform Tömörülése. Olyan alaptörvényt akarnak, amely garantálja a közösség kollektív önazonosságát, a nemzeti kisebbségek jogát a kulturális autonómiához. A Reform Tömörülés az alkotmány 148-as szakaszát is el akarja törölni, amely kimondja, hogy az alaptörvény szerint az állam nemzeti, egységes, oszthatatlan. A javaslatot a szombati SZKT-n vitatják meg. /Alkotmánymódosítási javaslat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./"
2001. szeptember 26.
" Csép Sándor, Csíky Boldizsár, Egyed Ákos, Kántor Lajos, Lászlóffy Csaba, Péntek János, Sütő András és Tonk Sándor közös nyilatkozatban /A terror bugyrai avagy a demokrácia hatásköre/ tiltakoztak amiatt, hogy a terrorizmus ellen indított nemzetközi küzdelem kedvező vákuumot teremthet bizonyos helyi szorító intézkedéseknek, amelyek kisebb közösségek esetében a diszkrimináció fokozásához vezetnek. "Kormányfői kijelentések és meghirdetett intézkedések - már-már "program" szinten - szorgalmazzák azt a bennünket, magyarokat "kitüntető" lelki pressziót, amellyel legutóbb a MÚRE tiltakozása is kapcsolatba hozható." - áll a nyilatkozatban. A történelmi egyházaknak nem szolgáltatták vissza a létfontosságú épületeket, az alternatív tankönyveket akarják korlátozni és a fokozott ellenőrzés a diktatúra idejét idézi föl. Újabban a cenzúra szerepét is felvállaló miniszterelnök kijelentései jellemezhetők magyarellenesnek és nacionalistának. Nastase miniszterelnök "nem vállalhatja magára a magyar kultúra, történelem, irodalmi hagyományok feletti állami bábáskodás jogát." Az aláírók tiltakoztak a Ceuasescu idejére emlékeztető módszerek és intézkedések ellen. /A terror bugyrai avagy a demokrácia hatásköre. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./"
2001. szeptember 26.
"Szept. 24-én az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) elnöksége megbeszélést tartott az Apáczai Közalapítvány által támogatott magyar műszaki terminológiai előadások szervezési és szakmai kérdéseiről Kolozsváron. Kolozsváron az EMT szervezte terminológiai előadások a 2000/2001-es tanévben indultak be. A program keretén belül hetente egy-egy előadó meghatározott témakört mutatott be. Az egyetem öt karán összesen 42 tanár - közülük négy magyarországi - tartott előadást. A Sapientia Alapítvány segítségével ettől a tanévtől kezdve külföldi (osztrák, magyar, német) és belföldi tanárok tartanak előadásokat. Ugyanakkor magyar nyelvű műszaki szakelőadások indulnak a brassói, nagyváradi és temesvári egyetemeken is. /Kiss Olivér: EMT-tapasztalatok a terminológiai előadásokról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./"
2001. szeptember 26.
"Szept. 25-én Kistérségek a vidékfejlesztésért címen nemzetközi konferenciát tartottak Csíkszeredában. A Hargita Megyei Tanács szervezésében, a Soros Alapítvány East-East programja keretében sorra kerülő rendezvény keretében a meghívottak két napon keresztül a megye kistérségeivel ismerkedtek, 25-én pedig a konferencián előadások hangzottak el. Zsombori Vilmos megyei tanácselnök tartott előadást a kistérségek szerepéről Hargita megyében. Guitprehtné Molnár Erzsébet Zala megyei kistérségi vezető a két testvérmegye térségmenedzsereinek képzéséről beszélt. /Szondy Zoltán: Kistérségek nemzetközi konferenciája. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./"
2001. szeptember 26.
"Szept. 26. emlékezés napja Szárazajtán. 1944-ben e napon a Maniu-gárda tagjai - a székelyföldi vérengzés első állomásaként a helyi iskola udvarán tizenegy szárazajtai magyart lőttek agyon, két személyt pedig lefejeztek. A vérengzés színhelyét ma emlékmű jelöli, amelyet megkoszorúz a település lakossága. /(Flóra Gábor): Szárazajta emlékezik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./"