A képviselőházban Diodor Niocara képviselő Horváth Andor művelődésügyi államtitkár bíróság elé állítását követelte a temesvári Renasterea Banateananak adott állítólagos nyilatkozata miatt. A Magyar Nemzet munkatársának kérdésére Horváth Andor telefonon elmondta, hogy az említett temesvári lapnak nem nyilatkozott, a lap szerkesztője nem volt jelen a kolozsvári polgármesterrel folytatott beszélgetésén. /Magyar Nemzet, máj. 16./

Adrian Nastase külügyminiszter máj. 10-én válaszolt Szőcs Géza levelére: elutasította az RMDSZ azon javaslatát, hogy a magyar-román kétoldalú tárgyalásokon a jövőben a romániai magyarság legitim képviselőit is hallgassák meg a nemzeti kisebbség sorsát is érintő kérdésekben. Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter viszont kedvezően válaszolt a kérésre. Adrian Nastase elutasító válaszáról Traian Chebeleu külügyi szóvivő számolt be rádióinterjújában, mondván, a romániai magyar állampolgárok problémái nem képezhetik a román-magyar megbeszélések tárgyát. Egyedül Románia intézkedhet a kisebbségek jogainak biztosításáról, a legmagasabb nemzetközi mércéknek megfelelően. A román kormány sohasem fog beleegyezni abba, hogy mással ossza meg a felelősséget állampolgárai sorsáról. /Nastase elutasította az RMDSZ kérését. = Népszava, máj. 16., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19/ Előzmény: ápr. 13-i jegyzet.

Nagyváradon református templom építését kezdték meg a Rogerius negyedben. Nyugati református közösségek is adnak segítséget az építkezéshez. /Bogdán Ildikó: Bármilyen segítség jól jön. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 17./

Szőcs Géza, az RMDSZ alelnöke a szövetség nevében levélben kérte a magyar és román külügyminisztertől, hogy a román-magyar tárgyalásokon a jövőben a romániai magyarság legitim képviselőit is hallgassák meg a nemzeti kisebbségek sorsát érintő kérdésekben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

Elhunyt Szépréti Lilla /Brassó, 1937. márc. 14.- Marosvásárhely, 1992. máj. 15./ írónő, az Erdélyi Figyelő (Marosvásárhely), szerkesztője. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./

"Nagyváradon a Varadinum, az évfordulós ünnepség keretében máj. 17-én ünnepélyesen leleplezték a Szent László templom falán elhelyezett kétnyelvű emléktáblát: "1692-1992 A török iga alóli felszabadulás 300. évfordulójának emlékére Nagyvárad egyházai és népe." Az emléktábla avatásán beszédet mondott Tőkés László püspök és Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke, Tempfli József püspök pedig megszentelte az emléktáblát. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 19./"

Máj. 18-án Ion Iliescu elnök először érkezett hivatalos látogatásra Chisinauba, hogy aláírjon kétoldalú szerződéseket, lefektessék az integráció jogi kereteit. Az elnököt elkísérte a román kormány több minisztere is. Iliescut fogadta Mircea Snegur elnök is. Nem kerül sor a tervezett román-moldáviai együttműködési és testvériségi szerződés aláírására. Közben kiújultak az összecsapások a Dnyeszter környékén. /Iliescu Kisinyovban. = Pesti Hírlap, máj. 19./

Máj. 18-án elkezdődtek Budapesten a román-magyar külügyi konzultáció, Teodor Melescanu külügyi államtitkár tárgyalt kollégájával, Katona Tamás államtitkárral. Melescanu fontosnak nevezte a személyes kontaktust. Elsősorban a nemzetközi kérdéseket érintették. A felek megegyeztek abban, hogy az alapszerződés gyakorlati kérdéseinek megvitatását a jövő héten külügyminisztériumi főosztályvezetői szinten folytatják. A konzultáció máj. 19-én folytatódik. Melescanu államtitkárt fogadja Jeszenszky Géza külügyminiszter is. /Magyar-román külügyi eszmecserék. = Magyar Nemzet, máj. 19./

Az RMDSZ felkér minden szavazati joggal rendelkezőt, hogy jöjjön haza szavazni máj. 24-én, amikor Marosvásárhelyen polgármester-választás lesz. /RMDSZ-felhívás. = Új Magyarország, máj. 19./

Kolozsváron visszakerült a római katolikus egyház tulajdonába a Kálvária templom. Ismeretlenek garázdálkodtak a templomban, lefejezték a Madonna-szobrot. /Plesa Vass Magda: Lefejezték a Madonna szobrát a Kálvárián. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

"A lészpedi származású Fazakas József 1990 óta évente elhozza a lészpedi csángó gyermekeket, hogy ismerjék meg Erdélyt. Ismeretes, hogy 1948 és 1953 között magyar iskolák nyíltak a csángómagyar falvakban, mintegy száz iskolában. Azután 1953-ban egy tollvonással megszüntették a magyar iskolákat Moldvában, kivétel volt a lészpedi iskola, amely 1960-ig maradhatott magyar nyelvű. A lészpediek sokáig harcoltak magyar iskoláért. Az 1960-as évek elején még magyarul prédikált Gyorgyina páter, akit koholt vádakkal bebörtönöztek, majd kényszerlakhelyre száműztek. A papok nem tűrték, hogy híveik magyar imakönyvet használjanak. A csángók ügyét szívén viselő Bartis Árpád erre példát hozott: 1957-ben a lészpedi Bálint családnak ajándékozta a Szentek élete című könyvet. Amikor a pap megtudta, hogy ebből a könyvből felolvasnak a fonóban, egyszerűen elkobozta a könyvet. Amíg volt magyar iskola, Lészpeden kiváló tanítók voltak, Kallós Zoltán folklórgyűjtő másfél évig tanított itt. A lelkes tantestület /Zudor Attila, Zsombori Dénes, Bencze Irén, Butnár Ilona, Csergő Irén, Drunek Mária és Szász Mária/ kitartott itt, amíg lehetett. Marosvásárhelyen, a Bolyai Líceumban néhány évig posztliceális tanítóképző osztály működött, amelyet Kallós Zoltán, Vészi Mária, Asztalos Imre és ezt az emlékezést író Bartis Árpád vezetésével a tavaszi szűnidőben Lészpedre vittek és a vásárhelyiek kultúrműsorral szórakoztatták a falu népét. Viszonzásul énekes csoportot hívtak meg Marosvásárhelyre. 1957-ben Lészpeden, a temető kapujában még ez a felirat állott: "Hogy vagytok tü, voltunk mü és, ahogy vagyunk mü, lesztek tü es: por és hamu". Ez a felirat már régen eltűnt. Ignácz István bácsi mesélte Bartis Árpádnak, hogy 1946-ben az egyik népgyűlésen, amelyet a Magyar Népi Szövetség szervezett, részt vett Mihail Sadoveanu román író is. A csángó magyar beszédébe közbeszólt: "Igaz, a csángómagyarok üldözve voltak." /Bartis Árpád: A hűséges lészpedi csángómagyarok. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./"

Az Egyesült Államok Képviselőháza 415. számú határozata az erdélyi magyarság jogainak Románia kormánya általi tiszteletben tartásával kapcsolatban: az Erdélyben élő 2,5 millió magyarnak az elnemzetlenítés jutott osztályrészül az elmúlt rendszerekben. Meg kell szüntetni a nemzeti feszültségeket. Az amerikai Képviselőház sürgesse Románia kormányát, hogy tartson be minden, az emberi jogokra vonatkozó egyezményt és biztosítsa a kisebbségek biztonságát, valamint kérje fel az elnököt és a külügyminisztert, hogy vitassák meg az erdélyi magyarok emberi, kulturális és önrendelkezési jogaival kapcsolatos kérdéseket Románia kormányával, más érintett kormányokkal és az EBEÉ-vel. /A Képviselőház határozata. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 21./

Egyre zajlik a parlamenti erőviszonyok átrendeződése: az 1990-es választások eredményképpen a kormánypártnak, a Nemzeti Megmentési Frontnak 263 képviselője volt, jelenleg csak 128, közben megalakult az akkor még nem létezett Demokratikus Megmentési Front, 66 képviselőjével a második legnagyobb pártalakulat. 1990-ben még nem volt, most 24 független képviselő is helyet foglal a parlamentben. Petre Roman, a Front vezetője úgy értékelte a parlamenti átüléseket, hogy a távozók szélsőbal iránti nosztalgiája okozta ezt a jelenséget. /Králik Lóránd: Parlamenti ülésrend. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 21./

Ion Iliescu elnök máj. 19-én megjelent a tévé képernyőjén, amelynek immár különböző ürügyekkel mindennapos vendége. Most abból az alkalomból mondott beszédet, hogy az első szabad választások óta, kereken két éve tart országlása. Szó esett arról, hogy az egypártrendszerről az ország áttért a többpártrendszerre, majd - feladva kötelező pártsemlegességét - egyértelműen a Nemzeti Megmentési Demokrata Front mellé állt, súlyos vádakkal illette az ellenzéket. Elítélte azokat is, akik a monarchiát szeretnék visszaállítani. /Gyarmath János: Elnöki mér/l/eg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

A Transznisztriában állomásozó 14. hadsereg nyíltan a szeparatista erők védelmére kelt, írta Mircea Snegur moldovai elnök Borisz Jelcin orosz elnökhöz intézett táviratában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

Az RMDSZ parlamenti frakciójának négytagú küldöttsége Kozsokár Gábor, a szenátus alelnöke vezetésével máj. 21-én Budapestre érkezett, az Országgyűlés meghívásának eleget téve. A Parlamentben találkoztak az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi majd az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság képviselőivel, fogadta őket Szabad György, az Országgyűlés elnöke. A két Országgyűlés hosszú távú együttműködésének megalapozásáról volt szó, az RMDSZ-képviselők a kisebbségi törvény megalkotásának jelentőségéről beszéltek. A küldöttséget fogadta Wolfart János, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke, majd Entz Géza elnökkel és a Határon Túli Magyarok Titkárságának munkatársaival folytattak megbeszélést. /Az RMDSZ parlamenti küldöttsége Budapesten. = Új Magyarország, máj. 22./

Buchwald Péter, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke Kolozsvár ügyészségéhez fordult, tiltakozva amiatt, hogy Funar polgármester magyar felirat miatt pénzbüntetést szabott ki, továbbá azért, mert Funar nem engedte a Magyar Színház plakátjainak kifüggesztését. /Buchwald Péter: Kolozsvár municípium ügyészségéhez. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Máj. 16-án Nagyszentmiklóson megalakult a Szentmiklósi Magyar Ifjúsági Szervezet /SZEMISZ/. Székház híján az RMDSZ birtokában levő teremben jönnek össze, ahol délelőtt óvoda működik. /Ifjúságébresztő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

Márc. 26-a és ápr. 6-a között tartották meg Kőrösi Csoma Sándor halálának 150. évfordulójára emlékezve, a Kőrösi Csoma Sándor Napokat. Hosszú idő után ez volt az első méltó emlékezés. 1984-ben születésének 200. évfordulóját nem tudta megünnepelni a szülőföld, mert a titkosrendőrség ezt megakadályozta. Kevés tudósítás született az eseményről, ezért most Fábián Ernő számolt be a történtekről. A rendezvény bevezetőjeként szervezték meg az anyanyelvi vetélkedőt és megtartották az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének közgyűlését. Márc. 26-án kovásznai színjátszók bemutatták Szilágyi Ferenc A zarándok című színművét. A legkiemelkedőbb esemény az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Soros Alapítvány támogatásával rendezett tudományos ülésszak volt. Jakó Zsigmond elnökletével az ülésszakon előadást tartottak: Csetri Elek, Bodor András, Ioan Viorel Badica /Kolozsvár/, Radu Bercea /Bukarest/, Bethlenfalvi Géza, Dávid Géza, Horányi Gábor, Kubbasek János, Szilágyi Ferenc /Bukarest/ és Futaky István /Göttingen/. Az évfordulóra tekintettel a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület irodalmi és képzőművészeti pályázatot hirdetett. Az ünnepség idején Kovásznán, a városi képtár udvarán megtörtént a Kőrösi Csoma Sándor Emlékmúzeum alapkőletétele. Ápr. 5-én Tőkés László püspök hirdetett igét Kovásznán. - Emlékülést rendeztek Kolozsváron és Nagyenyeden is, Budapesten pedig emlékkonferenciát. /Fábián Ernő: Elmaradt tudósítás helyett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

Chester Atkins és Tom Lantos szenátor máj. 21-én felszólította a washingtoni kormányt, hogy bírja rá a román vezetést a politikai és kisebbségi jogok maradéktalan biztosítására. Aggasztónak tartják azt, hogy megadják a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt Romániának, amely nem tudja megvédeni polgárainak emberi jogait. A két képviselő a jövő héten Bukarestbe látogató Lawrence Eagleburger külügyminiszter-helyettesnek írt levelében javasolta: bizonyítsák román részről, hogy felelősségre vonták az 1990. márciusi marosvásárhelyi magyarellenes pogromért felelősöket, nyilvánosan határolják el magukat a szélsőséges magyarellenes és antiszemita gyűlöletkeltőktől, beleértve a Vatra Romaneascát és a Román Nemzeti Egységpártot, biztosítsák a kisebbségek nyelvi és oktatási jogait, beleértve a Bolyai Egyetem felállítását, a kétnyelvű feliratok használatát, orvosolják Smaranda Enache, Kincses Előd és Király István ügyét. / Eagleburger Bukarestbe megy. = Népszabadság, máj. 23./

Az erdélyi turnén levő budapesti Nemzeti Színház máj. 21-én Kolozsváron is bemutatta Sütő András Advent a Hargitán című darabját, a szerző jelenlétében. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Máj. 21-én folytatódott a Cseresznyés-per Hirsan M. Viorel tanú kihallgatásával, aki elmondta, hogy Marosvásárhelyen a magyar tüntetők nem voltak felfegyverkezve. /Az utolsó tanút is kihallgatták. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./ Előzmény: ápr. 3-i jegyzet.

A Román Újságírók Egyesülete a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójának, Magureanunak a menesztését kérte, mert bizonyítani tudják, hogy az SRI vezetője Iliescu elnök és a hatalom körül csoportosulók szolgálatában álló politikai rendőrséget szervezett és irányít. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./

Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere máj. 22-i sajtótájékoztatóján dühödten magyarellenes hangot használt. Nyugati újságíróknak válaszolva elmondta, hogy a magyaroknak nem volt elég ezer év, hogy civilizálódjanak, a magyar kormány revansista és ennek az aljas társaságnak a szolgálatában áll a hasonló mentalitású RMDSZ, normális polgármester nem engedte volna meg Nagyváradon az ünneplést stb., stb. A polgármester betiltotta a Portal Kft-t, mert kábeltelevíziós hálózatot akar kiépíteni és abba bármikor bekapcsolódhat Magyarország, az pedig veszélyes. /Makkay József: A magyarokat gyalázta a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Máj. 16-án emlékeztek Szatmárnémetiben Scheffler János /1887-1952/ püspökké szentelésének 50. évfordulójára. Scheffler János megtagadta az együttműködést a kommunista hatalommal. Előbb kényszerlakhelyre vitték, majd bebörtönözték. 1952-ben mártírhalált szenvedett a jilavai börtön föld alatti cellájában. Életútjáról a megemlékezés idején könyv jelent meg dr. Bura László tollából, a Szatmári Római Katolikus Püspökség kiadásában. Az emlékére rendezett nagymisét dr. Seregély István egri érsek celebrálta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Máj. 23-án Triesztben bemutatták a római Sapienza bölcsészettudományi egyetem gondozásában megjelent új könyvsorozat első három példányát. A három mű levéltári dokumentumokat közölt. A második és harmadik kötet magyar vonatkozású. Magyarország és Olaszország 1920-1960 címmel többek között Francesco Guida, Pasquale Fornaro, Rita Tolomeo, Giancarlo Girodano, illetve Herczeg Gyula, Juhász Gyula és Ormos Mária tanulmányait közli. A harmadik könyv Eördögh István vatikáni levéltáros kutatómunkáját tartalmazza: A román expanzionizmus eredete a magyar Erdélyben, 1916-1920. A könyvek a Sapienza és a magyarságkutató egyetemközi központ együttműködésével jelentek meg. Eördögh István könyve a vatikáni levéltári adatok mellett az olasz hadsereg levéltárában a szerző által felfedezett, megfigyelőként tevékenykedő tisztek jelentésén alapul. /Ortutay L. Gyula: Gyógymód kisebbségi sérelmekre. = Népszabadság, máj. 23./

Vasile Mois szenátusi alelnök vezetésével román parlamenti küldöttség járt Törökországban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23-24./

Máj. 24-én Csíksomlyón, a ferences kegytemplomban átadták azt a zászlót, amely alatt vonulnak majd a csángó magyarok a búcsú alkalmával. Az ünnepi szentmisére a megajándékozottak népviseletbe öltözve érkeztek, több autóbusszal. Ott voltak az adományozók, a budapesti Lakatos Demeter Társaság és a Magyar Piarista Diákszövetség képviselői. Az utóbbi szervezet nevében Némethi Gábor azt kívánta, hogy a Szűzanya és Szent István király, akiknek a képe látható a zászlón, egyesítse és erősítse meg a magyarságot, hogy minden körülmények között megmaradhasson. A Lakitelek Alapítvány is segítette a zászló elkészítését. A zászló nyelén apró fémlemezkéken 170 olyan moldvai település neve olvasható, ahol csángók laknak. Erőss Péter, a Moldvai Csángó Magyarok Szervezetének tiszteletbeli elnöke kifejtette, hogy a csángó magyaroknak a legelemibb jogokat sem biztosították. Horváth Antal esperes az újságírónak elmondta, hogy eddig nem kapott választ a Vatikántól arra a levélre, amelyet az elmúlt évben személyesen adott át II. János Pál pápának magyarországi látogatása alkalmából, s amelyben a csángóknak magyar papokat kért. /Csíksomlyói zászlóátadás. Csángók fohásza. = Új Magyarország, máj. 25./

Marosvásárhelyen megtartották a választást, az RMDSZ jelöltje, Nagy Győző lett a polgármester. A választásra jogosultak 77,7 %-a vett részt a szavazáson, Nagy Győző szerezte meg a szavazatok 56,8 %-át /55.397-en voksoltak rá/, a vatrás helyi pártkoalíció, a Maros Megyei Demokrata Szövetség 39,5 %-ot /38.543 fő/, az RMDSZ nélküli Demokratikus Konvenció 2,5 %-ot /2.471 fő/, egy kisebb csoport 0,4 %-ot /414 fő/ kapott. /Új Magyarország, máj. 26., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Országos Elnöksége, a parlamenti választások előkészítéséről volt szó. Létrehozták az országos választási kampánybizottságot Szőcs Géza szenátor, az RMDSZ politikai alelnöke vezetésével. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./