"Árvaházat épít, óvodát, iskolát létesít Erdélyben gróf Wass Endre. A tervek szerint októberben kezdik el működtetni a gróf Wass Endre, Wass Albert fia által építtetett holtmarosi árvaházat. Céljuk, hogy anyanyelvű nevelést biztosítsanak a gyerekeknek. Édesapja régeni szobrának felavatása és a holtmarosi hatodik Gyöngykoszorú Fesztivál alkalmából tartózkodott ismét Erdélyben a Hamburgban született, és ma is ott élő Wass Albert fia, gróf Wass Endre. Az árvaházzal az a célja Wass Endrének, hogy a gyermekeknek ne csak nagykorúságukig viseljék a gondját, hanem azon túl is, addig, amíg képessé válnak arra, hogy saját lábukon megálljanak. Szakmát szeretne adni az itt felnövő gyermekek kezébe. A Kolozs megyei Gyeke községben lévő Feketelakon már működtet az alapítvány egy magyar nyelvű óvodát, ahol jelenleg kilenc gyermek tanul. Az ősztől indulna egy magyar nyelvű iskola is négy gyerekkel. A jelenlegi tanügyi törvény szerint nem lehet ugyanis osztályt indítani a kisebbségek nyelvén, ha nincs meg a minimális gyermeklétszám. Ezért kell alapítványi hozzájárulásból indítani az iskolát. A hatalom helyi szervei nem nézik jó szemmel a magyar iskola alapítását. Az épületet állítólag egy családnak akarják kiutalni szükséglakás címén. /Bakó Zoltán: Nem nézik jó szemmel tevékenységét. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./"

"Filmeseket, színjátszókat várnak a Vajdaszentiványi Néptánctábor hatodik kiadására. Az idén meghaladta a háromszázat az aug. 12-én kezdődött résztvevőinek száma. A rendezvényre a világ szinte minden sarkából érkeztek vendégek. Egy hétig tartó vidámság, nóta, művészegyüttesek előadása, zene- és táncoktatás, falumúzeum-látogatás, ismerkedés, esténként pedig táncház jellemezte a néptánctábort. Érkeztek vendégek, Magyarországról, de Horvátországból, Lengyelországból, Franciaországból, Németországból, az Egyesült Államokból, Japánból, Hollandiából, Szlovákiából, Ukrajnából, Jugoszláviából, Belgiumból is. A résztvevők elszállásolásáról, étkeztetéséről a főszervező Zichy-Horváth Alapítvány és a falu lakossága gondoskodott. A tábor népszerű látványossága a Nagy Erika helyi fiatal tanítónő irányításával létrehozott Falumúzeum. Akad itt a 20-as, 30-as évekből, sőt a 19. századból fennmaradt kézimunka, varrottas, szőttes ágynemű, csipkés lepedő, régi családi fotó, asztali váza, agyagedény, citera, bölcső, etetőszék, kanapé, ruhásszekrény. /Antal Erika: Egy hétig kulturális központtá alakult a falu. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./"

"Érsemlyénben falunapokat tartanak a hét végén. Este Szigligeti A cigány c. darabját a helyi színjátszók mutatják be. Aug. 19-én lovasok és mazsorettek hívogatnak a programokra. Az ökumenikus istentiszteleten jelen lesz dr. Csiha Kálmán ny. püspök. Megemlékeznek Kazinczy Ferenc halálának 170. évfordulójáról és Kazinczy Lajos aradi vértanúról. /(Balla Tünde): Falunapok Érsemlyénben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./"

"Bikfalván az évek óta pusztuló faluháza és a vele egy épületet alkotó művelődési otthon tetőzetét tüneményes idő alatt kijavította egy 16 önként jelentkező fiatalból és szakemberből álló munkacsoport. A lélekszámában egyre apadó falu és református gyülekezetének tagjai tele vannak panasszal, anyagi gonddal. /(kisgyörgy): Mi újság Bikfalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 18./ "

"A erdélyi ferencesek három alkalommal emlékeztek arra, hogy 50 éve elhurcolták őket, megköszönve Istennek a megpróbáltatás, a hűség és a túlélés kegyelmét: Kaplonyban jún. 13-án, Csíksomlyón aug. 11-én és Máriaradnán aug. 20-án. A Szent István királyról nevezett erdélyi ferences rendtartomány szerzeteseit 1951. aug. 20-án éjjel az állambiztonsági rendőrség teherautón a máriaradnai zárdába, kényszerlakhelyre hurcolta. Az állam 1948-ben rendeletileg feloszlatta a tanító és betegápoló rendeket, a többitől önmaga feloszlását követelte. Mivel az erdélyi ferencrend nem volt hajlandó önmagát feloszlatni, az állam erőszakhoz folyamodott, és azt remélte, hogy a testvérek az éhség, a zsúfoltság, neuraszténia miatt önként elhagyják a kényszerlakhelyet, s így a rendet is. De nem így történt! A rend feloszlatásának kísérletét súlyos próbák előzték meg. 1948-ban csak titokban tarthatták meg a káptalant, amely P. Benedek Fidélt választotta meg tartományfőnöknek. Az állam megszüntette a Szerafikumot (fiú nevelőintézet), a novíciátust, a rendtartományfőnökséget és a kolozsvári nyomdát, 1949-ben pedig a rendi teológiát Vajdahunyadon. Ingó és ingatlan javaikat államosították, a templom kivételével. A diákokat, novíciusokat, klerikusokat és laikus testvéreket szülőfalujukba szállították. Több atyát bebörtönöztek, másokat heteken, hónapokon keresztül a rendőrségen vallattak, vagy kényszermunkára vittek. 1951-ben Máriaradnán kényszertáborban volt a 122 ferences szerzetes. Elhatározzák, hogy három elv szerint fognak élni: 1. önként nem oszlatják fel a provinciát, 2. senki sem hagyja el a tábort, 3. szétszórásuk esetében a Regula és a lelkiismeretük szerint cselekszenek. A kényszertábor házfőnöke P. Pöhacher Balázs, helyettese P. Écsy János, segítőjük a négy definitor. A rendház vezetőinek emberfeletti nehézségekkel kell megküzdeniük: a testvérek elhelyezése - szörnyű zsúfoltság -, élelem beszerzése, főzés, étkezés, mosás... Sem fizetésük, sem jövedelmük. Szerzetesi életük középpontjában a lelkiélet állt: közösen imádkoztak, elmélkedtek, minden nap miséztek. Szellemi igényeiket a teológiai tanítás, "szabadegyetemi" előadás, újságírás, éneklés, lelkipásztorkodás elégítette ki. 1952 tavaszán a kolostor szomszédságában lévő laktanyába szovjet katonákat hoztak. Ezért a testvéreknek Máriaradnát el kellett hagyniuk. Számukra három új kolostort jelöltek ki: Dés, Esztelnek és Kőrösbánya. Ide a testvéreket az elöljárók osztották be. A legjelentősebb a dési ház. Itt voltak a legtöbben, itt voltak a rendi vezetők és a teológiai tanárok a klerikusokkal együtt. Intenzív lelki, szellemi és fizikai munka folyt. A klerikusok befejezik teológiai tanulmányaikat, és az állam tilalma ellenére Márton Áron megyéspüspök pappá szentelte őket. Az állami tilalom miatt új tagokat nem vettek fel. A ferencesek a kényszertábor megpróbáltatásait türelemmel viselték, ezért hamis vádak alapján letartóztatták, börtönre ítélték a rend vezetőit és a teológiai tanárokat, hogy megfélemlítsék a többieket. Házkutatásokat tartottak, rendőrségen tartották őket, lehallgatókat szerelnek be celláikba, éjjel-nappal zaklatták, besúgásra kényszerítgették őket. Végül a plébánia alkalmazottain (két atya és két testvér) kívül mindenkinek el kellett hagynia Dést. 1967-ben Fidél főatya megállapította, hogy fizikai kényszert szenvednek, idegileg tovább nem bírják a szenvedéseket. Megengedte, hogy a testvérek elhagyják Dést, és az egyházmegye szolgálatába álljanak. Márton Áron püspök befogadta őket, és az atyákat lelkipásztoroknak nevezte ki, a testvérek pedig megfelelő szolgálatot kaptak. P. Boros Fortunát exprovinciális vértanú a Duna-csatornánál éhenhalt. 37 ferences szenvedett börtönt, másokat megvertek, éheztettek, lelkileg, erkölcsileg kínoztak, megaláztak. Közülük senki nem lett besúgó, áruló. 56 testvér élte túl a negyven évi megpróbáltatást. Ma 19 él közülük. Emlékeik megszépültek. A szenvedéseket lelkileg feldolgozták. Nem éreznek haragot. A változás után a rend azonnal újjászerveződött, jelölteket vett fel, a provincia újjászületik. A jelöltek itthon készülnek a ferences életre, a novíciusok Szécsényben, a klerikusok pedig Szegeden. Ma 65 tagja van rendtartománynak. /Fr. János: Ötven éve történt. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 19./"

"Két Kárpát-medencei találkozót szervezett a katolikus közösségeket tömörítő Háló-mozgalom Pannonhalmán. Júl. 16-20. között a Kárpát-medencei keresztény közösségek és lelkiségi mozgalmak magyar lapjainak munkatársai találkoztak. A szakmai továbbképzőn az előadások és szemináriumok keretében, a szakma jeles képviselői segítségével a hír- és publicisztikai műfajokkal, sajtónyelvvel, lapszerkesztéssel kapcsolatos, illetve retorikai ismereteiket gazdagíthatták a vajdasági, kárpátaljai, erdélyi, felvidéki és magyarországi résztvevők. Ezen a továbbképzőn közel 20 erdélyi katolikus kiadvány munkatársa vett részt. Szintén Pannonhalmán, júl. 23. és 27. között ifjúsági kommunikációs műhelyt szerveztek. A Kötőjel című rendezvényre a Kárpát-medencei egyházi és állami magyar középiskolák diákjai, tanárai, hitoktatói közül százhúszan érkeztek. Az ünnepélyes megnyitón Kosik Júlia, a program tervezője és a Háló kommunikációs szekciójának vezetője, Binzberger Ákos pannonhalmi alperjel, valamint Puchard Zoltán, a Háló-mozgalom szervezője és társelnöke köszöntötte a résztvevőket. A kommunikációs műhelyt és a lapkészítők továbbképzőjét a Duna Televízió Rt. valamint a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta. /Csúcs Mária: Erdélyiek Pannonhalmán. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 19./"

"Aug. 4-8. között Országos Katolikus Ifjúsági Találkozót tartottak Temesvárott, eljöttek a római katolikus (Bukarest, Jászvásár, Gyulafehérvár, Szatmár, Nagyvárad. Temesvár)) és öt görög katolikus (Balázsfalva, Kolozsvár-Szamosújvár, Nagyvárad, Nagybánya, Lugos) egyházmegyéből a fiatalokat. Böcskei László temesvári püspöki általános helynök elmondta, hogy a fiatalok szép számban vettek részt az idei, sorrendben a nyolcadik, romániai katolikus ifjúsági találkozón. Böcskei László kérte, hogy a résztvevő különböző nemzetiségű fiatalok saját anyanyelvükön mutathatták be műsorukat. /Bánsági Csilla: Az Országos Katolikus Ifjúsági Találkozó margójára. Érdemes az ifjúságra erőt és időt fordítani. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 19./"

"Aug. 19-én elhunyt Gagyi-Balla István kolozsvári tanár, kutató, az "56 Erdélyben" c. CD szerzője. Az 1956-os erdélyi események, a következmények és a megtorlások résztvevőinek-áldozatainak sorsát, életpályáját gondosan rögzítő történelemtanár 69 évet élt. Temetése aug. 22-én 10 órakor lesz a Házsongárdban. /A VET Sajtószolgálata, aug. 21./Gagyi-Balla István /Kolozsvár, 1932. aug. 3. - Kolozsvár, 2001. aug. 19./"

"Diplomáciai bonyodalmakat okozott az a Magyarország szófiai nagykövetének tulajdonított nyilatkozat, amelyet a Focus című bolgár on-line újság közölt az interneten, és az aug. 14-én lezajlott bolgár-román kormányfői találkozót követően látott napvilágot. Adrian Nastase azt javasolta bolgár kollégájának, Szimeon Szakszkoburggotszkinak, hogy a két ország együttesen, úgymond tandemben törekedjen az európai és euroatlanti integrációra, hogy Bulgária és Románia segítse egymást az európai uniós és a NATO-tagság elérésében. A Focus szerint, a kormányfői találkozót követően a bolgár Darik rádiónak adott nyilatkozatában Magyarország szófiai nagykövete, Kolozsi Béla kijelentette: Bulgáriának nem kellene Romániával tandemben haladnia a NATO és az uniós tagság felé. A szófiai magyar nagykövetnek tulajdonított nyilatkozatot átvette a Mediafax hírügynökség, majd a bukaresti Adevarul napilap, a román külügyminisztérium pedig e hírekre alapozva közleményt adott ki. Ebben "meglepetésének adott hangot a szófiai magyar nagykövetnek az aug. 17-én és 18-án a bolgár sajtóban megjelent nyilatkozata miatt, amelyben bizonyos bírálatokat fogalmazott meg a román miniszterelnök Bulgáriának tett tandemjavaslatával kapcsolatosan." A román külügyminisztérium megbízta budapesti nagykövetét, hogy tiltakozzék a magyar külügyminisztériumban. Egyúttal Bukarest a történtekkel kapcsolatban hivatalos magyarázatot vár Budapesttől. Kolozsi Béla cáfolta a neki tulajdonított nyilatkozatokat. Eredeti kijelentését megismételve, elmondta: Magyarország szerint "nem országcsoportok, hanem ki-ki a saját érdemei szerint fog integrálódni". Hozzátette: Romániát egyetlen vonatkozásban említette, abban, hogy Magyarország mind Románia, mind Bulgária jó felkészülésében, a tapasztalatcserében és az integrációjukban érdekelt. /Botrány a bulgáriai magyar nagykövetnek tulajdonított nyilatkozat miatt. A román külügyminisztérium tiltakozik. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./"

"Románia, Magyarország és Bulgária egységes határellenőrzési rendszer kiépítését célzó program kidolgozásán munkálkodik - jelentette be Kolozsváron Ioan Rus belügyminiszter. Rámutatott: szept. 12-én ennek a programnak a részleteiről is tárgyalni kíván a Bukarestbe látogató magyar kollégájával. Ioan Rus azt is bejelentette, hogy egy hónap leforgása alatt az eddigi kétezer sorkatonán kívül további ötezer sorkatonát váltanak fel hivatásos határőrökkel. Kilátásba helyezte: a sorkatonai szolgálatukat teljesítő határőrök leváltása szept. 27-ig, az Európai Unió tagországai igazságügy- és belügyminisztereinek összejöveteléig végbemegy. Rus reményei szerint ezen az összejövetelen újra napirendre kerül a románok vízumkötelességének eltörlése. /Közös román-magyar-bolgár határellenőrzési rendszer létesül. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./"

"Aug. 27-től megszűnik a személyforgalom a gyulai határátkelőhelyen, mert megkezdődik az átkelőhely felújításának harmadik üteme. A csaknem egymilliárd forintos beruházás során - amelynek harmadát Phare-forrásból fedezik - teljesen felújítják a személyforgalmi épületeket, valamint olyan korszerű ki- és beléptető rendszert állítanak működésbe, amely megfelel a schengeni előírásoknak is. A tervek szerint a munkálatokat kilenc hónap alatt elvégzik. Addig a battonyai és méhkeréki határátkelőhelyeken léphetnek át a Romániába, illetve Magyarországra a személygépkocsival utazók. A gyulai változások nem érintik a teher- és autóbuszos forgalmat. /Részleges határzár Gyulán. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./"

"A magyarországi románságot az eltűnés veszélye fenyegeti - jelentette ki a Marosfőn szervezett nyári szabadegyetemen Sofronie, a magyarországi ortodox románok püspöke. A székelyföldi románok vallási vezetője, Ioan ortodox püspök pedig azzal riogatta a hallgatóságot, hogy a románok Erdélyt egyetlen fegyverlövés nélkül is elveszíthetik. A Hargita és Kovászna megyei románság politikai és egyházi képviselői idén negyedik alkalommal szervezték meg a székelyföldi Marosfőn a Bálványosi Nyári Szabadegyetem mintájára a romániai és az ország határain túl - Ukrajnában, Moldáviában, Bulgáriában, Macedóniában, Görögországban, Magyarországon és Jugoszláviában - élő románok képviselőinek eszmecseréjét. Az idei téma - Románia és a román diaszpóra - olyan kérdések megvitatására adott alkalmat, mint például a határon túli román kisebbség helyzete, az anyaországi támogatás formái, az euroatlanti csatlakozás, a nemzeti identitás megőrzése a globalizáció távlatában, illetve az oktatás és a művelődés szerepe a nemzettudat megőrzésében. - Sofronie, a magyarországi ortodox románok püspöke kijelentette: A tizenkettedik órában küldtek engem oda, s nem vagyok biztos benne, hogy 10-15 év múlva lesz-e még egyetlen román is ott - mondta. Hozzátette: a magyarországi románság fő támogatója a Román Ortodox Egyház, a többi állami intézmény ugyanis mit sem törődik magyarországi honfitársaival. A székelyföldi románok egyházi vezetője, Ioan ortodox püspök szerint a magyarországi románok ugyanolyan méretű nehézségekkel küszködnek, mint a Székelyföldön, Hargita és Kovászna megyében élő nemzettársaik. - A székelyföldi megyék románságának panaszai gyakorlatilag az idei marosfői szabadegyetemet is végigkísérték. Az előadók szorgalmazták, hogy a két, javarészt magyarok lakta megyében a románok a többséget megillető jogokat követelnek. - Olyan törvényeket kell alkotni, amelyek védelmezik és támogatják a román identitást az országnak ebben a részében - jelentette ki Adrian Vlad Casuneanu, Kovászna megye kormánypárti parlamenti képviselője. Kovászna megye prefektusa pedig azt mondta: a bel- és külföldön a magyarok jogaiért fellépő RMDSZ-nek kötelessége, hogy figyelembe vegye a Hargita és Kovászna megyében élő románok gondjait, nehézségeit. /Marosfőn intőt kapott az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./"

"Mádl Ferenc köztársasági elnök megbízásából Rockenbauer Zoltán, a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere aug. 20. alkalmából magyar állami kitüntetéseket adott át. Ezúttal öt erdélyi kapott magyar állami kitüntetést. Pauler Gyula-díjat Kiss Andrásnak, a kolozsvári Állami Levéltár nyugalmazott főlevéltárosának, Széchényi Ferenc-díjat Kónya Ádámnak, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatójának, Szinnyei József-díjat Kiss Jenőnek, a sepsiszentgyörgyi Megyei Könyvtár igazgatójának, Wlassics Gyula-díjat pedig Gazda Józsefnek, a kovásznai líceum nyugalmazott magyar szakos tanárának és dr. Kötő József nyugalmazott kolozsvári színháztörténésznek adományoztak. Mádl Ferenc államalapító Szent István király ünnepe alkalmából a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést adományozta mások mellett - a magyar kisebbségek védelmében, érdekei képviseletében és érvényesítésében végzett több évtizedes, példaértékű tevékenysége elismeréseként - dr. Hámos Lászlónak, a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) elnökének. /Az aug. 20-i nemzeti ünnep alkalmából. Erdélyi magyarokat is kitüntettek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./"

"Adrian Nastase miniszterelnök a jövő évi prágai NATO-csúcsig terjedő "politikai fegyverszünetet" javasolt a parlamenti pártoknak, az ország NATO-csatlakozási programjának sikere érdekében. Markó Béla RMDSZ-elnök egyetértéssel fogadta a kormányfő kezdeményezését, de emlékeztetett rá, hogy a felzárkózási folyamat támogatására vonatkozólag az ország politikai erői már korábban is és ismételten kinyilvánították egyöntetű támogatásukat. A Demokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt képviselői fenntartásokkal fogadták a kormányfő kezdeményezését. Hangoztatták ugyan, hogy egyértelműen támogatják a NATO-csatlakozást, de rámutattak: nem mondhatnak le ellenzéki szerepükről a kormány politikájával szemben. Az egyetlen parlamenti politikai erő, amely egyértelműen elutasította a "politikai fegyverszünet" gondolatát, a Nagy-Románia Párt (NRP) volt. /"Politikai fegyverszünet" a NATO-csatlakozás érdekében? Markó Béla: Ideje a szavakról áttérni a tettekre. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./"

"Aug. 18-án tartották meg a Maros megyei Hármasfaluhoz tartozó Székelyszentistvánon a magyar államalapítás ezredik évfordulójának szentelt ünnepséget. "A jó döntések nem mindig népszerűek", mondotta többek között Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki behatóan elemezte Szent István korszakalkotó, sorsfordító döntéseit. Egyed Ákos történész a kalandozó magyarok hadjáratairól, a honfoglalás és államalapítás közötti időszakról, ezen belül a székelység ezer évvel ezelőtti szerepéről szólt a székelyszentistváni református templomban megtartott istentisztelet keretében. A megemlékező ünnepség előtt, aug. 18-án a falu művelődési otthonában konferenciát tartottak a népfőiskola-mozgalomról - magyarországi és hazai résztevőkkel. /(Máthé Éva): Ismét ünnepelt Székelyszentistván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./ Aug. 17-én nyílt meg a Barátosi-kúriában Simorka Sándor kisplasztika- és grafika-kiállítása. A Barátosi- kúria rendbetételét a Kis-Küküllő Térségi Társulás vállalta magára, ehhez anyagi támogatást személyesen Markó Béla, az RMDSZ országos elnöke nyújtott, és a székelyszentistváni Harmónia Egyesület is segédkezett. Az aug. 18-i tanácskozás immár a nyolcadik a sorban, melyet most dr. Egyed Ákos akadémikus, történész, a Romániai Népfőiskolai Társaság elnöke nyitott meg. A művelődési házban és a templomban is láthatók Sándor János nyugalmazott tanító, elhíresült faragó fába vésett címerei, történelmi faragványai. Évente eljön hozzá Budapestről dr. Székely András Bertalan, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztályának főtanácsosa. - Azáltal vagyunk ma is, hogy Ő jól döntött - hangzott Markó Béla RMDSZ-elnök esszéjében Szent István királyról. Következtetése időszerű: a történelmet nem elviselni kell, hanem alakítani. Dr. Egyed Ákos hangsúlyozta: a székelység a magyar életfa legvirágzóbb ága. Szervezettsége, állandó határvédői készenléte megóvta az elpuhulástól, szíjassá tette, szigorú törvények szerint működő, rendtartó, fegyelmezett, önszerveződő közösséggé, amely bizonyos értelemben 1876-ig megőrizte autonómiáját. Két millenniumi zászlót is kapott Makfalva-Hármasfalu népessége. A Magyarok Világszövetsége részéről Király Zoltán alelnök nyújtotta át az egyiket. A másik zászlót Simon Csanád saját költségén készíttette, amikor úgy látszott, hogy hivatalosan nem juthat millenniumi zászlóhoz a község és benne az a falu, amely egyedül őrzi itt, az erdélyi bércek között, államalapító királyunk nevét. Bálint-Pataki József a Határon Túli Magyarok Hivatalának képviseletében Németh Zsolt államtitkár nevében is üdvözölte az ünneplőket. Reményét fejezte ki, hogy az új évezred elején nagyobb szerepet fogunk játszani a nyugat- európai és a kelet-európai világ egymáshoz közeledésében. Ebben a legnagyobb szerepet a Magyarországhoz közel eső államokban élő magyarok vihetik, vélte a szónok. A templom előtti Szent István-szobrot, Sántha Csaba szovátai művész alkotását megkoszorúzták az RMDSZ országos elnöksége, a HTMH, az RMDSZ Maros megyei, szovátai területi, helybeli szervezetei, a makfalvi polgármesteri hivatal, a helyi egyházak képviseletében Markó Béla, Borbély László, Bálint-Pataki József és mások. /Székelyszentistván nagy napja. A székelység a magyar életfa legvirágzóbb ága. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./"

"Aug. 19-én Marosszentkirályon millenniumi ünnepséget tartottak, az RMDSZ helyi szervezete és a helybéli református, katolikus és unitárius egyházak szervezésében. A műsor istentisztelettel kezdődött abban a református templomban, amelyet még Szent István építtetett. Szent István- szobrot avattak Marosszentkirályon. Az alkotó, Hunyadi László szobrászművész elmondta, hogy e szobor régi álmának megvalósulását jelenti. Nyolc éve foglalkoztatja a szent király mellszobrának bronzba öntése. Átnyújtották Csáky Károly helybéli lelkipásztornak Dávid Ibolya nevében a magyarországi Igazságügyi Minisztérium millenniumi emléklapját. A szoborhoz szükséges bronzot és rezet, valamint a költségekhez szükséges pénzt a marosszentkirályiak adták össze. /Szent István-szobrot avattak Marosszentkirályon. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./"

"Aug. 19-én falutalálkozó keretében ünnepeltek Nyárádkarácsonfalván. Az ünnepség a református templomban istentisztelettel kezdődött, ahol Pap Géza, az Erdélyi Egyházkerület püspöke hirdetett igét. A gyülekezet vegyes karának előadása után az 1830-ban készített és most felújított barokk orgonát a javítómester, Pünkösti Apor rövid orgonajáték után adta át újra az egyház közösségének. Az ünneplők a temetőkertbe vonultak, ahol a Ferenczi Károly által készített kopjafánál először Karácsonfalva polgármestere, Ferenczi György üdvözölte az egybegyűlteket. Borbély László az RMDSZ képviseletében a Szent István-i örökségről beszélt. Borbély László után Karácsonfalva magyarországi testvértelepülésének, Balatonendrédinek a polgármestere, Késmári Tibor szólalt fel. Elmondása szerint azért vannak jelen az ünnepségen, mert ezáltal is erősíteni kívánják azokat a kötelékeket, amelyek átnyúlnak az országhatáron. Az említett településen kívül még jelen voltak a hollandiai Huidekeskerk, a magyarországi pomázi és a káposztásszentmiklósi testvérgyülekezet képviselői is. /Vajda György: Hármas ünnep Karácsonfalván. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./"

"A Szent István-napi néptánctalálkozón aug. 17-én Magyarfenesen volt a népviseleti felvonulás és az ünnepi nyitógála. Aug. 18-a a különböző településeken tett látogatássokkal telt, ahol már a csoportok szétváltak, és Mákófalván, Kisbácsban, Jegenyén, Kalotaszentkirályon, Várfalván, Szamosújváron és Széken élvezték az együttlét örömeit. Aug. 19-én a népviseleti felvonulás helyszíne már Kolozsvár belvárosának utcái voltak. A felvonulás után került sor az ökumenikus istentiszteletre, a Szent Mihály-templomban tartottak, ahol Szent István-napi megemlékezésen vettek részt az egybegyűltek. Pillich László, a Heltai Alapítvány elnöke, a néptánctalálkozó szervezője bemutatta a csoportokat, amelyek sorra elénekeltek egy-egy zsoltárt vagy saját népük himnuszát. A kitűnően megszervezett Szent István-napi néptánctalálkozó este a Diákművelődési Házban megtartott ünnepi zárógálával ért véget. /Köllő Katalin: Ünnepség az alázat és szeretet jegyében. Kolozs megyei Szent István-napok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./"

"A gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban aug. 16-17-18-án a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház bemutatta Petőfi Sándor A helység kalapácsa című komédiáját. A Nemzeti Kulturális Alapprogram és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával létrejött táborban július 25-én kezdődtek el a próbák. Szabó Tibor színházigazgató kifejtette: mivel Erdélyben nincsenek még nyári színházak, a gyergyószárhegyi próbálkozásnak hagyományteremtő szerepet szántak. A Gyergyói Nyári Napok néven kezdeményezett rendezvénysorozat kiállításmegnyitóknak, könyvbemutatóknak, utcai rendezvényeknek, térzenének, koncertnek is helyet adott a színházi előadások mellett (a Budapesti Szkéné Színház például több produkcióval érkezett). /Gergely Edit: Figura a kastélyudvaron. Színházi hétvégéket tervez a gyergyószentmiklósi önkormányzat. = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./"

"Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában megnyílt Péter Ütő Erzsébet, Máramarosszigeten élő képzőművész kiállítása. Az eredetileg textil szakon végzett művész olajképeit hozta el Kolozsvárra. /Németh Júlia: Péter Ütő Erzsébet kiállítása a Reményik Sándor Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./"

"Az aug. 20-i központi állami megemlékezés, egyben a millenniumi év zárónapja, a magyar lobogó ünnepélyes felvonásával kezdődött Budapesten, a Parlament előtt, a Kossuth téren. A Magyar Köztársaság Közép- és Kis Kereszt kitüntetéseit átadták át a Parlamentben. Tíz órától a Margit híd és Szabadság híd közötti Duna-szakasz felett légiparádét rendeztek, ejtőernyős bemutatóval. Délután három órától a Kossuth téren a tisztek tettek esküt, majd a Magyar Állami Operaház Gyermekkórusa előadta a Millenniumi Óda első három tételét. Ezt követte Orbán Viktor kormányfő ünnepi beszéde, majd öt órától ünnepi szentmise a Szent István Bazilika előtt, ahonnan fél hétkor indult a Szent Jobb körmenet. Az ünnepségsorozat fénypontjának számító tűzijátékot kilenc órára tervezték. Fél tíztől a budai felső rakparton szerveztek utcabált. Aug. 20-án Orbán Viktor miniszterelnök az Országházban találkozott a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) képviselőivel. A rövid megbeszélésen részt vettek a romániai, szlovákiai, kárpátaljai, jugoszláviai, horvátországi és szlovéniai magyar politikai szervezetek vezetői, valamint Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. A találkozót követően Németh Zsolt újságíróknak elmondta: megvitatták a magyar-magyar kapcsolatok "forró kérdéseit", különös hangsúlyt fektetve a státustörvényre. "A törvénnyel kapcsolatban teljes az egyetértés a magyar-magyar kapcsolatokban, a jogszabályt végre fogjuk hajtani" - hangsúlyozta a külügyi államtitkár. A hétvégén Erdély-szerte is elkezdődtek az aug. 20-ai ünnepségek: Szent István király, valamint az államalapítás emlékére szobrokat állítanak, kopjafát avatnak, koszorúznak, irodalmi esteket, tudományos-történelmi és színielőadásokat tartottak. Csíkszeredában, de Sepsiszentgyörgyön is először ünnepeltek. Szentgyörgyön körmenettel, emlékműavatással adóztak Szent István emlékének, Szatmárnémetiben, Nagybányán, Csíkszeredában koszorúkat helyeztek el, Marosszentkirályon szobrot avattak az államalapító király tiszteletére. Csíkszentkirályon a település napjai keretében ünnepeltek, egészalakos bronzszobrot emelve Szent Istvánnak. A jó ideje a hazai Szent István-ünnepségek központjának tekintett Székelyszentistvánon Markó Béla szövetségi elnök köszöntötte az ünneplőket. Az ünnepség a héten is folytatódik. /Kiemelkedő nemzeti ünnep Magyarországon. Erdély-szerte Szent Istvánra emlékeznek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./"

"Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere szerint Szent István király cselekedeteihez és hagyatékához méltó történelmi lehetőség elé került a Kárpát-medencei magyarság az Országgyűlés által megszavazott kedvezménytörvénnyel. Nemzetstratégiai lépésként üdvözölhető a státustörvény, amely ugyanakkor kísérlet a nemzet trianoni szétdaraboltságának megszüntetésére is, a nemzeti szolidaritás megteremtésére. A státustörvény kellő időben érkezett, amikor nyolcvan esztendő után megpróbálja integrálni a nemzet vérkeringésébe a leszakadt magyarságot is. Kétségtelen, hogy az Orbán-kormány éppen jókor és helyesen ismerte fel szerepét és feladatát a határon túli magyarság helyének megfogalmazásakor. /Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere: Státustörvény - nemzetstratégiai lépés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 21./"

" A Kárpát-medence népművészetének, hagyományainak és népi kismesterségeinek ünnepét, a Millenniumi Sokadalom című a határokon is átnyúló rendezvény záró programjai aug. 17-én, a budapesti Hősök terén kezdődtek. A négynapos kulturális eseménysorozat a Szent István királyról való megemlékezés mellett a népművészek, népzenészek, néptáncosok, népi játékkészítők, az utcaszínházak és a magyar konyha mestereinek találkozója volt. Az idei sokadalmat a tavalyinál több helyszínen rendezték meg, így Szentendrén, Diósgyőrött, Abádszalókon, Tatán, Gyulán, Pécsett, Kolozsvárott, Marosvásárhelyen és Zentán is bemutatták az ezeréves magyar kultúra örökségeit, kincseit. - Erdély-szerte megemlékeztek István királyról, így Szatmárnémetiben, Nagybányán, Csíkszentkirályon. Csíkszeredában például a rendszerváltás óta először ünnepelték meg Szent István-napját. A rendezvény a belvárosi katolikus plébániánál kezdődött, volt szabadtéri néptáncelőadás és rockkoncert, este pedig irodalmi est a Szakszervezetek Művelődési Házában Ferenczes István költő és Molnár Vilmos író részvételével. /Ünnepségek Zentától Csíkszentkirályig. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 21./"

"Az elkövetkező két évben a Reform Tömörülés (RT) célja az RMDSZ-en belüli politikai hatalom megszerzése - derül ki abból az emlékeztetőből, amely a platform elnökségének 2001. június 30-július 1. között Székelyudvarhelyen megtartott titkos ülésén készült, s amely a napokban került szerkesztőség birtokába, írta T. Sz. Z. /Tibori Szabó Zoltán/. A dokumentum szerint az RT kétéves reformprogramjának kiindulópontja az idei kongresszus volt, s egyetlen célja "a politikai hatalom megszerzése. Toró T. Tibor platform-elnök szerint "az RMDSZ egyszemélyes intézménnyé vált", s "e struktúra lényegéből fakadóan, a szövetségi elnöki pozíció megszerzése a legcélravezetőbb a belső reform megvalósításához". A célok elérése végett a platform Döntés-előkészítő Testületet (DET) hozott létre. Az első lépés Mátis Jenő szerint "Eckstein [Kovács Péter] kicsinálása. Papp Előd a kollektív bűnbocsátás híve, mindenki fehér lappal indul, s "az első botlásig" maximálisan megbíznak egymásban. Tamás Sándor szerint az RMDSZ-ben "minden tisztséget meg kell szerezni, amely potenciális kongresszusi küldötthellyel jár", s mivel "az SZKT-tagok küldöttek lehetnek, ezért kiemelt célszemélyként kell kezelni őket". Tamás úgy vélte, hogy az elnökjelöléssel fölösleges "Bálványosig várni", a személyeket nevesíteni kell. Szerinte két jelölt lehetséges: Birtalan Ákos és Toró T. Tibor. Borbély Zsolt Attila úgy látja, "az egyetlen, aki jelenleg Markót lenyomhatja, az Tőkés", Toró T. Tibornak pedig Tőkés László mellett kellene ügyvezető elnöki tisztséget betöltenie. Szilágyi Zsolt közölte: körvonalazódik "Tőkés László esetleges visszavonulása a püspöki pályáról, és határozottabb politika felé indulása". Tamás Sándor úgy vélekedett, hogy "Tőkés alkalmatlan jelöltnek is, elnöknek is". Az ülésen az RT-elnökség tagjai elosztották egymás között a teendőket. Borbély Zsolt Attila "összmagyar szervezkedéssel és szövetségi normarendszerrel", Szilágyi Zsolt "külüggyel, csángókkal, románokkal és zöldekkel", Tamás Sándor "tulajdonügyekkel és földkérdéssel", Papp Előd "önkormányzatokkal, a székely városállamokkal, oktatással, sporttal és ifjúsággal", Mátis Jenő "kis- és középvállalkozásokkal, magyarországi vállalkozói támogatási programokkal és a vállalkozói holdudvarral", Toró T. Tibor pedig "biztonságpolitikával, oktatással, művelődéssel és általános politikai vonatkozásokkal" foglalkozik. /T. Sz. Z.: A Reform Tömörülés egyetlen célja: a politikai hatalom megszerzése. A szövetségi elnöki posztért Tőkés László visszavonulna a püspöki pályáról? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21. - Ugyanezt az értesülését Tibori Szabó Zoltán a Népszabadságban Puccstörekvés az RMDSZ-en belül - kolozsvári tudósítónktól alcímmel közölte. = Népszabadság, aug. 21./ - A cikket átvette: A kolozsvári Szabadságban olvastuk. A Reform Tömörülés egyetlen célja: a politikai hatalom megszerzése. T. Sz. Z. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 22., továbbá Puccstörekvés az RMDSZ-en belül címmel a Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22-i száma. Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság tudósítója kommentárt fűzött a Szabadságban ehhez az anyaghoz: elszomorította a Reform Tömörülés emlékeztetője. Szerinte a céljuk a politikai hatalom és vele együtt az anyagi források megszerzése. "Ennek érdekében pedig a legváltozatosabb (majdnem azt írtam, a legaljasabb) módszerektől sem riadnak vissza." A dokumentumból a bármi áron történő rombolásra való elszántság derül ki. Az MSZP-lap tudósítója szerint az anyag Rákosi Mátyás alapmondatára ("Aki nincs velünk, az ellenünk van!") és Kádár János elvére ("Aki nincs ellenünk, az velünk van!") van építve, Orbán Viktor így fogalmazott: "Aki nincs velünk, az nincs!" A "Reform Tömörülés ugyanazt az agresszív politikai stílust szeretné Erdélybe bevezetni, amelyet mentoraik, a Fidesz-politikusok honosítottak meg az utóbbi években Magyarországon." Szerinte "kiderül, hogy a nagy hatalom-megszerzési, személyiségkicsinálási és egyházkomisszárkodási stratégiák megvalósításához az ITD Hungary, illetve a Reform és a Participatio alapítványok útján Magyarországról átmosott más állami pénzek szolgálnak forrásként." Tibori bátran kiállt Markó Béla mellett. /Tibori Szabó Zoltán: Új elit, veszélyes régi eszközökkel. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./ A Népszabadság további cáfoló cikket is közölt /Tibori cikke mellett/: Tőkés László nem tud arról, hogy őt bárki is vissza szeretné vonultatni püspöki tisztségéből. Ő maga sem tervezi, hogy feladja hivatását. /A püspök nem vállal politikai beosztást. = Népszabadság, aug. 21./"

" Csíkszereda új (Kalász-)negyedi temetőjében eddig még nem tapasztalt rongálás történt. Több fakeresztet kiemeltek a helyükről és ezeket a kerítés oldalára, ellentétes irányba felrakták, sőt az egyiket SÁTÁN felírattal is ellátták. Ismeretlenek néhány vaskeresztet is ledöntöttek. A polgármesteri hivatal alkalmazottai nagyon hamar intézkedtek - a rádió értesülései szerint - anélkül, hogy a rendőrség szakembereit értesítették volna. Így a szemtanúk és a tévéfelvétel az egyedüli nyom a rendőrség számára, hogy a történtekről dokumentálódjon és a tetteseket előállítsa. /Felforgatott keresztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./"

"Szatmárnémetiben az elkobzott és államosított ingatlanok visszaadásáról a többségi helyi lapok olykor pánikkeltő cikkeket közölnek. A Gazeta de Nord-Vest szerint már a fél várost és az egész történelmi városközpontot visszakérték. Tény viszont, hogy az utóbbi hónapokban több száz kérvényt nyújtottak be, köztük számos főtéri épületet igényelnek vissza az egykori tulajdonosok, illetve leszármazottaik./"A fél várost visszakérik!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./"

"Idén negyedik alkalommal rendezték meg a Marosfői Nyári Egyetemet aug. 12-20-a között a Kovászna-Hargitai Európai Tanulmányok Központja, a Határon Túli Románok Nemzeti Alapítványa, a Kovászna-Hargitai ASTRA szerveződés és a Közép- és Kelet-Európai Nemzeti Kisebbségek Hivatal szervezésében, a román Köztájékoztatási Minisztérium támogatásával. Jelen volt karhatalom, amely kisebbfajta állami erődemonstrációnak is beillett. A rendezvény idei kerettémája: A románok és az euroatlanti integráció. A csángókról szóló előadást Kisebbség és hitvallás a moldvai katolikusoknál címmel rendezték, az érintettek hiányában. Főszereplői Anton Despinescu jászvásári teológusprofesszor és Gheorghe Bejan, a bákói Dumitru Martinas Római Katolikus Szövetség elnöke voltak. Despinescu szerint a moldvai katolikusság sértésként fogja fel, ha őket csángóknak nevezik. - A probléma eljutott az Európa Tanácshoz is, bizonyos Tytti Isohookana-Asunmaa finn raportőrnek köszönhetően, aki természetesen rokoni kapcsolatban állhat a magyar néppel. Ez az asszony összeállított egy jelentést. Ioan Robu érsek kötelességének érezte, hogy erre a jelentésre válaszoljon és azt elküldje az Európa Tanácsnak. A főpap levele szerint "a jelentés egy megalapozatlan vészkiáltás (...), a szerző úgy mutatja be a moldvai csángók csoportját, mint egy elhanyagolt, mindenki által elhagyatott közösséget. (...) Az igazság az, hogy az úgynevezett csángók Moldvában egy olyan püspöki egyházmegyét alkotnak, mely teljességgel a kánoni jog alapján van megszervezve." "A jelentés kétértelmű és elárulja a magyar propaganda befolyását. (...) Jeleznem kell önöknek, hogy azok, akik ma csángó nyelven beszélnek, számbelileg nagyon kevesen vannak, és tulajdonképpen egy íratlan nyelvről van szó, amelyet szájról szájra terjesztenek a generációk (...), így ezért nagyon furcsa a magyarság állhatatos, őket illető követelése. (...) Egyetértünk a szerzővel, amikor így fejezi ki magát: "csángó nyelv", amelyet mi is meg szeretnénk őrizni, mint kétségbevonhatatlan értéket, de nem akarjuk tönkretenni a magyar nyelv bevezetésével. A jászvásári katolikus püspök létrehozott egy kutatási főosztályt, amely annak lehetőségét elemzi, hogy megállapítsanak egy írásmódot a csángó nyelvre. Ez a bizottság népszavazást fog szervezni a katolikus helységekben, hogy kijelöljék azokat az egyéneket, akik csángó nyelvű tanítást és misét igényelnek. (...) Egy korlátozott számú, magyar soviniszta körök által lefizetett csángócsoport tesz csak kétségbeesett kísérleteket, hogy a magyar nyelvet a csángó helyett bevezessék. Reméljük, hogy a jelentés szerzője nem áll az ő oldalukon. (...)" - Bejan, a bákói ellen-csángószövetség elnöke felolvasta a "román római katolikusok" álláspontját: felháborító, hogy valaki megpróbáljon kínos és cinikus módon beavatkozni egy román vallásos közösség történelmébe csak azért, mert valahol, egy szomszédos ország fővárosában van néhány politikus, akiknek gondolkodásában régmúlt idők tündöklése és nagyravágyása tükröződik. Felszólalt a rendezvényen Vasile Dancu tájékoztatási miniszter is. Tusványoson - elmondása szerint - 300 magyar fütyülte ki ama axiomatikus megállapítását, hogy a csángók románok. Úgy vélekedett a finn raportőr jelentéséről, hogy az Európa Tanácshoz számtalan ilyen összeállítás érkezik, és nem kell több tízezer dollárnál (!), hogy valakit egy ilyen jelentés megírására ösztönözzenek, még akkor is, ha az nem mindig alapszik valós tényeken... - Az Erdélyi Napló kérdéseire válaszolva Dancu elmondta, hogy nem tartja a Bálványosi Nyári Szabadegyetem ellenrendezvényének a marosfőit. /Kristály Lehel: Magyarellenes hangulatkeltés Marosfőn. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 21./"

"Kereszténység és magyarság összetartoznak. Felemelkedésünk esélye a hit, mert a hit tartotta meg népünket ezer éven át. A vallás nem magánügy, miként a liberálisok állítják. A hétköznapokon kell érvényesüljön Szent István szellemisége, az erkölcs, becsület, tisztesség, összetartás! - hangsúlyozta többek között Reizer Pál szatmári megyéspüspök az aug. 19-i, vasárnapi szentmisén, melyet Szent István király tiszteletére tartottak. A főtéri székesegyház zsúfolásig megtelt hívőkkel, ünneplő magyarokkal, ott voltak az RMDSZ, valamint a civilszervezetek képviselői, köztük az ünnepséget szervező Szent István Kör vezetői. A főpásztori mise után a székesegyház elé vonult a sokadalom, ahol a talapzatnál álló Szent István szobornál folytatódott az emlékezés. Először Korda Zoltán, a Láncostemplom lelkipásztora, majd Szabó Károly szenátor és Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör elnöke méltatta első királyunk maradandó művét, szellemiségének megtartó erejét. Ezt követően koszorúkat, virágcsokrokat helyeztek el az ünnepelt szobrához Szent István királyra emlékeztek a történelmi egyházak minden templomában. /(Sike Lajos): Kereszténység és hit összetartozik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./"

"A millenniumi év helyi zárórendezvénye ünnepi istentiszteletekkel kezdődött Sepsiszentgyörgyön, majd a Szent József plébánia udvarán felszentelték a Szent István tiszteletére emelt millenniumi emlékművet. Ezt követően a különböző egyházak hívei közös menetoszlopban, élükön papjaikkal és a Kelemen Antal vezényelte rétyi fúvószenekarral vonultak a szemerjai református temető mögötti domboldalra, az 1849 júliusi szemerjai csata egyik színhelyére. A szemerjai csata emlékére emelt Szeles József tervezte, leleplezésre váró emlékmű köré szép számmal gyülekeztek az emlékezők. Albert Álmos polgármester hangsúlyozva, hogy ez volt az első alkalom, amikor Sepsiszentgyörgy megünnepli Szent István napját, de ettől az évtől kezdve, minden évben megünnepelik. Dr. Egyed Ákos történész-akadémikus a szemerjai csata mozzanatait elevenítette fel. Az ünnepséget koszorúzások és a himnusz eléneklése zárta. /(Éltes Enikő): Milleniumi záróünnepség emlékműavatással. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./"

"A nagybányai Lendvay Márton Színjátszó kör és Alapítvány aug. 13-18-a között első ízben szervezett táborozást a máramarosi színjátszók és kulturális programszervező részére Koltón, a református gyülekezeti otthonban, Varga Károly helyi református tiszteletes jóvoltából. A szórványban élő kis magyar közösségek összetartásáért munkálkodó színjátszók jöttek össze. A lendvaysok, a szinérváraljiak, a hosszúmezeiek, a kapnikbányaiak, ott volt Bodnacsuk Magdolna Rónaszékről, Melencsuk Rozália Magyarláposról, és máramarosszigeti Zahoránszky Ibolya is. Résztvevők érkeztek még Nagybányáról, Domokosról, Erzsébetbányáról és Felsőbányáról. Az előadók között volt Bessenyei István színművész, a Harag György Társulat /Szatmárnémeti/ tagja, továbbá Kiss Kornél és Méhes Béla, a Lendvay alapító tagjai. Sajnos a pedagógusok nem jöttek el. Máramaros megyében még mindig sok helyütt attól is félnek, hogy magyarul megszólaljanak. /Dancs Artúr: I. Színjátszó Tábor - Koltó 2001. Színjátszásról a szórvány szórványában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./"