"Az erdélyi magyar magánegyetem létrehozásának gondolata két évvel ezelőtt Tusnádfürdőn, az akkori nyári szabadegyetemen fogalmazódott meg, s ma az első felvételi vizsgákat tartják az ősszel induló Sapientia erdélyi magyar tudományegyetemre - hangsúlyozta júl. 24-én Misovicz Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának gazdasági elnökhelyettese. A júl. 24-i vitanap fő témája az erdélyi magyar magánegyetem volt. A HTMH elnökhelyettese szólt az Erdélyben tapasztalható nagy érdektagoltságról is. Fontos feladatnak, egy-két éven belül megvalósítandó célnak nevezte azt, hogy nemzetközi szempontból is piacképes intézmény váljék az egyetem, illetve olyan normatív finanszírozási rendszer épüljön ki, amely képes lesz a jövőben is forrásokat biztosítani az intézmény számára. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke, az egyetem rektora hangsúlyozta: bár Kolozsvárott van az intézmény központja, szándékosan nem alapítottak itt szakokat, mert azokat ma inkább oda kell vinni, ahol pillanatnyilag nincs, vagy csekély a magyar felsőfokú oktatás. Birtalan Ákos képviselő a Sapientia Alapítvány kurátora kijelentette: többek között azért beszélünk ma erdélyi magyar magánegyetemről, mert még 2001-ben sincs állami magyar egyetem Romániában, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen pedig még mindig nem sikerült megvalósítani a belső autonómiát. Közölte: az elmúlt tanévben a több mint 21 ezer magyar anyanyelvű diáknak csak 28 százaléka tudott magyarul tanulni felsőoktatási intézményben. /Bálványosi nyári szabadegyetem. Tusnádfürdőn született meg az EMTE létrehozásának gondolata. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./"

"A magyar és a román környezetvédelmi miniszter ősszel találkozót tart a környezetvédelem területén kötendő új megállapodások és közös programok lehetőségének megvitatására - közölte Turi-Kovács Béla magyar környezetvédelmi miniszter. Turi-Kovács Béla júl. 22-én részt vett a Tusnádfürdőn tartott nyári szabadegyetem munkájában, majd Csíkszeredán a város vezetőivel találkozott. A magyar környezetvédelmi miniszter Csíkszeredán Csedő Csaba István polgármesterrel közös környezetvédelmi programok beindításáról tárgyalt. /Fejleszteni kell a magyar-román környezetvédelmi együttműködést. Turi-Kovács Béla magyar környezetvédelmi miniszter közös programokról tárgyalt a csíkszeredai polgármesterrel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./"

"Markó Béla szövetségi elnök mégis elfogadta a Reform Tömörülés ismételt meghívását a Tusnádon zajló XII. Bálványosi nyári szabadegyetemre. A szabadságára hivatkozó RMDSZ-elnök előzőleg visszamondta a meghívást, amikor a státustörvényről szóló vitanapon Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárral, Kasza Józseffel, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnökével, Kovács Miklóssal, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökével, Bugár Bélával, a Magyar Koalíció Pártjának elnökével és Tőkés László püspökkel kellett volna előadást tartania. /Sz. K.[Székely Kriszta]: Markó mégis megy Tusnádra. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./"

"Júl. 23-án a pannonhalmi Bencés Főapátságban a Kárpát-medencei magyar középiskolák tanárai és diákjai számára ötnapos kommunikációs képzés kezdődött a Katolikus Közösségek Hálózata (Háló) szervezésében. A műhely programjain Erdélyből, a Vajdaságból, továbbá Kárpátaljáról, a Felvidékről, valamint az anyaországból, Szlovéniából és Horvátországból százhúsz tanár - főként hittantanár - és diák vesz részt. Az egyházi és állami magyar középiskolák oktatói és tanulói előadásokat hallgatnak a kommunikáció jelentőségéről. A kommunikációt középpontjába állító képzést ezúttal először szervezte meg az 1989 óta működő Háló, amely feladatának tekinti a "hídépítést" a Kárpát-medence közösségei között. /Kárpát-medencei kommunikációs műhely Pannonhalmán. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./"

"Nemrég leváltották a Szatmár megyei rendőrség teljes vezérkarát. Közülük nem található egy magyar sem. Szatmár megyében a magyarság aránya megközelíti az összlakosság 40 százalékát, a megyeközpontban pedig meg is haladja, ennek ellenére nincsenek magyar rendőri vezetők. Alig jobb a helyzet a közhivatalokban. Jó, ha öt-tíz százalék azon tisztviselők száma, akik magyarnak vallják magukat, és húsz-huszonöt százalék azoké, akik megértik, netán beszélik nyelvünket. A prefektúrán és a megyei tanácsnál azóta módosult valamelyest, hogy Riedl Rudolf volt a megyefőnök (ma alprefektus), az önkormányzat megyei elnöke pedig Szabó István lett. Továbbra is égbekiáltó az a hátrány és diszkrimináció, ami az állami köztisztviselők kinevezése tekintetében éri a magyarságot. A magyar többségű lakosságú Székelyföldön is a román rendőrök, fináncok, ügyészek, bírók, felügyelők vannak többségben. Az önálló magyar egyetem (mármint a román állam által a hazai magyar adófizetők pénzéből fenntartott egyetem!) hiánya, vagy a magyar történelmi egyházaktól elkobzott vagyonok visszaadásának késleltetése mellett a közéletben elszenvedett hátrányainkat is nagyobb súllyal említhetné fel a magyar kormány, amikor a románnal a státustörvénynek a "román lakosság számára diszkriminatív" kitételeiről tárgyal, írta Sike Lajos. A határon túli románokkal kapcsolatos kedvezménytörvényt is hangsúlyosabban kellene említeni. Nem is csak azt, hogy már több százezer moldáviai román kapott kettős állampolgárságot (amiről a vonatkozó magyar törvényben szó sincs), hanem azt is, hogy a több tízezer moldáviai fiatal a romániai magyar adófizetők pénzén is tanul Romániában. /Sike Lajos: Na és a mi hátrányaink? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./"

"A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) június 4-i döntése ellen tiltakozott Vass Levente, a MIT lemondott alelnöke, Gergely István, az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) alelnöke és az OMDSZ három tagszervezetének elnöke. A döntés értelmében a nyolc ifjúsági szervezetet tömörítő MIT minden kapcsolatát megszakította az RMDSZ-szel. Vass a Krónikának kifejtette: "Bár előzőleg jeleztük, hogy csak késve érkezhetünk a június 4-i gyűlésre, érkezésükkor a döntés már megszületett, a nyilatkozat nyomtatott szövegként megvolt, és a jelenlevők nem fogadták el, hogy visszatérjenek a témára." Vass Leventéék nehezményezték, hogy nem konzultáltak minden tagszervezettel, ezek szintjén nem született döntés. Az OMDSZ - melyet a MIT legerősebb tagszervezeteként tartanak nyilván - nem konzultálhatott és nem hozhatott döntést az üggyel kapcsolatban. "Az a tény, hogy a MIT-ben maradtunk, és nem kerestünk más utat, azt jelenti: a szervezeten belül keressük az alternatívákat, a MIT-et szeretnénk egy egészségesen működő szervezetként látni, a civil szférához közelebb vinni" - fogalmazta meg Vass Levente tiltakozásuk célját. /Farkas Réka: Belső ellenzék a MIT-ben. Tiltakoznak a diákszövetségek vezetői. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./"

"A tíznapos táborban született munkákból nyílt kiállítással és vetélkedővel zárult júl. 24-én a Gyergyószárhegyi Nemzetközi Gyerekművészeti Tábor. A résztvevők agyagszobrászatot, tájképfestést, sámánkötél-fonást, táncot, bútorfestést tanulhattak. A magyar népmese-illusztrációk témával hirdetett pályázat visszatérő motívummá is vált: az agyagszobrászat oktatásakor Fekete Pál marosvásárhelyi képzőművész kedvenc népmesehősük megmintázásával bízta meg a gyerekeket. /Gergely Edit: Sámánkötél és barátságok fonódása. Véget ért a Gyergyószárhegyi Nemzetközi Gyermekművészeti Tábor. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./"

"Csíkszeredában, Tusnádfürdőn már véget értek a különféle szakos pedagógusoknak a Bolyai Nyári Akadémia keretében szervezett előadások, Szovátán, a Teleki Oktatási Központban most a fizika és kémia szakos tanárok hallgatják neves professzorok előadásait. A Teleki Oktatási Központban már július elején megkezdődtek az előadások - világosított fel Geréb Éva matematikatanár, oktatási programszervező. Elsőként az óvónők kezdtek, őket az iskolai könyvtárosok és a kollégiumi nevelők követték, majd az angol szakosok és a kémiatanárok jöttek. /Borbély László: Bolyai Nyári Akadémia. Hét tanfolyam Szovátán. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 25./"

"A Kolozsvári Magyar Diákszövetség júl. 18-22. között rendezte meg az Erdélyi Diáktalálkozót Szejkefürdőn. Tábori napilap is volt, a Lapocka, avagy a Szejke Tájmsz. A találkozót Földes László - közismertebb nevén Hobó - nyitotta meg egy József Attila-versekből összeállított előadóesttel, majd a Tankcsapda együttes következett. Előadások hangzottak el a környezetszennyezésről, a középkori magyar viseletekről, az újhullámról, az Erdélyi Disputa Egyesület vitabemutatót tartott, nteki voltak filmvetítések is. A rendezvényeket 3500 fiatal látogatta, közülük 1300-an hetijegyet, a többiek pedig napijegyet váltottak. /Erdélyi Diáktalálkozó Szejkefürdő. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 25./"

"Már több mint egy hete tart a madarasi cserkésztábor. Volt számháború, kirándulás a Madarasi Hargitára, a tábortűzhöz mindig más-más csoport készült szórakoztató műsorral. /Szőcs Ibolya, Csíkszereda: Ünnep a táborban. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 25./"

"Most megjelent könyvében ifj. Fekete Károly az erdélyi magyarság immár legendássá vált alakjának, Makkai Sándor (1890-1951) református püspöknek, filozófusnak és írónak állít emléket /Makkai Sándor gyakorlati teológiai munkássága/. Júl. 19-én, a Nagyenyeden megrendezett Makkai Sándor-emlékünnepélyen a szerző maga mutatta be az Erdélyi Református Egyházkerület által kiadott művét. /Ö. I. B.: Makkai Sándor gyakorlati teológiai munkássága. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./"

"Az önkormányzatok működésének magyarországi és romániai tapasztalatait elemezték júl. 25-én Tusnádfürdőn, a nyári szabadegyetemen. A román alkotmánynak tartalmaznia kell végre a kisebbségek kulturális autonómiához való jogát. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere hangsúlyozta, hogy Romániában nincs valós önkormányzati rendszer, "a szovjet típusú néptanács és az önkormányzat közötti átmenet felénél sem tartunk". Szűkös jogkörrel rendelkeznek a polgármesterek és a helyi önkormányzati testületek, s a meglévő jogok gyakorlásához sem rendelkeznek a kellő anyagi forrásokkal. A meghívott román előadók - ez alkalommal Serban Mihailescu kormányfőtitkár, Vasile Soporan Kolozs megyei prefektus, valamint Viorel Coifan liberális képviselő nem jelentek meg. Soporan prefektust sajtószóvivője, Despina Neagoe képviselte. /Bálványosi nyári szabadegyetem. Nincs valós önkormányzati rendszer Romániában A néptanács és az önkormányzat közti átmenet felénél sem tartunk. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26 "

"A tusnádi nyári szabadegyetem nem más, mint "a román nép ellenségeinek a román állam pénzén történő összeesküvése" - olvasható Gheorghe Funar kolozsvári polgármester, a Nagy-Románia Párt főtitkára júl. 25-i közleményében. Funar elítélte a magyar kormányt és az RMDSZ-t a tábor keretében szervezett "nacionalista megnyilvánulások" miatt. Funar felháborodásának adott hangot amiatt is, hogy a szabadegyetem előadásai magyar nyelven folynak, amely, szerinte, csak "regionális nyelv". A polgármester kifejtette, hogy a rendezvényen részt vesznek különböző, Magyarországról vagy Romániából érkezett, "románellenes szervezetek" is, és "tudománytalan szimpóziumain" Adrian Nastase miniszterelnök csak fülhallgatón keresztül vehet tudomást erről a román nép elleni összeesküvésről. /Funar szerint összeesküvés folyik. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 26./"

"Orbán Viktor kormányfő a Kossuth rádiónak nyilatkozva kijelentette: nagyon barátságtalan dolog lenne, ha nem engednék kézhez venni a támogatásokat a romániai magyaroknak. A magyar miniszterelnök elmondta, ha Romániában megakadályoznák, hogy az ott élők átvegyék a magyar igazolványokat, akkor megtalálják majd azokat a megoldásokat, amelyekkel a határon túli magyarok mégiscsak hozzájuthatnak a Magyarország területén felhasználható igazolványhoz. Azokról az esetleges román törvényhozási lépésekről, amelyek meg akarnák gátolni a státustörvény végrehajtását, a miniszterelnök úgy vélekedett, hogy egy olyan államnak, amely a NATO-hoz és az Európai Unióhoz akar tartozni, értékközösséget kell vállalnia azokkal az országokkal, amelyek ma ezt a két szervezetet alkotják. Mint ismeretes, Ion Iliescu államfő egyik sajtónyilatkozatában kijelentette, amennyiben Magyarország folytatja a státustörvény életbeléptetésére tett erőfeszítéseit, Románia készen áll arra, hogy betiltsa a magyar igazolványok kiállítását. /Magyarország megoldásokat talál a magyar igazolvány kibocsátására. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./"

"Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke levélben biztosította Adrian Nastase miniszterelnököt arról, hogy a bizottság folytatja a magyar státustörvény elfogadása után kialakult helyzet monitorizálását. Romano Prodi hangsúlyozta, hogy a törvény elfogadása előtt a bizottság "nyugtalanságát fejezte ki a diszkriminációt tiltó elv betartását illetően mind az EU tagállamokkal, mind az unióhoz közeledő, elsősorban a tagjelölt országokkal szemben". Prodi hangsúlyozta, hogy a magyar jogszabály kerettörvény, ezért addig nem alkalmazható, amíg a végrehajtási utasításokat el nem fogadják. A bizottság azt várja, hogy a végrehajtási utasítások kidolgozása során a diszkriminációt tiltó elvet tiszteletben tartják. /Európa monitorizálja a státustörvény elfogadása utáni helyzetet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése jún. 29-i ülésén az egyházi tisztségviselők politikai átvilágítása kérdéskörével foglalkozott. A testület üdvözölte a Dunamelléki Református Egyházkerületnek az átvilágítást szorgalmazó indítványát, és nehezményezte, hogy a Magyarországi Református Egyház Zsinata elvetette ezt a kezdeményezést. A közgyűlés szorgalmazza az egyházi tiszt- és tisztségviselők, és az egyházi alkalmazottak politikai átvilágítását. Az egyházkerület javaslatát a Romániai Magyar Református Egyház zsinata elé terjesztette. Az közgyűlés felkérte az egyes egyházközségeket, lelkipásztorokat és egyházi személyeket, írjanak valóság- és múltfeltáró anyagokat az Anyaszentegyház üldöztetéséről és "esetenkénti megtévedéseiről, árulásairól". /S. M. L.: Az átvilágítást szorgalmazza az Egyházkerület. = Krónika (Kolozsvár), júl. 26./"

"Jakab István, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke természetesnek tartja, és elfogadja, hogy a szervezeten belül néhányan másképpen látják a MIT-nek az RMDSZ-től való elhatárolódásról szóló döntését, azonban visszautasítja azokat az utalásokat, miszerint a más véleményt képviselőket kizárták volna a döntéshozatalból. A MIT egyik legerősebb tagszervezete, a hat diákszövetséget tömörítő Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) három tagja elhatárolódott az Ifjúsági Tanács azon döntésétől, miszerint a szervezet megszakítja minden kapcsolatát az RMDSZ-szel. Vass Levente, a MIT egyik alelnöke vállalhatatlannak tartotta a döntést, és lemondott tisztségéről. Az OMDSZ alelnökével, Gergely Istvánnal, és a marosvásárhelyi, nagyváradi és brassói diákszövetségek vezetőivel állásfoglalást fogalmaztak meg, amelyben a MIT döntéshozatalának körülményei, és a július 4-én kiadott nyilatkozat hangvétele és tartalma ellen tiltakoznak. Jakab István, a MIT elnöke azonban úgy érzi, a lépésben olyan személyek keserűsége érezhető, akik nem képesek megérteni, hogy a tanács nem hajlandó a politikai szervezetek fegyverévé válni. /Csinta Samu Farkas: Szabályos döntés, késő bánat. A MIT elnöke természetesnek tartja a véleménykülönbségeket. = Krónika (Kolozsvár), júl. 26./"

" A Napi Gazdaság /Budapest/ napilap szerint Románia a napokban szigorította a parlagterületek tulajdonosainak adózását, ami igencsak nehéz helyzetbe hozhatja az itt termőföldet birtokló, azt azonban nem művelő magyar vállalkozókat. Romániában a magyarok lakta területeken nem egy esetben több száz hektáros földterületekre tesznek szert a magyarországi magyarok - állította a lap. Ezt az adatokkal alá nem támasztott információt addig egyetlen hazai hírforrás sem erősítette meg. Ellenkezőleg: Székelyföldön regáti románok próbálkoznak földekre szert tenni a magyarlakta területeken, s ennek érdekében egyes esetekben helybéli magyarok strohmannként nyújtnak segítséget. /Kitől féltsük földjeinket? Spekulációs céllal vásárolnak földet a magyarok Romániában, vagy pedig regáti románok igyekeznek megszerezni az erdélyi magyarok földjeit? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./"

"A Zsibói Általános Iskolában még soha nem fordult elő, hogy ne gyűljön össze az első osztály indításához szükséges 10 gyermek, és össze kelljen vonni a magyar elemi osztályokat. Az idén ősszel összevonják az első és a harmadik osztályt, és így háromra csökken a magyar elemi osztályok száma az iskolában. Idén eddig csupán két magyar gyereket kereszteltek. /Sz.Cs.: Demográfiai hullámvölgyben Két gyermeket kereszteltek az idén. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./"

"Megjelent Krizsán Géza nagybányai újságíró Balekok (Szerző kiadása, Nagybánya, 2001.) című kisregénye. A hiszékeny, kihasználható emberekről írt a szerző, az átmeneti időszak társadalmának szereplőiről. /Huber András: Balekok és szerencsevadászok Krizsán Géza könyvéről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./"

"Júl. 25-én Bukarestben Adrian Nastase miniszterelnök és az angol nagykövet jelenlétében aláírták a galaci Sidex kombinát adásvételi szerződését az angol-indiai ISPAT társasággal. Ovidiu Musatescu privatizációs miniszter nagy sikerként értékelte az ügyletet. /Elkelt a galaci kombinát. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 26./ A részvények végleges átadása előtt a kormánynak bizonyos feltételeket teljesítenie kell. A kormány vállalta, hogy a Sidex adósságait részvényekké váltja, és elengedi az adósságok után felhalmozódott 600 millió dolláros büntetést. A gyár jelenleg napi 1 millió dollár veszteséget termel. A galaci Sidex kapacitása évi 9,2 millió tonna acél. Tavaly a kombinát 27 ezer alkalmazottal nem egészen 3,5 millió tonna acélt termelt, ebből 1,5 millió tonnát exportált. A Sidex a nemzetgazdaság egyik legsúlyosabb tehertételének bizonyult az elmúlt évtizedben, ugyanakkor egyetlen kormány sem merte eddig magánosítását felvállalni. /Eladták a Sidexet. A végleges szerződést három hónap múlva kötik meg. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./"

"Júl. 17-én Székelyudvarhelyről Kolozsvárra érkező magyar diákokra támadtak az állomáson: 18-20 románul beszélő fiatal botokkal, baseballütőkkel rontott nekik. A támadók kétfelől támadtak, ütötték-verték, szidták őket, majd elfutottak. Az esetről sírva nyilatkozó édesanya fiának megütötték a bal szemét, amely egy pillanat alatt bedagadt. Két kolozsvári magyar egyetemista fiú felajánlotta, hogy elvezetik a központ közelében lévő diákotthonba, ahol meg tud mosakodni. Mialatt egyikük bement az épületbe, a bejáratnál maradt két fiatalt újból megtámadták a botokkal felszerelkezett fiatalok, akik az állomástól valószínűleg követték őket. Heten voltak a támadók, összeverték a két magyar fiút. A két véresre vert fiút kórházba vitték, ahol bekötözték sebeiket, majd ismét visszatértek az állomásra, hogy felszállhassanak a Segesváron áthaladó vonatra. A rendőrök ugyan érdeklődtek a támadók kilétéről, de mivel azokat senki nem ismerte, vállvonogatva továbbálltak. /F. D. D.: Hét fiatal botokkal felfegyverkezve. Udvarhelyi diákokat vertek meg Kolozsváron. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 27./"

"Romániában mostanáig megoldatlan az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának ügye; erre nincs, vagy éppen ellenkező előjelű politikai akarat mutatkozik - állapították meg júl. 25-én a bálványosi nyári szabadegyetem előadói. - Arra van politikai akarat, hogy ne szolgáltassák vissza az egyházi ingatlanokat - jelentette ki Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. A püspök hangsúlyozta, hogy míg mintegy 1000 ingatlan visszaszolgáltatására várnak a magyar történelmi egyházak, 1000 ortodox templom épült tíz év alatt Erdélyben. - Az alapszerződésből cinkos módon kihagyta a két fél az RMDSZ hallgatólagos beleegyezésével az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését - tette hozzá. - Az 580 elkobzott ingatlanunkból ötöt kaptunk vissza kormányrendelettel, de csak egyet birtokolunk ténylegesen - vázolta helyzetüket Tamás József, a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye csíkszeredai segédpüspöke. Kató Béla püspök-helyettes bemutatta a gyülekezetében, Illyefalván végzett munkát, azt, hogy román állami támogatást nem kapott sem a gyermekfalu létrehozásához és működtetéséhez, sem az 1700 Kovászna megyei vállalkozást támogató, 7000 munkahelyet létrehozó alapítvány anyagi háttere biztosításához. A román görög katolikus egyház helyzetét Nicolae Anusca lelkész, a balázsfalvi görög katolikus érsekség mellett működő Caritas-szervezet igazgatója mutatta be. A román hatalom egyházához való ellenséges magatartását kommunista és pánszláv fogantatásúnak nevezve. Tőkés püspök kijelentéseire reagálva, Serban Mihilescu kormányfőtitkár megállapította: Tőkés László immár 11 éve aberráns kijelentéseket tesz. /Bálványosi nyári szabadegyetem. Nincs politikai akarat az egyházi ingatlanok visszaadására. Az RMDSZ-nek felül kell vizsgálnia irányvonalát. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./ Magyarország határon túli támogatáspolitikájáról szólva Bárdi Nándor a Teleki László Alapítvány részéről - moderátor - a bevezetőben az elmúlt század magyar támogatáspolitikáját vázolta. Eszerint a két világháború közötti időszakban a jövőkép és a döntő stratégiai kérdés a revízió. Jancsó Benedek szerint: elvesztettük a területi integritásunkat, de meg kell őrizni a kulturálist. Budapesten a Népies Irodalmi Társaság foglalkozott az erdélyi ügyekkel, biztosította a két világháború között az erdélyi magyar kisebbség támogatását. Ennek a két oldala: a normatív támogatási politika, a másik a "tűzoltás". A magyar támogatás politikában e kettősség végig megvolt. A két világháború között az erdélyi támogatások nyolcvan százalékát normatív alapon, az oktatásra kellett költeni: ebből tartották el azt az 1800-1900 iskolát, amit az egyházak hoztak létre. Ezt 30-40 százalékban magyarországi pénzekből tartották el. A támogatáspolitika másik része, a politikai támogatás szoros gyeplőn keresztül működött. A második korszak 1940-1944 közötti. Gyakorlatilag Dél-Erdélyben nem lehetett ugyanazt folytatni. Működött a kölcsönösségi kisebbségpolitika: amit csináltak a dél-erdélyi magyarokkal, azt csinálták Észak-Erdélyben a románokkal. Sokkal fontosabb, ami Észak-Erdélyben történt. Gyakorlatilag egy képzésközpontú, tudásalapú modernizációs programot próbáltak megvalósítani: téli iskolákkal, gazdatovábbképzőkkel, az egyetemnek mindenféle más kurzusaival. A harmadik korszak 1944-48: továbbra is folyt a támogatás, Magyarországról a Kisgazda Párton keresztül az erdélyi szövetkezeti mozgalmat támogatták. A negyedik korszak - 1989-ig. Ekkor egyfajta családi, népi támogatás alakult ki. Spontánul szerveződött középosztálybeli vagy értelmiségi csoportok Magyarországról hoztak könyveket. A nyolcvanas évek második felében jelentkezett a gyógyszer a romániai gyógyszerhiány következtében. A magyar támogatáspolitika ötödik korszaka az, ami 1989 után létezik. 1990-1993-94 között döntően bizalmi alapon folyt, majd intézményesült. Negyven évig nem foglalkoztak kormányzati szinten a külmagyar problémával és meg kellett teremteni az intézményes hátteret. Közben a határon túli társadalom és intézményépítés igényelte e támogatásokat. Az 1994-98 között létrejönnek az Illyés Alapítvány és más támogatási formáknál is az adott országban működő alkuratóriumok. Körülbelül 300-400 ember vehet részt e rendszerben az egész Kárpát-medencében. Így sokkal nagyobb az ellenőrzése az erőforrásoknak. 1998-tól aztán gyakorlatilag kiépül a határon túli magyarság intézményrendszere, ezt kellene tovább fejleszteni, működtetni. - Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának határon túli főosztályának vezetője szerint sajnálatos, hogy az adott országok államhatalmai nem teljesítik vagy szerény csak mértékben azon kötelességüket, hogy az ott élő magyar kisebbség jogos kulturális támogatását ellássák. Dobos András az Új Kézfogás Közalapítvány titkára szerint elsősorban a regionális együttműködés felé kell elmozdulni, ez irányba kell a támogatási formákat építeni és fejleszteni. Veress László, az Illyés Közalapítvány titkára részletesen beszámolt eddigi eredményeikről. Az eltelt tizenegy év után az Illyés Közalapítvány alapintézményként értékelhető. Tíz év 7,5 milliárd forintot jelentett. Érdekes a ciklusok szerinti megoszlás: 1990-994 1,2 milliárd Ft, 1995-1998-ban 1,7 milliárd és 1999-2002-es ciklusban 4,5 milliárd Ft fordítható határon túli támogatásra. A határon túli magyar szervezetek, így az erdélyi is, önhibáján kívül nem tudja maradéktalanul fenntartani intézményrendszerét. /Daczó Dénes: Vigyázó szemetek Tusványosra vessétek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./"

"Orbán Viktor miniszterelnök júl. 28-án Marosvásárhelyen találkozik Adrian Nastase román kormányfővel. Ezt követően a két kormányfő közös sajtótájékoztatót tart, majd Tusnádfürdőre tesz látogatást, ahol Orbán Viktor részt vesz a bálványosi nyári szabadegyetem egyik szekciójának az ülésén. A magyar miniszterelnök a délutáni órákban visszaindul Marosvásárhelyre, ahonnan különgéppel visszautazik Budapestre. /Orbán Viktor szombaton Marosvásárhelyen találkozik Adrian Nastaséval. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./"

"A berettyószéplaki Petrolsub kőolaj-finomító mintegy 400 dolgozója indult el júl. 25-én Magyarországra, hogy ott vállaljon munkát, miután saját munkahelyén - az üzem leállása miatt - már hónapok óta nem fizetnek bért. Az elkeseredett dolgozók gépkocsikkal indultak el a borsi határátkelő irányába. A konvojt Sárszeg falunál feltartóztatták a csendőrök. A tiltakozó munkások azért indultak Magyarországra, hogy ott magukat magyarnak vallva magyar igazolványt és ennek birtokában munkát kérjenek. Adrian Nastase miniszterelnök kijelentette: Nem engedhető meg, hogy a nép fizessen azon tulajdonosok helyett, akik a nyomásgyakorlás más eszközét nem találván Magyarországra viszik a munkásokat, hogy ott magukat magyarnak vallva magyar igazolványt kérjenek. Ahogy az utolsó gépkocsi átlépi a határt, megkezdődik a gyár felszámolása, a dolgozók pedig Magyarországon maradhatnak. - Végül kilencórai várakozás után visszafordultak a berettyószéplaki tiltakozó olajmunkások, miután biztosították őket arról, hogy augusztus elsejétől újra indulhat a termelés üzemükben. /Már a románok is státusért akarnak folyamodni. A magyar igazolvány mint tiltakozási forma. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./"

"A román kormány nem tartja szükségesnek, hogy az RMDSZ részt vegyen azokon a konzultációkon, melyeket a magyar kormánnyal folytat a státustörvény kérdéséről - közölte júl. 26-án Claudiu Lucaci, a román kormány szóvivője. Az ilyen tárgyalásokon ugyanis a román kormány kell, hogy képviselje valamennyi román állampolgár érdekeit. A kormány képes erre, s amennyiben az RMDSZ-nek a kormánytól eltérő álláspontja van, azt annak a párbeszédnek a keretében fejtheti ki, amelyet a kormány valamennyi román párttal folytat erről a kérdésről. /Nem hiányzik az RMDSZ jelenléte a státustörvény vitájából. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./"

"Júl. 26-án a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Marosvásárhelyre kihelyezett karain is elkezdődtek a felvételi vizsgák. Marosvásárhelyen informatika, számítástechnika, mechatronika, automatizálás és szociálpedagógiai szakokra várták a jelentkezőket. Túljelentkezés volt a meghirdetett szakokra: a 175 helyet 487-en pályázták meg. Marosvásárhelyen valamivel kisebb volt a konkurencia a meghirdetett helyekre, 130 helyre 290-en jelentkeztek. /Sz. Cs. : Újabb felvételi az EMTE-n Ezúttal kevesebb volt a jelentkező. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./"

"Bizonyára véletlen, hogy a Szabadság július 23-i számának első oldalán egymás mellett jelent meg a "Románia folytatja a magyar státustörvény elleni háborút" és az "Egyre többen települnek át Magyarországra" című két írás. - A két ország között látszólag jól működő, rendezett a kapcsolatrendszer. Csakhogy a mélyben kibékíthetetlennek tűnő ellentétek, főleg félelmek és gyanakvások munkáltak a történelem folyamán mindig. Ezt mutatja, hogy ugyanez a speciális megkülönböztetés más országok státustörvényeit és igazolványait egyáltalán nem érintette. - A kivándorlás esetleges lelassulása a "nemzetállam" címen kergetett, az európai gondolattól alaposan elrugaszkodott, régi álom megvalósulását veszélyezteti. Nastase közölte, hogy a státustörvénnyel kapcsolatban Románia véleménye nem változott. Akkor meg joggal tehető föl a kérdés: van így egyáltalán tárgyalási alap? Ezeken a kétoldalú "tárgyalásokon" a "másik¨ fél is felvetheti a maga aggályait, kényes és kellemetlen dolgokat is megpedzhet, így a növekvő kivándorlást, a példamutatónak hirdetett nemzeti kérdés megoldásának álságát, az igazságszolgáltatás igazságtalanságait, meg a többi, Európával, de a NATO-val sem egészen kompatibilis jelenséget, állapította meg Kiss János újságíró. /Kiss János: Egy találkozóra. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./"

"Mérgesedik a román-moldáv viszony. Júl. 7-én Ion Iliescu kijelentette, hogy a "moldovai nemzet" és a romántól eltérő moldovai nyelv tézise a sztálini elméletet igyekszik feleleveníteni, és célja a moldáv többségi lakosság elnemzetlenítése. A moldovai külügyminiszter cáfolta Voronyin elnök szóvivőjének azt a korábbi nyilatkozatát, miszerint Moldova Köztársaság tiltakozó jegyzéket küldött volna Bukarestbe Iliescu kijelentései miatt. Nem tiltakozásról volt szó, csupán egy jegyzékről, amelyben a moldovai fél aggodalmát fejezte ki Iliescu nyilatkozatai miatt. Vadim Misin, a moldovai parlament alelnöke kijelentette, hogy országának törvényhozása őszi ülésszakán korábbi ígéretét beváltva az orosz nyelvet hivatalos államnyelvvé nyilvánítja. Ugyanakkor Misin a moldovai nemzeti kisebbségek képviselői előtt kijelentette, Moldova Köztársaság minden erőfeszítést megtesz, hogy teljes jogú tagjává váljék az Oroszország- Belarusz szövetségnek. A Chisinauban nemrég elfogadott törvény, amely a nemzeti kisebbségek helyzetét és jogait szabályozza, a többségi nemzetnek a "moldovait" tekinti. Ebben az értelmezésben tehát a románok, pontosabban azok, akik románnak vallják magukat, kisebbségnek számítanak. Az említett nyelvtörvény őket külön nem nevezi meg, egyik zárójelében a gagauz, az ukrán, a bolgár, a jiddis stb. kisebbséget sorolja fel. (Moldova Köztársaságban az ukránok számaránya tizennégy, az oroszoké mintegy tíz százalék.) Román kollégája meghívására júl. 27-én hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezik Vasile Tarlev, Moldova Köztársaság miniszterelnöke. Az Adrian Nastase kormányfővel folytatott tárgyalásokat követően megbeszélést folytat Ion Iliescu államfővel is. A moldovai miniszterelnök látogatásának programjában több kétoldalú megállapodás megkötése is szerepel. A bukaresti és a chisinaui kormány vezetői többek között aláírják azt a megállapodást, amelynek alapján a román hatóságok egymillió dollár támogatást nyújtanak a hátrányos helyzetű moldovai románoknak személyes irataik kiváltására. Mint emlékezetes, július elsejétől a Nastase-kabinet bevezette a moldovai állampolgárok számára az útlevélhasználat kötelezettségét. A BBC információi szerint ugyanakkor a két miniszterelnök megállapodást ír alá a közös határszakasz biztonságosabbá tételéről, az egyezmény megkötésétől a moldovai fél korábban vonakodott. /Ágoston Hugó: Mérgesedik a román-moldáv viszony. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./"

"Kilencre gyarapodott Válaszúton a különböző táborok száma. Az idén a szervező Kallós Zoltán Alapítvány két új táborral rukkolt elő: júniusban öt napot csak oktatóknak szántak, augusztusban pedig a szórványvidéken élő gyermekek egy hétig ingyen táborozhatnak. Immár kilencedik alkalommal rendez Válaszúton a Kallós Zoltán Alapítvány különböző táborokat. A "Kallós-kúrián" ezen a héten zajlik a családos tábor. A kilenc táborból öt az 1-4. osztályosoknak szóló kézműves tábor, a Borbély Jolán által csak magyarországiaknak szervezett szövő- és hímzőtábor, az oktatóknak rendezett alkotótábor, az ifjúsági népzene- és néptánctábor és az 5-8. osztályosoknak szervezett kézművestábor már lezajlott. Augusztusban a felnőttek a már hagyománnyá vált népzene- és néptánctáborban tanulhatják a mezőségi táncokat. Augusztus 16-tól idén először körülbelül hetven szórványvidéken élő gyermeknek ingyen biztosítják a kézművesfoglalkozások, a táncok és a magyar nyelv oktatását. Az utolsó tábor pedagógusoknak szól, ez tulajdonképpen a kolozsvári pedagógus-továbbképző tanfolyam záróhete. /T. Bense Erika: Síppal-dobbal, nádihegedűvel. Kilencre nőtt a válaszúti táborok száma. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./"