"Mircea Dinescu a CNSAS (a szekuritáté irattárát átvizsgáló bizottság) elnökét, Gheorghe Onisorut azzal vádolja, hogy a bizottság nevében hoz határozatokat, és túlságosan hajlékony lett a politika és a politikusok irányába, mióta gyakran találkozik az államelnökkel valamint Teoctist patriárkával. Elmondta: a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ mindeddig visszautasította a kért iratcsomók átadását a bizottságnak. Több módosítást javasolnak, többek között azt, hogy a szekuritáté volt ügynökeinek adatait csak a nemzetbiztonsági intézmények jóváhagyásával lehetne nyilvánosságra hozni. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy a volt szekusok továbbra is megőrizhetnék ismeretlenségüket, állítják a kommentárok. /Módosítva értelmetlenné válna az átvilágítási törvény. Nyilvánosságra hozzák a kollaboráns egyházfők és újságírók dossziéját? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./"

"Nemzetközi újságíró-szervezetek tiltakoztak az ellen a román parlament elé kerülő törvénytervezet ellen, amelynek alapján a jövőben akár börtönbüntetésre is ítélhetik azokat az újságírókat, akik "megsértik a hatóságokat". A júl. 10-i - Londonban és Bukarestben párhuzamosan kiadott - közleményben az aláírók, a new yorki Központ a Független Újságírásért, valamint a londoni székhelyű, független 19-es Cikkely nevű szervezetek kijelentik, hogy a román törvénytervezet "nem egyezik a nemzetközi normákkal, amelyek biztosítják a szabad véleménynyilvánítást, valamint az információhoz való hozzáférést." A kormány előterjesztése szerint a hatóságok elleni keményebb bírálatot bűncselekménynek lehet értelmezni, ami öt évi börtönnel büntethető. Nyugati vélemények szerint Romániában az 1989-es rendszerváltás után is megmaradt a hatalom türelmetlensége a kritikával szemben, olyannyira, hogy újságírók ellen tucatszámra indítanak rágalmazási pereket, és a média munkatársainak a többnyire elfogult bíróságokon sincs túl sok esélyük igazuk védelmére. Adatok szerint 50 újságíró ellen indítottak becsületsértési pert, közülük harmincan kaptak pénzbírságot, míg húszat felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek. A közlemény nehezményezi, hogy a törvénytervezet "túl messzire megy az államtitkok védelmében a véleménynyilvánítás szabadságának rovására". Úgy véli: ellentétes az európai mintákkal a közhivatalnokok törvényi elbástyázása a nyilvánosság ellenőrző erejétől. /Nemzetközi újságírószervezetek tiltakozása a készülő új törvény ellen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./"

"Először ítéltek szabadságvesztésre Romániában magas rangú bírót. Négy év szabadságvesztésre ítélte júl. 11-én a Legfelsőbb Bíróság Viorel Burzót, a kolozsvári Ítélőtábla egykori bíráját. A korábban csúszópénz elfogadásával vádolt Burzo vádiratának besorolását befolyással való üzérkedésre súlyosbították, mivel a vádlott tavaly ötezer márkát és Zepter edénykészletet fogadott el bűnügyi perben való közbenjárás fejében. Viorel Burzo őrizetbe vételét követő napokban a katonai ügyészség három törvényszéki orvost is cinkossággal gyanúsított, akik számos szamosújvári fogvatartottat utaltak kórházba anélkül, hogy a rabok különösebb betegségben szenvedtek volna. A bíró letartóztatását összefüggésbe hozták az év elején kirobbant szamosújvári börtönbotránnyal, amely során szintén csúszópénz elfogadása miatt letartóztatták Vasile Muresan ezredest, a szamosújvári fegyház egykori igazgatóját és Floricel Vitan őrnagyot, az Igazságügyi Minisztérium Erdélyi Korrupcióellenes Főosztálya parancsnokát. /Lázár Lehel: Burzo bírót négy év börtönnel sújtották. = Krónika (Kolozsvár), júl. 12./"

"Július elsejétől a tanárok fizetését a helyhatóságoknak kell biztosítaniuk. Mivel Kolozsváron a polgármester akadékoskodása miatt a mai napig sincs a 2001-es évre szóló elfogadott költségvetés, a középiskolai tanárok júniusi járandóságát nem lehet kifizetni. Mariana Dragomir megyei főtanfelügyelő a Mediafaxnak elmondta: a polgármesteri hivataltól olyan levelet kapott, amelyben arra kérik, hogy tanügyi forrásokból fedezzék a fizetési alapot. Ez törvénytelen és nem alkalmazható. A Közigazgatási Minisztérium ellenőrző testületének vezetője júl. 10-én Kolozsváron elkezdte a helyzet kivizsgálását. /Mivel nincs helyi költségvetés, nem kapnak fizetést a tanárok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./"

"A bálványosi szabadegyetem az átmeneti időszak legstabilabb intézménye és az alapgondolat, amelyre a tábor indulásakor épült, ma is érvényes - jelentette ki Toró T. Tibor, a Reform Alapítvány csíkszeredai sajtótájékoztatóján, amelyen a tizenkettedik Bálványosi Nyári Szabadegyetem /júl. 22-29., Tusnádfürdő/ programját ismertették. A meghívottak között található Orbán Viktor, Németh Zsolt, dr. Deutsch Tamás - a magyar kormány részéről, Duray Miklós, Kasza József, Kovács Miklós, Markó Béla - a határon kivüli magyar politikai szervezetek vezetői, Tőkés László, Kató Béla, Böjte Csaba, Lucian Muresan - egyházi méltóságok, Adrian Nastase, Smaranda Enache, Vasile Dancu, Andrei Marga, Serban Mihailescu, Viorel Coifan, Pavel Abraham - a román politikai élet személyiségei. Az idei megbeszélések a "kényszerek és lehetőségek" téma köré épülnek. Az előadások témái között említhető: "Schengenen innen és túl", "Erdélyi magyar magánegyetem, Sapietia Alapítvány - látható eredmények és láthatatlan akadályok", "Közigazgatási decentralizáció és re-centralizáció az EU-ban", " Az egyház társadalmi szerepvállalása és az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása", "Regionális biztonságpolitika és együttműködés", Dél-kelet-európai nemzeti vágyak és célok az euroatlanti integráció tükrében. Ez utóbbi téma meghívott előadói Orbán Viktor magyar miniszterelnök valamint Adrian Nastase román miniszterelnök. /(Daczó Dénes): XII Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./"

"A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai kihelyezett karának első hivatalos sajtótájékoztatóját tartották júl. 9-én. Az egyetemnek otthont adó épületben megtartott tájékoztatón jelen voltak: dr. Lányi Szabolcs dékán, Győrfi Jenő, a bukaresti hadmérnöki akadémia tanára a csíkszeredai egyetem matematika-informatika szak tanszékvezetője, dr. Rostás Zoltán, a Bukaresti Tudományegyetem tanára, a csíkszeredai egyetem vidékfejlesztés tanszékének vezetője, dr. György Antal alapító tag, Berki Anna, a Határon Túli Magyarok Hivatalának képviselője, valamint Süket Levente főtitkár. Dr. Lányi Szabolcs dékán az ősztől Csíkszeredában induló négy szakot ismertette /vidékfejlesztés-a vidék gazdaságtana és szociológiája, agrárközgazdász, könyvelés és gazdasági informatika valamint román nyelv és irodalom-angol nyelv és irodalom szakok/. Október 1-jén Csíkszeredában indul az egyetemi tanév. Dr. Rostás Zoltán, a vidékfejlesztési szak tanszékvezetője elmondotta: olyan szakot szerettek volna indítani, amely a már működő egyetemeken nincs. Ez a szak teljesen új és Kelet-Európában sem túl gyakori. A professzor szerint egy vidék problémáit nem elég felismerni, hanem a felmerülő problémákat meg is kell oldani. A vidékfejlesztésben jártas szakemberekre nemcsak ebben a régióban, hanem egész Erdélyben szükség van. Berki Anna, a HTMH képviselője elmondotta: a magyar kormány anyagi és szakmai támogatást nyújt az induló EMTE számára. A négy lábon álló egyetemet Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely és Csíkszereda székhelyekkel majd egy egységes szálra lehet felépíteni, ami elsősorban az egyetemi szabályzatok szintjén fog megnyilvánulni. Dr. Lányi Szabolcs tájékoztatójában megfogalmazta, hogy a csíkszeredai negyven oktatói állásból tizennégyet legfelsőbb képzettséggel rendelkezők foglalnak el: hét professzor és hét docens tanár, tizenegyen már nevesítve vannak, akik vállalják is az oktatást Csíkszeredában. /Daczó Dénes: Egyre közelebb a rajthoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./"

"Az Itthon, fiatalon az RMDSZ-szel helyi és országos szinten együttműködni kívánó ifjúsági csoportok és szervezetek mozgalma. Országos romániai magyar ifjúsági konföderációként jelennek majd meg, tájékoztatott Benedek Árpád Csaba, az egyik szervező. Minden létező, és velük kapcsolatot kereső szervezettel, csoportosulással egyeztetnek. Abban segítenek majd, hogy a főleg vidéken és szórványban élő magyar fiatalok rájöjjenek, hogyan aknázzák ki az itthonmaradás lehetőségeit. Az Itthon, fiatalon fel szeretné venni a kapcsolatot a román ifjúsági szervezetekkel, mert nem jó, ha a magyar ifjúság külön entitásként jelenik meg Romániában. "Mi is része vagyunk az ország ifjúsági stratégiájának, akkor pedig megoldásokat kell javasolnunk az Ifjúsági és Sportminisztériumnak." Az Itthon, fiatalon most készíti munkaanyagát. Szívesen veszik, ha ebbe besegítenek a romániai magyar civil szervezetek és az RMDSZ. A Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/ és az Itthon, fiatalon mozgalom a személyes konfliktusokat igyekszik a jövőben kiszorítani és mellőzni a romániai magyar közéletből. A MIT több országos szervezetet tömörít, az Itthon, fiatalon a helyi szervezetre épít. A két szervezet között konfrontációra a pénz ad okot. "Kívülálló ezt úgy érzékeli, hogy folyik a marakodás a csontért." /Oláh István: Itt nincs civakodás? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./"

"A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) küldöttgyűlése egyhangúlag úgy döntött, hogy megszakítja kapcsolatait az RMDSZ-szel. A döntésről Somogyi Attila, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének /MISZSZ/ alelnöke nyilatkozott: "Többször is figyelmeztettük az RMDSZ-t, hogy nem jár azon az úton, amelyre a közösség képviselete kötelezné. A konfliktushelyzet azért alakult ki, mert a MIT-et kritikus hangvételéért RMDSZ-ellenségnek állították be." Helyi szinten azonban továbbra is támogatják az együttműködést az RMDSZ szervezetekkel, a helyi közösségek érdekében. Tovább szélesedik a szakadék az RMDSZ jelenlegi hivatalos politikai vonalvezetése és az erdélyi magyar társadalom bizonyos rétegei között. Nem kizárt, hogy a MIT példáját mások is követik. /Pataki Zoltán: A MIT példáját mások is követhetik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./"

"Harminc százalékkal csökkentik a kultúrintézmények alkalmazottainak számát. Dan Ioan Sipos Temes megyei önkormányzati elnök kifogásolta, hogy a Csepűrágó ünnepségek megrendezésére a színigazgató nemcsak hogy közpénzeket pazarol, de önkényesen be is rekeszti az évadot. Ráadásul csapnivaló Csepűrágó rendezvényre kiutalt összegek a magyar színház alkalmazottainak zsebeibe ömlenek. "A magyar színház igazgatója rossz menedzser" - vonta le a következtetést az elnök. Bejelentette, hogy ősszel versenyvizsgát ír ki a Csiky Gergely Színház művészeti igazgatói állásának betöltésére. A megyei önkormányzat szintjén végzett tisztogatások során egy év leforgása alatt negyvenhat alkalmazottnak kellett távoznia. Az önkormányzati elnök elmondta, a leépítések a színháznál az alkalmazottak harminc százalékát fogják érinteni. Versenyvizsgát hirdet meg a német és a magyar színház, a Merlin Bábszínház és a Megyei Könyvtár igazgatói állásának betöltésére. Kijelentette: joga van ahhoz, hogy olyan személyeket helyezzen az élükre, akik a Nastase-kormány irányelveit teszik magukévá. Iona Sipos azt is elmondta, hogy az igazgatócserékkel Bodó Barna, a művelődési bizottság elnöke is egyetértett. Bodó Barna a Krónikának tagadta, hogy beszélgetésük során szó lett volna a magyar színigazgatóról. A magyar színház igazgatójával szemben semmilyen ellenvéleményt nem fogalmazott meg. Sipos elsősorban azért emelt kifogást a magyar színház igazgatója ellen, mivel a Csepűrágó Alapítvány elnökeként Demeter közpénzeket fecsérelt el az alapítvány utcai ünnepségeire. Demeter András István, a magyar társulat igazgatója elmondta, hogy Sipos csupán ürügyet keres a magyar színház igazgatójának menesztéséhez. /Gurzó K. Enikő: Menesztenék a temesvári színigazgatót. = Krónika (Kolozsvár), júl. 12./"

"Júl. 8. és 15. között immár negyedik alkalommal tartották meg a népzene- és néptánctábort Magyarlapádon. Az érdeklődők küküllőmenti magyar, román és cigány táncokat tanulhatnak kezdő és haladó csoportokban, Könczei Csongor, Szabó Mária, Könczei Árpád és Tekeres Gizella irányításával. Muzsikát a helyi Piros Pántlikás, a szászcsávási cigány, illetve a kolozsvári Zurboló zenekarok szolgáltatják. Újdonság, hogy népdaléneklési tanfolyamot is tartanak. A táborozók kérésére Könczei Csongor néprajztanfolyamot, Oniga András pedig hangszeroktatást tart. /T. Bense Erika: Gálával zárnak. Népzene- és néptánctábor Magyarlapádon. = Krónika (Kolozsvár), júl. 12./"

"Július 16-21. között Bánsági Néptánctábort szervez a Végvárért Alapítvány és Szoboszlai-Gáspár István lelkipásztor, a végvári hagyományőrző tánccsoport oktatója a Temes Megyei Tanács, a Csongrád Megyei Közgyűlés és a település minden lakosának támogatásával. Mintegy 130 résztvevőre számítanak a szervezők, a végvári tánccsoportokat támogató Szeged Táncegyüttestől, valamint a jugoszláviai Horgosról. A legfontosabb helyet a tánctanulás foglalja el, a táborozás a egyes népi mesterségek alapjainak elsajátítására is alkalmat nyújt. /Szekernyés Irén: Nemzetközi néptánctábor Végváron. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 12./"

"Küküllőszéplakon a református közösség június 24-én hálaadó istentiszteletet tartott a külsőleg és belsőleg felújított templomért, valamint a beiktatott lelkipásztorért. Igét hirdetett főtiszteletű Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. A 460 lelket számláló helyi gyülekezet köszöntötte a püspököt, aki először vett részt ünnepi istentiszteleten a Küküllői Egyházmegyében. /Ünnepi istentisztelet Küküllőszéplakon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./"

"A Magyar Reformátusok Világszövetsége júl. 4-6. között, Nagyvárad-Félixfürdőn tartott jubileumi közgyűléséről nyilatkozatot adott ki. A tisztújítás során az elnöki tisztségbe másodszorra is Tőkés László királyhágómelléki püspököt választották meg, az új főtitkár Takaró Mihály dunamelléki főgondnok, az új jegyző pedig dr. Hermán M. János, a Királyhágómelléki Egyházkerület előadótanácsosa lett. A közgyűlés indítványozta, hogy az Egyetemes Zsinattal közösen hozzanak létre egy külügyi és ökumenikus bizottságot nemzetközi kapcsolataik intézményes kiépítése céljából. A közgyűlés visszautasította azokat, a IV. Magyar Világtalálkozót és - általában - az MRVSZ-t érő, bel- és külföldről származó gyanúsítgatásokat és vádakat, melyek Krisztus evangéliumának és a nemzet szolgálatának ügyét egymással szembe akarják állítani. - Az MRVSZ teljes támogatásáról biztosítja a státustörvényt. Kiemelt fontosságú feladat a kommunizmus idején elsorvasztott és az utóbbi évtizedben újraalakult magyar református iskolarendszer továbbfejlesztése, külön hangsúlyt fektetve a felsőoktatási tanintézetek támogatására (Károli Gáspár Református Egyetem, Partiumi Keresztény Egyetem, Kálvin János Teológiai Akadémia stb.). /Nyilatkozat. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 13"

"Júl. 12-én Bukarestbe érkezett Martonyi János magyar külügyminiszter. Kíséretében van Szabó Tibor államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, valamint Lőrinc Csaba külügyi helyettes államtitkár. A két külügyminiszter nem hivatalos találkozójára júl. 13-án kerül sor. A kora délutáni órákban fogadja őt Adrian Nastase kormányfő, majd Markó Bélával, az RMDSZ elnökével találkozik, ezt követően pedig visszarepül Budapestre. - A román kormánypárt külpolitikai kérdésekkel foglalkozó vezető politikusai annak eredményességét illetően egyrészt kételyeiket fogalmazták meg, másrészt azt hangsúlyozták, hogy Románia számára csak a státustörvény felfüggesztése lehet elfogadható megoldás. Ezt tételesen is kinyilvánította Ghiorghi Prisecaru szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke. Adrian Nastase kormányfő, valamint Liviu Maior szenátor homályos megfogalmazásban ugyanezen véleményének adott hangot, üdvözölve az Európai Parlament külügyi bizottságának módosító javaslatait a státustörvény kapcsán a készülő magyar országjelentéshez. /Viszonyulások. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 13./"

"A külügyminisztérium külön programot dolgoz ki a közeli jövőben a Jugoszláviában élő románok támogatására - jelentette be Cristian Niculescu külügyi államtitkár. A minisztérium küldöttsége július 2. és 8. között hét románok lakta várost keresett fel a Vajdaságban és a Timok-völgyében, hogy a helyszínen tájékozódjanak a Jugoszláviában élő románok helyzetéről, gondjairól. A hivatalos jugoszláv statisztikák szerint a Vajdaságban 40 ezer, a Timok völgyében 17-20 ezer román nemzetiségű él. A román küldöttség azonban a helyi románság vezetőitől azt a tájékoztatást kapta, hogy a románajkúak száma eléri a fél milliót. A vajdasági románokat a jugoszláv hatóságok elismerik nemzeti kisebbségnek, a Timok-völgyi románoknak azonban - akiket vlahoknak neveznek - nem adják meg a nemzeti kisebbségeket megillető jogokat - hangsúlyozta a román államtitkár. A vajdasági románok gondjai között egyes ingatlanok visszaszolgáltatását, egy román kulturális központ létrehozását, a román nyelvű iskolák anyagi támogatását, valamint a helyi román ortodox püspökség helyzetének rendezését említette Niculescu. /Románia gondoskodik határon túli testvéreiről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./"

"Adrian Nastase miniszterelnök üdvözölte, hogy az Európai Parlament külügyi bizottsága olyan módosító javaslatot fogadott el a készülő magyar országjelentéshez, amely megbízná a külügyi bizottságot: vizsgálja meg, hogy a magyar státustörvény összeegyeztethető-e az EU jogszabályaival, a tagállamok közötti jószomszédság és együttműködés elveivel. - Az etnikai alapon történő szociális és gazdasági diszkrimináció formái csak idegességet és elégedetlenséget okoznak - mondotta a kormányfő. Liviu Maior szenátor, a parlament európai integrációs bizottságának elnöke nagyon fontosnak nevezte a készülő magyar országjelentéshez fűzött módosító javaslat elfogadását, mivel véleménye szerint ez arra kötelezi az Európai Parlament külügyi bizottságát, és az EU "kormányának" tekintett Európai Bizottságot is, hogy fogalmazza meg álláspontját a magyar státustörvényről. A szenátor elismerte: "lehetséges, hogy a státustörvény megfelel" Magyarország és az Európai Unió megállapodásának, de szerinte nem törvényes, mert megsérti a román-magyar alapszerződést, és a diszkriminációt tiltó európai konvenciót, amelyet belefoglaltak a Nizzai Szerződésbe is. Maior szerint a román-magyar külügyminiszteri tárgyalások akkor járnának jó eredménnyel, ha a magyar fél elfogadná Adrian Nastase román miniszterelnök javaslatát: a státustörvényt függesszék fel addig, amíg Magyarország be nem lép az Európai Unióba. /Csak Magyarország EU-integrációja után alkalmazzák a státustörvényt! - indítványozza Bukarest a ma kezdődő román-magyar külügyi találkozón. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./"

"Néhány hete újította fel a bukaresti és a kijevi diplomácia a máig rendezetlen tengeri határvonalról szóló tárgyalásokat. A felek elsősorban a Kígyó-sziget és térsége hovatartozását vitatják. A lakatlan földterületnek stratégiai jelentősége van, illetve a Crimean Petroleum nevű ukrán-brit vegyesvállalat kutatói kiaknázásra alkalmas mennyiségű kőolajat és földgázt találtak a sziget közelében. A román külügyminisztérium közleményében azzal vádolta Ukrajnát, hogy megsértette azt a kétoldalú megállapodást, amely szerint a tengeri határrendezési tárgyalások idején a felek nem folytatnak kitermelést a vitatott térségben. A román külügy szóbeli jegyzékben felszólította a kijevi hatóságokat, hogy késedelem nélkül állíttassák le a próbafúrásokat, és tájékoztassák Bukarestet a történtekről. /Román-ukrán tengeri határvita. Olaj a Kígyó-sziget környékén. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 13./"

"Az RMDSZ azt javasolja, hogy töröljék az alkotmányból az "egységes nemzetállam" meghatározást, illetve teremtsék meg több államnyelv elismerésének a lehetőségét - nyilatkozta a Mediafaxnak Szabó Károly Szatmár megyei szenátor. Elképzelhetetlen, hogy csakis a románt ismerjék el hivatalos nyelvnek egy olyan országban, ahol törvény írja elő a közigazgatásban való anyanyelvhasználatot bizonyos településeken. Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor emlékeztetett: az RMDSZ az alkotmánnyal kapcsolatos fenntartásait már ennek elfogadása pillanatában, 1991-ben megfogalmazta, amikor ellene szavazott. Egyre időszerűbbé válik a módosítás, természetes tehát az, hogy az RMDSZ újrafogalmazza tíz évvel ezelőtti kritikai észrevételeit. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Töröljék az Alkotmányból az "egységes nemzetállam"-ot - javasolja az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./"

"A törvény szerint kizárólag a polgármester terjesztheti elő a költségvetést, Vasile Soporan prefektus közbenjárásával azonban júl. 12-én a kolozsvári tanács rendkívüli ülésen elfogadta a város büdzséjét. A határozattervezet kiindulópontjául a polgármester által június közepén a városházi közlöny hasábjain nyilvánosságra hozott számadatok szolgáltak. Ezzel az immár több mint másfél hónapja húzódó konfliktus véget érhet. A döntés után Gheorghe Funar polgármester kifejtette: nem alkalmazza a tanácsosok által elfogadott költségvetést és büntető feljelentést tesz ellenük az ügyészségen. /Kiss Olivér: Elfogadta a tanács a költségvetést. Véget érhet a másfél hónapja húzódó konfliktus. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./"

"Júl. 12-én Gheorghe Funar polgármester önként ment el rendőrségi kihallgatásra. Újságíróknak nyilatkozva Funar elmondta: a kihallgatás időpontját több ízben egyeztetni kellett. A polgármestert a jún. 21-én szervezett úgynevezett kortárs művészeti kiállítás ügyében hallgatták ki. Mint ismeretes, Funar költségvetés helyett marhacsontokat tett a tanácsosok asztalára. A közegészségügyi igazgatóság vizsgálatai szerint a csontok fertőzőek voltak és a tanácsosok megbetegedéséhez vezethettek volna. /K. O.: Újból kihallgatták a polgármestert. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./"

"Október 1-jén megkezdődhet a képzés az Erdélyi Magyar Tudományegyetem - hivatalos nevén: Sapientia Egyetem - hét vagy kilenc, esetleg tíz karán. Azért a feltételes mód, mert Romániában szokás szerint mindig minden bizonytalan, változhatnak kész tényként vélt dolgok, ígéretek. Az elfogadott és elfogadásra váró egyetemi karok végleges működési engedélyét 2007-ben adhatják meg, a Sapientia egésze pedig 2010 körül szerezhet tényleges egyetemi jogállást. Július 23-án összesen hét szakon lesz felvételi vizsga. Háromféle ösztöndíjat biztosítanak: szociális, tanulmányi és érdemösztöndíj. Az ösztöndíjalap negyven százalékát a szociálisra fordítják. A tandíj évi 200 dollár, az egyetem fenntartása szempontjából elenyésző a befolyó összeg. A több mint 300 leendő diák számára létesített hét kar (szak) biztató kezdés, de csak kis hányada a majdani Sapientia Egyetemnek. A magyar kormány és az Országgyűlés által elfogadott költségvetési támogatási rendszer /évi kétmilliárd forint/ nélkül lehetetlen lett volna ilyen nagy dimenziójú erdélyi magyar magánegyetem létesítése. Az anyaország másfél év alatt pótolta azt, amit a román állam nem volt hajlandó megadni tizenegy és fél év alatt, az 1990 előtti 30 évről nem is beszélve. A Sapientia esetében is megjelenhet még a magyar-román kétnyelvűség kötelezettsége, sőt, a Sapientia ideiglenes működését szavatoló határozat szövegében is van egy olyan ravasz megfogalmazás, miszerint bizonyos karok tannyelvét "az igények szerint" állapítják meg. Erdélyi magyar részről felmerült az az igény, hogy távlatilag a román állam is támogassa anyagilag a költségvetésből - a Sapientia magánegyetemet, a kétmilliós lélekszámú romániai magyarság már csak adófizetői mivoltából is jogosult lenne erre. A kolozsvári BBTE vezetői nem tagadják, hogy számukra konkurenciát jelent a Sapientia, ezért várható, hogy a BBTE szenátusa tesz néhány kedvező, ösztönző lépést a magyar tannyelvű oktatás kiszélesítésére. - A Sapientia Alapítvány megvásárolta a csíkszeredai Hargita szállót, ez lesz a csíkszeredai fakultás székhelye, oktatási központja. Marosvásárhelyen bérelt helyiségekben kezdődik az oktatás, amíg megépül a saját egyetemi központ. Kolozsváron a Sapientia Alapítvány megvásárolta a Bocskai István fejedelem egykori házát, itt lesz a Sapientia Egyetem központi székhelye, rektori hivatala. /Botos László: Kaput nyit az erdélyi magyar egyetem. Anyaországi ajándék. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 13./"

"Júl. 12-én Bukarestbe érkezett Martonyi János magyar külügyminiszter. Kíséretében van Szabó Tibor államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, valamint Lőrinc Csaba külügyi helyettes államtitkár. A két külügyminiszter nem hivatalos találkozójára júl. 13-án kerül sor. A kora délutáni órákban fogadja őt Adrian Nastase kormányfő, majd Markó Bélával, az RMDSZ elnökével találkozik, ezt követően pedig visszarepül Budapestre. - A román kormánypárt külpolitikai kérdésekkel foglalkozó vezető politikusai annak eredményességét illetően egyrészt kételyeiket fogalmazták meg, másrészt azt hangsúlyozták, hogy Románia számára csak a státustörvény felfüggesztése lehet elfogadható megoldás. Ezt tételesen is kinyilvánította Ghiorghi Prisecaru szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke. Adrian Nastase kormányfő, valamint Liviu Maior szenátor homályos megfogalmazásban ugyanezen véleményének adott hangot, üdvözölve az Európai Parlament külügyi bizottságának módosító javaslatait a státustörvény kapcsán a készülő magyar országjelentéshez. - A külügyminisztérium külön programot dolgoz ki a Jugoszláviában élő románok támogatására - közölte Cristian Niculescu államtitkár. Ennek értelmében a kormány támogatni szándékszik - többek között - a Timok-völgyi románokat, nevezetesen iskoláikat, templomaikat stb., s ugyanakkor ösztöndíjakat nyújtanának, iskolai táborokat, szakmai továbbképzőket szerveznének. /Viszonyulások. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 13./"

"A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemhez tartozó kézdivásárhelyi főiskolára nappali tanító-angol szakon 27 hely indul, ebből kettőt roma nemzetiségű jelöltnek tartanak fenn. Az új tanévben is indul látogatásnélküli tanító-óvodapedagógus szak. Felvilágosításért a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző titkárságához kell fordulni. /Főiskolai hírek. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 13./"

"A sajtón keresztül támadják a román és a szlovák politikusok a magyar státustörvényt, közben mindkét országnak van hasonló törvénye. Több mint négy éve, 1997. július 5-én lépett életbe Szlovákiában a "külföldi állampolgárságú szlovákokról" szóló törvény. Ez a rendelkezés szabályozza a világ szlováksága azon részének jogait és kötelezettségeit az anyaország területén, akiknek nincs szlovák állampolgárságuk. "Külföldi szlovák" az, aki szlovák nemzetiségű vagy a szlovák etnikumhoz tartozik. Ez legalább passzív nyelvismeretet és a szlovák kultúrában való tájékozottságot jelent. Aki a kedvezményeket biztosító igazolványt szeretné kiváltani, három nemzedékre visszamenőleg iratokkal kell bizonyítania, hogy ősei szlovákok voltak. Ha nem tud hivatalos papírokat bemutatni, akkor más módon kell bizonyítania szlovákságát. A szlovák státustörvény alapján a nem szlovák nemzetiségű családtagok nem kaphatják meg a szlovák igazolványt. A szlovák állam által kiállított okirat csak a személyi igazolvánnyal együtt érvényes. Ha egy "külföldi szlovák" az anyaországát szeretné felkeresni, igazolványa segítségével vízummentesen lépheti át a határt. Ha Szlovákiában tartózkodik, bármelyik iskolában tanulhat, munkát vállalhat, lényegében időkorlátozás nélkül, sőt adókedvezményben is részesülhet, ingatlanvásárlásra is jogosult. Szlovákia területén 50 százalékos kedvezménnyel utazhat autóbuszon és vasúton. Ha elmúlt 70 éves, mindezt ingyen teheti. A "külföldi szlovákok" a törvény értelmében illetéket sem kötelesek fizetni. Akinek igazolványa van, és minden törvényi feltételnek megfelel, kérheti a szlovák állampolgárságot. Az igazolvány viszonylag könnyen felcserélhető szlovák útlevélre és személyi igazolványra. - A román státustörvény 1998 nyarán született meg. A "nagyvilág román közösségeinek támogatásáról" szóló törvény 11 szakaszból áll. A szlovák törvénytől eltérően a román állam nem egyéneknek nyújt kedvezményt, hanem elsősorban a határain túl élő román közösségeket támogatja. Erre minden évben külön pénzösszeget biztosítanak az állami költségvetésből. A törvény értelmében a román tannyelvű oktatás, a kulturális-művészeti és ifjúsági események, valamint a civil társaságok által szervezett, nevelést szolgáló tanfolyamok kaphatnak támogatást. Rendkívüli helyzetekben - egyéni elbírálás alapján - az egészségügyi ellátás költségeit is megtérítik. A szlovák törvényhez hasonlóan a román státustörvény is bevonja a minisztériumokat a törvény végrehajtásába. Sőt a nagyvilág román közösségeinek támogatását célzó minisztériumközi tanács létrehozását is előírja. A miniszterelnök alá rendelt több minisztérium munkatársaiból álló testület véleményt mond a támogatást kérő szervezetek beadványairól, de döntési jogköre nincs. A törvény ötödik szakasza az Eudoxiu Hurmuzachi Központ felállításáról szól. A XIX. századi román kulturális és politikai élet legbefolyásosabb alakjáról elnevezett központ létrehozását 1998-ban a román kormány kétmilliárd lejjel támogatta. A kulturális intézet feladatai közé tartozik a határokon túl élő román fiatalok számára felkészítő tanfolyamok szervezése, hogy felvételt nyerhessenek bármilyen fokú romániai oktatási intézménybe. Akik a központ segítségével kapcsolódnak be a román oktatásba, tanulmányi ösztöndíjat és ingyenes kollégiumi elhelyezést is kaphatnak. /Státustörvény szlovák és román módra. Nemzettestvérek támogatása. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 13./"

"Lengyelországban most készítik azt a törvényt, ami a Litvániában, Belaruszban és Ukrajnában élő lengyelek jogállását szabályozza. A lengyel törvénytervezet elsősorban arra a kétmillió lengyelre vonatkozik, akik a hajdan Lengyelországhoz tartozó területeken élnek. Európa sokszínű államai változatos formában adnak kedvezményeket a határaikon kívül élő nemzetrészeiknek. Arra is vannak példák, hogy az anyaország lakosaival egyenrangú jogállást kaphatnak, akik külföldön élnek, de nemzetiségüket tekintve az anyanemzethez tartoznak. Amíg két német állam volt, a keletnémetek automatikusan megkapták az állampolgárságot a Német Szövetségi Köztársaságban. A független Horvátország a németekhez hasonló jogot adott a határain túl élő horvátoknak. Írország esetében legalább az egyik nagyszülő ír származásának bizonyítása szükséges az ír útlevél megszerzéséhez. Az albániai görögök olyan személyi igazolványt válthatnak ki, amellyel Görögországban munkát vállalhatnak, és könnyebben utazhatnak be az Európai Unió területére. A szintén uniós tag Ausztria a romániai német kisebbséget támogatja hasonló módon. Spanyolországban a Latin-Amerikából, az egykori spanyol gyarmatokról érkezők élveznek előnyöket a többi külföldivel szemben. Európán kívül az Izraelbe bevándorolni szándékozók hitközségi igazolással nyernek jogot az állampolgárságra. Különleges viszonyt ápol egymással Nagy-Britannia és volt gyarmatai. Ausztráliában és Új-Zélandon szívesen látják a brit szigetekről érkezőket, ha munkát akarnak vállalni vagy le akarnak telepedni. A volt dél-amerikai holland gyarmat, Suriname lakossága országa függetlenné válásakor a holland állampolgárságot is választhatta. /Határtalan jogok. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 13./"

"A magyar-román kormányközi vegyes bizottság keretében alakult kisebbségügyi együttműködési szakbizottság 1998 októbere óta érdemi munkát nem tudott végezni, és nem a magyar fél hibájából - jelentette ki Szabó Tibor államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, a szakbizottság társelnöke júl. 13-án, Bukarestben az MTI-nek adott nyilatkozatában. - Bár a bizottság tényleges működéséről nem beszélhetünk, a román társelnök idén febr. 21-én megfogalmazott kérésére márc. 2-án megküldtem a státustörvény tervezetének szövegét román partneremnek, Vasile Ionescu államtitkárnak, aki ezt követően többet erre a kérdésre nem tért vissza - hangsúlyozta Szabó Tibor, magyar társelnök elmondta, hogy az 1997. október 9-én tartott alakuló ülés csupán arra adott alkalmat, hogy áttekintsék a romániai magyar, illetve a magyarországi román kisebbségek helyzetével kapcsolatos aktuális kérdéseket. Ennek nyomán második, 1998. okt. 13-án tartott ülésén a szakbizottság 21 pontban fogalmazta meg ajánlásait. Ebből 7 ajánlás a magyar, 12 a román, kettő pedig mind a két kormánynak szólt. - A magyar kormány két hónappal később jóváhagyta az ajánlásokat, a román kormány viszont mind a mai napig nem tette ezt meg - szögezte le Szabó Tibor. A román külügyminisztérium 1999. márciusában jelezte: a román fél nem tudja felvállalni az ajánlások tartalmát, tartalmi és formai kifogásai miatt azokat újra kívánja tárgyalni. 1999. Júl. 30-án a szakbizottság harmadik, Bukarestben tartott ülésén formális konzultáció történt, a lényegi pontok helyett arról folyt vita, hogy tehet-e a szakbizottság ajánlásokat a kormányoknak. - A román fél ugyan nem vitatta, hogy az ajánlások a két nemzeti kisebbség időszerű elvárásait és igényeit fogalmazzák meg, de azok teljesítésére, megvalósíthatóságára érdemi választ nem adott. A tavaly decemberben hatalomra került új román kormány képviselői idén februárban egyetértettek a szakbizottság munkájának mihamarabbi újjáélesztésével. Az ajánlások romániai státusának bizonytalanságát elsősorban a román fél belső kommunikációs problémáira vezették vissza. Az azóta eltelt időben csak annyi történt, hogy a magyar fél a megadott határidő előtt, a román fél pedig majd két hónapos késéssel elkészítette saját értékelését az ajánlások végrehajtásának helyzetéről. A kapcsolatfelvétel a szakbizottság titkárainak szintjén nem történhetett meg, mivel román részről a korábbi ígéret ellenére mostanáig nem neveztek ki titkárt - fejezte be a szakbizottság eddigi közös munkájának összefoglalását Szabó Tibor. /MTI, júl. 13./"

"Júl. 13-án kezdi meg a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége a költözést abba az irodába, amelyet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának csángóalapjából vásárolt Bákóban /egy tömbház háromszobás földszinti lakása/. Bartha András, a szövetség elnöke elmondta, az iroda korábban bérelt lakásban működött, az új székházat azonban sikerült megvásárolni a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által elkülönített tavalyi csángókeretből. Ugyanabból a forrásból Forrófalván már megvásároltak egy telket, amelyre tájház épül, és folyamatban van egy pusztinai telek megvásárlása is hasonló céllal. "Ezekben a falvakban lesznek hát olyan központjaink, ahová hazatérhetnek az Erdélyben és Magyarországon tanuló csángó diákok." "Itt programokat szervezhetnek, tanítást vállalhatnak - fogalmazott Bartha András. - De ezek az épületek arra is alkalmasak lesznek, hogy gyűléseket tartsanak bennük a helyi közösségek, hogy elszállásolják a csángó falvakba érkező vendégeket. Az idei keretből Somoskán és Rekecsinben vásárolnak telket, hogy tájházat építsenek ezekben a falvakban is. A pénzügyek lebonyolításával megbízott EMKE elnöke, Kötő József örvendetesnek tartotta, hogy a magyar állam évi 100 millió forintot képes elkülöníteni a csángók számára. "Úgy néz ki, végre nem önjelölt próféták mentegetik a csángókat, hanem átgondolt, szakszerű, egységes stratégia kezd kialakulni" - jegyezte meg Kötő József, az EMKE elnöke. /Gazda Árpád: Költözik a csángószövetség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./"

"A Serban Gratian Kolozs megyei tanácselnök vezette küldöttség júl. 13-án indul Fejér megyébe, hogy viszonozza a magyarországi önkormányzati képviselők elmúlt évi látogatását. Tavaly Kolozsváron sor került egy szándéknyilatkozat aláírására, amelyet ezúttal véglegesítenek majd a két megye vezetői. Az együttműködési megállapodás gazdasági, társadalmi és kulturális téren jelent kapcsolattartási és együttműködési lehetőséget. /Együttműködési megállapodás Fejér és Kolozs megyék között. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./"

"A Kölcsey Kollégium /Szatmárnémeti/ diákjai jól szerepeltek az érettségin. Ennek ellenére minden eddiginél több kölcseys diák megy külföldre, elsősorban az anyaországi egyetemekre tanulni. Éppen most, amikor az Erdélyi Magyar Tudományegyetem beindul! Igaz, a Sapientia Egyetem karainak zömét az utolsó pillanatban hagyták jóvá. Lehet, szándékosan járt így el a hatalom, hadd menjenek csak ki az országból a magyar fiatalok. A fiatalok távozásának fő oka a rossz gazdasági helyzet, a nyomor, a jövőtlenség. A másik baj az, hogy a legjobbak nem tudnak itthon kreatív munkát végezni, nincs rá lehetőség, vagy eleve a többségieket teszik ilyen pozícióba. Tavaly Szatmár megyéből két osztályra való magyar fiatal ment az anyaországi egyetemekre, jelzések szerint most akár négy is. /Sike Lajos: Talán azért is, mert közel a határ és nagy a nyomás. A Kölcseyből egy egész osztály átiratkozott! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./"

"A 89-es változás után elsőként létesült brassói kereskedelmi televízióban /RTT/ már 11 éve létezik magyar és német nyelven is sugárzott műsor. A magyar szerkesztőség munkatársai, főképp Bálint Ferenc tanár, a magyar adás főszerkesztője révén díjakban is részesült, alapítványi támogatásokban is műsorai kulturális sokszínűségéért. Eddig megszakítás nélkül volt magyar adás, de néhány hete nincs. Florin Boitos igazgató elmondta, hogy a nyári programra való áttérés miatt megszüntetett műsorokat, köztük a szombat és vasárnap nyolc órától sugárzott magyar és német adást is. A nyári műsorrácsa tervek szerint szeptember közepéig tart. A nyár folyamán a stúdió nagyméretű korszerűsítését végzik el. Az újjászervezett stúdió otthona lesz mind a magyar, mind a német, mind pedig a román nyelvű műsoroknak. /Tóásó Áron Zoltán: Nincs, de lesz! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./"