"Jún. 28- újabb együttműködési szerződést írtak alá a román és a magyar határrendészeti szervek Szatmárnémetiben. Egymásra utaltság jellemzi a román-magyar határszervek tevékenységét, mutatott rá a protokollum aláírásáról tartott sajtótájékoztatón Benedek József vezérőrnagy, sőt a magyar határrendészet parancsnoka azt sem titkolta, hogy az uniós csatlakozásért Magyarországnak egyre nagyobb szüksége van az erős román határvédelemre. Kollégája, Aurel Neagu dandártábornagy, a román határrendészet országos parancsnoka teljes együttműködési szándékáról biztosította a magyar felet. Bendek József elmondta: a magyar-ukrán határsáv megerősítését követően a jugoszláv után a román zöldhatár lett a közel-keleti embercsempészek leggyakrabban használt útvonala. Idegenrendészeti és bűnüldözési stratégián is dolgozik a két aláíró fél, hiszen az eddigi tapasztalatok szerint közös akciók nyomán számoltak fel több csempészhálózatot. A teherforgalomnak a petei határátkelőn át való megindításával kapcsolatban Bendek József csak személyes véleményét tudta tolmácsolni, szerinte két éven belül megindulhatnak a 7,5 tonnánál is nehezebb kamionok. Aurel Neagu több átkelő megnyitását és jobb törvénykezést lát elkerülhetetlennek a kapcsolatok fejlesztése érdekében, sőt azt is kijelentette: a román szervek rövidesen nem azt fogják kutatni hogy a magyar parancsnokság egy tagja merre jár Románia területén, hiszen tudni fogják, hogy az a kötelességét teljesíti. /Princz Csaba: Újabb szerződést írt alá a magyar és a román határrendészet. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 29./"

"Június 17-19-én a budapesti Magyar Művelődési Intézet a szórvány közművelődésről szervezett meghívásos tanácskozást. Erdély, Felvidék, Vajdaság, Őrvidék és Kárpátalja szórványképviselete elméleti, tanulmányi és helyi beszámolók alapján e korszakos problémákról alkotott képet, fogalmazhatott meg stratégiát. Gereben Ferenc, művelődésszociológus a felmérés alapján kifejtette, hogy Erdélyben legmagasabb az olvasási kultúra, legbővebb az elolvasási ízlésképlet. Gazda József nyugalmazott magyartanára megmaradási stratégiákat összegezte. Az oktatási, politikai, egyházi, művelődési, társadalmi stratégiák kellenek a fennmaradás érdekében. A szórványok beszámolói szerint a településben, nemzetben gondolkodók körében az értékek, a szimbólumok felértékelődnek. Alkotó értelmiségre, polgári életformát teremtő vezetőkre, megmaradást vállaló rimaszombati, lendvai, becskereki, belényesi, ipolyi, burgenlandi és aradi kulturális vállalkozókra, lelkészekre, múzeumigazgatókra, tanárokra, tanítókra, orvosokra, írókra, a szórvány problémáira érzékeny emberekre van szükség. /Kárpát-medencei tanácskozás. Szórványban, a megmaradásért. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 29./"

"Nem kell költöznie a temesvári Magyar Házból a Bánság magyar nyelvű hetilapjának és az irodáiba befogadott magyar intézményeknek. A Temesvári Táblabíróság jogerős ítéletben utasította el az épület tulajdonosaként fellépő Timpress Rt. keresetét a kilakoltatási perben, amelyet a Heti Új Szót kiadó Reflex Kft. ellen indított. A magyar lap kiadója és szerkesztősége még nem nyugodhatott meg végképp. A ki nem fizetett közköltségek miatt és amiatt, a Reflex Kft.-nek közel 80 millió lejt kell fizetnie. Az ítéletet elfogadták, és a szerkesztőség emeletén működő RMDSZ-szel már meg is állapodtak arról, hogy fele-fele arányban fizetnek. A bánsági magyarság közadakozásából 1930-ban felépített, majd államosított Magyar Házat jogi ügyeskedések útján szerezte meg a Josif Constantin Dragan Olaszországban élő milliomos temesvári sajtócége. 1997-ben kormányrendelet mondta ki az épület visszaadását. A bánsági magyarság mégsem kapta vissza épületét, mert a Magyar Ház Rt. minden szinten elveszítette a pert, a kormányhatározatot pedig az Alkotmánybíróság hatálytalanította. /Maradnak a Magyar Házban. Nem kell kiköltöznie a Heti Új Szónak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./"

"Szamosújvár örmény közösségének ünnepén, jún. 30-án, Világosító Szent Gergely-napi ünnepén az örmény-katolikus székesegyházban az ünnepi szentmisét Jakubinyi György érsek, örmény apostoli kormányzó celebrálja. A szentmise keretében fellép Köpeczi Kirkósa Júlia operaénekes és a helyi örmény közösség énekkara. Délután a szamosújváriak megtekinthetik a kolozsvári művészek közreműködésével szervezett "Cudar ez a világ...?" című előadást. Az előadásra a Pro Armenia Alapítvány szervezésében kerül sor. /Erkedi Csaba: Szamosújvári örmények ünnepe. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./"

"Nyolc személyt diakónussá, négyet pedig pappá szentelt az elmúlt napokban a gyulafehérvári székesegyházban dr. Jakubinyi György érsek. /Diakónus- és papszentelés a székesegyházban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./"

"Erdei Ildikó, a temesvári Bartók Béla Líceum igazgatója közölte, hogy Temes megyében idén 121 nyolcadikos végzett magyar tagozaton. A képességvizsgára jelentkező 116 diák közül 86-an vették sikerrel az akadályt, ami 74,2%-ot jelent. Ez valamivel jobb a megyei átlagnál (73%) és hasonló a tavalyi eredményekhez. Temesváron összesen 100 magyar középiskolai hely van: 75 a Bartók Béla Líceum három osztályában, 25 a Gerhardinum Katolikus Líceumban. Csak 86 magyar gyermeknek sikerült a vizsgája, de a Gerhardinumba az egész egyházmegye területéről jönnek felvételizők, elsősorban Arad megyéből, ezért valószínű, hogy mind a négy osztály elindulhat. /Pataki Zoltán: Képességvizsga után, középiskolai felvételi előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./"

"Az RMDSZ és az EMKE által folyó év februárjában meghirdetett, a Kisebbségi Tanács 2001. évi célalapjából a sajtótermékek támogatására kiírt pályázaton - melyet az idei esztendő június 1-től a Communitas Alapítvány gondoz - a június 22-én hozott kuratóriumi döntés értelmében, a következő hazai magyar kiadványok részesülnek támogatásban: Zarándi Zarándoklat - Arad Belvárosi Református Egyházközség kiadványa (Arad); Matlap - Radó Ferenc Matematika Társaság kiadványa (Matematikai Lapok, Kolozsvár); Helikon (Kolozsvár); Levél - Diaszpóra Alapítvány szórványkiadványa (Kolozsvár); Látó (Marosvásárhely); Interaktív - EMT szerkesztette Szabadság melléklet (Kolozsvár); Firka (Kolozsvár); LélekJelenLét - Pro Studium et Practicum Psychologiae Egyesület kiadványa; Erdélyi Pszichológiai Szemle - Pro Studium et Practicum Psychologiae Egyesület kiadványa (Kolozsvár); Korunk és Magropress (Kolozsvár); Mi magunkról - Moldvai Csángómagyar Szövetség lapja (Klézse); Erdélyi Gyopár (Kolozsvár); A Hét (Bukarest); Mégis mozog a Föld - Kéthavonta megjelenő egyházi ifjúsági kiadvány (Kolozsvár); Moldvai Magyarság (Csíkszereda); Székelyföld (Csíkszereda); Napsugár és Szivárvány (Kolozsvár); Kríza János Néprajzi Társaság Értesítője (Kolozsvár); Diákabrak (Kolozsvár); Quo Vadis - Protestáns Teológiai Intézet negyedévi kiadványa (Kolozsvár); Művelődés (Kolozsvár); Kalotaszeg (Bánffyhunyad); Közgazdász Fórum - Romániai Magyar Közgazdász Társaság kiadványa (Kolozsvár); Erdélyi Híradó - Szabadság melléklet (Kolozsvár); Armenia - Magyarörmény időszaki szemle (Szamosújvár); Partium - Partium és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság (Nagyvárad); Erdővidéki Lapok - Gaál Mózes Közművelődési Egyesület negyedévi kiadványa (Barót); Lk.k.t. - Láthatatlan Kollégium egyesület kiadványa (Kolozsvár); Erdélyi Kórus - Seprődi János Kórusszövetség negyedévi kiadványa (Marosvásárhely); Szászrégen és Vidéke (Szászrégen); Nagykároly és Vidéke (Nagykároly); Szigeti Turmix - Máramaros Publicisztikai és Művelődési Egylet hetilapja (Máramarossziget); Collegium Geologicum - EME kiadvány (Kolozsvár); Collegium Geographicum - EME kiadvány (Kolozsvár); Collegium Biologicum - EME kiadvány (Kolozsvár); Erdélyi Múzeum - EME negyedévi kiadványa (Kolozsvár); Református Szemle - Erdélyi Református Egyházkerület kiadványa (Kolozsvár); Közbirtokossági Hírvivő (Kézdivásárhely); Hunyad Megyei Hírvivő - Hunyad-megyei havi kiadvány (Vajdahunyad); Antropológiai Műhely - KAM - Regionális Antropológiai Központ kiadványa (Csíkszereda); Romániai Magyar Szó - Törvénytár (Bukarest); MMDSZ Hírlap - Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség kétheti kiadványa (Marosvásárhely); Hírhordó - Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége kéthavi kiadványa (Sepsiszentgyörgy); Filmtett (Kolozsvár); Tasnádi Tükör (Tasnád) ; Brassói Lapok (Brassó); BeMonDo - Brassói Magyar Diákszövetség (Brassó) ; Nyugati Jelen (Arad); Értesítő - Magyar Újságírók Romániai Egyesületének havi kiadványa (Marosvásárhely); Cimbora (Sepsiszentgyörgy); Kellék - Pro Philsophia Alapítvány kiadványa (Kolozsvár); Új Majomsziget - Nagyváradi Magyar Diákszövetség havi kiadványa (Nagyvárad); Szatmári Figyelő (Szatmárnémeti); Pulzus (Marosvásárhely); Üzenet - Erdélyi Református Egyházkerület kéthetenként megjelenő kiadványa (Kolozsvár); Erdélyi Nimród (Székelyudvarhely); Érted Szól - Temesvári Magyar Diákszövetség (Temesvár); Szemfüles (Nagyvárad); EMKE füzet - Balázs Ferenc memento (Kolozsvár). /A Kisebbségi Tanács 2001. esztendőre kiírt sajtópályázatának támogatott kiadványai. = RMDSZ Tájékoztató, jún. 29. - 1929. sz./ "

"Palló Zoltán építészmérnök kezdeményezésére Segesváron is megalakult a magyar vállalkozók szövetsége. Célja: rendszeres információcserét biztosítani az üzletembereknek, elősegíteni a törvények közötti eligazodást, tájékozódást, a rokon szakmákban tevékenykedő cégek közti együttműködést. Az üzletember-klub, mely az RMDSZ segesvári székházában működik, már indulása pillanatától internet-hozzáférést kapott a Gaudeamus Alapítványtól. /Magyar vállalkozói szövetség Segesváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./"

"Koczán Levente túrterebesi polgármester meghívására a Kulissza színpad /Szatmárnémeti/ bemutatja kabaréját a túrparti településen is. A Kulissza az elmúlt esztendőkben is nagy sikerrel lépett fel Túrterebesen. Augusztusban a hagyományos erdődhegyi Dónát ünnepségre is hivatalos a színjátszó csoport a felújított szatmárhegyi kultúrotthonba. /(Dancs Artur): Tűz, víz és nyugalom Túrterebesen is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./"

"Vidám műsoros évadzárót tart jún. 30-án a Csíki Játékszín. Ugyancsak ekkor hozzák nyilvánosságra azon közvélemény kutatás eredményeit, amelyben a nézők az előadásokat értékelhették. Szintén az eset során az év legnépszerűbb színésznőjét és színészét is köszöntik. /(daczó): Évadzáró a Csíki Játékszínnél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./"

"Kőszegremetén a "legnagyobb magyar" születésének 210. évfordulója alkalmából a helyi Széchenyi Baráti Kör nagyszabású ünnepséget rendez szeptember elsején, mely egyben falunap is lesz. Erre készülve felújítják Erdély egyetlen szabadtéri Széchenyi emlékművét. Kőszegremete bejáratánál kitették a román és magyar nyelvű táblát, mely az emlékoszlopot jelöli az arra járóknak, külön feltüntetve állítási évét: 1861. /(sike): Kétnyelvű tábla jelzi a kőszegremetei Széchenyi emlékművet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./"

"Az Európai Bizottság azt az ajánlást tette az EU miniszteri tanácsának, hogy jövő évi hatállyal mentesítsék Románia állampolgárait a vízumkötelezettség alól, ha az unió 15 országának valamelyikébe akarnak utazni. /Az Európai Bizottság a vízum eltörlését javasolja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./"

"A státustörvény "olyan menet közbeni baleset" a román-magyar kapcsolatokban, amelyet sem Bukarestben, sem Budapesten nem szabad érzelmileg kezelni - jelentette ki Radu Podgoreanu, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke jún. 29-én Bukarestben azon a közös sajtóértekezleten, amelyet Szent-Iványi Istvánnal, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökével tartott. A magyar parlamenti képviselők hivatalos bukaresti látogatását lezáró sajtóértekezleten mindkét fél azt hangsúlyozta: a két ország közötti kapcsolatrendszer jelentősége megkívánja, hogy a felmerült nézeteltéréseket a kétoldalú kapcsolatok szintjén kell megoldani. Podgoreanu üdvözölte, hogy a két kormány készségét fejezte ki a konzultációkra, amelyekhez, véleménye szerint, megfelelő keretet biztosít a román-magyar kormányközi vegyes bizottság. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a konzultációk megkezdéséhez Budapestnek világos jelzést kell küldenie, hogy azok konkrét eredménnyel járhatnak. Véleménye szerint van ok a konzultációkkal kapcsolatos optimizmusra. Szent-Iványi István hasonlóan pozitívnak és hasznosnak minősítette a magyar képviselők bukaresti megbeszéléseit. Fontosnak nevezte, hogy bizonyos alapkérdésekben sikerült egyetérteni. Mindkét fél kerüli a vita túldimenzionálását és azt a kétoldalú kapcsolatok szintjén igyekszik rendezni. /"Menet közbeni baleset" a státustörvény? Podgoreanu: van ok optimizmusra. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./ A megbeszélések a csíkszeredai konzulátustól kezdve átfogták az autópályaépítés, a román vízumkötelezettség eltörléséig valamennyi közös gondot. A csíkszeredai konzulátus létesítésének felvetését Diaconescu külügyi államtitkár kedvezően fogadta - ígéretek nélkül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./"

"Jún. 28-án Strasbourgban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének ülésszakán részt vevő szlovák küldöttség tagjai a magyar nemzetiségű Duka Zólyomi Árpád kivételével aláírták a magyar státustörvényt kifogásoló román indítványt. A szlovák képviselők Eduard Kukan külügyminiszter véleményét is kikérték ez ügyben, aki azt tanácsolta nekik, írják alá. A szlovák külügyminiszter ajánlása ellentmond saját korábbi nyilatkozatának, hiszen Kukan néhány napja azt mondta, hogy a magyar státustörvény nem rontja Szlovákia és Magyarország kapcsolatait. /A szlovákok aláírták a román kezdeményezést. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./"

"Lehet, hogy az Európa Tanács közgyűlésének állandó bizottságából tovább sem jut a magyar státustörvényt elítélő román javaslat, de ez a lehetőség a román küldöttek számára szinte hihetetlennek látszik - jelentette ki Radu Berceanu (DP), a közgyűlés munkájában részt vevő román delegáció tagja. Berceanuék reményei szerint a testület egy raportőrt nevez majd ki, aki, miután meghallgatta mindkét országot, jelentést készít. A jelentés vitájára lehet, hogy szeptemberben, esetleg télen kerülhet majd sor. Ha elfogadják a román előterjesztést, akkor Magyarországnak le kell mondani a törvényről, vagy lényegesen módosítania kell annak szövegét. Ezt vagy megteszi Magyarország, vagy sem. - Ha megteszi, győztünk, ha nem teszi meg, akkor arra számíthat, hogy felfüggesztik tagságát, vagy megbüntetik - fogalmazta meg a román reményeket Radu Berceanu. - Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése úgy döntött, hogy a Velencei Bizottsághoz küldi a román indítványt a státustörvény alkalmazásának megakadályozásáról. A kisebbségi kérdésekre szakosodott nemzetközi jogászokból álló bizottság novemberig kell hogy jelentést készítsen a jogszabályról. /Berceanuék remélik: ET-raportőrt neveznek ki a státustörvény ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Bihari Naplónak úgy nyilatkozott: Románia a látszattal ellentétben nem is annyira a magyar irredentizmustól fél, nem az úgynevezett nem eurokonform elvet tartja szem előtt, hanem elsősorban az érinti érzékenyen, hogy az eddig modell értékűnek beállított román kisebbségpolitika látszata került veszélybe azáltal, hogy a romániai magyar kisebbségen Magyarországnak kellene segítenie. Ezáltal veszélybe kerül az egész román kisebbségvédelmi kirakatpolitika, a modell, a mítosz, mert bebizonyosodik, hogy nálunk nincs megoldva a kisebbségi kérdés, és Magyarországnak kell a többszörösen hátrányos helyzetben lévő romániai magyarság segítségére sietnie - fogalmazott a püspök. /Tőkés: Oda a kisebbségvédelmi kirakatpolitika. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./"

"Véget ért a parlament tavaszi ülésszaka: a képviselők és szenátorok nyári vakációra mentek. Az eltelt hat hónapot Eckstein-Kovács Péter szenátor és Kónya-Hamar Sándor képviselő értékelte. Eckstein-Kovács: Elkezdett működni a parlament. Az eltelt hat hónapban nagyszámú törvényt sikerült elfogadni, ezek többségét az előző kormány bocsátotta ki. Eckstein-Kovács szerint a kormány meglehetősen kevés jogszabályt terjesztett a parlament elé, ezek közül fontosabbak a Büntető- és a Polgári Törvénykönyv módosítására irányuló tervezetek. Az RMDSZ sikerként könyvelheti el a helyi közigazgatási törvény megszavazását. Az RMDSZ számára ugyanakkor fontos, hogy a parlament elfogadja a diszkrimináció minden formáját tiltó törvénytervezetet. Nem történt viszont előrelépés az államosított egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatása ügyében. Kónya-Hamar: Most is az ígéretek szintjén maradtak a reformok A képviselő vitatott jogszabályok között említette a földtörvényt is. RMDSZ politizálásáról szólva a képviselő kifejtette: a szövetségnek nem lenne szabad olyan kisebbségi politizálást folytatnia, amely azt jelzi, hogy mindenképpen meg akar felelni a kormányon lévő politikai erőknek, lemondva politikai alanyiságáról, és vállalva a politikai eszköz szerepét. /Papp Annamária: Befejeződött a parlament tavaszi ülésszaka. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./"

"A Kisebbségekért-Pro Minoritate Alapítvány idei műsorfüzetében szerepel, hogy Orbán Viktort és román partnerét, Adrian Nastasét meghívták Tusnádfürdőre a július 22-től 29-ig tartó XII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor utolsó előtti napjára, július 28-ára. Részvételük egyelőre bizonytalan. Orbán Viktor 1995 óta minden évben ott volt és előadást tartott a tusnádfürdői rendezvényen. Tervek szerint Orbánt és Nastasét a Délkelet-európai nemzeti vágyak és célok az euroatlanti integráció tükrében című vitára hívták meg, amelyen a moderátor Adrian Severin, az EBESZ parlamenti közgyűlés jelenlegi elnöke lenne. /A tusványosi meghívás megtörtént, válasz majd ezután. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./"

"Június 24-én múlt egy éve, hogy Boros János Kolozsvár alpolgármestere. Hosszú idő óta először van a városnak választott magyar alpolgármestere. Boros János /sz. Kolozsvár, 1948. jan. 24./ Kolozsváron végezte az egyetemet, építészmérnök, elvégezte a római katolikus teológia hitoktató szakát is. Az RMDSZ-ben: az Ügyvezető Elnökség önkormányzati főosztályának főelőadója, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke (1997-1999), megyei önkormányzati alelnök, az Országos Önkormányzati Tanács titkára, városi tanácsos (1992-2000), 2000. Jún. 24-től Kolozsvár alpolgármestere. Elmondta, hogy ez a legnehezebb munkaköre. Munkáját nagymértékben nehezíti a városházán uralkodó ellenséges hangulat. A polgármester munkastílusára jellemző, hogy legtöbb esetben az alpolgármester megkerülésével közvetlenül igazgatóival működik együtt, így megpróbálja Borost elzárni a fontosabb információktól. - A befektetőkkel a tárgyalások sikeresek lettek volna, ha normális hozzáállású polgármester van a városban. Általános jelenség, hogy a beépítésre, eladásra szánt telkek tulajdonjogi viszonyai rendezetlenek. A tanács elé terjesztett határozattervezetek felületesek, hiányosak, és sok esetben nem fedik a valóságot. - Amíg Funar a polgármester, gyökeres változásokra nem lehet számítani. /Papp Annamária: Tudtam, hogy nem számíthatok csodákra. Interjú Boros János kolozsvári alpolgármesterrel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./"

"A Marosvásárhelyi Napok megnyitóján dr. Dorin Florea polgármester mindvégig a toleranciára, multikulturalitásra apellált, magyarul is megszólalt, pár betanult mondatot mondott el, tört magyarsággal. A korábbi középkori zene helyett avasi kürt hangja kísérte a városvezetők főtéri felvonulását. Florea polgármester, Fodor Imre, Csegzi Sándor alpolgármesterek kézenfogva haladtak a főtéren egy magyar és egy román népviseletbe öltözött kislánnyal, kisfiúval. A hagyományőrző rendezvények közül kiemelkedik a II. Rákóczi Ferenc és Marosvásárhely kapcsolata című kiállítás. A Polgármesteri Hivatalban főként szegedi üzletemberek találkoztak a városvezetőkkel és helyi vállalkozókkal. Szegedről Tímár László alpolgármester vezetésével több mint 10 üzletember jött el Marosvásárhelyre. /(Máthé Éva): Marosvásárhelyi Napok - 2001. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./"

"Magyarországról hét orvos vesz részt a Negyedik Román-Magyar Gyermekonkológiai Tudományos Találkozón. A kétnapos rendezvény jún. 29-én kezdődött a nagyváradi Gyermekkórházban. Lassan négyéves hagyományra tekint vissza a román-magyar együttműködés. A rendezvényt minden évben megszervezik, felváltva Nagyváradon és Magyarországon. /Román és magyar orvosok a gyermekkori rákról. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 30./"

"Jún. 30-án ér véget Árkoson, a Szentkereszty-kastélyban az ötnapos műemlékvédelmi tudományos ülésszak, amelyet a művelődési és egyházügyi minisztérium műemléki igazgatósága szervezett. Az épített örökség integrált védelme témájú konferencián előadást tartott dr. Szabó Bálint kolozsvári egyetemi tanár. Szabó professzor tíz évig dolgozott a térség legjelentősebb nemzetközi műemlékvédelmi konferenciájának életre hívásán. A jövőben visszavonul a szervezésből, és új kutatási területet választott. Számítógép segítségével modellezik azokat a történeti épületszerkezeteket, amikor hatékonyan, és megfelelő minőségben próbálnak beavatkozni. Ezzel szeretne foglalkozni a továbbiakban. /Az értékvédelemnek hasznot kell hoznia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 30./"

"A Gábor Dénes Főiskola és az Erdélyi Magyar Tudományegyetem közötti együttműködési lehetőségeket vizsgálja a magyar oktatási szaktárca delegátusa a főiskola csíksomlyói értekezletén. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem programirodájának vezetője, Székely István elmondta, az egyetem létrehozásával megbízott Sapientia Alapítvány olyan működési keretet alakított ki, amelyben a felsőoktatási intézmény saját maga indítja el a különböző szakokat. Nem akarnak más tanintézmények számára feladatokat és pénzösszegeket kihelyezni. /Együttműködési lehetőség? A Sapientia szerint a GDF-fel csak tapasztalatcseréről lehet szó. = Krónika (Kolozsvár), jún. 30./"

"Jún. 29-én közgyűlést tartott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Nagyváradon, a várad-olaszi templomban. A püspöki bejelentéseket követően a közgyűlés egy sor határozatot és állásfoglalást fogadott el. A június 6-án megkezdettnek a folytatása volt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület mostani közgyűlése. Tőkés László püspök bejelentette, hogy megalakult az egyházkerület fegyelmi bizottsága. Korda Zoltán lett az elnök, Szilágyi Péter az alelnök és Heredean Gyöngyi a jegyző. A püspök megismételte, hogy a magyar igazolvány megszerzéséhez az ajánló szervezetnek politikamentes, széles elven alapuló, civil szervezeteket, egyházakat és politikai pártokat egyesítő jogi személynek kell lennie. Június 15-én megalakult az egyházkerületben a Magyar Reformátusok Világszövetségének területi része. Tőkés László püspök egy sor határozati javaslatot és állásfoglalást terjesztett elő. /Péter I. Zoltán: Állásfoglalások közgyűlése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./"

"Gyimesbükkön Deáky András panziójában zajlik június 25-július 1. között a moldvai csángó gyerekek és az őket tanító pedagógusok közös tábora, amelynek célja azon sajátos oktatási módszerek kipróbálása, melyek a 2001 őszétől beinduló moldvai csángó oktatási program megvalósítását szorgalmazzák. A tavaly Klézsén és Pusztinán beindult, iskolán kívüli magyar nyelvoktatást idén a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége szervezésében tíz helységre kiterjesztik: Klézsén, Pusztinán, Somoskán, Lészpeden, Trunkon, Külsőrekecsinben, Dioszén, Forrófalván, Budán és Bákóban szakképzett tanárok vállalnak iskolán kívüli oktatást, mivel a Bákó megyei tanfelügyelőség máig akadályozza a moldvai csángó gyerekek anyanyelvének oktatását. A fiatal pedagógusok - Barnat Simona, Bilibók Jenő, Bogdán Melinda, Borsos Gyöngyi, Ghiurca Valentin, Hegyeli Attila, Lukács Emese, Mester László, Mihálydeák Adél, Róka Szilvia és Sarca Felicia - munkáját segítette, órákat tartott, illetve módszertani útmutatásokat adott Borbáth Erzsébet tanárnő, aki egy évtizeden át többszáz moldvai csángó gyereket tanított Csíkszeredában. /(Deáky András): Moldvai csángó oktatási tábor Gyimesbükkön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./"

"A csángók anyanyelvi oktatásának első, bár törékeny eredménye az Európa Tanács csángókkal kapcsolatos ajánlása, ami önmagában is áttörés lehet a csángók azonosságtudatának felébresztése és megőrzése szempontjából. Sikerült az egész magyarság közügyévé avatni a csángóság kitaszítottságát. Dr. Csáky Csaba, a Falusi Vendéglátók Közép-Kelet-Európai Szövetségének elnöke felajánlotta, hogy a cacicai búcsú napján - augusztus 15-én - a délutáni órákban szívesen tart az ott összegyűlt csángómagyaroknak külön előadást arról, hogy miként csatlakozhatnának sajátos népi értékeikkel a falusi vendéglátás európai hálózatába. A napokban ötven csángómagyar gyermek érkezett Szatmárnémetibe, nyaralni. Elhelyezésüket a helyi magyar ifjúsági szervezet, a Madisz intézte, programukról is részben a Madisz, részben a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Református Gimnázium és más szervezetek gondoskodnak. Segíteni kell, akkor a csángómagyarok Nagyasszonya sem feledkezik meg népéről! /Sike Lajos: Ne feledkezzél meg... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./"

" Kettős évforduló jegyében zajlik az idei Bolyai Nyári Akadémia: 2001 a magyar millennium éve, valamint Bolyai Emlékév. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) által szervezett továbbképző keretében a tervek szerint július 1. és 28. között egyhetes turnusokban 23 tanfolyam zajlik 11 helyszínen. A legtöbb tanfolyam a szovátai Teleki Oktatási Központban zajlik, szám szerint 7, Csíkszeredában 5, Sepsiszentgyörgyön 3, míg Tusnádfürdőn, Brassóban, Szentegyházán, Székelyudvarhelyen, Segesváron, Székelykeresztúron, Gyergyószentmiklóson és Óradnán 1-1. Az akadémia rendezvényeire 1036 hallgató jelentkezett be, ebből mintegy 200 tanár a Magyarországgal határos államok magyar pedagógusszervezetei képviseletében - tájékoztatott Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke. Az első tanfolyam július 1-jén kezdődik Szovátán az óvónők számára. A tanítók az immár hagyományosnak számító helyszínen, Tusnádfürdőn gyűlnek össze. Hagyományosnak mondható a pasztorálpszichológia- és neveléslélektan- tanfolyam helyszíne is: Gyergyószentmiklós. A földrajzosok idén újabb festői helyszínt választottak, Óradnát. A rendezvénysorozat támogatója ezúttal is a magyar Oktatási Minisztérium. /Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 30./"

"A Magyar Tudományos Akadémia máj. 7-én külső tagjává választotta Kiss Elemér matematikaprofesszort, Csíkmenaság fogadott fiát, a szeredai Főgimnázium egykori tanulóját. Kiss Elemér akadémikus évtizedeken át értelmiségiek nemzedékeit okította a marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskolán, az Almérnöki Intézetben, majd az egyetemen, ahol nyugdíjasként ma is matematikát és informatikát ad elő. Kiss Elemér /sz. Brassó, 1929/, édesapját mint tanítót Csíkmenaságra helyezték, így fia életének első tíz éve ott telt el. A kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen végzett, tanári kinevezést kapott Marosvásárhelyre, 1990-ben kapta meg a professzori címet. Kiss Elemér 1992-ben kezdte el Bolyai Farkas és Bolyai János hagyatékának kutatását. Nyolc év alatt négyszer rágta át magát 14 ezer kéziratlapon, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia külön e célra kinevezett bizottsága a XIX. század végén azzal küldött vissza Marosvásárhelyre, hogy abban nincs semmi, amit érdemes volna kiadni. Ma már bizonyosra vehető, hogy a pesti tudósok egyszerűen irtóztak beleolvasni a két Bolyai rövidítésektől, rejtélyes jelektől hemzsegő kézirataiba. Ez lehetett az oka, hogy 140 évig egyetlen magyar tudós sem foglalkozott velük. Benkő Samu csak a nem matematikai, tehát főképp irodalmi vonatkozású anyagot dolgozta fel és adta ki. Kiss Elemér hozzákezdett a képletek özöne megfejtéséhez is, miközben több szenzációszámba menő tudománytörténeti felfedezést tett, például a Bolyaiak számelméleti kutatásaira vonatkozóan. Kimutatta továbbá, hogy az 1900-ban született Jeans-tételt Bolyai János ötven évvel előbb bebizonyította, s ha publikálta volna, ma az ő nevét viselné. Mellékesen áttanulmányozta apa és fia levelezését is, hogy eloszlassa a Benkő Samutól elterjesztett tévhitet, miszerint haragban lettek volna, és noha egyazon városban éltek, kerülték a találkozást. Ez a nyolc év: a 14 ezer kéziratlap megfejtése, a Bolyai-felfedezések felfedezése, a korabeli Marosvásárhely és az európai tudományos élet hétköznapjainak bemutatása - ez a fedezete Kiss Elemér akadémiai tagságának. /Csíkból indult. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2001. jún. 30./"

"Tamás Gáspár Miklós rendkívül durva, az erdélyi magyar sajtóban szokatlan hangú cikkében kirohant a magyar külpolitika és a magyar kormány ellen. " Az a súlyos nemzetközi válság, amelybe Orbán Viktornak és hatalomittas klikkjének az ostoba és felelőtlen politizálása sodorta a magyar államot és a kárpát-medencei magyar kisebbségeket, szorosan összefügg a magyarországi belpolitika aggasztó helyzetével." - így kezdte és végig ilyen ellenséges hangot ütött meg. "A külpolitika is alá van rendelve az ideológiai indoktrináció és a hatalmi önzés szükségleteinek." "Arra azonban nem számíthatott a Nyugat, hogy az újgazdagok budapesti kormánya a fölkapaszkodott senkiházi pökhendiségével rúgja szét a nehezen kiküzdött regionális egyensúlyt, amelyet a balkáni instabilitás úgyis törékennyé tett már." A cikkíró elismételte az SZDSZ álláspontját: "A hírhedt státustörvény az átlátszó szemfényvesztés tipikus példája. A törvény simán alkalmazható intézkedéseiben nincsen semmi új, a nagy garral beharangozott kedvezmények - amelyekhez nem kell "magyar igazolvány" - eddig is zömmel megvoltak, mint például az ingyenes könyvtárhasználat, az akadémiai tagság és az állami díjak. A többi privilégiumhoz valóban igazolás kellene, amelynek a kiállítása nemzetközi jogot sért, nem beszélve a szomszédos államok valuta- és adójogszabályairól, a kétoldalú megállapodások tucatjairól, meg arról, hogy extraterritoriális jogokat csak konzuli szervek gyakorolhatnának, amelyek joghatóságát csak diplomáciai, szerződéses úton lehet kibővíteni. Egyébként a magyar kormány eddig is folyton visszaélt a diplomáciai mentességekkel, kiváltságokkal és szokásjoggal: magyarországi miniszterek és képviselők gyújtó szónoklatokat tartanak erdélyi, bácskai, felvidéki politikai összejöveteleken - más államok szuverén területén!" Látható, hogy TGM érvelése megegyezik a szélsőséges, magyarellenes Nagy-Románia Pártéval. TGM szerint a státustörvény végrehajthatatlan. A cikkíró kifejtette sajátos nemzetfogalmát: ő a politikai nemzet híve. Szerinte a státustörvény újradefiniálta a nemzet fogalmát. "Ebbe a nemzetfogalomba a vérségi leszármazás és a kulturális hovatartozás függvényében tartoznak bele fizikai személyek, tekintet nélkül állampolgárságukra. Ez a magyarországi nemzeti/etnikai kisebbségekre nézve azt jelenti, hogy az egyenes honpolgári méltóságot és jogigényt letromfolja az etnokulturális önazonosság, hogy a politikai közösség (a honpolgárok nemzete) elválik az etnokulturális közösségtől. Ez egyrészt visszaveszi - egyelőre jelképesen - a honpolgári emancipáció évszázados vívmányait, másrészt pedig kirekesztő, etnokulturális-vérségi jelentésárnyalattal ruházza föl a "magyarság" képzetét. Mivel a kisebbségi magyarság úgysem fogja élvezni a státustörvény képzelt, illuzorikus előnyeit, a törvényi aktus hatása csak "befelé" fog érvényesülni. A honpolgárság eszményének visszaszorítása az erkölcsileg, jogilag, politikailag értelmezhetetlen etnokulturális identitás javára égő sebet ejt a jogegyenlőség gondolatán - s minap talán, Isten őrizz, a valóságán is. Ha tekintetbe vesszük a magyarországi jobboldal (és az államilag támogatott szélsőjobboldali sajtó, rádió- és tévéműsorok) szponzorált rasszizmusát, nem értelmezhetjük jóindulatúan a magyar nemzet új országgyűlési meghatározását. Ez a rémséges jogszabály romba dönti az eddig elért eredményeket, elmélyíti a magyar demokrácia ijesztő válságát." /Tamás Gáspár Miklós: A magyar külpolitika csődje. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./"

"Az arad-gáji református gyülekezet 1951-ben vált le a belvárosiról, és első lelkésze Csiha Kálmán volt. Az imaház szűknek bizonyult, felvetődött a templomépítés szükségessége, amellyel elsőként Bodor László lelkész próbálkozott, aki 1972-ben kérvényezte a 40-60 férőhelyes galgói templom Gájba telepítését. A Szilágy megyei településen ugyanis egy főre csökkent az ottani gyülekezet, így templomukat lebontásra kárhoztatta az akkori hatalom. A gájiak önkéntes munkával le is bontották azt, majd Aradra szállították az így nyert építőanyagokat, ám az engedélyt az építkezésre már nem kapták meg. Czégé Imre, a jelenlegi tiszteletes 1992-ben került Gájba, azonnal nekilátott a templomépítésnek. Az alapkövet ünnepélyes keretek között 1992. július 12-én helyezték el Tőkés László királyhágómelléki református püspök, valamint Mózes Árpád evangélikus püspök jelenlétében. Az építkezési engedély jóváhagyása ezúttal is akadályokba ütközött. Az évekig tartó huzavona miatt a pénz időközben értékét veszítette. Mára végre áll a 400 férőhelyes, modern vonalú, karzattal, mellékhelyiségekkel, irodákkal ellátott templom. Még nem készült el teljesen a templom, a tiszteletes újabb pénz- és erőforrások után kutat. /Péterszabó Ilona: Félévszázados álom a gájiak temploma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./"