"Immár tizedik alkalommal rendezték meg május 13-20. között Nagyváradon a Festum Varadinum ünnepségsorozatot. Ezt a rendezvényt mintegy 50 év szünet után támasztotta fel Nagyvárad polgársága. Első alkalommal 1992-ben a kezdeményezők Tőkés László és Tempfli József püspökök, a helyi RMDSZ vezetői és a szerveződő civil társadalom, valamint az értelmiség jeles képviselői voltak. Az eddigi Festum Varadinumok rendezvényeinek száma meghaladja a háromszázat, ezeken összesen mintegy kétszázezren vettek részt. A szervezők tudomása szerint hasonló szintű és nagyságú rendezvény nincs más erdélyi, partiumi vagy bánsági városban. Az idei rendezvénysorozat a Bazilikában megtartott ünnepi szentmisével és a Szent László-körmenettel kezdődött. Tempfli József püspök az általa alapított Szent László-érdemkereszttel tüntette ki Tőkés László református püspököt. Mint mondta, a kitüntetett a magyarságért, a kereszténységért, az egymás iránti szeretetért, összefogásért kifejtett cselekedeteivel érdemelte ki az érdemkeresztet. A Kanonok soron idén is megtartották az Apáról fiúra elnevezésű bihari kézművesek találkozóját. Máj. 14-én a Krónika szerkesztőségének szervezésében tartottak lakossági fórumot. A készülő státustörvényről tartott előadást dr.Hende Csaba, magyar igazságügyi államtitkár. A nagyárnyékú ember címmel tartott előadást Görgey Artúrról máj. 15-én dr. Pusztaszeri László /Budapest/. Megnyílt Bányai Szabados Katalin és Popon Krisztina közös kiállítása. A Bihari Sándor Kórus és a Varadinum Vonósnégyes adott koncertet. A Varadinum keretében első alkalommal tartották meg a tudomány napját a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága (MTKEB) szervezésében. Ezt követően Tudomány határok nélkül címmel nyílt ülést tartott a MTKEB. Ezután Tudomány a XX. században címmel tartottak előadást. Sor került a már hagyományos IMP-EX 2001, kül- és belkereskedelmi konferenciára is. /Józsa Tímea: Varadinum 2001. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./ A Varadinum részeként könyvbemutatót tartottak. Bemutatták Mózes Teréz: Érzelmes etnográfia, Gellért Sándor: A magyarok háborúja, Csilik István: István király Szent Jobbja és Szentjobb község története című kötetét. Az Ady Endre Középiskolában A jövő pedagógiája címmel oktatási fórumot szervezett a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Bihar megyei Tanfelügyelőség, valamint a Partiumi Keresztény Egyetem tanítóképző főiskolai kara. /Könyvbemutató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./"

"Máj. 22-én a képviselőház leszavazta a Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Demokrata Párt (DP) által előterjesztett egyszerű bizalmatlansági indítvány megvitatását. A kezdeményezők az indítvány mellett (52), az RTDP és az RMDSZ ellene (157) voksolt, míg a Nagy-Románia Párt (56) tartózkodott. Az RMDSZ részéről Vida Gyula képviselő fejtette ki a frakció álláspontját. Mint fogalmazott, az indítványnak jelzésértéke van a kormány felé és azt sugallja, hogy ajánlatos odafigyelni a napi eseményekre. /Leszavazták az egyszerű bizalmatlansági indítványt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./"

"Máj. 23-án a képviselőház oktatási szakbizottsága napirendre tűzte a tanügyi törvényt módosító 206/2001-es sürgősségi kormányrendeletet. Vekov Károly képviselő, az oktatási szakbizottság tagja elmondta: a módosító javaslatok mindenekelőtt a különböző oktatási intézmények finanszírozására vonatkoznak, de ezzel szoros összefügésben felmerül a tulajdonjog, beleértve az iskolák használatában lévő ingatlanok eredetének kérdése is. A tanügyminisztérium használatában jelenleg számos olyan épület található, amelyek az egyház tulajdonát képezték. Ezzel kapcsolatban a kormányrendelet eredeti változata úgy rendelkezett, hogy azok az ingatlanok, illetve területek amelyeket 1940. szeptember 4. után erőszakosan sajátítottak ki magán vagy jogi személyektől, állami tulajdonban maradnak, a későbbiekben pedig megtalálják a megfelelő formát, hogy visszajuttathassák azokat egykori tulajdonosaiknak. Az RMDSZ képviselői nyomós érveket sorakoztattak fel amellett, hogy a szövegben ne eszközöljenek módosításokat ebben a vonatkozásban, javaslatuk mégis elbukott. A testület nem fogadta el azt az RMDSZ képviselők által kezdeményezett szövegváltozatot sem, amelyben azt javasolták, hogy az elkobzott egykori egyházi ingatlanok ne állami köztulajdonba, hanem állami magántulajdonba kerüljenek. Vekov Károly kifejtette: az oktatási szakbizottság nem akart tudomást venni a jogszabály kisebbségi vonatkozásairól és nem akarta azt beépíteni a módosított szövegbe. - Vekov súlyosnak ítéli a döntést, hetek óta kérte, hogy a frakció vitassa meg az egyházi ingatlanok ügyét, de nem ért el eredményt. Ez a probléma komolyan érinti a kormánypárttal kötött együttműködési megállapodást, hiszen az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása kulcsfontosságú és ebből nem engedhetünk - összegezett Vekov Károly. /Papp Annamária: Visszalépés egyházi ingatlanügyben. Az RTDP-RMDSZ megállapodás foroghat kockán. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./"

"A máj. 23-án életbe lépett 215-ös számú közigazgatási törvényt nagy érdeklődéssel fogadta a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ, mert eddig - a kétnyelvűségre jogosult 26 településből - csak háromban (Tacs, Cegőtelke, Magyardécse) merte az önkormányzat vállalni a többnyelvű helységnévtáblák kifüggesztését. Szántó Árpád, a Beszterce-Naszód megyei tanács alelnöke elmondta: személyesen ellenőrizni fogja, hogy élnek-e a magyarlakta települések az új közigazgatási törvény által biztosított jogaikkal. Fehér megyében eddig csak Torockó és Torockószentgyörgy határában fogadta kétnyelvű tábla az utast, de az új közigazgatási törvény életbe lépésével Marosnagylak, Szépmező, Magyarlapád, Lőrincréve, és Miriszló községek területén is megjelennek a magyar helységnevek. Szilágy megyében a jogosult települések zöme csupán pénzügyi gondok miatt halasztotta el a tábla kifüggesztését. Zilah városban egyes számítások szerint 21, más kalkulációk szerint 19 százalékos a zilahi magyarság lélekszáma. /Szabó Csaba: Megnő a kétnyelvű helységnévtáblák száma. Zilah határeset - Nagyenyed reménytelen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./"

"Funar, Kolozsvár polgármestere hajthatatlan marad: nem hajlandó alkalmazni a közigazgatási törvénynek a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatára vonatkozó előírásait. Ugyanakkor azt szeretné, ha - a törvénnyel ellentétben - a városi tanácsosok lemondanának a különböző önálló vállalkozások vezetőtanácsában betöltött tisztségükről. Máj. 23-án Kolozsváron Ionel Flesariu, a közigazgatási minisztérium államtitkára közel egy órán át ecsetelte az új törvény bizonyos előírásait. A tanácsosok egyes tisztségeinek összeférhetetlenségéről kifejtette: a városatyák megtarthatják a vezetőtanácsokban betöltött tisztségeiket, hisz a két tisztség közötti összeférhetetlenség csupán a 2004-ben megválasztott tanácsosokra érvényes. A prefektus figyelmeztette Funart: nem a törvény értelmezésének megvitatásáért gyűltek össze, hanem kérdéseket lehet feltenni. - Figyelmeztetem Önt, hogy nem 1989 előtt élünk, amikor értékes útmutatásokat adtak. Az az idő lejárt - mondta Funar polgármester. Vasile Soporan prefektus emlékeztette a polgármestert Kolozsvár gazdasági és szociális mutatóiról: 11% munkanélküliség (az 1996-os 8%-hoz képest), a város lakosságának 60 százaléka a szegénységi küszöb alatt él, a külföldi befektetések elkerülik a várost. - Remélem, hogy Kolozsvár elérkezett a normalitás eléréséhez szükséges érettséghez és az új törvény nem gerjeszt újabb feszültségeket - mondta Soporan. /Kiss Olivér: Kolozsváron egyelőre nem alkalmazzák a helyhatósági törvényt indítványt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./"

"Gheorghe Funar polgármester közleménye szerint 1992-2000 között a magyar nemzetiségű kolozsváriak születési aránya 13,64%, az elhalálozási ennek kétszerese, azaz 26,93% volt. Véleménye szerint ez világosan jelzi "a magyar nemzetiségű kolozsváriak természetes úton történő csökkenését". Ehhez még hozzáadódik több ezer kivándorolt is. Adrian Nastase kormányfőhöz intézett nyílt levelében Gheorghe Funar Ionel Flesariu közigazgatási államtitkár tisztségéből való felmentését kérte, azzal indokolva: a politikus a "bécsi diktátumot követő magyar megszállás idejéből származó" helységnévtáblák elhelyezését szorgalmazta. - A helyi közigazgatási törvényben előírt kétnyelvű feliratokat azokon a településeken lehet alkalmazni, ahol a kisebbségek száma az 1992-ben végzett népszámlálási adatok szerint meghaladja a 20 százalékot - nyilatkozta máj. 23-án Octav Cozmanca közigazgatási miniszter. Egyetlen hiteles okmány az Országos Statisztikai Hivatal által 1992-ben kibocsátott népszámlálási adatokat tartalmazó okirat. /Magyar születési statisztika a hivatalban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./"

"Máj. 23-án Budapesten hét országgyűlési bizottság tárgyalta, 24-én további két bizottság tárgyalja a státustörvényhez benyújtott módosító indítványokat. A 131 indítvány többségét a bizottságok elutasították. A javaslatok jó része arra vonatkozik, hogy miként lehet javítani a törvény alkalmazását - foglalta össze Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke. - Ezek közül néhány bekerülhet a törvénybe, többségük viszont a végrehajtó rendelkezésekben kell, hogy testet öltsön. A végrehajtás során a jó javaslatokat még mindig be lehet építeni. Szabó Tibor több parlamenti bizottságban - köztük a külügyi bizottságban - képviselte a kormány álláspontját a vitában. A külügyi bizottság elutasította a Magyar Szocialista Párt (MSZP) azon javaslatát, hogy ombudsman felügyelje a határon túli magyarok ügyeit. A döntés után Tabajdi Csaba MSZP-képviselő az MTI-nek kijelentette: "ez az elutasítás meghatározza majd, miként szavaz az MSZP-frakció a törvényjavaslat végszavazásakor." Szabó Tibor elmondta, úgy érzékeli, a törvénnyel kapcsolatban továbbra is fennáll a nemzeti konszenzus. Összességében a nemzeti konszenzus továbbra is fennáll egy párt, az SZDSZ kivételével, mely eleve kijelentette, hogy nem támogatja a törvényt. /Gazda Árpád: Alig módosul a státustörvény. A bizottságok előtt a módosító javaslatok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./ A kormány képviseletében jelen lévő Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke csak 9 módosítást támogatott. Elmondta azonban: a kabinet 32 további indítványról fontolgatja, hogy javított megfogalmazásban, kapcsolódó módosítóként támogassa. A bizottság egyetértett többek között Kelemen András (MDF) javaslatával, amely szerint a magyar igazolvány ajánlása a kérelmezőnek a magyar nemzethez, nem pedig a magyar nemzetiséghez tartozását tartalmazza. Elfogadta a bizottság Tabajdi Csaba (MSZP) és más szocialista képviselők indítványát is, amely alapján a magyar igazolvány érvényességi ideje 18 és 60 év közötti személy esetében az eredetileg tervezett öt év helyett tíz év lehet. Elfogadták Pósán László (Fidesz) indítványát, hogy a támogatási rendszer egészének koordinálása céljából központi nyilvántartást kell vezetni. Támogatta a testület az európai integrációs bizottság módosító javaslatát is, amely hangsúlyosabban kívánja a közösségi jog elsőbbségét kifejezni a státustörvénnyel kapcsolatban az EU-csatlakozás után. A testület elvetette Bauer Tamás (SZDSZ) 28 pontból álló módosító csomagját is, amely többek között feleslegesnek tartotta a magyar igazolvány bevezetését, és kiterjesztette volna a törvény hatályát a nyugati államokban élő magyarságra is. Szent-Iványi István frakcióvezető elmondása szerint a határon túli magyarok támogatását hatékonyabban szolgálná az a közalapítványt, amely a jelenleg működő sok intézmény helyett jönne létre. Ez a közalapítvány évente 15 milliárd forintból gazdálkodna. /Státustörvény. A magyar nemzethez tartozunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./"

"Az erdélyi magyar közösség számára megítélt támogatások szétosztása átláthatóan és az RMDSZ minimális beleszólásával történik, érkezzenek azok a budapesti Illyés Közalapítványtól, vagy máshonnan. Ami a bukaresti Kisebbségi Tanácsot illeti, ezzel kapcsolatban a román törvényeknek megfelelően járnak el - jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Ezzel ragált a Magyar Ifjúsági Tanács elnökének, Jakab Istvánnak a Szabadságban megjelent kijelentéseire, aki szerint a támogatások elosztása néhány RMDSZ-vezető kiváltsága, a civil szféra pedig kiszorult a döntésből. Takács elmondta: a pályázatok elbírálása a szaktestületek dolga, az Illyés által öt év alatt Erdélyre leosztott közel 1 milliárdos keret csupán 0,02 százalékának javasolt más rendeltetést az öt tagú alkuratórium. Az öt tagú alkuratórium - Markó Béla szövetségi, Takács Csaba ügyvezető, Tőkés László tiszteletbeli, Dézsi Zoltán (ex) SZKT és Kelemen Hunor SZET-elnök - felülbírálhatja a szaktestületek véleményezését. Ezzel a jogával az alkuratórium csak néhányszor élt. A szaktestületekre jutó pénzek meghatározására mindig is a szaktestületi vezetők részvételével történt. Leszámítva 2001-et, amikor - mondotta Takács Csaba - felgyorsultak az események, és idő hiányában erre nem kerülhetett sor. Ezért az alkuratórium az előző évi, a szaktestületi vezetőkkel egyeztetet kereteket javasolta a kuratóriumnak, amely végül kétharmadában módosította ezt a javaslatot. - Ami az ifjúsági szaktestületet illeti: 1999-ben, mint ahogy 2000-ben is, a rendelkezésre álló összeg több mint nyolcvan százalékát a MIT által delegált öt szervezet vitte el. A fennmaradó 18 százalék azokra az ifjúsági szervezetekre maradt, amelyeknek nincs képviselőjük a szaktestületekben. Az alkuratórium ez ellen emelt szót, és kérte az ifjúsági szaktestület kibővítését regionális szempontok figyelembevételével. Takács Csaba alaptalannak tartja azt az aggodalmat, miszerint a civil szférát mellőznék a különböző támogatások megítélésekor. - A magyarországi költségvetési támogatások, a különböző minisztériumi támogatások évente megközelítőleg 3 milliárd forintot jelentenek, amely a civil szervezetek képviselőinek - meghívásos alapon történő - véleményezése alapján oszlik szét. /Székely Kriszta: Nem a civil szféra, hanem az RMDSZ szorult ki a pénzosztásból? Interjú Takács Csaba ügyvezető elnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./"

"Első alkalommal részesülnek általános beiskolázási támogatásban azok a kisdiákok, akik romániai általános iskolák magyar tannyelvű osztályaiban kezdik a tanulást - közölte Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége főtitkára. Az Apáczai Közalapítvány az idei tanévtől hirdette meg beiskolázási pályázatát a magyar tanítási nyelvű osztályokban tanulmányaikat megkezdő első osztályos diákok iskolakezdésének támogatására. Valamennyi gyermek, aki a romániai közoktatási hálózatban magyar tannyelvű osztályba iratkozik, részesül a magyarországi általános iskolákra vonatkozó tankönyvnormatíváknak megfelelő 2390 forint összegű támogatásban. A megszabott keretből egységes segédkönyv- és tanszercsomagot állítanak össze, ezt kapják meg az arra jogosultak. A pedagógus szövetség főtitkára szerint az utóbbi években Romániában 12 ezer volt a magyar tannyelvű első osztályokba iratkozók száma, s reméli, ez a szám eléri a nyolc-tíz évvel ezelőtti 14 ezret. /Oktatási támogatás a határon túlra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./ A családok nem a pénzösszeget, hanem a csomagot kapják meg, tájékoztatott Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke. Rendkívül nagy munka vár rájuk, de munkatársai felkészültek a támogatás odaítélésére, a csomagok szétosztására. /Ösztönözni a szülőket is. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./"

" Az urbanisztika, területrendezés, ezen belül az infrastruktúra, a víz-, gáz-, csatornahálózatok, valamint az utak és az információs infrastruktúra tartoznak a hatáskörébe, nyilatkozta Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnöke a vele készült beszélgetésben. A gázberuházás elindítására /amelyre külföldi hitelt nyert a megye/ szükséges van a román kormány garanciájára. Ez több lépcsős folyamat, először a tervet kell jóváhagynia a pénzügyminisztériumnak, azután a kormánynak, majd ugyanezt az utat pénzügyminisztériumhoz és kormányhoz végig kell járni a garanciakéréssel. A kormánygarancia birtokában megindulhat a tervezés, a tervek ellenőrzése és a kivitelezés. - Az útjavításoknál komoly javításokra nem lesz elég pénzük, maradnak a kis javítások. - A Gyergyó és Csík közötti útszakasz már nemzeti út, az Országos Útügynökség dönt a sorsáról. - A megyei tanács önrendelkezéséről megállapította, hogy éppen ellentétesen: újra centralizációs folyamat indul: a kormány célja a prefektúra intézményének megerősítése. A megyei tanács és a helyi önkormányzatok kapnak bizonyos feladatokat, gyakran anélkül, hogy ezekhez pénzforrásokat is kapnának, de valódi önkormányzatról még nem beszélhetünk. /Gál Éva Emese: "Egy rugalmasabb intézményt szeretnék" Beszélgetés Petres Sándorral, a Hargita Megyei Tanács alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./"

"II. Rákóczi Ferenc - kultusz és hagyomány Szatmáron címmel előadássorozat keretében emlékezett meg a Szatmár Megyei Múzeum és a Kölcsey Ferenc Nemzeti Kollégium a Szatmári Béke évfordulójáról május 21-én Szatmárnémetiben. A diákreferátumok után tudományos előadások következtek. Az előadássorozatot kiállítás zárta: a résztvevők a Rákóczi szabadságharc (eredeti) tárgyi emlékeit tekinthették meg. /A Szatmári Béke évfordulójára emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./"

"Évről évre megrendezik Székelyudvarhelyen a város klasszikus zene kedvelői számára a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola végzős diákjainak előadóestjét, tájékoztatott Bodurián János igazgató. Különböző hangszereken játszó diákok két hétig, két-három naponta nyújtanak minőségi előadást az érdeklődőknek. Öt évvel ezelőtt végzett az első zene tagozatos évfolyam, azóta vannak ezek az előadóestek. /Murányi Antal: Klasszikus zene Székelyudvarhelyen. Előadóesteket tartanak a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola végzős diákjai. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./"

"Május 23-án Békés megye képviselői Aradon tárgyaltak a június 15-i, nagyzerindi polgármesteri találkozó előkészületeiről. Ez lesz a 11. alkalom a magyarországi, Békés megyei Kevermesen 1995 őszén megtartott első találkozót követően. Ma Arad megyéből 12, Békésből 11 község alkotja a határ menti polgármesterek fórumát, amely évente kétszer - felváltva Magyarországon és Romániában - találkozik a közös érdekű problémák megbeszélésére. Eddig három-három helység (Mezőhegyes-Nagypereg, Battonya-Pécska, Dombegyháza-Iratos) kötött testvértelepülési megállapodást. /Határmenti települések, Arad-Békés. Előkészítik a 11. polgármesteri találkozót. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./"

"Az Erdélyi Nagycsaládokért Egyesület öt évvel ezelőtt alakult Nyárádszeredában, hogy erkölcsileg és anyagilag támogassa a három és a több gyermekes családokat, tájékoztatott Csíki Sándor elnök. Az egyesületnek száz család a tagja Nyárádszeredában. Fiókszervezetek Kolozsváron (tíz taggal), Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen vannak alakulóban. Magyarországon a Nagycsaládosok Országos Egyesülete nagy tekintélyt vívott ki magának: kétezer tagja van. Köztük van a négygyermekes Orbán Viktor miniszterelnök, illetve Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, akiknek három-három gyermekük van. /Erdélyi Nagycsaládokért Egyesület. A sok gyermek vállalása büszkeség. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 24./"

"Tíz évvel ezelőtt alakult meg Nagyváradon a Szent Rita Katolikus Nőszövetség. A jubileum alkalmából zászlójuk megszentelésére kérték fel Tempfli József megyés püspököt. A Barátok templomában máj. 22-én Tempfli püspök megáldotta a nőszövetség zászlaját. Stelli Olga elnöknő szerint sokoldalú, áldozatos, karitatív munkát végzett a tíz év alatt a nőszövetség. /Zászlószentelés a Barátok templomában. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 24./"

"Megjelent Tankó Gyula Életvitel a Gyimesekben (Gyimesi szokásvilág II.) /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely/ című munkája. Az első kötet /Gyimesi szokásvilág/ 1996-ban látott napvilágot. A harmadik kötet anyaga már a kiadónál van. Tankó Gyula /sz. Gyimesfelsőlok/ több dolgozatot, tanulmányt közölt a Gyimesek néprajzáról. Mostani könyve legizgalmasabb része a hiedelmekről, átkokról, fekete mágiáról szóló rész. /P. Buzogány Árpád: Trilógia lesz belőle. A Gyimesek krónikája. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 24./"

"Május 25-én Aradon tartja soros ülését az RMGE országos szervezetének elnöksége - tájékoztatott Bogdán Andzselika, az RMGE Arad megyei szervezetének ügyvezető elnöke. A fórumot Sebestyén Csaba országos elnök nyitja meg, ami után kezdetét veszi az előadássorozat. Az előadók között lesz Pete István és dr. Vincze Mária. /Elnökségi ülés, Agrofórum Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./"

"Máj. 12-én zajlott Désen a II. Országos Rovásverseny, két korcsoportban, 50 versenyző részvételével. A versenyt szervezte a 17-es sz. dési Assisi Szent Ferenc cserkészcsapat és a dési EMKE. A versenyt anyagilag támogatta többek között a Magyarországi Rovásírók és Rovók Országos Szövetsége, és a rovásírás "atyja", Forrai Sándor professzor. A vetélkedőn a zilahi csapat lett a nyertes, a segesvári, borszéki, szamosújvári és dési csapatok egyforma eredményt értek el. /Balogh Zoltán: II. Országos Rovásverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./"

" Ion Iliescu államfő háromszéki látogatása máj. 22-én este Kovásznán kezdődött. A volt Ceausescu-villában Zsuffa Levente, Kovászna város polgármestere, valamint székely és román népviseletbe öltözött helyi fiatalok virággal, illetve kenyérrel és sóval fogadták az ország elnökét. Az ünnepi vacsorára meghívták Horia Grama prefektust, Demeter János megyei tanácselnököt, Puskás Bálint RMDSZ-szenátort, valamint a TDRP részéről Adrian Casunean-Vlad parlamenti képviselőt. A meghívottak ismertették a régió és a város gondjait is. Máj. 23-án reggel a kovásznai polgármesteri hivatalban folytatódott a látogatás. Az államfő jó két órán át hallgatta a megye különféle körei nevében felszólalókat, a felvetésekre félórás beszédben válaszolt. Innen Sepsiszentgyörgyre látogatott Iliescu. A prefektus bemutatta a megyét, ezt követte a jó két órán át tartó problémafelvetés. Gheorghe Tatu volt megyefőnök, az ASTRA művelődési egyesület elnöke rátért a románság sérelmeinek ecsetelésére. "Nem szeretnénk megtűrtek lenni a megyében" - mondotta. I. Solomon, az Andrei Saguna Liga elnöke /aki sérelmi folyamodványok szerkesztésével vált ismertté/ felháborítónak találja, hogy egyes köztisztviselői állások betöltését magyar és román nyelvismerethez kötik. Javaslata, hogy a választási törvényt módosítsák, és a küszöb eltörlésével tegyék lehetővé a székely megyékben is egy-egy román képviselő bejutását a parlamentbe, nagy sikert aratott, Puskás szenátor és Nagy Gábor tanügyi szakszervezeti vezető is melegen támogatták: ha ezt a jogot a szórványmagyarság is megkapja, akkor a román parlamentben két román és kb. 35 magyar képviselővel lesz több, mint most. Demeter János tanácselnök hangsúlyozta: a megye fő gondja a településfejlesztés akadozása, az épülőfélben lévő vagy eltervezett iskolák, művelődési házak, kórházak, szociális lakások tető alá hozatala, a megye nem a központi költségvetéshez való hozzájárulása arányában részesül a leosztott pénzekből. Felugrott Ioan Lacatusu, a N. Colan-központ vezetője, hogy felhánytorgassa: a román nyelvet szerinte úgyszólván kitiltották a nyilvános helyekről, hogy a megye címere nem készült el, mert a magyarok ragaszkodnak a régi székely címerhez, hogy Zágonban a régi "horthysta" talapzaton helyeztek el újabban emléktáblát stb., stb. Iliescu elnök kifejtette: közös gondjainkat közösen oldhatjuk csak meg. A közigazgatási törvény szerint a hivatalos államnyelv egyértelműen a román marad - szögezte le, az anyanyelvhasználat engedélyezését pedig úgy kell felfogni, hogy az nyitás az emberek felé. Iliescu elnök végül Hargita megye felé távozott. /B. Kovács András: Iliescu látogatása Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./ "

"Máj. 18-án Páskándi Gézára, a Szatmárhegyen született íróra, költőre, drámaíróra emlékeztek születése napján. A költő hajdani szülőházának helyén álló épület falán három évvel ezelőtt elhelyezett emléktábla előtt a Kárpát-medencei magyarság művelődési és politikai életének megannyi jeles képviselője tisztelgett. Az ünnepséget Muzsnay Árpád, a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/ elnöke nyitotta meg. Páskándi Géza műveiről Kötő József, az Erdélyi Magyar Kulturális Egyesület elnöke, Dudás Károly író, a szabadkai Hét Nap című újság megbízott főszerkesztője és Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke beszélt. A Páskándi-emléktáblát megkoszorúzták a Magyar Írószövetség és az Anyanyelvi Konferencia vezetői, a magyarság Kárpát-medencei művelődési szervezeteinek képviselői, valamint a helybéli RMDSZ és a MIK (Magyar Ifjúsági Kezdeményezés) vezetői. /Páskándi Géza-emlékünnepséget tartottak Szatmárhegyen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 21./ A Kölcsey Kör és a partiumi EMKE munkája eredményeképpen a májusi tisztelgés Páskándi Géza szatmárhegyi emléktáblája előtt újabb útvonallal bővítette az irodalomtörténeti zarándoklatok sorát. /S. Muzsnay Magda: Szatmárhegy - egy újabb zarándokhely. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./"

"A képviselőház oktatási bizottsága a tanügyi törvényt módosító 2001/206-os sürgősségi kormányrendelet vitáján nem fogadta el az RMDSZ-nek azt a javaslatát, hogy az elkobzott egykori egyházi ingatlanok ne állami köztulajdonba, hanem állami magántulajdonba kerüljenek. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: az RMDSZ vezetői a tanügyminiszterrel ezt a kérdést korábban megbeszélték. Az oktatási bizottság ülésén a problémát az okozta, hogy ennek a kérdésnek a vitájánál a tanügyminiszter már nem volt jelen. Markó reméli, hogy a képviselőház plenáris ülésén sikerül érvényesíteni azt a módosító javaslatot, amely tisztázza ezt a kedvezőtlen rendelkezést. Az RMDSZ teljes energiával azon lesz, hogy megtalálja a megfelelő megoldást ennek a kérdésnek az orvoslására - jelentette ki a szövetségi elnök. /Teljes energiával az egyházi ingatlanokért Markó Béla szerint marad az RMDSZ-RTDP egyezmény. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./"

"Máj. 23-án délután érkezett Iliescu elnök Hargita megyébe, Csíkszeredára. Fogadásán jelen voltak dr. Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere, Zsombori Vilmos, a megyei önkormányzat elnöke, Verestóy Attila szenátor, valamint Dézsi Zoltán alprefektus és Mircea Dusa prefektus. Innen Iliescu Székelyudvarhelyre ment. A hivatalos programban nem szerepelt a csereháti épület meglátogatása, az államfő ennek ellenére ott is szemlét tartott. Az udvarhelyi találkozót követően Csíkszeredában zajlott a hivatalos megbeszélés. Ráduly Róbert Kálmán képviselő a közigazgatási törvény életbe lépésének napján román és magyar nyelven köszöntötte az államfőt, majd kifejtette: az RMDSZ azon egyedüli politikai szervezet közé tartozik, aki következetesen betartja a PDSR-vel kötött megállapodását. A kormánypárt részéről is ugyanezt várjuk el - hangsúlyozta. Elmondta, hogy a megyében vannak az ország legrosszabb útjai. Több olyan cég van a megyében, amelyek a csőd szélén állnak. Iliescu elmondta: megnyugtatták az itt látottak, az egyszerű emberek sokkal bölcsebbek a politikusoknál. Többször is hangoztatta: az állam nyelve ettől függetlenül a román nyelv marad, a kisebbségi nyelvhasználat egy lehetőség, de nagy felelőség hárul az önkormányzati vezetőkre ezt úgy alkalmazni, hogy az itteni román kisebbséget ne érje sérülés. A státustörvényről Iliescu elnök leszögezte: jó kezdeményezésnek tartja, hogy a magyar kormány foglalkozik a határain túl élő kisebbségiekkel, számára viszont érthetetlen, mi akar lenni a magyar igazolvány, ami teljesen ellentmond az európai normáknak. Újságírói kérdésre, hogy a hivatalos programtól eltérően Cserehátat miért ejtette útba, az államfő hevesen reagált. "Nem mehettem úgy Udvarhelyre, hogy elkerüljem ezt az intézményt." Indulatosan kifakadt: nekem senki nem csinál programot! Oda megyek, ahová akarok! - Máj. 24-én az államfő Borszékre, Maroshévízre, Marosfőre majd Csíkszépvízre látogatott. /(Daczó Dénes): A földön kell járnunk - tanácsolta Hargitában az államfő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./ Székelyudvarhelyi látogatása alkalmával Ion Iliescu államelnök és kísérete az eredetileg egyeztetett programot figyelmen kívül hagyva, meglepetésszerűen meglátogatta a csereháti helyi fogyatékosoknak szánt ingatlant, valamint a román tannyelű Marin Preda Gimnáziumot. A szervezők eltitkolták a város vezetősége előtt a csereháti látogatás tervét - áll a városi polgármesteri iroda közleményben -, a kisegítő iskola státusával kapcsolatban pedig félretájékoztatták az államelnököt, aki ilyenformán érzelmileg viszonyult a kérdéshez és Szász Jenő polgármester tárgyilagos magyarázata sem oldotta meg a problémát. Mint ismeretes a bukaresti Szeplőtelen Szív Kongregáció görög-katolikus apácái elfoglalták a helyi fogyatékos gyermekek részére külföldi segélyből felépült gyermekotthont. Az udvarhelyi RMDSZ sajtótájékoztatójában helyteleníti Szász Jenő polgármester közbelépését, aki előzetes egyeztetések hiányában próbálta tárgyalni ezt az összetett kérdést. Verestóy Attila szenátor arra kérte az államelnököt, ne hozzon elhamarkodott, a magyarságra nézve hátrányos döntést. Iliescu ezzel egyetértett. Az RMDSZ szerint a polgármesternek egyeztetnie kell az érdekvédelmi szervezettel. /Székelyföldi látogatáson Ion Iliescu. Az államelnök meglepetésszerűen érkezett Cserehátra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./"

"Máj. 24-én magyar-román szakértői konzultációt tartottak Budapesten a státustörvényről. A román fél különböző technikai-gyakorlati és elvi kérdésekre szeretne választ kapni: milyen alapon állítják fel román területen és miként működnek majd a magyar igazolvány kiállításához szükséges ajánlásokat megfogalmazó irodák? A két ország a közelmúltban állapodott meg az idénymunkások és a gyakornokok kölcsönös alkalmazásáról. Romániában úgy látják, hogy ebben a megállapodásban az etnikai alapú megkülönböztetés veszélyét hozza majd a készülő státustörvény. A lapok szerint Románia felkérte az Európai Uniót és az Európai Tanácsot a készülő magyar státustörvény véleményezésére abból a szempontból, hogy ez mennyire tekinthető eurokonformnak. A bukaresti Adevarul brüsszeli forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy az Európai Bizottság "nem nézi jó szemmel" a készülő magyar törvényt és az ezzel kapcsolatos észrevételeit hamarosan Budapest tudomására hozza. A román delegáció minden bizonnyal kiegyensúlyozott álláspontot képvisel majd a budapesti tárgyalásokon, hogy Romániát ne lehessen bevonni egy másik állam belpolitikai játékaiba, de erre késztetik a két ország közötti jó politikai kapcsolatok is" - állította a román lap. /Magyar-román konzultációk a státustörvényről Adevarul: Brüsszel "nem nézi jó szemmel" a jogszabályt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./"

"A Román Hírszerző Szolgálatban (SRI) jelentős számban vannak olyanok, akik ellenzik Románia csatlakozását az Európai Unióhoz és a NATO-hoz, de a szervezet ezektől az emberektől meg fog szabadulni - jelentette ki Radu Timofte, a SRI igazgatója. Közölte, hogy a SRI alkalmazottainak már csak 15 százalékát teszik ki azok, akik 1989-ig a Szekuritáténál is dolgoztak. /Integrációellenes román titkosszolgálat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./"

"Máj. 23-án a Duna-Körös-Maros-Tisza eurorégióbeli szakértők találkoztak Temesváron. A tárgyaló felek elsősorban a három szomszédos megye közötti kommunikációs csatornák helyreállítására koncentráltak. Szükségesnek tartják a következőket: Szeged-Temesvár vasúti összeköttetés helyreállítása, a Kiskunfélegyháza-Szeged-Csanádpalota -Arad-Lugos autópálya-szakasz megépítése, a Nagycsanád-Kiszombor határátkelő kiépítése, kamionforgalom lebonyolítása céljából, a Temesvár -Szeged-Újvidék közötti folyami közlekedés helyreállítása. /(Pataki Zoltán): Eurorégiós szakértői találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./"

"A hét végén a nemzeti kisebbségek ifjúsági szervezetei megbeszélést tartottak Mamaián. A téma: a romániai sajtó és a nemzetiségek közötti viszony. Az Academia Catavencu Sajtófigyelő ügynöksége szolgáltatta a vitaanyagot. Az egyik felmérés a roma lakosság jelenlététről szól, azt taglalja, hogy a román sajtó hogyan kezeli ezt a nemzeti kisebbséget. A másik felmérés a nemzeti türelmetlenség megnyilvánulásait vizsgálja néhány keleteurópai ország - Románia, Jugoszlávia, Szlovákia és Magyarország - sajtójában. A felmérés szerint a román sajtó hajlik a diszkrimináció művelésére a romák viszonylatában, de a többi kisebbséget sem kedveli különösebben - inkább csak megtűri. A fiatalok arról vitatkoztak, hogy miként lehetne más képet kialakítani a nemzeti kisebbségekről. Lehetetlen feladattal birkóztak az összegyűlt fiatal tollforgatók. A román sajtó is már a piacról él. Nem érdeklik őket a nemzeti kisebbségek értékei. Szenzációt kívánnak. Például azt falják, ha a kisebbségiek valami deviánsat produkálnak, amiből az derül ki, hogy milyen barbárok vagy milyen fogyatékosak a kisebbségek. /Zsehránszky István: Lecke - újságcsinálóknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./"

"Európa visszavárja a csángókat, jelentette ki Szilágyi Zsolt RMDSZ-képviselő Sepsiszentgyörgyön máj. 24-én tartott sajtótájékoztatóján, Sógor Csaba RMDSZ-szenátor és Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége elnöke társaságában. A Reform Tömörülés negyedik kongresszusának előzeteseként szolgáló rendezvényre egy pozitív fejlemény adott alkalmat: a napokban az Európa Tanács Állandó Bizottságának asztalára került egy részletes dokumentum a moldvai csángók helyzetéről, azt a testület elfogadta, és ajánlásait Románia számára kötelező érvényűnek tekinti. Szilágyi Zsolt szerint a továbbiakban minden azon múlik, hogy a román állami intézmények képesek lesznek-e a közember és a konkrétumok szintjén kezelni e problémát. Az RMDSZ politikusai, ezen belül a témakörben eddig is sokat tevő Reform Tömörülés reprezentánsai józan gondolkodású szövetségeseket keresnek a hazai politikai élet többségi szereplői között, akik Románia Európához való közeledését szorgalmazzák. Bartha András jelezte: helyi szinten elsősorban az Erdélyben vagy Magyarországon tanult, az anyaországban munkát vállaló, majd hazatérő fiatalokra számítanak. /"Európa visszavárja a csángókat"... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./ Román-magyar viszonyban feszültséggóc éppen elég, a magyar egyetem kérdésétől a státustörvényig. Ezek között van a csángókérdés tisztázatlansága. Máj. 23-án tárgyalta az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Állandó Bizottsága a csángókérdést, s a testület elfogadta Tytti Isohookana finn képviselő asszony csángóhelyzetről készített jelentését. Gheorghi Prisacaru kormánypárti szenátor ellenvéleményt fogalmazott meg, eljuttatva azt az ET illetékes bizottságához. Frunda György kifejtette: "az ET-képviselők szemében nacionalistának tűnhetnek az ellenjelentés kidolgozói!" /Bogdán László: Etnikai vagy kulturális kisebbség?! - a csángókérdés útvesztője. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./"

"Máj. 24-én rendőrök keresték fel Kézdivásárhelyen Héjja Dezső elítéltet, és tudomására hozták, hogy Bukarestből megérkezett a nevére szóló letartóztatási parancs, közölték vele, hogy a megyei rendőrség fogdájába kísérik. Az elítélt súlyos közúti baleset nyomán ágyhozkötött beteg, időközben rosszul lett, s kórházba került. Az öt elítélt közül csak Héjja Dezső él az országban, a többi négy külföldön ismeretlen lakhelyen tartózkodik. Aurel Dionisie Agache, a néhai őrnagy legidősebb fia közölte, hogy a többi elítéltet az Interpol segítségével kísérelik meg hazahozni. (Iochom): Agache-ügy. Letartóztatási parancs. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./"

"Máj. 24-én megkezdődtek Kolozsváron az Apáczai-napok. Köszöntő beszédében Wolf Rudolf igazgató elmondta: Az Apáczai-napokat tizenegyedik alkalommal szervezik meg. Az idei Apáczai-napok egyik újdonsága: az iskola dísztermét sikerült úgy átalakítani, hogy ott a jövőben állandó tárlatokat lehessen rendezni. Elsőként dr. Rácz-Fodor Sándor fotókiállítását tekinthetik meg. Az iskola már megtalálható a világhálón. A diákok több előadással is készültek: a VII. B osztály tanulói Szilágyi Domokos Liána című színjátékát adták elő, majd The Queen and Mr. Shakespeare angol nyelvű előadást játszották el. /Megkezdődtek az Apáczai-napok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./"

"Szászrégen városa is tisztelgett a száz esztendeje születetett Németh László emléke előtt. Május 23-án a Kemény János Művelődési Társaság meghívására kolozsvári vendégek idézték az író munkásságát: Cseke Péter egyetemi tanár a Korunk legfrissebb, Németh Lászlónak szentelt számát mutatta be, Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője kiemelte, hogy Németh Lászlót olvasni élmény, esszéi pedig egyfajta lexikonként is minősíthetők, hiszen alig van olyan fejezete a művelődéstörténetnek, amelyről Németh László ne írt volna. Lőrincz Emese, a Babes-Bolyai Tudományegyetem újságírói szakának diákja az író és Tamási Áron kapcsolatáról szólt. /(sbá): Szászrégen is ünnepelt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./"