"A kommunista erők megnyerték a parlamenti választásokat Moldva Köztársaságban. Az összeszámolt 97,26% szavazatból, a Kommunista Pártnak 50,2%-ot sikerült megnyernie. Így abszolút többséggel fognak szerepelni az országgyűlésben, lehetőséget kapva az államelnök választására. /A moldvai választások . = RMDSZ Sajtófigyelő, febr. 26. - 38. sz./ Moldovában a kommunisták visszaszerezték a hatalmat, tízévi demokrata kormányzás után - ez derült ki a szavazókerületek több mint kétharmadából beérkezett, előzetes adatokból. A Vlagyimir Voronyin vezette kommunisták több mint hatvan helyhez juthatnak a 101 tagú parlamentben. Így ők alakíthatnak kormányt, és megválaszthatják az elnököt, valamint a parlamenti elnököt. A centrista miniszterelnök, Dumitru Braghis tömörülése a vártnál kisebb támogatást kapott, 14 százalék körüli voksaránnyal. A Romániával való egyesülésért fellépő kereszténydemokrata párt 8 százalékra számíthat. A kommunisták népszerű választási ígéreteiknek köszönhetik sikerüket (a korrupció, bűnözés és munkanélküliség felszámolása, az Oroszországhoz és a Független Államok Közösségéhez, vagyis Moldova fő piacaihoz fűződő kapcsolatok erősítése, csatlakozás az orosz-fehérorosz unióhoz). A Független Államok Közösségének országai közül Moldova az első, ahol a kommunisták visszatértek a hatalomba. /Kommunista visszatérés Moldovában. Erősíteni kívánják a kapcsolatot Moszkvával. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./ A román politikai vezetők - Adrian Nastase miniszterelnök, Adrian Severin, Andrei Chiliman, Ilie Neacsu - úgy vélik, hogy a kommunisták Moldova Köztársaságban elért győzelmét az ország nehéz gazdasági és társadalmi helyzete, valamint a többi politikai erő szereplése idézte elő, és reményüket fejezik ki aziránt, hogy az ország tovább halad a reformok útján és tovább fejlődnek majd a Romániával fenntartott kapcsolatok - írja az Adevarul és a Curierul National. /RMDSZ Sajtófigyelő, febr. 27. - 39. sz./"

"Constantin Ostaficiuc és Marosvári Attila, a Temes és Csongrád megyei önkormányzatok alelnökei a közös infrastrukturális fejlesztési tervek megvalósításáról tárgyaltak. A két szomszédos megye számára - a Csanád-Kiszombor közúti határátkelő megnyitása után - a legfontosabb a közvetlen vasúti összeköttetés helyreállítása. Amióta Jugoszláviában is rendeződni látszik a helyzet, a legkézenfekvőbb a Temesvár-Kikinda-Szeged vasútvonal rehabilitálása, amelynek előkészítésébe vajdasági szakemberek is bekapcsolódnak. Napirenden a Bánságot is átszelő autópálya nyomvonalának véglegesítése: a felek a Szeged-Nagylak-Orczyfalva (Temesvár és Arad között) útvonal érdekében fognak lobbyzni Bukarestben, illetve Budapesten. A találkozón szó esett a Makó-Nagycsanád-Nagyszentmiklós mikro-eurorégión belüli együttműködés fejlesztéséről is. A Csanád-Kiszombor határátkelő kiépítéséről és non-stop megnyitásáról márciusban tárgyalnak a román és a magyar szakemberek. /Helyreállítják a Temesvár-Szeged vasútvonalat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./"

"A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) újabb együttműködési szerződést írt alá azzal a nyolc magyarországi egyetemmel, amelyekkel az elmúlt években is szoros kapcsolatban volt. A nyolc magyar egyetemmel külön-külön aláírt kétoldalú szerződések elsősorban a hallgatók és az oktatók cseréjét, közös kutatási terveket, a Socrates és Ceepus programok adta lehetőségek kihasználását érintik. Andrei Marga, a BBTE rektora kiemelte, hogy az eddigi közös tevékenység már szinte minden tudományterületet érintett, most azonban, hogy Románia és Magyarország is pályázik az európai uniós tagságra, az új keretszerződéseket a csatlakozási szándékhoz igazították. Mészáros Rezső, a szegedi József Attila Tudományegyetem rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint, azokat az együttműködési formákat dolgozták ki, amelyekkel közösen jelenhetnek meg az európai egyetemi élet színterén. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem, a gödöllői Szent István Egyetem, a Pécsi Egyetem, a budapesti Közgazdasági és Közigazgatási Egyetem, a szegedi József Attila Tudományegyetem és a Veszprémi Egyetem vezetőségének képviselői kolozsvári látogatásuk során találkoztak a Sapientia Alapítvány vezetőségével is, és felajánlották segítségüket a tervezett Erdélyi Magyar Magánegyetem beindulásához. /Magyar egyetemek és a BBTE együttműködése. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 27./"

"Tapolyai Mihály a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzoraként felelősséget érzett a kolozsvári magyar egyetem visszanyeréséért. Ennek érdekében a strasbourgi Emberi Jogok Egyetemének rektorával, Warwick Montgomeryvel együtt levelet írt a román közoktatási miniszternek, Andrei Margának, akivel mint kolozsvári rektorral valaha őszinte baráti viszonyban volt. Választ nem kaptak. A román hivatalos állásfoglalások /elsősorban Iliescu elnök/ szerint "nincs állam a világon, ahol egy kisebbségnek saját egyeteme volna. Egy külön magyar egyetem pedig már szeparatizmus lenne". Ennek ellenkezőjéről győződhetett meg Tapolyai Mihály, amikor a múlt év második szemeszterét az észak-amerikai indiánok között töltötte. Megtudta, hogy a 2,2 millió indiánnak 32 egyeteme és felsőoktatási intézete van! Mind a magyarságnak, mind az észak-amerikai indiánoknak állandó megaláztatásban kell elviselniük ezeket a traumákat és a kisebbségi sorsot, állapíthatta meg a professzor. /Tapolyai Mihály: Magyarok és indiánok kisebbségben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 27./"

"Tovább épül a csendőrlaktanya Sepsiszentgyörgyön. A belügyminisztérium által a földstadion helyén kisajátított 6,5 hektár területet megosztották, 4 hektáron emelkedik a csendőrlaktanya, a fennmaradó részen pedig a megyei rendőr-főkapitányság új székhelye. Terveznek még két nyolcszintes épületet a rendőröknek szolgálati lakásoknak. /(Szekeres): Tovább épül a csendőrlaktanya. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./"

"Németh Zsolt államtitkár minapi sepsiszentgyörgyi látogatásán felkereste a Székely Mikó Kollégiumot is. Az érthetetlen, mert még a városházán lezajlott, zárt körű tárgyalás elején is bebocsátást nyertek a fotósok, filmesek. /Mózes László: A zárt kollégium. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./"

"Dr. Lovas János nyelvészt, a Kölcsey Ferenc Nemzeti Kollégium magyar szakos tanárát Csűry Bálint Emlékéremmel tüntette ki a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Társasága, a magyar nyelvjárások kutatásában és gyűjtésében végzett eredményes tevékenysége elismeréséül. Dr. Lovas János pályázaton indult doktori értekezésével, melyen témája a szamosháti nyelvjárás kereszt- és becenévrendszere volt. Negyvennyolc értékelhető pályázatból az övét találták a legértékesebbnek. Amennyiben a Szatmárnémetiben működő tanítóképzőben meghirdetnek nyelvészeti állást, dr. Lovas megpályázza a lektori posztot. Ha nem, marad továbbra is a Kölcseyben. /Elek Anikó: A Magyar Tudományos Akadémia kitüntette dr. Lovas János nyelvészt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 27./"

"Az Áprily Lajos Középiskola /Brassó/ igazgatója, Nedeczky László ismertette helyzetüket. Végre megkapták az ígért hárommilliárd lejes világbanki támogatást, s ezt az összeget a megegyezés szerint az önkormányzat kiegészítette harmincszázaléknyi hozzájárulással. A pénz két iskolát, az Andrei Saguna Kollégiumot és az Áprily Lajos Középiskolát illeti. Megkezdték a felújítást, így az iskola fűtőberendezésének a korszerűsítését. Remélik, tizennyolc hónapon belül új, korszerű köntöst kap a már omladozó épület. - Szinte minden tanáruk elismert szaktekintély a maga területén. Bálint Ferenc informatikatanár az iskola diákszínjátszó csoportjával, a határon túl is ismert Grimasszal is foglalkozik, Bencze Mihály matematikatanár a Kárpát-medencében egyedüliként jelentet meg angol nyelvű matematikai lapot, az Oktogont, de a tanítványaival közösen szerkeszt egy diákoknak szóló matematikai lapot is. A rendszerváltás utáni esztendőkben gyakran foglalkozott a magyar sajtó az Áprily Lajos Középiskola gondjaival, azonban a helyi RMDSZ megalkuvásának köszönhetően nincs változás: az épületbe befészkelte magát a 6-os számú román általános iskola, s bár lenne hová költöznie, még mindig ott működik. Több mint ezer diák tanul, két váltásban az iskolában. Nincs elég tanterem, laboratórium. Bentlakás hiányában sokan kénytelenek a román középiskolákat választani. "A hatalom így újból győz, miközben a mi elöljáróink hálásan tapsolnak a félmegoldásoknak." - állapította meg az igazgató. Az RMDSZ-vezetők nem merik napirenden tartani a szülők és diákok jogos követeléseit minden kül- és belföldi szervezetnél - az úgynevezett tolerancia jegyében. /Váradi Mária: Elkelne az elismerés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 27./"

"Hagyományőrző felcsíki és moldvai tánctanítás folyt gyerekek részére Szászrégenben, a katolikus plébánián, febr. 10-én. A magyarságtudat megerősödését szolgálja, ha a gyermekekkel megszerettetik saját kultúrájukat, vallja a néptánc szervezője. /Játszom és táncolok! = Népújság (Marosvásárhely), febr. 27./"

"A Mátyás Napok alkalmával febr. 23-án Kolozsváron, a Farkas utcai református templomban fellépett a Schola Gregoriana Monostorinensis, a középkor és a reneszánsz liturgikus zenéjének bemutató éneklésével ünnepelte Mátyás király születése napját. A Schola Gregoriana Monostorinensis /Kolozsvár/ három évvel ezelőtt alakult, a római katolikus egyház zenei anyanyelveként elkönyvelt gregoriánt népszerűsítik. /IX. Mátyás-napok. Schola Gregoriana Monostorinensis. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./"

"Csak akkor alakít ki hivatalos álláspontot a római katolikus egyház a szőkefalvi állítólagos Mária-jelenésekről, ha a jelenések sorozata véget ért, és az egyház azt alaposan megvizsgálta. A gyulafehérvári római katolikus érsekség tavaly kifejtett álláspontját erősítette meg az a megbeszélés, amelyet dr. Jakubinyi György érsek nem rég a vatikáni hittudományi kongregáción Ratzinger bíborossal folytatott. Az egyházi megfigyelésnek része, hogy a helyi plébános és a kerületi esperes minden jelenés alkalmával jelentést küld az eseményről. A látnoknővel egyébként dr. Jakubinyi György érsek személyesen is elbeszélgetett. A Krónika 1999. november 22-én és 2000. március 10-én közölt riportot a szőkefalvi Marián Rozáliáról, aki azt állítja, 1995 óta évente többször is megjelenik számára a Szent Szűzanya, és román nyelven beszél hozzá. A tíz évvel ezelőtt megvakult súlyos cukorbeteg asszonnyal látogatója mindig közli, hogy mikor lesz a következő jelenés. /Kivár a katolikus egyház. Rómában is megvitatták a szőkefalvi Mária-jelenéseket. A szőkefalvi állítólagos Mária-jelenésekkel kapcsolatban Rómában is megerősítették a gyulafehérvári érsekség tartózkodó álláspontját. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./"

"Budapesten, az Országházban a kommunista diktatúrák áldozataira emlékeztek febr. 25-én, idén első alkalommal. Az Országgyűlés tavaly júniusban döntött arról, hogy e napot a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjává nyilvánítják. A megemlékezésre hivatalosak voltak az országgyűlési képviselők, a kormány, az egyházak, a kulturális, a tudományos, a művelődési és társadalmi élet képviselői mellett a második világháború ás az 1956-os forradalom utáni politikai üldözöttek szervezeteinek képviselői és a Budapesten lévő diplomáciai testületek. Az emléknap Kovács Béla egykori parlamenti képviselő, a Kisgazdapárt főtitkára elhurcolásához kapcsolódik, akit 1947. február 25-én a szovjet katonai hatóságok letartóztattak. A második világháború után ekkor volt az a fordulópont, amikor Magyarországon a korlátozott demokráciát felváltotta a diktatúra. Kovács Bélát a Szovjetunióba vitték és a Gulágból csak 1955-ben érhetett haza. - Áder János házelnök ünnepi köszöntőjében kifejtette, hogy a XX. század diktatúráinak megalázottjaival szembeni vétkeket jóvátenni nem lehet, de lehet emlékezni és emlékeztetni. Mádl Ferenc köztársasági elnök, hangsúlyozva az emlékezés fontosságát, a baloldali diktatúrák természetét idézte fel, számba véve néhány általánosítható tulajdonságot. A Történelmi Igazságtétel Bizottságának alelnöke, Balás Piri László, aki 56-os forradalmárként megjárta a börtönt, a Kádár-korszakról beszélt: "A diktatúra, mint jóllakott óriáskígyó, emésztett. Felőrölte az emberek hitét, múltban, jövőben, Istenben, önmagunkban. Elvette tőlük a szolidaritás képességét, s az egyéni tisztesség lehetőségét." Egy másik 56-os politikai elítélt, Wittner Mária is emlékezett, kemény vádbeszéddel, amihez az adta az erkölcsi alapot, hogy 1958-ban halálra ítélték, majd 1959-ben életfogytiglanra változtatták büntetését. Vádjainak elsorolása után feltette kérdését: az egykori rendszer kiszolgálói "milyen morál alapján ülnek a magyar parlamentben még most is és alkotnak törvényeket egy általuk tönkretett, kifosztott, megalázott nemzet számára"? Befejező szavaival "erkölcsi hullává" nyilvánította őket. A Magyar Szocialista Párt a megemlékezés után tiltakozó nyilatkozatot adott ki, amelyben méltatta a megemlékezést, de sérelmezte, hogy az Országházban olyan gondolatok is elhangzottak, amelyek nemcsak a diktatúrákat bélyegezték meg, hanem a demokratikus baloldalt is megvádolták. /(Guther M. Ilona, Budapest): Kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./"

"Febr. 27-én befejezte munkáját a helyi közigazgatási törvényről egyeztető parlamenti bizottság. A jelentés szövegét megszavazták, ezt a parlament két háza valószínűleg márc. 5-én megvitatja. Szabályozták a központi kormányzat kötelezettségeit és hatáskörét is. Leszögezték, hogy a minisztériumok és más központi szervek kötelesek a prefektussal, valamint az önkományzati elnökökkel közölni azokat a rendeleteket, amelyeket a decentralizált szolgáltatások vezetői számára küldenek. Azt is megszavazták, hogy a törvény Hivatalos Közlönyben való megjelenése után hatvan napon belül az alpolgármestereknek választaniuk kell, hogy megtartják-e vagy sem önkormányzati tisztségüket. /Vége a helyi közigazgatási törvény egyeztetésének Már hétfőn sor kerülhet a végső szavazásra. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./"

"A készülő kultusztörvényről folytattak nemrég megbeszélést az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői. Szabó Árpád unitárius püspök elmondta: az Erdélyi Magyar Történelmi Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezletének ülésére azután került sor, hogy Laurentiu Tanase új vallásügyi államtitkár elküldte a kultusztörvény-tervezetet az egyházaknak azzal a kéréssel, hogy alakítsák ki álláspontjukat a jogszabállyal kapcsolatban. A magyar egyházfők csak aktualizálták korábbi álláspontjukat. Kérték, hogy a jogszabályban szentesítsék az elkobzott egyházi javak visszajuttatásának kérdését. Mint ismeretes, az államosított ingatlanok visszaadásáról szóló törvény ezzel kapcsolatban előírja, hogy az egyházi javak kérdését külön jogszabályban kívánják rendezni. A magyar egyházfők kérik, hogy a felekezeti oktatást ismerjék el az állami és magánoktatás mellett, és a többi állami oktatási intézményhez hasonlóan az egyházi iskolák is részesüljenek anyagi támogatásban. A magyar egyházak nem értenek egyet azzal, hogy az ortodox egyházat államegyháznak minősítsék. A magyar egyházi vezetők azt a szakaszt is kifogásolják, amely szerint egy új egyház létrehozásához az egyházközösség híveinek létszáma el kell hogy érje az ország lakosságának 0,5 százalékát. Ennek következtében az unitárius, a magyar és német evangélikus egyház léte könnyen veszélybe kerülhet. /Papp Annamária: Nastaséhoz készülődnek az egyházfők A kultusztörvény-tervezettel kapcsolatos álláspontjára kíváncsiak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./"

"Egyre javul a viszony Románia és Magyarország között, egyre elmélyültebbek a két szomszédország közötti kapcsolatok, nagyjából ezek lennének Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkár konklúziói négy napos romániai látogatását követően. Fodor Sándor megjegyezte, hogy 1945. márc. 6., a Groza-kormány hatalomra jutása után Romániában - a román-magyar kapcsolatok "szüntelenül" javulnak. Azóta folyamatosan ez derül ki minden kölcsönös politikuslátogatást követően, közben "elvették tőlünk a Bolyai Egyetemet, kezdték beolvasztani középiskoláinkat, és szüntelenül javuló sorsú, megfélemlített magyarjaink tömegével szaladtak neki az országhatárnak." Nem volt ez másként a rendszerváltás után sem, pedig elsőként az (akkori) magyar kormány ismerte el a Ion Iliescu-Petre Roman-féle megújuló román demokráciát, elsőként a magyar külügyminiszter (Horn Gyula) sietett Bukarestbe, hogy kormánya támogatásáról biztosítsa a diktatúra igája alól szabadult Romániát. Azután jöttek a véres marosvásárhelyi események 1990 márciusában. A független román bíróság az eseményekért kizárólag magyart (Cseresznyés Pált) és cigányokat ítéltek el. A hodáki és libánfalvi támadók közül egyet sem. Eközben tovább javultak a román-magyar kapcsolatok. A Romániába látogató Tom Lantost, amerikai kongresszusi képviselő elmondta, hogy megmondta Iliescu elnöknek, hogy meglesz a Bolyai Egyetem. Akkor /1992-ben/ Németh Zsolt képviselő kifejtette, lesz Bolyai Egyetem, mert mellettünk van a hatalmas Amerika. - Németh Zsolt politikai államtitkár mostani látogatásakor kijelentette, miszerint az elmúlt négy évben lényegesen javultak a román-magyar kapcsolatok lélektani előfeltételei a gyakorlatias, intenzív együttműködés érdekében. Az RMDSZ az elmúlt 4 évben kormányon volt, de ennek az időszaknak egyetlen jelentős eredménye az volt, hogy az aradi vértanúk emlékművét Dávid Ibolyának sikerült - Valeriu Stoica jóakaratával - kiszabadítani a román hadsereg várbeli pincéjéből és tisztes helyre állítani azt, az aradi minoriták jóvoltából. Ezentúl azonban, a román-magyar kapcsolatok alakulására inkább jellemző volt, hogy az előzőleg megbeszélt és bejelentett 1999. október 6-i aradi miniszterelnöki és igazságügyminiszteri találkozóról szó nélkül lemaradt a román miniszterelnök és igazságügyminiszter (Radu Vasile és Valeriu Stoica) majd az ünnepségen (mégis) részt vevő Dávid Ibolya miniszter asszonyt román ordítozók próbálták elhallgattatni. "Nos, igen tisztelt államtitkár úr - végre tudomásul kellene venni: Romániában bennünket utálnak. Romániai magyarokat, de Magyarországot, minden magyar politikust - személy szerint Önt is." A román-magyar kapcsolatok ugyanis eléggé mélyponton vannak, hiszen a román fél megszokta, hogy csak újabb és újabb feltételeket diktáljon a másik félnek. Javítani ezen az áldatlan állapoton azonban csak kölcsönös akarattal lehet. /Fodor Sándor: Egyre javul. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./"

"Románia európai integrációs tárgyalásai nem állnak ellentmondásban azzal a szándékkal, hogy az ország bővítse kapcsolatait Oroszországgal - jelentette ki febr. 27-én Ion Iliescu államfő azt követően, hogy fogadta az Egor Sztroev elnök által vezetett orosz felsőházi küldöttséget. Iliescu szerint Oroszország nagy politikai, katonai és nem utolsósorban gazdasági potenciállal rendelkező állam, ezért Romániának ápolnia kell a kétoldalú kapcsolatokat. Adrian Nastase kormányfő konkrét megoldást kínált a román-orosz gazdasági kapcsolatok "újrafelvételére": olyan bizottság létrehozását javasolta, amelyben a két ország minisztériumainak és kereskedelmi kamaráinak képviselői alakítanák a kétoldalú kapcsolatok jövőjét. /Kétnapos látogatáson vesz részt Bukarestben az orosz felsőház elnöke. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28. - 40. sz./"

"Febr. 28-án tartotta sajtóértekezletét bukaresti székházában az RMDSZ-vezetés. Markó Béla szövetségi elnök kiemelte, hogy a mostani törvényhozás sokkal operatívabb a réginél. Hasznos volt a házszabály módosítása, ezáltal javult a parlament törvényelfogadási ritmusa. Ráduly Róbert képviselő a helyi közigazgatási törvényről szólva hangsúlyozta, hogy ez nem csak az anyanyelv helyi közigazgatásban való használatát jelenti, hanem olyan nemzetközileg elfogadott meghatározásokat is bevisz a hazai jogrendszerbe, melyek eddig nem léteztek. A helyi közigazgatási törvény erősségének nevezte Kovács Csaba képviselő azt a tényt, hogy először vettek át jogi normákat az aquis communitaire-ből, ezáltal alávetve a helyi közigazgatás decentralizálását a nemzetközi jognak. Szerinte szükséges a pontos alkalmazási előírások mielőbbi kidolgozása is. /Sajtóértekezlet az RMDSZ bukaresti székházában. = RMDSZ Tájékoztató, febr. 28. - 1918. sz./"

"Hargita megyében a földtörvény alapján visszaszolgáltatott erdőterületek nagy részén hatalmas pusztítás történik - állapította meg Mircea Dusa prefektus a polgármesterekkel való tanácskozásán. Különösen a Gyergyói-medencében a magánerdők több, mint 50 százalékát kitermelték a tulajdonosok, facsemetét viszont nem ültettek a helyére. E folyamatot azonnal meg kell állítani - hangsúlyozta a prefektus, hiszen természeti és környezeti egyensúly megbomlása következhet be emiatt a közeljövőben. /(Hátsekné Kovács Kinga): Mindannyiunkat meglopnak... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./"

"Magyarországnak és Romániának egyfelé vezet az útja, az Európai Unióba és ez meg fogja oldani a közös ügyet, az aradi vértanúk emlékére készült Szabadság szoboregyüttes méltó elhelyezését. Erről Dávid Ibolya magyar igazságügy- miniszter beszélt febr. 19-én az Aradi Vértanúk Öröksége Egyesület összejövetelén, ahol szó volt a Zala György által tervezett aradi szoborcsoport kiszabadításáról, illetve újbóli felállításáról. Dávid Ibolya hangsúlyozta, hogy az új román kormánnyal és a helyhatósági vezetőkkel további tárgyalások várhatók a szoborcsoport felállításának lehetőségéről. - Az igazságügy-miniszter tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy Romániában megszületett az a kárpótlási törvény, amelynek alapján számos Magyarországon élő erdélyi és partiumi ember jogosult lesz az egykor elvett vagyona utáni kárpótlásra. Dávid Ibolya arra hívta fel a figyelmet, hogy a kárpótlási igényeket a törvény szerint jogvesztő határidő lejártáig, 2001. augusztus 15-ig kell Romániába eljuttatni. /Újból az aradi szoborcsoportról. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 28./"

" A moldovai kommunistákra nem csak azok szavaztak, akiknek nosztalgiájuk van a szovjet idők iránt, hanem azok is, akik félnek a moldovai nacionalizmustól, azok, akik nem akarják a túlzott közeledést Romániához, Moldova összeolvadását "a szomszédos baráti országgal" - írta a moszkvai Izvesztyija febr. 20-i száma a parlamenti választásokon aratott elsöprő kommunista győzelem kapcsán. Azonban Moldovában a szavazás inkább azt igazolja: nem a kommunisták arattak győzelmet, hanem a "románpárti erők" szenvedtek megsemmisítő vereséget. Románia már nyilvánvalóan nem fog bajlódni szomszédjával, de szerepét könnyen Oroszország veheti át. A Nyezaviszimaja Gazeta kiemelte, hogy a moldovai kommunisták tartani kívánják választási ígéreteiket az orosz nyelv állami státusa, illetve az orosz-fehérorosz unióhoz való csatlakozás kérdésében. /Orosz értékelések a moldovai választásokról. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 28./"

"Febr. 27-én felmentették hivatalából Jánó Mihályt, Kovászna megyei művelődési főfelügyelőt és helyette a minisztérium Bartók Botondot, a múzeum régészét nevezte ki az intézmény élére. Jánó faxon kapta meg az értesítést arról, hogy azonnali hatállyal felmentik hivatalából. A hivatalos dokumentumban semmiféle indoklás nem szerepelt sem az elbocsátásról, sem a kinevezésről. Jánó Mihály 1990-től irányította a megyei művelődési felügyelőség munkáját, nevéhez számos jelentős kulturális rendezvény megszervezése kötődött. Bartók Botond, a Székely Nemzeti Múzeum régésze nemrég megpályázta a múzeum igazgatói székét is, de a magyar közélet vezetőinek megkönnyebbülésére nem nyerte el a finanszírozó megyei tanács bizalmát. Művelődési főfelügyelői kinevezése felháborodást váltott ki, hiszen múltja nem makulátlan. "Elsősorban a közéletiséget hiányolom Bartók Botondnál - nyilatkozta a Krónikának Kónya Ádám városi tanácsos, a Székely Nemzeti Múzeum volt igazgatója. Egyértelmű, hogy a megyei vezetőváltások a prefektúra javaslatára történnek, Horia Grama prefektus azt nyilatkozta, hogy nem tud semmit Jánó leváltásáról. Demeter János megyei tanácselnök beszélt Markó Béla szövetségi elnökkel, és ma Kelemen Hunor és Márton Árpád képviselők megkeresik Razvan Theodorescu művelődési minisztert, hogy tájékozódjanak a háromszéki intézményvezető leváltásáról. /Farkas Réka: Menesztették hivatalából Jánó Mihályt. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./"

"Febr. 22-én Nagyváradon találkozott Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő a város iskolai magyar tagozatainak képviselőivel, hogy tájékozódjon a problémákról. Miklós Mihály főtanfelügyelő-helyettes a jelenlévők segítségét kérte, hogy a Művészeti Középiskolában az idén is indulhasson magyar kilencedik osztály. A gondok: a magyartanárhiány krónikussá vált. Negyvenen vannak, akiknek különbözeti vizsgát kellene tenniük a kolozsvári magyar tanszéken, de a magas költségek miatt erre nincs lehetőségük. Nincs elegendő tankönyv, a meglévő tankönyvek többsége pedig rossz minőségű, gyakran magyartalan. Az iskolák könyvtárában alig 10-15 százalék a magyar könyvek aránya. Szilágyi Zsolt arra kérte a pedagógusokat, hogy foglalják írásba a problémákat, ő pedig továbbítja a panaszokat a megfelelő helyre. /Nagy Tibor: Magyar tagozatok gondjairól volt szó. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 28./"

"A romániai magyarság történelméről, kultúrájáról és gondjairól tartanak előadásokat Csíksomlyón az Erdélyi Interkulturális Akadémia hallgatói számára. Az ország több részéről mintegy 20, többségében román anyanyelvű egyetemi hallgató érkezett febr. 23-án a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házba, ahol a marosvásárhelyi Pro Európa Liga és a németországi Heinrich Böll Alapítvány támogatásával szervezett akadémián vesznek részt. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem előadói, valamint helyi közéleti személyiségek tartanak előadásokat. Az erdélyi magyarság történelméről Egyed Ákos és Spielmann Mihály; a magyarság demográfiai fejlődéséről Veres Valér; a hazai magyar közösség 1989 utáni szerveződési formáiról Ráduly Róbert Kálmán; a magyar filozófiáról pedig Ungváry Zrínyi Imre tartott előadást. A program immár három éve működik, és visszajelzéseik alapján a román diákok többségében pozitív irányba változik az etnikai kisebbségek megítélése. /Szüszer-Nagy Róbert: Interkulturális Szeminárium Csíksomlyón. Magyarokról tanulnak a román egyetemisták. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 28./"

"Böndi Gyöngyike Máramaros megyei képviselő tagadja, hogy bármilyen köze lenne a Szigeti Turmix állami támogatásának felfüggesztéséhez. A máramarosszigeti társasági hetilaptól állítólag azért vonták meg a Kisebbségi Tanács célalapjából származó összegeket, mert sorozatosan az RMDSZ ellen hangoló írásokat jelentett meg. Várady László, a Szigeti Turmix főszerkesztője elmondta, az elmaradt összegek miatt máris tizenkétmillió lejjel tartoznak a nyomdának, s ha nem sikerül visszaszerezniük a Kisebbségi Tanács támogatását, a Szigeti Turmix megszűnhet. /Dávid Lajos: Lehúzhatja a rolót a lap? Válaszokat vár a Szigeti Turmix főszerkesztője. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./"

"Anavi Ádámot, a 92. életévét betöltött költőt ünnepelte az elmúlt hétvégén Temesvár írótársadalma. Bemutatták Anavi Ádám Az esztenák asszonya című "drámai legendáját". A színmű mottója rendhagyó: "A magyar irodalomban találhatunk kilencszázkilencvenkilenc ennél jobb színművet. De ilyet nem. Ez más!" Ez nemcsak a műre, szerzőre is érvényes: Anavi Ádám más! Az ünnepelt felolvasta az alkalomra írt Fölösleges vers a fölöslegessé vált versről című versét. /(Pataki Zoltán): A költő, aki a titok birtokosa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./"

"A Bokréta tánccsoport 1998. februárjában alakult meg és először az erdőhegyi napokon lépett fel. Azóta bejárták Arad megye szinte minden magyarlakta települését. Egy békéscsabai koreográfus segítségével megtanulták a délalföldi tánc lépéseit. Érezték, hogy csak így maradhatnak meg magyarnak egy olyan vidéken, ahol igen nagy volt a magyarság kulturális hanyatlása. Eljutottak a kalotaszentkirályi tánctáborba is, ezután fellépéseiken helyet kapott a kalotaszegi tánc is. Most ünnepelték hároméves fennállásukat. /Hároméves az erdőhegyi Bokréta. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 28./"

"Már áll a felsőháromszéki nagyközség, Gelence központjában a díszes milleniumi emlékmű. A fából készült alkotás mesterien ötvözi a keresztet a Szent Korona elemeivel, s ez a helybeli faragóművész, Kelemen Dénes alkotása. Folyamatban van a híres műemléktemplom kazettás mennyezetének restaurálása, amely freskói révén az UNESCO nyilvántartásában is szerepel. Itt működik ugyancsak Kelemen Dénes és fia, Botond vezetésével a 15-ös székely határőr-gyalogezred ütege, mint hagyományőrző csoport. Most állítják fel Gábor Áron egykori ágyújának mintájának mását, melyet az anyaországi Mosonmagyaróváron öntöttek. Ugyancsak a millenneumot fogja köszönteni két nyári esemény is: a neves történészről, Jancsó Benedekről fogják elnevezni a helybeli iskolát, és ide is ellátogat az a küldöttség (emlékbizottság), amely a Kárpát-medencének azokat a helységeit járja be, ahol a Szent László királyt és a Szent László legendát ábrázoló freskót és falfestményt őriznek a templomok. Ez alkalommal megtekinti a híres gelencei falfestményt Dávid Ibolya igazságügyi miniszter is. /Millennium Gelencén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./"

"Heves vita várható febr. 28-án az Országgyűlés külügyi bizottságában, ahol többek között a határon túli magyarok pénzügyi támogatásáról hallgatják meg a honatyák Németh Zsolt külügyi államtitkárt. Az ülésen várhatóan napirendre kerül többek között az Új Kézfogás Közalapítvány gazdálkodása, amelynek "követhetetlenségét" már három héttel ezelőtt is számon kérte a külügyminiszteren Tabajdi Csaba /MSZP/ képviselő. Tabajdi a lapnak elmondta, felvetését követően Martonyi János elküldött neki néhány, "igazából csak a közalapítvány népszerűsítésére alkalmas brosúrát", s egy levelet, amelyben minden konkrétum nélkül bizonygatta, hogy a gazdálkodás teljes mértékben áttekinthető. Tabajdi szerint azonban a homályos magyarázatok csak erősítik a gyanút, hogy e "pénzeket célzottan, határon túli klientúraépítésre fordítják". Dobos András, az Új Kézfogás Közalapítvány irodaigazgatója minden alapot nélkülözőnek nevezte a szocialista képviselő felvetéseit. Nyugodtabb a hangulat az Illyés Közalapítvány körül. Itt ellenzéki pártokat képviselő kuratóriumi tagok is elismerik, hogy a kormányváltás utáni első két évet követően, amikor akadtak megkérdőjelezhető döntések, most mintha teret nyertek volna a szakmai szempontok. Laborczi Géza szabaddemokrata kuratóriumi tag ugyanakkor figyelmeztetett: jelenleg is van két olyan kérdés, ami aggodalomra ad okot. Az egyik a Magyarok Világszövetségének több mint kétszázmilliója, amelyről egyesek azt feltételezik, hogy "parkolópályára" helyezték a közalapítványnál, s innen a helyzet rendezése után - egyesek szerint a Patrubány-elnökség lezártakor - az MVSZ teljes egészében megkapja. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) elnöke viszont elmondta: ebből az összegből a határon túli magyar kultúrát kell támogatni. "Konkrét programokkal természetesen az MVSZ is pályázhat és nyerhet" - tette hozzá. A bizottsági ülésen felmerülhetnek az úgynevezett kisebbségi koordinációs kerettel kapcsolatos kérdések is. A külügyi költségvetés e tétele ugyanis a tavalyi 83 millió forint után idén és jövőre egyaránt 241,3 millió forint. A HTMH elnöke elmondta, a keret olyan kezdeményezések finanszírozására szolgál, "amelyeket más forrásból, azaz döntően közalapítványi úton nem áll módunkban támogatni". Példa erre a határon túli magyar érdekvédelmi és szakmai szervezetek minden olyan tevékenysége, amely a Máért szakmai működését biztosítja, illetve minden olyan kérés, amely a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény előkészítéséhez és végrehajtásához biztosítja a szervezeti- infrastrukturális, szakmai hátteret. /Nagy Iván Zsolt: Klientúraépítéssel vádol az ellenzék. = Magyar Hírlap, febr. 28./ "

"Désen febr. 26-án az Amicitia Baráti Társaság szervezte történelmi vetélkedőre gyűltek össze az iskolások. A II. Rákóczi Ferenc és kora című verseny elődöntőjének győztesei márciusban, Tokajban mérik össze tudásukat, a nemzetközi döntőn. Désen negyedik alkalommal rendezték meg a vetélkedőt. A rendezvényen Ráskai Mária, a társaság elnöke és Máté Kálmán történelemtanár, az 1. Számú Általános Iskola aligazgatója köszöntötte a tanulókat. /(lukács): II. Rákóczi Ferenc és kora Történelmi vetélkedő Désen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./ "

"Sikerrel folynak Kolozsváron a Mátyás-napok. Hangzó kövületek címmel Öllerer Ágnes (Bukarest) tartott előadást febr. 24-én. Az előadás a középkori és reneszánsz dallamemlékek és a magyar népdal között kereste a közös vonásokat. /Kulcsár Gabriella: IX. Mátyás-napok. Hangzó kövületek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./ "