Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Draskovics, Vuk
133516 tétel
2001. február 14.
" Febr. 19-én nyílik meg Nagyváradon a Posticum folyóirat-olvasó terme. Több, mint hatvan magyarországi, számos angol, német és francia nyelvű folyóiratot lehet majd fellapozni a hazai sajtótermékek mellett, tájékoztatott Zsugán Gyula, a Posticum kulturális és ifjúsági központ programszervezője. /Olvasótermet nyit a Posticum. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 14./"
2001. február 14.
"Kulcsok Kolozsvárhoz címmel album alakú, tartalmilag gazdag könyv jelent meg a Korunk Baráti Társaság és a szegedi Mozaik Kiadó közös kiadásában. A Kulcsok Kolozsvárhoz - A föl nem adható város természetesen nem kíván versenyre kelni a Magvető Könyvkiadó 1987-es (Bálint István János gondozta) kétkötetes, történelmi antológiájával, a Kincses Kolozsvárral. /Kulcsok Kolozsvárhoz A föl nem adható város. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./"
2001. február 14.
"A Korunk /Kolozsvár/ folyóirat 75 éves. Kántor Lajos főszerkesztő megjegyezte, hogy sokan különbözőképpen ítélik meg, vitatják a Korunk múltját. Febr. 16-án tudományos tanácskozást tartanak az évforduló alkalmából. A meghívott előadók: Egyed Péter, Gálfalvi Zsolt (Bukarest), Kötő József, Pillich László, Széles Klára (Budapest), Vetési László és Demeter Szilárd. Emellett a folyóirat múltját idéző dokumentumkiállítás nyílik a Korunk Galériában. A kiállítást Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Kántor Lajos főszerkesztő nyitja meg. /Csomafáy Ferenc: 75 éves a Korunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./"
2001. február 14.
"Febr. 13-án Nagyszalontán Fábián Imre bemutatja Nagy Ilona Örökhagyó /Literator, Nagyvárad/ című elbeszéléskötetét. /Könyvbemutató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./"
2001. február 14.
" Forrai Tibor homoródszentpáli tanár kezdeményezésének köszönhetően megjelent A csillagvirágos leány /Corvin Kiadó, Déva/ című, gyerekszíndarabokat tartalmazó könyv. Előzőleg 1999-2000-ben felhívás jelent meg a hazai sajtóban, melyben az előadható gyerekszínművek összegyűjtését szorgalmazta a szerző. Így állt össze a színdarabos könyv. A könyv második részét Kassay-Vígh Katalin szatmárnémeti tanítónő különböző alkalmakra készült összeállításával gazdagította. /Színdarabos könyv tanítóknak, tanároknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./"
2001. február 14.
"Az első kiadás sikeres volt, ezért újra kiadták Tivai Nagy Imre: Emlékezés régi csíkiakról /Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár/ című visszaemlékezését. /Második kiadás. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./"
2001. február 14.
"Febr. 15-én megnyitják Marosvásárhelyen a Köteles Sámuel és Bolyai utca sarkán lévő Nagy Imre-képtárat. A tárlaton magángyűjteményekből kölcsönzött festmények láthatók. /Nagy Imre-Képtár Marosvásárhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./"
2001. február 14.
"Apáczai Csere János Emlékezete /Pedagógusok Ház, Csíkszereda/ című emlékkönyvvel Őrá emlékezünk, hisz életpályája nemcsak példa számunkra, hanem egyszersmind parancs is: kutatni, feltárni, az évszázadok távlatából a mába hozni örök értékű hagyatékát - írta Burus Siklódi Botond az Apáczai Csere János születésének 375., halálának 340. évfordulója alkalmából kiadott emlékkönyv előszavában. A kiadványt Móser Zoltán szerkesztette. Apáczai életútját Kovács Sándor Iván mutatta be, riportot Beke György írt. Móser Zoltán fotóesszéje Ez itt a falu, az én falum címet viseli. /Apáczai Csere János Emlékezete. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./"
2001. február 14.
"Négy Bihar megyei tanintézet névadásra vonatkozó igénylését hagyta jóvá a megyei Tanfelügyelőség vezetőtanácsa. A szentjánosi nyolcosztályos iskola ezentúl Lónyay Tivadar nevét viseli, a borsi iskolát Tamási Áronról nevezték el. Az eddigi 5. számú általános iskola Biharpüspökiben a következőkben Juhász Gyula nevét viseli. A borsi gyermekek ezentúl a Borsszem nevű óvodába járnak majd. A székelyhídi középfokú oktatási intézet egy ideje már Petőfi Sándor Gimnáziumként él a köztudatban, hiszen a névadás ebben az esetben korábban történt. Az iskola vezetősége most szobor állításával is tisztelegni szeretne a költő emlékének, ezért írásban kérték a Tanfelügyelőség jóváhagyását, hogy a középiskola udvarán bronz mellszobrot helyezhessenek el. Az említett testület ezt az igénylést is jóváhagyta. /Újabb iskolanevek magyarokról. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 14./"
2001. február 14.
"Febr. 14-én Kolozsváron járt az új védelmi miniszter, Ioan Mircea Pascu. Kíséretében volt a hadsereg vezérkari főnöke, Mihail Popescu hadseregtábornok, valamint a szárazföldi erők vezérkari főnöke, Eugen Badalan hadseregtábornok. A vendégek meglátogatták a IV. erdélyi hadtest parancsnokságát. A hadtest tevékenységéről Dorin Gheorghiu hadseregtábornok, a IV. hadtest parancsnoka számolt be. A lakásgondok a legnagyobbak (ugyanúgy, mint más nagyvárosokban). A miniszter kijelentette: 2003-ig a hadseregben bevezetik a hivatásos katonai státust, és csupán 32 ezer 500 sorkatona marad, ami a hadseregben szolgálók 30 százaléka. Kitért arra is, hogy újabb beruházásokra 2004-ig nincs lehetőség, mivel a minisztérium pénzforrásai apadóban vannak. /Nánó Csaba: Harminc százalékkal csökken a sorkatonák száma. Kolozsváron járt a védelmi miniszter. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./"
2001. február 15.
"Adrian Nastase kormányfő febr. 13-án azt nyilatkozta, hogy a végleges döntés meghozatala előtt felül kell vizsgálni az új magyar konzulátusok romániai létrehozásának célszerűségét. Véleménye szerint meggondolandó a csíkszeredai magyar konzulátus felállítása. Tisztázni kell, hogy egy magyar konzulátus Csíkszeredában nem az RMDSZ képviseletét szolgálná-e" - tette fel a kérdést Nastase. /Nastase: Megkérdőjelezhető a magyar konzulátusok létjogosultsága. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./"
2001. február 15.
"Febr. 14-i sajtóértekezletén Gheorghe Funar polgármester bejelentette: megtartja a 16-i tiltakozó népgyűlést. Elmondta, hogy a 8 tájékoztató jellegű tábla 16 millióba került, a költségeket egy magáncég állta. Szerinte abszurdum az, hogy elhelyezésükre a művelődési minisztérium engedélyét is ki kellett volna kérnie. Beszámolt arról, hogy a népgyűlésre minden valószínűség szerint eljön Traian Basescu, Bukarest főpolgármestere, Zeno Opris, a Vatra Romaneasca képviseletében, Ioan Salajan, hargitai és kovásznai ortodox püspök, valamint az Avram Iancu Egyesület, a Mihai Viteazul Egyesület, a Hargita, Kovászna és Maros Megyéből Elűzött Románok Egyesületének képviselői. Sajnálattal közölte, hogy Adrian Paunescu RTDP-s szenátor nem lesz jelen a megmozduláson. Biztosította az aggódó polgárokat: a rendőrség, csendőrség és a Román Hírszerző Szolgálat mellett a rendet a polgármesteri hivatal, illetve a Nagy-Románia Párt helyi szervezetének tagjai is felügyelik. /Kiss Olivér: Nincs akadálya a tiltakozó népgyűlésnek - jelentette ki Kolozsvár polgármestere. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./"
2001. február 15.
"A temesvári Heti Új Szó hetilapot kiadó Reflex Kft. másodfokon is elvesztette a lapnak is otthont adó Magyar Ház jelenlegi tulajdonosai, a TIMPRESS Rt. által indított kilakoltatási pert. Graur János, a Reflex Kft. igazgatója és a Heti Új Szó főszerkesztője elmondta, hogy két lehetőség van: a Heti Új Szót kilakoltatják a Magyar Házból vagy megegyezik a jelenlegi tulajdonossal, és albérlőként marad a bánsági magyarság által a két világháború között adományokból felépített művelődési központjában. A temesvári magyar újság szerkesztőségének helyiségeiben működik, szintén bérleti szerződés nélkül az RMDSZ Temes megyei szervezete és a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet (TEMISZ). A Magyar Házban lakó magyar intézményeknek közösen kell fellépniük az ingatlan jelenlegi birtokosai ellen. /Pataki Zoltán: Kilakoltatják a temesvári magyar intézményeket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./"
2001. február 15.
"Tagadhatatlan, hogy ebben a pillanatban a legelkötelezettebbnek és a leghatározottabbnak az RMDSZ-szel kötött megállapodás végrehajtásában maga a miniszterelnök mutatkozik. Lehet, hogy ez csak egy taktikai pillanat, de úgy látom, hogy a PDSR csúcsvezetése, beleértve a most már nem PDSR-elnök Ion Iliescut is, elég egyértelműen fölismerte, hogy a magyar kérdésben másképpen kell viselkedniük, mint 1996 előtt - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó Béla a jelenlegi romániai belpolitikai helyzetet értékelve viszonylagos optimizmusát hangsúlyozta. Markó Béla elismerte, hogy az RMDSZ-nek máris vannak gondjai, a dolgok nem olyan rózsaszínűek. "A területeken, a megyékben van egy előegyezségünk, hogy az RMDSZ szakembereihez, tehát azokhoz a magyar szakemberekhez, akik az RMDSZ jóvoltából, az RMDSZ javaslatára kerültek tisztségbe, nem nyúlnak. Ez azonban máris csonkult." /Helyzetkép - mérsékelt optimizmussal. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 15./"
2001. február 15.
"Nagy Zsolt RMDSZ ügyvezető alelnök febr. 15-16-án Budapesten a Magyar Szocialista Párt képviselőivel folytat tárgyalásokat az RMDSZ és MSZP önkormányzati együttműködési lehetőségeiről, közös rendezvények szervezéséről. Szó esett a testvértelepülési kapcsolatok keretében történő együttműködésről, az erdélyi önkormányzatok MSZP-s önkormányzatoknak történő bemutatásáról, valamint egy világháló-alapú önkormányzatok közötti együttműködésről. /Nagy Zsolt találkozója az MSZP képviselőivel. = RMDSZ Tájékoztató, febr. 15. - 1909. sz./"
2001. február 15.
"A csíksomlyói Domokos Pál Péter Gyermekotthon infrastrukturális fejlesztéséről tartott sajtótájékoztatón a jelenleg folyó, 180 ezer német márkás beruházásról volt szó. Németországi anyagi segítség tette lehetővé a korszerűsítést: új kazánház, hőközpont épült, felújították a már életveszélyes mosdókat, zuhanyzókat és toaletteket. /Orbán Ferenc: 180 ezer márkás beruházás Csíksomlyón. Megújul a Domokos Pál Péter Gyermekotthon. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 15./"
2001. február 15.
"A testvérmegye, a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közgyűlésének elnöke dr. Helmeczy László febr. 14-én érkezett Csíkszeredába. Zsombori Vilmossal, a megyei tanács elnökével, tartott megbeszélést. /Testvérmegyei küldöttség Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 15./"
2001. február 15.
"Az év elejétől Bartha Csaba személyében temesvári tudósítója is van a Magyar Rádiónak. Ionescu Nicolette (Nagyvárad - Bihar megye) és Rostás István (Kolozsvár - Kolozs megye) mellett a Temesvári Rádió Magyar Szerkesztőségének vezetője, Bartha Csaba lesz a harmadik tagja az újonnan kialakult erdélyi tudósítói hálózatnak. Bartha Csaba elmondta, hogy a rádióhallgatók továbbra is a Határok nélkül műsorában, naponta 21.30-22 óra között hallgathatják tudósításaikat. Vannak kárpátaljai, vajdasági és felvidéki tudósítók is. Naponta két hírt szolgáltatnak, ezek bekerülhetnek a Krónikába is hírek, interjúk vagy riportok formájában. Lesz új bukaresti tudósító is, most jár le a pályázati határidő. Az eddigi tudósító, Márványi Péter február végén visszavonul. /Pataki Zoltán: "Nálam a Temesvári Rádió marad az első helyen" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./"
2001. február 16.
"Febr. 15-én kétnapos balkáni csúcstalálkozó kezdődött a bulgáriai Plovdivban a bolgár, a román és a török államfő részvételével. A vendéglátó Petar Sztojanov, valamint Ion Iliescu román és Ahmet Necdet Sezer török elnök a Balkáni Stabilitási Paktum keretében folytatott közös akciókkal, a Szerbia déli részén kialakult helyzettel, az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozási törekvéseik összehangolásával, a szervezett bűnözés elleni közös harccal kapcsolatos kérdéseket vitatja meg. A mostani a negyedik bolgár-román-török csúcstalálkozó: az államfők 1997 októberében Bulgáriában, 1998 áprilisában Törökországban és 1999 márciusában Romániában tanácskoztak /Balkáni csúcs kezdődött Plovdivban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./"
2001. február 16.
" James C. Rosapepe amerikai nagykövet febr. 16-án nem délután, az Avram Iancu téren, hanem délelőtt nyújtja át Gheorghe Funar polgármesternek az Ötcsillagos város kitüntetést. Az amerikai nagykövetség Ötcsillagos városok címmel programot indított a bürokrácia csökkentésére, a különböző városházi és kamarai engedélyek gyors kibocsátására. - Nelu Pop megyei rendőrfőparancsnok közleményében kifejtette, hogy az 1991-ben elfogadott 60-as törvény értelmében katonai objektumok közelében tilos a nyilvános tüntetések szervezése. A Bocskai (Avram Iancu) téren tervezett tüntetést viszont a 4. erdélyi hadtest parancsnoksága, illetve más, stratégiainak számító egyházi és kulturális intézmény közvetlen közelében akarják megtartani. A téren tervezett tüntetés veszélyeztetheti a közrendet és közbiztonságot. Erre reagálva Funar polgármester elmondta: a parancsnok túllépi hatáskörét. /Kiss Olivér: Figyelmeztet a rendőrfőkapitány: veszélybe kerülhet a közrend. Változott Rosapepe kolozsvári programja. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./"
2001. február 16.
"Febr. 22-24. között magyarországi partneregyetemek rektorai látogatnak a Babes-Bolyai Tudományegyetemre, kerekasztal-megbeszélésen vesznek részt. /Magyarországi rektorok a BBTE vendégei. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./"
2001. február 16.
"Mint ismeretes, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ és a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság az átvilágítási törvény módosítását kezdeményezte. A bizottság tagjai abban is egyetértenek, hogy a Szekuritáté volt archívuma az átvilágító bizottság fennhatósága alá kerüljön. A parlamenti pártok közül először az RMDSZ-szel egyeztetett az átvilágító bizottság. A megbeszélésen a jelenlévők beszámoltak tapasztalataikról, ismertették álláspontjukat. /Még nincs egységes álláspont a Ticu-törvény módosításáról. Markó Bélával tárgyaltak az átvilágító bizottság tagjai. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./"
2001. február 16.
"Febr. 15-én kinevezték a helyi közigazgatási törvényt egyeztető bizottság képviselőházi tagjait is. A bizottságban az RMDSZ-t Ráduly Róbert képviseli. A szenátus már febr. 12-én kinevezte tagjait. Az RMDSZ-t Seres Dénes Szilágy megyei szenátor képviseli. /Megalakult az önkormányzati törvényt egyeztető bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./"
2001. február 16.
"Az új parlamenti ülésszakban az RMDSZ febr. 14-én tartotta meg első sajtóértekezletét, amelyen Markó Béla elnök megnevezte a szövetség törvénykezési prioritásait. Ezek közül a legidőszerűbb a költségvetési törvény mielőbbi véglegesítése. Markó a helyi közigazgatási törvény jelentőségét méltatta. Akik a törvény alkalmazását kívánják meggátolni, azok Románia integrációs törekvéseit fékezik. A Ticu-törvény módosítására vonatkozóan Markó Béla kifejtette, az a cél, hogy lehetővé tegye minden román állampolgár számára hozzáférését saját dossziéjához. A szövetségi elnök rámutatott: az RMDSZ talán egyike a jelenlegi politikai alakulatoknak, aki komolyan vette a Szekuritáté levéltárát felülvizsgáló tanács (CNSAS) tevékenységét, de Rákóczi képviselő esetében a testület elsiette döntését, ami egyrészt a meg nem felelő törvényrendeletnek is köszönhető. /(Szász Attila): A földtörvény jó és azonnal alkalmazható. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./"
2001. február 16.
"A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénytervezetről egyre-másra jelennek meg pro és kontra vélemények, főleg a Szabad Demokraták Szövetségének elutasító politikája kapcsán. A konszenzus érdekében Mádl Ferenc köztársasági elnök januárban hatpárti egyeztetést hívott össze. A Romániai Magyar Szó összefoglalta - sajtónyilatkozatok alapján - a magyarországi parlamenti pártok jelenlegi álláspontját. A Magyar Demokrata Fórum (MDF) támogatja a jogszabály megalkotását, és közreműködik abban, hogy mind az alkotmánynak, mind a nemzetközi kötelezettségekben vállaltaknak megfelelő és a határon túli magyar közösség egyetértését is bíró törvény szülessék. Nem tartják túlzottnak azokat a kedvezményeket, amelyeket a törvény a határon túli magyarok számára biztosítana, inkább keveslik azokat. A Független Kisgazda Párt (FKGP) is támogatja a törvénytervezetet, véleményük szerint a magyarság jogait határozottabban kellene megfogalmazni, és több kedvezményt kellene biztosítani a határon túl élőknek. A Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) egyetért a státustörvény megalkotásával, visszautasítva a baloldali pártok azon vélekedését, hogy a szomszédos országokban élő magyaroknak adandó kedvezmény az anyaországiak terhére történne. Elfogadhatatlannak tartják a kifogást keresők olyanfajta érveléseit, amelyek szembeállítanák egymással a hazai és a szomszédos országokban élő magyarokat. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) a Máért zárónyilatkozatához különvéleményt csatolt. Szerintük a törvénynek összhangot kell teremtenie a magyarországi társadalom és a határon túli magyarok érdekei között, ugyanakkor meg kell felelnie az érvényben lévő nemzetközi szerződéseknek. Szerintük nem azt kell eldönteni, hogy ki a magyar, hanem azt, ki a kedvezményezett, és ki kell térni a határesetekre is, például, ha az egyik házastárs jogosult, de a gyerekek nem. Kifogásolják, hogy a pénzforrás nincs megnevezve a kedvezménytörvény végrehajtásához. Nem értenek egyet az ajánlószervezetek létrehozásával, szerintük ez melegágya lehet az etnobizniszek és az etnokorrupciónak. A Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) ellenzi a törvényt, koncepcionálisan is elutasítva azt. Ez az álláspontjuk a hatpárti egyeztetést követően vált nyilvánvalóvá. Az SZDSZ részről elhangzik az is, hogy a törvénytervezet szemfényvesztés, légvár. Az SZDSZ szerint a tervezetet nagyon sok bizonytalanság veszi körül: nem tudni, kire terjed ki, milyen szolgáltatásokat biztosít, nem tudni, ez mennyibe kerül és ki fogja fizetni. Szerintük a magyar gazdaság teljesítőképességével nincsenek összhangban a nyújtandó kedvezmények és a hangoztatott 5 milliárd forint szerintük nem elég. Elfogadhatatlan számukra arra az alapkérdésre adott válasz is, hogy ki a magyar. Az SZDSZ szerint a státustörvény felgyorsíthatja a határon túli magyarok kivándorlását. Szerintük nem lehet EU-konform az a törvény, amely etnikai alapon megkülönbözteti más országok állampolgárait. Viszont a tervezet egyes elemeit jónak tartják, például az oktatási és munkavállalási jogszabályokat gazdagíthatnák. - A kormánypárt álláspontja, hogy az MSZP és az SZDSZ észrevételeit, kifogásait a törvényalkotás során figyelembe vették, jó részüket beépítették a tervezetbe. Hangsúlyozzák, hogy olyan típusú egyeztetés zajlott, amire a magyar közigazgatásban eddig nem volt példa. Azzal kapcsolatban, hogy a törvény bevezetésére nincs meg a fedezet, elhangzott, hogy erre a költségvetési tartalékból biztosítani tudják az anyagi alapot. Oktatási kedvezményekre egymilliárd forint, egészségügyi ellátási kedvezményekre félmilliárd forint költséggel számolnak. A magyarországi új személyi igazolványhoz hasonló biztonságú dokumentum, az úgynevezett magyar igazolvány előállítási költsége - ha valamennyi jogosult igényli - a hatmilliárd forintot is elérheti, de ez nem egyszerre történik, ez egy hosszabb folyamat része. Ötévenként kellene megújítani az igazolványt, mint bármilyen más személyi dokumentumot. Az etnikai alapú megkülönböztetés más országok állampolgáraival szemben nem magyar találmány, több példát is fel lehet hozni erre vonatkozóan az Európai Unió tagállamainak gyakorlatából. /Guther M. Ilona: Státustörvény - pro és kontra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./"
2001. február 16.
"Január első napjaiban indult a gyermektáncház Nagyváradon, a várad-réti református templom alagsorában. Barta Anikó és Benedek Árpád, a Partiumi Keresztény Egyetem zenepedagógiai karának hallgatói nemcsak a néptáncot próbálják megszerettetni a gyermekekkel, hanem népdalokat és különböző népi játékokat is megtanítanak a 120 résztvevőnek. /Nagy Tibor: Gyermektáncház Nagyvárad-Réten. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 16./"
2001. február 16.
"Jan. 21-én Szatmárcsekén tartották meg Magyar Kultúra Napja rendezvényeinek nyitányát. A hagyományos ökumenikus istentisztelettel kezdődő ünnepségen Nagy László, a Tiszántúli Református Egyházkerület Gyulán szolgáló főjegyzője és Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek hirdette az igét. Beszédeikben a hit, nemzet és hazaszeretet elválaszthatatlan hármas egységét hangsúlyozták. A Kölcsey Társaság idei emlékplakettjével Vásárhelyi László néptáncost, koreográfust tüntették ki. A Magyar Kultúra Napja alkalmával Szatmárcsekén eddig kitüntetettek közül (többek között Makovecz Imre építész, Kányádi Sándor költő, Szabó István filmrendező és Csoóri Sándor költő ) Vásárhelyi László az első, aki kötődik e tájhoz és településhez. A 78 éves táncművész és koreográfus gyermekkorának nyarait Szatmárcsekén töltötte. Vallomása: "Számomra Szatmárcseke, Szatmár egész vidéke szent föld. Hiába jött a siker, öt világrész bebarangolása, Szatmárcseke maradt nekem a hazám." /Muzsnay Árpád: Vásárhelyi Lászlót Szatmárcseke mellett Szatmárnémeti is magáénak tekinti. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./"
2001. február 16.
"Déván febr. 16-án tartják a Petőfi Sándor Kulturális Egylet alakuló ülését. A kezdeményező bizottság nevében Illés József, László Anikó és Zsók Béla felhívással fordul a dévai magyarsághoz, jelezve, szeretnék feléleszteni, újraindítani a nagy múltú kulturális mozgalmat, amely működött itt, Déván. /GBR [Gáspár-Barra Réka]: "Hisszük... hogy odaadó szeretettel támogatják" = Nyugati Jelen (Arad), febr. 16./"
2001. február 16.
"Gazda József, a kovásznai RMDSZ elnöke javasolta, hogy márc. 15. megünneplését hozzák ki a művelődési ház belső udvaráról, és vonják be Orbaiszék falvait is. Az ünnepi műsor forgatókönyvének összeállítását Molnár János tanárra bízták. /Március 15. Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./"
2001. február 16.
"Lisznyóban huszonnyolc óvodás és negyvenkilenc I-VIII. osztályos gyerek jár iskolába. Oktatásukkal nyolc pedagógus foglalkozik. A kis közösség nagyon tevékeny, rendezvényeik egymást érik. Januárban a lisznyópataki táborban sakkversenyt szerveztek az oltszemi, szentiváni és uzoni iskolások részvételével, újságolta az iskola igazgatója, Szilágyi Pál. A lisznyói tanintézmény testvériskolai kapcsolatot tart fenn az oltszemi tanodával. Nemrég közösen szerveztek tereptájékozódási versenyt. /Bokor Gábor: Tevékeny kis közösség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./"