"Elkészült a 2001-2002-es tanévre vonatkozó Kolozs megyei beiskolázási terv. Ezen nyomon lehet követni a megye román, illetve magyar lakosságának kiöregedési folyamatát. A megyében 20 120 óvodásra számítanak; a magyar anyanyelvűek eddig általában e szám 15 százalékát szokták kitenni: a 2001-2002-es tanévben viszont ez az arány kb. 10%-ra csökkent. Visszaesés tapasztalható az elemi iskolák szintjén is: a tavalyi 412 osztály helyett csak 400-at terveznek. Sajátos eset állt elő a gimnáziumok terén: a tavalyhoz képest az idén ősszel 5 osztállyal több került be a tervbe. /Szabó Csaba: Elkészült a 2001-2002-es tanév beiskolázási terve. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./"

"Az Etnikumközi Hivatalt nem érinti a kormányfő által kezdeményezett létszámcsökkentés. Adrian Nastase miniszterelnök több ízben hangsúlyozta, hogy a közeljövőben harminc százalékkal csökken a kormányapparátus és a minisztériumok alkalmazottainak száma. Markó Attila államtitkár-helyettestől viszont közölte, hogy a hivatal új formájában is megőrzi húsznál több munkatársát. /Nem lesz létszámcsökkentés az Etnikumközi Hivatalnál. = Krónika (Kolozsvár), jan. 26./"

"Ilie Sirbu mezőgazdasági miniszter csütörtökön az állami stratégiai tartalékokból származó 100 ezer tonna búza felszabadítását kérte a miniszterelnöktől arra az időre, amíg megindul az amerikai kormánykölcsönnel biztosított búzaimport. A tárcavezető elmondta, hogy Románia az eredetileg felajánlott 100 millió dollár helyett 250 millió dollár hitelt kap az Egyesült Államoktól az úgy nevezett GSM 103 program keretében. Az amerikai kormány támogatását élvező program alapján vásárolt mezőgazdasági termékekre - búza, kukorica és étolaj - a román kormány vámmentességet biztosít. /Mégiscsak szükséges a búzaimport. = Krónika (Kolozsvár), jan. 26./"

"Jan. 25-én hivatalosan felavatták a nagylaki határátkelő magyar részén a Romániába vezető zöld sávot. Az újítás célja a várakozási idő csökkentése; azok a gépkocsivezetők, akiknek nincs elvámolnivalójuk, a zöld sávon néhány percen belül átjuthatnak. /Zöldsáv avató Nagylakon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./"

"A Kárpát Alapítvány 40 ezer font sterlinget irányoz elő a Kárpátok Euro-régióhoz tartozó térségek kutatására. A Kárpát Alapítvány öt éve jött létre; jelen van a Kárpátok Euro-régióhoz tartozó összes országban. Célja az önkormányzatok és nem kormányzati szervezetek támogatása. Az 1992-ben született Kárpátok Euro-régióhoz Lengyelország, Szlovákia, Ukrajna, Magyarország és Románia egyes térségei (köztük Hargita megye) tartoznak. Az alapítvány támogatására egyetemek, tudományos kutatóintézetek, levéltárak, múzeumok, tudományos társaságok és nem kormányzati szervezetek pályázhatnak. A témák, amelyekre az alapítvány egyenként mintegy 13 ezer fontot szán: az Európai Unió bővítésének hatásai a Kárpátok Euro-régió határokon átnyúló együttműködésére; az etnikumközi és multikulturális kapcsolatok története, hagyományai és megújítása a Kárpátok Euro-régióban; kiegyensúlyozott fejlődés a Kárpátok Euro-régióban. /Kárpátok Euro-régió: 40 ezer font kutatásra. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./"

"A Nagykároly melletti Mezőfényen ipari parkot alakítanak ki. Mezőfény a magyar határ mellett fekszik, s a közelben rövidesen megnyitják a Csanálos - Vállaj határátkelőt. Az ipari park dokumentációját a szükséges téképekkel együtt még ezekben a napokban interneten is megjelenítik. /Ipari park Mezőfényen! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./"

"Marosvásárhelyt, az SZKT első idei ülésen Tőkés László tiszteletbeli elnök kérte, hogy vitassák meg a zilahi Református Wesselényi Kollégiumban kialakult helyzetet. Külön vita tárgyát nem képezte ugyan, de szó volt a zilahi iskolaügyről. - A zilahi és a szilágysomlyói református egyházmegyék állásfoglalásukban tiltakoztak a polgármesteri hivatal, a tanfelügyelőség, Seres Dénes és a Szilágy megyei RMDSZ-szervezet, nevezetesen Seres Dénes elnök tevékenység ellen, akik asszisztálnak a tanügyi hatóságok jogfosztó, kisebbség- és demokrácia-ellenes politikájához. Az SZKT-ülésen Tőkés László tiszteletbeli elnök kérte: állítsák le a református kollégium visszaállamosítását. Deák László, az RMDSZ Szilágy megyei ügyvezető elnöke kijelentette: a szervezet nem avatkozott be az iskola belügyeibe. A megyei szervezet nyilatkozatot közölt a Szilágyság c. hetilapban, mely szerint ″nem áll szándékunkban az iskolák vagy egyéb intézmények államosítása.″ A zilahi Wesselényi Kollégium ″egyháztalanítását″ ″az egyházkerületi igazgatótanács hajtotta végre a lelkésztanárok visszahívásával″. Seres Dénes szintén visszautasította a vádat, mondván, a háttérben Tőkés László áll. Ezek után azt kérdezte: mitől tiszteletbeli a tiszteletbeli? - Markó Béla elnök közölte, hogy a MÁÉRT találkozón a püspök magyarországiaknak, vajdaságiaknak osztogatta a Seresnére vonatkozó szórólapját. /FEJÉR LÁSZLÓ: A zilahi iskolaügy Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./"

"Rokaly József történelemtanár, a gyergyószentmiklósi városi RMDSZ újonnan megválasztott elnöke a vele készült interjúban kifejtette, azért vállalta el, mert nem értett egyet azzal, hogy a nemzetiségi kérdés megoldása példaértékű. Nem értett egyet azzal, hogy az RMDSZ hatodik kongresszusán a jelenlévők kétharmada elfogadta ezt az állapotot. Figyelmeztető jel, hogy az RMDSZ fizető tagságának száma lényegesen csökkent Gyergyószentmiklóson, s ezen változtatni kell. /Gál Éva Emese: Nem maradhatunk meg a beolvadási jogok szintjén. Beszélgetés Rokaly József történelemtanárral, a gyergyószentmiklósi városi RMDSZ újonnan megválasztott elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./"

"Szatmárnémetiben Horváth Pál, az RMDSZ-székház igazgatója újságolta: egy idő óta növekszik azon látogatók száma, akik korábban feléje se néztek a szervezetnek: legalább kétszáz olyan személy iratkozott be a városi RMDSZ-be, akik most lépték át először a székház küszöbét. Mostanában többen kérdezik: hogyan írathatják vissza a hatóságok által önkényesen románosított nevüket magyarra, úgy ahogy szüleiktől, nagyszüleiktől örökölték. Ciorbát Csorbára, Sabaut Szabóra, Silaghit Szilágyira, vagy keresztnevüket Gheorghéról Györgyre, Stefant Istvánra, Ileanát Ilonára. Összefüggés lehet a státustörvény vitája és a növekvő érdeklődés között, állapította meg Horváth Pál. Hozzátette, hogy a jelenlegi helyzet: az I-IV. osztályos szatmári magyar gyermekek 22-23 százaléka román osztályokban tanul, s a szaklíceumban biztosított magyar osztályoknak alig fele telt meg múlt szeptemberben. /Sike Lajos: Valami elindult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./"

"Gyulafehérvár egyeteme /1918. December 1. Egyetem/ a Világbank pályázati programjának nyertese, így a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemmel együtt régészeti kutatóközpontot hoz létre a megyeszékhelyen. Gyulafehérváron hét, egymást kölcsönösen kiegészítő, kutatási és adatfeldolgozási laboratóriumot állítanak fel, továbbá informatikai központot. A hírhez Győrfi Dénes hozzátette: vajon e modern munkamódszerek közepette is megismétlődik az utóbbi évtized során bekövetkezett helyzet, amikor kotrógéppel tüntették el pontosan a megyeszékhelyen feltárt honfoglalás kori és korai feudális magyar sírokat, hogy e helyeken luxusvillák jelenjenek meg egyik évről a másikra. Sem a megyeszékhelyen, sem a megyében nem volt magyar régész, ez a félelmem tehát megalapozott. /Győrfi Dénes: Modern régészeti kutatóközpont Gyulafehérváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./"

"Szerencsen tartották meg a Dialógusok 2001, régiók, kultúra, kapcsolatok című konferenciát, melyen anyaországi és a határon túli magyarok, köztük ismert közéleti személyiségek, a kulturális élet vezetői, polgármesterek, civil szervezetek képviselői, újságírók és mások találkoztak. Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia és az Írószövetség elnöke azzal kezdte, hogy az állam túl sok mindenbe beavatkozik, és elvárja, hogy az értelmiségiek elkötelezzék magukat a hatalomnak. Úgy vélte: ha az állam mind jobban leadja a kulturális kapcsolatok építését a civil szervezeteknek, akkor az jobban segíti majd a határon túli magyarságot is. Dr. Halzl József, az Illyés Közalapítvány elnöke szerint: ″A határon túli magyarság csak lassan követi az európai változásokat.″ Vannak régiók, jelentős magyarlakta vidékek, ahonnan még nem kértek vagy alig kértek támogatást az Illyés Alapítványtól. Ez az alapítvány sok területen segített, a szovátai Teleki Oktatási Központtól a felvidéki Magyar Házak létrehozásáig, a beregszászi tanárképző főiskolától a Nagyváradon ősszel átadott Illyés Gyula nevét viselő könyvüzletig. C. Tóth János /Határon Túli Magyarok Hivatala/ kifejtette, hogy az anyaországnak és ezen belül az általa képviselt hivatalnak a jövőben méginkább elsődleges feladata lesz az oktatás támogatása, hisz a határon túli magyarságnak még a rendszerváltás után tíz évvel is csak fele annyi értelmisége van (számarányosan), mint a többségi lakosságnak. Köles Sándor, a Kárpátok Alapítvány igazgatója beszámolt sokrétű működésükről, ebben szerepel a határ menti gazdasági együttműködéstől a kulturális értékek megőrzésén át az etnikai problémák kezelése is. A Kárpátok Alapítványnak négy országban, köztük Romániában van kirendeltsége, tevékenységi területe mintegy 15 milliós lakosságot érinthet. Évi költségvetése 400-500 millió forint, mégsem tolakodnak a pályázók. /Sike Lajos: Dialógusok 2001 - Szerencs. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./"

"Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Kolozsvárott rendezte meg a budapesti Neumann János Számítógéptudományi Társaság által meghirdetett Nemes Tihamér számítástechnikai verseny erdélyi döntőjét. A döntőn 13 erdélyi város - Brassó, Csíkszereda, Kézdivásárhely, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagybánya, Nagykároly, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti, Székelykeresztúr, Székelyudvarhely és Temesvár - 16 iskolájának 48 tanulója vett részt. A legjobb eredményeket elért diákok továbbjutottak a budapesti döntőre, melynek időpontja márc. 24. /Nemes Tihamér számítástechnikai verseny. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./"

"Elsősorban szépíróként látogatott Csíkszeredába Markó Béla. Bemutatták be Ha varázsló lennék című gyermekverskötetét (Pallas-Akadémia Kiadó) és a Szétszedett világ cím alá egybegyűjtött (1967-1995) verseit (Mentor Kiadó). Elmondta, hogy közérzetét egyfajta tenniakarás határozza meg. Úgy látja, hogy az írók méltatlanul háttérbe szorultak a közéletben. 1989 előtt más volt a helyzet, egy-egy verseskönyv sok ezer példányban kelt el, egy-egy jó regény vagy novelláskötet sok tízezer példányban kelt el, most pedig néhány száz példányról beszélünk. Ez az átmeneti állapot az értékek egy bizonyos fajta átrendeződéséhez is vezetett. Szembetűnő, hogy a politikában, közéletben egyre ritkább az egyenes gerinc, lépten-nyomon mellébeszélésekkel találkozhatunk. Markó Bélának az elmúlt években számos olyan tapasztalata volt, hogy az adott szót megszegték. Úgy látja, hogy az egyház egyik nagy feladata ebben a korban az erkölcsiség védelme. /Szatmári László: A biztonság garanciája. Beszélgetés Markó Bélával. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./"

"A 75 éves Deák Ferenc zetelaki nyugdíjas tanár több éve dolgozott Zetelaka monográfiáján. Megjelent életművének egy része: : Táj és ember. A második kötet Zetelaka nagyközség néprajzát és gazdasági életét mutatja be. S még hátravan az utolsó, a 3. kötet, amelyen most dolgozik. E könyvben az iskolaélet régmúltját és jelenét eleveníti fel. Deák Ferenc Egy turista feljegyzései /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely/ cím alatt gyűjtötte össze székelyföldi barangolásainak emlékeit. /Kristó Tibor: Egy népnevelő életműve. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./"

"Fehérgyarmaton tartotta meg közgyűlését a Hármashatár Irodalmi Társaság, melynek három országból, pontosabban Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyéből, illetve Kárpátaljáról vannak tagjai. A közgyűlés a régióban élő írók és költők szorosabb együttműködéséről, közös antológiák kiadásáról határozott, s egyúttal új elnököt választott a helyi író-költő, Fábián Béla személyében. A három ügyvezető elnök a kárpátaljai Füzesi Magda, a szabolcsi Dalmay Árpád és a szatmárnémeti Elek György lett. /Új vezetőket választott a Hármashatár Irodalmi Társaság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./"

"Az Erdélyi Magyar Olvasás Egyesület újabb összejövetelére került sor jan. 24-én Kolozsváron. Az olvasóköri ülés témája ezúttal az erdélyi magyar irodalom volt, amelynek sorskérdéseiről Dávid Gyula irodalomtörténész tartott előadást. /Sándor Boglárka: Kisebbségi sorsról - versben és prózában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./"

"A Látó (Marosvásárhely) decemberi számában Esterházy Péter Harmonia Caelestis című, önéletrajzi vonatkozásokat felvillantó regényét Szilágyi Júlia és Selyem Zsuzsa elemezte. Albert Zsuzsának a Bartók Rádióban elhangzott Legenda Szilágyi Domokosról című műsorának szerkesztett szövegét is közölte a folyóirat. /Látó. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./"

"Az 1948. január 25-i népszámlálás szerint Kolozsvár lakossága 117 915 fő, közülük 68 000 /57,7 %/ magyar 47 000 /39,9 %/ román. /Gaal György: Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban Kolozsvári kronológia. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./"

"Kevesen emlékeztek meg László Kálmán születésének századik évfordulójáról. László Kálmán maradandót egy kevésbé ismert tudományágban, a mikológiában alkotott. Kolozsváron olyan triumvirátus volt gombász szakmában, amelyről legendák keringenek. Tagjai: László Kálmán, dr. Papp István és Veress István. Volt egy negyedik gombarajongó és gomba-tudor, az azóta elhunyt dr. Pázmány Dénes, közülük az egyedüli hivatásos mikológus. Szülővárosában, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban van László Kálmán gazdag gyűjteménye. /Tóthfalussy Béla: László Kálmán 100 éve. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./"

"A Romániai Magyar Szó több helyi lapban tallózott. A szórvány összefogását szolgálja a Levél (″Ünnepi üzenet az Erdélyben és Kárpátokon kívül szétszórtságban élő magyar keresztyének számára″, szórványmissziós gyülekezeti lap, Kolozsvár). A karácsonyi számban Kiss Antal ómoravicai nyugalmazott lelkészt és Balla János teológus szórványszervezőt szólaltatták meg, valamint közölték 63 romániai református szórványgondozó lelkipásztor tavaly augusztusi ″... mit ér a szórvány, ha magyar?″ című algyógyi nyilatkozatát. Nagykároly és Vidéke hetilap utóbbi számai hírt adtak arról, hogy teleházat avattak decemberben a Szatmár megyei Gencsen. (a)lapozó (az RMDSZ Ügyvezető Elnökség Szociális Főosztályának hírlevele a hiperaktivitás elnevezésű magatartászavarról adott összefoglalót és bemutatta a szatmárnémeti székhelyű, humanitárius, karitatív Hans Lindner Alapítványt. Partiumi Közlöny (a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja, 2000. december 18-i szám) az 1989-es temesvári eseményekre emlékezett, továbbá tudósított a Sulyok István Református Főiskola fennállásának 10. évfordulójának ünnepségéről. Partium (az előbbi kiadvány melléklete) néprajzi és helytörténeti anyagokat hozott. Kedd (székelyudvarhelyi ifjúsági lap, 2000. decemberi szám) visszatekintett a kiadvány közel három évére. Hírhordó (az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének hírlevele, Sepsiszentgyörgy, 2000. decemberi szám) beszámolt a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának IX. Anyanyelvi Konferenciájáról (Anyanyelvűség és nemzeti identitás az integrálódó Európában - Marosvásárhely, 2000. augusztus 10-15.), az AESZ decemberben Kolozsváron megtartott tanácskozásáról. - A kolozsvári Iskola Alapítvány tájékoztatója (Iskola Alapítvány 1996-2000, Kolozsvár, 2000. november) bemutatta négy éves tevékenységüket. /Szonda Szabolcs: Miről írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./"

"A magyarországi cégek tudnak búzát szállítani Romániának, de a román kormány egyelőre nem kérte hogy hitelkonstrukcióban jöjjön létre ilyen üzlet - mondta Halász János, a bukaresti Magyar Kereskedelmi Iroda vezetője az MTI-nek. Halász János azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy Ilie Sârbu román mezőgazdasági miniszter kijelentette: Románia amerikai kormánykölcsönnel búzát tervez importálni. A román mezőgazdasági miniszter a lehetséges szállítók között említette Magyarországot is. A magyarországi nagy gabonavállalatok komoly készletekkel rendelkeznek. A román mezőgazdasági miniszter azt nyilatkozta, hogy a vásárlásnál elsősorban a nagy termelő országokra - az Egyesült Államokra, Kanadára és Ausztráliára - gondolnak. Halász János szerint a hullámzó gabonaárak ellenére bizonyos sávban versenyképesek lehetnek a magyar cégek. /Magyarország adna búzát. Két hónapra elég a tartalék. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./"

"Idén a Babes-Bolyai Tudományegyetemen a magyar nyelvű szakokon 732 fizetéses és a távoktatásban pedig 400 helyet biztosítanak a magyar hallgatóknak. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./"

"Rokaly József, a gyergyószentmiklósi RMDSZ-szervezet nemrég megválasztott elnöke kifejtette, hogy a város magyarságának kettészakadását több tényező okozza. Az RMDSZ felettes szerveinek legalább annyi köze van ehhez, mint a városi RMDSZ választmányának. A kiábrándultság, a függetlenedés, majd a román pártokba történő belépés mind a távolodás mérföldkövei. Úgy mondják, hogy a városban mintegy 5000 ember hagyta ott az RMDSZ-t, jelenleg 2500-as létszámú városi szervezet. Sokan támadják Tőkés Lászlót, Rokaly nem ért egyet a támadókkal. /Bajna György: Támogató ellenzékiségben az RMDSZ. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 27./"

"Toró T. Tibor parlamenti képviselő nyilatkozott a parlament kéthetes ülésszakáról, az ingatlantörvényről és a helyi közigazgatás törvényéről. Azt a két törvényt fogadta el a parlament, amelyen négy évet dolgozott a régi koalíció. Az ő politikai ügyetlenségük okozta, hogy nem tudták learatni munkájuk gyümölcsét. Az új kormánypárt, a PDSR ezzel jó pontokat szerzett a nyugati világ előtt, és ebben nagy segítségére volt az RMDSZ is. Az ingatlantörvény nem a restitutio in integrum szellemében született. A törvény egyetlen cikkelye beszél az egyházi és közösségi ingatlanokról, előrevetítve, hogy ezen ingatlanok helyzetét külön jogszabály fogja megoldani. Toró abban látja a veszélyt, hogy a következő években, amikor lényegi kérdésekben próbál majd az RMDSZ fellépni, ″egy-egy ingatlan visszadásával próbálják a szánkat befogni.″ - Az ingatlantörvény alapján ismételten megpróbálják a temesvári Magyar Ház visszaszerzését. - A Bánságban az újszentesi, az újvári és a végvári közösségeket érinti az, hogy ahol a kisebbségi közösségek elérik a 20%-ot, használható az anyanyelv. - Toró T. Tibor a szavazásnál azért tartózkodott, mert ezért a minőségi támogatásért minőségi reformokat várna el. Az RMDSZ-vezetés minimalista szemlélete megmaradt a nyelvtörvények szintjén, és nem próbálkozott azzal, hogy gyökeres áttörést érjen el az autonómiaprogram területén. - Az RMDSZ-vezetés ismételten kész tények elé állította az SZKT-t. /Pataki Zoltán: Mit várhat a bánsági magyarság az új ingatlan-, illetve az önkormányzati törvénytől? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./"

"Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője ismételten támadta Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. A püspök a legutóbbi SZKT-n megállapította, hogy a novemberi választás "tipikusan etnikai szavazás volt.″ Azt akarta ezzel mondani, hogy a romániai magyarok muszájból szavaztak az RMDSZ-re. Tőkés László ″csak védekezett: rosszul, elfogadható érv nélkül.″ A püspöknek az egységgel sem lenne baja, ″főleg, ha az személye és csapata körül jönne létre.″ Tőkés László ″magát az igazság egyedüli letéteményesének, ráadásul minden tekintetben tévedhetetlen politikusnak, embernek tartja.″ /Gyarmath János: Hol az alternatíva? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./"

"A Hargita megyei önkormányzat és a polgármesterek rendszeres találkozójának jan. 19-én Csíkszentgyörgy volt a házigazdája. A megyei Önkormányzat részéről Zsombori Vilmos elnök, Csillag Géza, Raffain Zoltán, Gergely Mátyás, Deáky Tibor és Borboly Csaba megyei képviselők, a parlamenti képviselet részéről Sógor Csaba szenátor, Ráduly Róbert és Kelemen Hunor parlamenti képviselők vettek részt. A találkozón áttekintették a települések gondjait - közbirtokosságok működését, finanszírozási kérdések, úthálózat, gázellátás. /Polgármesteri találkozó Csíkszentgyörgyön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./"

"Kozma Mária írónő, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó egyik vezetője elmondta, hogy anyagi nehézségeink vannak. Jó lenne, ha a könyvtárak fel tudnák vásárolni a könyveket, de nekik sincs erre pénzük. 1989 előtt a Kriterion Könyvkiadó megjelent könyveit szinte kötelező volt megvásárolni, egyfajta erkölcsi kötelességből. Manapság ilyesmi már nem létezik. Egy megjelenő könyvnek pedig legalább 1500 példányban piacra kell kerülnie ahhoz, hogy kinyomtatása kifizetődő legyen. Azonban sokszor a piac csak kb. 300-at tud felvásárolni. - A Pallas-Akadémia Könyvkiadó legértékesebb sorozatai: a Bibliotheca Transsylvanie, az erdélyi tudományosság és művelődéstörténet köréből való könyvek, a másik pedig a Nobile Officium, olyan szerzőket művei, akik valamikor Erdélyben éltek. /Kisgyörgy Réka: Olvasó kerestetik. Beszélgetés Kozma Mária írónővel, kiadóvezetővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./"

"Megjelent a szatmári római katolikus egyházmegye új név- és címtára (sematizmus). A felújított kiadvány részletesen összefoglalja az egyházmegyében történt egyházszervezeti változásokat, újdonság továbbá az előszóként megjelent rövid történeti összefoglaló a szatmári püspökségről, amit dr. Tempfli Imre püspöki helynök írt. /Új név- és címtár Szatmáron. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 28./"

"Jan. 13-án lépett érvénybe a volt államfő, Emil Constantinescu által az utolsók között jóváhagyott törvény a tábori papok működésére vonatkozóan. Ez törvényes keretet teremt a vallási tevékenység folytatásához a katonai intézményekben. /Törvény a tábori papok működésére. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 28./"

"A nemrég leköszönt Isarescu-kormány az 1334/2000-es kormányhatározattal két Hargita megyei ingatlan eredeti tulajdonosainak való visszajuttatásáról is döntött. Székelykeresztúr két fontos épülete, a jelenlegi Művelődési Ház a református, míg a Tanulók Háza a római katolikus egyház tulajdonába kerül vissza. Mindkét épületben az államosítás előtt felekezeti iskolák működtek. Az egyház a Művelődési Ház tevékenységét nem akarja elvenni a várostól. A Tanulók Házában több mint 500 gyereknek szervez különböző szakköröket a repülőmodellezéstől a tánckörig. /Az egyházé lett a Művelődési Ház és a Tanulók Háza. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 28./"