Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Draskovics, Vuk
133516 tétel
1992. január 31.
A kolozsvári Állami Magyar Operában minisztériumi képviselők jelenlétében tárgyaltak Simon Gábor igazgatóval az intézmény szakszervezeti tagjai a bérvitáról. Előzménye: jan. 16-án a szakszervezet képviselője félórás sztrájkot hirdetett meg, az előadás megkezdése előtt. Így akartak érvényt szerezni a fizetési követéseknek. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./
1992. január 31.
A Kolozsvári Törvényszéken halasztó határozatot hoztak a Magyar Operánál a vezetőség és a szakszervezet között fennálló konfliktus ügyében. A tárgyalást febr. 3-án folytatják. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./
1992. január 31.
"Változatlanul sok magyarellenes, továbbá antiszemita uszító cikk jelenik meg a szélsőséges román lapokban, elsősorban a Romania Mare hetilapban. Ez utóbbiban Corneliu Vadim Tudor a román diplomácia történelmi tévedései közé sorolta Horvátország és Szlovénia elismerését. A függetlenség időszakát követően, melyet Ceausescu teremtett meg, ismét cselédekké lettünk, írta. Lelkesen magyarázta, milyen régi a román-szerb testvériség. Ezután következett a tőle megszokott kirohanás Magyarország, "Európa gyilkosa" ellen, szerinte ugyanis Magyarország a felelős a jugoszláviai testvérgyilkos háborúért. Tudor a szokott durva stílusában vagdalkozott, kiért arra, hogy az RMDSZ állam az államban és arcátlan közleményeket tett közzé. Tudor hangsúlyozta, hogy a közvéleménynek tudnia kell, mi történik: "Románia méltatlan behódolása a zsidóknak és a szabadkőműveseknek, akik a Nyugatot irányítják." Románia "szintén a zsidók és a szabadkőművesek vezetése alatt áll". /Corneliu Vadim Tudor: A román diplomácia történelmi tévedése. = Romania Mare (Bukarest), jan. 31., a cikk magyar fordítása: Cikkek a nemzetközi sajtóból (Budapest), 10. sz./"
1992. január folyamán
Iasiban ülésezik az Egyesülés Nemzeti Tanácsa, amelyre mindkét országból érkeztek politikusok. A Tanács elnöki tisztségében megerősítették Mircea Druckot. /MTI/
1992. január folyamán
Szent László városa, Nagyvárad 900 éves, 800 év telt el az alapító szentté avatása óta, 300 éve szabadult fel a város a török iga alól. Az ünnepségsorozat szervezésére Varadinum néven kuratórium alakult. /Nagyváradi Református Híradó (Nagyvárad), jan. - II. évf., 1. sz./
1992. január folyamán
"Mircea Snegur, a Moldovai Köztársaság elnöke a Komszomolszkaja Pravdának így nyilatkozott: "Romániával egyesülésünkről szó sem lehet." /BBC román nyelvű adása, MTI/"
1992. január folyamán
Keresztes K. Sándor magyar és Marcian Bleahu román környezetvédelmi miniszter Budapesten megállapodást kötött a környezetvédelmi együttműködés fejlesztéséről. A tervek szerint még idén megkötik a magyar-román környezetvédelmi egyezményt. /MTI/
1992. január folyamán
Moldova Köztársaság parlamentje úgy döntött, hogy nemzeti pénznemként a moldovai lejt vezetik be a rubel helyett. A hatóságok egyelőre nem szorgalmazzák a valutáris egyesülést Romániával. /Román rádió, MTI/
1992. január folyamán
40.504 román állampolgár kért politikai menedékjogot 1991-ben Németországban. /Román rádió, MTI/
1992. január folyamán
Prágában ülésezett az EBESZ külügyminiszteri konferenciája. Adrian Nastase külügyminiszter kifogásolta, hogy a helsinki folyamat indokolatlanul nagy hangsúlyt helyezett a kisebbségi problémákra. Felhívással fordult a kormányokhoz annak érdekében, hogy elkerülhető legyen minden olyan kezdeményezés, amely az európai feszültségeket bátorítaná. /MTI/
1992. január folyamán
Szabófalván, a moldvai csángó faluban Perka Mihály tanár egy éve magyar nyelvre tanít egy csoportot. Minden hivatalos ellenkezés dacára folytatni kívánja munkáját. /A szabófalvi Perka Mihállyal beszélget Bardócz Sándor. = Művelődés (Kolozsvár), jan./
1992. január folyamán
A máramarosszigeti Hollósy Simon Művelődési Egylet kamarakórusát és Máramarossziget RMDSZ vezetőségének képviselőit látta vendégül Abaújszántó község. Várady László, a máramarosszigeti RMDSZ ügyvezető elnöke megköszönte a vendéglátást. /Mazalik Alfréd: Szomszédolás. = Művelődés (Kolozsvár), jan./
1992. január folyamán
Nagyernye is lapot adott ki, januárban megjelent az Ernyei Híradó első száma.
1992. január folyamán
Megjelent a Gazdasági Szemle első száma, a szerkesztőség kéthetente utcára kerülő lapot ígért. /Gazdasági Szemle, Elemzések, híradások a világgazdaságból (Bukarest), jan./
1992. január folyamán
Az Új Sport /Csíkszereda/ Sport Magazin címmel heti melléklet kiadását kezdte el január hónapban.
1992. január folyamán
Emlékező címmel kéthetente megjelenő lap indult Csíkszeredában. Alcíme: Emlékeztető a magyar történelem és művelődéstörténet eseményeire. /Emlékező (Csíkszereda), jan. - 1. sz./A kiadvány hat számot ért meg, az utolsó májusban látott napvilágot.
1992. január folyamán
Egy helyi cserkészcsapat is hírt adott magáról, megjelent a Gyertyaláng, a Szent György cserkészcsapat értesítője. /Gyertyaláng (Sepsiszentgyörgy), jan. - 1. sz./
1992. február 1.
Jan. 30-án Budapesten befejeződött a magyar-román alapszerződésről folytatott tárgyalások első fordulója. Ion Diaconu külügyminisztériumi igazgató, a román küldöttség vezetője a három napon át folyó tárgyalás légkörét pozitívnak mondta. /Román-magyar összhang Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./
1992. február 1-2.
Prágában ülésezett az EBESZ külügyminiszteri konferenciája. A konferencián most az ázsiai országok képviselői is jelen voltak, számolt be Adrian Nastase külügyminiszter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1-2./
1992. február 1-2.
Az RMDSZ Országos Elnökségének tagjai 1991. nov. 25-én Kolozsváron részt vettek a holokauszt során elpusztult zsidók emlékének szentelt gyászszertartáson a zsinagógában, majd az ökumenikus istentiszteleten a Szent Mihály templomban. A templomban Szőcs Géza beszédet mondott, ennek szövegét közölte a napilap. Szőcs Géza emlékezetett, hogy Borbély Imre kezdeményezésére gyűltek össze a kegyeletes megemlékezésre. Egy közösség tulajdon történelmének kizárólag fényes pillanatairól kíván tudomást venni. Azonban a történelemnek vannak sötét oldalai is. Márton Áron püspökkel való azonosulás felemelő ugyan, de nem elég. Kötelező szembenéznünk a magyarok által elkövetett bűnökkel is. Könnyű lenne ma este, amikor zsidó testvéreinkről emlékezünk meg, mondta Szőcs Géza, rámutatni arra, hogy máshol és mások még több zsidót aláztak meg és pusztítottak el. Ez, ha igaz is, nem lehet mentség. Szőcs Géza azt kérte a magyar államtól, hogy azokat a zsidókat, akiknek üldöztetéséért a magyar állam volt felelős, részesítse ugyanolyan elégtételben, mint a ma is Magyarországon élő zsidókat. /Szőcs Géza beszéde. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1-2./ Előzmény: Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1991. nov. 28.
1992. február 1-2.
Január derekán Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Líceumban rendezték meg az első Erdélyi Magyar Diákszínjátszó Találkozót, melyen 12 csoport mutatkozott be. Fellépett a székelyudvarhelyi Tamási Áron Líceum Vitéz Lelkek színjátszó csoportja, a kolozsvári Brassai Sámuel Líceum Mákvirág, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Líceum Madipo csoportja, az aradi Ifjúsági Színpad, a szilágycsehi Faipari Líceum Fekete Angyalok csoportja, a zilahi Diákszínpad, a nagyváradi Ady Endre Líceum, a nagyváradi hatodikosok csoportja, a temesvári Bartók Béla Líceum Zsebszínpada, a nagykárolyi Madisz Klub, a csíkszeredai Márton Áron Líceum és a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Líceum csoportja. A diktatúra minden közösséget szétrombolt, azért örvendetes ez a seregszemle. /Gál Éva Emese: Diákszínjátszók találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1-2./
1992. február 1-2.
Ősz Erőss Péter elmesélte életét, aki akár kiválasztottnak is nevezhető. Ő azon kevés moldvai csángók egyike, akinek sikerült magyar értelmiségivé válnia. Ősz Erőss Péter 1935-ben született Pusztina moldvai csángó faluban. Pusztina tiszta magyar falu volt. Nagy szegénységben éltek. Otthon magyar nyelvű Bibliájuk volt, apja abból tanította őt és testvéreit magyarul olvasni. Péter nagyon szeretett olvasni, a falu papja egyre mondta a családnak, hogy ezt a fiút taníttatni kell. A pap tanácsára a iasi-i szemináriumba ment Ősz Erőss Péter. Az udvaron egy másik csángó fiúval magyarul beszélgettek, erre az egyik tanítójuk lekent egy hatalmas pofont, mondván, az ördög nyelvén itt nem lehet beszélni. Ősz Erőss Péter egy évet végett a szemináriumba, akkor feloszlatták a szerzetesrendeket, bezárták a szemináriumot. Nagy változás történt, alig akarták elhinni: a csángó falvakban sorra megnyíltak a magyar iskolák. Ő is magyar iskolába járt. Az elemi iskola elvégzés után folytatta a tanulást, felvették Kézdivásárhelyen a pedagógiai középiskolába. A középiskolát befejezve jelentkezett Kolozsvárra, a Bolyai Egyetemre. Felvették, életének öt legszebb éve következett. Megismerkedett a csángókkal foglalkozó tanárokkal és Kallós Zoltánnal. Az egyetem után Kovásznára került tanárnak. A hatvanas évek végén a Fábián Ernő igazgató leváltása miatti áldatlan állapotok miatt Sepsiszentgyörgyre ment, a megyei könyvtárban helyezkedett el. Ősz Erőss Péter 1981-ben hozzászólt a Flacara lapban kibontakozó vitában egy Dumitru Martinas nevű botcsinálta történész fércművének értékeléséhez /Marinas könyvében azt bizonygatta, hogy a csángók románok/. Ő bátran kiállt az igazság mellett, ezt a vitát a szerkesztőség lezárta, nem adott e teret annak, hogy Ősz Erőss Péter kifejtse érveit. A hírhedt titkosrendőrség már előbb is figyelni kezdte őt, sokszor behívatták, kihallgatták, megfenyegették, értékes könyveit, néprajzi jegyzeteit az ismételt házkutatások alatt elkobozták. A folyamatos zaklatás következtében Ősz Erőss Péter idegei felmondták a szolgálatot, kórházba kellett vinni. Felépülése után sem hagyta abba a rendőrség a zaklatását, még 1989 novemberében is kapott idézést. ? Az 1989-es változás után megindulhatott a Csángó Újság, a szerkesztője Ősz Erőss Péter. /B. Kovács Árpád: A félelem és az összetartás leckéi. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18.,folytatás: jan. 25., febr. 1-2./
1992. február 1-2.
Minden embernek veleszületett képessége, hogy Istennel találkozzon, hogy megtapasztalja Istent és eljusson az érett hitre, vallja Sebestyén Ottó /Sepsiszentgyörgy/ katolikus pap. A fiataloknak egyre több helyet kell kapniuk az egyház működésében. Az igehirdetésben is meg kell újulni, hangsúlyozta, hogy a krisztusi üzenet eljusson mindenkihez. Le kell szállni a személytől személyig való párbeszédig. /Kozma Szilárd: Le kell szállnunk... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1-2./
1992. február 3.
Febr. elsején Nagyváradon zsúfolásig megtelt a református püspöki palota. Ökumenikus ünnepséget tartottak, közben gyűltek a tiltakozó aláírások az épület lefoglalása ellen. A résztvevők kérelmet fogalmaztak meg a legfőbb ügyészhez, hogy törvényességi óvással helyezze vissza a püspökséget jogos tulajdonába. A hatóságok nem alkalmaztak erőszakot, nem foglalták le az épületet. /Magyar Nemzet, febr. 3./
1992. február 4.
Románia Legfelsőbb Bírósága elutasította a főügyész fellebbezését Káli Király István ügyében, ennek értelmében az RMDSZ marosvásárhelyi polgármester-jelöltje nem indulhat a választásokon. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
1992. február 4.
"Domokos Géza, az RMDSZ elnöke az elmúlt napokban Nagybányán hirtelen rosszul lett, kórházba kellett vinni /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 31./, majd Domokos Géza visszatért Bukarestbe, jan. 31-én embóliával kórházba szállították. Állapota a következő napokon javult. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5.; Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./"
1992. február 4.
Az RMDSZ Maros megyei Elnöksége felhívásában arra szólította fel a megye lakosságát, hogy Pokorny László független jelöltet támogassa a választáson, mivel a bíróság az RMDSZ polgármester-jelöltjét, Káli Király Istvánt törölte a listáról, annak ellenére, hogy ezt a döntést román főügyész is törvényellenesnek tartotta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./
1992. február 4.
Febr. 2-án Margittán, a református templom kertjében felavatták Petőfi Sándor szobrát, Balogh Péter szobrászművész alkotását. Az ökumenikus istentiszteleten Tőkés László püspök hirdetett igét. /Gittai István: Petőfi-szobor Margittán. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 4./
1992. február 4.
"Az ENSZ Emberjogi Bizottságának éves jelentése megállapította, hogy 1991-ben tovább javult a romániai helyzet, viszont a román és magyar közösség közötti bizalmatlanság változatlan. "A magyar kisebbség és tagjai továbbra is gyakran üldöztetés és beavatkozás tárgyát képezik." - olvasható a jelentésben. A romák helyzetére is kitérnek, sokszor megtámadják őket, az igazságszolgáltatás azonban nem lépett fel a támadók ellen. Az amerikai külügyminisztériumnak az emberi jogok helyzetéről szóló éves jelentése megállapította, hogy az emberi jogokat általában betartották Romániában, de súlyos megkülönböztetés érte a romákat, csekélyebb mértékben a magyarokat és a zsidókat. /Emberi jogok Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./"
1992. február 4.
Ion Iliescu román és Leonyid Kravcsuk ukrán elnök között Davosban létrejött megállapodás alapján a román és az ukrán külügyminiszter közös közleményt írt alá arról, hogy a két ország felveszi a diplomáciai kapcsolatot, nagykövetséget nyitnak Bukarestben, illetve Kijevben, adott tájékoztatást Teodor Melescanu külügyi szóvivő heti sajtótájékoztatóján. Az újságírók kérdéseire válaszolva Melescanu elmondta, hogy mindez nem jelenti az ukrán-román területi vita megszűnését. A szóvivő beszámolt arról, hogy a Prágában megtartott külügyminiszteri találkozón Adrian Nastase külügyminiszter a kisebbségi kérdéssel foglalkozott, hangsúlyozva: fennáll a veszélye annak, hogy politikai célok szolgálatába állítják a kisebbségi kérdést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./ Davosban jan. 31.- febr. 2-a között volt a gazdasági világfórum. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./