A Kolozsváron működő Magyar Főkonzulátushoz elsősorban munkavállalási vízumért fordulnak, ami azt jelzi, hogy az erdélyi magyarság legégetőbb problémái nem etnikai, hanem gazdasági jellegűek. A végleges kitelepedést igénylők száma elenyésző, közölte Alföldi László főkonzul, a vele készült beszélgetésben. Elsősorban munkavállalási vízumot igényelnek, hozzávetőlegesen évi 8000-t. Ehhez adódik 2000 tanulói vízum és 1500-2000 más típusú, amelybe a külföldi állampolgárok átutazási vízumától az erdélyi nagyszülők tartózkodási vízumáig sok minden besorolható. A kérelmezők döntő többsége magyar nemzetiségű, de van közöttük román is. A munkavállalók kb 5-10%-a román nemzetiségű. - Évről évre, hozzávetőlegesen 15-20%-kal növekszik a vízumforgalom. A munkavállalók zöme kényszerből megy Magyarországra, azért, hogy a saját és családja egzisztenciáját segíteni tudja. A kitelepedési mutatók nem növekedtek az utóbbi években. Nincs elvándorlási láz Erdélyből. Évente 200-250 kitelepedési kérelmet nyújtanak be. Magyarországon is benyújtható a kérelem, de ez sem haladja meg az évi 1000-1500-as átlagot. Alföldi emlékeztetett, hogy minden magyar felelős politikus kijelentette, hogy a magyar-magyar kapcsolattartást Schengen nem nehezítheti meg. - A magyar kormány álláspontja az, hogy a státustörvény, külhoni állampolgárság, kettős állampolgárság egymáshoz közel álló, de egyelőre még csak együttgondolkodásra alkalmas fogalmak. /Gál Mária: Erdélyben nincs kivándorlási láz. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

A nemzeti kisebbségek hozzájárulása a romániai kulturális örökséghez címmel tartanak tanácskozást november 10-12-én Kolozsváron a Napoca Szállóban. A rendezvény szervezői a Proiecte Rome Etno-Culturale Szervezet (OPRE) és az Országos Interetnikai Központ, a szeminárium támogatói a kormány Országos Nemzeti Kisebbségvédelmi Főosztálya, illetve az Etnokulturális Tartalék- és Különbözőségkutató Központ. Tegnap a megnyitón részt vettek Rodica Precupet és Marius Jitea (az Országos Nemzeti Kisebbségvédelmi Főosztály részéről), Ionut Anghel (OPRE), más, a témában ismert és elismert személyiségek. A Szabadságnak Ionut Anghel elmondta: a rendezvénysorozat első állomása Kolozsvár, az országban több hasonló tanácskozást fognak tartani. A tanácskozáson sorra bemutatkoznak a romániai albánok, örmények, bolgárok, horvátok, görögök, zsidók, németek, magyarok, olaszok, lengyelek, romák, lipovánok, szerbek, szlovákok, csehek, tatárok, törökök és ukránok kulturális-érdekvédelmi szervezetei. Valamennyien rendelkeznek eredményekkel, melyek többé-kevésbé eltérőek egymástól, azonban a cél közös: kiharcolni és elmélyíteni a szülőföldön való megmaradáshoz szükséges feltételeket ebben a történelem során sokféle vihartól vert országban. /Nemzeti kisebbségvédelmi konferencia Kolozsváron.. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

Székelyudvarhelyen továbbra sincs működőképes tanács, közölte Kontesveller József, Hargita megye prefektusa a sajtó képviselői előtt. Miután a marosvásárhelyi táblabíróság törvénytelennek ítélte meg a tanács előző megalakulását, most újabb alakuló ülést hívott össze a prefektus. Az ülésen a 21 tanácsos mandátumát igazolták, két RMDSZ tanácsos, akiket a megyei önkormányzatba is megválasztottak, lemondtak városi tanácsosi tisztségükről. Ezt követően az RMDSZ lista újabb két helyezettjének mandátumát kellett volna elfogadni. Ezekből azonban csak az egyiket szavazták meg az UPE (Udvarhelyért Polgári Egyesület) tanácsosai, a másodikat - minden indoklás nélkül - nem. Erre az RMDSZ tanácsosok elhagyták a teremet és a korelnök berekesztette az ülést. Amint a prefektus beszámolt arról: az ülést az UPE képviselői tovább folytatták - igaz, törvénytelenül. A csíkszeredai sajtótájékoztatón a prefektus még elmondotta: jövő hétre újabb alakuló ülést hív össze. /Daczó Dénes: Csalódott a prefektus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

Az ötvenöt éves dr. Selinger Sándor, a Gábor Dénes Műszaki Főiskola igazgatója, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság alapítója, első elnöke huszonöt éve a számítástechnika területén dolgozik. 1994-ben beindították Erdélyben a magyarországi Gábor Dénes Műszaki Főiskola távoktatásos informatikusképzését. A magyar oktatók először idegenkedtek a távoktatástól. Jelenleg hét erdélyi városban folyik a főiskola távoktatása. A hallgató lakóhelyén megkapja a csomagot /tankönyvet, CD-lemezeket/. A tankönyvekkel szakkönyvekhez jutnak a hallgatók. /Bakk Miklós: Beszélgetés dr. Selinger Sándorral, a Gábor Dénes Műszaki Főiskola igazgatójával. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./

Objektív okok miatt nov. 17-ről dec. 1-re halasztották az Erdélyi Református Egyházkerület közgyűlését. A református egyház kánonja szerint 6 évenkét tartanak tisztújítást. A kánon értelmében a közgyűlés megválasztja a püspököt, a főjegyzőt, a főgondnokokat, a generális direktort, az aljegyzőket, az igazgatótanács tagjait, a különböző bizottságok képviselőit. Az egyházkerületi tisztségeket betöltők személyéről a dec. 1-i közgyűlésen döntenek titkos szavazással. Dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület jelenlegi püspöke immár tíz éve tölti be tisztét. A püspök idén szeptemberben töltötte be a 71. életévét. Gyenge János elmondta: tudomása szerint, amennyiben az egyházmegyék többsége részéről az az igény fogalmazódna meg, hogy a püspök újabb mandátumot vállaljon, Csiha Kálmán eleget tenne a felkérésnek. /Papp Annamária: Tisztújítás az Erdélyi Református Egyházkerületben. Püspökválasztás decemberben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

A Harag Napok keretében nov. 9-én megkoszorúzták Harag György marosvásárhelyi sírját. Beszédet mondott Tompa Gábor. A felejthetetlen színművész, Héjja Sándor sírjánál, Nagy Dezső, színész mondott emlékbeszédet. Koszorút helyeztek el Tompa Miklós nyughelyénél is, aki alapítója volt a Székely Színháznak, és több színészgeneráció tanára volt. A jelenlevők meglátogatták a mindössze 45 évet élt Péterffy Gyula, egykori kolozsvári színész sírhelyét is. Este Tompa Gábor igazgató átadta az örökös tagsági oklevelet Bereczky Júlia, Sebők Klára, Széles Anikó, Kakuts Ágnes, Barkó György, Czikéli László és Nagy Dezső színművészeknek, valamint Tóth László tervezőnek és Taub János rendezőnek. Az ünnepség után a Szatmári Északi Színház Harag György Társulata adta elő Peter Shaffer: Amadeus című drámáját. /Nánó Csaba: Harag György-emléknapok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

Szilágysági turnéra indul a Puck Bábszínház /Kolozsvár/ magyar társulata. Zilahon, Paniton Szilágysomlyón, Szilágynagyfaluban, Kárásztelkén Zoványban, Krasznán, Varsolcon, Sarmaságon és Szilágysámsonban lépnek fel. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

A grafikus, festő és író Kopacz Mária meghatározó személyisége volt Kolozsvár művészeti életének. Alkotási periódusa tetőfokán, kiforrott képzőművészként települt át Magyarországra. Sajátos hangvételű, szürrealisztikus mesevilága külön színfoltját képezte-képezi az erdélyi képzőművészetnek. Nov. 10-én megnyílt a kiállítása Kolozsváron, a Korunk Galériában. /(németh) [Németh Júlia]: Korunk Galéria. Megnyílt Kopacz Mária tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

Nov. 5-én megnyílt Kolozsváron Halmos Klára /Pécs/ grafikai kiállítása. Halmos Klára már korábban sikerrel mutatta be rézkarcait. /Németh Júlia: Könnyeden komoly játék a vonallal. Halmos Klára grafikai tárlata a Reményik Sándor Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

A közelmúltban megszólalt Gyergyószentmiklóson az első helyi rádióadó. Hodgyai Géza, a rádiót működtető Kabelkon Kft. igazgatója elmondta, hogy régi tervük egy helyi rádióadó beindítása, de a licenc megszerzése nem egyszerű. Megszerzik azt is, hiszen az Új Kelet hetilapot is ők tartják fenn. Kezdetben 7-8 órás helyi műsor tervével indultak, s most már 24 óra lehetséges. Átvették a helyi készítésű műsorokat, amelyekből minél többet akarnak a térség nyelvén közvetíteni. Hodgyai Géza az egész csapat igazgatója, de a rádiónál és az újságnál ezt a feladatot a felesége, Hodgyai Edit látja el. Az Új Kelet főszerkesztője, Péter Csaba is szerepet kap a rádiónál. Már most is nagy a rádió hallgatottsága. - A helyi készítésű műsorokról Hodgyai Edit tájékoztatott. A reggeli műsor fél héttől tízig tart, híreket, érdekességeket, időjárás-jelentést tartalmaz. Elindítják a helyi dolgokkal foglalkozó délutáni műsort, és az esti műsort. Az egész Gyergyói-medencéhez szólnak. /Gál Éva Emese: Az első gyergyószentmiklósi rádió. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

"Az RMDSZ által nov. 3-án Földváron, a volt hadifogolytábor helyén a pár órára felállított emlékmű helyén tartott Halottak napi megemlékezésen, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetségének képviselője elmondotta: az itt elpusztult áldozatok emlékére állított és a földvári Cioaca polgármester által ledöntetett emlékművet nemsokára visszaállítják. Az emlékműről azonban máshogy vélekedik a gyalázó polgármester, Ioan Cioaca. Ő ugyanis azt állítja, hogy a földvári községi tanács által jóváhagyott emlékműállítási határozat az 1941-1945-ben elhunyt szerb, cseh, orosz, lengyel, német, magyar és román nemzet áldozatainak emlékére lesz állítva. "A hídvégi református egyház kizárólag a magyaroknak állított törvénytelenül egy emlékművet" - nyilatkozta még most is a polgármester az egyik helyi napilap nov. 6-i számában. Szerinte az itt elhunytak valamennyien hősöknek nyilváníthatók, de azért furcsállná, ha egyszerre hét emlékmű nőne ki a földből... /Lesz emlékmű Földváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./"

Megjelent a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények új száma /XLII. évfolyam 1. szám/, melyet a szerkesztők a polihisztor Brassai Sámuelnek szenteltek. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

Nov. 9-én Kolozsváron, az Unitárius Kollégium imatermében megkezdődött az I. Kollégiumi Napok rendezvénysorozat. A 12-éig tartó ünnep keretében változatos rendezvényekkel ünnepel Kolozsváron az unitárius ifjúság. Szabó Árpád unitárius püspök kijelentette: a rendezvénysorozat célja az, hogy kilépjenek a nyilvánosság elé. Nov. 10-én a tantárgyversenyek után várostörténeti és műveltségi vetélkedőkre, ügyességi stafétára, iskolatörténeti versenyre került sor. Nov. 11-én indul az emlékzarándoklat Dévára, ott érnek véget a kollégiumi napok. /Szabó Csaba: Megkezdődtek a kollégiumi napok. Ünnepel az unitárius ifjúság. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

Megjelent egy ifjúsági könyv, Csire Gabriella Odüsszeusz, a vándor /Corvin Könyvkiadó, Déva/ című eposz- átdolgozása. Az írónő eddig is szerette a mondák és legendák csodálatos világát. Erről tanúskodnak például a Pandóra szelencéi vagy a Kalevala messze földjén című ifjúsági regényei. A könyvet Damó István grafikái illusztrálják. /(horváth): Odüsszeusz, a vándor. = Szabadság Kolozsvár), nov. 11./

Megjelent Coroi Artur Altorja. A római katolikus egyházközség története /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve. Ez az első terjedelmesebb munka, amely Altorja község és egyháza történetét taglalja. A szerző XIV. század elejétől napjainkig követte az altorjai egyházközség életét, intézményeinek működését, vagyoni helyzetének alakulását, papjainak, tanítóinak tevékenységét. Ez a munka hozzájárul az összmagyar tudományosság gazdagításához is. /Herta Éva: Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

Barátai és tisztelői köszöntötték dr. König Frigyes természetrajztudóst és gyűjtőt, Temesvár díszpolgárát 90. születésnapja alkalmából. Ő volt az egyik legkitartóbb előadója a magyar nyelvű Kisenciklopédia ismeretterjesztő társaságnak, emellett gyűjtésének köszönhetően a Banat Múzeum természettudományi részlege tulajdonában van az ország egyik legteljesebb lepkegyűjteménye, melyet ő adományozott az intézménynek. /Dr. König Frigyes, Temesvár díszpolgára 90 éves. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./

Okt. 6-9. között a Kárpát-medencéből és a világ más tájairól magyarok ezrei zarándokoltak Rómába. A magyar nemzeti jubileumi zarándoklaton az anyaországból, az utódállamokból a magyar püspökök szinte kivétel nélkül mind ott voltak. Okt. 7-én a Szent Pál bazilikában tartott magyar szentmisén egy utódállambeli magyar püspök /dr. Jakubinyi Görgy érsek/, majd az ezeréves határon túli magyarok püspöke /Miklósházy Attila/ mondott szentbeszédet. A pápa külön kihallgatáson fogadta a Szent Péter bazilikában a magyar jubileumi zarándokokat. - Okt. 25-én az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői találkoztak az RMDSZ vezetőivel. A cél az volt, hogy a választások előtt tisztázzák az RMDSZ és a történelmi egyházak kapcsolatát. A megbeszélés eredményes volt, mert a magyarság ügyét - s benne az erdélyi történelmi egyházak érdekeit - az RMDSZ képviseli. A püspökök leszögezték, hogy a novemberi választásoknál kettőt kérnek a hívőktől: vegyenek részt a választásokon, mert hívő nem maradhat közömbös, amikor törvényhozókat kell megválasztani, szavazatukat csak olyanra adják, akiről tudják, hogy egyházukat és népüket szolgálják. /Schuller Mária: Római élmények és kolozsvári tanácskozás. Interjú dr. Jakubinyi György érsekkel. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 12./

Németországi támogatók érkeztek az árvaházat kinövő fiatalok felkarolására hivatott csíksomlyói Csibész Alapítványhoz. A vendégek megtekintették a támogatásukkal készülő új autójavító Csibész-műhelyt és inasiskolát. A közel 600 000 DM értékű beruházást német támogatók biztosítják. Az autószerelő-inasiskolát a Székely Károly Ipari Szakközépiskolával közösen fogják működtetni, a műhelyben pedig 40-45 személyt tudnak majd foglalkoztatni. /Csibész-műhely, német segítséggel. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 12./

A kolozsvári bentlakásokban tett kampánylátogatás során a Román Demokratikus Konvenció 2000 fiataljai azt tapasztalták, hogy az egyetemi hallgatók mintegy hetven százaléka a jobboldali pártokra szavazna. Sokan kiábrándultak, nem érdekli őket a politika, mi több, nem akarnak elmenni szavazni. /Nem menne el szavazni a fiatalok többsége. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

"Kolozsváron nov. 11-én a Gábor Dénes Főiskola erdélyi konzultációs központjában ünnepélyesen átnyújtották a főiskola idén végzett 42 hallgatójának a magyar címerrel ellátott mérnöki okleveleket. Dr. Zárda Sarolta főigazgató hangsúlyozta, kimutatások szerint a mai világban átlagban háromszor kell valakinek szakmát váltania, a gyors információáramlás és a váltakozó társadalmi igények miatt. A főigazgató szerint a magyarországi magánfőiskolák, államilag elismert felsőoktatási intézmények rendszere merőben különbözik a romániai rendszertől, mivel ugyanazok a jogok és megszorítások érvényesek a magán tanintézmények számára, akár az állami egyetemekre. - A magyar akkreditációs bizottság szigorúan ellenőrzi a felsőoktatási intézményeket, így az első három, hivatalosan is elismert magán felsőfokú tanintézmény megalapítására 1992-ben került sor; azóta is csupán további két intézményt akkreditáltak, és a jövő hónapra várható három újabb egyetem elismerése. Dr. Kötő József oktatásügyi államtitkár kiemelte, Erdély hagyományosan tudásközpontú társadalmában az oklevélkiosztó ünnepség egyet jelent a hely szellemének megünneplésével. Az államtitkár szerint a Gábor Dénes Főiskola erdélyi konzultációs központja csírája az erdélyi magyar műszaki képzésnek, ami - a hamarosan létrehozandó magyar magánegyetemmel együttműködve - egyetemi szintű oktatást eredményezhet. Dr. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke kijelentette, a megálmodott magyar magánegyetem partnere akar lenni minden olyan kezdeményezésnek, amely az erdélyi, magyar nyelvű felsőoktatás terén már létezik, és reményét fejezte ki, hogy a főiskola jelen levő végzősei majdan a magánegyetemen folytatják tanulmányaikat, pályájukat. Dr. Selinger Sándort a főiskola idén szeptemberben "az erdélyi hálózat megszervezéséért, magas színvonalú szakmai munkájáért" nívódíjával tüntette ki. /Salamon Márton László: Kiosztották a Gábor Dénes Főiskola végzőseinek okleveleit. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./"

"Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke kijelentette: Magyarország "nem adhatja át magát az Európai Unió ölelésének" anélkül, hogy magával vinné a határon túli magyarokat. Bejelentette: Erdély és a Vajdaság után Magyarországon is megkezdték az aláírás-gyűjtést annak érdekében, hogy megszülessék a külhoni magyar állampolgárság jogintézménye. "A külhoni magyar állampolgárság intézménye a térség tüneményes felemelkedését hozhatja az Európai Unión belül, vagy az Európai Unión kívül - mondta az MVSZ elnöke. /Patrubány Miklós a külhoni magyar állampolgárságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./"

Románia 1997-től tagja a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Egyezménynek (CEFTA), amely nov. 9-10-én Temesváron tartotta fórumát. A CEFTA-tagság jótékony hatással volt a román külkereskedelemre. Az egyezmény országai viszonylatában a román export 56%-kal nőtt a tavalyi évhez képest (az EU-országok esetében ugyanez a mutató 20%), míg a behozatal a CEFTA-országokból 24%-kal nőtt 1999-hez képest. A román kivitel elsősorban Magyarország, Szlovénia és Bulgária irányában gyarapodott. Mintegy 40 belföldi cég képviselője találkozott a CEFTA-országok jelenlevő üzletembereivel. /CEFTA Fórum Temesváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

"Nov. 9-én megnyílt a VI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Sajtótájékoztatót tartott Bencze Tibor, a csíkszeredai Corvina KFT, könyvterjesztő cég képviselője, melynek keretében Okolicsányi Tamás, a Magyar Könyvklub kereskedelmi igazgatója bemutatta az Erdélyi Magyar Könyvklubot, mely most indul be, lényegében a "könyvet postán" elv alapján működik. A Kriterion standján Zsók Béla: Én mindig itthon voltam című kötetét, az Erdélyi Híradó Kiadó Faludy György: Emlékezés egy régi udvarházra című kötetét, a Pallas-Akadémia Kiadó Csiki László, Dávid Gyula, Domokos Géza és Kozma Mária egy-egy új kötetét, a Mentor Kiadó Sebestyén Mihály, Barabás László könyvét és Molter Károly kötetet mutatott be. Jelentkeztek a vásáron a Kriterion, a Pallas-Akadémia, a Glória, a Polis, a Sitka Alaska, a Kalota, az Impress, a Koinónia, a Tinivár, a Mentor, a Juventus és a Nap kiadók. Király István, a Mentor Kiadó igazgatója, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke arról tájékoztatott, hogy a könyvvásár fő támogatója idén is a magyar Nemzeti Kulturális Alapprogram volt, mely a megnyitás óta minden évben nyújtott támogatást, idén 407 ezer forinttal szállt be a költségek fedezésébe. Ezenkívül a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete is nyújtott segítséget. A román Művelődésügyi Minisztérium a megnyitó előtt egy nappal (!) véglegesítette a támogatás összegét, ami 25 millió lej. A marosvásárhelyi tanács tíz millió lejt adott, emellett a Mentor Kiadó mindent meghitelezett. Ebben az évben az volt a gond, hogy sem a Mentor Kiadó, sem a Könyves Céh nem kapta még meg a magyarországi esedékes támogatást. A látogatók száma öt és hét ezer között szokott lenni. Idén sokkal több a gyermekkönyv, mint eddig bármikor. /Máthé Éva: VI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./"

Második alkalommal találkoztak a székelyföldi geológusok a hét végén a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban. A tudományos ülésszak jelleget öltő rendezvény fórumot teremtett a kutatási eredmények összegzésére. /(Flóra Gábor): Székelyföldi geológustalálkozó Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

Nov. 11-én előadással egybekötött kihelyezett ülést tartott Biharon a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság (PBMEB). Az ülésen kegyelettel emlékeztek meg a nemrég váratlanul elhunyt aradi tagtársról, Alföldy Pálról, majd Dukrét Géza elnök ismertette a 14. darabjához érkezett Partiumi Füzetek sorozatot. Az első kötetet éppen a Biharon megtartott konferencián mutatták be, 1997-ben. Dukrét Géza előadást is tartott, a Szent Jobbról emlékezett meg. Az ősmagyarság jelképéről, a turulmadárról beszélt Borbély Gábor. Dr. Kéri Gáspár beszámolt a székelyhídi millenniumi emlékmű helyreállításáról. Bara István /Szatmárnémeti/ a műemlék kastélyok és udvarházak restaurálásáról, Major Miklós Szilágynagyfalu demográfiai mutatóiról, Kordics Imre a Bihar megyei Fráter-kúriákról. a temesvári Pálkovács István Schlauch Lőrinc váradi püspök életútjáról tartott előadást. /Péter I. Zoltán: Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 13./

A Harag Napok keretében nov. 10-én vetítéssel bemutatták Osztrovszkij Vihar című darabját, Harag György rendezésében. A művet a győri Kisfaludy Színház adta elő 1979-ben, és akkoriban hatalmas sikert aratott, a főszerepben Bács Ferenccel. Nov. 11-én, a rendezvény zárónapján, két változatban is látható volt Csehov Cseresznyéskertje. A vetítésen a marosvásárhelyi Nemzeti Színház 1985-ös előadása idézte fel Harag György hattyúdalát, majd este, stúdióelőadás keretében, a kolozsvári társulat mutatta be ugyanazt a színművet Vlad Mugur rendező elképzelésében. Bemutatták A buszmegállótól a játszma végéig című kritikai összeállítást, amelyet Kelemen Kinga szerkesztett. /Nánó Csaba: Véget ért a Harag György-emléknapok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

Erdélyi és partiumi újságírók érkeztek nov. 10-én Kalotaszentkirályra, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete által negyedik alkalommal megrendezett riporttáborba. Kőhalom, Nyárádmagyarós és Barót után idén Kalotaszeg falvaiba látogatnak el az összesereglett riporterek. Dr. Péntek János nyelvészprofesszor tartott előadást a megjelenteknek. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 13./

Nov. 12-én a Gál Kelemen Oktatási Központ és a Házsongárd Alapítvány képviselői, valamint Mezei Katalin írónő (a pályázatot támogató Széphalom Könyvkiadó részéről) Kolozsváron, a Báthory István Líceum dísztermében megjutalmazták a Jósika Miklós pályázaton részvett középiskolai diákokat. Az öt témakörre 12 dolgozat érkezett be, ezek, hiányosságaikkal együtt, szerzőik problémaérzékenységéről tanúskodtak. A képzőművészeti pályázatokat is sikeresek voltak. A díjazottak könyv- és pénzjutalomban részesültek, emléklapot vehettek át. A díjkiosztás után a Házsongárdi temetőben megkoszorúzták Jósika Miklós sírját. /Jósika-pályázati díjátadás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

Nov. 10-11-én A keresztény család: eszmény és valóság címmel a Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Karának rendezésében teológiai napokat tartottak Kolozsváron. Az értekezleten hazai és külföldi egyházi személyiségek, lelkészek, tanárok, egyetemi hallgatók vettek részt. Az előadások sorát Székely János a budapesti Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem tanára nyitotta meg, A házasság az Újszövetség-teológia tükrében című értekezésével. Marton József professzor, a BBTE Katolikus Kara dékánjának Márton Áron a családról című előadásában olyan dokumentumokat hozott nyilvánosságra, amelyek eddig nem voltak közismertek. Molnár Lajos a Gyulafehérvári Római Katolikus Szeminárium valamint a BBTE Katolikus Karának tanára A keresztény házasság szentségi jellegének kérdéskörét boncolgatta. /A keresztény család: eszmény és valóság. Nemzetközi teológiai értekezlet Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

Nov. 10-én zajlott az ODFIE (Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet - az erdélyi unitárius ifjúság és más szabadelvű vallásos fiatalok szervezete) rendezésében a harmadik Nemzet- és egyháztörténelmi verseny. Az idei vetélkedőn a diákok először mérhették össze tudásukat csapatban: Kolozs-Torda, Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Maros-Küküllő, Háromszék-Felsőfehér egyházkerületek, valamint a kolozsvári Unitárius Kollégium ötfős csapatai versenyeztek. A rendezvény nov. 11-én a dévai várban folytatódott. (Csurulya Szidónia: ODFIE-vetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./