A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) pótfelvételit tart. A meghirdetett szakok közül a legkeresettebb a közgazdaság-intézményi menedzsment volt. Érdeklődés volt a tavaly létrehozott filozófia szak iránt is. A PKE főiskolai szakai közül legkeresettebbnek a tanítóképző-idegen nyelv bizonyult. /Kulcsár Andrea: Pótfelvételit hirdet a PKE. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 11./

Jól halad Nagyváradon a rogériuszi református templom építése. Felszerelték a színes üvegablakot, amely a református címert ábrázolja, alatta a felirattal: "Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?" Fazakas Sándor lelkipásztor abban bízik, hogy október 31-én, a reformáció emlékünnepén már ott tarthatnak istentiszteletet. Addigra megérkezik Kalotaszegről az úrasztala, a szószék és a papiszék is, melyeket Gál Potyó István zsoboki fafaragómester készített. /Felgyorsult a templom építése. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 11./

"A Castellum Alapítványt Nagyenyeden hozták létre, tagjai az erdélyi történelmi családok tagjai, leszármazottjai. Negyedévenkénti közgyűlésein a tagság nagyrésze megjelenik. 1999-től az alapítvány székhelye Marosvásárhelyre költözött. A legutóbbi rendes negyedévi közgyűlésre aug. 26-27-én Gernyeszegen került sor. Dr. Csávossy György, a Castellum Alapítvány egyik vezetője elmondta: a találkozók célja a kapcsolattartás, az összetartozás élményének felújítása. "Egyetlen történelmi célunk van: a népszolgálat." Szeptember 22-én a Böjthe Lídia vezette szászrégeni Kemény János Társaság egy plakettet helyez el arra az épületre, amelyben Kemény János bejelentette a Helikon megalakítását, és ezt az eseményt szeretnék közösen megünnepelni. Létrehozták a Helikon-Kemény János Alapítványt, amely felvállalta a helikoni írók munkáinak, a Helikon-köteteknek az újrakiadását, és támogatni kívánják a kortárs erdélyi irodalmat is. Az alapítvány kuratóriumának tiszteletbeli elnöke Sütő András, tagja Adamovits Sándor, akinek életcélja a Helikon népszerűsítése, Böjthe Lídia, Bogyó Levente, aki anyagilag is jelentős mértékben támogatta az alapítványt, továbbá Marosi Ildikó irodalomkutató, Mészáros József, a Bolyai-könyvtár kutatója és Sebestyén Spielmann Mihály történész muzeológus. Kemény Miklós, az egykori Helikon-alapító báró Kemény János fia Magyarországról érkezett, hangsúlyozta: amennyiben visszakapná a család marosvécsi birtokait, azok jövedelmének egy jó részét - akárcsak egykor édesapja - a Helikon céljaira fordítaná. /Boér Károly: Hagyomány és jelenlét. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 1./ Az erdélyi történelmi családok évszázadok hosszú során a nemzet érdekében tevékenykedtek, a legreménytelenebb helyzetben is megmaradtak a becsület útján, méltósággal viselve kitelepítéseket, kényszermunkát, megaláztatásokat, börtönt, száműzetést. A legutóbbi találkozón közel százan vettek részt a Teleki, Apor, Bethlen, Haller, Klebelsberg, Korponay, Beczássy, Bogdánffy, Betegh, Csávossy, Kemény, Tisza, Ugron, Ocskay, Lázár, Mikó és még más jelentős családok közül. Báró Apor Csaba, aki Torjáról érkezett, elmondta, hogy családjával együtt kitelepítették a háború után, végül Marosvásárhelyről költözött vissza Torjára 1991-ben. Jelenleg szülőfalujában él és gazdálkodik, hasonnevű fiával együtt. Egyed Ákos professzor elmondta, hogy a fórum elsődleges célja összegyűjteni azt a történelmi osztályt, amelyet ezelőtt ötven esztendővel a társadalom és a nemzet kizárt magából, és amelynek visszafogadására 1989 után jött el a lehetőség. Sajnos ez a visszafogadás nem könnyű feladat, hiszen a tulajdonviszonyok sincsenek még törvényesen tisztázva, és az előítéletek is élnek még, a testi-lelki fájdalmakról nem is beszélve. /Antal Erika: A nemzet zászlóvivői. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 5./ Akik összegyűltek, azokra vonatkozott az 1949-es kitelepítési törvény. 1949. márc. 3-án még mintegy 3000 családot lakoltattak ki kastélyaikból, kúriáikból vagy udvarházaikból. A Castellum Alapítvány adatai szerint 1949-ben 50 ezer hektár mezőgazdasági területet, 15 ezer hektár erdőt és 1500 kastélyt, udvarházat vettek el az erdélyi nemességtől.Mára már vagy négyszázan vannak, de csak minden második családnak van köze a Castellum Alapítványhoz. "Alapítványunk az erdélyi történelmi családok tagjainak egyesülete." "Fő célunk e társadalmi rétegben levő értékek felszínre és mozgásba hozása, szellemi kincsek megőrzése, gondozása, gazdasági ingatlanjaink törvényes keretek közti visszaszerzése, és azok saját és közösségünk hasznába állítása." - olvasható az alapítvány ismertetőjében. 1998-ban jegyezték be a Castellum Alapítványt, átvéve az 1992-ben alakult Etnos Alapítvány kereteit. Az alapítvány kuratóriumának elnöke id. Apor Csaba, az ügyvezető bizottság elnöke Csávossy György. A kastélyok, udvarházak sorsára vonatkozó jogszabály nem jelent meg. A 112-es törvény alapján vissza lehet ezeket igényelni, ha nincsenek műemléknek nyilvánítva. Legalább az erkölcsi rehabilitációt megérdemelné e kisemmizett, meghurcolt társadalmi réteg. /Cseke S. Tibor: Mára csak a hírnevükkel maradtak...Az erdélyi történelmi családok találkozója. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 12./"

Nem tartja megfigyelés alatt a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ a politikai pártokat és a civil szervezeteket - jelentette ki Mihail Nica, az RHSZ igazgatóhelyettese, miután Katona Ádám, az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK) platform vezetője Constantin Dudu Ionescu a belügyminiszterhez fordult panasszal, tiltakozva azért, mert két RHSZ-tiszt lelkileg terrorizálta a Hargita megyei Zeteváralja katolikus közösségét. Az EMK elnöke szerint a tisztek megpróbálták rábírni a katolikus papot, hogy ne engedje be a helybeli templomba az EMK rendezvényét, majd jelenlétükkel akarták megfélemlíteni az azon résztvevőket. A rendezvény szervezői tiltakoztak az eset miatt az SRI Hargita megyei parancsnokánál is, aki azzal utasította el őket, hogy a tisztek úgymond gyónni mentek el Zeteváraljára. Katona Ádám hangoztatta: az ilyen akciók az RHSZ bevett gyakorlatához tartoznak. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 12./

A nagyváradi Polgármesteri Hivatal kiadta az engedélyt arra, hogy a színház homlokzatára felkerülhessen a magyar nyelvű felirat. Kiss Sándort, a Megyei Tanács alelnöke kezdeményezője volt a kétnyelvű változatnak. Elmondta, hogy háromszor kellett ezzel a kérdéssel foglalkozni a Megyei Tanácsban, külső szervek jóváhagyására is szükség volt. A törvények szerint 30 nap alatt kell egy-egy beadványt megoldani. /Péter I. Zoltán: Az Állami Színház felirat ügye. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 12./

Augusztusban vaklármának bizonyuló hír kelt szárnyra Székelyudvarhelyen: több tucatnyi, egymással románul beszélő gyermek tartózkodik a csereháti épületben. Minderről Tamás Sándor, a kérdésben illetékes fogyasztóvédelmi felügyelő a következőket nyilatkozta: Ez a hír nem mendemonda. Szept. 8-án beszélt a görög katolikus nővérekkel. Csak annyit sikerült megtudnia tőlük, hogy huszonöt tanuló lakik az épületben, onnan járnak iskolába. A szakember megerősítette a közismert álláspontot, mely szerint a csereháti épületet hivatalosan, azaz törvényesen nem adták még át, az épület befejezetlen, a benne lakó nővérek semmiféle működési engedéllyel nem rendelkeznek. Arról nem is beszélve, hogy egymást érik a csereháti perek az igazságszolgáltatás különféle fokozatain. /Komoróczy György: Székelyudvarhely - Cserehát. Tanulók laknak az épületben. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 12./

Szept. 11-én kétnapos tanácskozás kezdődött Csíkszeredán, a megyeházán a romániai magyar nyelvű oktatásról. A rendezvény szervezői a Tanügyminisztérium Kisebbségi Főosztálya, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és az RMDSZ ügyvezető elnökségének oktatási főosztálya voltak. Részt vettek a minisztérium részéről Kötő József államtitkár, két minisztériumi főigazgató, igazgatók, szakfelügyelők, no meg képviseltették magukat azon megyék tanfelügyelőségei, ahol magyar nyelvű oktatás zajlik. Dr. Kötő József elmondta, hogy a romániai magyar nyelvű oktatás lépést tart a tanügyi reformmal, előrelépés tapasztalható az iskolák szerkezeti átalakításában. A demográfiai fogyás miatt számos iskolában magyar osztályok szűntek meg. /Tanácskozás a romániai magyar nyelvű oktatásról. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 12./

Aug. 14-19. között Veszprémben tartották meg a határokon túli magyar történelemtanárok nyári továbbképzését. A tanfolyamot a Pécsi Tudományegyetem 1992 óta minden évben megszervezi a Közoktatási Minisztérium Határon Túli Titkárságának a támogatásával. A nevezetes évfordulóra való tekintettel ebben az évben a helyszínt Veszprémbe tették át, abba az ősi városba, amely az első magyar királyné, Gizella személyéhez kapcsolható, hisz ő tette a magyar királynék szálláshelyévé. A pécsi és a veszprémi egyetem tanárai előadásokat tartottak Gizella királynéról, az Árpád-házi magyar királynékról, az Anjou királynőkről és királynékról, Mária Teréziáról, Erzsébetről. A tanfolyam részvevői négy országból érkeztek: Erdélyből kilencen, Kárpátaljáról heten, Délvidékről szintén heten, Felvidékről öten. /Kupán Árpád: Vendégségben... otthon. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 12./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa szept. 1-jei ülésén megdöbbenéssel értesült a Zilahi Református Wesselényi Kollégium aznapi tanévnyitóján történtekről, olvasható közleményükben. A Szilágy megyei tanfelügyelők az állam és az egyház között 1990-ben megkötött egyezményt semmibe véve "állami iskolának" titulálták a Református Kollégiumot. Az egyházi Iskolaszék megkérdezése nélkül két idegen tanárt neveztek ki iskolákba, egyet pedig önkényesen eltávolítottak állásából. A tanfelügyelőség képviselői nem akarták tudomásul venni Seres Magdolna tanárnő iskolaigazgatói állásából való törvényes felmentését, és az egyházkerület intézkedése ellenére nevezettet továbbra is megtartják megszűnt tisztségében. Mindezen törvénysértő megnyilvánulásokban Seres Magdolna volt igazgató a tanügyi hatóságokkal együttműködik. Az Igazgatótanács az 1989 után visszaállított zilahi református gimnázium visszaállamosítására történő kísérletnek tekinti a történteket. Seres Magdolna volt igazgatónő Seres Dénes Szilágy megyei szenátor felesége. Az Igazgatótanács joggal várja el az RMDSZ-től és annak tisztségviselőitől, hogy hatékonyan járjanak közben az egyházat ért sérelmek és hatalmi visszaélések megszüntetése érdekében. - James Rosapepe, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete éppen a Zilahi Református Wesselényi Kollégium tulajdonjogi tisztázása ügyében járt Zilahon. A közleményt Tőkés László püspök és a főgondnok írta alá. /Visszaállamosítási kísérlet Zilahon. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 12./

Pénzhiány miatt a Nagyváradon az Állami Színház Szigligeti Társulata nagyszínpadi előadásainak számát az új évadban a tervezett ötről négyre csökkentette. F. Márton Erzsébet aligazgató szerint az idei költségvetés nem követte az inflációt. Tulajdonképpen lesz egy ötödik bérletes előadás is, de az a Kiss Stúdió magánszínház előadása, Madách Imre Az ember tragédiája lesz. Ebben a társulat színészei is közreműködnek, ezért beépítik repertoárukba a Madách-darabot. Az ember tragédiája közel negyedszázada nem volt látható Nagyváradon. Az évadnyitó okt. 15-én lesz, ez egybeesik a híres bécsi építészpáros, Fellner és Helmer tervezte színházépület felavatásának 100. évfordulójával. A centenáriumi ünnepség keretében Tóth-Máté Miklós debreceni szerző Tűz és kereszt című történelmi drámáját mutatják be a budapesti Gali László rendezésében. A darab Kun László korát eleveníti fel. Több stúdióelőadás is szerepel a műsortervben. Zökkenőmentesen halad a fiatalítás a társulaton belül. Az idén végzett öt pályakezdővel - Laczó Júlia, Orbán Attila, Fodor Réka, Némethy Zsuzsa és Szotyori József - már tizenegy fiatal színész van a társulatnál. - A pénzhiány súlyos gond a színháznál. Talán az elmúlt esztendők rosszul megválasztott darabjai, a gyenge rendezői és színészi teljesítmények vezettek oda, hogy elpártolt tőlünk a közönség - vélte F. Márton Erzsébet. Most már egyre színvonalasabbak az előadásaink, mégis nehéz visszacsábítani a nézőket. Ha egyszer megszűnik a közösségi élet, nehéz újraéleszteni azt. /Pataky Lehel Zsolt: Szigligeti Társulat. Évadnyitó a centenáriumi ünnepségen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 12./

A 10 esztendős Figura Stúdió Színházat ünneplik mini színházi fesztivál keretében Gyergyószentmiklóson szept. 15-17-e között. Az ünnepi megnyitó napján Dobre Kóthay Katalin jelmezkiállítását is megtekinthetik az érdeklődők. Többek között fellép a budapesti Szkéné Színház, a debreceni Tabak Színház és a Háromszék Táncegyüttes. A szakmai találkozó témája lesz: Társulatépítés és közönségkapcsolat. Bemutatják a Szebeni Zsuzsa szerkesztette, a Figura történetét összefoglaló könyvet a Figura Galériában. Megtartják a mindenkori figurások baráti találkozóját is, Gyergyószárhegyen, tájékoztatott Szabó Tibor, a színház igazgatója. /Bajna György: Színházi Napok Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 12./

A belényesi Habitat for Humanity újabb gyorsépítkezést szervezett szept. 9-15. között, "Építkezés a hitben - 2000" elnevezéssel. Belényesben 1997 óta húsz házat emeltek, Jánosfalván egy házat javítottak ki és adtak át egy roma családnak. A mostanival 25-re emelkedik azoknak a családoknak a száma, amelyek elmondhatják, hogy biztos fedél van a fejük felett. Ez csak egy állomása a Habitat International világszerte folyó munkájának. /Kovács S. Zoltán: Belényes. Építkezés a hitben - 2000. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 12./

Homoródalmáson szept. 9-én millenniumi falutalálkozót, 10-én fúvóstalálkozót tartottak. Az első napon a Pálffy Tibor vezette almási fúvószenekar teherautón ülve muzsikált végig a falun, a székely ruhába öltözött sokaság pedig gyűlni kezdett a falu alsó végén, ahol dr. Szabó Árpád unitárius püspököt fogadták. A püspök és kísérete székely ruhás lovasok vezetésével vonult a falu központjában álló unitárius templomhoz, az ünnepi istentiszteletre. A testvértelepülés, a magyarországi Kőrösszakáll képviselői az almásiaknak adományozott címeres magyar zászlót nyújtották át Horváth Attila egyházgondnoknak. A helyi Dávid Ferenc Egylet tagjainak műsora után a templomkertben kopjafát avattak a kereszténység 2000., a magyar államiság 1000. évfordulója tiszteletére. Szabó Gyula író, a falu szülötte Almáson eltöltött éveire emlékezett. Kiállítás nyílt helybeli népművészek alkotásaiból. Másnap a fúvóstalálkozó meghívottjai: a székelykeresztúri, agyagfalvi, parajdi, szentegyházi, kápolnásfalusi, lövétei, oklándi és az almási zenekarok vonultak végig a főutcán, majd megkezdődött a műsor. A zenekarok közösen játszották el a székely himnuszt, utána mindenik együttes saját műsorát mutatta be. /Kovács Attila: Falustársak és fúvószenekarok találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 12./

Németh Zsolt külügyi államtitkár, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Sepsiszentgyörgy városi tanácsa, Kovászna megye tanácsa és mások segítségével október 12-16. között Sepsiszentgyörgyön a Budapest Filmstúdió megrendezi az első magyar-román filmfesztivált. Kántor László, a Budapest Filmstúdió vezetője megállapította: magyar mozikban alig-alig láthatunk szlovák, román, jugoszláv filmet. Ezért gondoltat, hogy egy minden évben megismétlődő, bővülő fesztiválsorozatot kellene elindítani, ahol évente két közép-európai ország bemutatja egymásnak a saját friss termését egy évre kivetítve. Az első magyar-román fesztivál Sepsiszentgyörgyön lesz. Kántor felsorolta a bemutatandó filmeket. A hattagú zsűriben három magyar, három román filmkritikus ad egy-egy díjat egy-egy magyarországi és romániai filmnek. A fesztiválokon az országok alkotói is találkoznak. Meghívják a forgalmazókat is, hogy üzletet köthessenek. /Pósa Zoltán (Magyar Nemzet): Román-magyar filmfesztivál átvette: Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 12./

A múlt héten a linzi Caritas vendégei voltak a Csibész Alapítvány meghívottai. A fiatalok számára jutalomút volt az egyhetes üdülés. /Parászka Boróka: Csibészek Ausztriában. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 12./

Mind a magyar, mind a román vasúti szakemberek egyetértettek az alföld-fiumei vasútvonal Nagyvárad-Nagyszalonta-Kötegyán-Sarkad-Gyula-Békéscsaba-Szeged szakaszán a forgalom újraindításában - hangzott el a Magyarországon, Sarkadon megrendezett magyar-román vasúti egyeztető fórumon. A tanácskozáson Románia és Magyarország közlekedési tárcájának, vasúti, vám- és határőrizeti szerveinek képviselői és a határ menti kistérségek vezetői vettek részt. /Magyar-román vasúti egyeztető fórum. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

"Ion Iliescu volt államfő, az RTDP elnöke és államfőjelöltje washingtoni látogatása során ismert amerikai politikusokkal és a Világbank vezető tisztviselőivel folytatott megbeszéléseket. Iliescu találkozott Tom Lantos képviselővel, aki a találkozón megemlítette azokat az eredményeket, amelyeket Ion Iliescu elnöksége alatt értek el a román-magyar kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében. Tom Lantos példaként említette a két ország közötti barátsági és együttműködési szerződést. Ion Iliescu kiemelte, hogy a júniusi romániai helyhatósági választás során pártja "jó együttműködést alakított ki" az RMDSZ-szel. Iliescu szerint ez a tény bizonyítja, hogy "az elmúlt időben nyitott egymásra a két párt". Az RTDP elnöke találkozott Johannes Linnel, a Világbank aligazgatójával és Andrew Vorkinggel, a Világbank közép-európai vezetőjével. A Világbank vezető tisztviselői megerősítették, hogy a nemzetközi pénzintézet kész támogatni a román gazdaság hanyatlásának megállítását szolgáló konkrét kezdeményezéseket. /Ion Iliescu Washingtonban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./"

"Szept. 12-én megkezdődött az ortodox egyház kétnapos zsinata. Megvitatták a büntetőtörvénykönyvnek a homoszexualitásra vonatkozó szakaszának eltörlését. A zsinat javaslatot terjeszt elő a cikkellyel kapcsolatban, amelyben megoldásokat ajánl a probléma rendezésére. A zsinaton megvitatják többek között a román közösségek helyzetét az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában, továbbá az oktatás helyzetét. - Teoctist pátriárka múlt nyílt levelet intézett az "Accept" Egyesület elnökének, Florin Buhuceanunak, amelyben a Szentírás vonatkozó passzusaira hivatkozva az egyháznak a homoszexualitással kapcsolatos határozott álláspontjáról tájékoztatta az egyesület elnökét. Ismeretes, hogy a képviselőház idén júniusban jóváhagyta a büntetőtörvénykönyv 200-as cikkelyének hatályon kívül helyezését, amely büntetést ír elő a hasonló neműek közötti szexuális kapcsolat esetében. A szakasz eltörlését a szenátusnak is jóvá kell hagynia. - A romániai homoszexuálisok helyzetének kérdésével foglalkozott az Amsterdamban múlt héten tartott "Három Év Romániában: harc a homoszexuálisok és a leszbikusok jogaiért" elnevezésű nemzetközi értekezlet is, amely egy jelentés elfogadásával zárult. Ebben leszögezték: a román társadalom még mindig nem mentes a szexuális kisebbségekkel szembeni diszkriminatív megnyilvánulásoktól. Az értekezleten megegyeztek egy három évre szóló, a holland kormány által finanszírozott program életbe ültetésére vonatkozóan, amely elősegítené a homoszexualitással kapcsolatos mentalitás megváltozását. /Az ortodox egyház zsinata ellenzi a homoszexaulitást. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./"

"A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ nem tartja megfigyelés alatt a romániai politikai pártokat és a civil szervezeteket - jelentette ki Mihail Nica, az SRI igazgató-helyettese, miután az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevű platformja a belügyminiszterhez fordult panasszal az RHSZ-től elszenvedett zaklatás miatt. Katona Ádám, a platform vezetője bejelentette, hogy levélben tiltakozott Constantin Dudu Ionescu belügyminiszternél, mivel két RHSZ-tiszt "lelkileg terrorizálta" a Hargita megyei Zeteváralja katolikus közösségét. A tisztek állítólag megpróbálták rábírni a zeteváraljai katolikus papot, hogy ne engedje be a helybeli templomba az EMK rendezvényét, majd jelenlétükkel próbálták terrorizálni a rendezvényen résztvevőket. A belügyminiszternek küldött tiltakozó levélben szerepelt az is: a rendezvény szervezői megpróbálták szóvá tenni az esetet az SRI Hargita megyei felügyelősége parancsnokának is, aki azzal utasította el a tiltakozást, hogy az SRI-tisztek "gyónni mentek el Zeteváraljára". Mihail Nica, az SRI igazgatóhelyettese a hétfői román sajtóban megjelent nyilatkozatában leszögezte: az SRI vezetése sohasem engedte meg "a politikai színezetű akciókat". /Nica: Az RHSZ nem figyeli a romániai pártokat. Zetelakára csak gyónni járnak a titkosszolgálat ügynökei. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./"

A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) aug. 27-én Vargyason tartott küldöttgyűlésén megvitatta a külhoni magyar állampolgárság kérdéskörét. A MIT úgy véli, hogy az erdélyi magyarság számára a külhoni magyar állampolgárság intézményének megteremtése, a szülőföldön maradás, a magyar nemzet összefogásának, valamint a pozitív jövőkép kialakításának alapvető feltételét képezi. A MIT elfogadta a Magyarok Világszövetsége által elkészített törvénytervezetet a külhoni magyar állampolgárság jogintézményének létrehozásáról. A MIT felkérte a Szövetségi Képviselők Tanácsát, valamint az RMDSZ Szövetségi Elnökét arra, hogy a MÁÉRT soron következő ülésén kérje a külhoni magyar állampolgárság jogintézményének létrehozását. /Az Ifjúsági Tanács is támogatja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

"Helyi szinten elakad a tulajdont visszaszolgáltató törvények, kormányrendeletetek alkalmazása. Az államosított házak visszaszolgáltatását megszabó törvényt csak a képviselőház fogadta el. A jogszabály elakadt a szenátusban. A Lupu-törvényként emlegetett földtörvény teljes mértékben visszaszolgáltatja a közbirtokossági erdőket, legelőket a közösségeknek, ennek életbeléptetése azonban akadozik. Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szerint a helyhatóságoknál, megyei testületeknél akad el a törvények végrehajtása. Borbély László munkaügyi és területrendezési államtitkár arról tájékoztatott, hogy a kormány újabb egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásáról készül rendeletet kiadni. A minisztériumoknak nincs lehetőségük szorgalmazni a szabályozások gyakorlatba ültetését - szögezte le Pete István mezőgazdasági államtitkár. Garda Dezső képviselő szerint az emberek nem ismerik kellőképpen a törvényeket. Sokan most ébrednek fel, de némelyek még az utolsó pillanatban sem tartják fontosnak, hogy kérelmezzék jussukat. Az RMDSZ jogsegélyszolgálatát is egyre kevesebben keresik fel. "Felbomlóban vannak a közösségek, tagjaik már nem fognak össze, nem értesítik, nem segítik egymást" - vélte a képviselő. /Helyi szinten akadozik a Lupu-törvény alkalmazása. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./"

A bukaresti Legfelsőbb Bíróság december 5-ére halasztotta az Agache-ügy vádlottjainak tárgyalását - tájékoztatott Frunda György, a kézdivásárhelyi vádlottak ügyvédje. A védelem az 1989 decemberében meglincselt kézdivásárhelyi milicista meggyilkolásával vádolt Paizs Ottó és Héjja Dezső egészségügyi állapotára hivatkozva kért halasztást. A szept. 12-i tárgyaláson ismét jelen volt az Agache család meghívottjaként Petre Turlea képviselő. Tavaly február 15-én alapfokon elítélték a kézdivásárhelyieket, a november 18-i középfokú ítélet pedig a következőképpen hangzott: Filip Orbán Daniella Kamilla hét év börtönbüntetést, Paizs Ottó és Héjja Dezső négy-négy évet, Reiner Anton három évet és az eredetileg felmentett ifj. Konrád János szintén három évet kap. /Kedvező döntés az Agache-perben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./

Kelemen Hunor államtitkár a választáson Hargita megyében indul. Azzal indokolta döntését, hogy Kolozsváron dolgozott ugyan, de Csíkkarcfalván születte 1967-ben, ott is van az állandó lakhelye. 1997 óta az állami közigazgatásban gyakorlatot szerzett. 1993-ban végezte Kolozsváron az állatorvosit, 1997-ben filozófiából államvizsgázott, most pedig másodéves a jogon. Elmondta, hogy Hargita megyében hihetetlenül rosszak az utak, a legrosszabbak az országban. Ezen kell változtatni. A másik gond, hogy bevezessék a földgázt valamennyi csíki faluba. Ugyancsak fontos az erdők visszaadásának ügye. Szükséges, hogy az oktatási intézmények piacorientáltak legyenek. Székelyföldnek szüksége van helyi egyetemi szintű oktatásra is. /Cseke Gábor: Hasznosítani a megszerzett tapasztalatot. Beszélgetés Kelemen Hunor államtitkárral, a csíki előválasztások képviselőjelöltjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

A Romániai Megyei Főjegyzők Egyesülete a Magyarországi Főjegyzők Kollégiumának vendége volt szept. 5-8. között. A romániai megyék közül 23-nak a főjegyzője vett részt a tapasztalatcserén. Meglátogatták Hajdú-Bihar megye (Debrecen), Heves megye (Eger) és Pest megye (Budapest) önkormányzatát. A Romániai Megyei Főjegyzők Egyesületének elnöke, Romeo-Paul Postelnicu elmondta, hogy egy évvel ezelőtt, Romániában együttműködési programban állapodott meg. Kifejezetten értékelik magyar kollégáik megvalósításait, tevékenységét, elsősorban a helyi közéletben betöltött szerepük tükrében. Magyarországon már a '90-es évek elején meghozták a közigazgatási reform megvalósítását szolgáló törvényeket. Románia ebben hétéves késésben van. Hasznosnak ítélte meg ezt a tapasztalatcserét. Személyes élményként mesélte el, hogy debreceni látogatásukkor értette meg, hogy például március 15. miért olyan fontos nap Magyarország történelmében. Egyed Árpád, Hargita Megye Tanácsának főjegyzője, a Romániai Főjegyzők Egyesületének vezetőségi tagja elmondta, hogy a tanácskozáson együttműködési tervezetet fogalmaztak meg, amelyet hamarosan alá is fognak írni. /Guther M. Ilona: Romániai főjegyzők Magyarországon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

Kósa Mária, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum új, megbízott igazgatója /sz. 1965/ biológusi oklevelét a BBTE biológia karán szerezte. Versenyvizsgával kerültem 1995-ben a Brassaiba. Eddig két tankönyv magyar fordításában vett részt, az idén megjelent új alternatív kilencedikes tankönyv társszerzője. Tervei között van természettudományi múzeumuk rendbetétele, jó lenne megoldani az iskola téli fűtésgondjait is. Szeretné, ha rendszeresen megjelenne az iskola évkönyve. /Szabó Csaba: Új igazgató a Brassaiban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

A Brassóban működő, Apáczai Csere Jánosról elnevezett Közművelődési Egyesület elnöke, Házy Bakó Eszter elmondta, hogy idén hetedik alkalommal szervezik meg a Bartalis János szavalóversenyt okt. 20-22. között. A verseny irodalmi anyaga egy szabadon választott Bartalis vers és egy XX. századi magyar költő verse. Magyarországról 10, Szlovákiából, Felvidékről, Kárpátaljáról, Szlovéniából és a Vajdaságból 2-2 versmondót várnak. A verseny megrendezéséhez támogatást nyújtott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Illyés Alapítvány. Szeretnének kisgyerekeket foglalkoztató, úgynevezett játékházakat létrehozni, ahol táncot, nemezelést, társasjátékot tanulhatnának. /Tóásó Áron Zoltán: A VII. Bartalis János szavalóverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

A Székelyföld centrumában színházat, kultúrát teremteni mindennél fontosabb - hangzott el Csíkszeredán a Csíki Játékszín vezetősége által szervezett tanácskozáson. Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója ismertette az elmúlt esztendőben alakított színház megvalósításait, bemutatta a kezdődő színházi évad műsorkínálatát, és segítséget kért a közönségtoborzásban, a színház népszerűsítésében. /Tanácskozás a Csíki Játékszín távlatairól. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./

Egy év kihagyása után Bogdándon szept. 17-én ismét megrendezik a Nemzetiségi Folklórfesztivált. Nagy Juliánna, a fesztivál főszervezője elmondta, hogy 1990-ben rendezték meg először a fesztivált, Sipos László volt a fesztiválok szervezője. 1999-ben volt a kilencedik néptánctalálkozó, azután Sipos László hirtelen halálával minden szétfoszlani látszott. Idén azután Nagy Juliánna Kilin Katalinnal újjáalakította a Rozsmalint Együttest, ugyanakkor újrakezdődtek a próbák a Gyermekrozsmalinttal is. - Az eddigi kilenc találkozón számtalan hazai és külföldi együttes mutatta be műsorát a bogdándi színpadon. /Elek György: X. Nemzetiségi Folklórfesztivál Bogdándon. Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 13./

Csíkszeredában jelenleg 2222 református hívet tart nyilván Hegyi István lelkipásztor. A szeredai reformátusok többsége betelepülő. 1990-ben elkezdték a templomépítés előkészítését. A most épülő templom költségeinek egyharmadát a hívek adományai fedezik. Hollandiából érkezett adományok értékesítéséből származik a második harmad. A fennmaradó költségeket a kolozsvári püspökség, a Kultuszminisztérium, a svájci HEKS és a Gustav Adolf Alapítvány állta. /Parászka Boróka: Református közösség: növekvő gyülekezet - épülő templom. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./

Szatmárnémetiben felújítása után újraszentelték az evangélikus-lutheránus imatermet. Ruprecht Béla mérnök, az egyházközség helyettes felügyelője elmondta, hogy a szatmárnémeti evangélikus-lutheránus egyházközségnek a harmincas években körülbelül 600 tagja volt, jelenleg alig több mint hatvanan vannak. Gyülekezetüknek eddig nem volt lelkésze, mostantól Máthé Csaba személyében az is van. Hamarosan befejezik a lelkészi lakás felújítását is. A felújítási munkák költségeinek java részét a Gustav Adolf Werk Alapítvány állta. /Kiss Ferenc: A szatmárnémeti evangélikus-lutheránusokról, imatermük felújítása után. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 13./