Megjelent Fodor Sándor Marosvásárhelyi útikalauz /Impress, Marosvásárhely, 2000/ második, javított és bővített kiadása. Először a Marosvásárhelyi Napokon lehet majd kapni. /Az Impress új kiadványa. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./

Jún. 17-én mutatják be Dicsőszentmártonban, a Magyar Házban Hadnagy József Mint szép mesék kalóza /Impress, Marosvásárhely, 2000/ című új verseskönyvét. /Könyvbemutató Dicsőszentmártonban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./

Jún. 12-én, a csíksomlyói búcsúról, illetve a gyimesfelsőloki ballagásról jövet Brassóban járt Dávid Ibolya magyar igazságügyminiszter, ahol találkozott Valeriu Stoica román állam miniszterrel, az igazságügyminiszterrel, és saját rokonaival. Dávid Ibolya miniszter asszony az evangélikus egyház gyűléstermében találkozott az RMDSZ helyi vezetőivel. Jún. 13-án a miniszter asszony Marosvásárhelyen Fodor Imre vendége volt, majd Kolozsvárra készült. Dávid Ibolyát jún. 14-én a szilágysomlyói RMDSZ és a Báthory István Alapítvány kuratóriuma látja vendégül magánlátogatáson, amikor is a miniszter asszony helyi egyházi, politikai, közéleti személyiségekkel találkozik. /Dávid Ibolya erdélyi látogatásai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./ Dávid Ibolya Marosvásárhelyen hivatalában látogatta meg Fodor Imre polgármestert, aki átnyújtotta neki Marosvásárhely ősi címerrel és egy Vergilius- idézettel díszített érméjét és a város kétnyelvű albumát, majd a miniszter asszony Keresztény államalapítás és a Szent Korona címmel tartott előadást jún. 13-án a Kultúrpalotában. Hangsúlyozta: Magyarország a keresztény Európa szerves részeként ma is Szent István művén alapul, s megőrizve sajátos kultúráját vált alkalmassá arra a történelmi szerepre, amit ezer év alatt kiépített. A Szent Korona, mondta, a magyar állam folytonosságát jelképezi, a magyar nemzet egységét testesíti meg, megtartó erő volt a történelem viharai közepette. Ezért jelent többet egyszerű ötvösmunkánál. A Szent Korona törvény megszavazása és a korona parlamentbe szállítása elégtétel volt számára, hangsúlyozta Dávid Ibolya, mert azzal, hogy kihozták a múzeumból és újra élővé tették a magyar közélet számára, szerezheti vissza önbecsülését a magyar nemzet. Nem a tárgy a fontos, hanem a mögötte meghúzódó tartalom. A Szent Korona azt jelképezi, mondta végül, hogy mi, magyarok, felelősek vagyunk egymásért, nemzetünkért. Az előadás végén a magyar államalapítás ezredik évfordulójára készült emlékérmével ajándékozta meg Fodor Imre polgármestert. /Dávid Ibolya igazságügyminiszter Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 15./

Petre Turlea parlamenti képviselő Kolozsváron terjesztett szórólapokkal biztatta a város román lakosait: szavazzanak Georghe Funarra. Turlea szerint Erdély központját románellenes erők készülnek bevenni, amelyet Budapestről irányított "szennyes" pénzekkel támogatnak. Turlea a Krónika lapnak úgy nyilatkozott, hogy mélységesen elítéli azokat a "banditákat", akik összeszövetkeznek a szuverén Románia ellen. Az RMDSZ számtalanszor tanújelét adta annak, hogy a határok megváltoztatására törekszik. /Magyarveszély fenyeget? = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./

Júl. 3-tól megszüntetik a Román Televízió területi - temesvári, iasi-i, kolozsvári - stúdió adásait. Ehelyett reggeltől délig tartó magazin jellegű, zenés műsorfolyamban a területi stúdiók is jelentkezhetnének rövid, pár perces műsorokkal. A területi stúdiókat rendkívül hátrányosan érinti az átszervezés, elsősorban a magyar adást, köztük a temesvárit és kolozsvárit, mert a jövőben - a mostaninál jóval kisebb műsoridőben - csak feliratozott anyagokat sugározhatnának /Meg akarják szüntetni az RTV területi stúdióinak adásait. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 15./

Jún. 14-én Marosvásárhelyről Kolozsvárra érkezett Dávid Ibolya igazságügyminiszter. Kolozsvári értelmiségiekkel és RMDSZ-vezetőkkel találkozott, jelen volt Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, Kónya-Hamar Sándor és Mátis Jenő parlamenti képviselő, Bustya Dezső erdélyi református egyházi főjegyző, Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese, Szilágyi Pál volt prorektor, egyetemi és középiskolai tanárok, civil társadalmi és egyházi vezetők. A miniszter asszony kijelentette, hogy készül a határon túli magyarok anyaországi jogállásáról szóló törvény tervezete. Az egyes határon túli személyek magyarságát várhatóan a határon túli magyar szervezeteknek vagy esetleg a magyar egyházaknak kell majd megerősíteniük. Az is körvonalazódik, hogy a nem magyar házastárs nem kaphatja meg a státust. A találkozót követően Dávid Ibolya a Szabadságnak nyilatkozott. Elmondta: évente nagy örömmel jön el Csíksomlyóra, ilyenkor úgy érzi, hazaérkezett. Székelyudvarhelyen a választási időszak miatt fórumon nem vett részt, de előadást tartott a Szent Koronáról. Hangsúlyozta: nem kampányolni ment Székelyudvarhelyre. /T. Sz. Z. [Tibori Szabó Zoltán]: Nem kampányolni, ünnepelni jöttem. Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter Kolozsvárra is ellátogatott. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

A szekusdossziék tanulmányozására kinevezett bizottság felfüggesztette tevékenységét, mivel a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ ellehetetleníti munkájukat. A bizottság közleménye szerint fennáll a gyanú, hogy a testület rendelkezésére bocsátott dossziék tartalmát módosították. A bizottsági tagok ugyanakkor nehezményezik, hogy csakis a titkosszolgálati ügynökök állandó felügyelete alatt végezhetik munkájukat. Ha rövid időn belül nem biztosítják a feltételeket a zavartalan és a törvény előírásainak megfelelő működésre, a bizottság tagjai testületileg lemondanak. /Felfüggesztette tevékenységét a szekusdossziékat tanulmányozó bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

Ion Iliescu felszólított a Nemzeti Megmentési Front újraalakítására, írta az Adevarul. - Június 16-ával eltörlik a magyar sertéshúsra és baromfira a pótvámot, közölte a Mediafax. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

"Jún. 15-én távozik hivatalából Magyarország bukaresti nagykövete. Szőcs Ferenc ötévi szolgálat után, mandátumának lejártával visszatér hazájába. Korábban, 1980-tól 1985-ig, a bukaresti magyar követség kulturális és sajtóattaséja volt. Szőcs Ferenc 1974-től a Magyar Külügyminisztérium munkatársa; kezdetben négy évig Svájcban, 1989 és 1991 között Rómában dolgozott, majd négy éven át a Magyar Külügyminisztérium Délkelet-európai Főosztályát vezette. /Távozik a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./"

Jún. 15-én sugározta a Duna TV Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és a Maros megyei RMDSZ felhívását a választókhoz. A szövetségi elnök hangsúlyozta, hogy a magyar választók minél nagyobb számban szavazzanak a helyhatósági választások második fordulójában, jún. 18-án, hiszen az RMDSZ-nek 100 jelöltje van még versenyben a polgármesteri tisztségért. Egy szavazaton is múlhat, hogy Marosvásárhelynek magyar polgármestere legyen. Markó Béla elmondta, hogy a magyar szavazókon is múlik, hogy sikerül-e leváltani Kolozsváron azt a polgármestert, aki mind a magyaroknak, mind a románoknak ártott. /Markó Béla felhívása a Duna TV-ben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 15. - 1744. sz./

Szatmárnémetiben a Kölcsey Főkollégium két hiányszakmában bővíti a posztliceális oktatást, a földmérési és a kereskedelmi-vámügyintéző csoporttal. A vámügyintézők képzését a magyarországi Csenger középiskolájával együtt szervezik: a 15 csengeri és 15 szatmári diák az első évet Csengeren, a másodikat Szatmárnémetiben, a Kölcseyben végzi. /(Sike Lajos): Vámügyintéző és földmérési posztliceális oktatás a Kölcseyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

A Kötő József államtitkár meghívására hivatalos látogatásra Romániába érkezett Szigeti László, a szlovák oktatási minisztérium államtitkára, és a kíséretében lévő Szabó László, kisebbségi oktatásért felelős főosztályvezető. A vendégek jún. 14-én az RMDSZ képviselőivel találkoztak az RMDSZ elnöki hivatalában. A megbeszélésen részt vett Kötő József, Demeter János, az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának elnöke, helyettes kormányfőtitkár, Kelemen Hunor a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, művelődési államtitkár, Lányi Szabolcs az Országos Tudomány-, Technológiaügyi és Újítási Ügynökség elnöke, Sántha Attila tanügyminisztériumi tanácsos és Bartunek István, a szövetségi elnök személyi titkára. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja és az RMDSZ kormányzati tisztségviselői kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország kormánykoalíciójában végzett tevékenységük tapasztalatairól. /Szlovák oktatási államtitkár romániai látogatása. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 15. - 1744. sz./

Megjelent Ráduly János meseíró, költő újabb kötete, a Jóságvilágom /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely/, amely 52 versét tartalmazza. /Ráduly János könyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

Valeriu Stoica igazságügyi miniszter sajnálatosnak nevezte, hogy az 1990-es bányászjárás főszereplői közül sokat nem vontak felelősségre. A katonai ügyészek május közepére befejezték az "1990. június 13-15." nevű dosszié összeállítását. Eszerint bűnvádi eljárás indul öt magasrangú tiszt, köztük Mihai Chitac akkori belügyminiszter ellen. A vádirat szerint az öt tiszt vétkes annak a négy személynek a meggyilkolásában, akiket akkor hátba lőttek. Ion Iliescu akkori elnököt és Petre Roman külügyminisztert /akkori miniszterelnököt/ is meghallhatják tanúként. Erre azért van szükség, hogy kiderítsék, mi is hangzott el az 1990. jún. 11-én tartott kormányülésen, amelyen Iliescu elnökölt. Ezen az ülésen döntötték el, hogy a karhatalom erőszakkal fogja kiüríteni Bukaresten az Egyetem-teret, amelyet az egyetemisták tartottak megszállva. Ion Iliescu szerint "elfajzott elmeszülemény" az a kísérlet, hogy az akkori hatalmat tegyék felelőssé a bányászjárás néven ismertté vált véres bukaresti eseményekért. /Bűnvádi eljárás indul az 1990-es bányászjárás ügyében. = Krónika (Kolozsvár), jún. 16./ Jún. 14-én a Bányászjárások Kárvallottainak Szövetsége hivatalosan felkérte Románia legfőbb ügyészét, hogy kezdeményezze Ion Iliescu szenátor mentelmi jogának felfüggesztését. A szövetség a volt államfőt tartja felelősnek a tíz évvel ezelőtti véres eseményekért, adta hírül a Curentul. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), jún. 15. - 361. sz./

Románia gazdasága növekedőben van, és ez kedvező feltételeket teremthet a délkelet-európai stabilitási megállapodás terveinek megvalósítására - jelentette ki jún. 14-én Bukarestben Bodo Hombach, a stabilitási megállapodás koordinátora, miután megbeszéléseket folytatott Mugur Isarescu román miniszterelnökkel. Hombach hangsúlyozta: a stabilitási megállapodás Romániára vonatkozó egész csomagja, amihez az Európai Unió biztosítja a finanszírozás egyharmadát, megvalósítható. Meg kell kezdeni az ezzel kapcsolatos versenytárgyalásokat. /Biztatás Romániának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

"A marosvásárhelyi dr. Hollanda Dénes professzor elmondta, hogy a helyi Petru Maior Egyetem mérnöki karának 18 magyar tanára idén márciusban beadvánnyal fordult Vasile Bolos rektorhoz, kérve, tegye lehetővé a magyarul vagy részben magyarul tanuló csoportok létrehozását az egyetem minden szakán. Ezután 52 román tanár is készített beadványt, amiben azt állították, hogy a magyar nyelvű oktatás beindítása időszerűtlen. Marga miniszter ajánlotta: ha az egyetem vezetősége kéri, akkor az automatizálás, a számítástechnika, a mechatronika, a matematika-informatika szakon a román helyek számát 25-ről 50-re emelik, és minden szakon létrejön az 50-50 tagú magyar részleg, azaz 2-2 csoport. Az egyetem erre nem reagált, ezért a magyar professzorok beadvánnyal fordultak a polgármesteri hivatalhoz, és kérték e párhuzamos csoportok beindítását. A városi tanács egyhangúlag elfogadta, támogatta a kérést. Ezután megbeszélést tartottak az egyetem vezetőségével. A rektor kijelentette: idén nem indulhat magyar oktatás. Az indok: ehhez meg kell változtatni az egyetemi chartát; "meg kell várni, hogy a román kollegák öntudata is oda fejlődjön, hogy el tudják fogadni ezt a tényt". /Máthé Éva: Lesz-e magyar műszaki egyetemi képzés Marosvásárhelyen? A válasz: egyelőre nem lesz! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./"

Max van der Stoelnak, az EBESZ nemzeti kisebbségügyi főbiztosának meghívására Eckstein-Kovács Péter nemzeti kisebbségvédelmi miniszter jún. 14-én és 15-én részt vett a Pozsonyban rendezett Roma Konferencián. Napirenden szerepeltek az EBESZ tagállamaiban élő roma közösségek legégetőbb problémái, valamint az EBESZ-tagországokban e problémák megoldására tett kezdeményezések. Az értekezlet négy ülésszakának témái: a romákat érintő hátrányos megkülönböztetés, életkörülményeik, részvételük az ország életében, és azok a konkrét esetek, amelyekben a romákkal kapcsolatban pozitív bánásmódot alkalmaztak. Az értekezlet alkalmából Csáky Pál szlovákiai miniszterelnök-helyettes meghívására Eckstein-Kovács Péter romániai nemzeti kisebbségvédelmi miniszter munkalátogatást tett Szlovákiában, hivatalos tárgyalást folytatott szlovákiai partnerével, jún. 16-án találkozik a révkomáromi polgármesterrel, valamint a szlovákiai nemzeti kisebbségeket képviselő politikusokkal. /Roma Konferencia. Eckstein-Kovács Péter Szlovákiában. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 16./

Ősztől a Csiky Gergely Líceumban /Arad/ - az előző évhez hasonlóan - öt kilencedik osztály indul, osztályonként 25 diákkal. Két szakiskolai osztályt is indítanak és azon VIII. osztályosoknak, akiknek nem sikerül a képességvizsgájuk, egy inasiskolai osztály is lesz. Őszre elkészül a líceumban a bentlakás új szárnya, amely 60 diáknak (30-30 fiúnak és lánynak) nyújt elszállásolási lehetőséget. /Felvételi nem, jó bentlakás igen. A Csiky várja az idei végzősöket. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 16./

Jún. 15-én ünnepelte Nagyváradon az Arcadia Ifjúsági és Gyermekszínház névre keresztelt bábszínház fennállásának 50. évfordulóját, amelyre mintegy kétszáz egykori bábszínész volt hivatalos. A bábszínház magyar társulata az Oz, a nagy varázsló című mesejátékot mutatta be ünnepi előadásként. /Fél évszázados bábos múlt Nagyváradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 16./

A Dukrét Géza szerkesztette Partiumi Füzetek 13. kiadványa /A szabadságharc zászlaja alatt/ a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság eddigi legreprezentatívabb kötete. A negyvennégy tanulmány az 1848-49-es szabadságharc történéseit dolgozta fel. /A szabadságharc zászlaja alatt. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 16./

Jún. 16-án ünnepélyes bemutatták be Mátyás József festő és grafikus állandó tárlatát Csíkszentmártonban. A község jeles szülöttjét, a Déván élő művészt köszöntötték közelgő 70. születésnapja alkalmából. Márton Árpád festőművész méltatta az ünnepelt munkásságát, és Gaál András festőművész átadta a Szárhegyért emlékérmet. - Az állandó tárlat a Szent Márton Társulat kezdeményezésére született meg. Mátyás József újabb négy festményét ajándékozta a kiállításnak. /Szatmári László: Beszélgetés Mátyás József képzőművésszel. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 16./

Temesváron megnyílt Tasi József festőművész harmadik egyéni tárlata. A kiállítóterem közepén embermagasságú piramist épített könyvekből, folyóiratokból, alkalmi kiadványokból, melyekkel - meggyőződése szerint - mementót állított a tárlatlátogató közönség elé az emberiség egyik legnagyobb vívmánya, a nyomtatott betű védelmére. Az elektronikus sajtó térhódítása ugyanis azzal fenyeget, hogy a következő, a XXI. század elsorvasztja az írott civilizációt. /A nyomtatott betű piramisa, avagy fohász az írott civilizációért. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 16./

Kolozsváron jún. 14-én A regény - ma elnevezésű kerekasztal-beszélgetésen részt vettek Gabriela Adamesteanu, a 22 folyóirat főszerkesztője és Alexandru Vlad író, valamint Marius Tabacu rádió-tévériporter és Szilágyi Júlia irodalomkritikus. Marta Petreu nyújtotta át a fiatal íróknak 1997 és 1999 között odaítélt I. Negoitescu-díjakat. A díjazott könyvek interdiszciplináris kutatások eredményei, helytörténeti, irodalomtörténeti, kultúrtörténeti, betekintést nyújtanak. A román-magyar kulturális kapcsolatrendszer témakörében Marius Tabacu értékelte Bodor Ádám A szinisztra körzet című könyvét, ebből saját fordításából olvasott fel részletet. Bodor Ádám az egyetlen, aki merészel olyan világról írni, melyben túlélési technikák kitanulása az egyetlen feladat. Gabriela Adamesteanu az irodalom és a valóság viszonyáról szólt. A regény válsága a társadalmi vajúdások következménye. /Román-magyar kulturális kapcsolatrendszer. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

Sepsiszentgyörgy egyik műemlék épületét jelző táblát először valaki befestette, majd az egész tábla eltűnt. Kiderült, hogy az ortodox pópa volt, aki először festékkel bekente, majd leszereltette a feliratot. Azzal indokolta, hogy a három nyelvű feliraton legfelül a magyar áll. /Fellázadt az ortodox pópa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 16./

Jún. 10-11-én kilencedik alkalommal rendezték meg Zilahon az Erdélyi Visszhangok Nemzetközi kórusfesztivált, amelyre idén anyagi nehézségek miatt csak hazai kórusok neveztek be. Először fordult elő, hogy egy ortodox templomban együtt énekelhettek görög katolikus, református és baptista énekkarok. /Sokat ígérő nyitás a kórusfesztiválon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

Vargyas katolikus gyülekezetének 1999 óta van saját temploma. A templomot 1999. okt. 24-én szentelte fel dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. Az alig félszáz lelkes gyülekezet rendszeresen látogatja templomát. /Élő egyház Vargyason. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 16./

A Kárpátok euro-régió kisebbségeinek I. Kongresszusát tartották meg Nyíregyházán. A szervezetben részt vevő Lengyelországból, Magyarországról, Romániából, Szlovákiából és Ukrajnából érkezett küldöttek közös nyilatkozatba foglalták javaslataikat. Elsősorban az egyes nemzeti jogrendszerek kölcsönös összehangolását tartották szükségesnek, beleértve a vám- és útlevél-ellenőrzési rendszer egyszerűsítését. Kérték, hogy vámmentesen vagy kedvezményesen lehessen átvinni a határokon az anyanyelvű írott, valamint audiovizuális termékeket. Felhívták a figyelmet a ratifikált nemzetközi szerződések kisebbségeket érintő cikkelyeinek maradéktalan érvényesítésére is. Kezdeményezték, hogy a Kárpátok Euro-régió Tanácsa keretén belül hozzák létre a kisebbségek koordinációs szervezetét. /A Kárpátok euro-régió kisebbségeinek I. Kongresszusa. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 6./ Romániából Bihar, Botosani, Máramaros, Szilágy, Szatmár és Suceava megyék tagjai a Kárpátok Euro-régiónak. A Magyarországon bejegyzett 13 országos kisebbségi önkormányzatból nyolc (a cigány, lengyel, német, örmény, román, a ruszin, szlovák és ukrán) képviseltette magát a kongresszuson. Lengyelországból szlovák és ukrán, Romániából magyar és német, Szlovákiából lengyel, magyar és német, Ukrajnából pedig cigány, német, örmény, ruszin és szlovák kisebbségi képviselők érkeztek a nyírségi településre. "A Kárpátok Euro-régió területéhez tartozó államok etnikai és kisebbségi szervezetei, önkormányzatai is elérkeznek lassan a felnőtt korba. Elvárjuk, hogy így is kezeljenek bennünket" - mondta megnyitójában Kornherr Tibor, a Kisebbségi Szövetség Nemzetközi Tanácsának elnöke. A magyar kormány kisebbségi politikájáról dr. Hende Csaba, az Igazságügyi Minisztérium kisebbségekért felelős politikai államtitkára tartott előadást, aki hangsúlyozta: a magyarországi kisebbségi törvény pedig "szélesebb jogokat nyújt, mint amit a nemzetközi előírások megkívánnak". Magyarországon a kisebbségi szervezetek becslései szerint jelenleg hozzávetőlegesen 600 ezer cigány, 200 ezer német, 100 ezer szlovák, ugyanennyi horvát, 25 ezer román 10 ezer lengyel 5-5 ezer ruszin, szerb, szlovén, bolgár, örmény és görög nemzetiségi él. Összességében egymillióan vannak, vagyis minden tizedik magyar állampolgár valamelyik kisebbséghez tartozik. Róluk a rendezvényen osztogatott, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal által kiadott "Kisebbségek Magyarországon 1999" című kötet tájékoztatott. A hivatalos statisztikák szerint a magyarországi nemzetiségek száma 1980-ban 70 489, 1990-ben azonban már 232 751. Ebből román nemzetiségű 8 875 (1980), illetve 10 740 (1990). Anyanyelv szerint 1980-ban kisebbséginek vallotta magát 129 565 személy, tíz évvel később már 152 294 személy. Ez a növekvő tendencia azonban a román anyanyelvűekre már nem érvényes, számuk 10 141-ről (1980), 8 730-ra (1990) csökkent. A hivatalos népszámlálási adatok és a kisebbségi szervezetek statisztikai adatai Magyarországon sincsenek összhangban: "A román nemzetiségű magyarországi lakónépesség száma a legutóbbi népszámlálás szerint 1990-ben 10 740 fő volt, a román anyanyelvűeké 8 730, azaz többen vallották magukat román nemzetiségűnek, mint román anyanyelvűnek. Ekkor a nem román nemzetiségű, de román nyelvet ismerők száma 38 ezer volt. A magyarországi román kisebbség érdekképviseleti szervezetei és a Magyarországi Román Ortodox Egyház 20-25 ezerre becsüli a hazai románok számát" - olvasható a kiadványban. A magyarországi román nyelvű oktatás: az 1997/98-as tanévben 14 óvoda (11 településen 660 gyermek), 7 önálló általános iskola (11 településen 1127 tanuló), illetve egy nemzetiségi gimnázium (104 tanuló) működött az országban. /Euro-régiós kisebbségek kongresszusa. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 16-22./

A magyar államalapítás 1000. évfordulója alkalmából a Magyar Cserkészszövetségek Fóruma "Világítsuk ki a Kárpát-medencét!" címmel tűzgyújtási akciót hirdet 2000. június 23-án, közép-európai idő szerint éjfélkor. Szeretnék, ha az akcióban minél többen vennének részt, kinyilvánítva ezáltal a magyar nemzet egységét. Egységes szertartást javasolnak: a Miatyánk elmondása, a Himnusz és a Cserkészinduló eléneklése. - A nagybányai 015. sz. gr. Teleki Sándor cserkészcsapat bejelentette, hogy hol fog tüzet gyújtani, a Kereszthegy csúcsán, illetve a Kövesbérc tetején. /Világítsuk ki a Kárpát-medencét ! = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 16-22./

Jún. 16-án Pungor Ernő vegyészprofesszort, a Magyar Tudományos Akadémia tagját, díszdoktorrá avatta a Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa, eleget téve az Erdélyi Műszaki Társaság kémiai szakosztálya (vezetője Majdik Kornélia) javaslatának. A professzor közel tíz éve tartja a kapcsolatot az EMT-vel, ugyanakkor elnöke a magyarországi Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítványnak. A díszdoktori címet Mircea Mutu rektor-helyettes adta át Pungor Ernőnek, Kása Zoltán rektor-helyettes, a kémiai kar dékánjának, valamint az egyetem tudományos titkárának jelenlétében. /Pungor Ernő a Babes-Bolyai Tudományegyetem díszdoktora. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

Andrei Marga tanügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy minden iskolának joga van - a beiskolázási terveken felül- legfeljebb két fizetéses kilencedik osztályt indítani. Ugyanez érvényes a szak- illetve inasiskolákra is. Az oktatási díjak megállapításában minden iskolának szabad keze van. A fizetéses osztályokban tanulók nem iratkozhatnak át az állami iskolák megfelelő osztályaiba. /Fizetéses osztályok létesülhetnek minden középiskolában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./