Máj. 30-án Székelyudvarhelyen, a Hargita téren átadták rendeltetésének a megye legkorszerűbb könyvtárépületét. Szász Jenő polgármesternek nagy szerepe volt abban, hogy végre az iskolavároshoz méltó könyvtárat avathattak. Az alagsorában játékterem, könyvraktár, a földszinten a könyvtár és olvasóterem, az emeleten pedig irodák, restauráló laboratórium és vendégszobák vannak. Először a több mint 10 000 kötetre menő könyvállományt kell átköltöztetni a régi épületből. /Könyvtárépületet avattak Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./

A magyarországi SZDSZ-vezetők körútjuk során a kincses városba is ellátogattak. Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke a Szabadság kérdésére válaszolva /máj. 25-i szám/ a schengeni határzárra vonatkozóan kijelentette: "A hosszú lejáratú vízum tűnik a leginkább elérhető megoldásnak, de az európai normák nem engedik meg az etnikai alapú megkülönböztetést, a felkínált előnyök az adott ország minden állampolgárára érvényesek kell hogy legyenek." Fodor Sándor vitatta ezt a megállapítást, ugyanis a német nemzetiségű román állampolgárok, amennyiben nemzeti hovatartozásukat, származásukat okmányokkal igazolják, összehasonlíthatatlanul könnyebben jutnak német beutazási vízumhoz, mint a többi román állampolgár, románok, magyarok, romák és más nemzetiségűek együttvéve. Egy nagy nemzet talán többet megengedhet magának, mint egy kicsi? Magyar Bálint gondolata "mintha távolról rímelne a Bolyai-egyetem gondolatától - a maga idejében - kolozsvári barátaival együtt olyannyira viszolygó Törzsök Erika gondolkodásával. Hivatkozott is rá a román kormányzat és média, az önálló magyar egyetem ellen érvelve." Fodor Sándor hozzátette: máskor is szívesen látják Kolozsváron a magyarországi politikai pártok vezetőit, politikusokat. Miniszter korában Magyar Bálintnak is volt ilyen szándéka, amelyre azután nem került sor. /Fodor Sándor: Megjegyzés - tisztelettel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

Csíkszeredán a városi Dal- és Zeneegyesület 110 éves évfordulója tiszteletére jún. 2-án kórushangversenyt rendeznek és megnyitják az évforduló alkalmából összeállított dokumentumfotó-kiállítást. A gálaműsorban több kórus fellép, köztük a szentegyházai Canticum Novum kamarakórus, a közelmúltban alakult csíkszeredai Harmónia kamarakórus, a baróti református egyházközség Zatureczki vegyes kara, a csíkszentimrei katolikus egyházközség vegyes kara, a sepsibodoki református egyházközség ifjúsági kórusa, a csíkmadarasi katolikus egyházközség vegyes kara, a szentegyházai Vox Montana vegyes kar és a csíkszeredai Capella kamarakórus is. /110 éves a csíkszeredai dal- és zeneegyesület. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./

A magyarországi Kós Károly Egyesülés állít ki Székelyudvarhelyen, a Művelődési Házban. Az egyesülés tíz éve törekszik arra, hogy a Magyarországon, illetve a Kárpát-medencében olyan, a népi-nemzeti építészet legjobb alkotásai közé tartozó, s Kós Károly szellemében fogant műremekeket mutasson be, amelyekre változatlanul szüksége van a XX. századi korok emberének. Szűcs Gábor terület- és településfejlesztési szakmérnök (Pagony) - a kiállítás egyik mentora - szerint Udvarhelyen a legfontosabb szempont, hogy olyan épületeket mutassanak meg az itt élő embereknek, amelyek arról szólnak, hogyan lehet világunkat megformálni. /Házak Kós után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

Szatmárnémeti Napja megünneplésének az ötlete Bódi Attila szatmárnémeti vállalkozóé volt. Elmondta, hogy a teljes forgatókönyvet letették a polgármesteri hivatal asztalára, a költségvetéssel együtt. A tervezet azonban nem került a tanács elé, az akkori megbízott polgármester pénzhiányt emlegetett. - Végül mégis lett városnap, azonban annak sikere után az idei évben a Szatmárnémeti Napja teljes kudarcát tapasztalhatták. Ahelyett, hogy több helyszínen teljesen különböző jellegű szórakozásokat biztosítottak volna, igyekeztek minden figyelmet az újfőtéri színpadra koncentrálni. A bécsi filharmonikusok színvonalas előadását elnyomta a közelben harsogó kazettaárus bömbölő önreklámozása. /Cseh Márta: Minek indult és mivé lett Szatmárnémeti Napja? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 31./

FAIPAR 2000 névvel szervezte meg az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/ faipari szakosztálya az Intarzia szaklappal együtt a fa- és bútoripari kiállítással egybekötött 8. szakmai napokat Székelyudvarhelyen. Dobay Tibor, az EMT faipari szakosztályának elnöke a megnyitón a faipar "aranyvárosának" nevezte Udvarhelyt. A cégek mellett pedig a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség is jelen volt, a helyi fafaragás, csontfaragás, vagy bútorfestés hagyományait mutatta be a látogatóknak. /Tamás Kinga: Faipar 2000. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

Az Azi napilap szerint a nemrég napvilágra került amerikai dokumentumok alátámasztják Mihail Gorbacsov emlékiratainak állítását: az Egyesült Államok 1989 decemberében felkérte a Szovjetuniót, hogy avatkozzék be a romániai eseményekbe, de Moszkva ezt megtagadta. /Miről írnak a romániai lapok? = Krónika (Kolozsvár), máj. 31./

Valeriu Stoica igazságügy-miniszter, a Nemzeti Liberális Párt alelnöke egy sajtóértekezleten kijelentette, hogy működik egy volt szekusokból álló csoport, amely a választási kampányban a Nagy-Románia Pártnak dolgozik. /Szekushálózat. = Brassói Lapok (Brassó),

Az erdélyi IKE /Ifjúsági Keresztyén Egyesület/ pályázatot hirdetett egyházi ifjúsági munkára való vezetőképzésre. Mindössze 18-an jelentkeztek, a Torockóban tartott első szemináriumra pedig már csak 14-en jöttek el. /Üzenet (Erdélyi Református Egyházkerület lapja, Kolozsvár, máj. 1. - IX. évf. 9. sz./

Makkay Botond köszöntötte a tízéves Üzenet folyóiratot, melynek első száma 1990. márc. 15-én jelent meg. /Üzenet (Erdélyi Református Egyházkerület lapja, Kolozsvár, máj. 1. - IX. évf. 9. sz./

A millenniumi megemlékezésekbe az unitárius egyház is bekapcsolódik. Többek között az 1568-as tordai országgyűlésre is emlékeznek, amely a vallás- és lelkiismereti szabadság kihirdetésének és az unitárius egyház megalakulásának kiemelkedő eseménye volt. A rendezvénysorozat jún. 2-án, a tordai római katolikus templomban, az országgyűlés színhelyén tartott ökumenikus istentisztelettel kezdődik, majd az országgyűlés eseményének megörökítésére emléktáblát helyeznek el. Jún. 2-án tudományos ülésszak kezdődik Kolozsváron, az Unitárius Kollégiumban. /Az unitárius egyház millenniumi rendezvénysorozata. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

A Bolyai Nyári Akadémia és az anyaországi, valamint a Kárpát-medence országaiban szervezendő pedagógus-továbbképzésekre a szakok többségében túljelentkezés van - közölte Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ főtitkára. A tanítók, az angol nyelvtanárok számára szervezett továbbképzőn, valamint a drámapedagógián majdnem kétszeres a túljelentkezés. Hely igényelhető viszont még az ének-zene, testnevelés, műszaki szaknyelv és földrajz szakokra. /Túljelentkezés a Bolyai Nyári Akadémián. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./

Jún. 2-án kezdődik - az Udvarhelyi Fiatal Fórum szervezésében - az Udvarhelyszéki Színjátszó Fesztivál. Fellépnek zetelaki, lövétei, kápolnásfalui színjátszó csoportok, a Tamási Áron Gimnázium, a székelyszentléleki Vadrózsák Művelődési Egylet és az UFF színjátszói. /Udvarhelyszéki Színjátszó Fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./

Máj. 8-án elhunyt dr. Ferenczi István régész-történész. Apját, Ferenczi Sándor régészt követhette testvérével, Ferenczi Géza régésszel együtt az erdélyi tudomány szolgálatában, egyetemen dolgozott, a kolozsvári Történelmi Múzeumban, az Erdélyi Múzeum-Egyesületben, és még két évvel ezelőtt is népszerűsítő előadásokat tartott. Az utóbbi években az erdélyi gyepükkel kapcsolatban végzett régészeti feltárásokat, szakfolyóiratokban és napilapokban ismertette elért eredményeit. Ferenczi sokat beszélt László Gyuláról, akit a magyar honfoglalás érdekelt a legjobban. Nem volt könnyű a marxista világban magyar régésznek lenni Romániában, de ő vállalta. Részt vett a kolozsvári és Kolozsvár környéki ásatásokban (Óvár, Hója-erdő, Kisbács, Szászfenes) is. /Kovács Ferenc: Búcsú dr. Ferenczi Istvántól. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./ Dr. Ferenczi István /Kolozsvár, 1921. ápr. 15. - Kolozsvár, 2000. máj. 8./ a Bolyai Tudományegyetem előadója, adjunktusa, tanára 1959-ig, majd a Történeti Intézet, utána a Történeti Múzeum munkatársa. Tavaly jelent meg Besenyő szállások a Nagy-Szamos-Sajó mentén /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1999/ című munkája.

A templomot s az iskolát címen Pilisborosjenőn tartottak konferenciát, ahol az Apáczai Alapítvány, a Rákóczi Szövetség és a HTMH vezetőivel találkoztak a határon túli egyházi iskolák képviselőivel. Szabó Tibor, a HTMH elnöke biztosította az egyházakat, hogy továbbra is előnyben részesülnek a határon túliaknak juttatandó segítség kezelésében, elosztásában. A résztvevők megegyeztek abban, hogy a határon túli egyházi iskolák képviselőivel együtt akciótervet készítenek. /Nótáros Lajos: Budapest kiemelt támogatást ígér az egyházi tanintézeteknek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 1./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke megállapította, hogy sikeres volt a szervezet választási kampánya. Marosvásárhelyen az RMDSZ vezetése kénytelen volt felfüggeszteni a megyei RMDSZ-elnököt tisztségéből. "Marosvásárhelynek azonban egészen sajátos, különös magyarsága van, amely minden pillanatban kész a szolidaritásra. A belső zavaroktól, konfliktusoktól nem kell félni, ha tudjuk azokat kezelni" - mondta. Erdély-szerte több olyan városban indított az RMDSZ polgármester-jelöltet, ahol nem magyar többségű a lakosság. Ez is növeli az RMDSZ ázsióját, hiszen nem az első forduló előtt, hanem reményeink szerint a két forduló között minden ilyen helyen eredményesen tudunk majd tárgyalni a szavazatok átadásáról, vagy át nem adásáról, állapította meg Markó. Az előrejelzések azt mutatják, hogy az RMDSZ döntheti majd el, ki jut be másodikként az elnökválasztás második fordulójába, és adott esetben az RMDSZ szavazatai azt is eldönthetik, ki lesz Románia államfője. Markó elítélte azokat, akik független jelöltként, vagy a román pártok listáján indultak. Az egyházak támogatták az RMDSZ-t. "Nagyon szép körlevelet küldött híveinek a gyulafehérvári érsek, a szatmári, a nagyváradi katolikus püspök, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület is arra biztatja az embereket, hogy menjenek el szavazni és szavazzanak egységesen. Ugyanakkor az ő körlevelükben valóban szerepel ez az egészen különös, kissé megmosolyogtató kitétel. Nem hiszem, hogy bármely jelöltünk az egyház akarata ellenére lett volna azzá és az egyház érdekei ellen cselekedne. Az RMDSZ érdekei meggyőződésem szerint teljes egészében egybeesnek egyház érdekeivel" - hangsúlyozta Markó Béla. /Sikeres volt az RMDSZ kampánya - véli Markó Béla szövetségi elnök. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

Sütő András író, a Magyarok Világszövetsége korábbi tiszteletbeli elnöke elmondta, hogy amikor azt tapasztalta, hogy a világszövetségben az RMDSZ erdélyi belső ellenzéke válik hangadóvá, az alapszabályzatot pedig olyképpen módosítják, hogy a tiszteletbeli elnöki funkció egy szűk védnökség függvényévé válik, tisztségéről lemondott. Nem sokkal lemondása előtt jött létre a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET), amelynek marosvásárhelyi előzetes tanácskozásán tiszteletbeli elnöki minősége folytán hivatalból is részt vett. De ez volt az első és utolsó kapcsolata a VET-tel. Újabban több ízben is elhangzott, hogy e társaság tagjaként, szellemiségének vállalójaként tartják őt számon egyesek. Ennek kapcsán kijelentette: ez nem igaz. "A VET-ről ugyanaz a véleményem, ami Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének, vagyis, hogy nem képviseli, nem képviselheti egészében az erdélyi-romániai magyarságot". /Sütő csak hivatalból volt ott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

"A szatmárnémeti Vállalkozók Fóruma részéről Muszka János tájékoztatta a krasznai vállalkozókat az elmúlt hónapban beindult mikrohitel nyújtásáról, Elek Károly ismertette a PHARE által nyújtott régiós támogatásokat. A Határon Túli Vállalkozásfejlesztési Központ egyik képviselete Szatmárnémetiben található. A Vállalkozók Fóruma 1996 után a határokon átnyúló regionális együttműködésre is hangsúlyt fektetett, európa uniós támogatásokat szerzett meg programokra, amelyeket Brüsszelben hagytak jóvá. Az Új Kézfogás Alapítvány szerződés alapon május 15-től hiteltámogatási rendszert indított el azzal a céllal, hogy a határon túli magyar közösségek gazdasági felemelkedéséhez nyújtson pénzügyi támogatást; hogy munkahelyek létesítésével az itt élők szülőföldön való megmaradását segítse. Muszka János elmondta, hogy a budapesti székhelyű intézmény Erdélyben futtatott kísérleti jellegű programjaihoz jelenleg a Hargita és Kovászna megyei vállalkozók a csíkszeredai székhelyű kirendeltségen át juthatnak mikrohitelhez: a szatmárnémeti székhely bonyolítja le ugyanezt Máramaros, Szatmár és Szilágy megyei vállalkozók részére. Az Új Kézfogás Alapítvány három rendszerben nyújt pénzügyi támogatást mikrovállalkozások számára: vissza nem térítendő hitel, a visszatérítendő hitelt csak privatizációra lehet igényelni, végül a mikrohitelprogram pénzügyi támogatást biztosít a már működő mikrovállalkozásoknak. /Fejér László: A szülőföldön maradásért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./"

Krizbai Jenő, Bethlen Gábor Kollégium /Nagyenyed/ igazgatója elmondta, hogy a nemzeti kollégiumi minősítést kaptak a minisztériumtól. A minősítéssel az intézmény autonómiája megnőtt, most már maguk döntenek több kérdésben, elsősorban a tanszemélyzet esetében. Ismeretes, hogy tavaly ősztől a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett főiskolai tanítóképző intézete kezdte meg működését a kollégiumban. A kollégiumban építkezés is zajlik: európai uniós pénzekkel a nagyenyedi kollégium is bekerült a nemzetközi felújítási programba. A román minisztérium semmiféle anyagi támogatást nem adott, a Teleki Alapítvány viszont 800 ezer forinttal támogatja a felújítást. - A kollégium keretében működő református tagozat önállósodásához a minisztériumi jóváhagyás szükséges. /Győrfi Dénes Beszélgetés KRIZBAI JENŐVEL, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

1920. június 4. "Trianon történelmi szükségszerűség, a magyar nemzet alkalmatlanná vált volna arra, hogy alkotmányos jogrenddel minden itt lakó őshonos nemzetiség számára jóléti államot vezessen?" - tette fel a kérdést cikkében dr. Újvári Ferenc ügyvéd. "A szentistváni államprincípium mindenki előtt felemelte a magyar országhatár sorompóit, és fajra, nyelvre, vallásra való tekintet nélkül mindenki alkotmányos jogvédelemben részesült." "Ami 1100 éven át összeillett történelmileg, földrajzilag, gazdaságilag, kulturálisan, hitvallási alapon, Trianonban bűnösen szétdarabolták, és olyan országokhoz csatolták, amelyekhez soha nem tartoztak. Ezt a döntést viszont nem lehet másként minősíteni, mint minden alapot nélkülöző kollektív büntetésnek." Újvári a Helsinki Alapokmányra hivatkozott, amely lehetővé teszi az országhatárok békés, kétoldalú tárgyalásokkal, etnikai alapon való igazságos módosítását. Az az elcsatolt területeken élő magyarság a magyar nemzet szerves része, őket egyenlő partneri jogok illetik meg, amelyet nemzeti autonómia keretein belül (lásd Svájc, Dél-Tirol példáit) érvényesítenek és élnek meg. /Dr. Újvári Ferenc ügyvéd: Trianon árnyékában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

Trianon megtörtént nemzeti tragédia, függetlenül attól, hogy beszélünk róla vagy sem, állapította meg Makkay József. A békediktátumot követő 20. századi magyar történelem az utódállamokba került magyarság kisebbségi jogaiért folytatott anyaországi és helyi közelharc krónikája lehetne. Az új nemzetállamok prioritása a helyi magyar kisebbség beolvasztási, felszámolási kísérlete lett. "A sokat hangoztatott Európa Ház évtizedek reménytelensége után határmódosítás nélküli magyar egységet jelenthet, ahogyan azt a Magyarok V. Világkongresszusán Orbán Viktor miniszterelnök megfogalmazta." "A Trianon előtti Magyarország határainak visszaállításáról álmodozni értelmetlen, esélytelen és ugyanakkor káros is. De az egészséges nemzettudat kialakítása szempontjából legalább ugyanolyan káros elfelejteni a történteket." /Makkay József: Nyolcvan év. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Tanítóképző Főiskolán máj. 30-án volt a 23 főiskolás tanévzárója. Krizbai Jenő igazgató üdvözölte a főiskolásokat. Demény Piroska magyar irodalom szakos tanárnő mondott beszédet. Az ünnepségen verses, zenés összeállítás is elhangzott. /Bakó Botond: Tanévzáró a Bethlen Gábor Tanítóképző Főiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

"Borbély Imrével, a Magyarok Világszövetsége Kárpát-medencei régiójának elnökével készített interjút a Bihari Napló. Elmondta, hogy elődje a Kárpát-medencei régió szervezetét létre sem hozta, elsősorban ezt kell pótolni. Borbély Imre a szubszidiaritás elvének híve. Egyeztető fórum lenne szükséges. A VET például eredménycentrikus szervezet. Ezt a rendszert szeretné látni a többi országos tanácsban is. - Úgy látja, hogy "nem nagyon fogják jól érezni magukat a Világszövetségben azok, akiknek semmi közük sincs a nemzeti gondolathoz, akik internacionalisták, kozmopoliták. Az MVSZ a nemzeti gondolat műhelye, a tiszta nemzetpolitika helye." A kisebbségi létben, egy "nyelvidegen, fajidegen vagy vallásidegen uralom alá került közösségben a meghatározó politikai törésvonal az idegen hatalomhoz fűződő viszony mentén alakult ki: kollaboráció vagy önállóság, kooperáció vagy autonómia. Ez olyan vízválasztó, amely fölött nincs átjárás." Az elzász-lotaringiai németek, akik a kollaborációt választották, negyven év alatt eltűntek, míg az autonómiát választó dél-tiroliak 1971-ben megkapták az önrendelkezést. Borbély Imre fontosnak tartja a regisztrációt. "Tudnunk kell, hányan vagyunk, hol élünk; a regisztráció alapján egy belső magyar postát is lehetne működtetni, amely például a sajtótermékek közvetítését megoldhatná." A státustörvény az első olyan intézkedés, "amely köti az anyaországhoz a határon túli magyarokat", de az csak az első lépés. Ideális megoldásnak a teljes állampolgárság megadását látja. Szerinte ezt az úgynevezett külhoni állampolgárság oldaná meg. /Máté Zsófia: Interjú Borbély Imrével, a Magyarok Világszövetsége Kárpát-medencei régiójának elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./"

A hajdan népes, mára kétszázra fogyó kalotaszegi Kispetri temetője befogadta első hétvégi lakóját, Daróczi tanár urat. Mintha az őshaza régi elvesztése óta egy falut hordoznánk szívünkben, amíg élünk. Hány pusztuló erdélyi falut menthettünk volna meg, ha Marosvásárhelyről, Kolozsvárról, Nagyváradról vagy Székelyudvarhelyről örökbe fogadjuk őket, ha odafigyelünk a kiöregedő falvakra és az elmagányosodó emberekre, írta Vetési László. Daróczi szántott, vetett, barátkozott és otthon volt a kevesek között. Szinte saját kertje végében nyugszik a falu barátja, fejfát is faragtak neki, melyen neve után ott áll az is, hogy a "tanár úr". /Vetési László: Köszönet Kispetrinek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

A kereszténység 2000 éves, a magyar államiság 1000 éves és a magyarok kereszténységre való áttérése 1000 éves évfordulóját ünnepelték Besztercén máj. 28-án, a református templomban megtartott ökumenikus istentiszteleten. A rendezvényt az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete kezdeményezte, az első ilyen jellegű, rendezvény, amit a városban tartottak és amikor együtt ünnepelt a magyarság vallási hovatartozás nélkül. Igét hirdetett Andrásy György unitárius egyházi tanácsos, Csenkei Ágoston római katolikus főesperes, Geréd Péter római katolikus plébános, Harcsár Sándor evangélikus lelkész és Czirmai Csaba Levente református lelkész a házigazda szerepében. Ünnepi előadást tartott dr. Egyed Ákos történész a magyar államiság fontosságáról a megmaradás érdekében. /Kresz Béla: Légy hűséges nemzetedhez és egyházadhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

Jún. 1-jén A határon túli - kárpát-medencei - magyar épített örökség dokumentálása és megóvása címmel kétnapos szakmai konferencia kezdődött Budapesten. Visy Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára elmondta, hogy az épített örökséghez tartozó emlékek jelentős része Magyarország határain kívül van. Magyarország ez évben is képes ezen műemlékek restaurálására olyan anyagi hátteret nyújtani, mint tavaly, sőt még valamivel többet is. /Műemlékvédelmi konferencia nyílt Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

A budapesti Márton Áron Szakkollégium (MÁK) ösztöndíjas nyári szakmai gyakorlatot szervez. A romániai Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ), a budapesti Márton Áron Kollégiumban működő Karrier Iroda felkérésére olyan erdélyi partnereket - polgármesteri hivatalokat, művelődési házakat, cégeket, újságokat, rádiókat, ifjúsági szervezeteket, intézményeket - keres, akik Budapesten tanuló diákokat nyári, egy-két hetes szakmai gyakorlatra fogadnának. Bölcsészhallgatókról, jogászokról, nyelvészekről, informatikusokról, pedagógusokról, művelődésszervezőkről, közgazdászokról és más szakmai területen tanuló, erdélyi fiatal diákokról van szó. A MÁK ösztöndíjas nyári szakmai gyakorlatának célja a Magyarországon továbbtanuló erdélyi fiatalok hazatérési lehetőségének elősegítése. A szakmai gyakorlatot végző fiatalok munkájának ellenértékét a MÁK biztosítja. Budapesti diákok /Erdélybe jönnének nyári gyakorlatra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

Új magyar lap indult májusban, a Brassóban kiadott, Bencze Mihály által alapított, Borzási Dávid szerkesztette Erdélyi Matematikai Lapok, amelynek hasábjain híres matematikusokról szóló írásokat, illetve a szakmabelieknek címzett feladványokat, híreket olvashatunk. A kiadvány jogelődei az 1978-1989 között megjelent Gamma, illetve az 1996-1999 között létezett szINFOnia. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

Megbízatásának lejártával elutazott Chisinauból Hodicska Tibor, aki az elmúlt négy évben nagykövetként Magyarországot képviselte a Moldovai Köztársaságban. Elutazása előtt a nagykövet nyilatkozott az MTI-nek a súlyos gazdasági problémákkal küzdő Moldovai Köztársaság belső helyzetéről. - Moldovának alapvetően meg kell oldania az energiafüggősség felszámolását - amit az energetikai szektor magánosítása, a monopóliumok felszámolása hozhat meg - és a mezőgazdaság átalakítását. Ezeken a területeken népszerűtlen intézkedéseket kell hozni, mert amíg ezek a kérdések meg nem oldódnak, addig az életszínvonal csökkenni fog. /A távozó moldovai magyar nagykövet helyzetelemzése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

Állóháború látszik kialakulni a Magyarok Világszövetségén belül, írta Borbély Zsolt Attila. Szerinte az MVSZ-en belül egy csoport, nem hajlandó feldolgozni támogatottjuk vereségét, inkább megpróbálja megbénítani a Szövetséget. Szinte hihetetlen, írta, hogy "komoly hírnévvel, nemzetközi presztízzsel rendelkező politikusok, írók képesek legyenek hasonló lépéssorozatra. Hogy a szűklátókörű politikai féltékenység, a kicsinyes egyéni bosszúvágy a nemzet érdeke fölé emelkedhet olyan emberek lelkében, mint Duray Miklós, Dobos László vagy maga a leköszönő elnök Csoóri Sándor." - Borbély Zsolt Attila szerint az MVSZ költségvetése ügyében még folyik a vita. Patrubány Miklós felkérte az Országgyűlés költségvetési bizottságát és a Legfőbb Ügyészséget, hogy alakítsa ki álláspontját az ügyben. A cikkíró szerint az egész tiltakozást támogatta Csoóri Sándor is, aki egyes források szerint az egész akció ötletadója. Ő ugyanis már a választás előtt kijelentette, hogy amennyiben bekövetkezik az a rossz amitől fél, akkor vége a Világszövetségnek. Borbély Zsolt Attila szerint a megoldás: megfosztják elnökségi tagságuktól azokat, akik erre teljesen méltatlannak bizonyultak, a szervezet pedig megy tovább a maga útján. /Borbély Zsolt Attila: Obstrukció. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3/