A Nagyváradon élő Diósszilágyi Ibolya Egy szempillantás volt a nyár csupán című kötete válogatás az elmúlt évtizedekben írt verseiből, továbbá misztériumjátékait, megzenésítésre váró kórusműveit tartalmazza. /Implon Irén: Válogató. Félszáz év verseiből. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 16./

A jelenleg Magyarországon élő, Bánffyhunyadról elindult Lovász Krisztina Csillagok szöges ágyán című verseskötetét Bánffyhunyadon, a Ravasz-Kós-emlékházban mutatták be. A szerző az előszó szerint: "Ingázik a Kalota és a Duna között. Tüzeket gyújt a közöny, az elidegenedés, az önzés és a gyűlölet bozótjaiban." A könyvet Kudor István (Bánffyhunyad) lenyomatai és Sinkó Kalló Katalin Kalotaszegi nagyírásos című könyvének mintái illusztrálják. /Költészet a szülőföldről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

Máj. 16-án az RMDSZ bukaresti székházában Markó Béla elnök tartotta szokásos heti tanácskozását az RMDSZ kormányzati tisztségviselőivel, amelyen jelen voltak a parlamenti frakciók vezetői, más szenátorok és képviselők is. Markó Béla beszámolt a máj. 15-i koalíciós egyeztetésről, amelyen a törvényhozás prioritásairól folyt konzultáció. Egyetértés alakult ki abban, hogy a legsürgősebb az állami gazdaságok privatizációjának törvénye, az államosított ingatlanok törvénye, valamint a helyi közigazgatás törvénytervezetének elfogadása. Az RMDSZ szerint amennyiben egy hónapon belül nem sikerül elfogadtatni ezeket a törvénytervezeteket, a megoldás csakis a kormány felelősségvállalása lehet e törvények tekintetében. Dr. Kötő József oktatásügyi államtitkár bejelentette, hogy az Oktatásügyi Minisztérium rendelete értelmében, amely már eljutott a Babes-Bolyai Egyetemre, az idén ősztől három magyar csoport indul a kolozsvári BBTE Közgazdasági Karán, éspedig a Bank és Pénzügy, a Menedzsment, valamint a Gazdasági Informatika szakon. E csoportok mindegyikében 25, összesen tehát 75 diák tanulhat magyarul, és a felvételi vizsgát is magyar nyelven lehet letenni. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 17./

Románia az eddigi egyeztetéseken nem ismerte el, hogy felelőssége lenne a tiszai ciánszennyezésben, a felelősséget a szennyező Aurul vállalatra hárították - olvasható a magyar Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának máj. 15-i üléséről kiadott külügyminisztériumi tájékoztató. Amennyiben a kétoldalú konzultációk továbbra sem hoznak eredményt, szóba jöhet, hogy a Hágai Nemzetközi Bíróság, vagy egy ad hoc választott bíróság, esetleg a Szófiai Egyezmény vitarendezési mechanizmusa elé kerüljön az ügy. - Sürgős és hatékony lépésekre van szükség a magánjogi és nemzetközi közjogi felelősség megállapítása, a kártérítés és a hasonló környezetszennyezések elhárítása érdekében. A képviselők szerint egyértelműen meg kell határozni, hogy az állam felelősséggel tartozik más államok területén okozott károkért. /Kártérítési dilemmák ciánügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Máj. 16-án Mugur Isarescu miniszterelnök, Petre Roman külügyminiszter és Ion Diaconescu, a Képviselőház elnöke részvételével a tizenhat romániai felekezet képviselői aláírták az ország Európai Unióhoz való csatlakozását támogató Nyilatkozatot. Tőkés Elek, a vallásügyi államtitkárság osztályvezetője elmondta, hogy a dokumentum szövegébe - a magyar történelmi egyházak feltételeként - bekerült az az igény is, amely szerint a kormány kötelezettséget vállal arra, hogy az integrációs folyamat lebonyolítása idején megoldja az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését, a felekezeti oktatási rendszer fejlesztésének biztosítását és az egyházak szociális-karitatív tevékenységének állami alapokból történő támogatását. A találkozón felszólalásaik során az egyházi vezetők újból megfogalmazták konkrét elvárásaikat az állammal szemben, s nyomatékosították, hogy csak e feltételek teljesítése függvényében hajlandók aláírni a támogató nyilatkozatot. /Szilágyi Aladár: Aláírták a Snagovi Nyilatkozatot. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 17./ Egyedül Tőkés László püspök maradt távol, nem utazott el Snagovba. Tőkés püspök leszögezte: azon a hétórás megbeszélésen, amelyet Mircea Ciumara államminiszter folytatott a múlt hét végén a magyar egyházi vezetőkkel "semmiféle olyan egyezmény, amely megváltoztatta volna álláspontunkat. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Máj. 16-án parlamentben a két ház együttes ülésén döntés született a szekusdossziék ügyében: ennek értelmében a román állampolgárok hozzájuthatnak saját szekusdossziéjukhoz, amint a Szekuritáté-archívumot ellenőrző tanácsnak (CNSAS) működési szabályzata érvénybe lép. Ticu Dumitrescu szenátor kérésére a parlament elutasította a működési szabályzat azon kitételét, amely azt írta elő, hogy az állampolgároknak csak a szabályzat érvénybe lépése után hat hónappal áll jogukban kikérni dossziéjukat. A honatyák döntöttek arról is, hogy a CNSAS nem tárhatja fel az érintett előtt azoknak a nevét, akik e dossziét megszerkesztették. Gavril Dejeu parasztpárti képviselő javaslatára döntés született arról, hogy az érintetteknek joguk van írásban felkérni a Szekuritáté-archívumot ellenőrző tanácsot arra, hogy közölje a kérvényezővel azoknak a nevét, akik a dosszié elkészítéséhez hozzájárultak. /Végre hozzáférhetők lesznek a szekusdossziék. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Az Új Kézfogás Alapítvány a mikrohitelezés övezetre szabott - erdélyi - támogatási rendszerét a Sepsiszentgyörgyön szervezett összejövetellel indította el. A támogatás mechanizmusának újdonsága a törpevállalkozók hitelhez juttatási feltételeinek megteremtése. A kísérleti program haszonélvezői indulásként öt megye: Hargita, Kovászna, Máramaros, Szilágy és Szatmár a szó szűkebb értelmében is kisvállalkozóknak tekinthető befektetői, hiszen a támogatást a tíz főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató és az évi ötszázezer dollár bevételt meg nem haladó "cégek" vehetik igénybe. Ehhez arányosított a hitelérték is, amely kétezer-ötezer dolláros szintet képviselhet, s amely kamatmentesen kétévi futamidővel (hat hónapos türelmi idővel) valóban a törpevállalkozókat segíti. A rendelkezésre álló keret háromszázezer dollár, amelyből indulásként a két régió között elosztva 175 ezer dollárt folyósítanak. /Flóra Gábor: Mikrohitel - makrokihívások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Határ menti megyék régiójának megalakítását tervezi Szabolcs-Szatmár-Bereg, a romániai Szatmár megye, valamint kárpátaljai terület - ismertette az elképzelést Helmeczy László, a nyírségi önkormányzat elnöke, aki erről máj. 15-én tárgyalt Viktor Balogával, a kárpátaljai adminisztráció vezetőjével. Máj. 16-án Nyíregyházán a romániai Szatmár megye vezetői is bekapcsolódnak a tárgyalásokba. A magyar-román-ukrán határ menti régiót a Kárpátok Eurorégió Szervezetének keretén belül szándékoznak kialakítani. /Hármas régióalapítási tervek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Befejeződött a csengersima-petei magyar-román határállomás korszerűsítésének első beruházási üteme: máj. 16-án került sor az Európai Unió támogatásával elkészült, a személyforgalmat gyorsító létesítmények műszaki átadására. Az erre fordított 800 millió forint 48 százaléka az Európai Unió támogatásából származik. A 12 átkelési sávon május 20-án, indul meg a személyforgalom. Brüsszel segíti a határállomás második beruházási ütemének, a teherforgalmi rész megvalósítását is, melynek elkészültével a csengersima-petei átkelőhely a magyar-román határ egyik legmodernebb állomása lesz. /EU-támogatás a csengersima-petei határállomás korszerűsítéséhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Magyar kormányhatározat született a Vállaj-Csanálos közötti, magyar-román határátkelőhely megnyitására. Az átkelőhely még az idén megnyílik. /Kormányhatározat a vállaj-csanálosi határátkelő megnyitására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Rég tudjuk: a magyar ember gyakran borúlátásra hajlamos, kezdte cikkét Kalmár Zoltán. Érthetetlen a szórványmagyarság berkeiben itt-ott felmerülő széthúzási hajlam. Nagyszeben környéki helységekből jelzik, hogy egyesek román pártokba iratkoztak. Néhány héttel ezelőtt egyik Szeben megyei városban a nagyszebeni RMDSZ politikai és kulturális küldöttségének csak 10 év után sikerült megalapítania a helyi RMDSZ-t, egyben letették egy magyar iskola beindításának alapjait. Van tanítónő és tanuló is akadt ott, ahol 40 éve gyerekeik nem tanulták meg az anyanyelv betűvetését. Akit a közgyűlés helyi tanácsosjelöltnek ajánlott, kényszer hatása alatt kénytelen volt visszalépni és egy velünk egyáltalán nem rokonszenvező párt listájára feliratkozni. Nem jószántából tette! És ez nem az egyedüli eset! /Kalmár Zoltán: Szórványmagyarok. Egy lépés előre két lépés hátra?! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

A Krónika közölte, a Romániai Magyar Szó pedig ismertette Király Károly Még egyszer a radikálisokról és mérsékeltekről című tanulmányát. "A felső párvezetés által menesztett Kincses Előd" kapcsán ismételten visszatért a mérsékelt és radikális fogalom tisztázására. Király Károly leszögezte, hogy a római keresztény kultúrához tartozó erdélyi magyarságot a bizánci ortodox kultúrkörhöz, szellemiséghez csatolták. Bukarest mindent elkövet, hogy "az erdélyiekre ráerőszakolja a bizánci kultúrát, eszmeiséget és életvitelt." A "romániai magyar politizáló elit mindig elfogadta az alárendelt állapotot és lelkiismeretesen eljátssza a rá kiosztott szerepet." Király hangsúlyozta, hogy radikális politikai vonalvezetés nem létezik az erdélyi magyar társadalomban. A radikalizmust a konfrontáció jellemzi. "Ezzel szemben a radikálisnak titulált, bélyegzett erdélyi magyar politizáló elit az európai jogi, kisebbségi normák gyakorlatba ültetését szorgalmazza, beleértve a román és az erdélyi magyar elitek közötti nyílt párbeszédet is, amely a hangsúlyt a regionalizmusra helyezi a devolúció szubszidiáris megvalósításával, ami a centralizált nemzetállami forma ellenében egy decentralizált, nagyobb gazdasági, politikai, kulturális hatáskörrel felruházott közigazgatási formát jelentene a jelenlegi állam határain belül." Ezzel szemben "az RMDSZ jelenlegi, mérsékeltnek nevezett csúcs- és vonalvezetése tagadja a területi és más etnikai alapú autonómia rendszert, vagy, ha jobban tetszik, nem támogatja azt. Ettől mérsékeltek a mérsékeltek. A jelenlegi RMDSZ-vezetés egyetlen alternatívát, jövőképet ajánl az erdélyi magyarságnak: a bukaresti hatalmi politikától való teljes függőséget és alárendelt szerepet, amit kis lépéseknek, nonkonfrontatív szerepvállalásnak nevez." Az erdélyi magyar értelmiség bekapcsolódik a román és magyar párbeszédbe, de "az RMDSZ minderről nem vesz tudomást. Távol tartja magát mind az autonómiától, mind pedig a regionalizmustól." Király Károly erőteljesen bírálta az RMDSZ vezetését: "Az RMDSZ-ben mind jobban eluralkodik a totalitárius pártszellem, egyre nagyobb a versengés a pozíciókért..." - "Az erdélyi magyarság rendelkezik, mondhatnám bővelkedik rátermett, jól képzett politikusokkal. Engedjük, hogy jussanak mindannyian szerephez. Az erdélyi magyarságnak ebből csak haszna származik. Sajnos, átvettük a román szellemiségből azt, ami rossz, ami balkáni ízű. Nem valamiért harcolunk, küzdünk, hanem valaki vagy valakik ellenében. A nép által, választások útján biztosított szavazatok teremtette legitimitást nem mindig a szavazótábor érdekében használjuk fel." /Király Károly Még egyszer a radikálisokról és mérsékeltekről. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15., Radikálisokról, mérsékeltekről - még egyszer. Király Károly a romániai magyar politikai elitről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Boros Zoltán, a televízió magyar szerkesztőségének vezetője nyílt levéllel fordult Markó Béla RMDSZ-elnökhöz. Ebben felidézte, hogy Markó Béla arról próbálta meggyőzni a magyar sajtó bukaresti képviselőit, hogy Kincses Előd felfüggesztése a Maros megyei RMDSZ elnöki tisztségéből nem olyan téma, amiről a sajtónak és a Román Televízió magyar adásának hosszan kellene beszélni. Markó szerint csak arról kell tájékoztatni a közönséget arról, hogy Kincses hogyan szegte meg a belső választás szabályait. Továbbá: ha Markóék nem jönnek el arra a kerekasztalra, amit az RTV hétfő délutáni magyar adása részére akartak készíteni, akkor ne jöjjön Kincses sem. Boros hangsúlyozta, hogy az RMDSZ és a romániai magyar sajtó viszonyában "az utóbbi időben komoly változások észlelhetők." Az említett találkozón Markó kijelentette: "Döntsétek el, hogy melyik táborhoz tartoztok, egyikhez vagy a másikhoz! A sajtó nem lehet bíró, nem lehet kívülálló." Boros nem tudja megérteni, hogy "a fenti, kizárólagosság hajlamáról árulkodó szlogen helyett miért nem a befogadó gondolat" az uralkodó. Boros sajnálatosnak tartja, hogy "a szövetség mai politikai vezetésével egyet nem értők főként a vezetők leváltásával, személycserével, és nem alternatívák felmutatásával próbálják érvényesíteni akaratukat. A vezetés pedig minderre azzal válaszol, hogy mióta a hatalom részese, a szövetségen belüli ellenlábasait meglehetősen távol tartja a döntésektől, köreikből nemhogy államtitkárnak vagy vezérigazgatónak, hanem takarítónőnek sem emelt be senkit a koalíciós algoritmusban az RMDSZ-nek járó posztok valamelyikébe." A "romániai magyar közélet vezető személyiségei a sajtón keresztül üzengetnek egymásnak, a politikai szereplők nem ülnek le egymással egy asztalhoz". Boros nem ért egyet azzal, hogy Markó nem ül egy asztalhoz egy nyilvános tévébeszélgetésre Tőkés László tiszteletbeli elnökkel, Patrubány Miklóssal, a Magyarok Világszövetségének alelnökével vagy Kincses Előddel, az RMDSZ volt elnökjelöltjével. - Az "utóbbi időben tapasztalható, hogy a magyar civil társadalom és ezen belül a sajtó életét a szövetség szeretné testközelből irányítani, például: a magyarországi támogatások elosztásának kompetenciájából intézményesen kizárta a Magyar Újságírók Romániai Egyesületét". Boros leszögezte: "Én ezt a levelet nem ellened, hanem érted, értünk írom." /Boros Zoltán: A hatalom esete a médiával. Levél Markó Bélához nyitott borítékban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

A Varadinum-ünnepségsorozat keretében máj. 16-án Nagyváradon megnyitották a váradi újságírás sajtótörténeti kiállítását, melyet a Bihari Napló szervezett. A kiállításon csak töredékét mutathatták be a Nagyváradon megjelent sajtótermékeknek. 1934-35-ben jelent meg a legtöbb magyar nyelvű kiadvány a városban. A 130 éves nagyváradi újságírás összefoglalóját nyújtotta dr. Indig Ottó. /Szeghalmi Örs: BN-nap meghívottakkal a Varadinumon. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 17./

A Varadinum-ünnepség máj. 15-i rendezvénye volt a nagyváradi vár múltjáról és jelenéről tartott szimpózium, melyet az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság szervezett. Az előadók: Emődi János régész-történész, Doru Marta régész, dr. Gheorghe Gorun egyetemi tanár, Alexandru Pop mérnök és Dumitru Noane történész. /Péter I. Zoltán: Nagyvárad váráról értekeztek. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 17./

Máj. 16-án tartották - a Varadinum részeként - a Szent László Római Katolikus Gimnázium iskolanapját. A diákok korhű jelmezekben adták elő a Szent László emlékezete címet viselő műsort, amelyet Zalder Éva igazgatónő állított össze korabeli szövegekből. Leleplezték az iskola kapualjában elhelyezett Szent László-plakettet, amelyet Toró József képzőművész készített. /Kulcsár Andrea: Iskolanap a Szent László Gimnáziumban. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 17./

A kommunista diktatúra áldozatainak és üldözötteinek állít emléket a Volt Politikai Foglyok Szövetsége Csíkszeredában, a Temesvári Sugárúton. Az emlékművet máj. 20-án fogják leleplezni. A leleplezésre váró emlékmű Nagy Ödön csíkszeredai képzőművész alkotása. /(Daczó Dénes): Szoboravató Szeredában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Kovács Leó, az 1848-as szabadságharc ezredese a májusi napon, Szatmárnémeti Napján másodszor is hazatért. Az EMKE, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, a Kölcsey Kör, a Szent István Kör, az Identitás Alapítvány rendezésében és a fáradhatatlan helytörténész, Danku Pálnak köszönhetően Kovács Leó szülőházán emléktáblával jelölték meg, honnan indult a két nép fia. Három nyelven, románul, magyarul és olaszul vésték a fehér márványlapba, hogy kinek a bölcsője ringott a Petőfi utca 1 szám alatt. Kovács Leó szülőházán áll a forradalomban meghalt költő nevét jelző tábla is. Szatmárnémeti Napjának sok színfoltja volt, így a Kölcsey-kollégium népi táncosainak fellépése vagy a Vécsey-házban a Szatmárról Nyugatra származott művészek tárlata. /Sike Lajos: Szatmárnémeti Napja. Kovács Leó másodszor is hazatért! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Véglegesítették a Határon Túli Magyar Színházak XII. Fesztiválja programját, a május 26. és június 4. közötti seregszemlén 25 társulat 42 előadását láthatják az érdeklődők. Az Újvidéki Színház produkciójával indul a rendezvénysorozat. Fellépnek a Kassai Thália Színház, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, a Szabadkai Népszínház /közös produkcióban a Szabadkai Kosztolányi Színházzal/, a Kolozsvári Magyar Színház, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, az Újvidéki Tanyaszínház, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház a révkomáromi Jókai Színház, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, a csíkszeredai Tomcsa Sándor Színház, a nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata, a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata, a temesvári Csiky Gergely Színház, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, a budapesti Új Színház, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Színművészeti Tanszékének társulata, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István Tagozata, a nagyváradi Árkádia Ifjúsági és Gyermekszínház, a Matyi Műhely Magánbábszínház, a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház, a Kolozsvári Puck Bábszínház, és a Brighella Báb-Gyermekszínház /Szatmárnémeti/ társulata. /A kisvárdai színházi fesztivál programja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke és az RMDSZ szatmári polgármester-jelöltje román kitüntetést kapott. Az Eminescu-díjat a helyi románság elitiskolája, az Eminescu Kollégium alapította, s azokat tünteti ki vele, akik valamikor az intézet falai közt tanultak. Ilyés Gyula az első magyar, aki megkapta ezt a díjat. /(Sike Lajos): Román kitüntetés Ilyés Gyula alpolgármesternek! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Máj. 14-én Nagyváradon megnyílt Kopacz Mária festőművész, grafikus kiállítása, ezzel kezdődik a Festum Varadinum művészeti programjainak gazdag sora. Kopacz Mária ősztől vallja magát újra kolozsvárinak, örül, hogy ez a visszatérés meghozta az első hazai kiállításmeghívást is. A változások után Budapesten, Bécsben, Gyulán és Sopronban állított ki. A grafikusként indult művésznőt egy idő óta rabul ejtették a színek. /S. Muzsnay Magda: Két út között. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Dr. Aszalós János (1901-1939) erdélyi születésű orvos emlékére gyermekei alapítványt hoztak létre, amely harmadik éve támogatja a legsikeresebb hazai egészségügyi, szociális és kulturális kezdeményezéseket. Az idei díjkiosztást a hagyományoknak megfelelően Marosvásárhelyen, a Szabadi utcai református egyház gyülekezeti termében tartották. A házigazda, Szász Zoltán református lelkész köszöntője, majd Göncz Árpádné köszöntő táviratának felolvasása után a laudációk, a díjazottak beszédei, a díjátadás, valamint az elmúlt években elismerésben részesítettek rövid beszámolói következtek. Idén a Dr. Aszalós János Emlékalapítvány díjában részesültek: dr. Ábrám Zoltán (Marosvásárhely) adjunktus, a Dr. Aszalós János Emlékalapítvány elnöke, Bíró Emőke (Székelyudvarhely), a Spes Alapítvány irányítója, Kacsó Csaba (Székelykeresztúr), a Gyermekszív Alapítvány mindenese, Kissné Portik Irén (Gyergyószentmiklós) néprajzkutató, Tarnai Melinda (Nagyszalonta) hitoktató és Vizi Ildikó (Kolozsvár) gyógypedagógus. /A dr. Aszalós János Emlékalapítvány díjkiosztása. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./

Máj. 13-án tartotta meg V. kongresszusát Nagykárolyban a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete közel 80 küldött és számos meghívott részvételével. Az RMGE a szervezet 10 éves fennállását is megünnepelte. Dr. Csávossy György, az RMGE leköszönő elnöke megnyitó beszéde és Kovács Jenő, Nagykároly polgármesterének üdvözlő szavai után Pete István szakminisztériumi államtitkár beszélt a szakmai civil szerveződések fontosságáról. Elmondotta: a következő periódusban fontos, hogy az állami gazdaságok privatizációjából a magyarok is kivegyék részüket. Péter Pál, az RMDSZ gazdasági alelnöke azt hangsúlyozta: az RMDSZ az előző évek gyakorlatától eltérően lényegesen többet foglalkozik gazdasági, egzisztenciális kérdésekkel, és ebben az RMGE jó partnernek bizonyul. Felszólaltak a vendégek, Szigeti János, a budapesti Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium küldötte, Jakab István, a Gazdakörök és Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének vezetője, Szekeres Sándor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának küldötte, majd Farkas Zoltán a 156 éves RMGE történetét ismertette dióhéjban. Gróf Teleki Domokos gernyeszegi földbirtokos 1844-ben kezdeményezte az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet létrehozását. Az első világháború utáni időben dr. Szász Pál lett az EMGE elnöke, aki később kommunista börtönökben hunyt el. Neményi József Nándor államtitkár a mezőgazdaságban kialakuló versenyhelyzet fontosságát hangsúlyozta. Neményi szerint Románia európai felzárkózása távoli remény: a mezőgazdaság felzárkózása elképzelhetetlen 2020 előtt. Romfeld János gyergyói küldött kifejtette: amíg Romániában 4,7 millió földtulajdonos átlagban 2,28 ha területen gazdálkodik teljesen kezdetleges módszerekkel, kevés a remény az agrárágazat fejlődésére. - Az országot uraló gazdasági csőd közepette támogatás nélkül nehéz fenntartani a gazdaköröket. A tisztújítás eredménye: Sebestén Csaba az elnök /aki végül ellenjelölt nélkül maradt/. A továbbiakban 11 rendes tagot és 4 póttagot választott meg a közgyűlés. Az új elnökség túlnyomó többsége székelyföldi lett. A kongresszus dr. Csávossy Györgyöt megválasztotta tiszteletbeli elnöknek. /Makkay József: Emberi színjáték Nagykárolyban. V. küldöttülését tartotta a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete. Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./ AZ RMGE V. küldöttülésén Nagykárolyban Kovács Jenő polgármester fontos bejelentést tett: magyar nyelvű agrárfőiskolai tagozatot akarnak Nagykárolyba telepíteni, s ehhez megtették az első lépést. Két csoportra gondoltak, egy általános mezőgazdaságira és egy kertészetire. Mind a gödöllőiek, mind a debreceni és nyíregyházi egyetemi agrároktatók szívesen segítenek. Ha megnyílik a Csanálos-Vállaj határátkelő, amire a két kormány megállapodása alapján még az idén jó esély van, akkor Debrecenből vagy Nyíregyházáról egészen könnyű lesz az ingázásuk. Péter Pál, az RMDSZ ügyvezető elnökségének gazdasági alelnöke többek között arról beszélt: hiba volt, hogy az RMDSZ az első években túlságosan a kulturális problémákra összpontosított, ezzel is magyarázható, hogy a gazdasági szerveződés lemaradt, s az itt jelentkező sajátos érdekeinket nehezen tudják megvédeni. - Az RMGE beszámolójábók kiderült, hogy az Ezüstkalászos-tanfolyamoknak csak a múlt évben 660 résztvevője vizsgázott sikerrel. Az 1993 óta megjelenő Erdélyi Gazdából eddig 70 ezer példányt nyomtak, 2000 májusában már 8000 példányt. - Jó javaslatok hangzottak ela kongresszusson: az Ezüstkalászos-tanfolyam intézményesítése, a Hangya szövetkezeti mozgalom újraindítása, a gazdaasszonyok képzésének a beindítása vagy a szakosodás. Többen úgy vélték, hogy az RMGÉ-n belül meg kell alakítani a különböző szakcsoportokat (kertészet, marhatartás stb.), mert a mai körülmények közt már nehéz minden tevékenységet átfogni. /Sike Lajos: Nagykárolyban tartotta tisztújító közgyűlését az RMGE.. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter, szenátor elmondta: törvényesen járt el, amikor megrovásban részesítette a Kisebbségvédelmi Hivatal roma ügyekkel foglalkozó főosztályának vezetőjét, Dan Oprescut. A bukaresti bíróság máj. 17-én tárgyalta az ügyet: Oprescu a múlt hónap végén eljárást indított a hivatal ellen, mivel Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter tavaly szeptemberben megrovásban részesítette. A miniszter kifejtette: azért részesítette megrovásban Oprescut, mivel megtagadta a jelenléti napló írását. Eckstein-Kovács hangsúlyozta, hogy a főosztályvezető nem személyesen ellene indított eljárást, hanem a Kisebbségvédelmi Hivatalt pereli. Ezért cáfolta az ennek ellentmondó, sajtóban napvilágot látott híreszteléseket. /Perelik a Kisebbségvédelmi Hivatalt. Eckstein-Kovács: Nincs szó hatáskörtúllépésről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

A marosvásárhelyi választások során az RMDSZ számít azokra a marosvásárhelyi magyarokra, akik bár jelenleg nem élnek az országban, de joguk van szavazni és erkölcsi kötelességüknek érzik a szavazáson való részvételt - ez fogalmazódott meg kedden azon az RMDSZ-tanácskozáson, amelyen részt vettek jelenlegi marosvásárhelyi tanácsosok és tanácsosjelöltek. - Kincses Előd "a Maros megyei RMDSZ jogtalanul felfüggesztett elnöke" aláírással írt levelet az RMDSZ Maros megyei, lemondott ügyvezető elnökségéhez. Ebben leszögezte, hogy a jelöltlista benyújtásával nem követett el hatásköri vétséget,és közölte, a helyhatósági választásokig beletörődik abba: a jogtalanul kinevezett új vezetőség és kampánystáb "helyettünk végezze a dolgát". Kincses Előd bízik abban, hogy a választások után újra eleget tehet vállalt feladatainak, illetve hogy az RMDSZ illetékes szervei hatályon kívül helyezik az Operatív Tanács "diktatorikus intézkedéseit", nem fogadta el az alelnökök lemondását. - Szabó László, az RMDSZ Maros megyei szervezete Etikai és Fegyelmi Bizottságának választott tagja lemondott tisztségéről. Levelében ezt azzal indokolta, hogy Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ Etikai és Fegyelmi Bizottságának a működési szabályzatát mellőzve, önhatalmúlag határozott a megyei elnök jogköréről. Levelében részletezte az RMDSZ csúcsvezetésnek hibáit (akaratgyengengeség, vezetési erélytelenség. tűzoltó módszerek, stb.), tobánbbá az "RMDSZ csúcsembereinek örökös védekező magatartása és a kezdeményezés hiánya juttatta zátonyra az erdélyi állami magyar egyetem ügyét is. Talán még most sem késő: gyorsított ütemben be kell nyújtani az állami magyar egyetem újraindításáról szóló törvénytervezetet és az elfogadásával kapcsolatos erőfeszítéseket a koalícióból való kilépésig fokozni!"/Kampánycirkuszok. Az RMDSZ számít a külföldön élő vásárhelyiekre is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

Máj. 17-én Kolozsváron tanácskozott a történelmi emlékművek védelmére kijelölt román-magyar vegyes bizottság. A tárgyalások célja a két ország kulturális miniszterei által 1999-ben aláírt műemlékvédelmi megállapodás felújítása volt. A bizottság megegyezett a megállapodás-tervezet szövegével kapcsolatban. A bizottság tagjai nem tudtak konkrét időpontot mondani a két kulturális minisztérium közötti együttműködési protokoll aláírását illetően, sem a két ország költségvetésében elkülönített összeggel kapcsolatban. A bizottság hét projektet állított össze, amelyek a műemlékek feltérképezési, leltározási, illetve dokumentálási folyamataira irányulnak, valamint 13 olyan tervet, amelyek a konkrét restaurálási vagy konzerválási munkákra vonatkoznak. Ez utóbbiak közül megemlítették a gyulafehérvári római katolikus katedrális, az Apor-kastély, valamint az Alba Carolina-vár harmadik kapujának restaurálását, a bonchidai Bánffy-kastély restaurálását, a kékesújfalui, kelencei, kilyéni templomok restaurálását, a baróti vashámor rendbetételét, a bánlaki kastély, az ákosi református templom, valamint a gyergyószárhegyi Lázár-kastély felújítását. A bizottság javaslatot tett a magyarországi román műemlékek (templomok és más épületek) leltározására is. /Erdei Róbert: Magyar-román műemlékvédelmi megállapodás. Több mint ötvenmilliárd lejes román állami támogatásra lenne szükség. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

Dr. Csiha Kálmán püspök körlevélben kérte híveit, hogy a választásokon vegyenek részt és arra a jelöltre szavazzanak, akit istenfélőnek, becsületesnek, rátermettnek ítélnek, akiről tudját, hogy "támogatni fogja egyházunkat, kisebbségi jogainkat és minden igaz ember javát." /(D. Dr. Csiha Kálmán püspök, Dr. Mártha Ivor főgondnok) Püspöki körlevél a választásokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

Temesváron mintegy negyedszáz V-VIII. osztályos magyar tanuló vett részt máj. 8-án a prózamondó- és szavalóversenyén. A magyar államiság ezeréves fennállásának évfordulója alkalmából, Tácsi Erika magyartanárnő által szervezett vetélkedőn Aradról, Déváról, Igazfalváról, Nagyszentmiklósról, Lugosról, Vajdahunyadról, Újszentesről és Temesvárról érkezett kisdiákokból álló csapatok vettek részt. /Regionális prózamondó- és szavalóverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

A határon túli magyarok magyarországi jogállását szabályozó törvény tervezete június 30-ig a magyar kormány elé kerül. Máj. 17-én az Országgyűlés Külügyi Bizottsága ismerhette meg a magyarországi pártok és határon túli szakértők által kidolgozott javaslatcsomagot. E tervezet szerint a határon túliak számára alapvetőnek minősülő kérdésekben - határátlépés, ingyenes egészségügyi ellátás valamint a korlátlan munkavállalási lehetőség - nem várható változás. Jelenleg az illetékes szaktárcák vizsgálják a javaslatcsomagot. Elfogadásához elegendő az egyszerű parlamenti többség. - A testületek nem javasolják a magyarországi egészségbiztosítási rendszer kiterjesztését. Az európai uniós normákkal összeegyeztethetetlennek ítélik továbbá a munkavállalási engedélyek nemzeti alapon való megadását. A javaslat szerint a határon túliak képviselői is részesülhessenek magyarországi művészeti díjakban és ösztöndíjakban, az anyaországiakhoz hasonlóan használhassák a könyvtárakat és levéltárakat, kaphassanak diákigazolványt, részképzési lehetőséget a felsőoktatásban. A bizottságok kilátásba helyezik a diplomahonosítás ingyenessé tételét, a 3-4 gyermekes családok szociális-mentális támogatását. A határon túliak kérésére bekerült a jelentésbe a vállalkozások támogatásának szükségessége, a hitelfelvételi lehetőségek szélesítése, a magyar állampolgárokéval azonos mértékű illetékrendszer kialakítása. Németh Zsolt külügyi államtitkár a szakbizottság előtt közölte: a státustörvény jogalanya nem a nyugati, hanem a kárpátmedencei magyarság lesz. /Készül a státustörvény. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

Startra kész a Kárpát-medencei Regionális Hírszolgálat, amelynek megalapításáról februárban állapodott meg a Magyar Rádió és a Duna Televízió elnöke. A létrehozandó hírszolgálat igazgatója, Bodzsoni István szerint három-négy éven belül el akarják érni, hogy minden városban, minden faluban, minden településen, ahol magyarok élnek, legyen legalább öt ember, akinek van telefonja, még inkább számítógépe, és aki naprakészen küldi az információkat egy központi számítógépes rendszerbe, amelyre számos felhasználó rákapcsolódhat az interneten keresztül. A szolgálat írott, hangos és képes formában rendszerezi, továbbítja majd a híreket és a más természetű anyagokat. Célja továbbá, hogy létrehozzon egy komoly írott, képes és hangos archívumot, de számít a már létező stúdiókra, létező stábokra, csapatokra is. /Kárpát-medencei hírszolgálat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./