Jan. 23-án nyílik Imets László /Csíkszereda/ fametszeteiből és pasztelljeiből kiállítás Gyergyószentmiklóson, a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány szervezésében. /Imets László tárlata Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 21./

Háromszéken a magyar honfoglalás 1100. évfordulója alkalmával, megszülettek az első millenniumi emlékművek. A legelsőt, a monumentális dálnoki kopjafát, a gelencei Kelemen Dénes készítette. Futásfalván Tifán Lajos plébános kezdeményezésére készült az emlékmű, melyet tavaly júl. 2-án, Sarlós Boldogasszony napján szentelt fel dr. Jakubinyi György római katolikus érsek. A kettős kereszttel koszorúzott emlékmű egyben a magyar szabadságharc 150. évfordulója előtt is tisztelgett. Márványba vésték még a két vértanú pap nevét is - Bardocz Mózesét és Páll Gyuláét -, akiket elhurcoltak a földvári fogolytáborba, és ott haltak meg. /Kisgyörgy Zoltán: Az első emlékművek. Millennium. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 21./

Duray Miklós lehet Csoóri Sándor esélyes utódja, de sokak szerint Tőkés László, a szervezet eddigi tiszteletbeli elnöke is esélyes lenne az MVSZ elnöki posztjára, írta a Magyar Hírlap. Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke elmondta, hogy már 1991-ben is nagy áldozat volt részéről, tehát egy íróembertől a további közéleti szerepvállalás. 1996-ban át akarta adni az MVSZ elnöki tisztét másnak, de végül kényszerből, attól félve, hogy széteshet a szervezet, megmaradt betegen is posztján. Tőkés László, az RMDSZ és az MVSZ tiszteletbeli elnöke, református püspök a Magyar Hírlappal azt közölte, hogy "még tájékozatlan az MVSZ közelgő tisztújításával kapcsolatosan". Saját elnöki jelölésével kapcsolatban Tőkés László elmondta, hogy az nem komolyan vetődött fel, tehát nem foglalkozott vele. Patrubány elnöki jelöltségét attól teszi függővé, hogy az őt az MVSZ-hez delegáló VET, azaz a Világszövetség Erdélyi Társasága hivatalosan is jelöli-e a magas tisztségre március elejei ülésén. /Távozását fontolgatja Csoóri az MVSZ éléről.= Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

Ríz Ádám, a magyarországi Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Titkárságának főosztályvezetője jan. 21-én Kolozsváron folytatott tárgyalásokat. Elmondta, hogy a multikulturális egyetem az utolsó lépcsőfok lehet az önálló állami magyar egyetem létrehozása felé vezető úton. A multikulturalitás abban az értelemben fogadható el, amennyiben lehetővé teszi a BBTE-n teljesen önálló magyar tagozat, illetve karok létrehozását. Természetesen a magyarországi, illetve romániai magyar politikai erők végső célja egy önálló állami magyar egyetem létrehozása. Ríz Ádám Szilágyi Pállal, a BBTE rektor-helyettesével tárgyalt. Szilágyi Pál kérte, hogy a romániai állami oktatás rovására a magyar kormány lehetőleg ne lépjen a magyar nyelvű magánegyetemi oktatás felé, vagyis olyan szakokat, amelyeket magyar nyelven lehet hallgatni állami finanszírozású képzésben, ne hozzanak létre egy felekezetközi magánegyetem keretében is. Ríz Ádám a segítségnyújtási lehetőségek között említette a magyarországi felsőoktatási tankönyvpályázatot, illetve könyvtártámogatási pályázatot, az Apáczai Közalapítványt, és elmondta, hogy abból a kétmilliárd forintból, amit a magyar kormány egyetem-ügyben elkülönített, olyan háttérintézmények - például jól felszerelt könyvtárak - is létrehozhatók, amelyeket a BBTE is eredményesen használhat. A magyar kormány évente húsz teljes képzésű ösztöndíjat adományoz olyan hiányszakok lefedésére, amelyek Romániában magyar nyelven nem hallgathatók. Jelenleg Magyarországon ösztöndíjjal mintegy 300-400 erdélyi diák tanul, ezenkívül több százra tehető azok száma, akik költségtérítéssel folytatják tanulmányaikat. /A magyar kormány a szülőföldi oktatást részesíti előnyben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./ Az Oktatási Minisztérium elképzelései szerint a jövőben csökkenne a tárca ösztöndíjával Magyarországon tanulmányokat folytató határon túli magyar hallgatók száma, míg megnövelt összeggel támogatnák a diákok szülőföldön való továbbtanulását - jelentette ki Ríz Ádám, az oktatási tárca Határon Túli Magyarok Titkárságának főosztályvezetője. Elmondta, hogy eddig évente 360 határon túli magyar hallgató felsőoktatásban való továbbtanulását támogatta a tárca, mintegy 200 millió forint értékben. Az 1999/2000-es tanévben a minisztérium ösztöndíjával összesen mintegy 1700 határon túli magyar diák folytat felsőfokú tanulmányokat Magyarországon. Az ösztöndíjasok mellett több ezerre becsülhető azoknak a száma, akik saját költségen vagy egyházi, alapítványi segítséggel tanulnak Magyarországon. Ríz Ádám kitért arra is, hogy középfokú oktatásban hétezer határon túli magyar diák vesz részt, közülük 3300-an Romániából, 1500-an Ukrajnából, 1400-an a Vajdaságból, 800-an Szlovákiából érkeztek. Számuk annak ellenére ilyen magas, hogy tanulmányaikat a minisztérium nem támogatja. /(Bognár Renáta, Budapest / MTI): Támogatják a határon túliak oktatását, de inkább otthon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

Január 22-én Kolozsváron ülésezett az EMKE Országos Elnöksége. Jelen voltak: Dávid Gyula tiszteletbeli elnök, Kötő József elnök, Matekovits Mária bánsági, Muzsnay Árpád partiumi, Ördögh Gyárfás Lajos székelyföldi alelnökök, valamint Balogh Ferenc elnökségi tag és Dáné Tibor Kálmán titkár. Az elnökség áttekintette az 1999-es év szervezeti tevékenységét, és az EMKE 2000. évi cselekvési stratégiáját. Az ülésen döntést hoztak a Kisebbségi Tanács közművelődést támogató alapjainak az első negyedévre történő szétosztásáról. Az elnökség márciusban tartja következő ülését, ahol várhatóan a Kisebbségi Tanács közművelődést támogató alapjainak az év hátralevő részére, ugyancsak pályázati úton történő szétosztásáról hoznak döntést, valamint javaslatokat tesznek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma határon túli közművelődést támogató alapjainak, az addig beérkező pályázatok alapján történő szétosztásáról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 24. - 1643. sz./

"Faragó József néprajzkutató, akadémikus idén elnyerte a Kriterion-koszorút romániai magyarság népi hagyományainak feltárásáért, népköltészeti gyűjtőmunkájáért és a néprajzi gyűjtemények közkinccsé tételéért. Faragó József a kolozsvári Folklórarchívum alapító tagja, 1985-ös nyugdíjazásáig főmunkatársa volt. Az archívum több mint 10 000 gyűjtését őrzi, köztük legértékesebbnek a balladákat tartja. Gyűjtéseinek csak elenyésző része látott nyomdafestéket. - Romániában 1948-ban megszüntették az egyetemi néprajzi oktatást, s azt csak a kommunista rendszer bukása után, 1990-ben állították vissza. A közbeeső 42 éves pótolhatatlan űrben Faragó munkája felértékelődött, mert Erdélyben ő maradt az egyetlen néprajz szakot végzett és doktorált hivatásos magyar folklorista, akihez majdnem minden kezdő vagy már nem kezdő önkéntes folklorista útmutatásért, segítségért folyamodott. Egyetem és katedra nélküli levelező és tanácsadó tanára lett a néprajzi gyűjtőknek gyűjteményeik elkészüléséig. /A tárgyi néprajzban hasonló feladat jutott dr. Kós Károlynak./ Munkásságának nagyságát jelzi az 1998-ban kiadott egyéni bibliográfiája több mint 700 címet tartalmaz cikkei, tanulmányai és közel 70 kötete adataival. A 70 kötetet nem mind ő írta, ugyanis több tudományos és népszerű kiadásban gondozta a népköltési gyűjteményeit. Legkedvesebb munkái a következők: Romániai magyar népdalok, Jagamas Jánossal (1974); a Népismereti dolgozatok 6 kötetes sorozata, dr. Kós Károllyal (1976-1994); a Kalotaszegi magyar népviselet, Nagy Jenővel és Vámszer Gézával (1977); a Balladák földjén című tanulmánykötete (1982) és az Ószékely népballadák összesítő kritikai kiadása (1998, másodszor 1999). Faragó most dolgozik a Csángómagyar népballadák köteten, majd a Régi erdélyi népballadákkal fejezi be a sorozatot. /Faragó József Kriterion-koszorús. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./"

Dobos András ügyvezető igazgató jan. 20-án, Kolozsváron ismertette az Új Kézfogás Közalapítvány (ÚKK) szolgáltatásait. Az ÚKK stratégiája: elősegíteni a határ menti magyarlakta régiók és Magyarország közti gazdasági együttműködést, a korszerű ismeretekkel rendelkező határon túli magyar vállalkozói középosztály létrejöttét, javítani a határon túli magyar kis- és középvállalkozások működési feltételeit, illetve növelni azok versenyképességét a helyi és nemzetközi piaci igényeknek megfelelően. Az ÚKK alapszolgáltatásai a vállalkozásfejlesztési központok révén valósulnak meg. Erdélyben 17, Kolozsváron két ilyen működik. A vállalkozásfejlesztési központok hetente négyórányi vállalkozói fogadóórákat tartanak kis- és középvállalkozók vagy leendő vállalkozók részére, ingyenes információnyújtás céljából. Kamattámogatás elnyerésére az ÚKK pályázatot hirdet. A maximum 250 ezer USD nagyságú hitelek 1-5 éves futamidejűek. A mikrohitelprogramot az ÚKK kísérleti jelleggel az első negyedév végén indítja be Romániában, és azokat a vállalkozásokat kívánja támogatni, amelyek életképesek, de kisösszegű hiteligényük és a biztosítékok hiánya nem teszi lehetővé számukra a szokásos banki finanszírozást. A hitel nagysága 1000-4000 USD, futamideje maximum 2 év. /Vállalkozói támogatáscsomag az Új Kézfogás Közalapítványtól. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

Megjelent Bogdán László Szentgyörgyi demokritus /Kaláka Könyvek, Háromszék Lap- és Könyvkiadó (H-Press), 1999/ című munkája, melyben a szerző kötetbe gyűjtötte a lapokban megjelent írásait. /Márkó Imre: Szentgyörgyi demokritus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 22./

Királydarócon a református egyház visszaköveteli iskolaépületét. Ettől az évtől ebben az épületben működik az óvoda, melyet a két tagozaton mintegy húsz-húsz gyermek látogat. /Királydaróc. A református egyház volt iskolájába költözött az óvoda. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 22./

Nagyszebenben él az alig 20 éves Szegedi Alisz Torella népművész is. Nádból, háncsból font tárgyaival sok sikert ért el. Szegedi Alisz meghívást kapott az Egyesült Államokban rendezett washingtoni Folklife Fesztiválra, ahonnan elismerő diplomával tért vissza. A fiatal művésznő munkáit Nagyszebenben a Franz Binder Népművészeti Múzeum mutatta be. Szegedi Alisz elmondta, hogy a nád és háncs művészi fonása családi hagyomány, szüleivel együtt számtalan kiállításra meghívták már. Kiállított több helyen, így Bukarestben, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen is, de a legfontosabb a Washingtonban rendezett bemutató volt. /Nagyszebeni népművész Amerikában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22-23./

Jan. 22-én húszperces ismerkedő jellegű találkozót tartott Bulgáriában, Hiszharjanban Orbán Viktor magyar és Mugur Isarescu román kormányfő. Isarescu romániai látogatásra hívta meg a magyar miniszterelnököt. Mindketten a Jugoszláviával szomszédos országok kormányfőinek munkatalálkozóján vettek részt a bulgáriai üdülőhelyen. Orbán Viktor a magyar sajtó képviselőinek elmondta, hogy a román kormányfő bukaresti látogatásra hívta meg őt, amelynek a tervek szerint március végén, vagy április első felében tesz eleget. /Orbán-Isarescu találkozó. Igyekeznek betartani a korábbi egyezségeket. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./

Jan. 22-én Gyulán, a nemzetközi vérellátási tanácskozáson találkozott a magyar és a román egészségügyi miniszter. Magyarország és Románia jó egészségügyi együttműködése, amelyet a pécsi és a kolozsvári egyetem közötti szerződés, valamint a közös orvosegyetemi tankönyvkiadás fémjelez, a két ország betegeinek az érdekeit szolgálja - hangzott el a sajtótájékoztatón. Magyarország és Románia egészségügyi minisztériumainak másfél éves példás együttműködése nyomán megszületett a pécsi és a kolozsvári egyetem közötti szerződés, megjelent magyarul és románul hat orvosképzési tankönyv - tájékoztatott Gógl Árpád egészségügyi miniszter. Hajdú Gábor, a román kormány RMDSZ-es egészségügyi minisztere - egyben miniszterelnök- helyettes - elmondta, hogy Romániában is megindult a magánosítás az általa vezetett tárca területén is. /Nemzetközi vérellátási konferencia Gyulán. Bővülő magyar-román egészségügyi együttműködés. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./

Kilencedik alkalommal rendezték meg a Szféra Estély programsorozat csúcsrendezvényét jan. 22-én Budapesten, az Operaházban, ahol átadták a Szféra díjait is. A "Szféra Globus Díj" kitüntetettje az idén Sütő András erdélyi író lett. Korábban, pár éve a romániai magyarság képviselői közül Frunda György kapott hasonló díjat. "Az év vállalkozója Magyarországon" díjat az idén Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója nyerte el. A "Díj a magyar vállalkozókért" elismerésre Szabó István filmrendezőt találták méltónak. /Sütő András Szféra Globus díjas. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői a január 13-án Kolozsváron tartott értekezletükön döntöttek a Sapientia Alapítvány létrehozásáról, melynek célja a Romániai Alapítványi Magánegyetem szervezése és kiépítése. Az alapítvány kuratóriumába az egyetemi és tudományos közélet ismert és elismert képviselőit kérték fel. Elnök: Tonk Sándor történész, egyetemi tanár, tagok: Birtalan Ákos közgazdász, parlamenti képviselő, Brassai Zoltán marosvásárhelyi egyetemi tanár, Marton József római katolikus teológiai tanár, Szilágyi Pál rektor-helyettes, Tolnay István francia-magyar szakos tanár, Toró Tibor fizika tanszék professzora Temesváron, Tánczos Vilmos néprajzkutató, a Magyar Tanszék adjunktusa és Tőkés Elek, a Vallásügyi Államtitkárság igazgatója. /Megvan a Sapientia Alapítvány Kuratóriuma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

A Kolozsvári Magyar Diákszövetség nyilatkozatban tiltakozott a Babes-Bolyai Tudományegyetemen alkalmazott magas vizsgadíjak ellen. A diákok az újravizsgáztatás mellett fizetnek az óralátogatásért, holott azokra az órákra kell járniuk, melyeket a következő évfolyam számára tartanak. A BBTE szenátusa nem adott helyt a tiltakozásnak. /Reális vizsgadíjakat kér a KMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár). jan. 24./

Jan. 22-én Marosvásárhelyen rendezték meg a Kis nyelvművelők vetélkedőjének városi szakaszát. Általános iskolások versenyeztek helyesírásból, meseolvasásból és mesealkotásból. /Simon Virág: Kis nyelvművelők vetélkedője. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./

Privatizálták a legnagyobb romániai magyar könyvkiadót, a Kriteriont. A harmincéves múltra visszatekintő kiadó részvényeit egy kolozsvári kis cég vásárolta meg. Bár az érintettek cáfolták, hazai magyar berkekben tartja magát az információ, amely szerint a tranzakció hátterében egy Fidesz-MPP közeli magyarországi vállalkozás áll. Az Állami Vagyonalap (FPS) a tulajdonában lévő Kriterion-részvényeket 1999. november 29-én árverésen értékesítette. A vevő az NG Invest kolozsvári székhelyű cég volt. Az NG Invest 90 százaléka Lazányi Béla szegedi magánszemély, 10 százaléka pedig a kolozsvári Vass Attila István tulajdonában van. A cég fő tevékenysége a befektetési tanácsadás és a testkarbantartás. Egyes hírek szerint az NG Invest valójában "stróman", az ügylet hátterében a Fidesz-MPP közeliként ismert, Magyarországon a szépirodalmi és a tankönyvpiacon érdekelt, a Századvég vállalkozás- és szellemi csoporthoz tartozó Osiris Könyvkiadó Kft. áll. H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója tagadta, hogy új tulajdonosainak kilétét, tehát az NG Invest Kft. tulajdonosainak akár csak a nevét is ismerné. Tibori Szabó Zoltán informátorai szerint az NG Invest egy, a Fideszhez közel álló erdélyi alapítvány megbízásából vásárolta meg a részvényeket, amely a tranzakcióhoz szükséges 167 millió lejt (mintegy 9000 dollárt) Magyarországról kapta. Az Osiris vezetői határozottan cáfolták, hogy közük lenne a tranzakcióhoz. Gyurgyák János, a kiadó első embere kijelentette: életében nem privatizált semmit, Romániában különösen nem. Az NG Invest tulajdonosai szintén tagadták, hogy együttműködnének az Osiris-szel. Az új tulajdonos a Kriterion profilját nem kívánja megváltoztatni, a Kriterion továbbra is romániai kisebbségi nyelveken működő könyvkiadó marad. - Az utóbbi hetekben ugyanakkor csaknem valamennyi erdélyi magyar napilap kapott vásárlási ajánlatot. Ezek kísértetiesen hasonlítanak ahhoz a formulához, ahogyan a hírek szerint a Kriterion elkelt. A kiadványok munkatársaival azonban az érdeklődők már kertelés nélkül azt közölték, hogy "a lapokat a Fidesz vásárolná meg". Tibori Szabó Zoltán azt is megtudta, hogy H. Szabó Gyulát kinevezték a Tankönyvkiadó élére. Tibori Szabó Zoltán felvetette, hogy a hatalmon lévő budapesti kormányzati erők által meghirdetett "polgári kiegyensúlyozás" indult be a magyarországi mintára az erdélyi magyar sajtóban és könyvkiadásban is. /Tibori Szabó Zoltán: Masszázsszalon vette meg a Kriterion Könyvkiadót, vagy Erdélyben is beindult a média "polgári kiegyensúlyozása"? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Kör január 24-i ülésének vendége Gergely Edit lesz, akinek Üzenet Lélekdoktor Szeretőhöz c. első verseskötetét vitatják meg a jelenlevők. Jan. 23-án nyílt meg Gyergyószentmiklóson a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány szervezésében a csíkszeredai Zs. Imecs László kiállítása. /Irodalmi kör, kiállítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

Kolozsváron ünnepélyes keretek között megnyitották a Malom utcában azt a Gaudeamus könyvesboltot, amely bérgondok miatt kényszerült kiköltözni a Szentegyház utcai "otthonából". /Újra itt van a Gaudeamus könyvesbolt! = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

Páll Lajos korondi képzőművésznek és költőnek Három csűrben /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 1999/ címmel gyermekverskötete jelent meg. Az illusztrációkat a szerző készítette. /Páll Lajos újabb könyve: Három csűrben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 6./ Páll Lajos közösségi szellemet és derűt sugárzó versei korosztálytól függetlenül mindenkihez szólnak, gyermeket és felnőttet egyaránt részesítenek nyelvi és szellemi kalandban. /Apró csodák könyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

Jan. 24-én bűnvádi eljárást indított Daniel Morar ügyész Gheorghe Funar kolozsvári polgármester ellen. Amennyiben a törvényszék bűnösnek találja a polgármestert, Gheorghe Funárra 5-15 év közötti börtön vár. Vasile Chis Kolozs megyei főügyész átiratot küldött Vasile Salcudean prefektushoz, amelyben kéri a polgármester felfüggesztését arra az időszakra, amíg véglegesen tisztázódik az ügy. A prefektus kétnapos gondolkodási időt kért, hogy elemezhesse az esetet. Daniel Morar ügyész elmondta, hogy Funar öt esetben nem tett eleget a felszólításnak, nem jelent meg az ügyészségen. Az Alimentara RT. és a polgármester közötti immár kétéves per kiindulópontja Gheorghe Funar azon határozata volt, amelyben nem engedélyezte az előbbinek a Széchenyi téri élelmiszeripari komplexum földszintjének átszervezését és felújítását. /Börtönbe kerülhet Gheorghe Funar. Napokon belül felfüggeszthetik a polgármestert. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

Jan. 24-én, hétfőn országszerte általános sztrájkba kezdtek az iskolák. Kolozsváron az Apáczai Csere János Líceumban a diákság mintegy nyolcvan százaléka jött el az iskolába. A mintegy 1300 brassais diák közül 100-110 jelent meg az iskolában. Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban alig néhány diák ment hétfőn iskolába. /Szabó Csaba: Elkezdődött a közoktatási általános sztrájk. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

Jan. 25-én reggel - előzetes bejelentésüknek megfelelően - a vasutasok kirobbantották az általános sztrájkot. Traian Basescu közlekedési miniszter kijelentette: a vasutasok tiltakozási akciói nem fognak fizetésemeléshez vezetni. A miniszter hozzátette: február elsejétől megkezdi működését az a kilenc társaság, amely a vasút átszervezéséből ered. Az új társaságok a helyi, illetve a megyeközi vasúti forgalmat biztosítják majd, központjaik Bukarestben, Jászvásáron, Brassóban, Galacon, Krajován, Kolozsváron és Temesváron lesznek. A társaságok mindegyike öt-hét megye vasúti forgalmát fedi le. /Ma sztrájkba léptek a vasutasok. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

Aradon ülésezett a román-magyar vegyes bizottság, amely a Phare CBC (határokon átnyúló) program keretein belül az európai alapokból finanszírozott tervezeteket bírálta el. A Csanád-Kiszombor határátkelő fejlesztési terve egymillió euro értékű finanszírozásra számíthat az idén. Remélhetőleg 2001 elejétől a terveknek megfelelően megnyitják a Temes és Csongrád megyék közötti egyetlen határállomást. /Egymillió euro a Csanád-Kiszombor határátkelőnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

A volt munkaszolgálatosok nagyszabású aláírásgyűjtő akcióba kezdtek. A mozgalom átlépte az országhatárt, nemzetközi jelleget öltött, olyan értelemben, hogy a volt szocialista országbeli munkaszolgálatosok szövetségbe szándékoznak tömörülni. A mozgalom célja az, hogy ismerjék el: a munkaszolgálatosok a kommunista rendszer politikai üldözöttei voltak, s ennek megfelelően kárpótlásban részesüljenek. Romániában a munkaszolgálatot 1950-ben hozták létre és 1961-ben számolták fel, addig jelentős számú fiatalt, főleg politikai kritériumok alapján, munkaszolgálatra hívtak be. Ezek a fiatalok a katonai szolgálat helyett bányákban, különböző építkezéseknél dolgoztak, rendkívülien mostoha körülmények között. Olyanok is voltak közöttük, főleg magyarok, akik korábban a háború, esetleg a hadifogság poklát is megjárták, de azt az időszakot a román hatóságok nem ismerték el katonai szolgálatnak. A Vacaroiu-kormány nem tartotta megalapozottnak a kárpótlási igényeket. Kerekes Károly parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy a kérdéssel foglalkozni kell. Szerinte a nehéz pénzügyi helyzet ellenére néhány kedvezményt lehetne nyújtani, például az utazásban és a gyógyszerellátásban. Az RMDSZ foglalkozik ezzel a kérdéssel, Kerekes a parasztpárti képviselővel megállapodott abban, hogy közösen benyújtanak egy újabb törvénytervezetet a probléma megoldására. /Kerekes Károly parlamenti képviselő: A kérdés az RMDSZ-t is foglalkoztatja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

A Szatmári Friss Újság munkatársa a legnagyobb elismeréssel írt Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke tévényilatkozatáról. Tőkés László az MTV1 jan. 23-i, vasárnap esti 7 óra című műsorában nyíltan beszélt az RMDSZ belső ellentmondásairól. Megemlítette Tokay György volt kisebbségügyi miniszter szerepét az állami magyar egyetem sorsával kapcsolatban. A püspök azonban jóval többet beszélt az erdélyi románság erősödő autonómiatörekvéseit képviselő Sabin Ghermanról, mint Mugur Isarescu miniszterelnökről. Tőkésnek az RMDSZ-ről alkotott véleményével lehet és kell is vitatkozni, olvasható a lapban. Egy dolgot azonban nem lehet elvitatni tőle: az eddigieknél sokkal meggyőzőbben beszélt. /(kereskényi): A püspök mint profi. Tőkés László hosszú és hiteles monológja az MTV1 politikai főműsorában. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), 2000. jan. 25./

Jan. 22-én Marosvásárhelyen, a Bolyai-ünnepségen Bálint István, a Bolyai Farkas Líceum igazgatója emlékeztetett arra, hogy ez az iskola a hazai magyar oktatás egyik szimbóluma. Az iskola "felszálló ágban" van, hamarosan elnyeri majd a kiváló minősítést, és akkor autonómiája lesz, és maga választhatja meg tanárait. Az anyagi alap megteremtését tűzte ki maga elé célul a Református Kollégium - Bolyai Farkas Líceum - Öregdiákjainak Baráti Köre valamint a Bolyai Kollégium Alapítvány. Jan. 22-én a Baráti Kör hívta meg az iskola egykori és jelenlegi, tanárait, diákjait egy kis farsangi mulatságra. Kiss József nyugalmazott egyetemi tanár, a Baráti Kör elnöke beszámolt tevékenységükről. Az évek során újjászervezték az iskolamúzeumot, megíratták az egyes katedrák történetét, elkezdődött az iskola legjelentősebb tanárai életrajzának a megírása, és nem kevesebb mint 12 kötet íródott a kör támogatásával az iskola történetéről valamint Bolyai Farkasról, és Jánosról. A rendezvények, találkozók, kiállítások szervezésébe több mint 1200 bolyais öregdiák kapcsolódott be. /Vissza a gyökerekhez - a jövő érdekében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

Idén január 27-én, Ady Endre halálának évfordulóján lesz tíz éve annak, hogy Nagyvárad legjelentősebb magyar középiskolája felvette a költőóriás nevét. Erre az alkalomra január 25-29. között ünnepi rendezvénysorozattal emlékezik az iskola. Jankó Szép Sándor, az Ady Endre Középiskola igazgatója összefoglalta az iskola eredményeit. Az 1989-es változás után sikerült visszaállítani a magyar tannyelvű iskolát, gondoskodva ugyanakkor a román tanulók és tanárok részére egy másik tanintézetről. Az Ady Endre Középiskola Nagyvárad magyar közösségének gyermekei számára magas szintű képzést nyújt. Az iskola, a munkáját támogató Alma Mater Alapítvány és a szülői közösség segítségével három jól felszerelt informatikalabor internet- és e-mail-használattal segíti tanulóik felkészülését. Ma már az iskola mind a 32 osztályában folyik informatikaoktatás. Az idegen nyelvek oktatásában is jelentős az előrelépés. Az eltelt tíz évben két nagyszabású öregdiák-találkozót tartottak, a találkozóra egy-egy emlékkönyvet jelentettek meg. A mostani évfordulóra az iskoláról ismertetőfüzetet adtak ki. Az igazgató ismertette a rendezvénysorozat egyes napjainak eseményeit. Lesz műveltségi vetélkedő, iskolatörténeti kiállítás, tanulmányi verseny, jan. 27-én pedig leleplezik Ady Endre mellszobrát. /Jankó Szép Sándor igazgató: Ünnepel az Ady Endre Középiskola. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 25./

Január 22-e, a magyar kultúra napja alakalmából Magyarországon a Honvédelmi Minisztérium a Falvak Kultúrájáért Alapítvánnyal együtt a Magyar Kultúra Lovagja címmel négy erdélyit is megjutalmazott: dr. Balázs Lajos /Csíkszereda/ tanár, néprajzkutató - a néprajztudomány szolgálatáért, dr. Fodor Ferenc /Marosvásárhely/ szemészorvos, egyetemi tanár - gyógyító és tudományos munkásságáért, Kerekes Tóth Erzsébet /Marosvásárhely/ népdalénekes, előadóművész - a zenei anyanyelv megőrzéséért, Mészáros József /Marosvásárhely/ bibliográfus - könyvtárszervező és kulturális értékmentő munkásságáért. A díjkiosztás, illetve a lovaggá ütés szertartása jan. 21-én történt Budapesten, a Stefánia Palotában. /Erdélyi kitüntetettek a Magyar Kultúra Napján. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 25.

Az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány /Székelyudvarhely/ esszépályázatot hirdet "Milyen értékeket örökít át az erdélyi magyar irodalom az új évezredbe?" címmel. /Esszépályázat. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 25./